A hüvelykujjszabály szerint nagyjából tízszer annyi hitelt tud kihelyezni egy bank, mint amennyi tőkéje van. Ha a tőkéjéből egy egységnyit elvesznek, akkor a hitelezési képessége tíz egységnyivel szűkül. A bankok sanyargatása már most 2160 milliárd...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=59&i=206320
hát ebben az esetben nem a forgási sebessége van megkérdőjelezve....egyébként a pénz fogalma világos,....., de az aranypénzt nem lehetett számlapénzként meg igérvényként forgalomba hozni....
egyébként a 4-5 %-os jen gyengülést nem tudom, hogyan adják be az adósoknak, hogy az így jó.....ugyanis a rendezés óta is jelentős összeg ez mind a törlesztőben és a tőkében is...ja és kilátásban van még kb. 10-20 %-os jen gyengülés......hát ez érdekes lesz
hát a tőzsde is azért borul jó nagyot, ha beüt a félelem.....nekem mindegy, hogy a tőzsdén van-e áttétel, de lakáson ne legyen áttételes kereskedés.....
a marzs meg a banké olyan pénzen,ami nem létezik....egyébként az áremelkedést is ez okozta, mert mesterséges keresletet okozott és most meg azért esik az ár, mert fordítva zajlik ugyanaz....úgy volt több pénz forgalomba , hogy nem volt teljesítmény mögötte...ettől buborék vagy piramis, tök mindegy minek mondjuk
A bibi az, hogy önmagában ezen a ki-berakáson senki nem keres, akárhányszor "végtelen" is.
Amiből lehet keresni, az a hitel-kamat - betéti kamat, márpedig a hitelkamatot folyamatosan fizetni kell, és mindig fizetni kell és soha nem lehet végtelenszer visszaadni, sőt egyszer sem, mert az azonnal csőd.
Ergo a bank lehet, hogy önmagának pénzt "teremt", de mindig kevesebbet, mint amit betesznek.
Ráadásul tegyük hozzá, hogy
1) a hiteleket nem poénból veszik fel, hanem valami előállítás, valami fizikai/szellemi dolog teremtésére
2) a fizetést, amit be tud tenni, azt meg valamilyen fizika/szellemi teremtésért adják.
Ennek a mozgatása azért elég hasznos.
rosszul írtam...a piacon nem volt hitel...úgy értem, hogy használt lakáshoz gyakorlatilag nem volt hitel, ha jól emlékszem 70-80 % önerő kellett, ami elképesztő, de már értem így utólag
30-40 éve pont ezért volt építkezéshez kötve a jelzáloghitel...egyébként a lakásépítésre is ez vonatkozott.....teljesen más hitel volt az új OTP lakásra, vagy a piacon...a piacon gyakorlatilag nem volt hitel, mert értelme sem volt adni
Ezzel vitatkoznék...
Nem mind1, hogy egy városba 10 házból 3 eladó, és azt a 3-at hitelezi meg a bank.. vagy a 10 ház mellé épül 3
előbbiben nincs "növekedés", utóbbi esetben van.. az hogy a használatba vétel után már ennek az értéke is "szubjektív", az igaz... de a faluban így 13 ház érték van (nem 10), tehát már kvázi az "első" lépcsőn és "érték" van teremtve. Itt is a másik oldalon (kivitelező) pénzhez jut... aki ismét (lehet) h értéket teremt... tehát szvsz nem mind1 h új vagy használt!
Ezen az alapon nincsen különbség a használt vagy az új ingatlan hitelből vásárlása között. Ugyanis a probléma új esetében is fennáll, ugyanis az nem annyit ér átadás után, mint amennyibe került felépíteni, hanem ugyanolyan szubjektív az érték megítélése, mint egy régen épített lakásnak. Amikor pedig használt ingatlant veszel hitelből, akkor a másik oldalon valaki pénzhez jut, amit vagy elkölt, vagy betétbe tesz, ha ezen a szinten sem keletkezik fizikai érték, akkor valami későbbin igen. Ide jön még az is, hogy az egész feltételezésed csak akkor igaz, ha az ingatlannak ne lenne amortizációja, pedig van, még ha sokaknak nem is nyilvánvaló. És mert mivel van, ezért eleve csak a maradványértékén cserél gazdát, és az érték fenntartásához folyamatos felújítások kellenek, tehát nem igaz, hogy ugyanaz az állandó értékű lakás cserélget gazdát, miközben a pénz multiplikálódik, ugyanis ahhoz, hogy ugyanakkora érték cserélődjön, ahhoz valós értékteremtés is kell közben.
