Öt évre visszamenőleg vetnék ki a 98%-os különadót  

Hogy jó döntést hozott-e, nem tudom. Viszont az ő hatáskörük a döntés. És nem a közvéleményé. A közvéleményé az is lenne, hogy minden olimpiai számot magyarok nyerjenek (esetleg határon túliak is részben). Meg hogy holnaptól ingyenes legyen a tömegközlekedés, de persze, az üzemanyag is. Meg a kenyér, meg az áram.

Vannak kérdések, amiket nem lehet így eldönteni.

"Az én köreim": pártszimpátia szempontjából elég vegyes, jövedelem szempontjából is. De ez a kérdéskör általánosan kiverte a biztosítékot.

Írtál egy-két dolgot a végén, amiket, ha kicsiszolnak és megvalósítanak, akkor közösen gratulálhatunk nekik.
----
(a gárda ügyében nem tudok állást foglalni. Mivel számomra nyilvánvalóan alkotmány- és törvényellenes a szervezet, ami nincs is, ugye, nem nagyon foglalkoztatott a számomra elfogadható döntés)

"Írtad, hogy a Fidesz végre rendbeteszi azt, amit a szocik elkúrtak."

Soha nem írtam ilyet.

Azt írtam, hogy rohadt nehéz dolguk lesz a 82%-os államadósság lefaragásánál.

És azt is írtam párszor, hogy a fidesz esetében pár hónap után "objektíven" pattogni fogsz, hogy miért nem teszik rendbe pár hónap alatt, amit a szocik 8 év alatt elk.tak.

Bejött.

20 évre visszamenőleg vessük ki a 98%os adót az összes politikai résztvevőre

"egyfelől: a portfolio és az index spéder zoltáné"

10%-ban. 90%-ban Nobilis Kristófé.

Bár írták már mások is:
a közvéleménynek és a dolog helyességének semmi köze egymáshoz
a közvéleménynek és a törvényességnek semmi köze egymáshoz

Persze, teljesen nem igaz így, mert hosszabb távon közelítenek egymáshoz. Hosszabb távon. Ahogy lassan átalakul a társadalom, az emberek képzete a világról, stb.

A 91% ugyanúgy nem ad felhatalmazást törvénytelenséghez, mint a 100% (csak akkor nem fognak tiltakozni :-), vagy a 2/3, vagy a 45%.

"városi legenda. pl. a szlovák csoda egyrészt annak köszönhető, hogy végre beengedték a külföldi tőkét, másrészt annak, hogy az újaelosztás arányát 35% alá vitték. nálunk 55-ről vitték bajnaiék 48-ra. hugo most tornázza 50 fölé."

Erre a Bajnai-féle 48%-ra, meg az Orbán-féle 50%-ra azért visszatérnék.

Mint tudjuk, a Bajnai-féle 2010-es büdzsében volt egy kisebb lyuk. Ha ezen a lyukacskán nagyvonalúan tullendülünk, akkor azt látjuk, hogy 2010-ben 1660 mrd adósságot kellett törleszteni, 2011-ben ez 2150 mrd lesz, a kettő között 500 mrd a különbség, a GDP 2 %-a.

link

Ehhez jön még, hogy az áht hiányt is, csökkenteni kell, a GDP 0.8%-ával. Összesen közel 3% - örökség.

Amiből végül is levonató az a következtetés, ha az ember túllép azon az állapoton, hogy Bajnaival fekszik, illetve kel, hogy tulajdonképpen az alapokban nem történt visszalépés csak most érik be az előző pár évben ültetett "gyümölcs".

Persze ehhez egy kicsit túl kell lépni azon a híres "elfogulatlanságon", ami a másik oldalt jellemzi.

Drop. Erre se reagáltál:

"A Költségvetési Tanács szerint a főbb adóbevételeket alul-, néhány kiadási tételt pedig túltervezett a kormány, így akár 2,4 százalékos is lehetne a GDP-arányos hiány. De mindez csak látszat: a kormány csak a GDP 3,2 százalékát kitevő nyugdíjpénztári pénzek bekebelezésével tudja elfedni, hogy valójában megugrana a hiány."

Írtad, hogy a Fidesz végre rendbeteszi azt, amit a szocik elkúrtak. Nos, MNYP-s pénzek nélkül durván ugrana a 2011-es hiány. Ez a rendbetétel? Mi lesz, amikor elfogynak az MNYP-s pénzek?

