Zsiday: a magyar beteg

berlini 2020. 01. 05. 21:13

Előzmény: #239 hellforceone

#240

Nem, én csak sarkitottan fogalmaztam.
Igenis van különbség abban ahogyan az elemzők többsége látja a már 10 éve tartó tőzsdei konjunktúra további alakulását és azon kisebbség között, akik folyamatosan, évek óta mondják, hogy mindegy milyen történelmi példákat hoznak arról, hogy milyen P/E értékeltségnél milyen valószinűséggel következik egy medvepiac, az addig nem jön, ameddig a nulla (ill. minusz) alapkamatok ideje fennmarad.
Extrém hozaméhség, ami csak akkor szűnik meg, ha erős alapkamatemelések történnek.
Addig lehet spekulálni az esésre, csak nem érdemes.

hellforceone 2020. 01. 05. 16:59

Előzmény: #233 berlini

#239

Te jól félre magyarázod a dolgokat, de mindegy...

wawa1 2020. 01. 05. 16:37

Törölt hozzászólás

#238

berlini 2020. 01. 05. 15:58

Előzmény: törölt hozzászólás

#237

Egyszerű, ameddig az államok adósság szintje nem csökken.

pitcairn2 2020. 01. 05. 13:41

Előzmény: törölt hozzászólás

#236

a hitelpénz rendszer folyamatos monetáris inflációt igényel
https://youtu.be/iFDe5kUUyT0?list=PLE88E9ICdipidHkTehs1VbFzgwrq1jkUJ&t=769
és persze még így is fenntarthatatlan
ergo
a fene se tudja, hogy meddig állnak ki emellett a rendszer (valódi) urai
és innentől kezdve semmire sincs garantált recept
dőlj hátra, rágcsálj popcornt és élvezd a mozit!
itt mindössze csak egy biztos:
ebből a zsákutcából nincs fájdalommentes kiút...

pitcairn2 2020. 01. 05. 13:34

Előzmény: #233 berlini

#235

a short-mánia gyógyítható:)

wawa1 2020. 01. 05. 12:00

Törölt hozzászólás

#234

berlini 2020. 01. 05. 02:50

Előzmény: #232 hellforceone

#233

Bocs , de ez marhaság.
tehát az aki nem várja a visszaesést úgy mint Zsiday és ezért meglovagolva komoly hozamot ér el, annak csak szerencséje van.
Aki egyetért Zsidayval és hasonlóan "jó" meglátásai vannak az shortolja a piacokat és vesziti a pénzét.
Nos ha ez igy van, akkor ezennel lemondok arról, hogy valaha is jó meglátásaim legyenek a tőzsdén.
Röhögjön mindenki rajtam, sajnálkozzanak, hogy ez a szerencsétlen mi mindent gondol.
Én megelékszem azzal, ha a gyarapodik a portfólióm.

hellforceone 2020. 01. 03. 10:53

Előzmény: #231 _Macika_

#232

Köszi, hogy bemásoltad. Zsidayval kapcsolatban annyit lehet megjegyezni - ės ez nem kritika, senki nem látja előre a dolgokat -, hogy jóslatokat ír(hat), de ezekből egyre ritkábban jön be valami. Ismétlem, nem az ő hibája, ő is írja, hogy csak elmélkedik... manapság egyre inkább olyan érzése van az embernek, hogy aki (jó) hozamot ér el, annak inkább van szerencséje, mint biztos és helyes meglátásai...

_Macika_ 2020. 01. 03. 09:11

#231

ÉVNYITÓ MAKRO-ÁLMODOZÁS2020. JANUÁR 3. PÉNTEK | 06:46 | ZSIDAY VIKTOR (CITADELLA)Az ember minden év elején megpróbálja kitalálni, hogy merre megy a világgazdaság és a különböző piacok, aztán általában persze máshogy alakul egy csomó minden, de mégis hasznos lehet ez a gondolkodás, mert támpontokat adhat az évre. Nézzük meg hát röviden, hogy mi várható?A jegybankok 2019-ben kamatot vágtak, enyhítettek (QE), a költségvetések inkább támogató irányba módosulnak, nagy egyensúlytalanság a legtöbb országban nem látszik (kivéve az időzített bomba Kína, de az ottani gazdaságot megérteni elég nehéz, szóval az még bármeddig húzódhat), így folytatódhat a gazdaságok talpra állása. Ez alapvetően jó a tőzsdéknek, pláne, hogy a reáleszközöknek (részvények/ingatlanok) nincs alternatívája a zéró/negatív kamatok miatt. Egy probléma van, ez a “Goldilocks” szcenárió kezd konszenzussá válni (bár még eufória egyáltalán nincs), úgyhogy minimum egy nagyobb korrekció/törés azért lehet benne az év során.Amire viszont senki nem számít az az, hogy a Phillips-görbe esetleg mégsem halott (lásd pl. https://voxeu.org/article/phillips-curve-dead-or-alive). Nagyjából konszenzus, hogy a Fed még jó sokáig nem emel kamatot, ám tekintve, hogy a fejlett világ munkanélkülisége 40-éves mélyponton van, azért mégsem lenne annyira meglepő, ha hirtelen komolyabb bérinfláció kezdene kibontakozni (mint ahogy Magyarországon is megtörtént az elmúlt években), valószínűleg először az USA-ban. Ha így is lesz, akkor is inkább a második félévben, de ha bekövetkezne, akkor az alaposan megrengetné a bikapiac alapjait, mert felvetné a kamatemelések rémét, így az egyik fő érv a részvények mellett (TINA = There Is No Alternative) eltűnne.Ezzel párhuzamos a másik konszenzus: a dollár gyengülni fog. Ám ha lesz bérinfláció az USA-ban, akkor a kamatemelési várakozások erősödése miatt könnyen lehet, hogy a dollár mégis erősödne, akár sokat is. Egyébként is a fejlett devizák közül kábé a dollárnak van egyedül bármi észrevehető kamatszintje, így a carry-playerek továbbra is az amerikai devizát preferálják.Szintén konszenzus, hogy a forint gyengülni fog, mert az MNB úgysem emel soha az életben kamatot. Ám ha esetleg kiderül, hogy az európai gazdaság feltápászkodik, azaz a külső dezinflációs nyomás eltűnik, a hazai bérinfláció pedig tovább emeli a már így is jelentős belső (elsősorban szolgáltatói) árnyomást, akkor lehet, hogy mégis kénytelen lesz feljebb kormányozni a kamatszintet a magyar jegybank.A fentiek alapján 2020 így fog kinézni (persze úgyis történik egy csomó minden amire nem számítunk, tehát nem így lesz, de maradjunk a gondolatkísérletnél):Az év első felében lassan talpra áll a világgazdaság, erősödnek a tőzsdék, öröm-boldogság. Az év közepétől megjelenik a bérinflációs nyomás USA-ban, elkezdenek kamatemeléseket árazni, a dollár erősödik, a tőzsdéken mély korrekció indul. Eközben idehaza a gazdaság erős marad, a bérinfláció magas, az árinfláció a vártnál komolyabb, a forint gyengül, és a jegybank végül lépni kényszerül: 2%-ra kormányozva a BUBOR-t, miközben nem nyúl az alapkamathoz. A forint visszaerősödik.

_Macika_ 2019. 12. 30. 09:57

#230

https://alapblog.hu/szilveszteri-csalimese-az-okos-befektetorol-aki-sosem-tudott-veszteni/

_Macika_ 2019. 07. 19. 11:03

#229

https://alapblog.hu/mukodik-az-unortodoxia/

_Macika_ 2019. 03. 27. 13:20

#228

UNORTODOX BÉRROBANÁS2019. MÁRCIUS 27. SZERDA | 08:56 | ZSIDAY VIKTOR (CITADELLA)
Lassan 3 éve, hogy folyamatosan 10%-os vagy e feletti bérnövekedés van Magyarországon, és azóta az elemzések nagy része arról szól, hogy “igen, idén még ennyivel nőnek a bérek, de aztán majd leáll a bérnövekedés” – de egyelőre nem állt le. Sosem értettem, hogy mire fel ez a várakozás, amikor a hazai munkaerőpiac egyre szűkebb és a Nyugat elszívóereje folyamatosan igen magas. A legtöbb elemzés a termelékenység-növekedéstől elszakadó bérek fenntarthatatlanságára hivatkozva várta a bérnyomás csökkenését. Ám mivel hazánk az unortodox közgazdaságtan Sarkcsillaga, sőt Szíriusza, ezért én is hadd adjak elő egy unortodox közgazdasági fejtegetést a magyar bérekkel kapcsolatban.Szerintem nagyon leegyszerűsítve (a bérek szempontjából) a magyar gazdaságban négy szektor van: az állami, a szolgáltató, az ipar pedig két részre oszlik: multik, és kkv-k.Az állam alkalmazkodik a helyzethez, árelfogadó, nem tud nagyon mit tenni. A szolgáltatószektor egy ideig benyelte a magasabb béreket, de most már láthatóan elkezdte azt áthárítani. Ha kétszerannyi fizetést kell adni a borbélynak, akkor majd kétszerannyiba kerül a hajvágás, a kereslet meg valószínűleg nem annyira árrugalmas, hajat mindenképp kell vágatni. Ők tehát annyival fogják emelni az árakat, amennyivel mennek fel a bérek, és a sokkal olcsóbb indiai hajszobrász nem tud versenyezni a magyarral nyilvánvaló okokból (“non-tradable sector”).
,
Tudom, erős leegyszerűsítés, de szerintem a szolgáltatószektor számára a kialakult bérszínvonal adottság, amihez alkalmazkodnak, és ugyanezt teszik a fogyasztók is.A multik számára valójában még 20-30%-kal magasabb bérek mellett is nagyon olcsó a magyar munkaerő, még így is olcsóbb sokkal a németnél, de valószínűleg a csehnél is, úgyhogy ők egy kicsit szitkozódnak, majd megadják a fizetésemelést, belefér a profitabilitásba. Maradnak a “tradable” szektorban szereplő magyar kkv-k, akiknek viszont nem túl magas a nyereségrátája, ők azok akiknek igazán nehézséget jelent a béremelkedés. Ők egyrészt elkezdtek gépesíteni (ez már látszik a beruházási adatokon), hogy kiváltsák a drága munkaerőt, másrészt számukra az euróban kifejezett bérek számítanak, a magyar jegybank pedig láthatóan csúszó árfolyamrendszert alkalmaz (a forint lassú leértékelése az euróhoz képest), ami némiképpen tompítja a forintban számolt erős béremelkedés hatását, így fogukat összeszorítva ők is bírják még egy ideig.Összességében tehát szerintem az a helyzet, hogy a bérek, miután kimozdultak egy instabil egyensúlyi pontból, még tovább tudnak emelkedni, legalábbis addig, amíg komolyabb globális lassulás/recesszió nincsen (vagy haza nem küldik a magyar migránsokat, de ennek kicsi az esélye). Ha nem lesz ilyen 2-3 évig, akkor még addig simán lehet éves 10% béremelkedés. Természetesen ez egyre erősebb inflációs nyomást is fog indukálni, de a jegybankot ez láthatóan nem zavarja, ami nem is meglepő, hiszen az MNB valódi fő célja a minél erősebb gazdasági növekedés, illetve az államadósság lecsökkentése, ami pedig minél negatívabb reálkamatokkal érhető el a leggyorsabban.
,
Magas nominális GDP-növekedés mellett a nulla közeli kamatok iszonyú gyorsan tudják csökkenteni az GDP-arányos államadósságot, ebből a szempontból pedig számukra minden világok legjobbika az, ha lassan értékelődik le a forint (devizaadósságunk már úgyse nagyon van), kúszik fel az infláció, akár 4-5-6%-ra, miközben van 3-4% reálnövekedés. Ha 10%-kal nő a nominális GDP, és eközben a nemzetközi helyzet (EKB) miatt az államadósság kamatterhe csak 2-3-4%, akkor ez egyszerre támogatja a növekedést, és tünteti el az államadósságot (10% növekedés és 3%-os kamatteher mellett a GDP-arányosan 70%-os adósságállomány 4 év alatt 53%-ra csökkenhet). Persze az ilyen inflatórikus boomok általában csúnya balesettel érnek véget, de ha a 2022-es választásokig ki lehet ezzel húzni, akkor minden szuper. Utána meg majd csak lesz valahogy…http://www.zsiday.hu