"2 azt mondta, hogy a kamat nem kerül forgalomba, így annak beszedése csak attól függ, hogy egyre több hitelt kell kihelyezni, majd a hitelfelvevők egymástól rabolják el, ahogy éppen tudják"
Miért ne kerülne a kamat forgalomba? A betéti kamatot a hitelfelvevő megkapja, a kamatmarzs meg a bank árrése, amiből kifizeti az alkalmazottait, a nyereségből meg a részvényeseket, ezek az emberek ugyanúgy elköltik ezt a pénzt vagy betétbe helyezik.
Nem mind egyből kerül betétbe. Ha terméket veszek, akkor vagy a cég, akitől vettem, teszi betétbe, vagy az alkalmazott, akinek kifizették belőle a bérét, vagy akitől ő vett valamit, stb., stb.
Az ÁFA pedig megy a költségvetésbe, a költségvetésen keresztül pedig az állam ebből valakit vagy valamit kifizet, amiből aztán szintén betét lesz előbb-utóbb.
Az persze nagyon nem mindegy, hogy eközben hány reálgazdasági folyamaton jutott el odáig, hogy újra betét legyen.
Pl. a nyugdíjasok többsége nem betétben tartja a nyugdíját. Tudom, amit elköltenek, az is "számlára kerül" (ami nem feltétlenül igaz, de mindegy)... Csak arra akartam rávilágítani, hogy 90 Ft hitel az nem egyenlő újabb 90 Ft betéttel (aminek a nagy részét újra ki lehet helyezni hitelként)
Összefoglalva, rendszerszinten a kihelyezett hitel visszakerül a bankba. (most a modell egyszerűsítése miatt a készpénzes párnázástól tekintsünk el, illetve pontosabban ennek növekményétől).
"Ha a 90 Ft hitelből veszek egy terméket/szolgáltatást, akkor az ÁFA biztos, hogy nem a bankrendszerbe jut vissza. (90/1.27=70.8). Ha átutalom az összeget, akkor még a tranzakciós illeték is a költségvetésbe megy."
AZ adóhatóság is a bankrendszerben tartja a pénzt, mert nem Vida Ildikó kapja azt meg készpénzben és tartja a párnája alatt... (legalábbis jó esetben:))
hát ez így van...illúzió az egész,mert a jövő teljesítménye van felélve....egyébként amcsiban szolgáltatásokra folyt el a hitel, ami mondjuk adott munkát ott, de szintén illúzió
A multiplikáció nem úgy fest, hogy addig pörög gyorsulva a rendszer, míg felrobban az univerzum... :-) Utolsó szólásodnál viszont szépen rátapintottál, hogy nálunk (az amcsikkal ellentétben pl.)miért is nem volt nagy ötlet a hitelezés felpörgetésén keresztül lakossági fogyasztást élénkíteni. Végeredményben a pozitív hatás igen jelentős része nem itthon csapódott le. Fogyasztási hitelből kint gyártott TV vagy autó vétele esetén munkahelyet itt nem teremtünk, a vételár nem forog vissza a magyar gazdaságba, és nem pörög ott tovább, a megvásárolt cucc leamortizálódik, és marad a hitel, aminek a kamatlábán is jövedelem megy ki az országból. Max. átmenetileg kissé jóbban érezte magát a honpolgár.
de a betét ettől magas látszólag, ugyanis a betét is hitel..meg persze van a vásárlás, ahol jellemző a nyugati cikk, aztán azt a pénzt meg el is felejtheted, mert 10000 km-re landol...aztán itt meg lesünk , mert pénz sehol
nem vesz szolgáltatást, hanem egyből betétbe rakja....ez a jellemző...mit gondolsz az ingatlanok adok-veszek mögött hogyan mozognak a pénzek?? az egyik eladja ,a másik megveszi hitelből, de az eladó betétbe rakja és újabb hitelfelvevőnek új alapot biztosít így a hitelhez....., ha ez egyszer borul, mait látunk 8 éve, akkor a piramis összedöl....
