Tőzsdei ügyletből származó jövedelem (SZJA)  

A tőzsdei értékpapír osztaléka utáni szociális hozzájárulási adó a 20SZJA bevallásbanEgyes elkülönülten adózó jövedelmek, mint például az árfolyamnyereségből származó jövedelem vagy az osztalék után a magánszemélyeknek 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetniük.[1]Adófizetési felső határA szociális hozzájárulási adót addig kell fizetni, amíg a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme – például munkabére – és a következő, elkülönülten adózó jövedelmei[2],

• a vállalkozásból kivont jövedelem,
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
• az osztalék,
• a vállalkozói osztalékalap,
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
• a külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből származó jövedelme

a tárgyévben el nem érik az adófizetési felső határt. Ez a felső határ a minimálbér összegének huszonnégyszerese, 2020-ban 3 864 000 forint volt. MentességNem kell azonban szociális hozzájárulási adót fizetnie a magánszemélynek az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacon tőzsdére bevezetett értékpapírra fizetett, az adott tagállam jogszabályai szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozam után.[3]Ebből következően például, ha a magánszemély a Budapesti Értéktőzsdén vagy a párizsi tőzsdén forgalmazott részvényekkel rendelkezik, amelyek hozamát osztalékként fizették ki, akkor ez után az osztalék után mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. BevallásA kifizető állapítja meg, vonja le, valamint fizeti és vallja be havi adó- és járulékbevallásában

• a magánszemélynek kifizetett osztalék összegét,
• a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és
• a 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót.

Nem kell a kifizetőnek bevallani az osztalék utáni szociális hozzájárulási adót, ha a magánszemély említett jövedelmei elérték az adófizetési felső határt, vagy az osztalék mentes a szociális hozzájárulási adó alól.A magánszemélynek az éves személyijövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia a szociális hozzájárulási adóval. A NAV által készített adóbevallási tervezetA NAV idén is összeállította a magánszemélyek adóbevallási tervezetét, melynek elkészítéséhez a munkáltatói, kifizetői bevallások, adatszolgáltatások adatait vette alapul.A NAV a szociális hozzájárulási adó megállapításához – a havi adó- és járulékbevallások adatai alapján – az adóbevallási tervezetben feltüntetette azoknak a jövedelmeknek az összegét, amelyeket figyelembe kell venni az adófizetési felső határ kiszámításakor.Az adóbevallási tervezet 286. sora tartalmazza az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, a 287. sor pedig az elkülönülten adózó jövedelmek összegét. Ezeknek a soroknak az adatai alapján a program a 288. sorban kiszámítja az elkülönülten adózó jövedelmek után az adófizetési felső határig a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét.A NAV azonban nem rendelkezik információval arról, hogy 2020-ban a kifizető által bevallott osztalékból mennyi volt az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalék.Azoknak a magánszemélyeknek, akik ilyen osztalékot szereztek 2020-ban, és összevont adóalapba tartozó jövedelmük nem haladta meg a 3 864 000 forintot, a következők szerint módosítaniuk kell az adóbevallási tervezetet a kifizetői igazolások alapján.

• Módosítani kell például az adóbevallási tervezetét annak a nyugdíjasnak, aki a nyugdíján kívül 2020-ban kizárólag a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvényből származó osztalékra tett szert, más adóköteles jövedelme nem volt.

Ebben az esetben az eSZJA oldalon (http://www.nav.gov.hu/szja/szja) elektronikus hozzáféréssel (például ügyfélkapuval) elérhető 20SZJA bevallási tervezetből törölhető a 287. sorban szereplő osztalékösszeg, ekkor a program a 288. sorból is törli az adatokat, mert a magánszemélyt nem terheli szociális hozzájárulási adó.Másik lehetőség, hogy a 287. sor összegét nem módosítva kell a 288. (magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető által levont adó) sor mezőibe nullát írni.

• Ugyancsak módosítani kell a tervezetet azoknak a magánszemélyeknek, akiknek az összevont adóalapba tartozó jövedelmük nem érte el 2020-ban az adófizetési felső határt, és emellett kizárólag EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalékot szereztek.

