A jelenlegi adatok azonban nem támasztják alá a szocialisták optimizmusát. A közvélemény-kutatások a júniusi EP-választásoknál is rosszabb eredményeket prognosztizálnak. Számításaink szerint ebben a helyzetben nem zárható ki az sem, hogy az ország három-négy kisebb megyéjében, Vasban, Zalában, Tolnában, esetleg Nógrádban nem lesz a pártnak sem egyéni, sem listás mandátuma.
A legrosszabb pozícióból a Vas megyei jelöltek vágnak neki a kampánynak. A megyeszékhely, Szombathely ugyan a mai napig MSZP-s polgármester vezetése alatt áll, a közgyűlési többség azonban már rég áttolódott a jobboldalra. A párt Vasban hagyományosan rosszabbul teljesít az országos átlagnál, a 2006-os győztes országgyűlési választáson is csak harminchat százalékot kapott a Fidesz ötvenhárom százalékával szemben, és egyéni körzetet már akkor sem sikerült elhozniuk. Az EP-választáson az egyik legrosszabb szocialista eredmény született ebben a megyében, alig haladta meg a 13,3 százalékot.
Ha az MSZP akár csak egyetlen százalékkal rontott támogatottságán az utóbbi hat hónap alatt, akkor egy mostani választáson kalkulációink szerint a párt megyei listájának nem jutna parlamenti hely. (A számítás természetesen hipotetikus, hiszen két különböző időpontban zajlott választás adatain alapszik, és a végeredményt 2010-ben a párt népszerűségi adatai mellett a riválisok támogatottsága, illetve a részvételi arányok is befolyásolhatják.)
Vas megyében négy mandátumot osztanak ki a területi listán. 2006-ban kettő jutott a Fidesznek, és az úgynevezett kétharmados szabály miatt az MSZP-nek is kettő.
Hogyan születik a listás mandátum?
Az MSZP szorult helyzetének megértéséhez érdemes felidézni, hogyan szabályozza a választási törvény a területi listás mandátumok kiosztását. A választás első fordulójában a pártlistára leadott szavazatokat elosztják a kiosztható mandátumok száma +1-gyel, azaz Vas megyében öttel. Az osztás eredménye adja meg azt a számot, ami egy mandátumot ér. Vasban 2006-ban 147 980 szavazatot adtak le, ebből adódóan 29 596 szavazat után kapott egy-egy párt egy parlamenti helyet.
A fideszes szavazatokból bőven kijött két mandátum, a szocialistáknál viszont nem. Náluk a kétharmados szabályt alkalmazták, azaz ha egy pártnak van annyi fel nem használt szavazata, amennyi kiteszi a mandátumhoz szükséges szám kétharmadát, még egy jelöltje bejut. Ekkor viszont az így felhasznált szavazatok és az egy mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatok közti különbséget levonják az országos listára átvitt szavazatokból. Vas megyében az utolsó listás képviselői posztot 19 730 szavazattal szerezték meg, amihez az EP-választásival azonos, 13,3 százalékos eredményt kell teljesíteni.
Az MSZP listáját Ipkovich György, szombathelyi polgármester vezeti, a második helyet Nemény András megyei elnök kapta, ő a párt országos listáján is rajta van, a harmincharmadik.
Zalában jobb MSZP-snek lenni, de nem sokkal
Kissé jobbak a zalai szocialisták kilátásai. Zalában az uniós választást 14,6 százalékkal zárta a párt, és a 2006-os adatok alapján számításunk szerint 11,1 százalékos listás eredmény is elég egy megyei listás parlamenti helyhez. A megyében 2006-ban az öt egyéni körzetből egyet, Göndör Istvánét sikerült megnyerniük, kettőben a Fidesz–KDNP első fordulós győzelmet aratott. A 2006-os harminchét százalékos listás eredmény két helyre volt elég, a Fidesznek itt három mandátuma lett.