_Macika_ 2018. 11. 23. 16:10

#227

15:50 | Zsiday Viktor az elveszett évtized eljövetelére figyelmeztet

euler 2018. 10. 13. 14:27

Előzmény: #225 sgl

#226

valószínűleg "a Zsiday" utazik az sgl nevűekre. :)

sgl 2018. 10. 13. 14:14

Előzmény: #224 _Macika_

#225

miért van, hogy ettől a Zsiday nevütől kirâz a hideg?

_Macika_ 2018. 10. 13. 13:36

#224

Jegybanki inflációs szűklátókörűség - ismét2018. október 10. - 10:58
.
Szerintem a jegybankok nagy része ugyanazt a hibát követi el, mint a 2000-es évek közepén: azt gondolják, hogy ha a fogyasztói árinfláció "rendben van", akkor nekik semmi dolguk sincs ezen kívül. Akkor, 2008 előtt, a bankrendszert hagyták elszabadulni, aminek a vége hitelbuborék lett, most pedig a pénznyomtatással és a mesterségesen alacsonyan tartott kamatszinttel az összes eszközosztályban gyártottak le árfolyambuborékot plusz bónuszként a lakásárak egekbe küldésével még komoly társadalmi feszültségeket is generálnak.A kereskedelmi bankokat mára leszabályozták, a hitelmennyiségekre odafigyelnek - ezt szerencsére jól megtanulták az előző válságból, de az eszközárakkal nem nagyon törődnek. Pedig a jegybankok által létrehozott monetáris kondíciók nem csak a fogyasztói árakra hatnak, hanem az eszközárakra is, s ha ezeket is vizsgálnák, akkor látnák, hogy igencsak túllőttek a célon. Eleve Európában - ellentétben USA-val - a lakásárak nem nagyon szerepelnek az inflációs kosárban. Ha szerepelnének (mondjuk 30% súllyal, kb. mint USA-ban) akkor pl. Magyarországon ezt az inflációs számot látnánk:A lakásárakon kívül persze egy csomó eszközpiac van még, amelyek helyzete egyáltalán nem érdektelen. A kérdés persze az, hogy kell-e törődniük az eszközárakkal a jegybankoknak. Szerintem igen. Több okból is. Egyrészt az eszközárinfláció vagyoni különbségeket és ezáltal társadalmi feszültségeket generál - erre jó hazai példa hogy nagyon komoly szülői segítség nélkül ma a fővárosban lakást venni fiataloknak gyakorlatilag Mission Impossible. Másrészt az eszközárbuborék definíciószerűen egyszer ki fog pukkadni, aminek komoly negatív gazdasági hatásai lesznek. Ezenkívül az extrémalacsony kamatok torzulásokat okoznak a megtakarításokban, túlzott kockázatvállalást generálnak és gazdaságilag nem hatékony beruházásokhoz vezetnek.Ezen a téren azért van némi előrelépés, az amerikai jegybank valamennyire érzékeli a problémát és már akkor elkezdte a kamatemelést, amikor fogyasztói árnyomásnak még nem volt jele, viszont Európa továbbra is ott tart, mint a 2000-es évek elején: belesüllyedve az inflációs ortodoxiába, amire legjobb példa volt, hogy 2008 nyarán (az EKB) még képes volt kamatot emelni, illetve 2011 nyarán a görög válság előestéjén szintén. Természetesen mindkét kamatemelést nagyon gyorsan vissza kellett vonniuk. A jegybankok a 2008-as válságból megtanulták, hogy a bankrendszert nem lehet teljesen szabadon kószálni hagyni, de az eszközárak fontosságát valószínűleg csak a következő válságból tanulják meg. Egyelőre azt gondolják, hogy büntetlenül lehet pénzt nyomtatni és a kamatokat nullában tartani, de valószínűleg a következő években ki fog derülni, hogy a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Attól tartok, hogy továbbra sincs ingyenebéd...

_Macika_ 2018. 10. 05. 10:08

#223

09:59 | Zsiday a magyar elmocsarasodásról beszél

_Macika_ 2018. 09. 24. 15:40

#222

http://www.zsiday.hu/blog/p%C3%A9nz-besz%C3%A9l

Törölt felhasználó 2018. 07. 26. 07:07

#221

06:22 | Zsiday: a forint sorsa az MNB kezében van

andare 2018. 05. 02. 13:12

Törölt hozzászólás

#220

Törölt felhasználó 2018. 05. 02. 13:05

#219

Mibe érdemes fektetni az idén?
Ha az EU-s pénzek pár év múlva el is apadnak, az államnak, jegybanknak megvannak a lehetőségei, hogy a gazdaságot 2022-ig jó állapotban tartsa. A világban sem részvényektől, sem kötvényektől nem vár a következő években túl sokat Zsiday Viktor, a Citadella Alap kezelője, az árfolyamok sok évig sávozhatnak, mint a hetvenes években. Azért van megoldás. Interjú.
https://privatbankar.hu/reszveny/mibe-erdemes-fektetni-az-iden-interju-318058

Törölt felhasználó 2018. 04. 03. 08:17

#218

http://alapblog.hu/berrobbanas-fogyasztasi-boom-es-ingatlanbuborek-magyarorszagon/

kerge 2018. 03. 22. 21:41

Előzmény: #216 Törölt felhasználó

#217

jó megállapítások szokás szerint
viszont kína nem csalt, inkább jó stratégiát választott, a nyugat meg hagyta.
Érdekes a helyzet, felmásztak a nyugat hátán, kialakulóban egy hatalmas fogyasztói réteg, sanszos, hogy us és eu nem igazán fog nagy piacot elcsípni ott, kínaiak nem hülyék

Törölt felhasználó 2018. 03. 22. 21:20

#216

http://www.zsiday.hu/blog/kereskedelmi-h%C3%A1bor%C3%BA

Törölt felhasználó 2018. 03. 07. 07:51

#215

http://alapblog.hu/emelkedhetnek-e-tovabb-a-magyar-berek/

Bekes 2018. 02. 28. 20:38

Törölt hozzászólás

#214

Törölt felhasználó 2018. 02. 28. 20:29

#213

http://alapblog.hu/egy-stadion-hany-angoltanar/

pitcairn2 2018. 02. 19. 22:44

Előzmény: törölt hozzászólás

#212

a 2008 óta indult globális "válságkezelés" példátlan gazdasági világválsághoz fog vezetni...

Törölt felhasználó 2018. 02. 19. 18:04

Előzmény: #209 Törölt felhasználó

#211

jön a háború, bőrszín alapján. szavazzatok csak a lüke bevándorláspártiakra, aztán 2030-ban majd rohangálhattok a romok közt

Jaffa 2018. 02. 19. 17:46

Előzmény: törölt hozzászólás

#210

Miért? Van benne kettőspont? :)

Törölt felhasználó 2018. 02. 19. 17:27

#209

http://zsiday.hu/blog/évértékelő-és-demográfia

pf2 2018. 02. 17. 10:15

Előzmény: #205 Törölt felhasználó

#208

speciel a magyar kongikat nagyszerűen adaptálja előre is.
MKB ( és talán BB , NFB , Exim ) Mészáros - Opus -Konsum - Appenin és készülő ujabbak.
Bedőlésükelk sok mindenkit magukkal ránthatnak főleg politikai változás esetén.

Szalmabol_Egeret 2018. 02. 17. 10:02

Törölt hozzászólás

#207

deszcsakafi 2018. 02. 17. 09:21

Törölt hozzászólás

#206

Törölt felhasználó 2018. 02. 17. 09:13

#205

http://alapblog.hu/magyar-tozsdere-magyar-chaebolt/

deszcsakafi 2018. 02. 07. 13:10

Törölt hozzászólás

#204

Törölt felhasználó 2018. 02. 07. 13:03

Előzmény: #202 Törölt felhasználó

#203

ENNYI VOLT?2018. FEBRUÁR 7. SZERDA | 08:27 |
CITADELLA
Vajon ennyi volt a 2018-as „flash crash”? Lesz még lejjebb? Vagy innen újra kezdődik az emelkedő trend? Nyilvánvalóan erre a kérdésre szeretne választ kapni minden részvénybefektető, s bár a tutit senki nem tudja, én úgy vélem, hogy ez a pánik inkább egy új trend kezdete, amikor a nyugodt felfelé mozgás helyett vad mozgások lesznek
http://alapblog.hu/ennyi-volt-2/.

