rider

Regisztráció: 2006-04-21 16:19

Hozzászólások száma: 369

Utolsó hozzászólás: 2014-11-26 23:00


Tapasztalat: 4
Aktivitás: 3
Népszerűség: 4


utolsó 20 hozzászólás

Bezuhant a Fidesz népszerűsége 2014. 11. 26. 23:00
#38
A Figyelő cikk alapján kezdtem el azon gondolkodni, érdemes lenne összevetni, hogy az adott kör elmúlt évekbeli évenkénti osztalékkivéte (vagy eredménye) hány magyarországi top 7-es nagybank 2000-es évekbeli évenkénti eredményét, tulajdonosai felé történt osztalékfizetését haladja meg, adott években. Nem is értem, ilyen összehasonlítás miért nem született. Könnyen utánajárható. Egy Fideszes szemellenzős átlagparaszt szavazó mondjuk nem is hinné, hogy a Simicska-Nyerges kör nemcsak hogy nagyságrendileg összevethető mértékben, hanem még nagyobbat kaszál, mint a nagybankok egyenként a legnagyobb eredményű éveikben...
Valakik sokat nyernek a devizahiteles csomaggal - Nem a bankok 2014. 11. 19. 11:20
Lásd még emellett: pénz forgási sebessége, ezt kerülgetitek egy ideje...
Valakik sokat nyernek a devizahiteles csomaggal - Nem a bankok 2014. 11. 19. 11:18
Matsca, folyamatosan ezt szajkózod, hogy pénz, ami nem létezik. Pénzügytan alapjai. Mi is az a pénz ?
Valakik sokat nyernek a devizahiteles csomaggal - Nem a bankok 2014. 11. 18. 12:17
A multiplikáció nem úgy fest, hogy addig pörög gyorsulva a rendszer, míg felrobban az univerzum... :-) Utolsó szólásodnál viszont szépen rátapintottál, hogy nálunk (az amcsikkal ellentétben pl.)miért is nem volt nagy ötlet a hitelezés felpörgetésén keresztül lakossági fogyasztást élénkíteni. Végeredményben a pozitív hatás igen jelentős része nem itthon csapódott le. Fogyasztási hitelből kint gyártott TV vagy autó vétele esetén munkahelyet itt nem teremtünk, a vételár nem forog vissza a magyar gazdaságba, és nem pörög ott tovább, a megvásárolt cucc leamortizálódik, és marad a hitel, aminek a kamatlábán is jövedelem megy ki az országból. Max. átmenetileg kissé jóbban érezte magát a honpolgár.
Devizahitelek: itt a forintosítási törvény, minden eldőlt 2014. 11. 17. 23:06
#67
Zárójeles: rendszerkockázat szempontjából igazad van. Továbbá: a nagy devizahitelezés nagyon komoly HUF erősítő hatással bírt, nem kell magyaráznom miért. Ez felfutott egy darabig, fokozódott a hatás, aztán belassult a hitelkiáramlás, megállt, majd megindult a deleveraging. A hitelállomány leépülése HUF gyengítő, hiszen devizavétel történt HUF forrásból. Most egy takkban lerendeződött a sokéves törlesztés, de nem piacon, a jegybank beállt a túloldalra. Eddig ok. Viszont: a fizetési mérleg többletünk nem csak az exportnak köszönhető. A válság, devizahiteles bukók, nagyobb törlesztők azt hozták, hogy a belső fogyasztás összeroskadt. Mivel ennek komoly import tartalma volt, így a fiz, mérleg szépen javult. Az alacsonyabb törlesztők, és a jövőbeli árfolyambizonytalanság miatt tényleg nőhet a lakossági fogyasztási képesség és hajlandóság, ennek jelentős része megint importot növel, fiz. mérleget ront, talán HUF-ot gyengít. (Szándékhoz még: a devizapiaci taktikai atomfegyvert egyszer bevetettük, Kósa-Szijjártó duettet sose feledhetem, ilyenek lesznek a kalapban bármikor, fel is soroltál sokat. De a következő években nem erre hagyatkoznak majd. Ez a gyengülés folyamatos lesz, rendszerszerű, konzisztens, fokozatos, legalábbis ez lesz a cél. És mégegyszer: én üdvözlöm a folyamatot.
Devizahitelek: itt a forintosítási törvény, minden eldőlt 2014. 11. 17. 22:55
#66
