Uniós béreket Magyarországnak!  

lehet hogy a németek idehozták, de bmikor el is vihetik, így pusztán pár nemzetközi cégre támaszkodni egy ország gdp-jét tekintve nagyon törékeny állapotot eredményez. A hosszútávú gazdasági stabilitást, emelkedő reálbéreket az oktatás, innováció, takarékosság, korrupció mérséklődése, kiszámíthatóság hozhatná meg..

Kisebb adminisztrációs és korrupciós(adó)terhek = magasabb jövedelmek persze ehhez stadionok helyett takarékos szemléletű kormány kellene..

komoly lobbista lehetsz

"Mi a siker kulcsa Magyarországon? Gödri István szerint az oktatás színvonala határozza meg a versenyképességünket, ezen a területen folyamatosan igazodni kell a piaci változásokhoz. Lang János azt emelte ki, hogy folyamatos technológiai beruházásokra, a munkakörnyezet folyamatos javítására van szükség ahhoz, hogy a hazai autógyártás versenyképes maradjon. Dr. Péhl Tibor sarkosan fogalmazott, náluk elképesztő problémát jelent az, hogy gyakorlatilag semelyik területen nem találnak szakképzett munkaerőt, akiket most már fejvadászokkal célzottan keresik, még villanyszerelőt is nehéz találni, mondta Péhl, aki szerint az alapfokú oktatásban is nagyot kellene változni, olyan oktatókra lenne szükség, akik maguk is folyamatosan tanulnak, paradigmaváltásra van szükség, a gyerekeknek adaptív készségeket kell megtanítani. Sebestyén Balázs szerint a hazai autógyártás sikeréhez egyrész az kell, mint ami a háborúkhoz, vagyis pénz, pénz, pénz, ezen felül pedig szintén az oktatás színvonalának az emelésében látja a siker kulcsát a szakember, aki szerint nem az elitegyetemek outputját kellene figyelni, hanem a teljes felsőoktatásét, például a vidéki főiskoláról kijövő mérnökök szakmai tudása hagy kívánnivalót maga után."

"Romhányi: elindult a felzárkózás a bérekben a régió más országaihoz 2017. május 25. 10:40 Euróban számolva a hazai járműipar exportértékesítése emelkedett a belföldi értékesítés viszont továbbra is lefelé tartó trendben mozog, az olló szétnyílásának az egyik oka az lehet, hogy a végtermék-előállítók az elmúlt években árat tudtak emelni, azonban a belföldi beszállítók ezt az emelést vélhetően nem kapták meg." <nocsak, nocsak> "A Költségvetési Felelősségi Intézet 282 magyarországi, járműgyártásba sorolt cég, adóhatóságtól kapott anonim adatait elemezte ki, ez alapján elmondható, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb a termelékenysége, nagyjából úgy néz ki ez az összefüggés, hogy egy kétszer akkora cég nagyjából 20 százalékkal termel hatékonyabban, egy százszor akkora cég pedig háromszor hatékonyabban termel" Ez felettébb érdekes! Nem úgy volt, hogy a bérek a hatékonysággal arányosak? Akkor ez az "egyértelműnek" mondott ökölszabály a magyar járműipari cégeknél nem érvényesül? Mégis melyik magyarországi nagy járműipari cégnél fizetnek háromszor annyit, mint a kisebb másiknál?? "A régió országaiban igaz az, hogy minél magasabb az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték, annál magasabbak a munkavállalói jövedelmek is. Az átlagos termelékenység Magyarországon magasabb, de a bérek elmaradtak az elmúlt években," Aha, tehát mégsem a termelékenység az oka a bérelmaradásnak, mert az magasabb, de a bérek nem! "A kisebb hazai cégekre igaz az, hogy nagyjából annyit fizetnek az alkalmazottaiknak, amennyit a termelékenységük alapján elbírnak, a Top50-nél azonban volt elmaradás a bérekben a régiós országokhoz képest, ezt pótolták be az elmúlt hónapokban a nagyobb hazai járműipari cégek." Vagyis a kis cégekkel ellentétben a nagyon nagyok nem a termelékenységgel arányos béreket fizettek, hanem kevesebbet! Netán ez az oka, hogy a külföldi autógyárak magyarországi gyáraiban harmadannyi bért fizetnek a kb. azonos termelékenység ellenére??

