...neked nem volt jó ott ahol van ,immáron megbújva lent a sűrűben a többség számára elérhetetlenül, neked nem tetszett, hogy dedó szerepedből ki kellett esned, mindenáron vissza akartad magad tuszkolni az "adj egy linket vagy hazudsz" szerepedbe....megint bakott lőttél.
Itt van, most ismét beírom, parancsolj. Adjak linket? Ez mind mind tárgyévi MNB és KSH adat. Ez az adj egy linket se rossz...ugyanis létrejönnek kis nevenincs hírportálok, tele ultrabal ifjú agymosott szócsövekkel,és őket linkelitek be forrásotokként. Egymásra hivatkozgattok, linkként megjelölve egy 25 éve kis srác tollából kikerekedett fősikolás szintű se tákolmányt, melynek jó ha tényszerűen a tizede igaz, írása többi része nem más mint kommentárok sora ténynek álcázva.
Tessék, jó olvasgatást (egyébként gondolod érdekel mit mondasz kire szavazol....? mert nem tudom mi? te....nagyon egyszerű)
1973 -1989 között nettó 1 milliárd dollár forrásbevonás érkezett az országba
1973 -1989 között erre a nettó 1 milliárd dollárra kifizettünk 11 milliárd dollár kamatot összesen, a kifizetetlen adóssága Magyarországnak 1989 (1990)-ben 22 milliárd dollár .
Adósság összesen tehát 33 milliárd dollár,amiből kifizetve 11 milliárd, a felvett hitel (forrás) azonban csak 1 milliárd dollár mindösszesen erre az időszakra.
1990 adósság 22 milliárd dollár, mennyi ekkor a nemzeti vagyon?
Az IMF és a Világbank hazánk nemzeti vagyonát 1990 -ben akkori dollár árfolyamon számolva kb 120 milliárd dollárra becsülte. 2009 ben a nemzeti vagyon 90 % -a legalább magánosítva lett. Erre vonatkozóan a konszenzus megvan , a különböző adatszolgáltatók adati hasonló nagyságrendről beszélnek, melyek szerint 90 % már bizonyosan privatizálásra került.
1990 től napjainkig mindösszesen 16 milliárd dollár privatizációs bevétel folyt be.
A valós érték 13-14 % -a.
Mi az a nemzeti vagyon? Sokféleképp meghatározható, nemzetünk, közösségünk vagyona, lehet ez maga országunk "piaci értéke", de egy valami bizonyos: mindannyiunk közös tulajdona volt, melyet az állam kezelt. Nem tulajdonosa volt, hanem kezelője. Az 1990-től elprivatizált nemzeti vagyon természetes személyek közösségének vagyona , a magyar állampolgároké, akik arra a kérdésre : '1990-től 20 év alatt eladhatom a tulajdonodat, 120 milliárd dollárt érő tulajdonodat 16 milliárd dollárért, úgy, hogy ebből egy árva fillért sem kapsz? " nem feleltek igennel, ez a kérdés el sem hangzott, fel sem tette senki, indok mindig volt arra, hogy miért kell sürgősen kiárusítani a stratégiai és nem stratégiai szektorokat egyaránt.
A dolog 20 év alatt sokféle köntösbe csomagolva jelent meg, egy apró példa arra, miféle módon zajlott a privatizációs játszma. 1990 után az irdatlan nagy államadósság kompenzációja reményében az MDF kormány meghirdette az úgynevezett "spontán privaticáziót" . Ennek tulajdonképpen nem volt más a lényege, mint hogy minél gyorsabban, minél több állami tulajdont adjunk el, azt sem kell nézni nagyon mennyiért, csak az első vevő vigye, hogy ebből aztán mielőbb le tudjuk faragni az irdatlan adósságunkat. Mert akkor ennek volt prioritása, a fogalom bekerült a médián keresztül a köztudatba, "spontán privazitáció". Spontán sikerült is, és spontán bagóért eladtak kombinátokat, gyárakat, üzemeket. Az első osztrák, német, brit, amerikai jelentkezőnek, aki nem forintot adott érte.