Az előrejelzést azonban megzavarhatja az is, hogy a térségben mindkét nagy párt – belső konfrontációi miatt – nagy cseréket hajtott végre. Göndör nem indul egyéniben, és a területi listán sem kapott helyet. A lista élén Baracskai József megyei elnök áll, őt a Göndört váltó Fodor Csaba követi.
A Jobbik bekavarhat
Tolna megyében, ahol négy országgyűlési hely vár listás kiosztásra, 15,3 százalékos teljesítményt hoztak júniusban a szocialisták, a 2006-os adatok alapján számolva legalább 13,3 százalék kell ahhoz, hogy a helyi listavezető bekerüljön a parlamentbe. Ha ez meglesz, akkor Harangozó Tamás megyei elnök, a volt EP-képviselő öccse, a Mozaik Klub egykori tagja szerezhet mandátumot.
Nógrád lélekszámban az ország legkisebb megyéje négy egyéni és négy megyei listás mandátummal. 2002-ben és 2006-ban a pásztói és a salgótarjáni kerületben az MSZP jelöltje nyert, a szécsényi és a balassagyarmati kerületekben a Fidesz–KDNP győzött. A megye nem teljesen reménytelen a szocialistáknak, hiszen az EP-választás is az országos átlag feletti támogatottságot jelzett, itt 17,7 százalékot értek el, és a 2006-os választáson 13,3 százalék elég volt egy listás hely megszerzéséhez. De nyáron a Jobbik nagyobb támogatottságot kapott, 18,7 százaléka egy teljes százalékot vert a szocialistákra. Így az új választáson egészen más szituáció állhat elő, mint 2006-ban, amikor még Boldvai Lászlónak és a jelenleg titokminiszterként működő Juhász Gábornak is sikerült egyéni mandátumot nyernie.link
Nem állitottam semmit csak belinkeltem a többi az igazságszolgaltatás dolga nem az enyém,de az megygöződésem,hogy a balos érzelmüeknek ilyen hír mint egy falat kenyér úgy hiányzik.
Ádám, a dátumokat nézd meg és olvasd el újra a szöveget. Saját maga cáfolja saját állításait. Kiemelek néhányat:
- "A Cemi Kft 2007. augusztus 31. után keletkezett jövedelméből nem részesedtem";
- "az utolsó 11%-os részemtől 2008. decemberében váltam meg."
A fenti kulcs állítást a szövegből idézett második rész egyértelműen cáfolja.
- "2007. szeptember 1-től a Cemi Kft semmilyen üzleti tevékenységében nem vettem részt.";
- "vállaltam, hogy 2008. áprilisáig a cég három ügyvezetőjének egyike maradok".
Itt szintén, a felső kulcs állítást cáfolja a második, szintén a szövegben szereplő állítás.
(és persze mindezeken kívül Fretek észrevételét is ajánlom min. végiggondolni).
tokos, te már nagy fiú vagy, alkalomadtán magyarázd el ádámnak, hogy a partner nem szimpla mezei munkavállaló egy cégnél, továbbá érdemes lenne tudni az üzletrészek eladási árát abból a szempontból, hogy abba beárazták-e a felek a bkv-s "rendkívüli" bevételt. tetszik egyébként, hogy mégiscsak ismeritek és gyakoroljátok is az ártatlanság vélelmét:))))
sajtóban személyemről megjelentek kapcsán a következő tényeket szeretném rögzíteni:
- A Cemi Kft tanácsadó céggel 2007. augusztus 31-én megszüntettem a munkaviszonyom. Távozásom egyik oka az volt, hogy nem értettem egyet a cég akkoriban kialakulóban lévő, általam egyoldalúnak ítélt ügyfél-stratégiájával.
- Munkaviszonyom alatt semmilyen formában nem foglalkoztam fővárosi tulajdonban lévő cégekkel vagy bármilyen azokhoz kapcsolódó üggyel. A cégnek több üzletága volt, és ez a terület egy másik üzletághoz, más ügyvezetőkhöz tartozott.
