A Brau-kisrészvényesek tiltakozása és bojkott-felhívása
SÖRGYÁRI AKVIZÍCIÓ HEINEKEN MÓDRA, AVAGY
HOGYAN VÁSÁROLJUK FEL AZ EGYIK LEGSIKERESEBB MAGYAR SÖRGYÁRAT EGY „ZACSKÓ SZOTYIÉRT”?
A BRAU UNION HUNGÁRIA RT KISRÉSZVÉNYESEINEK TILTAKOZÓ LEVELE
A Heineken 100%-os magyarországi leányvállalatának (Amstel Rt) a Brau Union Hungária Rt részvényeire tett nyilvános vételi ajánlatát a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) „az újkori magyar tőkepiac legtisztességteleneb b felvásárlási kísérletének minősítette”. A kisbefektetők véleménye szerint a Heineken Magyarországon azt is megengedi magának, ami tőlünk nyugatabbra meg sem fordulna a fejében. A felvásárló gátlástalanul visszaélt az elégtelen magyar törvényi szabályozás kínálta lehetőséggel, ezenfelül pedig számos megállapított és várhatóan a jövőben megállapítandó törvénytelenséget is elkövetett, hogy a kisbefektetőktől egy „zacskó szotyiért” szerezze meg a Brau Hungária kisebbségi részesedését és zártkörűvé alakíthassa a társaságot.
A magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) pedig tevőleges szerepet vállalt a törvény szellemének megkerülésében, és „a kiskapu bezárása helyett, nem csak a kaput, hanem az egész kerítést is lebontotta.”!
1. TILTAKOZUNK A TISZTESSÉGTELENÜL ALACSONY AJÁNLATI ÁR ELLEN...
Egyes, a nemzetközi gyakorlatban is széles körben alkalmazott iparági értékelési elvek és mutatók szerint a vételi ajánlat árfolyama meghaladhatná akár a 40 ezer Ft-ot is, az összes értékelési elv átlaga alapján pedig - első féléves vállalati adatokkal számolva - a Brau Hungária értékeként részvényenkénti 38,000 Ft körüli árat kapunk.
Az Amstel viszont a magyar cég részvényeinek darabjáért mindössze átlagosan 12,435 Ft-ot kínál. „A magyar részvényesek joggal kifogásolják, hogy Európa egyik legnyereségesebben termelő gyárát ne Európa legalacsonyabb árán próbálja a Heineken hátrányukra megkaparintani.” (TEBÉSZ)
2. TILTAKOZUNK AZ ANYAVÁLLALAT ÉS A FELVÁSÁRLÓ ÖSSZEJÁTSZÁSA ELLEN, MELYNEK VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ ELSŐDLEGES CÉLJA: ADÓKIJÁTSZÁS, EGYIK ESZKÖZE: TISZTESSÉGTELEN ÁRFOLYAM-BEFOLYÁSOLÁ S, EREDMÉNYE PEDIG: A MAGYAR BEFEKTETŐK PÉLDÁTLANUL ALACSONY ÁRON TÖRTÉNŐ KISZORÍTÁSA CÉGBŐL...
Szeptember 5-én a Brau anyavállalata (Brau Union AG), mely a Heineken befolyása alatt állt már akkor is, a tőzsdei árnál 34%-kal olcsóbban eladta közvetlen irányítást biztosító befolyását az Amstel Rt-nek, a Heineken magyarországi leányvállalatának.
A Heineken két kapcsolt vállalkozása között létrejött ügylet valószínűsíthető célja adókijátszás! Független gazdasági szereplő az adott körülmények között nem válna meg a tőzsdei ár alatt 34%-kal ekkora részesedéstől! Az ügylet során a Brau Union AG 13 milliárd forint árfolyamveszteséget szenved el, mivel azonban csak a Heineken teszi át a magyar leányt egyik zsebéből a másikba, a virtuális árfolyamveszteségnek nincs jelentősége, az nem realizálódik! Annál nagyobb jelentősége van az így megspórolt osztrák adónak: Ausztriában az ügylet után 34%-os adót köteles fizetni a Brau Union AG, a magyar leánycég értékesítéséből származó nyereség után. A már elfogadható 30 ezer forint feletti ajánlat adóvonzata: 17,4 mrd Ft, míg a jelenlegi ajánlati ár „csak” 6 mrd Ft adófizetési kötelezettséggel jár. A „kapcsolt vállalkozások” adóelkerülésre irányuló szándékához, mint az objektív értékaránytalanságba n szenvedő ügylet megkötésének egyik mozgatórugójához nem férhet kétség! Az adóvonzatokhoz képest jóval kisebb mértékben drágítja a tranzakciót a kisebbségi tulajdonosok fair kifizetése: 30 ezres ajánlat esetén ez 5,5 mrd forint többlet kiadást jelent!
