FHB:Most vedd!  

tyű, hogy tépik ma is! :D

A Bét 2017.április 28.-án frissített részvényesek, cégvezetés oldala szerint a Clearstream Banking SA 13,19%-ra növelte az FHB részvénytulajdoni hányadát az elöző 9,59%-ról, a 6,3 millió db tulajdoni részvénye 8,7 millió db.- ra változott! Ezáltal a Takarékbank Zrt után a második legnagyobb tulajdoni hányadot megtestesítő részvény darabszámmal rendelkezik a luxembourgi székhelyű pénzügyi befektető cég. Az Allianz Hungária Biztosító Zrt részvényeit 2017.04.19.-én felvásárló Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó KZF Vagyonkezelő Kft új tulajdonosként, 6.5 millió tulajdoni részvény darabszáma alapján pedig 9,79%-os tulajdoni hányadra tett szert az FHB bankban. Az 5%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezők köre és az általuk birtokolt részvények darabszáma nem változott a lap szerint, így a 2017.április 21.-i kereskedésben regisztrált 2x4,25 millió db-os rv. vétel-adást átkötésnek vélem.

-bubu-Köszi! :)

Jó ezt így folyamatában látni. A magam nevében köszönöm, hogy ebbe ennyi munkát beletettél.

Nagy vonalakban talán.A lenti dolgokat 440-nél fogalmazták meg.Napos 50MA metszette alulról a 200MA-t...

Támasz 510- ellenállás 590Helyzet spekulatív, ajánlás vétel.A többi mese.

Ez egy 2017 eleji "vélemény", amikoris 440ig leverték. Azóta ugye jött infó a tulajdonosi átrendeződésről...