Törölt felhasználó 2018. 01. 30. 07:37

#202

http://alapblog.hu/politikai-gazdasagtan/

Törölt felhasználó 2018. 01. 15. 07:58

#201

http://zsiday.hu/blog/jegybankárok-új-utakon

Törölt felhasználó 2018. 01. 15. 07:58

#200

http://zsiday.hu/blog/jegybankárok-új-utakon

kimpaa 2018. 01. 07. 11:51

Előzmény: #198 Törölt felhasználó

#199

Ez a lényeg:
"félő, hogy a bankrendszer egyre jobban hitelezi majd a baráti köröket, a nagyra nőtt hitelállomány pedig recesszió vagy politikai rendszerváltás esetén rossz hitellé válhat, a tőkét pedig végső soron az állam, vagyis mi fogjuk kipótolni."
Ezt kéne minden megvezetett narancsosnak megértenie

Törölt felhasználó 2018. 01. 07. 11:07

Előzmény: #197 Törölt felhasználó

#198

Zsiday Viktor: "Maradunk ebben a félázsiai posványban"
hvg.hu: Ki lehet mondani, hogy jobban élünk, mint négy éve?
.
Zsiday Viktor: Egyértelműen. A lakosság nagyobb része jobban él, mint négy éve. Szép lassan a devizahitelek is elmorzsolódnak, a bérek több szektorban jelentősen nőnek. Egy barátom mondta, hogy ha 10 százalékkal nőnek a reálbérek, egy kormányzatnak nagyon bénának kell lennie, hogy elbukja a választást.
.
.
hvg.hu: Nem is úgy áll most a széna.
.
Zs. V.: Nem. A kormány csodálatos helyzetben van, jön az uniós pénz, a bérnövekedés miatt nő a fogyasztás, ez élénkíti a gazdaságot, tehát a világon semmit nem kell csinálniuk.
.
.
hvg.hu: Csak hátradőlni és sorosozni.
.
Zs. V.: Igen, egyébként minden jó. Az embereknek van elég pénzük, kicsit tudnak gyarapodni és van valaki, aki megvédi őket.
http://hvg.hu/itthon/20180104_Zsiday_Viktor_interju

Törölt felhasználó 2018. 01. 07. 11:04

Előzmény: #195 Törölt felhasználó

#197

MIÉRT NINCS MAGYAR INFLÁCIÓ?
2018. JANUÁR 5. PÉNTEK | 09:36 | CITADELLA
Bár az elmúlt évek hazai növekedését eléggé jól láttam, de az inflációval kapcsolatban tévedtem: sokkal lassabban jelentkezik, mint azt vártam. Ennek persze egyik oka, hogy a lakásárak nem szerepelnek a kosárban, hiszen azokkal együtt bőven 3-4% lenne az infláció, a másik oka viszont az, hogy a hazai vállalkozások, elsősorban a szolgáltatószektor (várakozásaimmal szemben) láthatóan nem siet az árak emelésével annak ellenére sem, hogy komolyan kell bért emelniük (és persze az importált infláció is nagyon alacsony maradt).
http://alapblog.hu/miert-nincs-magyar-inflacio/

pitcairn2 2017. 12. 30. 21:55

Előzmény: #194 Törölt felhasználó

#196

vminek ellensúlyozni kell a több mint 100 ezer oldal EU joganyag pusztító hatásait:)

Törölt felhasználó 2017. 12. 30. 21:10

Előzmény: #190 Törölt felhasználó

#195

Imádom, ez egy okos ember.

Törölt felhasználó 2017. 12. 30. 15:29

#194

MakrogazdaságZsiday: hatalmas erőt adnak a magyar gazdaságnak az EU-pénzek

gambadoro 2017. 12. 30. 13:10

Előzmény: #192 Törölt felhasználó

#193

többet költenek mert minden drágább
ez nem fogyasztásbővülés
szerintem
én inkább az ingyenhitelek visszafizetését látom problémának, az fog befékezni, de nagyon

Törölt felhasználó 2017. 12. 30. 12:58

#192

AZ EU-PÉNZEK HATÁSÁRÓL..
-
-
2017. DECEMBER 30. SZOMBAT | 11:04 | CITADELLA-.
-
-
A napokban Orbán Viktor és Kovács Árpád (ÁSZ) is azt mondta, hogy az EU-pénzeknek nincs is olyan nagy hatása a gazdaságra, amire jó példa, hogy 2016-ban, amikor jelentősen visszaestek az EU-s támogatások, akkor sem lett belőle baj, ment tovább a gazdaság.
Ezzel kapcsolatban több észrevételem is van:..
-
-
1. A közgazdászok gazdasági előrejelző képessége híresen nem túl jó (és ez nem csak Magyarországra, hanem az egész világra igaz), nem nagyon sikerült előrejeleznie sem a kormányzatnak, sem az elemzőknek, sem a jegybanknak a 2008-9-es megarecessziót, a 2012-es megszorítás okozta recessziót, és az azt követő fellendülés nagyságát sem, sőt a gazdasági növekedési potenciálra vonatkozó számok is mániákus-depressziós jelleggel változnak: fellendülésben magas, recesszióban alacsony számokat mondanak....
-
-
2. A gazdaságban mindenféle visszacsatolások vannak, ezért borzasztó nehéz is az előrejelzés, különösen, hogy egy csomó minden a várakozásoktól függ, amelyek befolyásolják a valóságot, ami visszahat a várakozásokra (reflexivitás), és így tovább...
-
-
3. A helyzet bonyolultsága miatt az én véleményem az, hogy érdemes pár alaptényezőre és egy nagyon egyszerű/szándékosan lebutított modellre visszavezetni a gazdaságot, így talán nagyobb esélyünk van a helyzet előrejelzésére legalább nagyságrendileg, irányát tekintve (mindenesetre nekem legalábbis sikerült mind a 2012-es mélyrecessziót, mind az azt követő fellendülést meglehetősen jól belőnöm vele, bár lehet, hogy csak szerencsém volt).
A gazdaság szerintem olyan mint egy autó, ahol a motortól erősen függ, hogy milyen gyorsan tud menni, ezen kívül már csak az számít, hogy lejtőn vagy emelkedőn van. Ha megnézzük, hogy az elmúlt 10-15 év alatt milyen gyorsan ment az „autó”, és kiigazítjuk ezt azzal, hogy mennyi lejtő, meg emelkedő volt, akkor képet kaphatunk az autó képességeiről. Ezt módosíthatjuk azzal a becsléssel, hogy az elmúlt években milyen olyan szerkezeti változások történhettek, amelyek az „autó” motorját módosíthatták. Ezután már csak azt kell megnéznünk, hogy a jövőben lejtő vagy emelkedő következik. Illetve van egy nagyon fontos tényező még: az önerősítő folyamatok. Ha az autó már felgyorsult valamennyire, van sebessége (gazdasági momentum), akkor egy kisebb emelkedőn is átmegy anélkül, hogy leállna (lásd 2016). Pontos számunk persze sosem lesz, de egy nagyságrendi becslésre jó lehet...
,
,,
http://alapblog.hu/wp-content/uploads/2017/12/EU-p%C3%A9nzek_Citadella.png
,
Mellékelek egy teljesen tudománytalan ábrát arról, hogy szerintem mikor milyen lejtő vagy emelkedő volt a magyar gazdaságban: 2004-7 között a devizahitelezés fűtött minket, aminek meg is lett a sokkszerű böjtje 2008-9-ben; 2010-11-ben negatívum volt a hitelösszehúzódás, de pozitívum, hogy elkezdett jönni az EU-manna; 2012-ben a Matolcsy-csomag ütötte meg a hazai növekedést; 2013-tól az EU-pénzek egyre gyorsabb beáramlása fűt, és ez gyorsította fel annyira a gazdaságot, hogy a 2016-os bukkanón (EU-pénzek időleges leállása) nagyobb megrázkódtatás nélkül átment (volt elég lendület). Most ismét lejtőre került a „kocsi”, mert megint jön az EU-pénz, és ez várhatóan 2019-ig így is marad. 2019 után nagy kérdés, hogy miként alakulnak az EU-támogatások, viszont valószínűnek látszik, hogy a gyors bérnövekedés miatti lakossági fogyasztás még azok híján is tovább fogja egy ideig húzni a gazdaságot (lendületben lesz a kocsi), másrészt lassulást érzékelve valószínűleg mind kormányzati, mind jegybanki stimulusra (újabb lejtősítés, vagy legalábbis az emelkedő kisimítása) sor kerülne. Emiatt a jelenlegi fellendülés – attól függően, hogy milyen mozgástérrel érkezünk bele az emelkedőbe (fiskális pozíció/kamatkörnyezet), azaz mennyire lesz lehetőség a kormányzatnak stimulálni – jó esetben akár 2022-ig is kihúzhatónak tűnik. Mindez annak ellenére is igaz lehet, hogy a kocsi gyatra, a potenciális növekedési képesség hosszú távon nagyon alacsony, és a 2020-as években ez valószínűleg mindenki számára ki is fog derülni...
Lejtő vagy emelkedő a magyar gazdaságban 2004 óta a magyar gazdaság éves 1,1%-kal nőtt úgy (összesen 16%-kal), hogy összességében több volt a lejtő, mint az emelkedő, hiszen a GDP több, mint 25%-át elérő EU-támogatást kaptunk nettó módon. Ezek alapján az autó „alapsebessége” nem hiszem hogy éves 1%-nál több lenne, és az elmúlt évek versenyképességi lecsúszása arra utal, hogy valószínűleg még ennél is kevesebb.
Az EU-támogatások hatalmas növekedési erőt adtak Magyarországnak, és az elmúlt évek fellendülésének alapvető motorját képezték. Ennek ellenére a támogatások csökkenése mellett is lehet egy ideig növekedni. Focihasonlattal élve: egy jól megbikázott labda elég sokáig repül akkor is, ha már új erő nem hat rá. A magyar labda pedig egyelőre pörög, gurul, van lendülete, és ha nem áll bele valaki, akkor még gurulni is fog egy ideig, de ez alapvetően azért van, mert az elején valaki jól megrúgta…
http://www.zsiday.hu

kiegyezo 2017. 12. 11. 13:11

Előzmény: #190 Törölt felhasználó

#191

Annyira zsenialis!
Nem kell a maximumra torekedni, eleg, ha "eleg jo" a teljesitmeny - asszem az elet minden teruleten megfontolando szemlelet.

Törölt felhasználó 2017. 12. 11. 12:54

#190

HOGYAN LETTEM GAZDAG?

