Minden létező gondolatra van már fórum, erre a kb. 80 éves stratégiára pedig még nincs... a value investor a részvényt annak tekinti, ami valójában: üzletrésznek. Eszerint értékeli azt, és diszkontáron vásárol belőle.
A cikk szerint Buffett arra számít, hogy innen még sokkal magasabbra mennek az indexek.
Egyrészt: miért ne lehetne igaza?
Másrészt: miért ne tévedhetne?
Bull piac uralkodik, és annak is megvan a maga lendülete, tehát még mehetünk sokkal feljebb. Remélem, nem lesz igaza.
Qualities to look for in blue-chip REITs are outstanding proven manage-ment, access to capital when necessary to fund growth opportunities, balance sheet strength, sector focus and strong regional or local manage-ment, substantial insider stock ownership, a low dividend-payout ratio, and absence of conflicts of interest.
Nálam avatottabb Brad Thomas. Seeking Alpha-n sokat publikál. Itt egy cikke máshonnan: link
Köszi az infókat. Sok, általad írt összefüggést nem tudok figyelni, inkább olyan alapszintű szabályokat mérlegelek, ami a tőke védelmével, az árak esésével/emelkedésével, eszközök népszerűségével, józan ésszel várható hozammal kapcsolatos.
Az ETF-ek esetében én is észleltem, hogy magas az expense ratio mellett az elmúlt 5-10 évben nem sokat mentek, és talán a jövőben sem fognak. Így maradhat az egyedi indiai, brazil vállalatok ADR, GDR-jeinek vásárlása.
Reit-ekkel külön nem foglalkozom, illetve azt sem tudom, hogy az általam nézett ingatlanhasznosítók reit-ek, vagy nem reitek, de azt hiszem, nem azok.
A tőkepiacoktól nem szándékozom távol maradni, de a részvények ilyen népszerűsége mellett inkább maradok egy minimum szintnél, 20-30% kitettségnél. Havi 1 tranzakció most is belefér.
@Tibi0002
1.) Olvasom blogodban, miszerint kötvényektől tartózkodás a konszenzus. Ezzel egyetértve javaslom Ray Dalio munkáját, adalék a big picture-höz. link
A rövid (5-7 éves ) és hosszútávú (75-100 éves) hitelciklust vizsgálva megállapítható,hogy a hosszútávú hitelciklus elérkezett a mélypontjához. A hullám csökkenő ágában a rövid ciklusok egymást követő lower high – lower low kamatszintjei elértek a mélypontra, hiszen a monetáris hatóság 0% alá nem kényszerítheti a hosszú kamatot. Ha ezt elfogadjuk és feltételezzük Dalio mechanizmusának működését, akkor a következő 35-50 évben várható 5-7 rövid ciklus során higher high – higher low várható. Ez nem zárja ki, hogy a rövid ciklusok során eredményesen lehessen befektetni hozamcsökkenésre számítva, de igazán hosszú távra vásárolt hosszú kötvényalap talán nem a legjobb ötlet. Most érkeztünk el a hosszú hozamok abszolút minimuma környékére, amikor már FED/ECB/stb. már nemigen tud hova hátrálni (azzal együtt is, ha tudjuk, hogy a jegybankok nem feltétlenül tudják közvetlenül befolyásolni a hosszú hozamokat). Így aztán nem feltétlenül jó ötlet mostanában (hosszú) kötvénybe fektetni, mert úgy hosszú, mint a rövid ciklus mélypontján tanyázunk. A hosszú ciklus mélypontja arra utal, hogy a hitelpiaci tőkeáttétel leépítése küszöbön áll (történelmi léptékben nézve). Ezt persze meg fogják sínyleni a tőkepiacok, de csak rövidtávon gondolom. A hosszú ciklust ugyanis a reál GDP 2-3%/év növekedési trendjére kell ráültetni, így aztán lehet pozitív olvasata is a fejleményeknek a tőkepiacok szempontjából közép és hosszútávon. Miután viszont nem tudható, hogy ténylegesen mikor indul meg a deleveraging, sok értelmét nem látom a tartós távolmaradást a tőkepiacoktól. Most, hogy többek egybehangzó véleménye szerint értékalapon befektetni igen problematikus, előtérbe kerülhet az eszközallokáció alapú, időnként átsúlyozással felturbózott befektetési stratégia.