Ekkor a tervezet 286. sorában és 287. sorában szereplő jövedelmek összege törölhető a tervezetből, ekkor a program a 288. sorból is törli az adatokat, mivel ez után az osztalék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.Másik lehetőség, hogy a 286. és 287. sor összegét nem módosítva kell a 288. (magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető által levont adó) sor mezőibe nullát írni.

• Ha a magánszemély 2020-ban keletkezett osztalékának csak egy része EGT-államban működő tőzsdén forgalmazott értékpapír utáni osztalék, más része például egy társaság nyereségéből kifizetett osztalék, vagy ezen kívül árfolyamnyereséget is szerzett, akkor a tervezetet szintén módosítani kell.

Az adófizetési felső határba beszámító, a 287. sorban szereplő jövedelmekből csak azokat a jövedelmeket kell beírni a 288. sorba, amelyek után a magánszemélyt az adófizetési felső határig még ténylegesen terheli szociális hozzájárulási adó.Így például, ha a tervezet 287. sora 2 000 000 forint jövedelmet tartalmaz, azonban abból 800 000 forint olyan osztalékjövedelem, amely után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, akkor a 288. sorba az adó alapjaként 1 200 000 forintot kell beírni, adóként pedig ennek 15,5 százalékát, 186 000 forintot.Azok a magánszemélyek, akiknek nincs ügyfélkapu-hozzáférésük, a NAV papíralapon megküldött tervezetében nem végezhetik el a módosításokat, nekik be kell nyújtaniuk a 20SZJA bevallást.

A NAV 2020-as papír alapú Kitöltési Útmutatójából ugyanaz következik, amit a 2019-es tájékoztatójuk tartalmaz.
-
287. sor: Azoknak a különadózó jövedelmeknek összesített összegét kell feltüntetni, AMELYEK UTÁN Ön kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére.  
-
Ebből az következik, hogy ami után nem kell szochót fizetni, azt nem kell feltüntetni a 287. sorban. 

-
Persze csak akkor, ha maradunk a logika szabályainál.

Jnk.Az idei évben kezdtem el foglalkozni e nemes termékkel,de dodom nem lévén a frankfurti tőzsdén,

BTCetc Bitcoin ETP

.formában fektettem be egy kisebb mennyiségű Eurót.Ez akkor kryptónak minősül .vagy sima tőzsdei ügyletnek 15%-os adókulccsal?
Köszi a véleményeket előre is.
Hajrá Spekulánsok!!!

A 67. sorhoz hozzá van adva, mint kifizetők által levont forrásadó?

Teljesen rosszak a százalékok, amelyeket írsz! Jó lenne aktualizálni!
Egyszer már beírtam!
""Azonban a jövőbeni új csúcsok találgatása közben kevesebb szó esik arról, hogy milyen adózás alá esnek a kriptovaluták, pedig nem elhanyagolható szempont, tekintve, hogy Magyarországon majdnem a befektetett összeg ( !!! itt elírta a cikkíró, gondolom jövedelmet mondott a válaszoló szakértő) harminc százalékát kell befizetni az államkasszába. Abban az esetben, ha valaki magánszemélyként kriptovalutával kereskedik, akkor ez jelenlegi szja-rendszerében egyéb jövedelemnek fog minősülni. Ez a legkedvezőtlenebb adózási kategória a magánszemély befektetőknek, ugyanis 15 százalék az szja, ami önmagában nem olyan sok, de ehhez még hozzájön felső korlát nélkül 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó. Az szja-t azonban ilyenkor csak a jövedelem 87 százalékára kell vetíteni, vagyis emiatt 26,535 százalék a tényleges adóteher – mondta a Portfolio-nak dr. Magyar Csaba, aki azt is hozzátette, hogy ennél a jövedelemnél csak a szerzési értéket lehet szembe állítani az értékesítési bevétellel, vagyis nincs lehetőség költségek elszámolására, továbbá a korábbi évek esetleges veszteségének figyelembevételére sem."
https://www.portfolio.hu/befektetes/20201211/sulyos-adokkal-szamolhatnak-a-kriptovalutazok-csak-addig-orulhetnek-amig-ki-nem-veszik-a-penzuket-461208"
Érdemes elolvasni az egész cikket.