- A cég többi tulajdonosának kérésére korábbi 33%-os részesedésemet nem egy, hanem három egyenlő részletben, előre meghatározott áron értékesítettem feléjük, így az utolsó 11%-os részemtől 2008. decemberében váltam meg. Emellett vállaltam, hogy 2008. áprilisáig a cég három ügyvezetőjének egyike maradok. A többi tulajdonos így látta biztosítottnak, hogy a távozásom nem csorbítja a cég hírnevét, illetve hogy nem indítok rivális céget. Én ugyanakkor így tudtam a távozásom okozta komoly konfliktust csillapítani.
- 2007. szeptember 1-től a Cemi Kft semmilyen üzleti tevékenységében nem vettem részt.
- A Cemi Kft 2007. augusztus 31. után keletkezett jövedelméből nem részesedtem.
- A 2007. decemberében alapított Cemi zRt-ben sem tisztségem, sem tevékenységem, sem tulajdonrészem nem volt. Annak létezéséről a sajtóból értesültem.
"A CEMI egyik korábbi „ügyvezető partnere” Orbán Krisztián volt, aki most az Oriens nevű tanácsadócég egyik irányítója, nem mellesleg a múlt hétvégén visszalépett fideszes képviselőjelölt, Orbán Anita férje. Orbán Krisztián neve legutóbb akkor volt olvasható a sajtóban, amikor 2008-ban több közgazdásszal karöltve gazdaságélénkítő csomagot mutatott be „Kilábalás” címen. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még abban az évben meghívta az Oriens képviselőit, így Orbán Krisztiánt is, hogy kormányülésen vázolják elképzeléseiket. "
Ezek szerint mindenről a Fidesz tehet. Gyurcsány is miattuk bukott meg. És íme a bizonyíték, hogy az országot is ők tették tönkre.
újabb kommunista bérenc bukott le a bkv kapcsán; továbbá érdemes lenne bevezetni, hogy aki parlamenti mandátumot szerez, annak alanyi jogon járjon az egyetemi diploma. ugye kubatov?
Talán egy éve az egyik csatornán volt egy szakmai beszélgetés szakértők és a kormény képviselője között az autópálya építkezésről. A riporter rákérdezett egy fontos szakasz ügyére. A kormányzati válasz az volt,hogy egy építkezés elkezdését 3-4 év előkészítésnek kell megelőznie mert olyan különböző szinteket érintő törvényi előírásnak kell megfeleni ami nem teszi lehetővé a korábbi kezdést. Ezen választ a szakértők is megerősítették.
Ennek ismeretében valószínűsítem,hogy a Horn kormány idején amikor Bokros csomagjával kellett az ország stabilitásást megteremteni nem az autópály építésnek az előtervezése volt a fő csapásirány.
És most a Szocialisták mégis arra hivatkoznak,miszerint a Fidesz alatt 7 km pálya lett átadva,.... 2006-ig pedig 147 km.
Akkor ennek a 147 km-nek melyik kormány készítette el a terveit? Szerezte be a szükséges engedélyeket? Kezdte el a munkálatokat?
Mert ha lehet hinni az MSZP-s szakpolitikusnak akkor ebben a számításban valami hiba van.
"Lapunk megkeresésére a Miniszterelnöki Hivatalból úgy reagáltak, hogy az már „önmagában is világcsúcs, hogy hat év alatt, 2002 és 2008 között 561 km gyorsforgalmi út, vagyis autópálya és autóút épült, hiszen a világon egyetlen hasonló területű és lakosságszámú ország sem épített ilyen rövid idő alatt ennyi gyorsforgalmi utat, ráadásul megdupláztuk a magyar gyorsforgalmi úthálózat hosszát”. A minisztériumi forrásunk szerint ez különösen azért nagy szó, mert 1990 és 2002 között csupán 7 km gyorsforgalmi út készült el, 2006-ban viszont 149 km autópályát és autóutat adtak át, az M6-os átadásával az idei év lesz még kiemelkedő ezen a téren.link
Pénznyelő! Ez a jog kifejezés amit használtam ez a neveltetésem. Nem keverem a hivatalos joggal, nehogy félreérts! Amit te mondasz az a hivatalos jog. Bárkinek akire jogilag nem lehet rábizonyítani minazt amiről én beszéltem, természetesen lehet joga vitázni és hazudni és félrevezetni, megalázni mindaddig amíg jogilag be nem bizonyították, hogy helytelenül tette. Beszélhetsz ebben a formában csak akkor ne csodálkozz, hogy sokan nem fognak megérteni. Valahol mélyen te sem értheted magadat ha erről az oldalról közelítesz olyan dolgokat, mint alapvető emberi és társadalmi érzések. Amiket hálistennek kiskorunkban szüleink és nevelőink megtanítottak nekünk.
