2003. augusztus 14-én a Magyar Televízió Az Este c. műsorának vendége volt Fekete János. Elmondta, hogy hibás gazdaságpolitika a költségvetési hiány gyors csökkentése, szerinte elég volna lassabb ütemben csökkenteni, például idén 6%-ra. Továbbá kiemelte, hogy míg Japánban 0%, Usa-ban 1%, EU-ban pedig 2% az alapkamat, addig nálunk érthetetlen okokból közel 10%, s minden normális gazdaságban ha a növekedés lassú, kamatcsökkentéssel próbálnak ösztönözni...
.
Kérd és: Miért kell a közszolgálati tv-ben letűnt idők túlhaladott gazdaságfilozófiáját képviselő hitelességében erősen megkérdőjelezhető személyeket "állami-díjas közgazdász" megjelöléssel futtatni, s hagyni, hogy döntse magából a már a szocialista rendszerben is megbukott receptjeit?
Feketét most a születésnapja kapcsán felkapták, még a Nemzeti Sport is közölt vele interjút. Érdekes...
Törölt felhasználó2003. 09. 10. 10:49
#17
Barátaim! Nomen est omen. Valamikor 2002 decemberében olvasni lehetett egy interjút Fekete Jánossal, aki ugyanezt a kamatemelős sztorit adta elő. Mégpedig azzal a felhanggal, hogy 2002 tavaszán - csakúgy, mint a most kritizált eseményeknél - az MNB kamatot emelt (éppen akkor is 9,5 százalékra) holott a világ más országaiban a kamatcsökkentés volt a jellemző. Emiatt - érvelt Fekete - a forintárfolyam az égbe ugrott, az infláció (figyelem!!!) pedig a magas kamatok miatt magas maradt. Fekete csak azt nem említette, hogy a 2002-es májusi kamatemelés amiatt történt, hogy a választások után látszott már a költségvetési túlköltekezés (ígéretbeváltás), valamint a májusi inflációs adat 2002-ben egy akkor meglepőnek számító, emelkedő tendenciát mutatott ismét. A Jegybank lépése tehát LOGIKUS reakciónak volt akkor tekinthető - más kérdés, hogy fél évvel később, több információval a birtokunkban már meg lehetett kérdőjelezni az akkori jegybanki lépést. Szerencsére egy nagytekintélyű szakember - Bokros Lajos - cikke helyretette Feketét is, mivel megírta, laza fiskális politika mellett nem lehet jó monetáris politikát kialakítani. Amit leírtatok a politikai színezetről, egyetértek vele, mindössze egy kis kiegészítést tennék: politikusi nyilatkozatokban még nem hallottam olyant, amely elismerte volna, hogy rossz lépést, hibát követtünk volna el. Dehát ilyen a politikai porond;-((
Olvastátok? Népszaba dság, teljes oldal!!! Hozta a kádári retorikát: Többet kell dolgozni, a magyar termálkincs meg a busz, adósódjunk nyugodtan etc. Egyébként ha baj van mindig megkeresnek, hogy segítsek, és én természetesen rendelkezésre állok. A SIKERtörténetben egy kellemetlen epizód nincs, se Leumi, se M(B)FB etc...
Ha valaki lemaradt a Tv musorrol, csak el kell olvasnia ezt az interjut. Megtudhatj atok kihez kell fordulni ha kell 500 millio US$ hitel es hogy nincs a vilagon meg egy olyan jegybank, aki kizarolag az inflacioert lenne felelos.