2.) Ehhez kapcsolódik az Ázsia topic-ban írt gondolatod EWZ/INDY/FXI témában. Ezekben a 60 és 120 napos rolling correlation 2010 óta (korábbról nincs adat INDY-ben) trendszerűen 0,5 fölötti, ami igen magas. Ez nem igazán jó diverzifikációt predesztinál (már ha egyáltalán ez a cél). Feltételezem, hogy egyébként nem ezt szánod az eszköz-diverzifikációs stratégiád gerincének. Érdekességként megnéztem, hogy a rendelkezésre álló történelmi adatok szerint mi lenne az ideális portfólió-összetétel, ha csak ezt a három eszközt vesszük. Persze pusztán historikus adatokat nézve ezek az eszközök nem igazán alkalmasak hosszú távú portfólió képzésére, ugyanis nem tudnak költségek levonása után konzisztensen reálhozamot biztosítani. 2010 óta egy egyenlő súlyozású portfólió -0,43% évesített hozamot tudott, optimalizálva is csak 2,6%-t rendre 22% és 26% szórás mellett. Ne felejtsük el, hogy ez csak 1SD mintegy 66% valószínűséggel. Ha 95%-t akarsz, akkor már 2SD=44% és 52% szórás. Hát eléggé karcsú a hozampotenciál ehhez képest. Ha az előretekintő hozamot nézzük egyforma kitettséggel, akkor a határhatélonysági görbe északnyugati szektorában a legkisebb szóráshoz tartozó maximális várható hozam is csak 4-4,5% 20%-os szórás és 0,2 sharpe mellett. Ezek a kijelentések (több) évtizedes időtávra szólnak, rövidtávon (de természetesen hosszútávon is, hiszen mint tudjuk a múltbéli adatok…, de nincs jobb kiindulási pont) lehet ettől merőben eltérő is az eredmény.
3.) Ha már a diverzifikáció irányába sikerült navigálnom magamat, megfontolásra alkalmasnak tartom beválogatni blue chip REITs-ből (véletlenül sem mREIT). Ez az eszközosztály kiemelkedően jó túlélési arányt tud felmutatni. Az igaz, hogy EPS és közvetve az árfolyam növekedésük elmarad a hagyományos stock-okból képzett portfóliónál. Másrészről viszont kárpótláskén nagyobb osztalékot biztosít, az árbevétele, eredménye stabil, jól előre jelezhető (nem várható jelentős meglepetés a gyorsjelentésekben), több évre előre le van kötve a kiadandó felület. Persze lehetőleg olyat kell választani, amelyiknek magas a kihasználtsági rátája. Két-három ilyen REITs jó diverzifikáció, segít a portfólió stabilitásában. Nem szabad persze elfelejteni, hogy ezekbe fektetve nem ingatanba fektetünk, hanem ingatlan bérbeadással foglalkozó cégbe. Van egy könyvem 2004-ből, amiben még ökölszabályként max. 0,5 tőkeáttételt javasoltak REIT befektetéskor. Ma már ez leginkább csak álom. A blue chip REITs esetlenként még tudja, de ezért alacsonyabb osztalékkal kell beérni, másrészről viszont a növekedés talán nagyobb (nem ellenőriztem). Saját tapasztalatom, amit nem javaslok senkinek lemásolni van LXP-vel (nem blue chip) , amiben 2015 decemberben vállaltam egy kisebb pozíciót 8,08-n és rögtön utána megjárta 6,5-t is, most pedig 45% pluszban van (total return). Jelenlegi osztalékhozamom 8,7%. Van némi OHI-m is február elejéről 31 bekerülési áron 8% osztalékhozammal.
Lásd még: How the economic machine works in 30 minutes link
Nem vagyok gazdaságtörténész, de úgy tudom, hogy a válságokat gyakran előzi meg a felügyeleti szigor enyhítése: link
Mert pont ez az enyhítés segít rá, hogy probléma alakulhasson ki. Már 50 éve is megírták, hogy az emberek 10 év alatt elfelejtik, mitől is alakultak ki válságok.
Sracok szeretnem felhivni a tobbseg figyelmet arra hogy 1 gazdasagi ciklus vegehez kozeledunk...ebbol pedig csak az kovetkezik, hogy nem biztos hogy ez a legmegfelelobb ido bankokbol bevasarolni...
a tobbseg nagyabol tisztaban van vele, hogy az europai bankok milyen kihivasokkal neznek szembe...
azzal viszont nem, hogy az azsiai piacokon milyen extrem kockazatok vannak a cegeknel...
megemlitenek nehany orszagot:
Debt/EBITDA a nem penzugyi intezmenyeknel atlagosan:
Kina 14 folott
Hong Kong ~10
Singapoure ~10
India ~9
Korea ~8
Taiwan ~7
Indonesia ~6,5
Arra pedig sem az europai, amcsi bankok, cegek ill. orszagok nincsennek felkeszulve hogyha ezekben az orszagokban nem teljesen ugy alakulnak a dolgok ahogy a legtobben szeretnek ill. 1 kisebb credit valsag alakulna ki...
en szemely szerint turelmesen varok, lesznek ennel sokszorta jobb vasarlasi lehetosegek, mondom ezt ugy hogy a DBK-val kapcsolatban ugy nez ki egyelore tevedtem...
CB részletek jöhetnének, ha csak a tavalyi eredmények megtartása a cél és oszti meg nem lesz jövőre sem, akkor 7 EUR alá néz pikk-pakk. Türelmesen megvárom a "kinti" hírek lecsapódását:-)
Value Investing