Érdekesség , hogy ezt megelőzően a REPRIVATIZÁCIÓ is bekerült igaz csak 1,5 hónapra a köztudatba, azt gyorsan negálták, mintha nem is lenne. VISSZAadni jogos még élő örököseiknek a kommunista rezsim által elrbalt magántuljadont? Hogyne....még mit nem. Eladni megint...az az üzlet, Az éri meg , visszaadni? Még mit nem.
A spontán privatizáció fogalma is hamar lekerült a napirendről, az adósságvisszafizetésből semmi sem lett, a befolyt pénzről és az adásvételek zöméről nincs semmi kikereshető hivatalos információ, a média egyik pillanatról a másikra elhallgatott, és később sem emlegették fel ezt a 8-14 hónapot. Hogy a spontán privatizáció mozgalmán belül kik milyen állami javakhoz és mennyiért jutottak hozzá, finoman szólva is homály fedi.
Nézzük, mi lett a sorsa annak a 16 milliárd dollárnak, ami befolyt privatizásiós bevételként. De előtte az MNB ről egy gondolat. Tudni kell,hogy "de jure" az MNB a kormány felügyelete alá tartozó intézmény. Ugyanakkor feles törvénnyel a kormány saját magának megtiltotta, hogy bármilyen eszközzel beavatkozzon az MNB belügyeibe. Így az MNB valójában a kormányoktól független, hiába jogilag az állam a tulajdonosa.
Ugye könnyen belátható, hogy dollárt itthon tartani értelmetlen, az csak egy papír, semmi más. Az MNB ezt a 16 milliárd dollárt szerte szanaszét a világban befektette dolláralapú és más eszközökbe, még Usa államadósságot is vásárolt. Az állam ugyanakkor kapott forintot, annyit mint ami ennek a 16 milliárd dollárnak megfelelő forint, de mindezt adóslevelek kibocsájtása ellenértékeként, vagyis kamatra. Tehát nem került ez a privatizációs bevétel közvetlenül a költségvetésbe, legfőképp nem került az igazi tulajdonosokhoz, hozzánk.
Carry trade : kamatkülönbözet, hozamkülömbözet spekuláció. Garantált magas hozammal. Egy példa : már évtizedek óta Japán alacsony, 0,5-2 % közötti kamatra ad nagy mennyiségű jen hitelt.. Ha megnézzük a magyar állampapírok hozamát, (azt a kamatot, amit megígérünk, hogy visszaadjuk), akkor árfolyamkockázatot is figyelembe véve 5-8 % közötti éves tiszta hozammal vásárolható a magyar államadósság. A magyar munka eredménye így kerül ki évente hazánkból többek közt a carry trade spekulánsok zsebébe.
1990- ben nem csak állami vagyon volt, és államadósság (lásd fent a konrét számokat). volt még valamink, ami nem elhanyagolható. Pénzeszközünk. 1990 ben az összes pénzeszköz a GDP 162 % -a volt. 2004-ben a pénzeszközünk már csak a GDP 22 %-a. Miközben akkor már az állami tulajdon 80 % -a eladatott. Látható, hogy 14 év alatt, miközben 80 % -os privatizáción volt túl az ország, irdatlan mennyiségű pénzeszközállomány hagyta el az országunkat. Ahelyett, hogy megugrott volna a privatizáció miatt, drasztikusan lecsökkent.
Nézzük hogyan alakult a privatizációs játszma részeredménye 2007 -ben. A konkrét számok a nemzeti vagyonról fent, most lássuk, mennyi a külföld összes követelése hazánk felé, másképp mondva hazánk összes tartozásállománya külföld felé ekkor, tehát 2007 -ben :
40 000 milliárd forint, akkori árfolyamon ez kb 210 milliárd dollár, Ennyi az az irdatlan mennyiségű pénz, amiért ezt az irdatlan magas kamatot kell minden évben kifizetnünk. Ma amikor a világban a nulla felé konvergálnak a kamatok, nálunk úgy 7 %, hogy csökkentés után vagyunk. Sehol a világon nincs még egy ilyen carry trade ország, mint mi (ne felejdünk, EU tag vagyunk, Törökország lehet magasabb kamattal pld, vagy Elefántcsontpart, de ott a stabilitás nem ekkora, mint nálunk.). Itt jegyzem meg, ha ennek a carry trade országnak befellegzik, és végre magunknak dolgozunk, nem spekulánsoknak, (no persze nem kis játékosok ezek), akkor a forint árfolyama duplázódhat is a gyengülés irányába. Nem veszi senki, mert nem kap érte kamatot. Józan ésszel belátható,hogy ebből az adósságcsapdából azzal lehet csak kikerülni, ha a költségvetés nem adóslevelek formájában jut forinthoz, hanem maga készít magának, ha kell. Ahogy azt teszi az Usa is, az egyesült Királyság is, Svájc is, és sorolhatnánk.