Újabb lépést láthattunk augusztus 28-án este 8 órás kezdéssel az ATV műsorán Fekete János rehabilitációja érdekében, 60 percben. . Általánosságban elmondható, hogy a Berecz Annamária közreműködésével sugárzott interjú stílusa nem különbözött az eddigiekben megszokottól, Fekete részéről a bratyizós, ám én vagyok az AtyaIsten, Berecz Annamária részéről pedig számomra kissé szokatlanul, néha már gusztustalanul alákérdezős volt. De nem hiában, a műsor folyamán legalább 3x kapott is dícséretet az okos kérdéseiért Annamária! . Az interjú szakmai szemmel sajnos visszaadhatatlan, hiszen mondatról mondatra állíthatnám meg a videót (ha fölvettem volna), s elemezhetném az elementáris sületlenségeket. Mégis idézek néhány gyöngyszemet, s megpróbálom föltárni a valós okait az ismételt szerepeltetésnek. . Tehát Fekete szerint: . 1. Azért alakulhatott így a mai világgazdasági helyzet, mert a 3 gazdasági nagyhatalom sorozatos súlyos gazdaságpolitikai hibákat vétett. . Az USA-ban például rossz volt a helyzetértékelés! A) Azt hitték, hogy a technikai fölény hosszú távon biztosítja az USA vezető szerepét a világgazdaságban. B) Továbbá elhibázott a tőkeáramlások liberalizálásának erőltetése, mert így hatalmas mennyiségű pénz áramlik az USA-ba, minek következtében megnőnek a beruházások, ezért kevesebb munaerőre lesz szükség, így megnő a munkanélküliség. Valamint nagyon felértékelődik az árfolyam! . Az EU-ban kitalálták ezt a Maastricht-ot, ami egy katasztrófa. . Japán ra nem történt kitérés. . 2. Hazánkban mindig is nagy keletje volt a külföldi tapasztalatok itthoni átvétele. Ilyen például, hogy mi is függetlenítettük a Jegybankot. És most ott van az elnöke, akivel nem lehet mit csinálni, 6 évig ott van. . Fekete Úr felvillantott valamit sajátos szemléletmódjából is: Ott van az Usa, és a wto. Az Usa számos esetben fittyet hányt a wto szabályaira, (és innentől szó szerint:) "de kit érdekel, ha az ország bajban van?!" Gondolva ez alatt, hogy alacsony a növekedés... . Majd összehasonlításra került (a műsor közben különben számos alkalommal) a három vezető gazdasági hatalomnál és hazánkban uralkodó jegybanki alapkamat, mondván az Usa-ban 13x csökkentettek kamatot, 1%-on áll, de nálunk 9,5%. Ezen a ponton a műsor ismét Járai személye ellen fordult, halvány indulathullám látszott eluralkodni Feketén. Felindultan már-már háborogva osztotta az újabb okosságot: ha vágnának a kamatokon, 40-60 mrd forintot lehetne spórolni a költségvetésnek "anélkül, hogy bárkinek is ártanának" (!!). . Majd amire senki nem számított: Éppen Fekete kezdett el beszélni arról, hogy Magyarországnak egyben nagyon jó, makulátlan a múltja, mindig rendesen fizette a felvett hitelek után a kötelezettségeit! Adódik a kérdés, miért nem vesz föl újabb és újabb hiteleket, ha ilyen olcsó a pénz. (Már fújták a nézők, Usa 1%, Japán 0%, EU 2%-és sokallják..) . Szász sem maradhatott ki a szórásból természetesen. "Akinek ilyen magas a fizetése, annak teljesítenie kell érte valamit!" Ekkor érte el a műsorvezetőnő a mélypontot, azonnal vágta rá: hát igen, de ezek a bűncselekmények már évek óta folytak"... Innentől kezdve már tudom, Berecz Annamáriának hol a helyi értéke... . A műsorba érkező szép számú esemesek közül elsöprő többség hiányolta Fekete szerepvállalását a mai gazdaságpolitika alakítói közül, a rehabilitáció részeként ezeket folyamatosan mutatták is, s nem egyszer idézték is őket. . Az adás végén Berecz asszony részéről egyenest is fel lett téve a kérdés, milyen szerepet játszik ma, s miért nem vállal komolyabbat? . Lénye g: Támadjuk Járait, támadjuk Szászt, rehabilitáljuk Feketét. És kész is a műsor! Előrelépés azonban, hogy most már nem köztelevízióban...