A 20 milliárd forint kötési összértéket meghaladó ügyletben a társaság törzsrészvényeinek 98,8%-a gazdát cserélt. A törzsrészvényekre a nyilvános vételi ajánlat során irányadó törvényi minimumárat ez a kötés, és ezáltal lényegében a két szerződő fél határozza meg! Ez elfogadhatatlan, mivel a szerződés hiányában (mely ráadásul a Tpt befolyásszerzésre vonatkozó szabályait is sérti) a minimumárat a PSZÁF állapítaná meg, különös tekintettel a Brau törzsrészvények értékelhetetlenül alacsony forgalmára az OTC-piacon! A szerződő felek magatartása kimeríti a tisztességtelen árfolyam-befolyásolá s Tpt. 206.§ (2) bek d) pont szerinti esetét!
Összefoglalva: a piaci árhoz képest feltűnő értékaránytalanságba n szenvedő ügylet nyilvánvalóan adókijátszásra és tisztességtelen árfolyam-befolyásolá sra irányul, több szempontból is sérti a tőkepiaci törvényt, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szintén több okból érvénytelen!
3. TILTAKOZUNK AZ AMSTEL/HEINEKEN JOGELLENESEN MEGVALÓSULT BEFOLYÁSSZERZÉSE ELLEN - MELYET A PSZÁF A TÖRVÉNY ÁLTAL ELŐÍRT JOGKÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL HAGYOTT...
Az Amstel (Heineken) a fenti ügylettel megsértette a tőkepiaci törvény befolyásszerzésre vonatkozó kógens szabályait, de a PSZÁF, bár a jogellenességet határozatában megállapította, nem alkalmazta a jogszabályba foglalt jogkövetkezményeket, mindössze egy nevetségesen alacsony összegű bírság kiszabásáról határozott.
4. TILTAKOZUNK AZ ÉRDEMI VIZSGÁLATRA ALKALMATLAN VÉTELI AJÁNLAT JÓVÁHAGYÁSA ELLEN, MELYET A PSZÁF-NAK - AZ ESET VALAMENNYI KÖRÜLMÉNYÉRE TEKINTETTEL - GONDOLKODÁS NÉLKÜL EL KELLETT VOLNA UTASÍTANIA...
Az Amstel Rt az említett adásvételi szerződésre alapítva nyilvános vételi ajánlatot tett a Brau Hungária maradék 6,8%-nyi szavazatot képviselő kisrészvényesei számára, ajánlata azonban a Tpt számos rendelkezését súlyosan sértette. A felek között szeptember 5-én életbe lépő szerződés és az eredeti ajánlat szövege alapján megállapítható, hogy az Amstel csak az általa még meg nem vásárolt részvényekre tette meg nyilvános vételi ajánlatát, ami a Tpt 71.§ (1) bekezdésébe ütköző olyan súlyos jogszabálysértés, és amely a vételi ajánlat érdemi vizsgálat nélküli elutasítását kell, hogy maga után vonja. Az ajánlata tárgyi hatályának megváltozása értelemszerűen új ajánlatot eredményez, ezért a fenti hiba hiánypótlás keretében történő javítására nincs lehetőség!
5. TILTAKOZUNK AZ ELLEN, HOGY A PSZÁF FIGYELEMRE SEM MÉLTATOTT EGY SZEPTEMBER 11-I KELTEZÉSŰ KISBEFEKTETŐI BEADVÁNYT, és érdemben nem foglalkozott az abban foglaltak vizsgálatával, holott az tételesen kitért az AMSTEL ajánlatának tarthatatlan, a kisebbségi tulajdonosok jogos érdekeit súlyosan sértő aspektusaira.
6. TILTAKOZUNK AZ ELLEN IS, HOGY AZ AMSTEL RT SZEPTEMBER 5-ÉT KÖVETŐEN FOLYAMATOSAN ZAVARTA A PIACOT HELYESBÍTŐ ÉS PONTOSÍTÓ KÖZLEMÉNYEIVEL, VALAMINT, HOGY A BRAU HUNGÁRIA IGAZGATÓSÁGA TÖBBSZÖRI ÍGÉRETE ELLENÉRE SEM BÍZOTT MEG FÜGGETLEN PIACI SZAKÉRTŐT A BRAU RÉSZVÉNYEK VALÓDI ÉRTÉKÉNEK FELBECSÜLTETÉSÉVEL, ÉS LÉNYEGÉBEN EZ A KÉT TÉNY IS JOGKÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL MARADHATOTT...