Igen, én is úgy tudom, hogy ők fektettek be nálunk. :)

Ez egy nagy marhaság, ugye tudod? Ezzel az idióta politikusok szokták tömni az emberek agyát némethszilárd színvonalon, hogy miattuk fektetnek be nagy multicégek Mo-n. A multik nem egy párt vagy egy politikus miatt jönnek, hanem több tényezőt figyelembe vesznek mielőtt a célországról döntenek, ebből a politikai stabilitás csak az egyik faktor, de akkor sem éppen az éppen regnáló kormánypárt színét nézik. Ezek Botka, Szíjjártó, Némethszilárd, Vadai, Kunhalmi, Fletó stb. baromságai, hogy ők hozták ide a cégeket, max. az ő idejükben települtek ide, de nem ők hozták ide őket.

"1. Indokolt-e, hogy az országok közötti bérkülönbségek a termelékenység ("fejlettség") függvényében alakuljanak? 2. Valóban megfigyelhető-e, hogy a bérkülönbségek fő befolyásoló tényezője a gyakorlatban a termelékenység (vagyis nincsen további "gonoszság" a relatíve alacsony béreink kialakulásában)? Mindkét kérdésre egyértelmű igen a válasz." Nos, Madár úr, ha ez így van, akkor adódik a kérdés, hogy miért bővíti például az audi a győri gyártást és miért nem zárta be már régen az itteni gyárát vagy legalábbis miért nem rúgta ki a komplett győri vezetést? Miért van az, hogy a németországival azonos szintű technológiát nem kis befektetéssel ide telepítik és itt harmad-negyedakkora termelékenységgel hagyják működni, mint pl. Ingolstadtban? Érthetetlen, hogy sok éven át ezt eltűrték és még az ilyen szörnyűséges termelékenységet produkáló vezetést sem rúgták ki. Merthogy az "egyértelmű, hogy a bérkülönbségek fő befolyásoló tényezője a gyakorlatban a termelékenység". Márpedig a bérkülönbség jelenleg úgy áll, hogy kb. a harmada a bérszínvonal a németországinak, korábban pedig a nagyjából negyede volt. Vagy netán mégsem helytálló az az állítás, hogy "a bérkülönbségek fő befolyásoló tényezője a gyakorlatban a termelékenység"? Lehet, hogy más tényezők is olyan nagymértékben befolyásolják a bérkülönbségeket, hogy azok akár három négyszeres eltérést is okozhatnak? Lehet, hogy például a munkerőpiaci tényezőknek, az adóéknek vagy az érdekérvényesítő képességek-béli különbségeknek akkora a befolyásoló hatása a bérszinvonalra, hogy többszörös/töredék béreket is eredményezhet még egy cégcsoporton belül is a közel azonos termelékenység ellenére is? Ezesetben nem kellene csupán egy tényezőt kiemelni és a többi hatását elhanyagolni, mert sok konkrét cég esetében nem állja meg a helyét az, hogy az egyes országok azonos szintű technológiával felszerelt gyártóbázisai között három-négyszeres termelékenységi különbségek lennének, mert nincsenek. A harmadbérezések tehát máshol kell keresni az okait nem (csupán) a termelékenységben.

Ki, szdsz? Ja nem, a japánok, meg a németek.

suzukit ki hozta? opelt?

szerencse, hogy az mszp idehozta a gyárat meg a mercedest ez a két multi a gdp negyedét állítja elő ha jól tudom

"Két hét múlva elektromotorokat gyártunk Győrben Peter Kössler, az Audi Hungária Zrt. igazgatóságának elnöke bejelentette: két hét múlva kezdődik az elektromotorok és az új járműmodell, a Q3-as egyes elemeinek gyártása. A sorozatgyártás pedig jövőre, illetve a Q4-es típusé 2019-ben kezdődhet el Győrben. Itt gyártják már az Audi A3 Limousine, az A3 Cabriolet, valamint az Audi TT Coupé és Audi TT Roadster modelleket is a németek. Arról, hogy a magyarországi operáció elektromotorokat fog gyártani a közeljövőben Hubert Waltl, az Audi igazgatótanácsának gyártásért és logisztikáért felelős tagja már tavaly novemberben beszélt Ingolstadtban. Waltl akkor hozzátette azt is, hogy akár elektromos autók gyártásához is adottak a feltételek a győri gyárkomplexumban."