Ezt az országot alig tízmillióan lakjuk. Ha a 2007-es 40 000 milliárd forint összes külföldi követelést elosztom tízmillióval, akkor minden egyes magyar állampolgárra 2007-ben 4 millió forint és annak éves kamatai adósság jut. Gyerekre, öregre, mindenkire.
A helyzet sajnos ennél is rosszabb. Mivel a privatizáció 90 % ban megtörtént, a bankok 90 % külföldi tulajdon, a termelőüzemek 90 % -a külföld tulajdon,és így tovább és így tovább, a nemzeti vagyon tőkejövedelme nem a miénk. Az országból kimegy. Az is. Ne feledjük : ezt a tőkehozamot is nekünk kell kitermelnünk. Nekünk, akik a privatizált , idegen tulajdonú cégeknél dolgozunk, az ő hasznukat is nekünk kell kitermelnünk, nem csak a 4 millió/fő éves kamatát. Ez a négymillió persze nagyon csalós. Jó ha 3 millió dolgozó ember van ma hazánkban, Öregek, gyerekek, diákok, terhes anyukák, kismamák...ők is mind mind 4 millió kamatait nyögik. Egy három fős családnak ez már 12 millió és kamata, és ugye az anyuka és a kisbaba nem dolgozik....
A magyar gazdaság pénzügyi vérkeringésében 2007-ben 12 000 milliárd forint keringett. Ebből ezt a 40 000 milliárdot és éves kamatait, plusz az elprivatizált állami vagyon tőkejövedelmét képtelenség a magyar lakosságnak visszafizetni.2006-ban erre a kombinált hozamra több mint 8 milliárd EUR ment ki hazánkból. Ez a hozamra. Tehát csak a hozamra.
Nem megy.
És amilyen áron elkerültük pld utoljára az államcsődöt, még nem is tudható. Már az IMF-nek is tartozunk, és ha ezt hozzávesszük az eddigi tartozásokhoz....a kép egyre borzasztóbb. A lakosság terhei egyre csak nőnek, a távhőn tavaly lazítottak (még így is irdatlan a haszna ezeknek a társaságoknak), de tavaly novemberben megint elektromos áramot emeltek, mert az E-ON költségei megnőttek, és ezt a fogyasztókra hárítják. Kire másra....
"Túl magasak a bérek....." - az európai 1/4-e.
"Gondoskodj magadról, ne az államtól várd el..." -rendben, ha az állam visszaadja az állami tulajdont a népnek, (milyen alapon adta el másnak, külföldinek? ki hatalmazta errre fel, pláne, hogy ebből a bevételből egy petákot sem adott a népnek ...ez lopás), akkor adja vissza 1990-ben, és akkor rendben van, nem az államtól várjuk a gondoskodást. De így....a lakosság eladósodottsága egyéni és állam felé történő össz külföldi követelések formájában is észvesztően magas, szinte közel tarthatatlan, és akkor még gondoskodjon saját magáról mindenki? Akkor minek az állam? Minek tartjuk? Mert mi tartjuk nem? Mi csináltuk nem? MInket szolgál nem? A mi fiunk nem? Értünk van nem?
Vagy mi szolgáljuk őt?
Még egy utolsó adalék hazánk pénzügyi rendszeréhez : az állam hitellevelet bocsájt ki és az éves adót adja hozzá fedezetnek. Persze kamatra teszi. Az állam egyetlen bevételi forrása (a privatizáción felül) az adó. Csoda, hogy az adók terén már meg is dícsértek minket? (fiskális minatország - mondják a carry tradesek - és közben örülnek , van miért)
Így folyt le közel 20 év alatt az állami javak 90 % -nak kiárusítása külföldi befektetők felé, azzal a szöveggel,- hogy az adósságunknak ez nagyon jót fog tenni. Ma már nem hangoztanak semmit. Igaz, nincs is mit kiárulni lassan.