7. VÉGÜL MINDEZEKKEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN TILTAKOZUNK AZ ELLEN, HOGY A PSZÁF MÉG AZOKAT A LEHETŐSÉGEKET SEM RAGADTA MEG A KISBEFEKTETŐK VÉDELME ÉRDEKÉBEN, AMELYEK A LEHETŐ LEGNYILVÁNVALÓBB MÓDON RENDELKEZÉSÉRE ÁLLTAK VOLNA EGY MAGASABB AJÁNLATI ÁR KIKÉNYSZERÍTÉSE VÉGETT!
A PSZÁF egy félmondat erejéig sem foglalkozott a tisztességtelenül alacsony ajánlati árral; nem állapította meg az egy érdekkörbe tartozó, összejátszó vállalkozások között létrejött szerződés törvényellenességét, a tisztességtelen árfolyam-befolyásolá st, és nem vonta le belőle a kisbefektetők fokozott védelmének szükségességét sem; nem alkalmazta az Amstel törvényellenes befolyásszerzésének jogkövetkezményeit; végül pedig - miután lehetőséget adott a törvénytelenségek visszamenőleges kijavítására - október 31-én jóváhagyta az Amstel módosított ajánlatát, és ezáltal megnyitotta a kaput a kisbefektetők példátlanul alacsony áron történő kiszorítása előtt a Brau Hungáriából.
VÉLEMÉNYÜNK SZERINT A PSZÁF ELJÁRÁSA SZOMORÚ PRECEDENST TEREMTHET A HAZAI KISRÉSZVÉNYESEK SZÁMÁRA, és azt az üzenetet hordozza a tőkeerős nyugati versenytársak felé, hogy a magyar törvények lehetővé teszik kimagaslóan jól prosperáló vállalatok Európában példátlanul alacsony áron történő felvásárlását is, és azokat (ti. a törvényeket) egyébként is büntetlenül megszeghetik, mert a magyar tőkepiac felügyeleti szerve nem tud, és nem is akar tenni ez ellen semmit.
A BRAU KISBEFEKTETŐIKÉNT MOST A NYILVÁNOSSÁGHOZ ÉS - ÉRDEKVÉDELMI SZÖVETSÉGÜNKÖN KERESZTÜL - A BÍRÓSÁGHOZ FORDULTUNK IGAZUNK, A TÖRVÉNYESSÉG ÉS A MAGYAR TŐKEPIAC VÉDELME ÉRDEKÉBEN. Amit „ma” meg lehetett csinálni a Brauval, azt „holnap” meg lehet a magyar tőzsdén jegyzett bármely másik társasággal. A Heineken tisztességtelen és törvénytelen eljárásának bíróság általi megállapítása és szankcionálása ezért valamennyi magyar kisbefektető jól felfogott közös érdeke, és a Brau kisebbségi tulajdonosai a TEBÉSZ-szel karöltve mindent meg is tesznek, hogy az ügy végére ne kerülhessen pont a PSZÁF október 31-i határozatával...
BOJKOTT-FELHÍVÁS:
A Brau Hungária kisrészvényesei és a Heineken/Amstel eljárását elítélő más befektetők már több mint két hónapja bojkottálják a Heineken és az Amstel termékeit. Kérünk minden jó érzésű magyar állampolgárt, hogy csatlakozzon a befektetők mozgalmához, melynek mottója: „AMEDDIG A HEINEKEN A KÜLFÖLDI BEFEKTETŐKET TÖBBRE BECSÜLI, MINT A MAGYAROKAT, ADDIG A SÖRÉT IS VELÜK ITASSA MEG!!!”
A Brau Union Hungária Rt. kisrészvényesei
talán az APEH figyelmét is érdemes lenne felhívni rá. kötelesek a névtelen bejelentéseket is kivizsgálni! . Egy komoly kis revízióval újabb borsot lehetne az orruk alá törni...
a legdurvább szerintem az elábé óriási és aránytalan növekedése... korábban beszereztek x-ért most 3x-ért... kapcsolt vállalkozástól... a menedzsmenten túl ehhez a könyvvizsgáló a nevét fogja adni? persze így kivenni pénzt olcsóbb, mint osztalékot fizetni, és a többi részvényesnek sem kell cseppenteni, miközben a cég csökkenő értékéről kifelé lehet sopánkodni miért néznek mindenki mást ennyire hülyének?