Uniós bér esetén mit kapnának a közmunkások? Normál minimálbért kb: 1300-Eurónak megfelelőt?

"Ha a béreket önhatalmúlag megemeljük, akkor másnak nem jut a jövedelemből, a foglalkoztatók jelentős része (a vállalatok és az állam) egyszerűen tönkremegy." - ez marhaság! Már miért menne tönkre az arányok változtatásától, hiszen azok messze nem csak a termelékenységtől függenek, hanem sok más fontos tényezőtől is beleértve az egyes osztozkodók érdekérvényesítő képességét is, ami országonként, cégenként és az idő folyamán is változhat. Itt például jól látható, hogy 1973-ban jelentősen megváltozott az a bizonyos osztozkodás a tőke és a munkaerő tulajdonosok között mégpedig az utóbbiak kárára: link

egyetértek a nagy többségre nézve... természetesen sírni is lehetne ezen "teljesítmény" alapján, de a fórum címe alapján sírva röhögés a megfelelő ...

ezzel a termelékenységgel és főleg hozzáadott értékkel ez is egy szép bérszínvonal, amit az eu pénzeknek köszönhetünk

"1. Indokolt-e, hogy az országok közötti bérkülönbségek a termelékenység ("fejlettség") függvényében alakuljanak? 2. Valóban megfigyelhető-e, hogy a bérkülönbségek fő befolyásoló tényezője a gyakorlatban a termelékenység (vagyis nincsen további "gonoszság" a relatíve alacsony béreink kialakulásában)? Mindkét kérdésre egyértelmű igen a válasz." Mitől "egyértelmű "a válasz, amikor az ellenkezőjére figyelhető meg? ad 1. indokoltnak lehet, hogy indokolt LENNE, hogy a bérek a a termelékenység függvényében alakuljanak, mégsem úgy alakulnak. Sőt! Az 1973-as "olajválság" óta a korábbi együttmozgás szétvált. link Miközben a productivity 100%-al nőtt, az inflációval korrigált total compansation (CPI) csak 30%-kal, az átlagos órabér (CPI) pedig egyenesen csökkent 7%-ot! link ad 2. Vannak ellenpéldák. Egyes multinacionális cégcsoportokon belül szokás termelékenységi versenyeket hirdetni és az egyes országokban található gyárakat ezzel is jobb teljesítményre ösztökélni. Ezek sorrendje - azonos technológiájú gyárak esetén - gyakran nem egyezik meg a gyárak közötti bérszínvonal sorrendjével. Ez is mutatja, hogy a bérszínvonal bizony jelentős mértékben és huzamosan eltérhet a termelékenységtől - azaz más tényezők is jelentősen befolyásolhatják azt, nem egyértelmű a bérek és a termelékenység közötti kapcsolat.

Nagy vonalakban azért lehet összefüggés az átlag munkavállaló képzettsége, az egy főre jutó gdp, és a fizetések között.

"bérfelzárkóztatás. Lehetne persze jól érteni a fogalmat, miszerint ügyeljünk arra, hogy a gazdasági fejlődésből a munkaerő is igazságos mértékben részesedjen." OK, akkor értsük jól a fogalmat és ügyeljünk rá! Jelenleg kinek is a reszortja, hogy ügyeljen erre az eu-ban??