Nem vagyok jogász, pláne nem alkotmányjogász, de az teljesen nyilvánvaló, hogy sok ponton is alkotmányellenes a dolog (a visszamenőlegessége mindenképpen, a diszkriminatív jellege is és én is írtam, hogy már a 98%-os mérték is problémás).

MINDEN lehetséges fórumon meg kell ezt támadni.

Minden oldalról támadható a 98%-os különadó

2010. november 9. 17:18
Nyomtatás Továbbküldés Hozzászólások: 18 db Megosztás:

Kolláth György alkotmányjogász szerint több magyarországi, továbbá európai uniós szerv és bíróság előtt is jogorvoslattal lehet majd élni a 98 százalékos adóról szóló szabályozással szemben. A jogász, akit kedden az MTI a visszamenőleges hatályú végkielégítések különadójával kapcsolatban keresett meg, azt mondta: egy, ilyen tárgyú alkotmánymódosítás korrekt közjogi felülvizsgálat szerint értelmezhetetlen, alkalmazhatatlan, végrehajthatatlan.
Az Országgyűlés várhatóan a jövő héten szavaz a jogszabályról, amelynek lényege, hogy öt évre visszamenőleg 98 százalékos adóval sújtanák a végkielégítéseket. A vezetői végkielégítéseknél az adót a 2 millió, míg más esetekben a 3,5 millió forint felett vetnék ki.

Kolláth György szerint a "büntetőadó" miatt európai uniós szervekhez is lehet fordulni, ami egyben azt is jelenti, hogy ott akár a hazai alkotmány is elbukhat. A jogász emlékeztetett arra, hogy a jogszabállyal kapcsolatban az első döntést a köztársasági elnök hozhatja; Schmitt Pál előzetes normakontrollt kérhet az Alkotmánybíróságtól (Ab), megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, és ki is hirdetheti a törvényt.

Kolláth György szerint az Ab-nek "markáns eszközei vannak", és akár egy "közjogi patthelyzetet" is elérhet az ügyben. Véleménye szerint a jogszabálynak "tengernyi" alkotmányossági hibája van, amit a testület megállapíthat.

Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az Ab megállt, amikor kihirdette az eredeti jogszabályt megsemmisítő határozatát, ám jelezte, hogy nem vizsgálták felül teljes egészében a törvényt.

Kolláth György elmondta, egyelőre nem tudni, hogy ha mégis életbe lép a 98 százalékos adó, akkor az érintett adóalanyoknak miként kell fizetniük: korábbi kifizetőhelyükhöz vagy az APEH-hez kell-e fordulniuk, vagy az adóhatóság jelentkezik náluk, hogy "hölgyeim, uraim, szíveskedjenek ennyit meg ennyit befizetni".

Utóbbi esetben az adóhatóság elsőfokú közigazgatási határozatát meg lehet támadni, ugyancsak az APEH-en belül. Arra figyelmeztetett, hogy aki ezzel a lehetőséggel nem él, elmulasztja a bírói utat is. Aki azonban fellebbezett az elsőfokú APEH-határozat ellen, "megperelheti" (a másodfokú, feltehetőleg azzal egyező tartalmú) APEH-határozatot is, és a fővárosi vagy a megyei bíróságokon kérheti a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését.

Kolláth György szerint a bíróság előtt "egy jó jogász" indítványozhatja, hogy a bíróság függessze fel a saját eljárását, és maga is forduljon az Ab-hoz. Ennek azért van jelentősége, mert ilyenkor az Ab majdani, esetleg kedvező határozata az előtte lévő ügyre is kihat.

A magyar bíróság továbbá úgynevezett "előzetes döntéshozatalt" is kérhet a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságtól. (Az EU bírósága garantálja, hogy a közösségi jog értelmezése és alkalmazása egységes és megfelelő legyen.)

A jogász szerint a harmadik lehetőség az, hogy - ha jogerőssé válik a határozat - akkor az érintett a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulhat.

Kolláth György szerint ha valaki Strasbourgban, vagy Luxembourgban nyer, akkor a magyar alkotmány bizonyulhat a Római Egyezménnyel és az uniós joggal ellentétesnek, ilyen eset pedig még nem volt.

