És mi van a pesti olajtőzsdével? Ezért nem jött létre?
AZért szükség van az USA-ra, ha nincs USA, most náci uralom alatt lennénk valszeg. Meg ki tudja, oroszok, kínaiak is mikor hülyülnek meg, mikor kerül hatalomra egy dilinyós, ezekkel szemben meg csak az USA tudna tenni valamit.
Épp tegnap néztük meg a Syriana c. filmet, amely az amerikai gazdaság-politika-olajbiznisz összefüggéseit vizsgálja, főszerepben Matt Damon és George Clooney. Hát elég mély film és eléggé elgondolkodtató. Erre ma reggel ezt a cikket találtam a neten. Nagyon kemény cikk, egy kicsit képbe hoz, hogyan is zajlanak a dolgok a világban anélkül, hogy egy átlagember ebbe belelátna. Mindenképpen olvassátok el.
Röviden miről szól az írás:
Elemzés az Energy Bulletin-bol.
Az amerikai dollár alapja az olaj tulajdonképpen. Két tozsde van,
ahol olajat lehet venni: egyik Londonban, másik New York-ban. Ha lenne egy
tozsde, ahol euróban lehetne olajat venni, akkor a dollár valószínűleg sokat
vesztene az értékéből. Ezen dolgozik Irán. Ha ezt végiggondoljuk, minden
pofonegyszerű lesz.
Az USA műbalhét csinált-csinál úgy Irak, mint Irán tömegpusztító fegyverei
körül. Azt senki nem veszi komolyan, hogy "félt-fél" ezektől az országoktól,
pillanatok alatt képes oket ausradieren. 2000-ben Szaddam azzal ásta meg a
sírját, hogy az embargó-engedélyezte olajexportjáért eurót, s nem dollárt
kért. A világpiacot uraló, dollárral dolgozó amerikai és brit olajtozsdék
ellensúlyozására Irán 2001 óta azon dolgozik, hogy Teheránban megnyíljon egy
euróelszámolású olajtozsde. Ez a terv sokkal közelebb áll a megvalósuláshoz,
mint az állítólagos atomfegyverprogram, s ez az, ami valóban csípi Bushék
szemét.Amennyiben az USD megszunik kizárólagos nemzetközi tartalékvaluta
lenni, Amerikának annyi...Nem tudja tovább finanszírozni lakosságának a
termeléssel alátámasztottnál 20%-kal nagyobb fogyasztását /élosködését/, Bush
"demokráciaterjesztésnek" nevezett ámokfutásának finaszírozását. Kína és
Oroszország szép csendben elkezdett átállni euróra, az oroszok 100 milliárd
dolláros nagyságrendben nemesfémeket is felhalmoznak, készülnek a dollár
megroggyanására. Bush bölcs vezetése alatt a dollár 40%-kal devalválódott, s
Irán ennek levét issza...
(idézet az Energy Bulletinbol:)
A nemzeti kormányok adót vetnek ki állampolgáraikra. A birodalmak ugyanezt
teszik, de emellett megadóztatják a fennhatóságuk alatt levo országokat is. A
birodalmak történelme -akár a görög vagy a római, akár az oszmán vagy a brit
birodalomé- azt bizonyítja, hogy mindegyik birodalom gazdasági életében
óriási, szinte meghatározó szerepet játszott a behódoltatott országokból
behajtott adó. Adói beszedésekor a birodalom két pillérre támaszkodott: a
meghódítottaknál erosebb, fejletebb gazdaságára, s egy ugyancsak eros, a
többiekénél korszerubb hadseregre. A meghódoltaktól beszedett adó egy része a
birodalom urainak jólétét emelte, egy részébol birodalmi érdekekbol kiindulva
fejlesztették befolyási övezetük egyes részeit -pl. a brit
kaucsukültetvények-s mindig igen nagy figyelmet szenteltek és rengeteg pénzt
költöttek fegyveres eroik fejlesztésére, mivel ez volt adószedési "joguk" fo
argumentuma.
A történelem arról is szól, hogy az adófizetésre kötelezett népek
különbözoképp rótták le a rájuk kényszerített kötelezettséget. Általános volt
az arany és az ezüst, amíg pénzként használták, de rabszolga, katona,gabona,
szorme, vagy más mezogazdasági termék vagy természeti kincs is megfelelt az
erosebbnek. Gyakorlatilag a gazdasági javak bármelyike megfelelet adónak, ha
arra szüksége volt a birodalomnak, és a meghódolt ország képes volt azt
eloállítani. Az adók beszedése mindig közvetlenül történt: a gyarmat
közvetlenül gyarmattartójának szállított.