"Uniós béreket Magyarországnak! Madár István2017. május 23. 05:50 A bérunió az új politikai szlogen, ami egyszerűnek és logikusnak tűnik: ha már egyszer egységes a piac ebben a fránya Európai Unióban, akkor a bérek is legyenek egységesek! Milyen kár, hogy ez az egész egy méretes butaság. Kevés kártékonyabb, a közgondolkodásba hamis ígéretet csempésző kifejezést ismerek, mint a bérfelzárkóztatás. Lehetne persze jól érteni a fogalmat, miszerint ügyeljünk arra, hogy a gazdasági fejlődésből a munkaerő is igazságos mértékben részesedjen. Ingoványosabb talajra merészkedünk, amikor azt fejtegetjük, hogy időnként megengedhetjük magunknak, hogy a bérek gyorsabban növekedjenek a hosszabb távon fenntartható ütemnél, de még ennek is lehet időnként értelme. (Ennek jellemzően ciklikus megfontolásai lehetnek, például a high pressure economy koncepciója fejteget ilyesmit.) A bérfelzárkóztatáson azonban a hétköznapokban sajnos nem a fentieket értjük, hanem használóik egyszerűen azt kívánják vele sugallni, hogy valamilyen homályos összeesküvés-elmélet eredményeképpen mi magyarok kevesebb munkajövedelmet kapunk, mint amennyi járna. Ezt az értelmezést erősíti a Jobbik újramelegített bérfelzárkóztatási javaslata, a "bérunió". Az ellenzéki párt ötlete szerint ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért kellene fizetni az egész Európai Unióban. Igazából az egész ötlet képtelenségét gyorsan beláthatjuk, ha abba belegondolunk, hogy amennyiben nem rendel el a párt Európa-szerte általános bércsökkentést, akkor a béreknek a teljes unióban a legmagasabb ismert szintre kellene emelkedniük. Lépjünk túl ezen a problémán, és tételezzük fel, hogy a bérunió mindössze arra vonatkozna, hogy a kelet-közép európai uniós tagországok béreit kell az uniós átlagra "felzárkóztatni". (Ezzel persze elegánsan átlépünk azon a kérdésen is, hogy miért vannak Nyugat-Európában is látványos bérkülönbségek, de egy politikai szlogennél ne keressünk ilyen kifinomultságot. Azzal se foglalkozzunk, hogy ugyan ki a fene fogja betartható módon előírni egy piacgazdaságban, hogy "tessék több bért fizetni a dolgozóknak".) Aki a közgazdasági finomságokra kevésbé fogékony, két egyszerű kérdésre kell, hogy választ kapjon. Indokolt-e, hogy az országok közötti bérkülönbségek a termelékenység ("fejlettség") függvényében alakuljanak? Valóban megfigyelhető-e, hogy a bérkülönbségek fő befolyásoló tényezője a gyakorlatban a termelékenység (vagyis nincsen további "gonoszság" a relatíve alacsony béreink kialakulásában)? Mindkét kérdésre egyértelmű igen a válasz. Nem nehéz belátni: az országok közötti bérkülönbségeknek közgazdasági oka van. Egy országban a benne lévő szereplők a saját maguk által előállított értéken osztozkodnak. Ez alapján alakulnak ki az árak és a bérek. Ha a béreket önhatalmúlag megemeljük, akkor másnak nem jut a jövedelemből, a foglalkoztatók jelentős része (a vállalatok és az állam) egyszerűen tönkremegy. Képzeljük csak el: Holnap a fodrászok, szakácsok, fuvarozók és minden más munkaerő-igényes szolgáltató ágazat bérei a nyugat-európai szintre emelkednek. Az eredmény: a cégek vagy csődbe mennek, vagy drasztikusan árat emelnek. Mivel a piaci szolgáltatások árszintje az uniós átlag felét sem éri el, ennek van is tere, bár fogyasztóként a helyenként brutális drágulásnak biztosan nem örülnénk. Holnap a tanárok, egészségügyi ápolók, orvosok, bérét szintén felemeljük a nyugati bérszínvonalra. A zömében állami szolgáltatásokra persze nincs pénz a költségvetésben, úgyhogy méretes adóemelésekkel lehet rá megteremteni a fedezetet. Csak a miheztartás végett: a kórházi ellátás árszintje az uniós átlagnak a negyedét sem éri el, könnyű elképzelni, hová ugranának az árak és az adók, ha a legnagyobb költségtételt, a munkaerő árát ilyen mértékben megemelnénk. Azt, hogy milyen okai vannak a bérkülönbségeknek (és hogy ezeket az okokat miért nem feltétlenül érezzük nyilvánvalónak a hétköznapokban) a "De tényleg, miért keres többet egy osztrák, mint egy magyar?" című írásunkban tárgyaltuk. Azt, hogy a bérek és az árak a "helyükön vannak-e", vagyis hogy ezek tényleg úgy alakulnak, ahogyan az a közgazdasági törvényszerűségekből következik, Oblath Gábor a "Felzárkóztak az árak és lemaradtak a bérek? Tévhitek, tények és közgazdasági összefüggések" című tanulmányában (pdf) igazolta. Ha a fentiekből nem lenne nyilvánvaló: a bérunió ostobaságát nem menti az a kitétel, hogy csak azonos munkáért követel azonos bért. Kétségkívül ez legalább azt megengedi gálánsan, hogy azok jobban keressenek a nyugati országokban, akik láthatóan több értéket állítanak elő. Csakhogy a bérunió még ezt figyelembe véve is nonszensz konstrukció. Ugyanis a fent leírt, országon belüli jövedelemosztozkodás fontos eleme, hogy a fejlődéssel párhuzamosan azoknak is több jut, akik amúgy pontosan ugyanazt csinálják, mint korábban. Azért keres egy bécsi fodrász sokkal többet, mert magasabb termelékenységű kuncsaftjai vannak. A fodrászok ott úgy tudnak "kiharcolni" magasabb bért, hogy a magasabb termelékenységű embereknek nyújtott szolgáltatása többet is megér. Egyszerűen azért tudnak 5-10-szeres árakkal dolgozni, mert egy fejlettebb gazdasági környezetben ugyanaz a munka többet ér. Általában is kijelenthetjük, hogy azokon a területeken, ahol a termelékenység nem tud növekedni (tipikusan az élőmunka-igényes szolgáltató szektorokban) ott az országban képződő egyre magasabb jövedelemből áremeléseken keresztül kérnek részesedést a munkavállalók. Ugyanez a mechanizmus érvényes az állami alkalmazottakra (pl. oktatás, egészségügy) is. Ott a magasabb nemzeti jövedelem a nagyobb adóbevétel formájában biztosít sokkal magasabb keresetet olyan szakmákban, ahol egyébként technológiai értelemben valóban hasonló hatékonyságú munka zajlik. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a mai magyar jövedelmek között ne találhatnánk olyat, ami sérti az igazságérzetünket. Ezek emelését azonban nem lehet úgy megoldani, hogy egy országtól erőn felüli bérek kifizetését kérjük, mert annak csőd a vége. Vagy esetleg még megkérhetjük a németeket, franciákat, hogy a bérunió érdekében ugyan egyenlítsék már ki a jövedelmeket úgy, hogy az adójukkal dotálják az alacsonyabb bérszínvonalú országok dolgozóit. Valószínű azonban, hogy ők nem így képzelik az Európai Egyesült Államokat. Addig is, amíg rájönnek, micsoda zseniális ötlet a bérunió, érdemes lehet azon is gondolkodni, hogy milyen nemzeti gazdaságpolitika szolgálhatja valóban a magasabb jólét megteremtését. Mert az igazán ránk férne."