Elmondta, a strasbourgi bíróság megállapíthatja, hogy a Magyar Köztársaság megsértette a Római Egyezményt, és kártérítést ítélhet meg, a luxembourgi bíróság pedig kimondhatja, hogy kötelességet szegett Magyarország.

Közölte azt is, ha valaki "elbukta" a közigazgatási pert, akkor rendkívüli jogorvoslatként 60 napon belül még alkotmányjogi panaszt nyújthat be az Ab-hoz. Ha ezt megnyeri, az Ab megtilthatja a szabály alkalmazását.

Kolláth György a szakszervezetekkel kötött kompromisszumokkal, engedményekkel kapcsolatban úgy vélte: "az nem elvi szabályozás, hogy valaki mentesül az adófizetés alól, más meg nem, van akinél a plafon 2, és van akinél 3,5 millió". A diszkrimináció nyilvánvaló - tette hozzá.

A jogász arról is beszélt, hogy szerinte már a büntetőadó mértékével is baj van. Arra mutatott rá, hogy az adók mértéke nem lehet önkényes, nem lehet elkobzó, büntető és szankció jellegű, így a jogszabály már emiatt is elbukhat az Ab előtt.

A jogszabály öt évre visszamenőlegesen történő kiterjesztéséről pedig azt mondta: a visszamenőleges negatív jogalkotás egy évre sem lehetséges, nemhogy 5 évre, és ez véleménye szerint mind a strasbourgi, mind luxembourgi bíróság előtt elfogadhatatlan.

"A 7.5 milla pl. szerintem nagyon tavol esik gazdagsagtol"

egyetértünk, és nem is az lenne a cél, hogy irreálisan alacsonyan legyen a sávhatár csak azért, hogy még több legyen a bevétel, sőt a kapolyi-félék esetével is egyetértek. nyilván az oligarchák minél nagyobb hányadának el kell kapni a grabancát előbb vagy utóbb...
a baj csak az, hogy a fityiszék képesek arra is, hogy mol részvényt vegyenek pl. a mnyp-i vagyon lenyúlásának árán is
tudom, hogy még nem lépték meg, és ha van egy kis félsz bennük, nem is fogják, mert ha megteszik, abból forradalom lesz, annyira nem hülye a magyar nép, hogy ne fogná fel 500 mrd. jelentőségét... szvsz már dolgoznak 1000rel a kommunikáción, hogyan fogják majd beadni az embereknek, de meg fog bukni, bármit is találnak majd ki
jobban járnak, ha nem lépik meg :)

persze a savhatart lehet csokkenteni, amivel aztan elered, hogymar nem csak a tenyleg magas jovedelmuek adoznak, hanem boldog boldogtalan, mint eddig is.

A 7.5 milla pl. szerintem nagyon tavol esik gazdagsagtol, figyelembe veve, hogy mondjuk Kapolyi elvtars 2 mrd utan is linearisan adozik.

A minap a szolidaritasi adorol olvastam, hogy kb. 25 mrd-t hozott.

Ez 4% volt 7.5 milla felett.

18 millas hatar felett garantaltan 10 mrd alatt lenne a 4%, ez alapjan max 50 jon ki 20 %-os extra kulcs mellett.

Ezert szerintem kar, legfeljebb a fogyatekosoknak jelent pozitiv uzenetet, mas haszna nincs.

én írtam már elveket is meg számokat is, így részemről nagyjából meg is volnánk :)
a számokon még tudok finomítani, ha kapok egy eloszlást az szja-fizetés alapját képező bérekről, egyféle hisztogramot ill. ha úgy jobban tetszik: diszkrét eloszlásfüggvényt

szvsz a járulékpolitika fontosabb az szja-nál, mármint nem bevételi oldalról, hanem gazdaságösztönzés szempontjából. az ÁFA és az SZJA messze a legnagyobb bevételforrás, ami talán nem is teljesen egészséges ilyen formában...

nem lenne elhanyagolható, mert több tízezren keresnek évi 18 mio. felett - tőlem akár lejjebb is lehetne vinni a sávhatárt mondjuk 12 mio.-ra, hogy összejöjjön egy pár tízmilliárdos bevétel... nyilván a konkrét számokhoz ismerni kellene az eloszlást
a boldogítással kapcsolatban: ez is egy lényeges előrelépés lenne, nemde? :) mint ahogy a cigók segílykéjét elvenni sem lenne ktgvetés-stabilizáló intézkedés, ám annyival is jobb lenne a morál...