Az FHB „mutyi“, avagy mit várjunk, ha így jártunk? Sokan jártak úgy, hogy nem tudtak távol maradni egy olyan részvény viszontagságos útjának árfolyammozgásaitól, ami mögött kőkemény üzleti érdekek és sajnos a politika is különös játékot űzött az elmúlt években. A jelen iromány azért készült, hogy a teljesség lehetősége nélkül, csakis a szerző magánvéleményén alapulva, bemutassa mindazokat a tényezőket, amelyek alaposan vagy alaptalanul, mégis a tőkepiac meghatározó szereplőinek véleményeként, vagy csak igaznak vélt pletykák által, próbálják értelmezni, magyarázni az FHB Bank körüli mizériát, illetve a bank árfolyamának viszontagságos teljesítményét. Bevezetőként hangsúlyozom, senkit nem hívunk fel a bank papírjainak vételére, sőt!, a megalapozatlanság miatt inkább a távolmaradást javasoljuk minden Olvasónknak. Messziről indulunk.. Aki kíváncsi az FHB történetére, itt olvashat róla: www.fhb.hu/tarsasag/Rolunk. Szumma szummarum az FHB is egy állami szereplők és a félig állami piac alapítóiként, egy a rendszerváltást és a kétszintű bankrendszert szolgáló, az egészséges piacgazdaság alapjait meghatározó okként, szereplőként került a nagy magyar banki történelem sorai közé. A tőkepiaci szereplés alternatívája itt is két oldalról építkezett. Egyrészről az állami „kéz“ privatizációktól csillogó szemekkel 2003-ban a tőzsdei bevezetés mellett döntött, 2004-ben a bank tagja lett a BUX kosárnak. Mégis, a valódi privatizált, magántulajdonba kerülő FHB Bankról 2007 nyarától beszélhetünk, amikor is az ÁPV Zrt. (állami privatizációs intézmény) értékesítette a még kezében lévő 50% feletti részesedést. Másrészről a befektetők itt is azonos lehetőséget láttak, mint megannyi tőzsdei privatizáció során: az állam helyébe lépő magántulajdon gondosabb és piacibb, így a vállalatok működése lényegesen eredményesebb lehet, ami emeli a vállalat értékét és ezáltal a részvényének árfolyamát. Így is történt. Az FHB részvény árfolyama szépen menetelt a tőzsdén, a lehetőségek és kilátások is csodásak voltak. Kanyarodjunk el egy kicsit. A helyzet értelmezéséhez látnunk kell egyéb mögöttes folyamatokat is. Az egyik ilyen lényeges tényező az OTP birodalom és annak kialakítása. A szintén állami alapon létrehozott OTP vezetője Csányi Sándor nem kevés harccal, háborúval nézett szembe az elmúlt évtizedekben. Már a Bokros „érában“ is jelentős harcot vívott azért, hogy a bank első számú vezetője maradhasson, mivel Bokros Lajos harcba indult, hogy a legnagyobb lakossági bank elnöki és vezérigazgatói székét ketté osztva, meggyengítse Csányi Sándort. Szépen és zseniálisan verte vissza Csányi Bokros „próbálkozását“. A Csányi által vezetett OTP pedig a legtranszparensebb és a tőzsdei befektetőknek a legnagyobb befektetési hozammal bíró kibocsátójává vált a Budapesti Értéktőzsdén. Amit Csányi mondott és vizionált, az mindig úgy volt, nem véletlen, hogy a régió intézményi befektetőinek kedvenc papírjává vált az OTP részvény. Ám a bank építése, a vezetői munka, a stratégia, sosem egyetlen ember műve, még akkor sem, ha a piac ekként azonosítja, egy ember arcával az intézményt. Csányinak voltak/vannak kulcsemberei a napi „építkezésben“, talán az egyik legtehetségesebb, a háttérmunkát hihetetlen ügyesen és tehetségesen irányító, a kezdetekben nélkülözhetetlen személy Spéder Zoltán volt, aki segítségét Csányi nem kis nagyvonalúsággal honorálta. Persze lehet ez féligazság, vagy torzítás, de vagy így, vagy úgy, Spéder csak a magyar top 100 leggazdagabb egyikévé nőtte ki magát. Sokan úgy tartják, hogy Spédernek idővel már kevésbé tetszett a második vonalbeli szerep, arra vágyott, hogy ő lehessen az első és meghatározó. Hogy ez az OTP berkein belül, még csak szárnypróbálgatás volt-e, vagy már-már felkelésig fokozódó lázadás, arról nincs információnk és nem is találgatnánk. Biztos, ami biztos, hogy így vagy úgy, de Csányi és Spéder között megromlott a kapcsolat, méghozzá nem is alapfokon. Spéder, az OTP csoportból kiválva és látványosan Csányi vonalától elhatárolódva, belekezdett életének fő művébe: a saját vállalatcsoport kialakításába. Idővel ebbe tartozott gazdasági portál: portfolio.hu, országos online napilap: index.hu, médiacsoport és akár még könyvárusítás is, valamint a banki szaktudás alapjaiként az FHB Bank, amiben Spéder egy olyan bankot láthatott, álmodhatott, ami képessé válhat versenyezni a nagy magyar kereskedelmi bankokkal. Talán ez az álom tényleg túl nagy falat lehetett. Alapvetően azért, mert a jelzálogbank profilja és működése, ügyfélellátottsága és általános piaca, igen nehezen tudta volna utolérni a nagy OTP brutális lakossági alapú, akkor már nemzetközi felépítményiben is gazdag szervezetét. Lehet, Csányinak tetszett is az erőtlen próbálkozás, egykori bizalmasát mégsem támadta nyilvánosan és látványosan sosem, pedig nehéz lenne elképzelni, hogy kedvére való lett volna az „árulás“. Így hát maradt idővel az FHB Bank unalmas és jellegtelen sztori, főleg a 2008-2009-es nagy pénzügyi válság után, ahol az állami kézre is szükség volt, a bank stabilitásának, vagy inkább a stabil megítélésének támogatásaként. Aki eddig nem figyelt, most tegye meg, mert érkezik a lényeges rész: Az FHB Bank igazi vesszőfutását a különadók terhelte kormányzati nyomás hozta el. Gyakorlatilag képtelenség volt érdemi nyerőben tartani a bankot, amire tovább nehezedett a brutális kamatcsökkenés, ami