2017, December 8 - 16:07
Erre a kérdésre állítólag Rotschild báró azt válaszolta: I always sold too early, azaz mindig túl korán adtam el. Aki már látott pár gazdasági/tőkepiaci ciklust, az rögtön megérti ennek a mondásnak a lényegét és fontosságát. A piaci tetőpontok időzítése éppúgy nehéz, mint a mélypont felismerése, viszont arra mindig van lehetőség, hogy a befektető megpróbálja felmérni a kilátásokat/piaci hangulatot/értékeltségi szinteket, amelyek többéves időtávon meghatározzák az adott befektetéssel elérhető hozamokat. Természetesen a piac már akkor drágának tűnik, már akkor sok az optimista, és már akkor látszanak a trendet megfordító jelek, amikor még az árfolyamok - gyakran egészen sokáig - tartanak felfelé.
Ezt a saját bőrömön is megtapasztaltam, sajnos többször is :)
1999 őszén már elég komoly internet-eurfória volt, az árazások teljesen értelmezhetetlenek voltak, a jegybank emelte a kamatot, minden együtt állt ahhoz, hogy a piac elinduljon lefelé. Ennek ellenére aki ekkor elkezdett esésre játszani, az igencsak pórul járt (én is). Habár az árfolyamcsúcsot 2000 márciusában értük el, az árak csak 2000 szeptemberétől kerültek lejtőre, pedig már egy évvel korábban egyértelmű volt a racionális szemlélő számára, hogy mi fog következni (a Nasdaq index a csúcsáról 3 év alatt 80%-ot esett végül, az SP 500 is lefeleződött). Ezt érti az alatt Rotschild báró, hogy "mindig túl korán adtam el". Értelmes, hosszútávú, nagy pozíciókkal rendelkező befektető, amilyen Rotschild is volt, nem is tehetett másként, és pont a hozzá hasonló tapasztalt, öreg rókák, és bennfentesek eladásait hívták úgy akkoriban, hogy "distribution", azaz a részvények kiszórása, amit ma piaci tetőzésnek nevezhetnénk. Persze kis pozíciókkal nyugodtan lehet egerészni, de akkor is tudni kell képbe helyezni magunkat: hol vagyunk a cikluson belül. Nyilván ez mindig csak utólag derül ki, és senki sem fog kolomppal jelezni, hogy "itt a teteje", de amikor a befektetői optimizmus sokéves csúcson van, az árazások szintén, és a bikapiacot tápláló QE/nullkamat stimulus visszavonása egyre valószínűbb/illetve már zajlik is, akkor nem az agressziv pozícióknak, hanem az óvatosságnak van ideje. Ez persze nem jelenti azt, hogy a piacnak holnap vagy a jövő hónapban be kellene esnie, de azt hiszem (a magyar tőzsdén is) jó pár olyan részvény lesz, amely 5 év múlva a jelenlegi árfolyam felén-harmadán, illetve a spekulatívabbak a tizedén (se) fognak forogni a mai áraknak. Ezért nem bánta meg valójában Rotschild báró, hogy mindig korán adott el...

* A teljes idézet egyébként állítólag így hangzik: “I will tell you my secret if you wish. It is this: I never buy at the bottom and I always sell too soon. azaz "Elmondom hát a titkomat, ha tényleg szeretnétek tudni. Sosem vettem az alján, és mindig túl korán adtam el."
http://www.zsiday.hu/blog/hogyan-lettem-gazdag

cumi01 2017. 11. 22. 14:45

Előzmény: #187 Törölt felhasználó

#189

Ez a +3% valamilyen átlag? Jelzálog hitelre ez azért sok, "nyugaton" ez alacsonyabb.
Ha a bankok a változó kamatokat valamilyen BOR-hoz kötnék, akkor az azért mindenképp átlátszóbb lenne. Nem úgy, mint a devizahiteleknél 2008/2009-ben, amikor csökkenö "BOR"-ok mellett kamatokat emeltek, mert "csak" (csak szimplán mert áthárítottak minden kockázatot és költséget a felvevöre).
Amúgy a magasabb "BOR"-ok kockázatát mindenképp a hitel felvevönek kellene viselnie. A banké viszont a kockázat, ha a hitel bedöl... Ha valaki 0%-os referencia kamatnál vesz fel hitel, tudnia kell, hogy ez csak felfelé mehet már (kivéve ha elmegy mínuszba)...

kiegyezo 2017. 11. 22. 11:33

Előzmény: #187 Törölt felhasználó

#188

Az nagyon jo, hogy valaki elmagyarazza ezeknek az intezkedeseknek a tartalmat, hosszu tavu hatasat.
Az en megjegyzesem annyi, hogy ha ez tenyleg egy ilyen mechanizmus, akkor akkor a jelenlegi szep szamokert jovobeni kockazattal fizetunk - a manyup-ugy jutott eszembe errol. Most, a Fidesz-era alatt minden szep es jo, aztan ha majd, mondjuk, hat ev mulva esetleg omlik a rendszer, akkor az epp aktualis vezetes nyakaba szakad ...
Szamomra, mondjuk, erosen ketseges, hogy ez a tevekenyseg, a magan (maganszemely illetve bank)kockazatok tenyleges atvallalasa feladata-e a Nemzeti Banknak. Az erzesem az, hogy nem.

Törölt felhasználó 2017. 11. 22. 08:24

#187

http://zsiday.hu/blog/ki-futja-kockázatot

Törölt felhasználó 2017. 11. 12. 10:18

Előzmény: #185 Törölt felhasználó

#186

addig beszélünk és gondolkodunk valamiröl és bekövetkezik

Törölt felhasználó 2017. 11. 12. 10:12

#185

A PASSZÍV BEFEKTETÉSEK HALÁLA2017. OKTÓBER 29. VASÁRNAP | 09:46 | CITADELLA
A következő 10-15 évben véleményem szerint passzív, statikus befektetésekkel (pl. a klasszikus 60-40 részvény-kötvény portfólió) csak negatív reálhozamot lehet majd elérni. Ennek több oka van, a legfontosabb azonban az, hogy egy hosszú, strukturális trend megfordulását látom. A 80-as évek végétől – mint már erről írtam – hatalmas mennyiségű ázsiai (főleg kínai) és kelet-európai munkaerő szabadult a világgazdaságra, ami természetes módon lenyomta a fejlett országokban a munkabéreket, ezáltal lenn tartotta az inflációt, emiatt le lehetett csökkenteni a kamatokat a világszerte, ami önmagában is jelentős megtakarításokat eredményezett a cégeknek a pénzügyi kiadások soron, de az olcsó munkaerő miatt egyébként is magasabb lett a profitráta: több jutott a kapitalistáknak, kevesebb a munkásoknak.
Mivel azonban a munkaerő globálisan úgy tűnik „elfogyott” (erről írtam bővebben itt), ezért most úgy gondolom, hogy ez a több évtizedes, a tőkepiacoknak borzasztóan kedvező trend meg fog fordulni. A fent leírt trend ugyanis alacsony kamatokat, azaz magas árazási (pl. P/E, EV/EBITDA) mutatókat, tehát drága kötvényeket és részvényeket hozott, miközben a profitráták is emelkedtek. Tehát a profitok gyorsabban nőttek, mint a GDP, és ezeket a magasabb profitokat egyre magasabb árazási szorzók mellett adták a tőzsdén. Ez minden világok legjobbika volt a befektetőknek: a részvények hatalmasat emelkedtek (hiszen egyszerre nőtt a profit mennyisége és az annak árazására használt P/E ráta is), de a kötvénybe rakott pénzek is egyre csak felértékelődtek a kamatok csökkenése folytán.
Mi lesz azonban, ha ez a trend véget ért? Ami nincs, az értékes, tehát a munkaerő felértékelődik, emelni kell tehát a béreket, ami egyrészt a profitráta csökkenéséhez vezet, másrészt szükségessé teszi a vállalati beruházások növelését, hiszen az egyre dráguló munkaerőt majd nyilván megpróbálják részben gépekkel kiváltani. Eközben azonban az emelkedő bérek emelkedő árakhoz, azaz gyorsuló inflációhoz vezetnek majd, ami magával vonja a kamatemelések szükségességét is (de a jegybankok, mivel nem ezen szocializálódtak, sokáig nem fogják elhinni az inflációt, és emiatt „üldözni fogják a görbét”, pont mint a 70-es években, ami táplálni fogja az inflációt). A magasabb kamatszint azonban alacsonyabb árazási mutatókat fog jelenteni a részvények számára, pedig a profitok egyébként sem fognak annyira nőni, mint a GDP. Ez azt jelenti, hogy a következő 10-15 évben a profitnövekedés éves átlagban alig lesz több nullánál, miközben az árazási mutatók lejjebb csúsznak, így a részvényeknek a nominális hozama sem lehet nagyon több, mint nulla!
A kötvények szintén nem fognak jól teljesíteni egy emelkedő hozamkörnyezetben, a megtakarítók tehát rosszul járnak, mindenképpen reálveszteséget szenvednek el.
Ez egyben a Piketty-hype lecsengését is jelenti: a vagyoni egyenlőtlenségek (amelyeket nagyrészt éppen a 80-as évektől zajló fenti folyamatok okoztak) csökkenni fognak, mert több marad a munkásoknál, a nagy megtakarításokkal rendelkezők pedig vagyoncsökkenést fognak elszenvedni, tehát a dolgozók relatíve gazdagodni fognak a kapitalistákhoz képest.
Az 1990-es évektől, a hidegháború végétől egy olyan több, mint két évtizedes fellendülés volt a tőkepiacokon, mint amilyen a második világháború végétől a 60-as évek közepéig, amely idő alatt a részvényárak meg 10szereződtek USA-ban. Azonban ezután, a 60-as évek közepétől a 80-as évek elejéig SEMMIT sem hoztak a részvények, és azt gondolom, hogy most egy hasonló időszak kezdődik. Ebben a környezetben a passzív/statikus portfoliók nem fognak működni, azok fognak pénzt keresni, akik az 1-2-3-éves fellendüléseket és összeomlásokat meg tudják lovagolni. Ez nem lesz egyszerű, és definíciószerűen a befektetők nagyobb részének nem is sikerülhet.
Az a véleményem tehát, hogy a következő 10-15 év során az opportunisztikus, és gyakran készpénzben üldögélő stratégiák lesznek a nyerők, viszont most éppen egy átmeneti periódusban vagyunk, amikor a nullkamatok/QE még tüzelik az eszközárakat, miközben lassan megérkezik a bérinfláció. Valószínűleg emiatt a következő 12-24 hónap a bikapiac fináléja, addig tart, amíg a bérinfláció látványossá nem válik, és akkor az infláció/kamatemelés téma felülkerekedik majd a QE/nullkamat témán. Az egész olyan, mint egy tanker fordulása: iszonyú lassan történik a változás, de elkerülhetetlen, és elemi erejű…
http://www.zsiday.hu