A XX. században eloször sikerült egy államnak közvetve, az infláció
segítségével adót szednie az egész világtól, s ez az állam az USA. Minden
elozo birodalomtól eltéroen nem közvetlenül kényszerítette a többieket
adófizetésre. Az történt, hogy eloször világszerte elterjesztette a
valutáját, a dollárt, aztán megtagadta, hogy visszaváltsa aranyra. Az USA
árukat és szolgáltatásokat vásárol külföldön dollárjáért, s mivel nincs a
dollár mögött állandó, szilárd fedezet, az fokozatosan inflálódik. Ez azt
jelenti, hogy árujáért, szolgáltatásáért dollárt kapó eladó vevoként a dollár
elértéktelenedésének függvényében egyre kevesebb értékhez juthat hozzá,
magyarul adót fizet a dollár mögött álló hatalomnak...
...Egy hosszú folyamat végén, amikor 1970-71-ben egy sor állam,élükön a
franciákkal követelni kezdte, hogy az USA vállalt kötelezettségének
megfeleloen váltsa aranyra a tulajdonukban levo dollárt, az USA kormányzata
1971. aug.15-én bejelentette, hogy nem teljesíti a követelést. Bár a
propaganda úgy állította be az esetet, hogy ez a lépés az "arany dollártól
való elszakítása" volt, valójában ezzel az USA kormányzata pénzügyi csodöt
jelentett. Megtörtént: az USA kinyilvánította, hogy új birodalom született,
ahol o a gazda. Azóta az USA hihetetlen mennyiségu árut és szolgáltatást kap
a világtól anélkül, hogy a világ ezért bármiféle ellenszolgáltatást kapna. A
világ képtelen volt ez ellen bármit is tenni -folyt a hidegháború- s azóta az
USA adófizetojévé vált, akár tetszik neki, akár nem.
Ettol a pillanattól az USA rákényszerítette a külföldet, hogy elfogadja a
devalválódó dollárt értékeiért, ezzel adófizetojévé tette, egyben létrehozott
egy olyan kényszerpályát, amelyen tetszik, nem tetszik, minden államnak
pénzügyi tartalékai nagy részét USD-ben kell tartania.
1971. elején nyilvánvalóvá vált, hogy az USA képtelen lesz külföldön
szétszórt dollárjait aranyra váltani. Ekkor az USA egy szenzációs
álommegállapodást kötött Szaúd-Arábiával, a világ elso számú
koolajexportorjével. A szerzodés szerint az USA mindenben támogatja a Szaúd
uralkodó házat, uralmának "örökéletuvé" tételéért cserébe a királyi család
pedig kötelezte magát, hogy csak USD-ért hajlandó olajat eladni. Az OPEC-ben
Szaúd-Arábiának ármeghatározó, dönto szava volt, s "némi" amerikai
nyomásgyakorlás segítségével rávette a többi OPEC tagot is, hogy kövesse ezt
a gyakorlatot. A világ, ha olajat akart venni, kénytelen volt dollárra szert
tenni. És ahogy nott az olaj iránti igény, úgy nott az olaj ára, s ezzel
együtt a dollár szerepe és kereslete. A dollár mögé az aranyfedezet helyett
az olajfedezet lépett.
Ez a gyakorlat a dollár szerepének mértéktelen megerosödéséhez vezetett.
Mindaddig, amíg a helyzet nem változik, a világnak dollárt kell gyujtenie,
hogy olajat vásárolhasson. Mindaddig, amíg csak dollárért lehet olajhoz
jutni, a dollár világuralmi helyzete megkérdojelezhetetlen, s az USA továbbra
is sarcolhatja a világot. Azonban ha valamilyen oknál fogva a dollár
elvesztené azt a kiváltságát, hogy csak érte lehet olajhoz jutni, ez azt
jelentené, hogy az USA birodalmának vége. A birodalom létének megorzése
megköveteli, hogy olajat csakis dollárért lehessen venni. Eme feladat
végrehajtását megkönnyíti, hogy az olajtartalékok zöme olyan országokban van,
amelyek sem politikailag, sem katonailag nem elég erosek ahhoz, hogy
olajukért dolláron kívül más valutát is merjenek kérni. Ha valaki megpróbál a
sorból kilépni, azt a "gazdának" a helyzet újragondolására kell
kényszerítenie - vagy politikai és gazdasági nyomással, vagy nyers katonai
erovel.
