Kiszorításkor SZOCHO-t is vonnak, ami +15.5%. A normál értékpapír számlás embereknél van csak így. (A TBSZ és NYESZ számlásoknál nincs adó.) Ha tőzsdén eladsz, vagy ha felajánlod a részvényeidet, akkor a nyereség 15%-át vonják le, illetve tőzsdei eladásnál neked kell bevallanod az adóbevallásodban. 580-as átlagárral én a felajánlást ajánlanám, mert akkor a 599.53 és az 580 közötti ár különbözetének a 15%-át vonják csak le.(Ez gyenge 3 Ft. Ja és nincs eladási jutalék sem, bár a transzferálásért fizetni kell. Darabszám függő is a dolog.)
Hali a normal szamlan miert vonnak le tobbet ,mintha csak egy sima nyereseges uzlet lenne ha megvarjuk a kivezetest? HA nekem pl 580 as atlagaron van reszveny erdemes megvarni a kivezeteets vagy adjam inkabb el most 592 korul ha tudom?
Igen 2 Ft. Az ajánlat meg 599.53 Ft Ha valaki felajánlja példának okáért a mondjuk 1783 db részvényét, akkor NYESZ számlán és TBSZ számlán megkapja a 1783*599.53=1.068.962 Ft-ját. Ft-ra kerekítenek.A példámban 1 fillérrel felkerekítik az összeget. Ez rohadtul nem összekeverendő azzal, hogy a tőzsdén ennél a részvénynél 500 Ft felett 2 Ft az árlépésköz. Amúgy ha lezárul a felajánlási időszak, akkor akadni fognak olyanok normál számlások (ha csekély számban is), akik akkor döbbennek rá, hogy ha nem adják el kb. 58x-en a részvényeiket, akkor a kiszorításkor rosszabbul járnak, mert akkor SZOCHO-t is fizetniük kell.Ez azoknál a legfájóbb, akik kb.500-on, vagy alatta vették a részvényeiket. Arról meg senki ne álmodozzon, hogy az ajánlatot tevő majd beáll 598-ra vagy 600-ra, mert ilyet soha nem tettek az elődök sem. ELMŰ-nél ugyan volt egy kb.10-12db-os kötés ajánlattétel után 35.000 Ft-on (ajánlati ár 34.585 Ft volt), de az egy lelkes kisbüfi vétele volt csak.
Nem büfi, hanem aki ki akar szorítani. Ha itt veszi meg, egyszerűbb. Én sem értem, miért nem állítanak rá valakit. Beállna 598-ra, és kiporszívózná a könyvet. Sokan odaadnák, hogy ne kelljen pöcsölni a papírokkal, meg a postára mászkálniuk. Talán nézik, hogy mennyire hajlandó lemenni a nép. Idő van még, mint a tenger.
Nem erre gondoltam. Eddig ahány kivezetés volt, mindig vettek könyvből is, nekik is egyszerűbb az életük, hogy nem kell adminisztrálni. Na most ha én el akarom adni simán a kereskedésben akkor hová álljak? 598-ra nem fogok, nem adom áron alul, 600-at meg nem biztos hogy kiveszik.
Gyerekek, ez az 599,53 ez mit jelent a gyakorlatban? A kerekítés szabályai élnek, azaz 600Ft? Vagy a kereskedési szabályok, a kétforintos lépésközzel? Azaz 598 után 600 a következő szint, tehát megint csak 600FT? Vagy megváltoztatják a kereskedési szabályokat és be lehet majd állni század pontossággal a könyvbe?
TBSZ és NYESZ számlán nincs sietség, mert megvárom, hogy kiszorítsanak, hiszen 0% az adó. Normál számlán viszont nem várnám meg, hogy kiszorításnál a 30.5%-os adóval lehúzzanak! (SZOCHO-t nagyon nem szeretnék fizetni!)
Vagy esetleg az árfolyamnyereséget kell X-elni? Valamelyik nem kellene, hogy szerepeljen a kettő közül, de melyik? -ellenőrzött tőkepiaci ügylet vagy az -árfolyamnyereségként adóköteles ? (Lehet, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügylet a kakukktojás, mert nem tőzsdén válunk meg a részvénytől?)
Valaki tudja, hogy mi ez a lehetőség az elfogadó nyilatkotatban: A részvények eladásából származó jövedelem: -árfolyamnyereségként adóköteles ? (A másik 3 világos. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletként adóköteles ügylet, TBSZ vagy NYESZ számlás ügylet.) Normál számlás felajánlás esetén melyiket kell X-elni? Nem az ellenőrzött tőkepiaci ügyletet?
Az MNB által jóváhagyott kötelező nyilvános vételi ajánlata nem csak a jóváhagyásának alapjául szolgáló 2020.dec.30.-i vételi ajánlat 2.4.1 alpontjának módosítását indítványozta, hanem azt kiegészítette, nevezetesen új előírásokat fogalmazott meg az Összehangoltan Eljáró Személyek, beleértve az Ajánlattevőt, Céltársaságban fennálló befolyásának mértéke című 2.4. pont alatti 2.4.2, 2.4.3, és 2.5 alpontokban.
A 2020. december 30.-án kelt kötelező nyilvános vételi ajánlatot - a 2020.december 15.-én hatályba lépett összehangoltsági megállapodás alapján kijelölt Ajánlattevő az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt tette a Tpt. 68.§ (1) bek. a.) pontjában meghatározott mértékű befolyásszerzés okán és a Tpt. 68.§ (2) bek. (d) pontjában előírtak alapján. A nyilvános vételi ajánlatot az MNB még nem hagyta jóvá emiatt az még nem jogértékű dokumentum.
de nem a kötelező vételire vonatkozik, csak a MTB tesz ajánlatot (MNV nélkül), szóval a decemberi "sok céges" felsorolás a TJB részvények tulajdonlására vonatkozik, nem a vételire.
TAKAREKJZB