Az MDF első négy éve 1990-1994 megalapozta feles és kétharmados törvényeivel azt a folyamatot, melynek ma már vége felé tartunk. Ne feledjük, minden, ami történt, "jogos" volt, jogszerű, tehát törvényes. A felelősség ezen törvények megalkotóit terheli a totális eladósításért. és ezen törvények legtöbbje még 1990-1994 között született. Lásd mdf-szdsz paktum. Egy kormány sem akart a jegybanktörvényhez nyúlni azóta sem. Az, hogy még az adóbevételeire is adósságlevelet bocsájt ki az állam....ez már mindennek a teteje.
Akárki is nyeri meg a választásokat, megörököl egy porig rombolt, egzisztenciálisa földig taposott, nyakig eladósított nemzetet, zömmel kilátástalan és reménytelen lakossággal , jövőkép nélkül, nemzeti vagyon nélkül, hajléktalanok ezrei kóborolnak a fővárosban az utcákon, munkahely nincs, családalapítási biztonság nincs, jövőkép nincs, de ahogy nagy tanítónk mondotta : el is lehet innen menni.
No persze....szeretnéd mi?
Tehát:
1973 -1989 között nettó 1 milliárd dollár forrásbevonásra (hitelfelvételre valójában)
1990 -re 22 milliárd dollár az adósság
120 milliárd dollár a nemzeti vagyon
az összes pénzeszköz a GDP 162 % -a
(A Kádár-rezsim munkássága)
2004-ben pénzeszközünk a GDP 22 %-a.
2007 ben 210 milliárd dollár az adósság
2009 ben108 milliárd dollár nemzeti vagyon eladva 16 milliárd dollárért , maradt 12 milliárd dollár nemzeti vagyon
( 20 év rendszerváltozás munkássága)
Tehét a tavalyi állás (hozzávetőlegesen):
1 milliárd dollár forrásbevonásra !!!!
210 milliárd dollár államadósság 7 % körüli éves kamattal,
12 milliárd dollár nemzeti vagyon
(108 milliárd dollár füstté vált állami vagyon eladva 16 milliárd dollárért)
No pénznyelő itt a búcsúajándékom. Rágódj rajt. Van min. De szerintem inkább csomagolj lassan te is a haverjaiddal és keress magadnak valami tisztességes megélhetést országkifosztók kifutófiúja.
Nyomj rám nyugodtan. Nem hat meg. Mint írtam, búcsúajándékom ez. A magadfajtával itt vitatkozgassak? Aki pénzt kap azért ha minél többen vitatkoznak szabadidejükben vele?
Még egy utolsó adalék hazánk elfajzott pénzügyi rendszeréhez : az állam hitellevelet bocsájt ki és az éves adót adja hozzá fedezetnek. No persze ezt is kamatra teszi. Az állam egyetlen bevételi forrása (a privatizáción felül - de az mi a csoda? kiárusítás, semmi más) az adó. Csoda, hogy az adók terén már meg is dícsértek minket? (fiskális minatország - mondják a carry tradesek - és közben örülnek , van miért)
Ne gondoljuk, hogy ez az elfajzás magyar sajétosság. Nem. Olyannyira nem, hogy 2005-ben a világ lakosságának 1/10-e birtokolja a világ összvagyonának 99 %-át. (ENSZ adat). Gondolom nem kell mondanom, hogy ez a globális pénzügyi mechanizmus egy szűk réteget folyamatosan gazdagít, míg a föld lakosságának zömét egyre szegényebbé teszi.
Nos, így folyt le közel 20 év alatt az állami javak 90 % -nak kiárusítása külföldi befektetők felé, azzal a szöveggel,- amikor még 40-50 % nál jártak is ezt hangoztatták -- hogy az adósságunknak ez nagyon jót fog tenni. Ma már nem hangoztanak semmit. Igaz, nincs is mit kiárulni lassan.
