Nekem meg a folyamatos okoskodásod kezd kicsit unalmassá válni. Na jó. Majd akkor írok újra, ha megint előjössz valamivel, amit nem értesz, de megpróbálsz "megmagyarázni" valami orbitálisan tudatlan módon.
sziasztok, itt nagyságrenddel értelmesebb a diskurzus... mivel a csillagászat a 3. hobbim és csak a rossz időzítés miatt nem lettem csillagász, néha ha lesz időm bekapcsolódok
ez az olbers paradoxon, a fény elhalványulása. A probléma: a csillagok eloszlása többé-kevésbé egyenletes a világegyetemben. Amennyiben végtelennek fogjuk fel a világegyetemet úgy a csilagok számának is végtelennek kell lennie. Ez esetben valóban az éjszakai égbolt is fényes lenne A csillagok fénye a távolságukkal fordítottan arányos. Ez
azt jelenti, hogy ugyanaz a csillag amelyik kétszer olyan messze van négyszer
halványabb. Ugyanakkor a távolság növekedésével négyzetesen egyenesen arányos a
belátható mező. Tehát 200 fényév távolságban látható csillagok 4x annyian
vannak mint a 100 fényév távolságban láthatók. E két szabály gyakorlatilag
kioltja egymást, ami azt jelenti, hogy az adott távolságban lévő összes csillag
együttes fénye független attól mekkora ez a távolság. Emiatt
az éjszakai ébolton vakítóan fényes csillagok sokaságát kellen látnunk.Kissé
csökkenti a fényerőséget az a tény, hogy sok csillagot nem tudunk észlelni mert kitakarja az előtte lévő. Ez
esetben még mindig vakító fényességű lenne az éjszakai égbolt, mert a látható
csillagok száma így is rettenetesen sok volna. Szintén csökkentheti a fényüket
a világűrben keringő porszemcsék, melyek a fény egy részét elnyelhetik, de persze ez sem elegendő hiszen ezen porszemcsék egy idő után felforrósodnának a vakító fénytől és ugyanúgy ragyognának. Ez alapján feltételezhetnénk, hogy amennyiben végtelen lenne a világűr úgy az éjszakai égboltnak is fényesnek kellene lennie...de mi a megoldás? Talán nem végtelen a csillagok száma, és míg maguk a csillagok időben nem végtelen ideig élnek így sosem egyszerre ragyog az összes csillag, hanem halálukkal egyenes arányban sokkal kevesebb. szeintem nincs itt semmilyen abszurd dolog
Ha figyelmesen olvastad (volna) a felvetésemet, akkor (elsősorban) nem is az volna a "láthatósági probléma" lényege, hogy miért nem töksötét vagy miért nem vakítóan fényes a látható égbolt (hanem ilyen temperált, ahogy látjuk is), hanem az, hogy miért láthatóak ennyire élesen a többmillió vagy akár többszáz-millió fényévről idevilágító objektumok.. 🤫... hiszen a belőlük kilépő "egykori" fénykvantum-nyaláboknak annyi idő alatt míg a műszereinkbe "érkeztek", elvileg a felismerhetetlenségig el kellett volna torzulniuk - mármint egymáshoz képest - az útjukon... ehelyett úgy tűnik, hogy még milliárdod milliméterre sem divergáltak. . Nem baj amúgy, ha még most sem érted... engem nem zavar. 🙋🏻♂️🤗
"Egy francia csillagász egy darab spanyol kolbászból készült fotóról azt állította, hogy az a Proxima Centauri csillagról készült a James Webb űrteleszkóppal. 🤣 . A hazájában ismert csillagásznak számító francia Étienne Klein alighanem vicces kedvében volt, amikor a Twitteren megosztotta az alábbi fotót azzal a szöveggel, hogy a kép a Proxima Centuriról készült, a Naphoz legközelebbi csillagról, amely 4,2 fényévre van tőlünk. .
"A fotót a James Webb űrteleszkóp készítette. Micsoda részletesség! Napról napra egy új világ tárul elénk." - írta a zűrtroll. .
""Egy francia csillagász egy darab spanyol kolbászból készült fotóról azt állította .... " . milyen az a kolbászból készült foto? :) . amugy ebből is látszik h az alfa centauri távolságban már kolbászból van a kerítés! :)
Tudomány és Csillagászat