Törölt felhasználó 2017. 10. 14. 08:42

#184

A LEGFONTOSABB ÁBRA
2017. OKTÓBER 13. PÉNTEK | 10:42 | CITADELLA
Úgy gondolom, hogy a globális gazdaság kilátásai szempontjából a legfontosabb ábra az, amit a szöveg alján mellékeltem és amely a fejlett világbeli munkanélküliségi rátát mutatja. Mi látszik ezen az ábrán és milyen kontextusban érdemes ezt szemlélni?
Az 1980-as évek végétől két hatalmas változás volt a globális munkaerőpiacon: bekapcsolódott Kína és Kelet-Közép-Európa is, hatalmas többlet-munkaerőkínálatot szabadítva a világra. Ez az olcsó munkaerő számos hatással bírt:
– alacsonyan tartotta a fejlett világ alsóközép- és középosztályának a bérét, ami a vagyoni egyenlőtlenségek növekedéséhez és a globalizációellenes-populista mozgalmak térnyeréséhez vezetett,
– az alacsony bérinfláció miatt az 1980-as évektől gyakorlatilag nem volt inflációs veszély, a dezinfláció lett a fő téma, ennek köszönhetően a kamatszintek egyre alacsonyabbra süllyedtek, ezzel párhuzamosan a részvénypiacok (a diszkonttényező csökkenése miatt) egyre emelkedtek, a drágává váló részvények pedig még tovább növelték a vagyoni egyenlőtlenségeket, mert a viszonylag kevés nagy megtakarítással rendelkező vagyona megugrott.
A globális munkaerő-kínálat növekedése tehát alacsony inflációt, alacsony kamatokat, magas részvényárakat hozott.
A probléma az, hogy ebben, úgy tűnik, változás van. Kínában elfogyni látszik a munkaerő, elég erős a bérnövekedés, a korábbi nagy versenyképességi előnyét elvesztette.
„Average wages in China’s manufacturing sector have soared above those in countries such as Brazil and Mexico and are fast catching up with Greece and Portugal after a decade of breakneck growth that has seen Chinese pay packets treble… Average hourly wages in China’s manufacturing sector trebled between 2005 and 2016.”
Saját régiónkban szintén jól láthatóan elfogyott az olcsó munkaerő, a bérnövekedés százalékosan kétszámjegyűvé kezd válni. Az új (KKE, Kína) belépők tehát felzárkóztak bérekben, nem nyomasztják tovább a fejlett országok közép/alsóközép-osztályának bérszínvonalát. Történik mindez akkor, amikor – és itt jön a „legfontosabb” ábra – a fejlett világ munkanélkülisége 40 éves mélyponton van!
Tehát miközben a korábban a munkabéreket alacsonyan tartó országokban bérrobbanás van, a fejlett világban is elfogyott a munkaerő. Ez nem vezethet máshoz a fejletteknél (US,EU,JP), mint egyre gyorsuló bérinflációhoz, amit minden bizonnyal jegybanki kamatemelések és fogyasztói árinfláció fog követni. Úgy tűnik, hogy a hosszú ciklusnak, az alacsony infláció/alacsony kamatok korának vége, és a következő években bérinflációval, magasabb kamatokkal, árinflációval számolhatunk. Ez nem fog jót tenni a tőzsdéknek, se az ingatlanoknak, sem a kötvényeknek. Természetesen ez a történet nem pár hónapos, hanem sokéves kifutású, de azt jelenti, hogy az erősen támogató tőkepiaci környezet LASSAN meg fog fordulni a következő években, az eszközárak inflációja véget ér, és vele együtt a vagyoni egyenlőtlenségek növekedése és a dezinflációs tendenciák is. A hosszú trend után a globális tőzsdéken akár évtizedes sávkereskedésre is lehetőség van, hasonlóan az 1970-es évekhez.
http://zsiday.hu/blog

gyula1971 2017. 10. 12. 13:48

Előzmény: #182 Törölt felhasználó

#183

Micsoda összegek vannak az MNB-nél. Akkor lehet segíteni a hitelkárosultakon is.

Törölt felhasználó 2017. 10. 12. 12:24

#182

SWAPOKKAL INTERVENIÁL AZ MNB
2017. OKTÓBER 11. SZERDA | 11:14 | CITADELLA
A devizacsere ügylet (fx swap) viszonylag egyszerű: az egyik devizát elcseréljük a másikra, majd egy idő múlva visszacseréljük. Például ha van 1 euróm, elcserélem ma 310 forintra, illetve megállapodok az üzlet másik résztvevőjével abban is, hogy egy adott idő, mondjuk 3 hónap múlva visszacseréljük a forintot euróra. Most euróm van, 3 hónapig forintom lesz, majd 3 hónap múlva megint euróm. De mi történik, ha 3 hónap múlva, mikor ez az ügylet lejárna megint kötök egy ugyanilyen ügyletet, majd megint és megint a végtelenségig? Akkor valójában az eurómat örökre elcseréltem forintra, és euró helyett forintom lesz.
Nagyjából valami hasonlót csinál az MNB is: a kereskedelmi bankoknál lévő eurót elcserélik forintra, így a kereskedelmi bankoknál csökken az euró állomány, és nő a forint, míg az MNB-nél pont fordítva: a jegybank euró állománya (devizatartaléka) nő. Ez lehetne persze egy egyszeri ügylet, de úgy néz ki, hogy az fx-swapok állománya folyamatosan nő, tehát nem csak hogy nem zárja le ezeket a devizacsere ügyleteket a jegybank, hanem egyre növeli ezek méretét. Nézzük, mekkora állománya volt (ha jól számolok) ezeknek az ügyleteknek különböző időpontokban:
2017/01/01: 400 milliárd Ft
2017/04/01: 549 milliárd Ft
2017/07/01: 849 milliárd Ft
2017/10/10 (azaz mai értéknapra): 1084 milliárd Ft
Miért jó ez? Azért, mert a folytonos fizetési mérleg többlet miatt nagy FELértékelődési nyomás nehezedne a forintra: leegyszerűsítve a kereskedelmi bankokban csak egyre gyűlik az euró, mert többet exportálunk, mint importálunk. A bankrendszerben gyülemlő egyre több euró miatt a forintnak fel kellene értékelődnie az euróhoz képest, és ezt elkerülendő a jegybank mintegy kiszívja a kereskedelmi bankokból az eurót, és helyette kitömi őket forinttal. Így egyrészt időlegesen eltűnik az euró „többlet”, másrészt túl sok forint van, amiből pedig sok van annak lemegy az ára: a forintkamatok csökkennek.
Elméletileg a devizacsere ügyletek végén a felek devizakitettsége visszaváltozik, de mint a fenti példában leírtam, ez a lezárás a végtelenségig halogatható újabb ügyletek kötésével. Az MNB nemcsak hogy folyamatosan megújítja, de növeli is a swap-állományát. Ez annak felel meg, mintha a devizapiacon interveniált volna idén nagyjából 2 milliárd euró nagyságrendben. Nem tréfa tehát hogy „cseh csapdába” került a jegybank: gyakorlatilag folyamatosan interveniálnia kell, de ezzel is csak azt éri el, hogy a forint-euró árfolyamát stabilizálja. Ezek nélkül a beavatkozások nélkül (vagy ha például nem újítaná meg az MNB, hanem hagyná kifutni ezeket az ügyleteket) a forint valószínűleg komolyan beerősödne, amit viszont a jegybank nem akar.
Ebben a helyzetben viszont nincs más hátra mint előre: egyre növelni kell a swapok mennyiségét, folyamatosan egyre több eurót kell kiszívni a magyar bankrendszerből, azaz folytatni kell az intervenciót. A jelentős fizetési mérleg többlet miatt azonban ez is csak éppen arra elég, hogy a forint árfolyamát stabilizálják. Jól láthatóan tehát a jegybank mindent megtesz, hogy elkerülje a forint felértékelődését, így továbbra is arra lehet számítani, mint eddig: a forint viszonylag stabil lehet még úgy is, hogy a kamatszint negatív, és a hazai gazdasági reálfelértékelődés erős nominális felértékelődésként zajlik le, azaz tovább vágtázhatnak a bérek, és ennek következtében számomra elkerülhetetlennek látszik az árinfláció is (amiben eddig nem volt igazam, de kétszámjegyű bérnövekedés mellett nehezen tartom hihetőnek, hogy nem fognak felrobbanni a fogyasztói árak is).
Fx swapról.
http://www.bis.org/publ/qtrpdf/r_qt0803z.htm
Jegybanki swapok.
http://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-politikai-eszkoztar/aukciok-tenderek-gyorstenderek/fx-swap-tenderek
http://www.zsiday.hu

pitcairn2 2017. 09. 24. 19:29

Előzmény: #180 Törölt felhasználó

#181

a "háború és béke" beillesztése mikor gyün? :)