Az MDF első négy éve 1990-1994 megalapozta feles és kétharmados törvényeivel azt a folyamatot, melynek ma már vége felé tartunk. Ne feledjük, minden, ami történt, "jogos" volt, jogszerű, tehát törvényes. A felelősség ezen törvények megalkotóit terheli a totális eladósításért. és ezen törvények legtöbbje még 1990-1994 között született,. Lásd mdf-szdsz paktum. Egy kormány sem akart (az egyik nem mert) a jegybanktörvényhez nyúlni azóta sem. Az, hogy még az adóbevételeire is adósságlevelet bocsájt ki az állam....ez már mindennek a teteje.
Akárki is nyeri meg a választásokat, megörököl egy porig rombolt, egzisztenciálisa földig taposott, nyakig eladósított nemzetet, zömmel kilátástalan és reménytelen lakossággal , jövőkép nélkül, nemzeti vagyon nélkül, hajléktalanok ezrei kóborolnak a fővárosban az utcákon, munkahely nincs, családalapítási biztonság nincs, jövőkép nincs, de ahogy nagy tanítónk mondotta : el is lehet innen menni.
Hát én maradok. Csakazértis.
Ne feledjük : azt kell megértetni mindenkivel, hogy mi a valóság. Azt kell látni és megértetni, hogy itt, és csak itt, ebben az országban lehet tenni valamit magunkért, nemzetünkért.
Államadósságunk (pénznyelőnek)
Itt van, most ismét beírom, parancsolj. Adjak linket? Ez mind mind tárgyévi MNB és KSH adat. Ez az adj egy linket se rossz...ugyanis létrejönnek kis nevenincs hírportálok, tele ultrabal ifjú agymosott szócsövekkel,és őket linkelitek be forrásotokként. Egymásra hivatkozgattok, linkként megjelölve egy 25 éve kis srác tollából kikerekedett fősikolás szintű se tákolmányt, melynek jó ha tényszerűen a tizede igaz, írása többi része nem más mint kommentárok sora ténynek álcázva.
Tessék, jó olvasgatást (egyébként gondolod érdekel mit mondasz kire szavazol....? mert nem tudom mi? te....nagyon egyszerű)
////////////////////////////////////////////////////////////////
MNB 2. sz,.műhelytanulmányok 1993, 56. oldal :
1973 -1989 között nettó 1 milliárd dollár forrásbevonás érkezett az országba
1973 -1989 között erre a nettó 1 milliárd dollárra kifizettünk 11 milliárd dollár kamatot összesen, a kifizetetlen adóssága Magyarországnak 1989 (1990)-ben 22 milliárd dollár .
Adósság összesen tehát 33 milliárd dollár,amiből kifizetve 11 milliárd, a felvett hitel (forrás) azonban csak 1 milliárd dollár mindösszesen erre az időszakra.
1990 adósság 22 milliárd dollár, mennyi ekkor a nemzeti vagyon?
Az IMF és a Világbank hazánk nemzeti vagyonát 1990 -ben akkori dollár árfolyamon számolva kb 120 milliárd dollárra becsülte. 2009 ben a nemzeti vagyon 90 % -a legalább magánosítva lett. Erre vonatkozóan a konszenzus megvan , a különböző adatszolgáltatók adati hasonló nagyságrendről beszélnek, melyek szerint 90 % már bizonyosan privatizálásra került.
1990 től napjainkig mindösszesen 16 milliárd dollár privatizációs bevétel folyt be.
A valós érték 13-14 % -a.
Mi az a nemzeti vagyon? Sokféleképp meghatározható, nemzetünk, közösségünk vagyona, lehet ez maga országunk "piaci értéke", de egy valami bizonyos: mindannyiunk közös tulajdona volt, melyet az állam kezelt. Nem tulajdonosa volt, hanem kezelője. Az 1990-től elprivatizált nemzeti vagyon természetes személyek közösségének vagyona , a magyar állampolgároké, akik arra a kérdésre : '1990-től 20 év alatt eladhatom a tulajdonodat, 120 milliárd dollárt érő tulajdonodat 16 milliárd dollárért, úgy, hogy ebből egy árva fillért sem kapsz? " nem feleltek igennel, ez a kérdés el sem hangzott, fel sem tette senki, indok mindig volt arra, hogy miért kell sürgősen kiárusítani a stratégiai és nem stratégiai szektorokat egyaránt.