miért, a 98%-os adózás nem csak kirakat-politika? pláne, hogy úgy lenne értelme, hogy 10-20 évre visszamenőleg érvényesítenék, de nem az AB-t megkerülve, hanem Btk.-alapon - ja, de akkor az ő kis pintérkéjük sem lenne annyira olajszőke herceg :)

a bérjövedelmeket meg olyannyira nem diszkriminálnám, hogy a járulékokat is csökkenteném, hogy a munkáltató terhei csökkenjenek - hogy ezt mennyire adná át a munkavállalónak, az már a béralku kérdése, egyben a magasabban, jobban stb. képzettek felé nyomná a mérleg nyelvét, vagyis talán még vissza is kapnák egy az egyben a magasabb szja-kulcs miatt elvett zsetont... (nyilván nekik jobban emelné a fizut a munkáltató, mint ahogy általában eddig is ezt tette)

egy szabály akkor jó, ha kevés kivétellel kell alkalmazni. ugyanis a kivételek nem erősítik, hanem próbára teszik a szabályt.

Úgy gondolom, hogy egy szabály annál hatékonyabb, minél közelebb áll az emberek igazságérzetéhez, a közerkölcshöz.
Annál többen fogják betartani és az alóla kibújókat pedig elítélni, minél többeknek egyezik meg a belső értékrendjével, igazságérzetével, minél többen tartják azt méltányosnak.
Valahol itt kel keresni a bevételi optimum pontot.

Egy optimálisnak tartott SZJA rendszer kialakításánál, először is tisztázni kellene, hogy milyen célokat kellene szolgáljon az új rendszer és a jelen állapotból hogyan lehet a lehető legsimábban áttérni rá.

Alapvető szempontok szvsz az alábbiak:
1. milyen hatással van a költségvetés bevételi és kiadási oldalára
2. hogyan változtatja meg a fizetőképes keresletet, a szabadon elkölthető pénztömeget
3. milyen hatást fejt ki az értéktermelés növelésére
4. a fekete-, szürkegazdaság arányát növeli vagy csökkenti
5. ösztönöz-e a jövedelmek SZJA hatálya alá történő bevitelére
6. ösztönöz-e a jövedelmek Magyarországon történő leadózására vagy inkább az "exportálására"
7. a jelentős társadalmi problémákat fokozza vagy enyhíti (pl. népesedés, aktív munkavállalók aránya, feketegazdaság, megtakarítások, nyugdíj, szociális kiadások, munkanélküliség, egészségügy, ...)
8. az érintettek igazságérzetének milyen mértékben felel meg

Bizonyára vannak még fontos szempontok, írjátok be!

Ezek alapján állítható össze egy olyan elképzelés, amelyik a lehető legtöbb szempont esetében találja meg az optimum pontot anélkül, hogy szélsőségesen rosszul teljesítene némely másik szempont esetében.

Próbáljuk meg!

melyik orszagban nem valt be?

Amugy ez a lin. Ado is erdekes, mig a szadesz mondta, jo volt, most, hogy a Fidssz bevezeti, szar.

Na mindegy kiszalltam, vitatkozzatok csak a 98 szazalekos adon. fretekkel majd akkor ertekezek ujra a lin. Adorol, mikor progressziven adozva veszi ki a pezet a vallalkozasbol. Berkent, mint nagyon szolidaris emberke.

Termeszetesen sokminden befolyasolja a gazdasagi novekedest, ezek kozul egy az adorendszer..

Ugyanakkor erdemes elgondolkoni, hogy az altalad bemutatott adorendszrnek milyen elonyei lennenek. Bevetel tobblet? Gyakorlatilag nulla, epp azert, mert alig akad olyan, aki ennyit keres.

Termeszetesen sok buta embert boldogitana, hogy fizetnek a gazdagok, pedig a gazdagok akkor sem fizetnenek, mint abban megegyeztunk szerintem.

Viszont tovabbra is sikeresen diszkriminalnad negativan a berjovedelmeket. Ez lenne a cel? Mas indokot nem latok.