Mit feltételezek? Tényeket próbálok írni. Amikor valamit nem tudok és néha tényleg csak megérzéseim vannak akkor ezt le is írom. De itt most a valóságot írtam. Furcsa lenne, ha egyedül éltem volna át az elmúlt 20 esztendőt. :)
Senki sem jó és rossz. Az mszp már megmutatta, hogy mire képes. Megértettük és tudomásul vettük. A FIdesz most fogja megmutatni. Kíváncsian várjuk.
A vita pedig csak olyan emberek között lehetséges, akik nem verik át egymást, nem alázzák meg egymást és tisztában vannak a szavak jelentésével. Ez amit te próbálsz sugallni, ez nem vita, hanem egy alapos veszekedés lenne. Semmi más. Hogyan próbál bárki is aki megmutatta, hogy hazudik és nem tartja be az ígéretét, ezenkívül pedig nem is érdekli a társadalom véleménye, szóval hogyan képzelheti, hogy neki bármire is joga van másokkal szemben? Megmondom mire van neki joga: arra, hogy megnyugodjon és a sajátjaival kitárgyalja mindazt amit tettek. Levonja a tanulságot és soha többet ne kövessék el mégegyszer. Ehhez van joga. Tegyék ezt! Szerintem sokkal hamarabb fognak velük újból szóba állni.
Phyl: prekoncepcióid vannak. Az a kiindulópontod, hogy FIDESZ = JÓ, MSZP = ROSSZ. A JÓ tehát miért álljon ki vitára a ROSSZ-al. Mert a ROSSZ csak visszaél, elcsalja, elhazudja, átvágja JÓ-t, akinek ezáltal rosszabb lesz.
A premisszáid már tartalmazzák azt, amit aztán levonsz, mint következtetést. Ami nem meglepő, hiszen az axiómaként használt feltételezéseidből szükségszerűen következik a levont következmény.
Az ember háza ott állt a dombon és uralkodott. Uralkodott a kerten, fákon, bokrokon és veteményeken. Uralkodott a szántóföldeken, réteken és legelõkön, és uralkodott az erdõn is, amelyik a domb mögött kezdõdött és felnyúlt egészen a hegyekig. A fák gyümölcsöt teremtek, a gyümölcsöt leszedte az ember, aki a házban élt, és eltette télire. Összegyûjtötte a veteményt és a pincébe rakta, hogy ne érhesse a fagy. A szántóföldekrõl begyûjtötte a gabonát, a rétekrõl a szénát és az erdõbõl a tüzelõfát. És mindent úgy helyezett el a házban, vagy a ház körül, ahogy az a legcélszerûbb volt. Tél kezdetén beterelte állatait a legelõrõl, meleg istállókban adott szállást nekik és gondoskodott róluk. Így élt az ember. Meg tudni kell azt is, hogy a ház kéményén tavasztól õszig gólyák álldogáltak, s az eresz alatt egy fecskepár fészkelt. Tudni kell, hogy tavasszal rügyezõ nyírfák illata vette körül a házat, s nyáron madárdal és sok virág.