egyértelműen szűkítette a kamatmarzsokat Magyarországon. A közepesen érdekes, piaci és kormányzati nyomás alatt tartott bank árfolyama határozott esésnek indult. Senkit sem érdekelt Spéder környezetében, mi fog történni az árfolyammal, ami 2013. szeptember 9-én fogta, mindenkori legalacsonyabb árfolyamát 305 forinton. Majd eljött az, amire Spéder mindig is várhatott, a nagy kormányzati összeborulás. Egyes vélemények szerint 2013. végén, nem nagyon kedvelték a Csányi „operációt“ a kormány körül, vagy lehet, hogy szükségesnek látták volna egy kis ijesztésként megemelni a középszerű FHB Bank támogatottságát, hogy Csányi jobban idomuljon a kormányzati igényekhez. Nem tudjuk így van-e, de azt igen, hogy az FHB összeboronálódott a megerősített takarékszövetkezeti rendszerrel és azon belül is a Takarékbankkal. Új értelmet nyert a világ az FHB számára. Persze ez a részvényárban is meglátszott, a haldokló 300 és 400 forint között csücsülő részvényár, egyszer csak 2013. decemberében kitört a 400 forintból és brutális emelkedésnek indult, két és fél hónap alatt 400 forintról 1027 forintig emelkedett. Spéderék bejelentettek néhány részvénypakk átrendeződést és minden piaci száj arról zengett, hogy a vásárlások mögött a Spéderhez köthető körök állnak. Minden gyönyörűnek tűnt. Elkezdődött a „munka“ a takarékszövetkezeti rendszer átdolgozásaként az FHB meghatározó szerepével. Az FHB-Takarékbank-Magyar Posta még szorosabbra fogta az együttműködést és már mindenki a nagy fordulatról suttogott az FHB környékén. Közben az árfolyammal megint nem sokat foglalkoztak. Amikor nagyobb hullásban volt, még valamilyen, a semmiből jövő kéz megmegmentegette, de valójában senki sem törekedett a korábbi 1000 forint körüli árfolyam tartására, valószínűleg megvolt azaz irányító pakk, ami szükséges volt nem csak az irányításra, de a pénzügyi érdekek érvényesítésére is. A sztori élt. Ám Spéder kapcsolata a „pénzügyi ellenőrzések hivatalával“ nem volt a legfényesebb. Ráadásul még mindig ott szerepelt az állami segítség 2009 környékéről a könyvekben. Kitalálták 2015. végén, hogy a banknak többlet tőkére van szüksége, ezért óriási tőkebevonás terve szövődött 2016. elejére, akkor még a kis állami részesedés külön számon kérte, hogy neki miért is nem jut a takarékszövetkezetek rendszerének tőkeemeléséből. Ő is kapott. Csakhogy Spéder tőkebevonását már kormányzati körökből is kétségekkel fogadták, felmerült, hogy nem feltétlenül állnak már mellette. 2016. nyaráig megint nyugalmi időszak következett. Nem történt semmi lényeges, azonkívül, hogy megindultak a pletykák arról, hogy Spéder és Orbán kapcsolata megromolhatott. Egyesek Csányit látták a háttérben, de erről sincs értelmezhető információ. Majd a pletykákból jött a bizonyosság, Spéder TV képernyőkre került és egyértelmű lett: többé semmi nem védi meg a világ viszontagságaitól. A részvényárból kiárazódott a sztori, a Takarékbankkal kapcsolatos törvényen módosítottak, az árfolyam limittel esett 400 forint alá, oda ahonnan jött. Majd némi korrekció után az árfolyam 500 forint köré rendezkedett be és nem is mozdult. Közben átvették Spéder részesedését 480-490 forint között, majd a külföldi partner kezében lévő nagy pakk is átvételre került, erről nincsenek pontos árfolyam információk, de persze lehetett nyomottabb áron is. Az egyedüli máig Spéder udvartartásának minősített, bejelentett befektető a Clearstream Banking SA lehet, amit piaci pletykák Nobilis Kristóf érdekeltségébe helyeznek. Miután más már nem látszik Spéder környékéről, a piac azt feltételezi, hogy esetleg a Clearstream által birtokolt 6,3 millió darab részvény taszítja az árfolyamot mind mélyebbre. A Nobilis pletykát erősíti az a tény is, hogy a tegnapi nap folyamán, illetve a ma megjelent híradások szerint, Nobilis bajba kerülhetett az Eximbank ügyben: link, ha pedig sietni kell a már megkezdett eladásokkal, akkor könnyen lehet, hogy emiatt (is). Akkor most hogyan tovább? Az FHB Bankot átvevő „baráti“ kör, megszerezhette a többségi tulajdont. Ez jó. Ha valaki lát benne fantáziát „ilyen“ magas érdekkörökből, az nekünk hosszabb távon tetszik. Viszont a gyorsuló esés nem tetszik. Ha tényleg 6 millió darab papír zúdul a tőzsdére, az még egy jó ideig nyomás alatt tarthatja az árfolyamot. Mik lehetnek a fogódzók? 1. Az új tulajdonosi kör az FHB számára biztató lehet 2. Benne maradhat a bank a takarékszövetkezeti integrációban 3. Bármekkora profit allokálódhat rá a „csoportból“ 4. 380-400 forint nagyon erős támasz, historikusan 5. Hatalmas forgalom volt 500 forint környékén, valakik tovább növelhették részesedésüket (nem egyértelmű) 6. A bank a saját tőke értékéhez képest rendkívül alul-árazott (de negatív az eredménye még mindig)

"lehetnek fiókracionalizálások és -összevonások is a hatékonyabb működés érdekében" na akkor itt ortodox megszorítás politika jöhet, költségcsökkentés, létszámcsökkentés, fiókbezárás?

ahhoz nem tudom mit szólna a munkáspárt :o)))))

Lila fehér színekben indulok! :)

Tán indul ön a jobbik szineiben ? :-)

Pánik van a nernél, Tibdolgoztok, ezek meg ülni fognak.

))

és te mi a francnak jöttél ide??? menj a nép-nemzeti NER-es orbán popónyallintó topikba....ott már vár a többi fityeszista

na a soros-dzsihád ezt a topicot is szétbarmolja nincs valahol valami melegházasságpárti topic? húzzatok már oda

hát lölö végrendelete

Mi a tanulság?