vagy cseréld ki Botkára vagy bármelyik politikusra - hiszen mind hazudik, mert a pártok első számú célja kizárólag a hatalom megszerzése majd megtartása.

Én meghallgattam Vona nyilatkozatait erről, azt nem állítanám, hogy hazudik mivel nem mondta azt, hogy itt EU-s bérek lesznek - és ezzel nem védeni akarom -, hanem azt mondta, hogy ennek a lehetőségeit meg kell vizsgálni és megtalálni a megfelelő eszközöket. Elméletileg lehetséges a bérunió, de ezt csakis úgy lehet megoldani ha központilag, célzott támogatással egészítik ki a béreket, mivel az EU struktúrája eleve lehetetlenné teszi, hogy periféria országai valaha is felzárkózzanak a nyugat-európai országokhoz bér- és életszínvonalban. Ebben a környezetben egy közép-európai kis- és középvállalkozásból soha nem lesz egy tőkeerős, multinacionális vállalat mert egész egyszerűen nem fog tudni megerősödni. A fejlesztésre fordított támogatások meg nem érnek semmit, ezt a saját bőrünkön tapasztaljuk, eltűnnek a zsebekben a korrupcós ügyleteken keresztül és nem csak nálunk van így, hanem mindenhol. Na, ennyi erővel a béreket is nyugodtan ki lehetne egészíteni költségvetési pénzekből, és akkor nem csak egy-két oligarcha részesedne az EU-s támogatásokból, hanem mindenki, aki dolgozik. De ez úgy sem fog megvalósulni, mert úgyis oda szivattyúzzák a zsetont, ahol már amúgy is csomó pénz van, meg amúgy is annyira unortodox, hogy senki nem támogatná. Azonban ne feledjük, hogy eddig mindenki beígérte az EU-s béreket a politikai palettán, Kovács Lászlóék az EU csatlakozás előtt, jött Fletó, legutóbb Orbán ígért belátható időn belül osztrák életszínvonalat, most meg Vona kapargatja a témát.