És ez nem hitelminősítői besorolás kérdése. Amikor bóvliba kerültünk a magas hozam miatt akkor is vették a magyar papírokat (korábban is olyan befektetői kör volt itt jobbára, akiket nem érintett a besorolás - látszott, hogy nem volt sokk a leminősítés hatására). Ha visszakerülünk bef. kategóriába, a nagyságrendekkel (értsd jelentősen.. :-) ) kisebb hozamszint mellett akkor sem fogják venni. Annyira.
Devizahitelek: itt a forintosítási törvény, minden eldőlt 2014. 11. 17. 22:52
#64
:-) Van-e szándék, van-e szándék? Szándék, van.... (Kiscsillag) szándék van, mióta csak kormányrakerültek, sőt már előtte is. Egyébként szerintem helyesen. (Lehet, hogy csúszik majd az amcsi hozamemelkedés, de egyszer eljön, és akkor a feltörekvőktől majd megy szépen haza a zs. Őszintén Te fektetnél egy olyan egzotikus országba pénzt, ahol mondjuk éves 1-vagy 2 % - kal kapsz magasabb hozamot, mint otthon ? Nagy fordulópont előtt vagyunk. Nem emberöltővel ezelőtt, pusztán 2,5 éve volt 10 % feletti tízéves magyar hozam. Most 4. Akkor a rövidebb hozamok is 6-8 %-on voltak. Most 1,6-2 %.. Itt már nem lesznek stratégiai, nagy hozamcsökkenésre számító nagy játékosok..
Devizahitelek: itt a forintosítási törvény, minden eldőlt 2014. 11. 17. 22:41
#62
Ha tényleg a lovak közé csapnak (mérték, eszközcsoportok), akkor lehet hatása, csak fordítva: egy QE elvileg az adott devizát gyengíti (elvileg: pl. hozamcsökkenésre játszva lehet vonzó az adott kötvénypiac, ill. az adott térség részvénypiacát is felhajthatja, így a beáramló tőke ideiglenesen akár erősíthetne is. Itt az egyenleg - hacsak nem lesz szűkebb és szerényebb - pl. német nyomásra - a QE, akkor az EUR-t gyengíti. Igen ám, de az SNB-nek követnie kéne az ECB-t. Bár amúgy is masszív fiz. mérleg többletük van (erősödés felé nyomás), de ha elérnék, hogy a tőkemozgások (portfoliotőke, vagy akár banki tartalékok)újra jobban kifelé áramoljanak, akkor gyengülhetne a CHF (sokan ezt amúgy várják, ha jövőre amcsi kamatszint, hozamok fel, akkor van rá esély). SNB pl. erőteljesebben negatív kamatráta mellett, vagy korlátozással a jegybanknál elhelyezhető összegekre gyorsíthatná a folyamatot de ezt egyelőre a lakáspiaci áremelkedés miatt nem tették meg (olcsó finanszírozás - hitelboom, áremelkedés). Erre van adminisztratív eszköz, nagyobb tartalékképzés előírása jelzáloghitelek esetén, stb.A Svájci kis és középvállati szektornak, egyész iparágaknak (turizmus, élelmiszeripar) sokkolóan fáj az erős CHF, még erősebb kinyesne sok céget a német, francia, osztrák versennyel szemben. Svájc be van ágyazódva az EU gazdaságába, külkereskedelmének zöme az EU-val zajlik, így importálják is az alacsony inflációt. Ha sáv odalenne, akkor defláció, jegybank bezsákola sok tízmilliárd EUR bukót, stb. Ezért nem valószínű. Sűrű hetek, érdemes nézni: 1,20 közeléhez tapadtunk, gold referendum nov. 30, ECB dec. 04., SNB ülés dec. 11. Benne van egy nagy fennforgás lehetősége. Reméljük az SNB bevadul, és beveti amit csak bír. Bár ez a devizahiteleseinket már nem érinti majd... (Nem ez a várakozás, de arra is van esély, hogy középtávon nagyon nagyot erősödjön a CHF, nos, akkor aztán lehetne akár 350-es CHFHUF is. Miért is ne lehetne mondjuk pár év múlva..?? Ez szerintem nem lesz, de 300 feletti USDHUF az simán.
Devizahitelek: itt a forintosítási törvény, minden eldőlt 2014. 11. 17. 22:19
#56
Fogsz Te még örülni a forintosítás árfolyamszintjének. Ha van valami, ami igazán erős érv egy forint gyengülési várakozás mellett, akkor ez a szempont aztán végképp az.