Itt tényleg minden sor az eredmény jelentésben az égbe kiált. Felháboritó ahogy a Heineken kipénzmossa a pénzt a Brauból, a büntetőjofi felelősséget mindenképpen fel kellene vetni a felsővezetéssel szemben....
És persze az is elgondolkodtató hogy jelentösen visszaesett az együttes értékesités. Lehet hogy mégsem használ a Brau körüli botránysorozat a piaci jelenlétben ???
az első verziót nem értem, a második valószínű... ha eddig nem kaptak az arcukra a törvénytelenségek miatt, akkor most miért aggódnának???? De ez a mértékű lopás azért mégis Btk-s kategória. Meg lehet csinálni egy 100 százalékos leányvállalatnál, ott max az apeh kellemetlenkedik. na de itt???
Törölt felhasználó2004. 08. 14. 03:16
#513
Ha a vagyonkivonás valóban egy megegyezéses ajánlathoz köthető, akkor az egyezkedés feltehetően a Concorde alappal fog megtörténni, hiszen az ő kiszállásuk után nincs értelme maradnia másnak sem. Nem nézem a C.-t olyan hülyének, hogy ha a megegyezés valamilyen vagyonértékeléshez kötődne, elfogadná a jelenlegi állapotokból kiinduló értékbecslést. Azaz, a hangsúly elsősorban a megegyezésen lesz és nem a becsült értéken, származzon akár független, akár "független" cégtől, márpedig a szabadrablás, pontosabban ennek kapcsán a büntetőjogi felelősség felvetése inkább tűnik hasznos érvnek a tárgyalások során mintsem nem. Ha a H. kevésbé lenne mohó, de az is lehet, hogy valamilyen okból sürgeti az idő, 3-4-5 év alatt úgy szétkaphatná a céget, hogy senki egy szót sem szólhatna, sőt a végén neki köszönnék meg, amiért nem számolja fel az egész hóbelevancot Termész etesen lehetséges, hogy abból indulnak ki, mivel az elmúlt egy évben a Heineken társaság számos törvénytelenséget követett el Magyarországon, és ezért semmilyen komolyabb retorzió nem érte, így józan feltételezés, hogy az eddigi "üzletmenet" folytatása, esetleg néminemű kiterjesztése hasonlóan problémamentes lesz és ezek a lépések előbb-utóbb feladásra késztetik a többi részvényest. Ki fog derülni, hogy melyikről van szó ill. ha a másodikról, akkor helyes volt-e a számításuk?
HIHETETLEN!!!! Ez kimerít minden büntetőjogi kategóriát!!! Kedves vezető állású tisztségviselők (biztos olvassák): ne felejtsék el a felelősségvállalásuk mértékét!!! TEBÉSZ!! ! Concorde!!! PSZÁF!!! APEH!!! szerintem követelni kell a tulajdonosi jogokon keresztül is a kivizsgálást, az okok feltárását, stb. (bocs a sok nagybetűért , de ez tényleg pofátlanság...)
A legfontosabbat kihagytad: az ELABÉ 293.6%-os növekedése! Mint tudjuk, a Brau forgalmazza az Amstel termékeket. Többször feltették itt a kérdést, hogy vajon egymás között milyen árakon számolnak el. Na ebből lehet sejteni.. Vagy a másik magyarázat a növekedésre, hogy a Brau saját termékei helyett Amstelt értékesített inkább. A profiteltüntetés mellett azért a valós teljesítményromlás is figyelemreméltó: ketten együtt is 13%-al kevesebbet étékesítettek, mint a Brau tavalyi első félévben egyedül.
Törölt felhasználó2004. 08. 13. 14:15
#510
Azt hiszem egyetlen jozan reszvenyest sem lep meg, ami a gyorsjelentesben szerepel. Foleg azokat nem, akik resztvettek a legutobbi kozgyulesen. Emlekeztek, hogy milyen indokkal nem akartak osztalekot fizetni? "cegunk tud olyan penzugyi befektetesi lehetosegeket, ami nagyon kedvezo a ceg szamara" Na ezek utan nezzuk meg a penzugyi eredmeny valtozasat. Masik: a nyereseg eltuntestesenek egyik legegyszerubb modja, ha kapcsolt vallalkozason keresztul "igenybe vett szolgaltatasok" cimszo alatt szivattyuzak ki a penzt. Ja es az egy ev alatt majd harmincszazalekos novekedest kitevo szemelyi jellegu raforditasok is igen figyelemremelto. Sze met egy rablobanda ez a kilora megvett kutyauto managementjevel egyutt.