kryptovaluták adózása:
"A hatósági felügyelet teljes hiánya miatt az Szja. tv. 67/A. § szerinti ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai a bitcoin esetére nem alkalmazhatóak. Továbbá az Szja. tv.-nek az árfolyamnyereségre irányadó szabályai (67/A.§) sem alkalmazhatóak, miután az Szja. tv. alkalmazásában a bitcoin nem tekinthető értékpapírnak.Magánszemélyként vásárolt kriptovaluta esetén egyéb jövedelemként adózik. Ezek alapján 15% SZJA-t és 17,5% SZOCHO-t kell megfizetned. Mivel a szocho egyéb jövedelemnél nem számolható el költségként, ezért a bitcon adás-vételen elért nyereség 85% át kell jövedelemnek/adóalapnak tekinteniAdózás esetén a kriptopénzedet át kell váltani forintra, és abban kell megfizetned az adót. Mindenképp érdemes felkeresned egy olyan adótanácsadót, aki ebben is tud neked segíteni.Bányászat esetén az Szja tv. önálló tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azaz vagy a bevétel 10%-át tekinted költségnek, vagy tételesen elszámolod. A bevélte és költségek különbözete (jövedelem) után kell 15% szja-t és 17,5% szocho-t fizetni.Cégként pedig teljesen más szabályok vonatkoznak rá: 9%-os társasági adót és esetlegesen 2%-os helyi iparűzési adót kell megfizetni. Egyéni vállalkozóként is lehet bányászni, az egyéni vállalkozókra vonatkozó adózás szerint adózik választása alapján (több választási lehetőség is van, ebbe nem megyünk bele mélyebben).Találkoztam pár olyan ajánlattal, hogy egy kisebb összegért cserébe megoldják, hogy ne kelljen adózni, „legálisan” természetesen. Szerintem inkább hagyd ki az ilyen kétes kimenetelű lehetőségeket, és inkább fizesd be az adót."
https://szendreiadam.hu/befektetes/befektetesek-adozasa/

Külföldi osztalékot kaptam, de nem tudom értelmesen kitölteni ezt a szart, tudna vki segíteni?
ezt a példát szeretném kitölteni: 100e osztalékot kaptam külföldről és abból már levontak volna 5e ft adót, és további 10e-ret szeretnék befizetni, hogy így kijöjjön a 15%.
189. sorba ( ami ez: A 182. sorból a külföldön is adóztatható osztalék, a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján és a megfizetett adó)
beírok jövedelmnek 100e forintot, adónak 5 ezer forintot. (tehát mintha 100e osztalékot kaptam volna és abból már levontak volna 5e ft adót)
Ekkor a 182. Osztalékból származó jövedelem és adója sorba
Jövedelem 100e-t írok, be és itt Adó-nak 10e-t írnék be, hisz ennyit kéne még fizetnie, hogy kijöjjön a 15%.
Erre ezt írja ki: a 181-185 sorokban a belföldön fizetendő adót szerepeltesse (Hiba M943)

Szeretném egy hozzáértő segítségét kérni: a NAV a 2020-ra beadott adóbevallást kijavította és megint be akarja fizettetni az osztalék után a cég által már tavaly levont és befizetett 15 %-os szja-t. Miért lehet ez?

Másnál se működik az ügyfélkapu? Mikor megküldték az szja tervezetet, illetve 2 hónapja személyi hosszabbítás esetén simán működött a https. magyarorszag.hu. (felhasználói név, jelszó elmentve, tehát az biztosan jó, 2021.12.31-ig érvényes). Most az ide való belépés tegnap este óta nem sikerül, "Sikertelen bejelentkezés!"-t ír ki. A regi.magyarorszag.hu korábbi ügyfélkapura jelenleg is azonnal be tudok lépni, tehát az azonosítók jók, csak ott már semmit nem lehet intézni. e-mailt írtam nekik, persze válasz tegnap este fél nyolc óta nem jön. Próbáltam utána nézni, hogy írnak valahol rendszerhibáról, de semmit nem találtam.