Volt egy ember, aki megpróbált eurót kérni olajáért. Ez Szaddam Huszein volt
2000-ben. Kezdetben mosolyogtak rajta, de amikor kiderült, hogy komolyan
gondolja, minden eszközzel nyomást gyakoroltak rá, hogy hagyjon fel
próbálkozásával. Amikor azonban Irak példáját követve más olajexportorök
-lásd pl. Iránt- kezdtek jenért vagy euróért olajat eladni, s nyilvánvalóvá
vált, hogy veszély fenyegi a dollár monopol helyzetét az olajpiacon, nem
váratott magára a büntetés, az USA odavágott. Irak lerohanása nem Szaddam
atomprogramja, nem az emberi jogok védelme és a demokrácia terjesztése, de
még csak nem is az olajmezok megszerzése miatt történt meg. Ezt a háborút a
dollár, következtetésképp az amerikai birodalom védelmére indították. Arról
van szó, hogy a világ tudomására kellett hozni: mindenki így jár, aki
megpróbálja az olajkereskereskedelemben a dollárt más valutával felváltani.
Sokan azzal vádolják Busht, hogy az iraki háborút az olajmezok megszerzéséért
indította. A vádlók azonban nem tudják megmagyarázni, hogy Bush miért a
háború rizikós útját választotta, s miért nem indította be a bankóprést:
dollárért annyi olajat vehet, amennyit akar, ráadásul kockázatmentesen.
Nyilvánvaló, hogy az olajmezok birtoklásánál nyomósabb ok áll a háború
mögött.
Az is kiovasható a történelembol, hogy a birodalmak általában két ok miatt
háborúztak: 1.,hogy megvédjék magukat 2.,hogy hasznot húzzanak belole.
Amennyiben más okból háborúztak, a mértéktelenül felduzzasztott fegyveres
erok elszívták a birodalom eroforrásait, s ezzel meggyorsították bukását.
Gazdasági szempontból ahhoz, hogy egy birodalom elkezdjen és végigharcoljon
egy háborút, a háborúnak nyereségesnek kell lennie. Az iraki olajmezokbol
származó jövedelem sok-sok évig nem hozza be az iraki háború költségeit. Bush
azért támadt Irakra, hogy megvédje birodalmát. És láss csodát: két hónappal
azután, hogy az USA lerohanta Irakot, megszunt az "olajat élelmiszerért" /nem
dollárért!/ program, Irak eurótartalékát átváltották USD-re, s iraki olaj
most már csak dollárért kapható. A dollár olajpiaci világhegemóniáját
helyreállították. Bush igazat mondott, amikor 2003. máj. 1-én kijelentette,
hogy a feladatot teljesítették. A hazugság abban rejlik, hogy nem a
világot,hanem a dollárt, s ezáltal az USA világbirodalmát mentette meg.
Irán kormányzata kidolgozott egy, az atomfegyvernél is megsemmisítobb hatású
"fegyvert", amelyik szétrombolhatja azt a finanszírozási rendszert, ami az
amerikai birodalom fundamentuma. Ez a fegyver sz iráni olajtozsde, ennek
megnyitását 2006. márciusára tervezik. A tervek szerint ezen a tozsdén az
üzleteket euróban kötnék, ez nyilvánvalóan azzal jár, hogy itt csak euróért
lehet olajat venni. Gazdasági értelemben ez sokkal jobban veszélyezteti a
dollár egyeduralmát, mint Szaddam ügyködése, mert itt minden az eurón
alapulna, a dollár semmi szerepet nem kapna. Ha a teheráni tozsdét
megnyitják, akkor hamarosan megtörténhet, hogy mindenki szívesen átáll az
euró elszámolású olajkereskedelemre:
-az európaiaknak nem kell dollárt vásárolniuk és tartalékolniuk, hogy
kielégítsék olajszükségletüket, saját valutájukért vehetik meg. Az euróra
váltás az olajkereskedelemben végtelenül megerosítené az euró tartalékvaluta
szerepét, ezen Európa sokat nyerne az USA rovására.
-A kínaiak és a japánok különösen szívesen áttérnének az új rendszerre, mert
ez lehetové tenné, hogy tetszés szerint csökkenthessék hatalmas
dollártartalékaikat, s az euró bevonásával diverzifikálhassák
valutatartalékaikat, ezzel kivédve a dollár értékvesztésébol adódó tetemes
veszteségeiket. Dollárjaik bizonyos részét minden bizonnyal a biztonság
kedvéért megtartanák, egy részét azonnal átváltanák, s jelentos
dollártartalékot hagynának amerikai vásárlásaikra. Az azonban biztos, hogy a
jövoben képzodo tartalékaikat nem elsosorban dollárban tartanák, az euró
taralékvalutaként is elonyt élvezne.
