Hogy lesz így nyugdíj? - Pokoli teher az állam vállán  

"Fene tudja. Az ide bejövő multi vagy akárki külföldi az általa foglalkoztatott dolgozók után a magyarhoz hasonló módon fizetendő tb révén hozzájárul a nyugdíjkasszához."

De, nagyon komolyan gondolom, mert egyrészt a dolgozók után befizetett járulék a dolgozó járuléka, még akkor is, ha egy jelentős részét munkáltatói járuléknak hívjuk (lehet, ez okozza a fejekben a félreértést), másrészt mi van azokkal a vállalkozásokkal, ahol alacsony az élőmunka értéke, miközben óriási pénzeket keresnek, és adózatlanul, kedvezményes adóval, de osztalékadó és járulékok nélkül hagyják el az országot. Az i jövedelem, annak is hozzá kellene járulnia a társadalom nyugdíjasainak ellátásához. Miért is ne? Vagy inkább nyúlják le a mnyp megtakarításokat? Az jobb?

"Az áremelkedés oka az, hogy az IEA jelentése szerint 2006-ban tetőzött a világ kőolaj-kitermelése, miközben a kereslet egyre nagyobb a nyersanyag iránt.
link

link
Egyetlen nyugdíjrendszer sem működhet másként, legyen bár felosztó-kirovó vagy tőkefedezeti (vagy más). A nyugdíjak tőkefedezete önmagában nem fedezet semmire, amennyiben nincs egy fiatal, aktív generáció, amelyik - képletesen szólva - képes "megvásárolni" (végül is lecserélni) a nyugdíjasok "felhalmozott megtakarításait" a maga saját folyó megtakarításaival. Valójában az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben is úgymond a korosztályok közötti hitel-csere, azaz a kényszer-megtakarítások cseréje történik. A társadalom elöregedésével mind a felosztó-kirovó, mind a tőkefedezeti nyugdíjrendszerben lényegében ez a hitel-csere, a "felhalmozott megtakarítások" korosztályi cseréje válik problematikussá, hiszen az aktívak számban nem termelődnek újra. Ettől bomlik meg a nyugdíjrendszerek folyó egyensúlya.

"Nem tartom valószínűnek az 1 millió új munkahelyet, ha erre vagy kíváncsi"

Akkor ugye szerinted is felelőtlen gazdaságpolitika az, ami erre nagymértékben alapoz. Ugye?

Idézek a cikből:

"Próbáltunk kísérletet tenni, hogy megállapítsuk miként alakulhat a hiány, ha a foglalkoztatottság esetében sokkal konzervatívabban számolunk, azonban mivel nagyon érzékeny a modell az átlagos járulékfizetésre és a foglalkoztatottságra, ezért ennek szerepeltetésétől eltekintettünk. Annyi azonban biztos, hogy a hatályos törvényeknek megfelelő ígéretek a jövőben nagyon komoly kiadásnövekedést eredményeznek majd, a hiány pedig évtizedek múlva nem a GDP 1.5 százalékához, hanem a 3 százalékához fog tartani"

És válaszolva: az egyértelmű és abban igazad van (sose írtam, hogy nincs), hogy a mostani alacsony foglalkoztatottság (meg magas minimálbéres arány) a tekintetben nem rossz, hogy ennek nyilván kisebb nyugdíjvonzata lesz a jövőben.

De egyébként ez megint csak igaz a vegyes rendszerre is. Ez tehát nem érv az MNYP-k szétverése mellett.

Olvastam, csak nem írtam a topicba.

Nem tartom valószínűnek az 1 millió új munkahelyet, ha erre vagy kíváncsi.

Most te jössz a válasszal.

A cikk alapján, ha nem valósul meg az 1 millió új munkahely, akkor fenntartható-e az MNYP pénztár nélküli nyugdíjrendszer legalább 2060-ig?

Miért nem olvassátok el a cikket, amire egy másik topicban hívtam fel a figyelmet?

"Az egységes közteherviselés a felosztó kirovó nyugdíjrendszer vonatkozásában számomra azt jelentené, hogy minden jövedelemtulajdonos, azaz magyar és külföldi munkavállaló, magyar és külföldi vállalkozó, magyar és külföldi pénzügyi befektető, azaz mindenki, aki itt jövedelemre tesz szert, az KÖTELES a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíjához ARÁNYOSAN hozzájárulni. Ez persze - az adókból kiegészített nyugdíjkasza miatt - ma is így van, de ez így, ebben a formában nem átlátható, nem arányos és nem igazságos."