A dolog 20 év alatt sokféle köntösbe csomagolva jelent meg, egy apró példa arra, miféle módon zajlott a privatizációs játszma. 1990 után az irdatlan nagy államadósság kompenzációja reményében az MDF kormány meghirdette az úgynevezett "spontán privaticáziót" . Ennek tulajdonképpen nem volt más a lényege, mint hogy minél gyorsabban, minél több állami tulajdont adjunk el, azt sem kell nézni nagyon mennyiért, csak az első vevő vigye, hogy ebből aztán mielőbb le tudjuk faragni az irdatlan adósságunkat. Mert akkor ennek volt prioritása, a fogalom bekerült a médián keresztül a köztudatba, "spontán privazitáció". Spontán sikerült is, és spontán bagóért eladtak kombinátokat, gyárakat, üzemeket. Az első osztrák, német, brit, amerikai jelentkezőnek, aki nem forintot adott érte.
Érdekesség , hogy ezt megelőzően a REPRIVATIZÁCIÓ is bekerült igaz csak 1,5 hónapra a köztudatba, azt gyorsan negálták, mintha nem is lenne. VISSZAadni jogos még élő örököseiknek a kommunista rezsim által elrbalt magántuljadont? Hogyne....még mit nem. Eladni megint...az az üzlet, Az éri meg , visszaadni? Még mit nem.
A spontán privatizáció fogalma is hamar lekerült a napirendről, az adósságvisszafizetésből semmi sem lett, a befolyt pénzről és az adásvételek zöméről nincs semmi kikereshető hivatalos információ, a média egyik pillanatról a másikra elhallgatott, és később sem emlegették fel ezt a 8-14 hónapot. Hogy a spontán privatizáció mozgalmán belül kik milyen állami javakhoz és mennyiért jutottak hozzá, finoman szólva is homály fedi.
Nézzük, mi lett a sorsa annak a 16 milliárd dollárnak, ami befolyt privatizásiós bevételként. De előtte az MNB ről egy gondolat. Tudni kell,hogy "de jure" az MNB a kormány felügyelete alá tartozó intézmény. Ugyanakkor feles törvénnyel a kormány saját magának megtiltotta, hogy bármilyen eszközzel beavatkozzon az MNB belügyeibe. Így az MNB valójában a kormányoktól független, hiába jogilag az állam a tulajdonosa.
Ugye könnyen belátható, hogy dollárt itthon tartani értelmetlen, az csak egy papír, semmi más. Az MNB ezt a 16 milliárd dollárt szerte szanaszét a világban befektette dolláralapú és más eszközökbe, még Usa államadósságot is vásárolt. Az állam ugyanakkor kapott forintot, annyit mint ami ennek a 16 milliárd dollárnak megfelelő forint, de mindezt adóslevelek kibocsájtása ellenértékeként, vagyis kamatra. Tehát nem került ez a privatizációs bevétel közvetlenül a költségvetésbe, legfőképp nem került az igazi tulajdonosokhoz, hozzánk.
Carry trade : kamatkülönbözet, hozamkülömbözet spekuláció. Garantált magas hozammal. Egy példa : már évtizedek óta Japán alacsony, 0,5-2 % közötti kamatra ad nagy mennyiségű jen hitelt.. Ha megnézzük a magyar állampapírok hozamát, (azt a kamatot, amit megígérünk, hogy visszaadjuk), akkor árfolyamkockázatot is figyelembe véve 5-8 % közötti éves tiszta hozammal vásárolható a magyar államadósság. A magyar munka eredménye így kerül ki évente hazánkból többek közt a carry trade spekulánsok zsebébe.
1990- ben nem csak állami vagyon volt, és államadósság (lásd fent a konrét számokat). volt még valamink, ami nem elhanyagolható. Pénzeszközünk. 1990 ben az összes pénzeszköz a GDP 162 % -a volt. 2004-ben a pénzeszközünk már csak a GDP 22 %-a. Miközben akkor már az állami tulajdon 80 % -a eladatott. Látható, hogy 14 év alatt, miközben 80 % -os privatizáción volt túl az ország, irdatlan mennyiségű pénzeszközállomány hagyta el az országunkat. Ahelyett, hogy megugrott volna a privatizáció miatt, drasztikusan lecsökkent.