Kivancsi vagyok, mi lesz ezutan, mert egy ilyen menedzsmentnek semmi keresni valoja a reszvenyesek vagyona folotti beleszolasahoz. De szerintetek nem egy akkora nagy baromsagot irtam ide ?
Sajnos az is egy lehetséges forgatókönyv, hogy a Heineken-Brau szándékosan zülleszti a céget (kicsit erre utal Okostojás korábbi beírása, miszerint a Brau-sokat különösebben nem érdekelte, hogy nem fogy a sörük), hogy egy esetleg korrekt körülmények között megteendő jövőbeni ajánlatnál már valóban ne érjen sokat a Brau Hungária, majd az ajánlat lezajlása után jöhet a látványos javulás. A Heinekennek pedig biztos pénz volt, amit az Amstel cuccokért kapott. Még az is lehet, hogy az árazás korrekt, csak éppen a Brau Hungáriának semmi szüksége nem volt az átvett eszközökre, hiszen mint kiderült, nem tudta eredményesen használni őket.
Amiről írtál azt már az USA vállalatok(ENRON)bot rányainál megfogalmazták: KREATÍV KÖNYVELÉS! Sajnos a büntetési tételét nem tudom, de nincs is értelme feszegetni, mert bizonyíték hiányában csak vádaskodásról beszélhetünk.
A jelek szerint a First Eagle Sogen Fund kiszállt a Brau Hungáriából. De vajon mi lehet az az "Egyéb" kategória, aki/ami 2004. első félévében nulláról indulva megszerezte a BÉT-en bevezetett Brau részvények 23%-át? Marslakók? Várom a tippjeiteket. Én ezt is fontos kérdésnek érzem, bár lehet, hogy tévedek.
hát ez az első féléves eredmény elég durva lett! Nem tudom, hogy a bojkott hatása-e de a versenytársaknak nőtt eközben az árbevétele.... Ami furcsa, hogy az év végén még 3,3 milliárd forint kp-ja volt a Braunak, a félév végén meg 23 millió. Szerintem Amsteles cuccokra költötték, a kérdés milyen áron. Ha nem piacin, az bizony SIKKASZTÁS. Itt az ideje elmenni a rendőrsége. Egy dolog a Tpt, meg az ajánlat, de a bűncselekmények azok már más kategóriába estek. Persze az is jópofa, hogy a PSZÁF segít nekik. De hát az államigazgatásból is van út a börtönbe..... marado k tisztelettel,
A holland Heineken megállapodást írt alá arról, hogy megvásárolja az orosz Közép-Európai Sörfőzde elnevezésű söripari csoportot, amelynek egy baskíriai és egy Nizhny Novgorod-i sörgyárban van érdekeltsége. A tranzakció révén a Heineken sorrendben a harmadik sörgyár lesz Oroszországban, évi 5,9 millió hektoliter termeléssel és több mint 7 százalékos piaci részesedéssel. A Heineken, az előállított mennyiséget tekintve a világ sorrendben negyedik söripari csoportja tavaly februárban vette meg a szentpétervári Bravo International sörgyárat 350 millió dollárért. Az értékesítés évente 15-20 százalékkal bővül, s 2005-ben várhatóan bővíteni kell a gyártó kapacitásokat. Oroszország a világ ötödik legnagyobb sörpiaca Brazília, Németország, az Egyesült Államok és Kína után, a tavalyi fogyasztás 74 millió hektoliter volt. A Heineken az idén 80 millió hektoliteres fogyasztásra számít. (MTI)
Az athéni olimpia egyik fő nemzeti szponzora a Heineken görög leányvállalata, úgyhogy aki veszi a fáradságot, és személyesen elmegy szurkolni, készüljön fel a legrosszabbra: a versenyek színhelyére semmilyen alkoholt nem vihet be, ott pedig csak Heinekent kap :( Kíváncsi leszek, hogy itthon is lesz-e majd olimpiai Heineken-Brau reklámkampány.
Meggyőzésül itt a Pécsi Sőrfőzde tulajdonosi szerkezete: 2000.(az óta is így van) A Pécsi Sörfőzde Rt. jelenlegi tulajdonviszonya: 78 % Getränkeindustrie Holding AG. (Bécs, Ottakringer - GIH AG.) 6% Brau Union AG. 12% Dolgozók 4% egyéb magán személy, önkormányzat Az 6% stázalék nem túl jelentős, de jelen esetben 1Ft is sok ami a Heineken zsebébe belekerül.
