Lassan egy éve zajlik Magyarország ellen egy újfajta költségvetési eljárás az Európai Bizottság részérõl. A kormány azonban eddig nem adta be a derekát, és várhatóan nem is nagyon fogja, mert az elvárások elmulasztása nem jár
Itt a múltbéli számokkal is nagy gond van... Naqgyon eltérnek a bizottság számai a kormányétól. Az egy dolog, hogy nem ugyanaz az idő intervallum van lefedve, de meg kel nézni a 2016, 2017, és 2018 évi számokat...A bizottság majdnem 4% hiányt mutat ki, ami a kormánynál 2-nél kicsit több, ami valójában 1.8 körül lesz. Vagy a 2017-es számok sincsenek köszönő viszonyban sem. Tehát a bizottság görbéjének "lelógó" része egyáltalán nem igaz... Ráadásul hamis számok alapján a jövőre való kivetítést alkalmazni, nem éppen a sikeres előrejelzés receptje... És akkor finom voltam, mert mondhattam volna azt is, hogy idiótaság...Mit akar a bizottság megszigorítani, amikor a számaik teljesen manipulatívak, köszönő viszonyban sincsenek a valósággal...Jól teszi a kormány, ha nem törődik vele... A lényeg, hogy a valódi görbe rendben legyen, és szépen közelítsen a nulla fele... A bizottság foglalkozzon csak azokkal akiknek nem csökken, hanem nő a DP arányos adóssága... Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Magyarországnak nem kéne csak a GDP arányos, hanem a nominális államadósságát is csökkenteni... Nyilván a kormánynak itt kell egyensúlyoznia, hogy mennyit enged ebből annak javára, hogy a növekedés jó legyen...Érdekes, hogy azok a "szakértők" akik meg sem mertek szólalni akkor amikor egyensúlytalanság árán, külföldi hitelekből produkáltak növekedést (ami már többször fodult megszigorításokba) most mennyire megszigorítás pártiak.. Ebből én azt a következtetést vonom le, hogy ezek a magukat közgazdasági szakértőnek tartó emberek nem mások, mint globális pénztőke jutalékára számító ügynökök...
"Naqgyon eltérnek a bizottság számai a kormányétól." . 1: a Bizottság és az Eurostat csak a magyar kormánytól kapott adatokból dolgozik. . 2: te az államháztartási hiány adatait idézed -- az uniós elvárás a strukturális hiányra vonatkozik. a kettő között a különbség a rendkívüli egyszeri hatások: - pl a repülőtér 75 éves bérbeadásának díja (2006) - 4G/5G frekvenciasávok eladása, bányakoncessziók - az állami vállalatokra testált költségvetési kiadások (TAO) - a gyurcsány-időszakra jellemző, "PPP" -be rejtett költségvetési tehervállalás - a költségvetés általá támogatott vagy garantált hitelfelvételek - évvégi kifejezetten kozmetikázást szolgáló könyvelési csúsztatások . ezeket az adatokat mind elküldi a kormány az eurostat számára, ahol (nyilvános szabályok alapján) kimazsolázzák. A kétféle számítás végeredménye egyébként sok év átlagában megegyezik -- a korrekció hangsúlyozottan az elvárások teljesítésére végzett rövid távú kozmetikázás lemosása.
Szép csendben még szigorúbb feltételt szabott Brüsszel a magyar kormánynak
Ugrás a cikkhez