A Bét 2017.április 28.-án frissített részvényesek, cégvezetés oldala szerint a Clearstream Banking SA 13,19%-ra növelte az FHB részvénytulajdoni hányadát az elöző 9,59%-ról, a 6,3 millió db tulajdoni részvénye 8,7 millió db.- ra változott! Ezáltal a Takarékbank Zrt után a második legnagyobb tulajdoni hányadot megtestesítő részvény darabszámmal rendelkezik a luxembourgi székhelyű pénzügyi befektető cég. Az Allianz Hungária Biztosító Zrt részvényeit 2017.04.19.-én felvásárló Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó KZF Vagyonkezelő Kft új tulajdonosként, 6.5 millió tulajdoni részvény darabszáma alapján pedig 9,79%-os tulajdoni hányadra tett szert az FHB bankban. Az 5%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezők köre és az általuk birtokolt részvények darabszáma nem változott a lap szerint, így a 2017.április 21.-i kereskedésben regisztrált 2x4,25 millió db-os rv. vétel-adást átkötésnek vélem.
Ez egy 2017 eleji "vélemény", amikoris 440ig leverték. Azóta ugye jött infó a tulajdonosi átrendeződésről...
Törölt felhasználó2017. 04. 28. 07:33
#39492
Az FHB „mutyi“, avagy mit várjunk, ha így jártunk?
Sokan jártak úgy, hogy nem tudtak távol maradni egy olyan részvény viszontagságos útjának
árfolyammozgásaitól, ami mögött kőkemény üzleti érdekek és sajnos a politika is különös játékot
űzött az elmúlt években.
A jelen iromány azért készült, hogy a teljesség lehetősége nélkül, csakis a szerző
magánvéleményén alapulva, bemutassa mindazokat a tényezőket, amelyek alaposan vagy
alaptalanul, mégis a tőkepiac meghatározó szereplőinek véleményeként, vagy csak igaznak vélt
pletykák által, próbálják értelmezni, magyarázni az FHB Bank körüli mizériát, illetve a bank
árfolyamának viszontagságos teljesítményét. Bevezetőként hangsúlyozom, senkit nem hívunk
fel a bank papírjainak vételére, sőt!, a megalapozatlanság miatt inkább a távolmaradást
javasoljuk minden Olvasónknak.
Messziről indulunk.. Aki kíváncsi az FHB történetére, itt olvashat róla: www.fhb.hu/tarsasag/Rolunk.
Szumma szummarum az FHB is egy állami szereplők és a félig állami piac alapítóiként, egy a
rendszerváltást és a kétszintű bankrendszert szolgáló, az egészséges piacgazdaság alapjait
meghatározó okként, szereplőként került a nagy magyar banki történelem sorai közé.
A tőkepiaci szereplés alternatívája itt is két oldalról építkezett. Egyrészről az állami „kéz“
privatizációktól csillogó szemekkel 2003-ban a tőzsdei bevezetés mellett döntött, 2004-ben a bank
tagja lett a BUX kosárnak. Mégis, a valódi privatizált, magántulajdonba kerülő FHB Bankról 2007
nyarától beszélhetünk, amikor is az ÁPV Zrt. (állami privatizációs intézmény) értékesítette a még
kezében lévő 50% feletti részesedést. Másrészről a befektetők itt is azonos lehetőséget láttak, mint
megannyi tőzsdei privatizáció során: az állam helyébe lépő magántulajdon gondosabb és piacibb,
így a vállalatok működése lényegesen eredményesebb lehet, ami emeli a vállalat értékét és ezáltal
a részvényének árfolyamát. Így is történt. Az FHB részvény árfolyama szépen menetelt a tőzsdén,
a lehetőségek és kilátások is csodásak voltak.
Kanyarodjunk el egy kicsit. A helyzet értelmezéséhez látnunk kell egyéb mögöttes folyamatokat is.
