Még egy érdekesség pénzmosás ügyben. A pénzmosás lényege, hogy egyedi szereplők, pl. bankok ne fogjanak gyanút, mert különben feljelentést tesznek. Ezért a jó pénzmosó egy-egy banknál csak résztevékenységet végez. A gyanúsan egyező, közel egyidejű be- és kifolyásokat azzal álcázza, hogy ring szinten konstans a pénzáram, de párhuzamosít egyes bankokat, és kicsit randomizálja az összegeket, a nettó áramlás megvan, de nincs meg egy konkrét banknál sem a be = ki könnyen detektálható logikája (ez persze csak egy detektálási szempont, csak példaként).
Tehát egyik bank sem tesz feljelentést. Országos szinten viszont - tudtommal - nincs érdemi detektálás, mert a bankok jelentéseire hagyatkoznak, de ott ugye nem fog felmerülni gyanú. Országos szinten a GIRO, VIBER, SWIFT-SEPA stb. rendszerekből lehetne összerakni a képet. Ha egy ország tisztességes pénzmosást akar, akkor a bankokat kötelezi a belső tételes számlaforgalmának megosztására, ráül a pénzforgalmi rendszerekre, persze bátorítja a bankokat az ügyfélkontakt, KYC stb. alapú bejelentésekre is, de alapvetően országos szinten végzik a műveleteket.
Ez persze csak az országon belüli ringek megfogására alkalmas. De a szolgáltatások átjárhatóságával európai és globális szint is van.
Esetleg az országon belüli pénzmosás kivizsgálása azért ennyire döcögős, mert a pártkassza-rendszereket, az EU pályázati pénzek disztribúcióját és a pártközeli számlagyárakat így kisebb kockázattal lehet üzemeltetni???
Pénzmosásos ügyekben lassúak a magyar bíróságok
Ugrás a cikkhez