Mi a megoldás a sárga csekkek helyett? – Kérdezze ma az MNB szakértőit
Mind költség, mind a ráfordított idő szempontjából jelentős megtakarítást jelenthet, ha a közművektől, vagy biztosítóktól érkező ún. sárga csekkek postai befizetése helyett áttérnek az érintettek a csoportos beszedési megbízásra – világít rá a Magyar Nemzeti Bank tegnap kiadott összefoglalója. Sokan az ismeretlentől, illetve a nem várt összegű pénz leemeléstől való félelem miatt idegenkednek a Magyarországon már 1997 óta létező pénzügyi megoldástól. Idén ősszel az ő félelmeiket is enyhítendő változik a jogszabályi környezet.
A Magyar Nemzeti Bank szakértői a mai napon készségesen válaszolnak a Portfolio.hu olvasói által a csoportos beszedési megbízás témájában feltett kérdésekre. Kérdezzen Ön is!
Krausz, csak mondom: lehet a postán is bankártyával fizetni a csekkekért.
Vagy az a problémád, hogy az készpénzfelvételnek számít? Ha igen, gondolj bele: mit is kapsz érte? Nem készpénzt? A szolgáltatást magát kiegyenlítheted átutalással, beszedési megbízással is, akkor nincs ilyen készpénzfelvételi díjtétele. Akkor közvetlenül a szolgáltatásért fizetsz. A posta viszont egy közvetítő, itt a csekkel nem magát a szolgáltatást/árut veszed meg. Hanem a készpénz feladásának lehetőségét. A postán a szolgáltatás tehát a készpénz feladása, de nem maga a készpénz rendelkezésre bocsátása. Így számomra semmi meglepő és felháborító nincs abban, ha ez készpénzfelvételnek számít. Hiszen valójában is pont ez történik.
(Ha áruházzal akarsz összehasonlítani, akkor azt kell összehasonlítsd, hogy az egyéb szolgáltatásokat, pl. levélfeladás, csomagfeladás, rózsaszín csekk díja, stb. ezeket fizetheted-e kártyával, és itt vásárlásnak számít-e a kártyahasználat. Bevallom, erre még nem használtam postán kártyát, így nem tudom. Ha erre nem a válasz, akkor ebben igazad van)
,,...az alternatív fizetési módok is a meglévő infrastruktúrára és a meglévő fizetési módokra épülnek alapvetően, az újdonságértékük főként az, hogy mobiltelefonon teszik a hagyományos infrastruktúra szolgáltatását elérhetővé, felhasználóbarát képernyőkön keresztül..."
Hiszen éppen az a lényege, hogy sokkal kényelmesebb a hagyományos, eddíg használatos rendszereknél. A csekk befizetésre épül a mobilos befizetés .. nemá' :)
Olvasóinknak köszönjük a sokrétű kérdéseket, Habány Leventének pedig a kimerítő válaszokat!
Üdvözlettel:
Törölt felhasználó2009. 07. 09. 16:57
#32
Kedves Fórumozók!
Köszönöm a beérkezett kérdéseket.
Remélem sikerült kielégítő válaszokat adnom rájuk. Szeretném még egyszer megköszönni a csoportos beszedés tájékoztató füzet írásában résztvevő, és a válaszadásban közreműködő kollégáim segítségét.
A fórum 17 órakor lezárásra kerül.
Amennyiben további ötletük, fontos kérdésük merül fel, az alábbi e-mail címen érhetnek el:
habanyl@mnb.hu
Az alternatív fizetési módokkal kapcsolatban a Nemzeti Bank álláspontja általánosságban az, hogy hasznosak, és támogatjuk használatukat és fejlesztésüket. Azt meg kell jegyezni azonban, hogy ezek az alternatív fizetési módok is a meglévő infrastruktúrára és a meglévő fizetési módokra épülnek alapvetően, az újdonságértékük főként az, hogy mobiltelefonon teszik a hagyományos infrastruktúra szolgáltatását elérhetővé, felhasználóbarát képernyőkön keresztül.
Biztonságukat a fejlesztő cég alakítja ki, akinek természetesen érdeke az ügyfelek bizalmának fenntartása, ugyanúgy, mint a velük együttműködő bankoké. Ez együtt vélhetően biztosítja, hogy a szolgáltatások biztonsági szintje magas legyen.