A háznak nagy vaskos falai voltak, s az ember évente egyszer fehérre meszelte õket, kivéve ott, ahol vadrózsa kúszott reá. Ez a vadrózsa június derekán virágzott, s olyankor a szélesre tárt ablakon keresztül az illat beömlött a szobákba. Így élt a ház és benne az ember, sokáig. Egy borús õszi napon, mikor az esõ zsinóron lógott az égbõl, valahonnan két kis ázott szürke patkány érkezett. Messzirõl jöttek, fáztak és éhesek voltak. Meglátták a házat, besurrantak a nyitva hagyott ajtón és elrejtõztek a pincében. Ennivalót bõven találtak, jóllaktak és hamarosan hízni kezdtek. Télen már fiaik voltak s tavaszra megint. A fiatal patkányok, akik ott nõttek fel, már otthonuknak érezték a házat, és úgy futkostak a pincében, mintha övék lett volna.
Az ember eleinte meg sem látta õket. Késõbb észrevette ugyan, hogy valami eszi a veteményt, de nem törõdött vele. Volt elég. Jutott belõle annak, aki éhes. Egyszer aztán meglátott egy fal mellett elszaladó patkányt. Milyen apró és milyen félénk - gondolta. Éljen hát õ is, ha akar.
És telt az idõ, és a patkányok szaporodtak. Elõször feltúrták a pincét. Aztán ásni kezdték a falakat. Kanyargós, mély lyukakat fúrtak belé, keresztül-kasul, és itt-ott már a szobákba is eljutottak. Az ember csóválta a fejét, mikor szobájában az elsõ patkánylyukat meglátta. És mert nem szerette a rendetlenséget: betömte, és bemeszelte a nyílást. Másnap reggelre újra ott volt. Az ember háromszor egymás után tömte be, és a patkányok háromszor egymás után fúrták ki megint. Akkor az ember legyintett, és azt gondolta: - Õk is kell, hogy éljenek. s ha nekik csak így jó, hát legyen. És attól kezdve nem tömte be többé a lyukakat. A patkányok pedig rohamosan szaporodtak tovább, és szaporodtak a lyukak a ház falában is. Már nemcsak a pincében, hanem a kamarában, a padláson, sõt éjszakánként a szobákba is besurrantak, és megrágtak minden megrághatót. Egyszer aztán, amikor az ünneplõ csizmáját kezdték rágni, az ember megharagudott, és odasújtott botjával. Az egyik patkányt fejbe találta éppen, s a patkány kimúlt. Vérig sértve röffentek össze erre a patkányok. És azonnal kihirdették, hogy az ember ellenség, aki nem hagyja õket élni, szabadságukat korlátozza, jogaikat mellõzi, gyilkos, gonosz és önzõ.
- Nem leszünk a rabszolgái tovább! - visította a fõpatkány egy zsírosbödön tetejérõl. - Követeljük a szabadságunkat, és a jogainkat. - és a patkányok elhatározták, hogy harcot kezdenek az ember ellen. Az ember minderrõl nem tudott semmit. Haragját hamar elfeledte, vett más ünneplõ csizmát magának, és nem törõdött a patkányokkal tovább. Pedig akkor már rengeteg sokan voltak. Megették a pincében az összes veteményt, a kamarában az összes lisztet és az összes sajtot, sõt már a szalonnát is rágni kezdték, pedig tudták, hogy az az ember legféltettebb kincse, amibõl még a kutyájának sem ad. Az ember, mikor ezt észrevette, fogta a megmaradt szalonnát, rúdra kötözte, s a rudat a dróttal fölakasztotta a gerendára. Ebbõl lett aztán csak igazán nagy felháborodás a patkányok között.
- Szemtelenség, gyalázat! - kiabálták, mikor rájöttek, hogy nem férkõzhetnek hozzá. - Elrabolja az élelmünket, kifoszt, kizsákmányol! Nem tûrjük tovább! - és föllázadtak. - Mienk a ház - hirdették ki maguk között -, mienk is volt örökké, csak megtûrtük benne az embert, amíg jól viselte magát! De most elég!