Ha a 90 Ft hitelből veszek egy terméket/szolgáltatást, akkor az ÁFA biztos, hogy nem a bankrendszerbe jut vissza. (90/1.27=70.8). Ha átutalom az összeget, akkor még a tranzakciós illeték is a költségvetésbe megy.
egyébként, ha alap alapba rak be pénzt, akkor annyiszor csökkenti a betét állományt, ahányszor alap alapba rakta...tehát hülyeség, hogy mennyi a betétállomány
de miért rossz a következtetés?? nekem ezt egy nyugdíja mnb dolgozó mondta el és szerinte 2 probléma van...1 olyan, hogy jelzálog hitelezés az csak illúzió ,mert szubjektív az érték megítélése és azt is mondta, hogy régen nem véletlenül csak építkezéshez adtak jelzáloghitelt, mert értéket állítottak elő, tehát meglévő ingatlanhoz a jelzálog hitelezés szerinte értelmezhetetlen, mert nincs új érték....2 azt mondta, hogy a kamat nem kerül forgalomba, így annak beszedése csak attól függ, hogy egyre több hitelt kell kihelyezni, majd a hitelfelvevők egymástól rabolják el, ahogy éppen tudják
Na, te legalább a mechanizmust érted. Csak rossz következtetést vonsz le belőle. Viszont az alapokat megtaníthatnád cuminak, hogy kevésbé égesse itt magát.
csak azt a példát írtam le, hogy valakinek a betétje az valójában másnak a hitele, csak az adás-vételeken keresztül hol hitel, hol betét, de ugyanaz a pénz.....egy kicsit hasonlít ez ahhoz,amikor egy alap a pénzét más alapba fekteti, de az alapok eszközeinél összeadják...ez hülyeség,mert egy alapban a 100 ft más alapba helyezve nem lesz 200 ft......
hát valamit nem értesz....van 100 ft betét, erre kihelyeznek 90 ft hitelt, de mivel a hitelből valakitől valamit vesznek, így ez a 90 ft visszakerül a bankba és újból kihelyez a bank ebből 81 ft-ot, majd ebből a 81 ft-ból szintén létrejön egy ügylet és a 81 ft-ot beviszik a bankba, majd ebből újra lesz 72 ft hitel.....a gond csupán annyi, hogy eredetileg 100 ft volt csak, de az adás-vételeken és hiteleken keresztül ez "végtelenszer" jelenik meg,mint hitel és betét, pedig csak 100 ft-ról volt szó eredetileg, ami mondjuk nem hitelből származott.....tulajdonképpen ez piramis játék és jól látható ,hogy a betétből hogyan lesz hitel, majd újra betét és a betétből újra hitel, de ehhez elég egy alap betét
"De majd én válaszolok. Igen, a bankok betétből hiteleznek. Annyi, hogy az a betét nem feltétlenül közvetlenül betét, mert pl. kölcsönkaphatta más banktól, a saját anyabankjától. De ezek lényegtelen részletek."
Pontosan. De ezt hiába magyarázod pénzügyi analfabétáknak, meg pénzügyi ezotéria hívőknek.
Cumi még a pénzteremtést se éri, ez világosan kiderült a lentiekből.
Szerintem a pénzügyi ezotériára pénznyelő nem igazán kíváncsi.
De majd én válaszolok. Igen, a bankok betétből hiteleznek. Annyi, hogy az a betét nem feltétlenül közvetlenül betét, mert pl. kölcsönkaphatta más banktól, a saját anyabankjától. De ezek lényegtelen részletek.
A pénzteremtés meg annyit jelent rendszerszinten, hogy a betétként bankba kerülő pénzt a bank hitelként adja valakinek, aki valamire elkölti, ami végül ismét betétként kerül valamelyik bankba, amit ismét kihiteleznek... A bank pedig nem a betétállomány X-szeresét hitelezi ki, hanem a saját tőkéje X-szeresét. Köszönöm, hogy segíthettem, ennél szájbarágósabban nem megy, de ha nem tetszik, nyugodtan tájékozódhatsz a Youtube-os videók alapján, csak akkor ne égesd magad egy gazdasági fórumon azzal, hogy az alapokkal sem vagy tisztában.
"Another common misconception is that the central bank
determines the quantity of loans and deposits in the
economy by controlling the quantity of central bank money
— the so-called ‘money multiplier’ approach. In that view,
central banks implement monetary policy by choosing a
quantity of reserves. And, because there is assumed to be a
constant ratio of broad money to base money, these reserves
are then ‘multiplied up’ to a much greater change in bank loans and deposits."