Az egyik ilyen lényeges tényező az OTP birodalom és annak kialakítása. A szintén állami alapon
létrehozott OTP vezetője Csányi Sándor nem kevés harccal, háborúval nézett szembe az elmúlt
évtizedekben. Már a Bokros „érában“ is jelentős harcot vívott azért, hogy a bank első számú
vezetője maradhasson, mivel Bokros Lajos harcba indult, hogy a legnagyobb lakossági bank elnöki
és vezérigazgatói székét ketté osztva, meggyengítse Csányi Sándort. Szépen és zseniálisan verte
vissza Csányi Bokros „próbálkozását“. A Csányi által vezetett OTP pedig a legtranszparensebb és
a tőzsdei befektetőknek a legnagyobb befektetési hozammal bíró kibocsátójává vált a Budapesti
Értéktőzsdén. Amit Csányi mondott és vizionált, az mindig úgy volt, nem véletlen, hogy a régió
intézményi befektetőinek kedvenc papírjává vált az OTP részvény. Ám a bank építése, a vezetői
munka, a stratégia, sosem egyetlen ember műve, még akkor sem, ha a piac ekként azonosítja,
egy ember arcával az intézményt. Csányinak voltak/vannak kulcsemberei a napi „építkezésben“,
talán az egyik legtehetségesebb, a háttérmunkát hihetetlen ügyesen és tehetségesen irányító, a
kezdetekben nélkülözhetetlen személy Spéder Zoltán volt, aki segítségét Csányi nem kis
nagyvonalúsággal honorálta. Persze lehet ez féligazság, vagy torzítás, de vagy így, vagy úgy,
Spéder csak a magyar top 100 leggazdagabb egyikévé nőtte ki magát.
Sokan úgy tartják, hogy Spédernek idővel már kevésbé tetszett a második vonalbeli szerep, arra
vágyott, hogy ő lehessen az első és meghatározó. Hogy ez az OTP berkein belül, még csak
szárnypróbálgatás volt-e, vagy már-már felkelésig fokozódó lázadás, arról nincs információnk és
nem is találgatnánk. Biztos, ami biztos, hogy így vagy úgy, de Csányi és Spéder között megromlott
a kapcsolat, méghozzá nem is alapfokon.
Spéder, az OTP csoportból kiválva és látványosan Csányi vonalától elhatárolódva, belekezdett
életének fő művébe: a saját vállalatcsoport kialakításába. Idővel ebbe tartozott gazdasági portál:
portfolio.hu, országos online napilap: index.hu, médiacsoport és akár még könyvárusítás is,
valamint a banki szaktudás alapjaiként az FHB Bank, amiben Spéder egy olyan bankot láthatott,
álmodhatott, ami képessé válhat versenyezni a nagy magyar kereskedelmi bankokkal.
Talán ez az álom tényleg túl nagy falat lehetett. Alapvetően azért, mert a jelzálogbank profilja és
működése, ügyfélellátottsága és általános piaca, igen nehezen tudta volna utolérni a nagy OTP
brutális lakossági alapú, akkor már nemzetközi felépítményiben is gazdag szervezetét.
Lehet, Csányinak tetszett is az erőtlen próbálkozás, egykori bizalmasát mégsem támadta
nyilvánosan és látványosan sosem, pedig nehéz lenne elképzelni, hogy kedvére való lett volna az
„árulás“.
Így hát maradt idővel az FHB Bank unalmas és jellegtelen sztori, főleg a 2008-2009-es nagy
pénzügyi válság után, ahol az állami kézre is szükség volt, a bank stabilitásának, vagy inkább a
stabil megítélésének támogatásaként.
Aki eddig nem figyelt, most tegye meg, mert érkezik a lényeges rész: Az FHB Bank igazi
vesszőfutását a különadók terhelte kormányzati nyomás hozta el. Gyakorlatilag képtelenség volt
érdemi nyerőben tartani a bankot, amire tovább nehezedett a brutális kamatcsökkenés, ami
egyértelműen szűkítette a kamatmarzsokat Magyarországon. A közepesen érdekes, piaci és
kormányzati nyomás alatt tartott bank árfolyama határozott esésnek indult. Senkit sem érdekelt
Spéder környezetében, mi fog történni az árfolyammal, ami 2013. szeptember 9-én fogta,
mindenkori legalacsonyabb árfolyamát 305 forinton.
Majd eljött az, amire Spéder mindig is várhatott, a nagy kormányzati összeborulás. Egyes
vélemények szerint 2013. végén, nem nagyon kedvelték a Csányi „operációt“ a kormány körül,
vagy lehet, hogy szükségesnek látták volna egy kis ijesztésként megemelni a középszerű FHB
Bank támogatottságát, hogy Csányi jobban idomuljon a kormányzati igényekhez. Nem tudjuk így
van-e, de azt igen, hogy az FHB összeboronálódott a megerősített takarékszövetkezeti rendszerrel
és azon belül is a Takarékbankkal. Új értelmet nyert a világ az FHB számára. Persze ez a
részvényárban is meglátszott, a haldokló 300 és 400 forint között csücsülő részvényár, egyszer
csak 2013. decemberében kitört a 400 forintból és brutális emelkedésnek indult, két és fél hónap
alatt 400 forintról 1027 forintig emelkedett. Spéderék bejelentettek néhány részvénypakk
átrendeződést és minden piaci száj arról zengett, hogy a vásárlások mögött a Spéderhez köthető
körök állnak. Minden gyönyörűnek tűnt.