S egy éjszaka, amikor aludt, rárohantak az emberre, összeharapták, kikergették a házból, messzire elüldözték, s aztán büszkén kihirdették a kertnek, a fáknak, az állatoknak és a madaraknak - még a virágoknak is -, hogy a ház ezentúl nem emberország többé, hanem patkányország, jog és törvény szerint. S azzal uralkodni kezdtek patkánymódra. Mindent felfaltak, ami ehetõ volt, és mindent megrágtak, ami nem volt ehetõ, de szemük elé került. Kiürült rendre a pince, a kamara és a gabonás. Elköltöztek a madarak, elpusztultak a virágok, a ház fala omlani kezdett és megfeketedett, fák és virágok illatát bûz váltotta föl. A vetemény ott pusztult a földben, mert nem szedte ki senki. A gyümölcs megérett, lehullt, és elrohadt. A gabona aratatlan maradt, kimosta az esõ, és kicsépelte a szél. És eljött a tél, és a patkányok addigra már megettek mindent, ami ehetõ volt, megrágtak mindent, ami rágható volt. A falak tele voltak lyukakkal, a tetõrõl lehullott a cserép, ablakok és ajtók alatt öles nyílások tátongtak. És akkor éhezni kezdtek, mert nem volt egy szem gabona több, és az ajtók hasadékain, meg a falak odvain besüvített a szél, a megrongált tetõn behullott a hó, és nem tudtak segíteni magukon.
Elõször veszekedni kezdtek, marták és ölték egymást, rágták és ették egymást, de végül is nem tehettek egyebet: fölkerekedtek és otthagyták a tönkretett birodalmat.
Az ember pedig tavaszra szépen visszajött megint, rendbe hozta a tetõt, kitakarította a házat, a falakat megigazította, kimeszelte, a földet felszántotta, vetett és ültetett, s mire megjött a nyár, újra virágillat és madárdal vette körül a házat. Õszire ismét megtelt a pince, a kamara és a gabonás, és mire jött a tél, olyan volt már minden, mintha semmi sem történt volna.
Azonban elrejtõzve maradt mégis néhány patkány a falakban, vagy a pince gödreiben. És amikor az ember észrevette, hogy újra szaporodni kezdenek, hosszasan elgondolkodott, hogy mit is tegyen velük.
Ti is gondolkodjatok, s aszerint cselekedjetek!
Wass Albert
Megjelent az Ellenzék c. folyóiratban (30-as évek).
További művek :link
VÁLASZTÁS 2010
Egy kis olvasnivaló:
Vasban nehéz MSZP-snek lenni
A jelenlegi adatok azonban nem támasztják alá a szocialisták optimizmusát. A közvélemény-kutatások a júniusi EP-választásoknál is rosszabb eredményeket prognosztizálnak. Számításaink szerint ebben a helyzetben nem zárható ki az sem, hogy az ország három-négy kisebb megyéjében, Vasban, Zalában, Tolnában, esetleg Nógrádban nem lesz a pártnak sem egyéni, sem listás mandátuma.
A legrosszabb pozícióból a Vas megyei jelöltek vágnak neki a kampánynak. A megyeszékhely, Szombathely ugyan a mai napig MSZP-s polgármester vezetése alatt áll, a közgyűlési többség azonban már rég áttolódott a jobboldalra. A párt Vasban hagyományosan rosszabbul teljesít az országos átlagnál, a 2006-os győztes országgyűlési választáson is csak harminchat százalékot kapott a Fidesz ötvenhárom százalékával szemben, és egyéni körzetet már akkor sem sikerült elhozniuk. Az EP-választáson az egyik legrosszabb szocialista eredmény született ebben a megyében, alig haladta meg a 13,3 százalékot.
Ha az MSZP akár csak egyetlen százalékkal rontott támogatottságán az utóbbi hat hónap alatt, akkor egy mostani választáson kalkulációink szerint a párt megyei listájának nem jutna parlamenti hely. (A számítás természetesen hipotetikus, hiszen két különböző időpontban zajlott választás adatain alapszik, és a végeredményt 2010-ben a párt népszerűségi adatai mellett a riválisok támogatottsága, illetve a részvételi arányok is befolyásolhatják.)