Fene tudja. Az ide bejövő multi vagy akárki külföldi az általa foglalkoztatott dolgozók után a magyarhoz hasonló módon fizetendő tb révén hozzájárul a nyugdíjkasszához.
Milyen más jövedelem után kellene még fizetnie? Osztalék? Ezt te sem godolod komolyan ugye?

Drop. Nem válaszoltál a kérdéseimre.

És ahogy láthatod, nem csak én nem tartom reálisnak az 1 millió új munkahelyet, hanem a topicindító PF-es cikk sem. Amire annyira vártad tegnap a reakciómat. Nost ez a cikk éppenhogy engem igazol, nem értem, ezért miért kellett annyira várnod a reakciómat.

Én várom inkább a tiéd: írd le, hogy mitől nő majd az elkövetkező 10 évben 1 millióval szerinted (vagy a Fidesz szerint) a foglalkoztatottak száma? Nos, válaszolsz? Vagy neked elég annyi, hogy Matolcsy azt mondta, tehát lesz annyi?

Igen,van akinek túl magas. 45év munkaviszony után 65 évesen 70ezer, 20év munkaviszony után 38 évesen 200ezer felett akár! Az utóbbi az tényleg magas és felháborító!

hat igen, igy zarul az ordogi kor. Ma 1 millioval tobb foglalkoztatott = 1 millioval tobb jovobeli nyugdijas. Azaz meg nagyobb lesz a hiany kesobb.
Szerintem tul magasak a nyugdijak, csokkenteni kellene, illetve megszuntetni fokozatosan, es lepjen helyere az ongondoskodas

Bocs egy szót elírtam a harmadik bekezdésben, természetesen nem a nyugdíjasokat kell előteremteni, hanem a nyugdíjak fedezetét... :)

Az állami nyugrendszer kisértetiesen kezd hasonlítani a piramisjátékra,kérdés mikor omlik össze?

Ezek az ábrák nagyjából kifejezik azt, amit pár napja írtam, de nyilván nem értetted. Vagyis azt, hogy jelenleg nagyon alacsony a foglalkoztatottság, ami azt is fogja jelenteni, hogy a jövőben kevesebb nyugdíjat is kell kifizetni.

A cikk egyrészt nagyon helyesen állapítja meg, hogy rövid távon ugyan láthatóak lesznek a magánnyugdíjpénztári rendszer államosításából származó előnyök, de hosszú távon még rosszabb lesz, mintha maradna a vegyes rendszer. Egyetértek.

Viszont ismételten és sokadszorra sem értek egyet a foglalkoztatás központi bővítésének stratégiájával - semmilyen formában sem.

Az állami FK nyugdíjrendszer alapja az, hogy a jelenlegi nyugdíjasokat a jelenleg megtermelt javak egy részéből kell előteremteni. Nem hitelből, nem állampapír-kibocsájtásból, mert az fenntarthatatlan. A hiba ott van, hogy ezt szinte kizárólag a munkabérből kívánjuk meg elérni azáltal, hogy a nyugdíjjárulékot alapvetően azok munkabéréből kívánjuk finanszírozni, akik maguk is számítanak majd később nyugdíjra. A jelenlegi nyugdíjakat azonban nem csupán a munkabérből történő járulék-elvonással, hanem a központi költségvetésből, azaz adóból is ki kell egészíteni.

Egyrészt azért, mert egyre kevesebb a járulékfizető foglakoztatott, másrészt azért is, mert egyre tovább élnek, az emberek, azaz egyre több a nyugdíjas. Hosszabb távon (amennyiben a nyugdíjba vonulás és nyugdíj-jogosultság részletein nem változtat az állam) egyre több nyugdíjas jut majd egyre kevesebb járulékfizetőre. Ezen nincs mit vitatni!

Kíváncsi lennék azonban arra is, hogy az összes jövedelem, amelyet társadalmunk megtermel, mekkora része származik munkából (bérjövedelemként) és mennyi része származik egyéb, olyan jövedelmekből, amelyek nem, vagy csupán részben vesznek részt a járulékfizetésben, mint pl. az osztalék, vagy a kamatjövedelem. (A külföldiek nálunk megkeresett osztaléka szintén nem adózik, és nem is fizetnek belőle járulékot!)

Amennyiben a jelen nyugdíjasok nyugdíjának előteremtésében minden jövedelemtulajdonos egyenlő arányban venne részt, nem csupán a bérjövedelmek tulajdonosai (akik közül nyilván csak a piacgazdaság bérei után befizetett nyugdíjjárulékok a relevánsak), azaz jelentősen szélesítenék a nyugdíjjárulék-fizetők körét, nyilván nem volna szükség 33,5%-nyi nyugdíjjárulékra, jelentősen csökkenthető volna.