Nézzük hogyan alakult a privatizációs játszma részeredménye 2007 -ben. A konkrét számok a nemzeti vagyonról fent, most lássuk, mennyi a külföld összes követelése hazánk felé, másképp mondva hazánk összes tartozásállománya külföld felé ekkor, tehát 2007 -ben :
40 000 milliárd forint, akkori árfolyamon ez kb 210 milliárd dollár, Ennyi az az irdatlan mennyiségű pénz, amiért ezt az irdatlan magas kamatot kell minden évben kifizetnünk. Ma amikor a világban a nulla felé konvergálnak a kamatok, nálunk úgy 7 %, hogy csökkentés után vagyunk. Sehol a világon nincs még egy ilyen carry trade ország, mint mi (ne felejdünk, EU tag vagyunk, Törökország lehet magasabb kamattal pld, vagy Elefántcsontpart, de ott a stabilitás nem ekkora, mint nálunk.). Itt jegyzem meg, ha ennek a carry trade országnak befellegzik, és végre magunknak dolgozunk, nem spekulánsoknak, (no persze nem kis játékosok ezek), akkor a forint árfolyama duplázódhat is a gyengülés irányába. Nem veszi senki, mert nem kap érte kamatot. Józan ésszel belátható,hogy ebből az adósságcsapdából azzal lehet csak kikerülni, ha a költségvetés nem adóslevelek formájában jut forinthoz, hanem maga készít magának, ha kell. Ahogy azt teszi az Usa is, az egyesült Királyság is, Svájc is, és sorolhatnánk.
Ezt az országot alig tízmillióan lakjuk. Ha a 2007-es 40 000 milliárd forint összes külföldi követelést elosztom tízmillióval, akkor minden egyes magyar állampolgárra 2007-ben 4 millió forint és annak éves kamatai adósság jut. Gyerekre, öregre, mindenkire.
A helyzet sajnos ennél is rosszabb. Mivel a privatizáció 90 % ban megtörtént, a bankok 90 % külföldi tulajdon, a termelőüzemek 90 % -a külföld tulajdon,és így tovább és így tovább, a nemzeti vagyon tőkejövedelme nem a miénk. Az országból kimegy. Az is. Ne feledjük : ezt a tőkehozamot is nekünk kell kitermelnünk. Nekünk, akik a privatizált , idegen tulajdonú cégeknél dolgozunk, az ő hasznukat is nekünk kell kitermelnünk, nem csak a 4 millió/fő éves kamatát. Ez a négymillió persze nagyon csalós. Jó ha 3 millió dolgozó ember van ma hazánkban, Öregek, gyerekek, diákok, terhes anyukák, kismamák...ők is mind mind 4 millió kamatait nyögik. Egy három fős családnak ez már 12 millió és kamata, és ugye az anyuka és a kisbaba nem dolgozik....
A magyar gazdaság pénzügyi vérkeringésében 2007-ben 12 000 milliárd forint keringett. Ebből ezt a 40 000 milliárdot és éves kamatait, plusz az elprivatizált állami vagyon tőkejövedelmét képtelenség a magyar lakosságnak visszafizetni.2006-ban erre a kombinált hozamra több mint 8 milliárd EUR ment ki hazánkból. Ez a hozamra. Tehát csak a hozamra.
Nem megy.
És amilyen áron elkerültük pld utoljára az államcsődöt, még nem is tudható. Már az IMF-nek is tartozunk, és ha ezt hozzávesszük az eddigi tartozásokhoz....a kép egyre borzasztóbb. A lakosság terhei egyre csak nőnek, a távhőn tavaly lazítottak (még így is irdatlan a haszna ezeknek a társaságoknak), de tavaly novemberben megint elektromos áramot emeltek, mert az E-ON költségei megnőttek, és ezt a fogyasztókra hárítják. Kire másra....
"Túl magasak a bérek....." - az európai 1/4-e.