Vas megyében négy mandátumot osztanak ki a területi listán. 2006-ban kettő jutott a Fidesznek, és az úgynevezett kétharmados szabály miatt az MSZP-nek is kettő.
Hogyan születik a listás mandátum?
Az MSZP szorult helyzetének megértéséhez érdemes felidézni, hogyan szabályozza a választási törvény a területi listás mandátumok kiosztását. A választás első fordulójában a pártlistára leadott szavazatokat elosztják a kiosztható mandátumok száma +1-gyel, azaz Vas megyében öttel. Az osztás eredménye adja meg azt a számot, ami egy mandátumot ér. Vasban 2006-ban 147 980 szavazatot adtak le, ebből adódóan 29 596 szavazat után kapott egy-egy párt egy parlamenti helyet.
A fideszes szavazatokból bőven kijött két mandátum, a szocialistáknál viszont nem. Náluk a kétharmados szabályt alkalmazták, azaz ha egy pártnak van annyi fel nem használt szavazata, amennyi kiteszi a mandátumhoz szükséges szám kétharmadát, még egy jelöltje bejut. Ekkor viszont az így felhasznált szavazatok és az egy mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatok közti különbséget levonják az országos listára átvitt szavazatokból. Vas megyében az utolsó listás képviselői posztot 19 730 szavazattal szerezték meg, amihez az EP-választásival azonos, 13,3 százalékos eredményt kell teljesíteni.
Az MSZP listáját Ipkovich György, szombathelyi polgármester vezeti, a második helyet Nemény András megyei elnök kapta, ő a párt országos listáján is rajta van, a harmincharmadik.
Zalában jobb MSZP-snek lenni, de nem sokkal
Kissé jobbak a zalai szocialisták kilátásai. Zalában az uniós választást 14,6 százalékkal zárta a párt, és a 2006-os adatok alapján számításunk szerint 11,1 százalékos listás eredmény is elég egy megyei listás parlamenti helyhez. A megyében 2006-ban az öt egyéni körzetből egyet, Göndör Istvánét sikerült megnyerniük, kettőben a Fidesz–KDNP első fordulós győzelmet aratott. A 2006-os harminchét százalékos listás eredmény két helyre volt elég, a Fidesznek itt három mandátuma lett.
Az előrejelzést azonban megzavarhatja az is, hogy a térségben mindkét nagy párt – belső konfrontációi miatt – nagy cseréket hajtott végre. Göndör nem indul egyéniben, és a területi listán sem kapott helyet. A lista élén Baracskai József megyei elnök áll, őt a Göndört váltó Fodor Csaba követi.
A Jobbik bekavarhat
Tolna megyében, ahol négy országgyűlési hely vár listás kiosztásra, 15,3 százalékos teljesítményt hoztak júniusban a szocialisták, a 2006-os adatok alapján számolva legalább 13,3 százalék kell ahhoz, hogy a helyi listavezető bekerüljön a parlamentbe. Ha ez meglesz, akkor Harangozó Tamás megyei elnök, a volt EP-képviselő öccse, a Mozaik Klub egykori tagja szerezhet mandátumot.
Nógrád lélekszámban az ország legkisebb megyéje négy egyéni és négy megyei listás mandátummal. 2002-ben és 2006-ban a pásztói és a salgótarjáni kerületben az MSZP jelöltje nyert, a szécsényi és a balassagyarmati kerületekben a Fidesz–KDNP győzött. A megye nem teljesen reménytelen a szocialistáknak, hiszen az EP-választás is az országos átlag feletti támogatottságot jelzett, itt 17,7 százalékot értek el, és a 2006-os választáson 13,3 százalék elég volt egy listás hely megszerzéséhez. De nyáron a Jobbik nagyobb támogatottságot kapott, 18,7 százaléka egy teljes százalékot vert a szocialistákra. Így az új választáson egészen más szituáció állhat elő, mint 2006-ban, amikor még Boldvai Lászlónak és a jelenleg titokminiszterként működő Juhász Gábornak is sikerült egyéni mandátumot nyernie.link