Elemes: 2, Ha itt az arbitrázs lehetőségére gondoltál, akkor az általad bemutatott pozíció felvétele új keresletet támaszt az állampapírok piacán, ami az államkötvények hozamának az esését eredményezi, a kamatkülönbség így elméletileg a tranzakciós díjak szintjére is olvadhat. De az MNB hitelt nem pontosan a jegybanki alapkamat mellett ad. 1, Magyarországon a megtakarítások döntő többsége bankbetétbe és hazai államkötvényekbe kerül, a többi megtakarítási forma nagyon kis súlyt kap.
dmz, valami azt sugja, hogy a kerdest nekem cimezted. 2. amennyiben az allamkotveny-aukcion kialakulo kamatszint tartosan magasabb a jegybanki alapkamatnal, nincs mas feladatunk, mint a jegybanktol alapkamaton penzt kolcsonozni, majd allamkotvenybe fektetni. az elso kerdesed nyilvan vicc; bar en komolyan kerdeztem. a lengyeleknek evekig tartott, amig elertek, hogy ne a 20% kozeli kamatszintet elvaro hienak, hanem a hosszu tavon, alacsonyabb kamatokkal is elegedett (peldaul) nyugdijalapok vasaroljak a lengyel kotvenyeket.
Új találós kérdések: 1, Te mióta ismered név szerint az állampapírok tulajdonosait? 2, Mire való az államkötvény aukció?
Törölt felhasználó2003. 08. 23. 21:58
#7
A kamatcsökkentés eredménye egyértelműen az infláció növekedésében mutatkozna meg. Én sem értem, hogy miért támadják/támadták a Jegybankot sokat a dezinflációs politikája miatt. Sok közgazdász (köztük Fekete János) is az inflációs politikára szavazott, annak ellenére, hogy a jegybanki kamatcsökkentés erös gazdaság esetén élénkíti (jó esetben)a gazdaságot. Még jó, hogy alacsonyak a kamatok az USA-ban meg Japánban, de egy hasonló kamaszint nálunk megtorpedózná a Ft árfolyamát. Az élénkülés maximum abból adódhatna, hogy a tényleges infláció és a várt infláció eltérne egymástól. De persze ezen is lehetne vitatkozni. Viszont részben igazat adok a kritizálóknak abban, hogy a Jegybank ezévi monetáris politikáját tulzottan restriktívnak találtam. Én értem, hogy nincs értelme elinflálni a Ft-ot de ki mondja meg, hogy mi az az inflációs ráta, amely már káros. Értem, hogy Maastrichtban megmondták, hogy mennyinek kéne lennie, de igazából ki mondja meg mennyivel rosszabb a 3 %-os inflációnál a 4 százalékos, vagy az 4-nél az öt. Tudom, hogy egy 10 % fölötti infláció szétzilálja a gazdaságot az instabilitás alatt, de 10 alatt ki mondja meg, hogy mi az ideális? Szerintem a jegybanki monetáris politiká tulzott szigorának nem volt alapja, nem értettem miért nem lehet egy kicsit kieresztni.
talalos kerdesek: 1. ki az, aki alacsonyabb kamatszinten is hajlando lenne finanszirozni a koltsegvetesi hianyt? 2. mi lesz, ha megprobalkozunk a kamatcsokkentessel, de nem talalunk ilyen onkent jelentkezot?
Rehabilitáljuk Fekete Jánost?
.
Kérd és: Miért kell a közszolgálati tv-ben letűnt idők túlhaladott gazdaságfilozófiáját képviselő hitelességében erősen megkérdőjelezhető személyeket "állami-díjas közgazdász" megjelöléssel futtatni, s hagyni, hogy döntse magából a már a szocialista rendszerben is megbukott receptjeit?