Kíváncsi vagyok a véleményére az alternatív fizetési módokkal kapcsolatban - vagyis amennyiben készpénzkímélésre nem csoportos beszedést és nem is eseti átutalásokat használnánk (egyébként az internetbank megjegyzi a legtöbb információt, így nem nagy dolog utalni és befolyásolhatom az utalás napját is), hanem mondjuk az egyik szolgáltatónál elérhető mobilfizetéssel vagy az autópálya-matricához hasonlóan mobilvásárlással egyenlítenénk ki a közüzemi számlát? Van ennek hátránya a csoportos beszedéshez képest? Mennyire támogatják ezt és mennyire biztonságos ez a két megoldás? Készpénzkímélő, nem kell sorban állni és még a kiegyenlítés napja is befolyásolható, tehát jónak tűnik. Sőt, az adatok ha jól értem a leírást, automatikusan bekerülnek az e-számláról vagy távszámláról a megbízásba, nem kell feltölteni őket.
Köszönettel,
SZAI
A csoportos beszedésnek is van költsége a szolgáltató számára, hiszen a bankok nekik sem ingyen nyújtják ezt a szolgáltatást. Azonban tekintve az elektronikus csatornákon folyó üzenetküldések fajlagosan alacsonyabb költségét, az árat is alacsonyabban tudják tartani, mint a papír alapú és kézi feldolgozást magába foglaló postai csekkes fizetés árát.
A költségekkel kapcsolatban figyelmébe ajánlom a lejjebb olvasható #23 válaszom utolsó bekezdését.
A hozzászólása első bekezdésében körülírt szolgáltatást már nyújtanak Magyarországon cégek (neveket inkább nem írnék, ez itt nem a reklám helye).
A fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező nyugati országokban a csoportos beszedések nemhogy eltűntek volna a fizetési módok palettájáról, hanem nagy népszerűségnek örvendenek. Bízom benne, hogy ez hazánkban is így lesz, a pénzügyi kultúra fejlődésével, amikor már nem a félelem lesz a meghatározó elem az állampolgárok intézményekkel és szolgáltatókkal való kapcsolatában.
"A sárga csekk a befizető számára látszólag valóban ingyenes, de természetesen a Magyar Posta ennek a költségét a szolgáltatóktól beszedi. A készpénzátutalás költsége tehát burkolt módon a szolgáltatások árában megjelenik"
Ez valóban így van, de a kép akkor lenne teljes, hogyha az ennél költségkímélőbb csoportos beszedési megbízással fizetett számlákban valóban megjelenne a különbség.
A tippem az, hogy számlánként kb. 100-200 forint plusz ktsg lehet a sárgacsekkes megoldásnál a szolgáltatóknak. Az lenne korrekt, ha ezt, vagy legalább ennek egy részét kedvezményként odaadnák az ügyfeleknek, amennyiben a csoportos beszedési megbízást választanák. És ez kb. fedezné is az átutalási díj plusz költségét.
Az egészből nekem az jön le, hogy a csoportos beszedési megbízás jelen állás szerint elsősorban a szolgáltatóknak jó.
Ha ez így van, akkor tenniük és kéne valamilyen lépést, hogy az ügyfeleket nagyobb számban erre a megoldásra ösztönözzék.
Az MNB-nek meg lehet, hogy a készpénzkímélő pénzforgalmat népszerűsítő füzetek mellett, a szolgáltatókat is érdemes lenne bombáznia a fenti ötlettel.
Köszönöm a válaszát, a csoportos megbízás egyszerűségének mítoszát az első bekezdése sikeresen eloszlatta. Ezen információk ismeretében őszintén szólva végképp nem értem a netbank szolgáltatás, de legfőképpen az interneten, hitelkártyával történő gyorsabb, direkt befizetések elterjesztését a szolgáltatók részéről.
Azt, hogy a példánál maradva az albérlő csoportos beszedési megbízást adna egy másik ember tulajdonában álló ingatlan közüzemi díjainak kiegyenlítésére, a realitások ismeretének teljes hiányát mutatja. A magyar bankok azt nem tudják megoldani, hogy az ember a saját új lakcímét bejelentve biztos lehessen abban, hogy a bankkártyáját is ide kapja; illetve még 2009-ben is létezik olyan magyar bank, akinek a rendszere nem képes postafiók címet kezelni... Ezek után Ön albérlőként merne pl. költözésre gondolni ?
A csoportos beszedés megbízás szerintem az autónyeremény-betétkönyvvel, a folyószámlával és a cséb80 biztosításokkal hamarosan ki fog múlni.