Arra is kíváncsi lennék, hogy a világgazdaságban és itthon hogyan változott meg (ha ez a változás kimutatható) a bérjövedelmek összes jövedelemhez viszonyított aránya. Nőtt, csökkent, vagy stagnált?

Egy ország gazdasági szerkezetét lehet felülről, államilag meghatározni, de én nem értek egyet ezzel. Nem értettem egyet ezzel a szocializmusban sem, amikor kijelentették, hogy a vas- és acél országa leszünk, ózdi, diósgyőri és sztalinvárosi központokkal, és ma sem értek egyet ezzel, amikor egyes külföldi mammut-vállalatoknak készítjük elő állami támogatásokkal és adókedvezményekkel a kedvező befektetési környezetet. Ezeknek a vállalkozásoknak a betelepülése szintén csak rövid távon előnyös, hosszú távon épp olyan problémákat fog fölvetni, mint a szocialista vasgyártás

Szerintem a gazdasági szerkezetnek belülről fakadóan, azaz a társadalom egyes tagjainak belső kényszeréből, nem pedig felülről jövő kényszerből kellene kialakulnia.

Az állam ne támogassa a piac egyes részeit, az állam ne ösztönözzön egyes piaci szereplőket, szektorokat, iparágakat, mert az a szocialista gazdasági stratégiához hasonlatos. Az államnak az egységes szabályok megalkotásával, annak betartatásával, az alacsony állami működési költségekre való törekvéssel kellene elősegítenie a gazdaság egészének az egészséges fejlődését.

Az egységes közteherviselés a felosztó kirovó nyugdíjrendszer vonatkozásában számomra azt jelentené, hogy minden jövedelemtulajdonos, azaz magyar és külföldi munkavállaló, magyar és külföldi vállalkozó, magyar és külföldi pénzügyi befektető, azaz mindenki, aki itt jövedelemre tesz szert, az KÖTELES a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíjához ARÁNYOSAN hozzájárulni. Ez persze - az adókból kiegészített nyugdíjkasza miatt - ma is így van, de ez így, ebben a formában nem átlátható, nem arányos és nem igazságos.

A jövő adó- és járulékfizetőinek érdekében pedig úgy is érdemes az állami nyugdíj-újraelosztást hosszú távon csökkenteni, ha a munkavállalóknak, akik nyilván számítanak valamiféle nyugdíjra (ellentétben pl. a külföldi pénzügyi befektetőkkel), a jelenlegi vegyes rendszerben alkalmazott kötelező mnyp tagdíj mintájára erősítsék meg a tőkefedezti nyugdíjpillér alapjait.

Többek közt azért is, hogy a mi gyerekeinknek, unokáinknak már ne kelljen 33,5%, vagy még magasabb arányú nyugdíjjárulékot fizetniük a jövedelmük után!

"Drop, tegyük félre az eddigi szócsatát. Te nem vagy hülye, tudsz grafikont is olvasni. Látod, mi a kiinduló feltétel? "

Nem tűnt fel, hogy 2 vonal van mindenhol a grafikonon (egyik +1 millió munkahely a másik anélkül) és a végeredmény viszonylag hasonló az utolsó ábrán szereplő egyenleg terén?

Jaj szivacs, közös összefogás. Persze. Majd minden vállalkozó összegyűl, egymás vállára borulnak a Kossuth téren, aztán hétfőn diadalittas jövőbe tekintő arccal mindegyik felvesz 1 új embert a nagy magyar munkahelyteremtés érdekében. Ugyan már.

Egyébként elárulom, hogy 1 millió új munkahely olyan sok, hogy még ez is kevés lenne hozzá.

Nem könnyű.
Ez nem pártkérdés, egy egész társadalom összefogása kell hozzá és még akkor sem biztos, hogy sikerül, de az biztos, hogy szükséges. Ennek a módját kell közösen megtalálnunk. Ez pedig azzal kezdődik, hogy felismerjük és kimondjuk a feladatot és kitűzzük a célt. A célkiűzés viszont még nem jelenti azt, hogy már meg is oldottuk, ne is kérd ezt számon! Inkább használd az alkotóerődet és tedd magad hasznossá azzal, hogy megpróbálsz épkézláb megoldási javaslatokat kitalálni! Tudod, kollektív bölcsesség.