Devizahitelek: itt a forintosítási törvény, minden eldőlt 2014. 11. 17. 22:12
#54
Ezt nem lehet tudni. Sokan azt nem látják, hogy a devizahitelezéssel nem lett volna probléma, azon túl, hogy gúzsbakötötte a gazdaságpolitikát, az nem lehetett eléggé rugalmas (kamatpolitika, EURHUF árfolyam). A gondot ez EURCHF drámai zuhanása okozta. A nagy SNB intervenció idején egész erős volt a HUF (értsd EURHUF). Azóta feljebb némileg, de az EURCHF kb. ugyanott van azóta is. Látni kell, hogy amit a forint mutatott pár év alatt, az nem annyira drasztikus (bármely nagy párban lehet hasonló mozgásokat találni, és most nem is a jenkeresztekre gondolok). Szóval a forint gyengülni fog, ezt teljesen biztos, de hogy az EURCHF középtávon mit fog tenni, az mondjuk éppen a hónap egyk legizgalmasabb kérdése.
Devizahitelek: itt a forintosítási törvény, minden eldőlt 2014. 11. 17. 21:47
#49
Érdekes milyen szépen belátja (szinte) mindenki, hogy az SNB miért is ragaszkodik körmeszakadtáig az árfolyamküszöbhöz,az eurozónának miért fájt az 1,40 EURUSD, a japók miért is teszik taccsra a jent, az ausztrálok miért lóbálják tizenszázalékos gyengülés után is az intervenciót, de azt már nem fogják, hogy a magyar gazdaságnak miért lenne előnyös egy fokozatosan gyengülő EURHUF. Pedig ez lesz. Megnyerjük a currency war-t. Lengyelek, csehek még drágábbak lesznek, szlovákok és szlovénok beszopták az EUR-ral. Az import drágul, a belső piacra termelő magyar cégek előnyösebb helyzetbe kerülnek. Az exportőrök megerősödnek, új piacokon tudják jobban felvenni az árversenyt. Eddig nagyjából a lakossági devizahitelek miatt nem lett volna tolerálható egy komoly gyengülés (bár a nagymértékű kamatcsökkentésekkel ezt a kockázatot menet közben futottuk - ha elszálltunk volna, megoldotta volna a kormány okosba a forintosítást akkor is).Politikai kockázat ebben már nincs, sőt. Az elkölthető jövdelemet sem fogja majd vissza a gyengülés. Államadósság devizahányada drasztikusan csökken, jövőre talán 30 % - ra is lemehet. Infla szinte nincs, még jól is jön, ha ez kicsit emelkedik. Jegybank vág még, rövid hozamokat is lent tartja. Energiaimportunk is olcsóbb lett (gáz és olajár esés mértékének egy töredékével gyengülne az EURHUF, az is jelentős mozgás lenne..) Nincs mese, öveket csak azért nem kell becsatolni, mert nem lesz sokkoló a tempó. Ellenben annál tovább fog tartani..
Valakik sokat nyernek a devizahiteles csomaggal - Nem a bankok 2014. 11. 17. 21:29
Kár, hogy nincs időm olvasgatni a portfolio.hu-s fórumokat. Ennyi tudatlan hőbörgő barmot egyrakáson... Pedig ha úgy vesszük, egészen szórakoztató...
A mindenkori politika is rátok épít.
Valakik sokat nyernek a devizahiteles csomaggal - Nem a bankok 2014. 11. 17. 21:27
Tökfej, hitel/betét arány. Nézz utána! Kevered a szezont a fazonnal.
Valakik sokat nyernek a devizahiteles csomaggal - Nem a bankok 2014. 11. 17. 15:13
#60
Ember, ha amúgy spekulációs céllal a magyar bankrendszer betankolt/betankolhatott volna EURCHF (vagy CHFHUF) opciókkal, akkor azt miért ne tette/tehette volna a devizahitelesektől függetlenül? Ha lett is volna ilyen, annak mi köze a devizahitelesekhez?
Égeti magát Ukrajnában Magyarország legnagyobb hitelezője 2014. 02. 20. 23:01
#2
Ugyan már, ez meg milyen egy pongyola cikkecske? Mekkora alap mekkora hányadát pakolták Ukrajnába? És mennyit kaszáltak magyar vagy akár ír kötvényeken néhány év alatt??