Az MNB a gazdaság minden szereplőjének (így természetesen a társadalomnak) érdekeit szem előtt tartva szorgalmazza a minél nagyobb mértékű áttérést a készpénzkímélő fizetési módokra. A készpénzforgalom költségei nem korlátozódnak a kibocsátásra, a forgalomból történő kivonás, a selejtes bankjegyek válogatása, a többszöri kötegelés, az újra forgalomba hozatal ugyanúgy pénzbe kerül, mint az ATM-ek feltöltése, a készpénzszállítás, a biztonsági őrök... Ezzel szemben a számlapénz nem csak gyorsabban tud forogni, ami a gazdaság alapvető érdeke, hanem nagyobb biztonságban is van, mint a pénztárcánkban a farmerzsebünkben, és még kamatozik is.
A fizetési módok társadalmi költségeit - mint egy előző hozzászólásra adott válaszomban említettem - az MNB az idei évben méri fel, a tanulmány következtetései remélem az Ön kételyeit is eloszlatják majd!
Egy szónak is 100 a vége , MNB azt szeretné elérni hogy szinte mindent elektronikusan fizessünk, mert a magyar gazdaság ,illetve népnek nagy a készpénz igénye ,ami zavarja az MNB-t mert hát a készpénz kibocsájtás is pénzbe kerül ,nem is kevésbe .Ez persze zavarja az APEH-ot , a kormányt mert a pénz útjai kiszámíthatatlanok és ellenőrizhetetlenek. Így van kedves Levente vagy igen . : ) És ha nincs így akkor elnézést , de én csak link
A csoportos beszedés felhatalmazással nem a szolgáltatót hatalmazzuk fel, hanem a saját számlavezető bankunkat. Mégpedig arra, hogy a felhatalmazás keretein belül (adott névre, adott szolgáltatásra [értsd: fogyasztó azonosítóra] vonatkozóan, adott összeghatárig, adott érvényességi időn belül) a beérkezett beszedési megbízásokat teljesítse. A szolgáltató csak olyan beszedési megbízást indíthat, amelyről a beszedés esedékességét megelőzően legalább 6 nappal számlát juttatott el hozzánk. A beszedési megbízást az esedékesség előtt legalább 5 nappal el kell juttatnia a számlavezető bankunkhoz, aki erről értesít(het). Ha az összeggel nem értünk egyet, a beszedést indokolás nélkül letilthatjuk. A szolgáltató tehát nem "turkálhat" szabadon a zsebünkben. Ezév november 1-től pedig a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló törvény változása alapján pedig az esetleg mégis jogosulatlanul terhelt összeget kérésünkre a bankunk köteles 10 napon belül visszatéríteni. Ehhez két feltételnek kell teljesülnie: a felhatalmazás adásakor nem ismertük a terhelendő összeget (ez minden csoportos beszedésre igaz); a terhelt összeg eltér az általános fizetési szokásainktól (ennek a feltételnek a teljesülését a bankunk nem köteles vizsgálni).
A csekket valóban bármikor bárki befizetheti, ugyanakkor a csoportos beszedéssel is lehetséges más nevére szóló kötelezettség fizetése, mivel a felhatalmazás - szükség esetén - megkülönbözteti a szolgáltatás igénybevevőjét és a kötelezett bankszámla tulajdonost. Így tehát az albérlő könnyedén fizetheti csoportos beszedéssel a lakástulajdonos nevére érkező számlákat.
Ami az egyes fizetési módok eltérő költségeit illeti, a Magyar Nemzeti Bank foglalkozik ezzel a témával. A Pénzforgalom szakterület idén készít egy átfogó összehasonlító tanulmányt a fizetési módok társadalmi költségeiről. Ennek eredményeivel kívánunk hozzájárulni a további vitához, amely egyébként már folyik különböző szakmai szervezetek között, például a Gazdasági Versenyhivatal bevonásával is.
Mindenesetre amíg nem csábítanak extra kedvezményekkel a szolgáltatók a közvetlen beszedésre, addig marad hagyományos megoldás, de méginkább az újkeletű és elterjedőben levő bankkártyás számla-befizetés, illetve a távszámla szolgáltatás...
Üdv!
- - -
Annak idején a UPC is megpróbálta bevezetni a csekk-díjat, de aztán ez meghiúsult, vélhetően a törvényellenessége miatt, azonban az lehet, hogy az invitel meghagyta a kiskaput szerződéseiben az eziárnyú egyoldalú szerződésmódosításra...
A csoportos beszedési megbízással teljeskörű felhatalmazást adok egy szolgáltatónak arra, hogy a zsebemben turkáljon. A számla és befizető azonosító minden általam ismert mobilbankos rendszerben előrögzíthető, illetve a korábbi utalás másolható, így semmilyen egyszerűséget nem jelent a csoportos megbízás.