09:40 | Brutális összeget költ a kormány járműbeszerzésre Ha majd brutális összegeket költ a kormány az oktatásra, akkor majd 15-20 év múlva vissza lehet térni az uniós bérek problémájára.

Annyi kiegészítést tennék még, hogy a szociális pillért is próbálják uniós szintre emelni. Ezzel együtt egész kerek lehetne ez a témakör.

A bérek alakulásának folyamata nagyon fontos kérdés. Az én megközelítésem szerint a bérek a humán tőke részesedését fejezi ki a megtermelt jövedelemből. Egy múltkori hozzászólásomban azt próbáltam Hayek-en keresztül szemléltetni, hogy mind a piac mind az állam ki tud zsákmányolni, amit mi már megéltünk. Ezen fontos lenne segíteni. Ha a bérunió távoli is egy munkajogi szabályozási unió logikus lehetne, ami működhetne opcionálisan is a nemzeti szabályozás mellett. A másik kérdés a részesedés a jövedelemből. Meglátásom szerint a jelenlegi szabályozás nem biztosítja ennek megfelelő elérhetőségét és számomra a sztrájk is mint egy végső fegyver sem igazán szimpatikus, mert azt az alapján lehet jól működtetni, ha nehezen kicserélhetők és annak nem a termelékenység az alapja. Szerintem egy bírósági mechanizmus helyesebb lenne a humán tőke részesedésének megállapítására. Egyébként így az egyén nem lenne sem a piac sem az állam szolgája, hanem a maga ura lehetne. Ez egy érdekegyensúlyi(ezt Lenkovics Barnabás professzor nevezte meg a devizahatározatban, én csak próbálom tovább vetíteni) modell. A globalizáció paradoxona című könyv(Dani Rodrik) is egy folyton alakuló érdekegyensúlyi modellt mutat be megoldó tanmeseként a végén. Egyébként egy ilyen megközelítéssel a valutaövezet is optimálisabbá válhatna, amiben a bérek nagy feszültséget okoztak és a válság hosszát is jelentősen befolyásolták.

Mindkettő tett már annyit amivel kiérdemelik azt, hogy alkalmatlanok az ország irányítására.

Most cseréld ki Vonát Orbánra, és a kijelentés akkor is tökéletesen helytálló. :)

Vona hazudik, ráadásul ezt ő is nagyon jól tudja de agyhalott támogatóinak ez jó. Alkalmatlan arra, hogy miniszterelnök legyen.

Azt is mondjuk ki, hogy Magyarország EU-s csatlakozása előtt mindenki a bérfelzárkózással kampányolt. Vissza lehet nézni Kovács László és Medgyessy Péter nyilatkozatait abból az időből. Kovács azt mondta, hogy már az első néhány évben látszódni fognak a bérfelzárkózás jelei. Ez nem hazugság? Merthogy itt a mainstream média és az akkor bérfelzárkózással kampányoló politikusok csoportja azzal vádolja a populista pártokat, hogy téves információkkal bombázzák a közvéleményt. Még a brexitet is visszacsinálták volna mert Nigel Farage azt találta mondani, hogy a brit kilépés esetén jelentős pénzeket lehetne átcsoportosítani az egészségügybe azokból a forrásokból, amelyet az EU kasszájába fizetnek be, és ebből mekkora botrány lett, hogy egy hazugságra alapozva szavazták ki magukat a britek (vissza lehet keresni a portfolio cikkeit erről). Az érvek, amelyeket a Magyarország EU-s csatlakozása mellett hoztak fel 2004 előtt, egy jó részük ugyanúgy hazugságon alapul, de azokat senki nem feszegeti, mivel nem populisták mondták. Mondjuk ki világosan, nem kell köntörfalazni: az EU jelenlegi struktúrájában Magyarország - de tekinthetjük az egész kelet-európai régiót is - soha nem lesz képes elérni a nyugat-európai élet- és bérszínvonalat. Ergó, becsapták a magyarokat is az EU népszvazás előtt mert az ellenkezőjét állították. Hosszútávon pedig ha ekkora szakadék lesz az egyes országok között életszínvonalban, az az EU szétesését fogja eredményezni.