Igazad van, hogy az Ottakringer csoporthoz tartozik, de az Ottakringerben szerzett tulajdonrészt a BBAG! Idézet egy társlapból: " tranzakció ellen a legtöbb kifogása a harmadik legnagyobb osztrák sörgyárnak, az Ottakringernek van, amely - lévén a BBAG-nek 16,2 százalékos tulajdonrésze van a Wenckheim báró nevéhez fűződő sörgyárban - hirtelen akaratán kívül holland tulajdonost kapott, ha csak kis részaránnyal is. A többségi tulajdont, 76 százalékot birtokló Sigfried Menz és a Wenckheim család, már egy ideje szeretné visszaszerezni az 1998-ban Wenckheim sógora által könnyelműen eladott 16,2 százalékos pakettet, ám eddig ez nem sikerült. Most az új tulajdonossal próbál majd egyezkedni a 16,2 százalék visszavásárlásáról. "
A Brau-kisrészvényesek tiltakozása és bojkott-felhívása
HOGYAN VÁSÁROLJUK FEL AZ EGYIK LEGSIKERESEBB MAGYAR SÖRGYÁRAT EGY „ZACSKÓ SZOTYIÉRT”?
A BRAU UNION HUNGÁRIA RT KISRÉSZVÉNYESEINEK TILTAKOZÓ LEVELE
A Heineken 100%-os magyarországi leányvállalatának (Amstel Rt) a Brau Union Hungária Rt részvényeire tett nyilvános vételi ajánlatát a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) „az újkori magyar tőkepiac legtisztességteleneb b felvásárlási kísérletének minősítette”. A kisbefektetők véleménye szerint a Heineken Magyarországon azt is megengedi magának, ami tőlünk nyugatabbra meg sem fordulna a fejében. A felvásárló gátlástalanul visszaélt az elégtelen magyar törvényi szabályozás kínálta lehetőséggel, ezenfelül pedig számos megállapított és várhatóan a jövőben megállapítandó törvénytelenséget is elkövetett, hogy a kisbefektetőktől egy „zacskó szotyiért” szerezze meg a Brau Hungária kisebbségi részesedését és zártkörűvé alakíthassa a társaságot.
A magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) pedig tevőleges szerepet vállalt a törvény szellemének megkerülésében, és „a kiskapu bezárása helyett, nem csak a kaput, hanem az egész kerítést is lebontotta.”!
1. TILTAKOZUNK A TISZTESSÉGTELENÜL ALACSONY AJÁNLATI ÁR ELLEN...
Egyes, a nemzetközi gyakorlatban is széles körben alkalmazott iparági értékelési elvek és mutatók szerint a vételi ajánlat árfolyama meghaladhatná akár a 40 ezer Ft-ot is, az összes értékelési elv átlaga alapján pedig - első féléves vállalati adatokkal számolva - a Brau Hungária értékeként részvényenkénti 38,000 Ft körüli árat kapunk.
Az Amstel viszont a magyar cég részvényeinek darabjáért mindössze átlagosan 12,435 Ft-ot kínál. „A magyar részvényesek joggal kifogásolják, hogy Európa egyik legnyereségesebben termelő gyárát ne Európa legalacsonyabb árán próbálja a Heineken hátrányukra megkaparintani.” (TEBÉSZ)
2. TILTAKOZUNK AZ ANYAVÁLLALAT ÉS A FELVÁSÁRLÓ ÖSSZEJÁTSZÁSA ELLEN, MELYNEK VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ ELSŐDLEGES CÉLJA: ADÓKIJÁTSZÁS, EGYIK ESZKÖZE: TISZTESSÉGTELEN ÁRFOLYAM-BEFOLYÁSOLÁ S, EREDMÉNYE PEDIG: A MAGYAR BEFEKTETŐK PÉLDÁTLANUL ALACSONY ÁRON TÖRTÉNŐ KISZORÍTÁSA CÉGBŐL...
Szeptember 5-én a Brau anyavállalata (Brau Union AG), mely a Heineken befolyása alatt állt már akkor is, a tőzsdei árnál 34%-kal olcsóbban eladta közvetlen irányítást biztosító befolyását az Amstel Rt-nek, a Heineken magyarországi leányvállalatának.