Törölt felhasználó 2017. 09. 24. 17:29

#180

MIÉRT ÍROK GAZDASÁGI BLOGOT, AVAGY VÁLASZ A VÁLASZRA 2017. SZEPTEMBER 22. PÉNTEK | 14:37 | CITADELLA Többen – teljesen jogosan – kritizálták a legutóbbi, magyar modellről szóló írásomat, amelyben valóban szakmailag helytelen GDP-adatokat hasonlítottam össze. Ez hiba volt. Részben erre reagál link az MNB legutóbbi, Alapblogon megjelent bejegyzése is. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a helyes adatok összehasonlításával is pont ugyanaz az eredmény jön ki, mint a szakmailag nem megfelelőkkel (és ez az MNB cikkben mellékelt adatokból is látszik, ahol ugyanúgy csak egy régiós ország növekedése volt alacsonyabb, mint Magyarországé – pont, mint az általam felhasznált adatokban). A tény tehát változatlanul ez: a hazai növekedés 2010-16 között a régiós átlag alatt volt, semmiféle különös hozzáadott értéke nem látszik a „magyar modellnek”, így cikkem végkövetkeztetése továbbra is ugyanaz. A bejegyzésemnek link az alapüzenete ugyanis ez volt: habár úgy teszünk, mintha feltaláltuk volna a spanyolviaszt, valójában egyrészt teljesen standard modellekkel leírható (időnként jó, időnként kevésbé jó) gazdasági lépések történtek idehaza, másrészt ezek eredménye sem tűnik egyelőre túl kiemelkedőnek, ugyanis a régiós versenyben továbbra is lemaradók vagyunk. Ez tény, az okokat persze vitathatjuk. Ezen kívül azt is kritizálja az MNB írásomban, hogy nem veszem, vagy nem jól veszem figyelembe a növekedést befolyásoló tényezőket. Ez könnyen lehetséges, a jövő majd eldönti, hogy kinek van igaza. Kétségtelenül sokszor, sok mindenben tévedtem a múltban, ezek közül számos példát találhat valaki a blogomon megtalálható írásaim között (ennek kikeresését meghagyom az olvasóknak), de a blognak eleve az egyik fő célja, hogy segítsen kikristályosítani magam számára is a saját gondolataimat: mire leírom, én is jobban értem, hogy valójában mit is gondolok, tehát tisztában vagyok vele, hogy senkinél nincs ott az abszolút igazság. Ha van azonban valami, amit tényleg elég jól láttam – sőt megkockáztatom, hogy a hazai gazdasággal foglalkozók közül a legjobban – az elmúlt években, az éppen a hazai növekedési kilátások, így ezzel kapcsolatban nem tudok egyértelműen igazat adni a jegybanki előrejelzéseknek. Néhány korábbi bejegyzésemből idéznék: 2011 június:„2012-re tehát európai recessziót, nagy eurógyengülést, és tartósan alacsony kamatszintet+ ECB QE-t vizionálok.”(MNB 2011. júniusi inflációs jelentésből a GDP-növekedési várakozása 2012-re: +2,7%.) 2011. szeptember:„Mindazonáltal nem fér a fejembe, hogy mitől NE lenne recesszió jövőre Magyarországon? Méghozzá igazán komoly recesszió.”(MNB előrejelzés 2011. szeptemberben 2012-re: +1,5% hazai GDP-növekedés. A tényadat végül -1,6%, tehát szerintem elég komoly recesszió lett Magyarországon.) De azért egyáltalán nem voltam pesszimista mindig, sőt, amikor a legtöbben például nem nagyon hittek az alacsonyabb kamatok lehetőségében, ezt írtam: 2012 november:„Lehet tehát 4% a magyar alapkamat? Ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak a világban, és nem harapózik el az unortodoxia a jegybankban tavasztól, akkor lehet.”(Ekkor az alapkamat még 6,25% volt.) Vagy 2013 január:„Így könnyen lehet, hogy 2013-ban akár 1-2%-os növekedés legyen, 2014-ben pedig akár 3%.(MNB 2012. decemberi növekedési előrejelzés 2013-ra +0,5%, 2014-re +1,5%, a tényadatok végül +2,1% és +4% lettek.) Sőt, 2013 tavaszán elkezdtem írni (több cikkben is foglalkoztam ezzel), a megelőző hét szűk esztendőről, majd a várhatóan elinduló hét bő esztendőről, ami egyrészt mára gazdasági toposszá vált idehaza, másrészt akkor még annyira hihetetlenek voltak, hogy több közgazdász kollégám felhívta a figyelmem az elmegyógyászati kezelésben rejlő lehetőségekre, és az orvostudomány számára már rendelkezésre álló modern eszközökre. 2013 május:„Lehet azon vitatkozni, hogy mekkora lesz a fellendülés, de én úgy gondolom, hogy a hét szűk esztendőnek Magyarországon vége, így hosszú távú befektetőknek mind a hazai részvény-, mind a hazai ingatlanpiac jó lehetőségeket tartogat.” 2014 tavaszán pedig mindenkit lakásvásárlásra buzdítottam ebben a cikkemben:„Immáron jó ideje optimista vagyok a hazai ingatlanpiacra, mert egy komoly, hosszú távú mélypont jeleit láttam, de most állt igazán össze a kép: mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról nagyon megalapozottnak tűnik egy többéves, komoly emelkedő trend, legalább 50%-os áremelkedéssel.” Ez annyira elképzelhetetlen volt, hogy az alábbi válaszok érkeztek rá:„Ez egy unortodox guru, csak a súlyos tények nem érdeklik.”„Ennyi hülyeséget csak a Viktorok tudnak mondani.”„Nekem az jött le, hogy a „guru” végre, 20 év alatt összegyűjtött egy panellakásra valót, és vett egy lakást… és most így próbálja felhajtani a piacot…”„Remélem Zsiday úr nem lesz nagyon mohó és nem vásárolja túl magát az ingatlanpiacon. Nehogy a végén nem marad tartalék erre a finom anyagra, amit szív.”„Ezeket a cikkeket az fhb, otp ingatlan rt stb. íratja és nagyon messze van a valóságtól.”„Ez teljesen hülye!”„Fogalma sincs a magyar valóságról!” ***Ezt a sok idézetet, bejegyzést magamtól (elég illetlen módon) csak azért szedtem elő, hogy rámutassak, hogy (sok hibám és tévedésem ellenére) egyáltalán nem vagyok egyike a „huhogó baglyoknak”, akik mindig sötéten látják a magyar gazdaságot, és állandó összeomlást várnak. 2011-ben helyesen számítottam recesszióra, de 2013-tól kifejezetten optimista voltam a hazai gazdasági kilátásokat illetően (növekedés, ingatlanpiac, bérrobbanás), viszont eltérően a jegybanktól szerintem ennek ciklikus okai vannak, strukturálisan viszont rossz a helyzet. A magyar gazdaságpolitika irányítói viszont ezzel ellentétben úgy vélik, hogy a növekedést a jó irányba tett strukturális változások okozzák, a ciklikus tényezőknek kisebb a szerepe. Az, hogy kinek van igaza ebben a kérdésben valószínűleg csak sokára, a ciklikus felhajtóerők kifulladásakor (EU-növekedés, KEU bérkonvergencia, EU-pénzosztás) fog kiderülni. Én befektető vagyok, aki megpróbálja pár hétre-hónapra-évre megsejteni a hazai és nemzetközi gazdaságot, piacokat irányító trendeket. Létfontosságú, hogy ezt elfogulatlanul tegyem, ugyanis ha egyéb, pl. politikai véleményem téves irányba befolyásol a gazdasági előrejelzéseimben, akkor előbb-utóbb tönkremegyek. Ezért tehát mindig próbálok objektív lenni. Természetesen ez nem mindig sikerül, de még ha sikerül, akkor is gyakran mellélövök, és nem jól látom a folyamatokat, de ez ezzel a szakmával jár, ilyenkor a fő feladat a kockázatok helyes kezelése, csökkentése. Mindenesetre, mint korábban leírtam a blogomon a bemutatkozás fül alatt: „Fontos figyelmeztetés: bejegyzéseim nem befektetési tanácsok, csak éppen eszembe jutó gondolatok a tőkepiacról. Az írás magam számára is segít tisztázni, hogy mit gondolok, segít tisztábban látni, ám gyakran mire leírom, már meg is változott a véleményem. Így senki ne tekintse másnak azokat, mint kósza ötleteknek, afféle ötletbörzének, amin el lehet talán gondolkodni, de túl komolyan venni nem szabad. Én is így teszek…” Ezért írok tehát blogot a gazdaságról-piacokról, hogy leírva kikristályosodjanak gondolataim, írás közben több szemszögből megvizsgáljam az elképzeléseimet, és olyan munkateóriákat alkossak, amelyek a mindennapokban használhatóak lesznek, s bár utólag sokról kiderül, hogy tévesek, ettől még számomra hasznosak. link

Törölt felhasználó 2017. 09. 08. 13:12

#179

PADLÓGÁZZAL A LEJTŐN 2017, Szeptember 8 - 10:06 A hazai és régiós gazdaságok ezerrel robognak, hatalmas a bérnövekedés, teljesen beszűkült a munkaerőpiac, ömlenek be az EU-s milliárdok, egyszóval iszonyú konjunktúra van. Mit kellene ilyenkor tennie a gazdaságpolitikának? Természetesen anticiklikusan kellene viselkednie, meg kellene próbálnia hűteni, hogy majd amikor az elkerülhetetlen lassulás/recesszió bekövetkezik, akkor képes legyen stimulálni. Ilyen helyzetben azt várná az ember, hogy a költségvetések már minimum nullában, de inkább pluszban vannak (és nem az elsődleges egyenleget tekintve, hanem a kamatfizetést beleszámítva is!), a jegybankok kamatot emelnek/szigorítanak. Mit látunk ehelyett? Szinte az egész régióban, beleértve Magyarországot is, a lejtőn lefelé is nyomjuk a gázt. A románoknál bőven 3% felett van a hiány, nálunk 2%, de mivel jövőre választás, és jönnek az újabb ígéretek, közel kerülhetünk a 3%-hoz is; és a lengyeleknél is 2-3% között lehetnek. Eközben a jegybankok sem túl szigorúak: Miközben Romániában és immáron Magyarországon is kétszámjegyű bérnövekedés zajlik, addig a a jegybanki kamatszint nulla közelében van, sőt az MNB újabb lazításon gondolkodik. A régi ortodox világban voltak ilyen egyszerű szabályok, hogy a jegybanki alapkamatnak körülbelül az egy főre jutó nominális GDP-növekedés környékén kell lenni (alternatív megközelítésben a nominális bérnövekedés szintjén) ha nem akar stimulálni vagy megszorítani. USA-ban pl. az egy főre jutó NOMINÁLIS GDP 1950 óta éves átlagosan 5,3%-kal emelkedett, és a jegybanki alapkamat átlagosan 5% volt, úgyhogy többé-kevésbé állt az összefüggés. Azt is tudjuk, hogy ha tartósan nagyon laza vagy nagyon szigorú monetáris politikát folytat egy jegybank, akkor az mindig torzulásokhoz vezet, aminek később súlyos következményei vannak. Jól láthatóan tehát a régióban (ahol a nominális GDP 5-8%-kal nő) extrém laza monetáris politikát folytatnak a jegybankok (persze ez részben adottság is, a nagy, globális jegybankok torzító, buborékgerjesztő nullkamatpolitikája mellett nehéz más tenni), és a költségvetések sem lettek visszafogva. Mi fog történni, ha valamiért, valamikor (bedől Kína, leáll az EU-s pénz, gazdaságpolitikai hiba történik, megjönnek a buckalakók, vagy bármi miatt) beüt a recesszió? Az adóbevételek azonnal visszaesnek, a költségvetési hiányok pillanatok alatt elszállnak 6-7%-ra, az EU mindenkit kötelez, hogy szorítson meg, ami az amúgy is rossz helyzetet még tovább nehezíti, miközben elszáll az adósság. Ja, és közben valószínűleg a jegybanknak meg kamatemelésekkel kell majd védenie a devizát, vagy ha nem, akkor elszáll az infláció, és nem sima recesszió lesz, hanem stagfláció. Persze ez nem a mai nap története, nem is a következő hónapoké, inkább csak arra szerettem volna rámutatni, hogy mennyire nem anticiklikusan viselkedik az egész régió, mennyire nem készül fel egy esetleges rossz időszakra. Persze, ahogy kollégám mondta: a feltörekvő/fejlődő országokat pont az teszi azzá, hogy a jó időszakban sem tesznek félre, nem készülnek fel, hanem a jó időszakban nyomják a gázt, ami miatt a bajban meg fékezniük kell az amúgy is lassuló gazdaságot, így aztán igen mély összeomlásaik és nagy feltámadásaik vannak... link

signal2 2017. 08. 24. 15:53

Előzmény: #177 BudFox

#178

Na ez az. Most minden gazdaság jól teljesít. Lásd 2007.

BudFox 2017. 08. 24. 15:52

Előzmény: #176 Törölt felhasználó

#177

úgy állak a magyar papaírok alá minden forint esésnél mintha már sosem lenne olcsóbb...elképesztő.... ennyire azért nem ellenálló a magyar piac... bár tény hogy jól teljesít a magyar gazdaság most.

Törölt felhasználó 2017. 08. 24. 15:41

#176

A VÉG KEZDETE 2017, Augusztus 24 - 10:28 Elméletben mindenki, aki egy kicsit is foglalkozott a témával, tudja mikor kell a tőzsdén hosszútávra részvényeket venni. Akkor amikor recesszió tombol, magas a munkanélküliség, összeomlanak a vállalati profitok, és a címlapokról a félelem árad. És azt is tudjuk mikor kell az így vett részvényeket eladni: akkor, amikor minden szép és jó, amikor nagy a jólét, kicsi a munkanélküliség, rekordon vannak a vállalati profitok. Elméletben persze sokkal könnyebben megy, mint a gyakorlatban. A hosszabbtávú gazdasági ciklusok hangulati elemének megragadására sok lehetőség van, az egyik kiváló eszköz a különböző menedzser-felmérések, beszerzési menedzserindexek figyelése. A német IFO index (linket lásd alább) kétszer volt 90-es érték alatt: 1993/94-ben, és 2009-ben, mindkettő kiváló részvényvásárlási lehetőséget teremtett. Az amerikai ISM indexnek még hosszabb története van, és jól látható, hogy ha az elmúlt 50 évben akkor vettünk volna részvényeket, amikor az index elérte a 40-es szintet (1974, 1980,1982, 1991, 2002,2009), akkor bizony minden piaci mélypont környékén vásároltunk volna. Szóval ha ismét ez lesz a helyzet, akkor majd tudjuk, hogy venni kell. De mikor kell eladni? Ez egy kicsit nehezebb, mert a részvénypiaci tetőépítés jellemzően sokkal hosszabban zajlik, mint a mélypont, a pánik, és a recessziók utáni gyors fellendülésben a beszerzési menedzserindexek általában túl hamar bejeleznek, de ennek ellenére a túl magas értékek itt is gyanúsak, pl. Németországban 2007-ben ment mindenkori maximumára az IFO index, és tudjuk, hogy utána mi jött: összeomlás. Most egyébként ismét hasonló a helyzet, a német IFO index mindenkori maximumán van. Másik kiváló indikátor: a ciklus tetőpontjának közeledtét szokta jelezni az is, amikor a munkanélküliség 10-15-éves minimumra esik, mivel ilyenkor már nem nagyon maradtak kihasználatlan kapacitások, a jegybank előbb-utóbb kamatot emel, a gazdaság túlfűtött. Most éppen ez a helyzet: a német munkanélküliség 30 (!!!) éves mélyponton van, az amerikai is 15 évesen. Az amerikai beszerzési menedzserindex magasan van, de nem extrém, viszont a német még sosem volt ilyen magas. Ezek mindenképpen igen erős figyelmeztető jelek. Nem tudom mi fogja okozni a következő lejtmenetet, de a történelem azt mutatja, hogy ilyen helyzetekben szokott tetőzni a részvénypiac: teljes a bátorság, és kevés már a felfelé potenciál. A nagy bátorságra egészen elképesztő példa (és újabb figyelmeztetés!) ami a magyar kis részvények piacán zajlik, ennek látványa szintén megerősít abban, hogy a befektetői bátorság/felelőtlenség csúcson van, és habár a fenti indikátorok időzítésre (tehát nem párhetes, sőt nem is párhónapos vélemény ez!) nem alkalmasak, de úgy gondolom, hogy a hosszútávú befektetők számára ezek azok a jelek, amikor eladnak, és akkor térnek majd vissza, amikor a címlapokról nagybetűkkel ordít majd a recesszió felirat. Német IFO index: link (időtávot állítsuk maximumra ennél és az amerikainál is!)Németország munkanélküliség: link ISM index: link munkanélküliség: link

Vazsmegyei 2017. 08. 23. 11:25

Előzmény: #174 -pny

#175

Igen , tökéletesen le van írva, így működik a valóságban is, ezért aztán nem csak az "átpolitizált "bankrendszer" él ezzel a lehetőséggel!

-pny 2017. 08. 21. 10:28

Előzmény: #172 Törölt felhasználó

#174

Tökéletesen világosan leírta a lényeget.

pf2 2017. 08. 21. 10:27

Előzmény: #172 Törölt felhasználó

#173

Brückner Gergely az esetek döntő többségében jól átlátja és érthetően írja meg véleményét. Sajnos le sem szarják , de ez van. Zsiday meg megvalósítja elképzeléseit és Plotinuson keresztül anyagilag beszálhatsz és részesülhetsz eredményeiből.

Törölt felhasználó 2017. 08. 21. 10:18

#172

AZ ÁTPOLITIZÁLT BANKRENDSZER KOCKÁZATA 2017. AUGUSZTUS 20. VASÁRNAP | 07:40 | CITADELLA Kiváló cikksorozatot link írt Brückner Gergely a hazai oligarchisztikus kapitalizmus kiépüléséről, de úgy érzem, nem volt benne eléggé hangsúlyos a bankrendszer–gazdaság összefüggésének kibontása, nevezetesen az, hogy az ilyen rendszerekben és az elmúlt évtizedekben jó néhány nemzetközi példát láttunk ezekre – a nyereséget az oligarchák aratják le, míg a veszteségeket a bankrendszerek összeomlásakor az adófizetők állják. Mind Ázsiában, mind Latin-Amerikában több olyan rendszer volt az elmúlt évtizedekben, ahol politikailag irányított alapon került kiosztásra a bankhitel (egyébként részben ilyen most a kínai gazdaság is!) a kivételezett szereplőknek, államilag birtokolt vagy irányított bankok által. Ennek a kockázata egyértelmű. Ha egy bank döntéseinél nem a nyereségesség az elsődleges, ha nem vizsgálja kellő alapossággal meg azokat az üzleti terveket, amiket hitelez, ha nem kér kellő biztosítékot, hanem a döntés részben vagy egészében politikai alapú, akkor ez azt jelenti, hogy ezek a projektek „sima” banki finanszírozásban nem részesültek volna, mert túl kockázatosak vagy nincs kellő fedezet mögöttük, vagy nem valószerű a nyereséges működés. Természetesen a politikailag támogatott szereplők számára teljesen racionális a kockázatos beruházásaik során a bankhitel minél nagyobb mértékű igénybevétele, ezt elég könnyű egy egyszerű példán belátni: Ha van 1 forintom, de tudok kapni mellé 9 forint nagyon kedvezményes (mondjuk legyen nulla a kamata) hitelt egy olyan befektetéshez, ami 10 forintba kerül, és 50% eséllyel 3 év múlva 15-öt ér, 50% eséllyel pedig nullát, akkor természetesen a hitel felhasználásával be kell fektetnem ebbe a lehetőségbe. Jól látható, hogy bankhitel nélkül, saját tőkéből ezt senki sem csinálná meg, a befektetés várható értéke ugyanis negatív (ugyanis saját tőkéből megcsinálva 50% eséllyel nyerek 5-öt, 50% eséllyel bukok 10-et).Ugyanakkor hitelből teljesen más a helyzet. Amennyiben a befektetés „bejön”, akkor 3 év múlva 15-öt fog érni, visszafizetem a 9 hitelt és lesz 6 forintom, tehát nyertem 5-öt. Amennyiben nem, akkor elbuktam a belerakott 1 forint tőkémet. Ez egy racionális befektetés, ui. ki ne akarna olyan lehetőséget, ahol 50% eséllyel nyer 5 Ft-ot, és 50% eséllyel bukik 1-et?! Látni kell viszont, és ez az egész történet lényege, hogy amennyiben a befektetések nem jönnek be, akkor én mint befektető bukok 1 Ft-ot, de 9 Ft-ot bukik a hitelező bank, aki a hitelt folyósította nekünk! Ha egy bank kellően sokat bukik hitelein, akkor természetesen csődbe megy, és nagyjából például ez is történt volna a magyar bankszektorral is a 2008 utáni svájci frank hiteles összeomlás időszakában, ha nem külföldi kézben lettek volna, és a külföldi tulajdonosok a hiányzó sok száz milliárd forintos összeget nem pumpálták volna bele leánycégeikbe évről évre. Amennyiben valamikor, valamiért (politika irányváltás vagy szimplán csak gazdasági recesszió miatt) a politikai alapon kiosztott hitelek egy része bedől, akkor az a folyósító bankok tőkéjét könnyedén mínuszba viheti. Ebben az esetben két lehetőség lesz: vagy a banktulajdonosok állják a veszteségeket, vagy az állam, ugyanis a betétbiztosítási rendszer miatt a betétesek nagyon nem sérülhetnek. Mivel ezek a bankok jellemzően nem külföldi, hanem hazai tulajdonban vannak, ezért tulajdonosaik vélhetően egy ilyen kimenet esetén nem lesznek képesek a szükséges hiányzó hatalmas összegeket bepakolni. Márpedig a pénzt valakinek be kell majd raknia, mert különben a betétesek elveszítenék megtakarításaikat, ami egyrészt a modern betétbiztosítási rendszerekben nem lehetséges, másrészt gazdaságpolitikailag sem elfogadható. Tehát teljesen egyértelmű, hogy ha/amikor a fenti eseményekre sor kerül, akkor majd a magyar államnak kell állnia a cechet, mint ahogy például pár éve Szlovéniában a szlovén államnak kellett az állami bankok veszteségeit rendezni, ami az államadósság nagyarányú megugrását okozta. Lefordítva tehát: végül valójában a vétlen állampolgárok/adófizetők fizetik meg az oligarchák gazdagodását. Van még egy érdekes vetülete a fenti történetnek: amennyiben olcsón kaphatok hitelt a nagyon kockázatos/nem túl nagy megtérülésű befektetéseimhez, akkor érdemes ezekből minél többet megcsinálnom, ami azt jelenti, hogy az ilyen hitelekkel kitömött szereplők vásárlóereje megugrik, és „mindent” meg tudnak venni, akár a többi szereplő számára nem túl racionális árakon is. Magyarul ez a hazai eszközök (ingatlanok, cégek) árának gyors felfutását segíti elő, eszközárinflációt gerjeszt, ami természetesen a következő ciklikus visszaesés idején a visszaesés erejét fogja növelni, ugyanis a fedezetek értéke többet fog esni a túlpumpált állapotból, mint az természetes esetben történne, tehát az ilyen rendszerekben megnő a gazdasági ciklus amplitúdója: nagy fellendülések válthatják a nagy összeomlásokat. Habár ennek még, úgy tűnik, nincs itt az ideje, és van pár évünk, azért érdemes észben tartani! www.zsiday.hu