"Gondoskodj magadról, ne az államtól várd el..." -rendben, ha az állam visszaadja az állami tulajdont a népnek, (milyen alapon adta el másnak, külföldinek? ki hatalmazta errre fel, pláne, hogy ebből a bevételből egy petákot sem adott a népnek ...ez lopás), akkor adja vissza 1990-ben, és akkor rendben van, nem az államtól várjuk a gondoskodást. De így....a lakosság eladósodottsága egyéni és állam felé történő össz külföldi követelések formájában is észvesztően magas, szinte közel tarthatatlan, és akkor még gondoskodjon saját magáról mindenki? Akkor minek az állam? Minek tartjuk? Mert mi tartjuk nem? Mi csináltuk nem? MInket szolgál nem? A mi fiunk nem? Értünk van nem?
Vagy mi szolgáljuk őt?
Még egy utolsó adalék hazánk pénzügyi rendszeréhez : az állam hitellevelet bocsájt ki és az éves adót adja hozzá fedezetnek. Persze kamatra teszi. Az állam egyetlen bevételi forrása (a privatizáción felül) az adó. Csoda, hogy az adók terén már meg is dícsértek minket? (fiskális minatország - mondják a carry tradesek - és közben örülnek , van miért)
Így folyt le közel 20 év alatt az állami javak 90 % -nak kiárusítása külföldi befektetők felé, azzal a szöveggel,- hogy az adósságunknak ez nagyon jót fog tenni. Ma már nem hangoztanak semmit. Igaz, nincs is mit kiárulni lassan.
Az MDF első négy éve 1990-1994 megalapozta feles és kétharmados törvényeivel azt a folyamatot, melynek ma már vége felé tartunk. Ne feledjük, minden, ami történt, "jogos" volt, jogszerű, tehát törvényes. A felelősség ezen törvények megalkotóit terheli a totális eladósításért. és ezen törvények legtöbbje még 1990-1994 között született. Lásd mdf-szdsz paktum. Egy kormány sem akart a jegybanktörvényhez nyúlni azóta sem. Az, hogy még az adóbevételeire is adósságlevelet bocsájt ki az állam....ez már mindennek a teteje.
Akárki is nyeri meg a választásokat, megörököl egy porig rombolt, egzisztenciálisa földig taposott, nyakig eladósított nemzetet, zömmel kilátástalan és reménytelen lakossággal , jövőkép nélkül, nemzeti vagyon nélkül, hajléktalanok ezrei kóborolnak a fővárosban az utcákon, munkahely nincs, családalapítási biztonság nincs, jövőkép nincs, de ahogy nagy tanítónk mondotta : el is lehet innen menni.
No persze....szeretnéd mi?
Tehát:
1973 -1989 között nettó 1 milliárd dollár forrásbevonásra (hitelfelvételre valójában)
1990 -re 22 milliárd dollár az adósság
120 milliárd dollár a nemzeti vagyon
az összes pénzeszköz a GDP 162 % -a
(A Kádár-rezsim munkássága)
2004-ben pénzeszközünk a GDP 22 %-a.
2007 ben 210 milliárd dollár az adósság
2009 ben108 milliárd dollár nemzeti vagyon eladva 16 milliárd dollárért , maradt 12 milliárd dollár nemzeti vagyon
( 20 év rendszerváltozás munkássága)
Tehét a tavalyi állás (hozzávetőlegesen):
1 milliárd dollár forrásbevonásra !!!!
210 milliárd dollár államadósság 7 % körüli éves kamattal,
12 milliárd dollár nemzeti vagyon
(108 milliárd dollár füstté vált állami vagyon eladva 16 milliárd dollárért)
/////////////////////////////////////////////////////////////////////
No pénznyelő itt a búcsúajándékom. Rágódj rajt. Van min. De szerintem inkább csomagolj lassan te is a haverjaiddal és keress magadnak valami tisztességes megélhetést országkifosztók kifutófiúja.
Nyomj rám nyugodtan. Nem hat meg. Mint írtam, búcsúajándékom ez. A magadfajtával itt vitatkozgassak? Aki pénzt kap azért ha minél többen vitatkoznak szabadidejükben vele?
Minden jót pénznyelő.