A Heineken két kapcsolt vállalkozása között létrejött ügylet valószínűsíthető célja adókijátszás! Független gazdasági szereplő az adott körülmények között nem válna meg a tőzsdei ár alatt 34%-kal ekkora részesedéstől! Az ügylet során a Brau Union AG 13 milliárd forint árfolyamveszteséget szenved el, mivel azonban csak a Heineken teszi át a magyar leányt egyik zsebéből a másikba, a virtuális árfolyamveszteségnek nincs jelentősége, az nem realizálódik! Annál nagyobb jelentősége van az így megspórolt osztrák adónak: Ausztriában az ügylet után 34%-os adót köteles fizetni a Brau Union AG, a magyar leánycég értékesítéséből származó nyereség után. A már elfogadható 30 ezer forint feletti ajánlat adóvonzata: 17,4 mrd Ft, míg a jelenlegi ajánlati ár „csak” 6 mrd Ft adófizetési kötelezettséggel jár. A „kapcsolt vállalkozások” adóelkerülésre irányuló szándékához, mint az objektív értékaránytalanságba n szenvedő ügylet megkötésének egyik mozgatórugójához nem férhet kétség! Az adóvonzatokhoz képest jóval kisebb mértékben drágítja a tranzakciót a kisebbségi tulajdonosok fair kifizetése: 30 ezres ajánlat esetén ez 5,5 mrd forint többlet kiadást jelent!
A 20 milliárd forint kötési összértéket meghaladó ügyletben a társaság törzsrészvényeinek 98,8%-a gazdát cserélt. A törzsrészvényekre a nyilvános vételi ajánlat során irányadó törvényi minimumárat ez a kötés, és ezáltal lényegében a két szerződő fél határozza meg! Ez elfogadhatatlan, mivel a szerződés hiányában (mely ráadásul a Tpt befolyásszerzésre vonatkozó szabályait is sérti) a minimumárat a PSZÁF állapítaná meg, különös tekintettel a Brau törzsrészvények értékelhetetlenül alacsony forgalmára az OTC-piacon! A szerződő felek magatartása kimeríti a tisztességtelen árfolyam-befolyásolá s Tpt. 206.§ (2) bek d) pont szerinti esetét!
Összefoglalva: a piaci árhoz képest feltűnő értékaránytalanságba n szenvedő ügylet nyilvánvalóan adókijátszásra és tisztességtelen árfolyam-befolyásolá sra irányul, több szempontból is sérti a tőkepiaci törvényt, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szintén több okból érvénytelen!
3. TILTAKOZUNK AZ AMSTEL/HEINEKEN JOGELLENESEN MEGVALÓSULT BEFOLYÁSSZERZÉSE ELLEN - MELYET A PSZÁF A TÖRVÉNY ÁLTAL ELŐÍRT JOGKÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL HAGYOTT...
Az Amstel (Heineken) a fenti ügylettel megsértette a tőkepiaci törvény befolyásszerzésre vonatkozó kógens szabályait, de a PSZÁF, bár a jogellenességet határozatában megállapította, nem alkalmazta a jogszabályba foglalt jogkövetkezményeket, mindössze egy nevetségesen alacsony összegű bírság kiszabásáról határozott.
4. TILTAKOZUNK AZ ÉRDEMI VIZSGÁLATRA ALKALMATLAN VÉTELI AJÁNLAT JÓVÁHAGYÁSA ELLEN, MELYET A PSZÁF-NAK - AZ ESET VALAMENNYI KÖRÜLMÉNYÉRE TEKINTETTEL - GONDOLKODÁS NÉLKÜL EL KELLETT VOLNA UTASÍTANIA...
Az Amstel Rt az említett adásvételi szerződésre alapítva nyilvános vételi ajánlatot tett a Brau Hungária maradék 6,8%-nyi szavazatot képviselő kisrészvényesei számára, ajánlata azonban a Tpt számos rendelkezését súlyosan sértette. A felek között szeptember 5-én életbe lépő szerződés és az eredeti ajánlat szövege alapján megállapítható, hogy az Amstel csak az általa még meg nem vásárolt részvényekre tette meg nyilvános vételi ajánlatát, ami a Tpt 71.§ (1) bekezdésébe ütköző olyan súlyos jogszabálysértés, és amely a vételi ajánlat érdemi vizsgálat nélküli elutasítását kell, hogy maga után vonja. Az ajánlata tárgyi hatályának megváltozása értelemszerűen új ajánlatot eredményez, ezért a fenti hiba hiánypótlás keretében történő javítására nincs lehetőség!
5. TILTAKOZUNK AZ ELLEN, HOGY A PSZÁF FIGYELEMRE SEM MÉLTATOTT EGY SZEPTEMBER 11-I KELTEZÉSŰ KISBEFEKTETŐI BEADVÁNYT, és érdemben nem foglalkozott az abban foglaltak vizsgálatával, holott az tételesen kitért az AMSTEL ajánlatának tarthatatlan, a kisebbségi tulajdonosok jogos érdekeit súlyosan sértő aspektusaira.