Elkezdődött a „munka“ a takarékszövetkezeti rendszer átdolgozásaként az FHB meghatározó
szerepével. Az FHB-Takarékbank-Magyar Posta még szorosabbra fogta az együttműködést és már
mindenki a nagy fordulatról suttogott az FHB környékén. Közben az árfolyammal megint nem sokat
foglalkoztak. Amikor nagyobb hullásban volt, még valamilyen, a semmiből jövő kéz megmegmentegette,
de valójában senki sem törekedett a korábbi 1000 forint körüli árfolyam tartására,
valószínűleg megvolt azaz irányító pakk, ami szükséges volt nem csak az irányításra, de a
pénzügyi érdekek érvényesítésére is.
A sztori élt. Ám Spéder kapcsolata a „pénzügyi ellenőrzések hivatalával“ nem volt a legfényesebb.
Ráadásul még mindig ott szerepelt az állami segítség 2009 környékéről a könyvekben. Kitalálták
2015. végén, hogy a banknak többlet tőkére van szüksége, ezért óriási tőkebevonás terve
szövődött 2016. elejére, akkor még a kis állami részesedés külön számon kérte, hogy neki miért is
nem jut a takarékszövetkezetek rendszerének tőkeemeléséből. Ő is kapott. Csakhogy Spéder
tőkebevonását már kormányzati körökből is kétségekkel fogadták, felmerült, hogy nem feltétlenül
állnak már mellette.
2016. nyaráig megint nyugalmi időszak következett. Nem történt semmi lényeges, azonkívül, hogy
megindultak a pletykák arról, hogy Spéder és Orbán kapcsolata megromolhatott. Egyesek Csányit
látták a háttérben, de erről sincs értelmezhető információ. Majd a pletykákból jött a bizonyosság,
Spéder TV képernyőkre került és egyértelmű lett: többé semmi nem védi meg a világ
viszontagságaitól. A részvényárból kiárazódott a sztori, a Takarékbankkal kapcsolatos törvényen
módosítottak, az árfolyam limittel esett 400 forint alá, oda ahonnan jött. Majd némi korrekció után
az árfolyam 500 forint köré rendezkedett be és nem is mozdult. Közben átvették Spéder
részesedését 480-490 forint között, majd a külföldi partner kezében lévő nagy pakk is átvételre
került, erről nincsenek pontos árfolyam információk, de persze lehetett nyomottabb áron is.
Az egyedüli máig Spéder udvartartásának minősített, bejelentett befektető a Clearstream Banking
SA lehet, amit piaci pletykák Nobilis Kristóf érdekeltségébe helyeznek. Miután más már nem látszik
Spéder környékéről, a piac azt feltételezi, hogy esetleg a Clearstream által birtokolt 6,3 millió darab
részvény taszítja az árfolyamot mind mélyebbre. A Nobilis pletykát erősíti az a tény is, hogy a
tegnapi nap folyamán, illetve a ma megjelent híradások szerint, Nobilis bajba kerülhetett az
Eximbank ügyben: link, ha pedig sietni
kell a már megkezdett eladásokkal, akkor könnyen lehet, hogy emiatt (is).
Akkor most hogyan tovább? Az FHB Bankot átvevő „baráti“ kör, megszerezhette a többségi
tulajdont. Ez jó. Ha valaki lát benne fantáziát „ilyen“ magas érdekkörökből, az nekünk hosszabb
távon tetszik. Viszont a gyorsuló esés nem tetszik. Ha tényleg 6 millió darab papír zúdul a
tőzsdére, az még egy jó ideig nyomás alatt tarthatja az árfolyamot. Mik lehetnek a fogódzók?
1. Az új tulajdonosi kör az FHB számára biztató lehet
2. Benne maradhat a bank a takarékszövetkezeti integrációban
3. Bármekkora profit allokálódhat rá a „csoportból“
4. 380-400 forint nagyon erős támasz, historikusan
5. Hatalmas forgalom volt 500 forint környékén, valakik tovább növelhették részesedésüket (nem
egyértelmű)
6. A bank a saját tőke értékéhez képest rendkívül alul-árazott (de negatív az eredménye még
mindig)
"lehetnek fiókracionalizálások és -összevonások is a hatékonyabb működés érdekében"
na akkor itt ortodox megszorítás politika jöhet, költségcsökkentés, létszámcsökkentés, fiókbezárás?
FHB:Most vedd!