Ha lenulláznák azt a 3-4 yardot, akkor mi történik? Kissé mérséklődik a pár éves összhozam...

p.s. békét Ukrajnának, de nem a kötvénypiac, vagy a magyar CDS felár miatt...
Jogerősen nyert pert egy devizahiteles az OTP-vel szemben - Reagált a bank 2013. 10. 31. 11:44
2008 előtt HUF erősödésnél volt törlesztőcsökkenés? (gyengébbek kedvéért ez költői kérdés..)
Gondolod, hogy azt a bank bukta akkor ?
Orbán: Erős barátaik vannak a hazug energiacégeknek (3.) 2013. 03. 25. 21:38
" az állam tulajdonában lévő közművekbe évek óta nem ruháztak be semmit.."
ez tényszerűen nem igaz. Főleg a villamosenergia elosztó hálózatok esetén.
Orbán: Erős barátaik vannak a hazug energiacégeknek (3.) 2013. 03. 23. 21:53
#96
(Mielőtt valaki lehülyéz, a képlet nyilván bonyolultabb. De a lényeg, hogy a teljes árcsökkentés a szolgáltató bevételi arányánál nagyobb, tehát mínuszba viszi ezt a szegmenst, ezt fogja behozni máshol. Vagy eladja az államnak. És vagy visszakapja triplán a gázüzletág megvételénél. Azt ugyse tudja az átlagparaszt beértékeléni, voks szempontjából meg a rezsicsökkentés hozza a pontokat.)
Orbán: Erős barátaik vannak a hazug energiacégeknek (3.) 2013. 03. 23. 21:46
#95
Ember, nem tudom, hogy helyesek-e a számok, de ha igen, az 1,32-ből vond ki a 4,5-et, kapsz egy negatív számot, na ez lesz a bukesz (+ a költségek), illetve ez lesz átterhelve a gazdaságra (vállalati szektor áremelkedés).
Nincs ingyenebéd. Valaki a végén mindig fizet, legyen az rezsicsökkentés, vagy tranzakciós adó. A kormány nem mágus vagy varázsló, csak bűvész.
És jellemzően minden lépésénél a más f.szával a csalánt a tökéletes analógia. Jogászok, mind. Nem mérnök, nem közgazdász, nem építész, nem orvos. Valszleg ezért nem az az előrehaladás, fejlődés, ha létrejön vmi (épül, érték teremtődik, felértékelődik, bővül, stb)., hanem ha átszabnak egy törvény, mégegyet, százat,ezeret, törvény betűjével innen elvesznek, oda odatesznek. Ez nem értékteremtés, nem bővülés, nem fejlődés. Csak sakkozás a más által megteremtett javakkal.
Matek meg csak annyi van benne, hogy a képlet végébe bekerült egy pozitív állandó, a mindenki által ismert közbeszerzésekből ismert cég. A CÉG.
Orbán: Erős barátaik vannak a hazug energiacégeknek (3.) 2013. 03. 22. 21:59
#43
Közelről ismerek olyan céget, aki évtizedek óta beszállítója az áramszolgáltatóknak.
Egyrészt: orbitális hiba volt anno eladni a rendszert. Combos profitabilitás, régen megtérült. A beszállítóknak kitaposták a belét, tisztességtelenség határát súroló tendereztetés, itteni kis karrierista percemberek által a béka segge alá levert árak,magyar cég, magyar közszolgáltatóhoz Németországban kell tenderezzzen, csak azért nem fordulnak versenyhivatalhoz, mert akkor ellehetetlenülnének, stb., itteni francia leányhoz csak francia cég szállíthat be ki tudja milyen otthoni alkuk alapjájn stbstb.
A beruházási ráta hosszú évek óta elmarad a kívánatostól, adott termékkörben fele-harmada volt a régi állami tulajdonú időkhöz képest, ami azt jelenti van olyan eszköztípus, ami 100-150 év alatt újul meg teljesen, holott 20-30 éve lenne a max. élettartam. És ez a beruházási ráta zuhant még tovább 2012-ben 30-40 százalékkal,és 2013-ban lefagyott, vagy legalábbis jelképes. A régi rátával is, de most pláne az van, hogy fel fog torlódni (már fel is torlódott) a beruházási igény, vagy összeomlik X év múlva, vagy kivitelezhetetlen intenzitásra lenne szükség.
De: a mostani kivéreztetés nem módszer. Adott cég csak azért nem áll fejre, mert soklábon áll, független termékkörrel, illetve árbevételének fele export. És jelentős létszámot foglalkoztat. Viszont sok kisebb, kevesebb lábon álló cégnek reszeltek. Ez lesz az egyik komoly mellékterméke az elcseszett kivéreztető stratégiának. Nem kevés embert foglalkoztat a szektor így közvetve, a sok-sok leendő munkanélküli tényleg nem sokra megy majd a rezsicsökkentéssel.
  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek