Visszavonják Schmitt Pál doktoriját  

Egyszerűsítsük a dolgokat, mert nem értem, mivel is vitatkozol. Tehát. Válaszolj.
1. Schmitt plagizált? Szerintem: IGEN, de ez tény, meg is állapították (még ha ezt a szót nem is használták).
2. Jogosan elvették tőle a doktorit? Szerintem: IGEN, de ez szintén tény, erről szólt a felülvizsgálati eljárás.
3. Követtek el hibákat a bírálók? Szerintem: IGEN, kis mértékben, a csalást menthetően nem vették észre, a kisebb alaki hibákat ki kellett volna szűrniük.
4. a.) Melyik a nagyobb hiba, más művének csaló felhasználása vagy a bírálók szakmai hibája? Szerintem: a CSALÁS nagyobb bűn, mint tévedni.
b.) Schmitt vagy a bírálók követtek el súlyosabb tettet? Szerintem: SCHMITT.

És hosszas mellébeszélések helyett várom a válaszaidat (3 igen/nem + 2 szó).

Részemről befejezve.

Olvasd el. Egyértelmű, hogy mindenki hibázott,csalt, (PLAGIZÁLT EGYES RÉSZTVEVŐ!) az ügyben.
szvsz

"A Schmitt-doktori opponense: a jelentés engem igazol
2012. március 27., kedd, 20:00  Utolsó frissítés: 2012. március 30., péntek, 12:06
Szerző: M. László Ferenc

Címkék: MOB; Schmitt Pál; köztársasági elnök; Semmelweis Egyetem; Schmitt doktorija; Kertész István; Schmitt disszertációja; Kutassi László; doktori védés;

Kinyomtatom  Elküldöm  Hozzászólások (#77)
Egyetlen hónap alatt zavarták le 1992-ben Schmitt Pál doktori védését a Testnevelési Egyetemen. A tényfeltáró bizottság szerint még a védés előtt a témavezetőnek vagy a bírálóknak már a felkészülés idején kellett volna felhívnia a szakszerűtlen forráskezelésre a doktoráló figyelmét, de az egyik opponens azt mondta, ők már bekötve, készen kapták a disszertációt.


„Itt valami félreértés van, mert a védést nem előzték meg előbírálatok” – értékelte a Semmelweis Egyetem (SE) tényfeltáró bizottságának kedden nyilvánosságra hozott jelentését Kertész István, Schmitt Pál 1992-es disszertációjának egyik véleményezője, opponense.

A hvg.hu által kirobbantott plágiumbotrányt követően a Testnevelési Egyetem jogutódja, a budapesti orvosi egyetem január 25-én hozta létre azt a vizsgálóbizottságot, amely kedden megállapította, hogy az 1992-es doktori eljárás ugyan formailag megfelelt az akkori szabályoknak, de a disszertáció részleges vagy teljes egyezést mutat Nikolaj Georgiev, illetve Klaus Heinemann sportkutatók egyes munkáival.

A bizottság szerint „a dolgozatra általában jellemző a szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya, melyre a témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, ill. az elő-opponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet”.

Barátok közt

„A fokozatszerzési eljárás ideje alatt egyszer sem találkoztam Schmitt Pállal. Természetesen ismertem az olimpikont, évekkel korábban hivatalos összejövetelen találkoztunk” – mondta a hvg.hu-nak a disszertációt opponensként véleményező Kertész István. Az ókortörténész azt mondta, amikor Schmitt benyújtotta a disszertációját, ő az ELTE bölcsészkarán tanított, a Testnevelési Egyetemről (TE) Istvánfi Csaba rektor kérte fel, hogy legyen a jelenlegi államfő dolgozatának opponense. A dolgozatot már végleges formában, bekötve kapta meg, amit írásban, 7 oldalas bírálatban értékelt.

Rohamtempóban doktorált

Fotó: MTI / Kovács Attila
Kertész szerint a mostani jelentés őt igazolja, ugyanis a bírálatában többször is felhívta a figyelmet a hivatkozások hiányára. Mint arról korábban a hvg.hu is beszámolt, az ókortörténész opponensi véleményében azt írta, „egy ilyen terjedelmes anyaggyűjtés esetében elvárható, hogy a szerző pontosan feltünteti adatai lelőhelyét. A megnevezett szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni. A jegyzetanyagban vagy egy külön függelékben hivatkozni kellett volna a hivatkozott kongresszusok, ülésszakok jegyzőkönyveire, egyéb adalékaira. Az egyetemi docens bírálatában azt kifogásolta, hogy Schmitt értekezésében egyetlen láb- vagy végjegyzet sem szerepel, ami mutatná, hogy az egyes adatokat, ténybeli megállapításokat, a különféle meghatározásokat honnan vette, és amikor egy következtetést megállapít, nem teszi világossá, hogy az saját észrevétele, vagy esetleg a szakirodalomból idéz. „Ez egyébként minimális követelmény egy tudományos igényű írás esetében” – írta Kertész.

Az ókortörténész hangsúlyozta, ő nem készített előbírálatot – amit a bizottság most feltételez –, szerinte nem az opponenseknek, hanem a dolgozat megszületését végig figyelemmel kísérő témavezetőnek kellett volna jeleznie, hogy a forrásmegjelölés szakszerűtlen.

Kertész úgy tudja, Kutassi László, a TE egyetemi tanára volt Schmitt témavezetője, aki azóta elhunyt. Az egyetemi oktató a doktori védés időszakában a Schmitt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság mellett működő, az olimpiai eszme népszerűsítésével foglalkozó Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) főtitkára volt. Az Origo január 12-én számolt be arról, hogy a másik opponens, Takács Ferenc 1985 óta volt tagja ennek a testületnek, Kertész pedig a védés után került be az MOA-ba, amikor már Aján Tamás volt a szervezett elnöke. Schmitt 1990-ig töltötte be ezt a tisztséget.

Kertész rosszul emlékszik
Cikkünk megjelenése után felhívta szerkesztőségünket Kutasi László fia, és elmondta, hogy az oktató nem volt Schmitt Pál témavezetője. Az SE honlapján valóban csak Takács Ferenc szerepel Schmitt Pál ügyében témavezetőként, Kutassi László nem.
Az ókortörténész hangsúlyozta, hogy jóval a védés után, a barcelonai olimpiát követően lett az akadémia tanácsának tagja. Kertész azt mondta, nem az opponensi munkája miatt hálaképp, hanem azért lett tagja a tanácsnak, mert már 1986 óta évente vezetett kirándulásokat a MOA-nak a görögországi Olimpiába. Az egykori opponens szerint semmilyen anyagi haszna nem volt a tagságból, társadalmi munkában látta el a feladatát.

Egy hónap alatt lezavarták

A Kertész által az eljárás gyorsaságáról mondottakat támasztja alá a kedden nyilvánosságra hozott jelentés is, mely szerint a jelentkezés és a doktori védés között mindössze egy hónap telt el. Az MTI hírarchívuma szerint Schmitt június 16-án, „kedden délelőtt sikeres szigorlatok után védte meg Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című disszertációját. Schmitt Pál a bizottság értékelése szerint cum laude, dicséretes minősítéssel lett doktor”. (Az MTI tudósítása pontatlan, mert Schmitt a legjobb minősítést, summa cum laudét kapott.)

A témavezető figyelmetlensége
Schmitt Pál a disszertációja végén található irodalomjegyzékben feltüntette Kutassi László egyik munkáját is. A jegyzékben Schmitt A nemzetközi olimpiai mozgalom létrejöttének előfeltételei című, állítólag 1986-ban megjelent munkára utal, de ilyen nevű tanulmányt vagy könyvet a hvg.hu nem talált a könyvtárakban. Feltételezéseink szerint ez A nemzetközi olimpiai mozgalom létrejötte című interjú lehet, amelyek a História nevű folyóirat készített Kutassival 1980 májusában. Ha valóban Kutassi lett volna Schmitt témavezetője, feltűnő, ha még az sem tűnt volna fel az egyetemi oktatónak, hogy a doktorjelölt még ezt a jegyzéktételt is pontatlanul idézte.
A SE testülete szerint sem a doktori szigorlati vizsgákról, sem a doktori értekezést bíráló bizottság üléséről készült jegyzőkönyv nem lelhető fel az irattárban. Kertész a hvg.hu-nak azt mondta, emlékei szerint a védésen ott volt Kutassi, Tihanyi József, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese - a bizottság elnöke -, továbbá a Magyar Testnevelési Egyetem akkori rektora, Istvánfi Csaba, az azóta már elhunyt Nyerges Mihály egyetemi docens, illetve a két bíráló, ő maga és Takács Ferenc. „Nekem ezeknek a szakembereknek a jelenléte garantálta, hogy ez egy jó munka” – idézte fel az emlékeit az ókortörténész.

Kertész szerint ő jelezte a formai hiányosságokat, de az egyetem vezetői megnyugtatták, hogy formailag rendben van a dolgozat. „Georgiev munkája akkor csak kéziratban volt meg, nem utazhattam ki Svájcba, hogy ellenőrizzem, így tartalmilag jónak találtam a disszertációt” – mondta az ókortörténész. Kérdésünkre, hogy a kritikái ellenére miért adott summa cum laudet a dolgozatra, Kertész azt válaszolta, tartalmilag jónak látta a munkát, és azért javasolt kiváló minősítést a doktorira, mert ösztönözni akarta az MOB elnökét, hogy folytassa a kutatását, amiről azt gondolta, hogy az ővé. Kertész szerint egyébként Schmitt a védésen nagyon szakszerű válaszokat adott a kérdésekre, nem volt oka kételkedni az olimpikon felkészültségében."

"A mostani vizsgálat sem utal rá, hogy nem voltak elég alaposak a bírálat során"

Megismétlem: ez nem vizsgálat volt, hanem Schmitt doktorija elvételének felülvizsgálati eljárása. Aki ilyenekkel nincs tisztában, nem ismeri a jelentéseket se, az milyen alapon és miről is dumál? Még a párttársaid is kinevetnek...

eltalálok = eltalálod

A Szocialista Képzőművészek Csoportjának legfiatalabb tagja volt Kondor György, aki mindössze 24 éves koráig alkotta meg műveit.

Most döntsd el, hogy idéztem, vagy saját szöveg!
Vigyázz! (Ártatlanság védelme (sic!)!)
Ha nem találod el a helyes választ, akkor alkalmatlan vagy, ha eltalálok, akkor esetleg amiatt vagy alkalmatlan.
Sőt esetleg az ártatlanság védelme miatt feljelentelek, kirúgatlak, ha nem tudsz bizonyítani.

Nos, kell idézőjel, vagy nem?

Hát keresztrefeszítik a bírálókat, ha véletlenül bizonyíték nélkül megkérdőjelezik "Plagi bácsi munkáját".

Pedig azok egyértelműen megállapítják a nagyterjedelmű szövegazonoságot, a doktorit visszavevő egyetemi határozatban még az etikai nem megfelelősség is szerepel. Ez a plágium, csak a szót magát nem használják.

Bizony, ezt mondogatom neki napok óta, de hiába, ő csak hajtogatja a bírálók hibáját, meg az alaki hibát. Ráadásul a vizsgálati anyagok nyilvános részét sem olvasta.

Mert átcseszte őket a "szerző".
Ha azzal állt volna elő (becsületesen), hogy "Ez, meg az nem az én munkám, csak idézem, mit csináljak vele?", akkor bizonyára szóltak volna neki, hogy hol az idézőjel, vagy egyéb forrásmegjelölési módszer.
De nem, még amikor lebukott is tagadta... talán azért, mert fogalma sem volt róla, hogy mi van benne, mert vélhetően még az összeollózást sem ő csinálta.

Hát nem tudták, hogy a szöveg nem a saját munkája, hanem (szinte) mind másolat, így hogyan is tudták volna, hogy nem tette ki az idézetet.
Egyébként meg honnan is tudták volna, amikor a mű nem volt elérhető, arra meg senki nem gondolhat alapból, hogy egy kisdoktoriban az "oldalszámozás" az egyetlen saját munka... nonszensz.

Gondolj csak bele, hogy mi lett volna, ha merték volna Plagi bácsit "igaztalanul" vádolni (megkérdőjelezni, hogy nem az ő munkája).
Micsoda felháborodás lett volna, hogy hol az ÁRTATLANSÁG VÉDELME (sic!)! És bizonyítják be a bírálók, hogy "lopta". Így is az volt a védekezés, hát még akkor amikor bizonyíték nélkül feltételezték volna, hogy nem az ő munkája és hol az idézőjel.

Amit mondasz - úgy ahogy van - nevetséges mentegetés.

Sőt az újabb és újabb hazudozás csak mégbecstelenebbé teszi.

Azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy habár a címsorban újra és újra visszaköszön ránk, hogy Schmitt szerint a becsülete helyreállt, az bizony nem állt helyre, és attól még, hogy ő ezt ismételgeti, nem is fog helyreállni soha...

Nem értem megint mibe akadsz?
Az egyetem ezt tette közzé:
"A jogorvoslati bizottság megállapította, hogy Schmitt Pál 1992-ben Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címen benyújtott értekezése már a beadáskor sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg a vonatkozó 1985-ös törvényben leírt követelményeknek és a Magyar Testnevelési Egyetem Doktori Szabályzatának. A jogorvoslati bizottság a Semmelweis Egyetemtől 1992-ben még független Magyar Testnevelési Egyetem azon eljárását, ahogy az értekezést hivatalos eljárásra bocsátotta, jogszabályba ütközőnek és etikailag kifogásolhatónak találta. A határozat megismerését követően Schmitt Pál kijelentette, hogy a Semmelweis Egyetem eleget tett a Fővárosi Törvényszék korábbi határozatának, és a rektor által felkért jogorvoslati bizottság személyesen meghallgatta. A bizottság határozatára tekintettel Schmitt Pál lemondott egyetemi doktori (doctor universitatis) címéről. Az ügyben további eljárásnak nincs helye – tette hozzá az egyetem."

"sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg"

Te állandóan a tartalmi alkalmatlanságra én pedig a formai hibára utalok. Mindkettőnknek igaza van. A te általad megfogalmazott hibáért meg lett a "büntetés" és amit én feszegetek azért az általam olvasott cikkek alapján nem történ semmi észrevétel.A mostani vizsgálat sem utal rá, hogy nem voltak elég alaposak a bírálat során. pl. ez egy "szalonképes" vélemény lett volna. Ügyeltek arra, hogy a bírálók ne kerüljenek képbe.
Erre írtam, hogy védik a szakma becsületét.
Nem kellene főleg úgy ha már nem is aktívak.

szvsz

Sőt. Szerintem ez a legfontosabb.

Lássuk be, ha normálisan kezeli a helyzetet, és nem a feketét próbálja a legátlátszóbb hazugságokkal fehérnek bemagyarázni, a dolgozata valójában a kutyát nem érdekelné.

Elnézést kért volna a bolgár lányától, visszaadja a címét és kész. Még akár lemondania sem kellett volna az elnökségről, ha azt teszi, amit leírtam előzőleg.

Ez a hátránya, ha valaki csak segget nyalni tud, de minimálisan előre gondolkodni már nem.

Ugye, Te sem hiszed,hogy ezt nem tuda?
Mert akkor hiába is magyarázod...
Ha meg tudja,akkor:

ismered?:
"miért ugratjátok azt a kis hülyét?"
"mert kis hülye és ugrik!"

(bocsi!!!)

Úgy hogy nem is olvastad az legelső vizsgálati jelentést, nincs miről beszélni. Te úgy vitázol valamiről, hogy nem is vagy tisztában vele.

Bizony. Ez is nagyon fontos az ügyben. Köztársasági elnökként hazudozott.

"Inkább az érdekelne, hogy a mostani vizsgálat miért nem tér ki arra, hogy mikén "csúszhatott" át a dolgozat miután FORMAILAG nem volt megfelő?"

1. Formailag ÉS tartalmilag.
2. Mert ez Schmitt elvett doktorijának jogorvoslati eljárása volt. Tudod, ha én behúzok neked és ezért elítélnek, én meg fellebbezek, akkor másodfokon az engem elítélő első fokú eljárást vizsgálják, azt nem, hogy te egy évvel korábban miért vettél fel zöld nadrágot.

Teszek egy kisérletet én is az eset magyarázására.
Az alaki hiba jelenti azt hogy nem tűntette fel, hogy mely részeket másolta a tartalmi hiba pedig az hogy nem megfelelő szakmai színvonalú a dolgozata.
a doktori értekezésnek kell tartalmzni olyan megállapítást amit más még nem tett meg sem szóban sem írásban és az adott szakma fejlődését új tények megismrését segítik.

Ezen a dolgon nincs mit szépíteni.