Törölt felhasználó 2017. 05. 09. 21:17

Előzmény: #170 Törölt felhasználó

#171

Jó cikk:)

Törölt felhasználó 2017. 05. 09. 14:29

#170

GLOBÁLIS GAZDASÁGI CIKLUS 2017. MÁJUS 9. KEDD | 07:57 | CITADELLA Mostanában többen megkérdezték tőlem, hogy hol tartunk a globális gazdasági ciklusban. Ez nagyon lényeges kérdés, és természetesen ha pontosan tudnék rá válaszolni, az nagyon sok pénzt érne. Mindenesetre leírom, hogy most mit gondolok erről, bár biztos, hogy 6 hónapja nem ezt gondoltam, és valószínűleg 6 hónap múlva sem ezt fogom gondolni. A legfontosabb, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók is emberek, és emiatt leginkább a közelmúlt tapasztalataiból indulnak ki (ahogy mondani szokták, a tábornokok is mindig a legutolsó háborút akarják megnyerni, pedig a következő háború már valószínűleg másmilyen lesz). Az elmúlt években a gazdaságpolitikusok azt látták, hogy infláció nincs, nem is lesz soha, a gazdasági növekedés pedig törékeny. Emiatt óvatosak lesznek, nehogy szétzúzzák a gazdasági növekedést, és nem nagyon fognak megijedni az infláció megjelenésétől.A legsikeresebb és legértelmesebb jegybankok egyike az amerikai Fed. Ők elég jól látják, hogy a gazdaság teljes kapacitás környékére ért, és mindenképpen akarnak kamatot emelni. Szerintem a rövidebb távú kamatemelések esélyét emiatt szerintem alulbecsli a piac, ugyanis elég gyorsan 2-3% körül találhatjuk magunkat, viszont ennél feljebb valószínűleg csak akkor mennének, ha komoly inflációs jeleket látnának – pont azért, mert nem akarják, hogy nagy növekedési áldozat legyen. Az európaiak track-recordja borzasztó, de valószínűleg késleltetve követik az amerikaiakat, a következő hónapokban visszatérnek a nulla-poztiív kamatok világába, valahova 0-1% közé. A nagy kérdés, hogy ennyi monetáris szigorítás megárt-e a gazdaságnak (fiskális oldalról nem várható megszorítás). Ha balul jön ki a lépés, akkor lehet, pláne, ha közben még kapunk egy kínai sokkot is (vagy valami más, jelenleg előre nem látott külső negatív lökést). Valószínűleg ezek eredőjeként 20(18)-19-(20?)-ban/ben lehet egy nagyobb lassulás, vagy akár rövidebb recesszió is. Ha/amikor ez bekövetkezik, akkor mind a piaci szereplők (ÚRISTEN? kezdődik 2008 ismét!!!), mind a gazdasági döntéshozók nagyon meg fognak ijedni, és azonnal visszavágják a kamatokat nullába, beindítják a QE-t/költségvetési költekezést, stb. Emiatt ez a recesszió véleményem szerint sekély és rövid életű lesz, nagyon jó vásárlási alkalom. Utána viszont minden tekintetben megnyílik a tér az infláció komolyabb visszatérésére. Nagyjából ez a vízióm a következő 2-3 évre, ami vagy bejön vagy nem. Biztos, hogy ahogy telik az idő, és változik a helyzet, újra kell majd értékelni a dolgokat, de most ebből indulok ki. Véleményem szerint mély gazdasági recesszió á lá 2008-9 nem várható a következő években, kisebb megingás(ok) igen, gyors gazdaságpolitikai válaszok igen, és ez előbb-utóbb globálisan is megágyaz az inflációnak. Tekintve, hogy Magyarországon a gazdaságpolitikusok amúgy is gőzerővel dolgoznak az infláció visszatérésén, ha ez világszinten is lendületet kap, akkor hosszabb (5+ éves) távon igen komoly meglepetések is jöhetnek ezen a téren idehaza.

upgrayeddAKS 2017. 05. 02. 02:02

Előzmény: #154 Törölt felhasználó

#169

Hány prostira mint "termelő eszközre" tartanál igényt az elvtársaknál? :)

upgrayeddAKS 2017. 05. 02. 01:59

Előzmény: #156 Törölt felhasználó

#168

Nem nagyon kellene mérleget vonni, mert a kapitalizmus utcahosszal vezet egyelőre "cipőkben" :) Pláne, ha a mérlegekbe belediszkontáljuk az áldozatokat is. A kapitalizmusnak hány áldozata volt? Talán Bo-pal meg hasonló katasztrófák...? (Az is sok, nehogy félreérts... csak mindig pár nagyságrenddel kevesebb lesz, mint a szocializmus áldozatainak száma.)

upgrayeddAKS 2017. 05. 02. 01:55

Előzmény: #163 Törölt felhasználó

#167

A kapitalizmus sem csodaszer. Még csak nem is tökéletes, de eddig ez az egyik legjobb, legadaptívabb rendszer, ami még kompatibilis az emberi pszichével :) A szocializmus pl. nem nagyon kompatibilis vele, ezért sem működik. Persze a kapitalizmus is elég lassan fejlődik: kellett neki több száz év is, mire "megszelídült". Előtte elég vad volt :) Ma talán Kína mutatja meg a legjobban, mit ér a tervgazdasággal szemben: a speciális gazdasági övezetek, pl. Hongkong, Shanghai, Makaó finoman szólva is jobban fejlődnek, mint Kína többi része. Ezekben az övezetekben ugyebár lényegében kapitalizmus van. A szocializmus nem véletlenül vezetett olyan rémálmokhoz, mint anno a keresztény-fundamentalista Spanyolország. Ez utóbbi ideológiák képmutatóak, nem számolnak az emberi gyarlóságokkal úgy, ahogy kell, ráadásul nagy hagyományai vannak mindkettőben a szolgalelkűségnek, besúgói hálózatoknak, stb. Szóval azok pikk-pakk elkorcsosulnak, legyen az alapelv bármennyire is magasztos. A kapitalizmus valószínűleg jó bevezetője lesz a transzhumanizmusnak...

kiegyezo 2017. 05. 02. 00:20

Előzmény: #164 watson

#166

Hát, ja, szerintem is NEM.Érdekes gondolat, amit felvetettél, a következtetéssel meg aligha lehet vitatkozni. De azért fognak :-)

kiegyezo 2017. 05. 02. 00:16

Előzmény: #163 Törölt felhasználó

#165

Helló, én a Tibi bejegyzésére írt alábbi posztodra reagáltam. Tehát szocializmus vs kapitalizmus. Egyszerűen, a két rendszerben más görbén fejlődtek az államok. Nyilván voltak eltérések a kiinduló állapotokban, de ha a szocializmus nagyon hatékony lett volna, akkor a SzU, meg később a baráti meg testvéri államok, avagy KGST öles léptekkel haladtak volna a nyugati világ után, legalább is lassanként felzárkózva. Ezzel szemben -mondjuk a 1917-1988 időszakot nézve- leszakadtak. --- Tibi0002: Ez az össznépi tulajdon dolog nagyon ismerős. Szocializmusnak hívják. Az a gond vele, hogy NEM működik. Kizárólag diktatúrával tudták/tudják fenntartani, Kopejka01: Ez sem működik csak jobb a sajtója. Amúgy ezzel a módszerrel került cipő az orosz muzsik gyerekek lábára.

watson 2017. 05. 01. 08:09

Előzmény: #162 kiegyezo

#164

Hamár gazdasági fórum, a gazdaságpolitikában is kiindulhatunk a kockázat-hozam összefüggéséből :) A szocializmus építésével (mindenki egyenlő, mindenki lábán legyen kiscipő... stb) jutottak-e előbbre kérdésre szerintem a NEM a válasz.A kockázatot éppen ott kell vállalni hogy merik-e az egyéneket élni hagyni, kapnak-e homokozó-lapátot (építhetnek várakat), vagy helyettük akarják megépíteni a homokvárakat.Ettől függetlenül vagy a hatékonyságot támogatandó meg kell adni neki a baloldali értékeket is (túlélés, életminimum). A választójog, munkavállalói jogok inkább demokrácia és emberi jogok kérdése ami nem politikai irányzat kérdése. E jogokat csak az antidemokratikus politikusok, diktátorok kérdőjelezik meg (és igen, Orbán is ilyen). Tehát akik jobban jártak és ezután is jobban fognak járni nálunk, ahol merik vállalni az egyének homokvár építési kockázatát :), hagynak nekik piacot, piaci versenyt, információszabadságot, sajtószabadságot, önszerveződést... nem pedig propaganda médiát, civil üldözést, gazdaságot szétverő protekcionizmust...

Törölt felhasználó 2017. 05. 01. 06:16

Előzmény: #162 kiegyezo

#163

Nem került sokáig csak disznó sz@r az általad említett gyerekek lábára évszázadokig. A gyarmatok kifosztása sem sokat segített. A polgári forradalmak, megszerveződő munkásosztály bérharca és 1929 tartó súlyós szakember hiány hozott csak enyhe életszínvonal javulást. Pl hétvégén húst ettek.

kiegyezo 2017. 05. 01. 01:13

Előzmény: #156 Törölt felhasználó

#162

Ja, a másikkal, amelyiknek csak a sajtója jobb, meg az angol, a francia meg a német gyerek lábára került cipő, meg Merci a garázsba ...Az kétségtelen, hogy voltak pozitívnak mondható eredményei a szocializmus építésének. De én inkább azt gondolom, hogy ezek a baloldali mozgalmak sikerei voltak (választójog, munkavállalói jogok, stb), amik az egyik helyen hatalomra kerültek, máshol meg nem, és ez utóbbiak sokkal jobban jártak.

Törölt felhasználó 2017. 04. 30. 23:10

Előzmény: törölt hozzászólás

#161

"A plotinus mekkora mértékben járult hozzá hogy fillérekért adja el a felszámoló a budacash opimus reszvenyeit" Nem tudom. Szerinted mekkora mértékben? Amúgy érdekes, hogy a fenti sztoriból pont ezt a - ha igaz lenne is - apró részletet ragadtad ki. Az, hogy a Fideszes kapcsolatokkal rendelkező BC-sek tízmilliárdokat loptak, hogy zárolt vagyonelemek kerültek értékesítésre, hogy átkerült az egész lopott szajré egy kis off-shore-os utaztatás után Mészároshoz, az egyetlen kérdést nem vet fel benned és picit sem zavar...

PORTFOLIO FORUM

Topik gazda

aktív fórumozók

legfrissebb topikok Összes topik

friss hírek További hírek