-Az oroszoknak szintén megvannak a saját gazdasági érdekeik, hogy áttérjenek
euróra. Kereskedelmük meghatározó részet Európával bonyolítják le. Emellett
számottvo az olajexportáló országokkal és Kínával, Japánnal lebonyolított
kereskedelmük. Az euróra való áttérés egyszerusítené, megerosítené és gyors
ütemben fejlesztené ezeket a kapcsolatokat. Az oroszoknak láthatóan nem
tetszik, hogy az értékét veszto dollárt támogassák. Oroszországban újra
életre kelt a nacionalizmus, és ha az euróra való áttérés csapás lesz az
amerikaikra, ok örömmel részt vesznek ebben és a sok megaláztatás után
kajánul végignéznék, hogy miként vérzik ki Amerika gazdasága.
-Az olajexportáló arab országok, amelyek szintén hatalmas dollártartalékokkal
rendelkeznek, szintén szívesen áttérnének az euróra, és szintén szívesen
diverzifikálnák euróval devizatartalékaikat az értékét veszto dollár
rovására. Mivel kereskedelmük zöme nekik is Európával bonyolódik le, nekik is
egyszerubb euróval dolgozni, ráadásul csökkentik a dollár gyengülésébol adódó
veszteségeket és kockázatot. Az sem mellékes, hogy az arab világban soha nem
látott méretu az amerikaellenesség, s össznépi öröm kísér minden Amerikát ért
kárt.
Egyedül a britek kerülnének az üllo és a kalapács közé. Mindig stratégiai
partnerségben álltak az USA-val, de ugyanakkor közvetlenül tapasztalják a
kontinentális Európa ellentétes nyomását. Egyenlore sok okuk van rá, hogy az
erosebb oldalán maradjanak. Más kérdés, hogy évszázados partnerük hanyatlását
látva továbbra is támogatják, vagy hátbadöfik oket? Nem szabad figyelmen
kívül hagyni, hogy jelenleg két meghatározó olajtozsde van: a new-yorki NYMEX
és a londoni nemzetközi olajtozsde, az IPE. Mellesleg mindkettonek amerikaiak
a tulajdonosai. A britek vagy elmerülnek a süllyedo hajóval, vagy feladják
mindazt, amiért eddig küzdöttek, s a londoni tozsdén kiállnak nemzeti
érdekeik mellett. Megjegyzendo, hogy a britek minden bizonnyal amerikai
nyomásra orzik nemzeti valutájukat, a fontot, s a stratégiai partner
követelésére nem váltanak euróra: ez azt jelentené, hogy a londoni tozsdén
-lévén GB az euroövezet tagja- automatikusan euróban is lehetne olajüzletet
nyélbeütni, ez pedig halálos csapás lenne a dollár, tehát az USA számára.
Báhogy döntenek a britek, ha az iráni tozsde muködni kezd, a foszereplok -az
európaiak, kínaiak, japánok, oroszok és japánok- szívesen áttérnek euróra, s
ezzel pontot tesznek a dollárhegemónia történetének végére. Az USA önös
érdekei miatt nem engedheti ezt meg, s a legkülönbözobb stratégiák
alkamazásával leállíthatja vagy zavarhatja az iráni olajtozsde muködését:
-szabotázs a tozsde ellen. Ez lehet számítógépvírus, az adattároló és
adatforgalmazó hálózat muködésénk ellehetetlenítése, de akár 9/11 típusú
támadássorozat bármilyen, az olajkereskedelemmel vagy termeléssel összefügo
szervezet vagy létesítmény ellen.
-Államcsíny, hatalomváltás Iránban. Kétségtelenül ez lenne a legjobb megoldás
az USA számára.
-Szerzodékötés az iráni olajtozsde önkorlátozásáról. Ez szintén kituno
megoldás lenne az amerikaiak számára. Ezzel az a baj, hogy az irániak
tisztában lennének azzal, hogy az USA távlati célja továbbra is a fenálló
rezsim megdöntése, s az olajpiac eredeti állapotának visszaállítása marad.
Egyébként ha az USA elobb szabotázzsal vagy államcsínnyel próbálkozik, a
tárgyalásos út elképzelhetetlen.
-Elérni az ENSZ-nél, hogy bármilyen indokkal nemzeközi felhatalmazással
háborút indítsanak Irán ellen. Ez, ismerve az állandó BT tagok álláspontját,
alig kivitelezhetonek látszi. Az Irán ellen irányuló hallatlanul intenzív
propagandahadjárat -az atomfegyverkezés és a terrorizmus állandóan ismételt
vádja- az Irán elleni ENSZ-határozat kikényszerítését szolgálja.