6. TILTAKOZUNK AZ ELLEN IS, HOGY AZ AMSTEL RT SZEPTEMBER 5-ÉT KÖVETŐEN FOLYAMATOSAN ZAVARTA A PIACOT HELYESBÍTŐ ÉS PONTOSÍTÓ KÖZLEMÉNYEIVEL, VALAMINT, HOGY A BRAU HUNGÁRIA IGAZGATÓSÁGA TÖBBSZÖRI ÍGÉRETE ELLENÉRE SEM BÍZOTT MEG FÜGGETLEN PIACI SZAKÉRTŐT A BRAU RÉSZVÉNYEK VALÓDI ÉRTÉKÉNEK FELBECSÜLTETÉSÉVEL, ÉS LÉNYEGÉBEN EZ A KÉT TÉNY IS JOGKÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL MARADHATOTT...
7. VÉGÜL MINDEZEKKEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN TILTAKOZUNK AZ ELLEN, HOGY A PSZÁF MÉG AZOKAT A LEHETŐSÉGEKET SEM RAGADTA MEG A KISBEFEKTETŐK VÉDELME ÉRDEKÉBEN, AMELYEK A LEHETŐ LEGNYILVÁNVALÓBB MÓDON RENDELKEZÉSÉRE ÁLLTAK VOLNA EGY MAGASABB AJÁNLATI ÁR KIKÉNYSZERÍTÉSE VÉGETT!
A PSZÁF egy félmondat erejéig sem foglalkozott a tisztességtelenül alacsony ajánlati árral; nem állapította meg az egy érdekkörbe tartozó, összejátszó vállalkozások között létrejött szerződés törvényellenességét, a tisztességtelen árfolyam-befolyásolá st, és nem vonta le belőle a kisbefektetők fokozott védelmének szükségességét sem; nem alkalmazta az Amstel törvényellenes befolyásszerzésének jogkövetkezményeit; végül pedig - miután lehetőséget adott a törvénytelenségek visszamenőleges kijavítására - október 31-én jóváhagyta az Amstel módosított ajánlatát, és ezáltal megnyitotta a kaput a kisbefektetők példátlanul alacsony áron történő kiszorítása előtt a Brau Hungáriából.
VÉLEMÉNYÜNK SZERINT A PSZÁF ELJÁRÁSA SZOMORÚ PRECEDENST TEREMTHET A HAZAI KISRÉSZVÉNYESEK SZÁMÁRA, és azt az üzenetet hordozza a tőkeerős nyugati versenytársak felé, hogy a magyar törvények lehetővé teszik kimagaslóan jól prosperáló vállalatok Európában példátlanul alacsony áron történő felvásárlását is, és azokat (ti. a törvényeket) egyébként is büntetlenül megszeghetik, mert a magyar tőkepiac felügyeleti szerve nem tud, és nem is akar tenni ez ellen semmit.
A BRAU KISBEFEKTETŐIKÉNT MOST A NYILVÁNOSSÁGHOZ ÉS - ÉRDEKVÉDELMI SZÖVETSÉGÜNKÖN KERESZTÜL - A BÍRÓSÁGHOZ FORDULTUNK IGAZUNK, A TÖRVÉNYESSÉG ÉS A MAGYAR TŐKEPIAC VÉDELME ÉRDEKÉBEN. Amit „ma” meg lehetett csinálni a Brauval, azt „holnap” meg lehet a magyar tőzsdén jegyzett bármely másik társasággal. A Heineken tisztességtelen és törvénytelen eljárásának bíróság általi megállapítása és szankcionálása ezért valamennyi magyar kisbefektető jól felfogott közös érdeke, és a Brau kisebbségi tulajdonosai a TEBÉSZ-szel karöltve mindent meg is tesznek, hogy az ügy végére ne kerülhessen pont a PSZÁF október 31-i határozatával...
BOJKOTT-FELHÍVÁS:
A Brau Hungária kisrészvényesei és a Heineken/Amstel eljárását elítélő más befektetők már több mint két hónapja bojkottálják a Heineken és az Amstel termékeit. Kérünk minden jó érzésű magyar állampolgárt, hogy csatlakozzon a befektetők mozgalmához, melynek mottója: „AMEDDIG A HEINEKEN A KÜLFÖLDI BEFEKTETŐKET TÖBBRE BECSÜLI, MINT A MAGYAROKAT, ADDIG A SÖRÉT IS VELÜK ITASSA MEG!!!”
A Brau Union Hungária Rt. kisrészvényesei