Szólj, ha érted már.
Hitel-betét kéz a kézben jár, rendszerszinten, globálisan a hitel/betét 100% körüli.
Segítek: a pénzteremtés arról szól, hogy a jegybankpénzből hogyan multiplikálódik a számlapénz állománya. Rendszerszinten. Nem arról, hogy a betétjeinek hányszorosát tudja kihelyezni hitelben...
Ideje lenne végre, ha a sok pénzügyi analfabéta legalább az alapokat megtanulná!
Hogy ne az legyen, hogy egy birkamenetes Orbán-imádó fasiszta álítja, hogy a bankok a "levegöböl" adnak hitelt, belinkeltem neked két olvasmányt. Gondolom a BoE-nek vagy az S&P-nek el is hiszed majd.
Sejtettem, hogy a pénzteremtéssel jössz majd:) Ezek szerint viszont azt TE NEM ÉRTED.
Úgyhogy olvasgasd csak, akkor lehet, nem írnál marhaságokat.
Segítek: a pénzteremtés arról szól, hogy a jegybankpénzből hogyan multiplikálódik a számlapénz állománya. Rendszerszinten. Nem arról, hogy a betétjeinek hányszorosát tudja kihelyezni hitelben...
Ideje lenne végre, ha a sok pénzügyi analfabéta legalább az alapokat megtanulná!
Igen, alapvetően (azért alapvetően, mert persze kötvények, kölcsönök utján is juthatnak forráshoz). Szerinted mi másból, varázsló kalapból veszik elő a pénzt, mint a cirkuszban a nyulakat?
"azzal a pénzkihelyezési 10-szeressel nem tévedtél...."
Pedig dehogynem.
A hitel/betét mutató a 2008/2009-es válság csúcsán (rekorda erősödő hitelezés után és elszálló devizaárfolyamok mellett) volt 150%, ez volt a teteje. Jelenleg 100% körül van. (segítek, a 10-szeres azt jelentené, hogy ez a mutató 1000%-on áll).
"és igen, hülyeséget beszéltem a 5-10x-es aránnyal."
Én meg pont ennyit állítottam lent, hogy hülyeséget írsz. Be lehetett volna ezt ismerni kultúrember módjára is, normálisan. De te inkább lebetegezel, meg fröcsögsz még most is, pedig te írtál hülyeséget (megint).
"és még ahhoz is buta vagy, hogy gyorsan kikeresd"
Mondom, kezeltesd magad.. attól hogy valaki - a Te mintádra - nem habzó szájjal, minden idegszálával az általad generált konfliktusokat kezeli, még nem lesz "ahhoz is buta hogy kikeresd".
Folyamatosan válaszokért "epekedsz" mindenhol, nem vagy rest napokkal az előtti dolgot felhozni.. bezzeg Te lapítasz a fűben...
Ha tudni szeretnéd, még tegnap utána néztem.. és igen, hülyeséget beszéltem a 5-10x-es aránnyal.. viszont all in mentek a bankok sőt..de már nincs fölös időm/energiám egy - szinte bizonyíthatóan - beteg emberre pazarolni...
továbbra is tartsd a frontot minden topikba, minden idegszáladdal védd a bankokat.. ez az, amiért létezel...
minden jót
Látom, fogalmad sincs, mennyi a tényadat (és még ahhoz is buta vagy, hogy gyorsan kikeresd), de hőbörögni tudatlanul, azt tudd. Eddig is csak az ment neked, szóval nekem nem okoztál meglepetést ezzel.
Törölt felhasználó2014. 11. 17. 21:31
Előzmény:
törölt hozzászólás
#105
De nem váltották / mert nem spekuláltak / lakást akartak venni mert aranyban nem lehet lakni max. szaudi királyságban...
Kár, hogy nincs időm olvasgatni a portfolio.hu-s fórumokat. Ennyi tudatlan hőbörgő barmot egyrakáson... Pedig ha úgy vesszük, egészen szórakoztató...
A mindenkori politika is rátok épít.
Ne viccelj már. Itt is nap mint nap rengetegen nyomják azt, hogy az árfolyambuktát se nekik kelljen fizetni. Sőt van, aki az egész hitelét töröltetni. Csak mert jár neki az ingyen pénz.
Valakik sokat nyernek a devizahiteles csomaggal - Nem a bankok
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=59&i=206320