A csekkes megoldás hihetetlen előnye,hogy bármikor, bárki befizetheti az összeget. Példának okáért, albérlő a tulajdonos távollétében be tudja fizetni a lakás számláit, elegendő a befizetett csekket utólag bemutassa. A csekk költségeit a szolgáltató állja, viszont nem fizet az átutalás díjáért, sem visszatérítést nem ad a beszedési megbízás csak neki nyújtott előnyeiért. Az MNB megkereste-e már a szolgáltatókat ez ügyben ?
Ha abban a szerencsés helyzetben van, hogy "ingyen" jut készpénzhez, akkor Önnek csak a postai sorbanállás jelenti a sárga csekkes fizetés "költségét".
Azonban nagyon gyakori, hogy a munkavállalók bankszámlára kapják a fizetésüket, amelyről a kártyás készpénzfelvét költsége banktól függően 200-500 forint között mozog.
Aki tehát kénytelen ATM-ből felvenni készpénzt azért, hogy sárga csekket fissen be, egyértelműen rosszabbul jár, mint ha a csoportos beszedéssel fizetne, ahol egy tranzakció - banktól és számlacsomagtól függően - akár ingyenes, de általában nem több, mint 200 forint.
A bankváltással kapcsolatos ügyintézés elősegítésére az eredeti bankjától (amelyik számláját meg kívánja szüntetni) kérjen igazolást az érvényes felhatalmazásokról (ezt a bank köteles kiadni), majd ezzel felszerelkezve menjen be az új számlavezető bankjába, akik az igazolásból kimásolják a szükséges adatokat.
Az átállás idejéig azonban érdemes mindkét számlán tartani egyenleget, hogy a beszedés teljesülhessen, mert a felhatalmazások akár 2-3 hétig is "utazhatnak" a bankok és a szolgáltatók között.
Második kérdésére a válasz az, hogy azért, mert ennek a hagyománya még nem teremtődött meg Magyarországon. Nyugati országokban (pl. Egyesült Királyságban) a csoportos beszedés fizetési mód választása gyakran jár együtt díjkedvezményekkel.
Reméljük, hogy előbb-utóbb ez Magyarországon is így lesz.
Kérdése nem tartozik közvetlenül a csoportos beszedés tárgykörébe.
Minden szolgáltató és fogyasztó között a polgári jog szabályai szerint jön létre szerződés. Az egyoldalú módosításnak megvannak a maga szabályai (előzetes értesítés, stb.). A szolgáltató általános üzleti feltételei szerint (melyek az Önnel kötött szerződés részét képezik) elképzelhető, hogy lehetséges az egyoldalú szerződés módosítás. Emiatt elképzelhető, hogy a kezelési költség felszámítása jogszerű. Ezt csak a szolgáltatóval kötött szerződés feltételeinek tanulmányozása alapján lehetne megválaszolni.
A téma egyébként kívül esik a Magyar Nemzeti Bank hatáskörén.
A túlszámlázás esete ellen többféleképpen lehet védekezni.
A csoportos beszedés felhatalmazáson szerepel egy "teljesítés felső értékhatára" mező. Ennek kitöltésével biztosíthatjuk, hogy az általunk megjelölt összeget meghaladó beszedést a bankunk nem teljesít. Ha tehát tudjuk, hogy havi téli áramfogyasztásunk kb. 15 ezer forint, akkor egy 20 ezres limit megadásával biztosíthatjuk, hogy nem érhet 150 ezres meglepetés.
A védekezés másik módja, hogy ha olyan banknál vezetjük a számlánkat, amelyik SMS-ben értesít a beérkezett beszedésről. Amennyiben azt látjuk, hogy az összeg ésszerűtlenül magas, a tranzakciót letilthatjuk.
Jó olvasni, hogy az egyszerűbb megoldást választotta.
Az átutaláshoz képest a csoportos beszedésnek az volna a haszna, hogy nem kell minden alkalommal rögzíteni a részleteket (számla és befizető azonosító), tehát még kényelmesebbé válik a számlák kiegyenlítése.
Ma már vannak bankok, amelyek SMS-ben küldenek értesítést a beszedés megérkezéséről, amelyet a mobiltelefon segítségével egyszerűen lehet jóváhagyni (vagy szükség esetén letiltani).
Kimaradt hogy ha hülyeséget akar levonni akkor letiltod, ha magasabbat mint a limit akkor meg egysszerűen modosítod a limitet. Nálam az áfa emelés miatt kellett pl.