csak az utókor kedvéért:
1. nem a 181-es sorba kell írni, hanem az ETÜ sorba (172)
2. igen, a fenti sorban a jövedelemből le kell vonni
3. de kell szocho az EGT-n kívüli részvények osztaléka után, ezért a 287-es és 288-as sorba be kell írni a jövedelmet
4. ha az 1-es pont szerint az árfolyamnyereség ETÜ sorba kerül, akkor le lehet vonni
5. ezt továbbra sem tudom, de feltételezem legkorábban akkor realizálhatnék valamiféle árfolyamnyereséget, ha visszaváltok HUF-ra, ilyet pedig még nem tettem

sziasztok, tudnátok segíteni pár kérdésben, mert kicsit elvesztem a sok infóban:
1. Interactive Brokersnél van számlám, 2020-ban a UK Ltd vezette, Nasdaq, NYSE, CBOE részvények és opciók (long/short call/put) ugye mind ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek, amiket az SZJA bevallás 181-es sorába (Külföldről származó, belföldön adóköteles árfolyamnyereség) írok, rászámolok 15% adót és kész, ugye?
2. A számlavezetéshez kapcsolódó költségeket (minimum activity fee, market data) a nyereségből egyszerűen levonom?
3. USA részvény utáni osztalék után ugye már levonódott a 15% withholding tax, akkor a 182-es sorba 0-át írok adónak, ugye? Szochót nem kell fizetni?
4. Tavalyelőtt volt elszámolt veszteségem (itthoni ügylet kapcsán), azt tudom a tavalyi külföldi árfolyamnyereséggel szemben érvényesíteni? Ha igen, hogyan, mert ha a 217-es sorba beírom annak a 15%-át, akkor az nem vonódik le az 1-es pontban inputolt adóból...
5. Az 1-es pontot ugye úgy számoltam, hogy az ügylet lezárásakor a realizált nyereséget/veszteséget (incl. jutalék) az aznapi MNB középpel forintosítottam. De amúgy ugye a számlán USD-ben, EUR-ban is tartok összeget, ezeket össze-vissza váltogatom, a devizaárfolyam-nyereséget vmikor el kell számolni? pl. amikor visszaváltok forintra az USD egyenlegből?
Bónuszkérdés: ugye idén tavasszal az IB átrakott egy magyar cégbe (IB Zrt), az fog majd bármit változtatni a 2021-es bevallásban a fentiekhez képest?
Nagyon köszönöm előre is!

külfüldi vállalati kötvényen elért árfolyamnyereség az" Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek" számít? (nem EU-s piacon lett véve)
Az megvan, hogy a kifizetett kamata az kamatjövedelemnek minősül. (Mondjuk az is 15% adóval jár, de gondolom más sorban kell feltüntenti majd mint az ETÜ-t és nem vonható össze a nyereség/veszteség)

Köszi! Remélem a következő 5 éves periódusban már nem lesz ilyen gond. :)

sajnos nem

Üdv, próbáltam keresni a topicban, de nem találtam választ. Mi a helyzet akkor, ha egy TBSZ számlán VESZTESÉG keletkezik az 5 éves periódus végén (2020-ban zárult), és én meghosszabbítottam a számlát újabb 5 évvel? Lehet ilyenkor érvényesíteni a 2020-ig bezárólag keletkezett veszteséget az a nyereséges (más értékpapír számlákon keletkezett) tranzakciókkal?

köszi, ez igaz. akkor valszeg mehet a többi nyereség mellé.
amúgy részt vettem a brókerem ilyen programjában (azaz én kölcsönadtam saját longolt papírjaimat -Stock YieldEnhancement Program: Earn extra income by lending fully-paid shares of stock), de csak pár dollárt írtak jóvá ezért
Vhogy nem hiszem, hogy ez a sor ennek a "bevallására" szolgálna?!

Ha te shortolsz, akkor nem kölcsönöztél értékpapírt, hanem neked kölcsönöztek, tehát kvázi ebből neked nem lehetett jövedelmed.

nem realizált veszteség az nem veszteség.

részvény short ügyleten elért nyereséget simán tüntessem fel a többi long ügylet nyereségével együtt, vagy az esetleg külön sorba írandó? van egy ilyen, hogy "értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem"