Az FRSI egy elhibázott RSI számítás, viszont van neki előrejelző képessége, szemben az RSI-vel.
Nem is annyira elhibázott ... Az RSI-t két lépésben kell számolni. Először egy alapértéket számolunk az első 15 adatból (RSI14 estén), majd a következő RSI értéket ennek az alapértéknek a felhasználásával képezzük, valamint újraszámoljuk az alapértéket. RSI-t tehát csak rekurzívan lehet számolni. Az FRSI esetén mindig az alapérték kerül kiszámításra a legutolsó 15 adat felhasználásával. Százalékos eredményt ad mindkettő 0-100% között. Az FRSI intenzívebben mozog, de ugyanúgy értelmezhető mint az RSI.
Vagyon az idő alapú ábrázolás. Általában gyertyamintával.
Ez ugye a kötéslistából időnként adatokat vesz és megnézi mi volt az adott időszak nyitója, zárója minimuma, maximuma. Ez kerül ábrázolásra. Az adatvétel történhet percenként, óránként, hetenként, évenként... Tetszőleges időnként. Ez az időtartam ugye a tf, vagy time frame.
A kötésalapú ábrázolás pedig felrajzol minden egyes kötést az adott árfolyamon. Ha nincs kötés 10 percig akkor nem rajzol semmit, ha pedig egy másodperc alatt történik 20 kötés (kitakarítják a könyvet egy nagy vétellel, eladással) akkor pedig 20 pöttyöt tesz fel a chartra.
Ennek nagy hátránya, hogy nem lehet túl sok kötést ábrázolni. Azok a rajzok amiket felteszek Excelben készülnek. Durván 128 ezer adatot tud ábrázolni egy grafikonon. A 7700-as aljról most járunk a 123. ezernél.
A két ábrázolás kicsit eltér és mást mutat. Természetesen nem szintekben, de a hullámok meredekségében igen. (Pld a 7700-ról indult első emelkedő szakasz ugyan annyi kötésből teljesült mint ami felszaladt 10 600-ra (illetve 500-ra) és szintre fillérre megegyezik a nagyságuk.) Így más alakzatok alakulnak ki a két ábrán. Nem jobb, nem rosszabb egyik a másiknál. Más. Akárcsak a nő és a férfi ... :)
Nem is annyira elhibázott ... Az RSI-t két lépésben kell számolni. Először egy alapértéket számolunk az első 15 adatból (RSI14 estén), majd a következő RSI értéket ennek az alapértéknek a felhasználásával képezzük, valamint újraszámoljuk az alapértéket. RSI-t tehát csak rekurzívan lehet számolni. Az FRSI esetén mindig az alapérték kerül kiszámításra a legutolsó 15 adat felhasználásával. Százalékos eredményt ad mindkettő 0-100% között. Az FRSI intenzívebben mozog, de ugyanúgy értelmezhető mint az RSI.
Vagyon az idő alapú ábrázolás. Általában gyertyamintával.
Ez ugye a kötéslistából időnként adatokat vesz és megnézi mi volt az adott időszak nyitója, zárója minimuma, maximuma. Ez kerül ábrázolásra. Az adatvétel történhet percenként, óránként, hetenként, évenként... Tetszőleges időnként. Ez az időtartam ugye a tf, vagy time frame.
A kötésalapú ábrázolás pedig felrajzol minden egyes kötést az adott árfolyamon. Ha nincs kötés 10 percig akkor nem rajzol semmit, ha pedig egy másodperc alatt történik 20 kötés (kitakarítják a könyvet egy nagy vétellel, eladással) akkor pedig 20 pöttyöt tesz fel a chartra.
Ennek nagy hátránya, hogy nem lehet túl sok kötést ábrázolni. Azok a rajzok amiket felteszek Excelben készülnek. Durván 128 ezer adatot tud ábrázolni egy grafikonon. A 7700-as aljról most járunk a 123. ezernél.
A két ábrázolás kicsit eltér és mást mutat. Természetesen nem szintekben, de a hullámok meredekségében igen. (Pld a 7700-ról indult első emelkedő szakasz ugyan annyi kötésből teljesült mint ami felszaladt 10 600-ra (illetve 500-ra) és szintre fillérre megegyezik a nagyságuk.) Így más alakzatok alakulnak ki a két ábrán. Nem jobb, nem rosszabb egyik a másiknál. Más. Akárcsak a nő és a férfi ... :)
OTP részvényesek ide!