Törölt felhasználó2009. 07. 09. 11:40
#11
A CIB online rendszerében pl külön opció van a közüzemi számlák kezelésére.
Megadod a szolgáltatót és a MAX összeget ( ez a lényeg) amit levonhat.
Már több nappal a levonás elött megjelenik, hogy ki mit szeretne milyen határidővel levonni, igy a rendelkezésre álló pénzt is tudod szabályozni a főszámládon. A többit meg lekötöd.
Nekem a számla értesítő elöbb megjön minthogy levonját igy össze is tudom egyeztetni.
A sárga csekk a befizető számára látszólag valóban ingyenes, de természetesen a Magyar Posta ennek a költségét a szolgáltatóktól beszedi. A készpénzátutalás költsége tehát burkolt módon a szolgáltatások árában megjelenik.
"A fogyasztó szempontjából a fizetési mód elõnye, hogy az egy tranzakcióra jutó költsége alacsonyabb
a készpénzes tranzakcióénál (például nem kell készpénzfelvételi díjat fizetni)," MNB szakértők én most sem fizettek készpénzfelvételi díjat , kpt kapok, kpt adok ,tiszta gyors és egyszerű, igaz állami szemszögből nehezen ellenőrizhető sőt majdnem lehetetlen.
Lehet, hogy elavult a sárga csekkes megoldás, de tényleg ingyenes...
Sokkal jobban kezelhető egy átlagember számára, hiszen megkapja, hogy ennyit kell fizetni a jelzett határidőig, és mikor gondolja feladja. Az átlagember nem fogja azért az interneten nézegetni az egyenlegét, hogy mikor és mennyit sikerült levonni a számlájáról.
Egyébként tényleg kényelmes megoldás, de a többség számára szerintem még a távoli jövő, arról nem is beszélve, hogy hihetetlen keveredés van az átállásnál. 2-3 hónapig vagy nem vonnak le, vagy dupláját, aztán telefonálgatni, ügyintézni... Majd megígérik, hogy már minden rendben, aztán mégsem sikerül. :)
Elsőre ezt kéne megoldani... Egyszerű működő átállás, majd mindenki számára követhető fizetés...
Előző kérdésemhez kapcsolódóan vetődik fel bennem a kérdés, miszerint ha és amennyiben a közvetlen beszedéses megoldás mindenkinek jobb, akkor miért nem vállalják át ennek költségeit a szolgáltatók, illetve miért nem adnak kedvezményt a számla végösszegéből abban az esetben, ha valaki nem sárga csekken fizeti be a havi díjat, hanem a szolgáltató számára költséggel nem járó módon?
(Tudom, hogy nem az Önök kompetenciája ez, de megítélésem szerint joggal bosszantja a fogyasztót, hogy a szolgáltatónak kedvező magatartás közvetve többletköltséggel bünteti a díjfizetőt...)
Üdvözlettel:
Törölt felhasználó2009. 07. 09. 11:02
#5
T. Szakértő!
Jogszerű-e az, hogy egyes szolgáltató (pl. invitel) egyoldalúan bevezetett kezelési költséget (114 Ft/hónap) számláz ki, amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő csekken fizeti be az esedékessé vált díjat?
Amennyiben nem, hogyan, illetve hol lehet jogorvoslatot kérni a törvénytelen magatartás megszüntetése érekében?
Miért zavarja az MNB-t hogy csekken megy a befizetés mindent nyomon szeretnének követni ? Amúgy én már jártam úgy hogy hogy a démász 15 ezer helyet 150- ezerről küldöt csekket ,ha kapásból levették volna a számlámról szaladgálhattam volna rengeteget. Ebben az esetben meg telefonáltam, és kaptam a normális csekket bocsánat kérésel.
Én már régóta nem postán fizetem be a sárgacsekkeket, hanem interneten bankon keresztül utalom át a pénzt a csekken szereplő adatok alapján. Miért érné meg nekem áttérni a csoportos beszedésre?
Tisztelt MNB! A sárga csekk még ingyenes. Mi a biztosíték arra , hogy ha ez a lehetőség eltűnik akkor nem kérnek díjat a számlák befizetéséért és azt a díjat nem emelik évenként? Van erre garancia?
Mi a megoldás a sárga csekkek helyett? – Kérdezze ma az MNB szakértőit
A Magyar Nemzeti Bank szakértői a mai napon készségesen válaszolnak a Portfolio.hu olvasói által a csoportos beszedési megbízás témájában feltett kérdésekre. Kérdezzen Ön is!