-Egyoldalú megelozo atomcsapás. Ezt a borzalmas stratégiai döntést csak akkor
hozzák meg, ha felkészültek egy ugyancsak egyoldalúan vívott, talán néhány
szövetségessel támogatott totális háborúra. Amerika valószínuleg Izraelre
bízza a piszkos munka elvégzését, amit az örömmel el is vállalna.
-Egyoldalú nukleáris háború. Ez a legkegyetlenebb és legrosszabb variáns.
Eloször is, az USA katonai tartalékait csaknem teljesen igénybe veszi iraki
és afganisztáni kalandja. Másodszor: az USA még jobban elrontaná a számottevo
országokhoz fuzodo viszonyát. Harmadszor: tiltakozásuk jeléül a nagy
dollártartalékokkal rendelkezo országok csendben visszütnek, megszabadulnak
hatalmas dollártartalékaiktól, hogy pénzügyileg elvegyék az USA kedvét és
lehetoségét a katonai ero fitogtatásától -ami megtörtént Irakkal, s ha
ugyanez megtörténik Iránnal, akkor bárkivel megeshet az, hogy az USA
lerohanja, ez ellen pedig nyilvánvalóan közös érdek tenni.
Bármi lesz a stratégia döntés, ha az iráni tozsde muködni kezd, azt tisztán
gazdasági önös érdekekbol egyre több állam fogja támogatni, ez pedig megássa
a dollár sírját. A dollár fokozatos trónfosztása felgyorsítja az inflációt az
USA-ban, ez pedig a meglevo hosszútávú államkölcsönökre gyakorol majd
nyomást. Az USA választási kényszerbe kerül: vagy defláció, vagy
hiperinfláció. Ilyenkor szokott jönni a "szokásos gyógymód": drasztikus
kamatemelés...
...A történelembol az is kiolvasható, hogy ha valami megtörhénhet, valami
hasonló elobb-utóbb be is következik. Egy dolog van, ami örök: a változás.
Vége
/Néhány, közel sem mellékes tény:
-az USD 2000-tol kb. 40%-ot vesztett értékébol az euróhoz képest
-az USA külkereskedelmi deficitje napi 2.000.000.000 $ körül mozog
-az USA szövetségi költségvetésének egynegyedét fegyveres eroire költi, ez az
összeg jóval több, mint a világ fegyverkezésre költött kiadásainak fele./
Hungary Fidesz sees Richter, Egis making too much money, wants to up health spending 70%
Friday, 24, March 2006 03:36:00 PM
Hungary's main opposition party Fidesz would raise healthcare spending by 70% over four years and keep the core of the health system state-owned if it won elections in April, the party's health minister candidate said on Friday. István Mikola also said a main problem in healthcare was the high profit made by drug makers, including domestic firms Richter and Egis.
meg meg az aramszolgaltatok is gonoszak, a MOL meg a fögonosz....na szepen vagyunk...kimennek a befektetök es felall a hatukon a ször ha ilyet hallanak...ezt a demagog dumat... .
Az émásznál már az maga pozitív hogy egyáltalán fizet osztalékot. Egyébként az osztalék mértéke teljesen megegyezik a várt osztalékkal. A jelenlegi árfolyamra nézve kb. 4,2 %, azonban az eddigi emelkedés nem is az osztalék miatt következett be. MIndenesetre bíztató hogy a történések a CD és a raffi elemzéseit támasztják alá(az egyik 556 a másik 606 forintra tette az idei osztalékot), amikben a célárfolyamok 16 és 20 ezer között vannak.
Szóval a forgatókönyv első fejezetei teljesültek. A következő évre ebben a forgatókönyvben 1000 Ft. feletti osztalék van tervezve, 20k körüli árfolyammal.
Mi a #asz történ vele?? Elmegyek és megcsal? tipikus nő, én mondom. Egyébként nem értem: USA 10y hozamok -0.08, 4,65%, erősödöt némileg a forint is. Lehet, hogy csak szivatás, mert 90 Ft az osztalék? :)
Törölt felhasználó2006. 03. 24. 17:17
#62069
Émász osztalék: 550 Ft
Elmü: 2600Ft
ha jól számolom..
:))) 1FT osztalek ? Minek nezik a tozsdest? valami szervezetnek aminek 1% a nevertekbol adomany ?
Jo hetveget, jovo heten legyetek millomosok ha tudtok !!
TIPPSAROK