A pap beleesik a hídról a mocsárba.! Eleinte kiabál majd úgy gondolja süllyedés közben, hogy Istenre bízza magát. Arra megy a gátőr szól neki ne mozduljon, vág egy ágat belógatja, kihúzza. Mire a pap: Nem kell segíteni, majd Isten megsegít! Arra megy a vadász, már nyakig elsüllyedt a pap, kiáltja neki hoz kötelet kihúzza. Pap: Nem kell segíteni Isten majd megsegít! A pap szépen belefullad a mocsárba. Szent Péter előtt állva viszont kiborul nála a bili. El kezd kiabálni, hogy ő hitt abban, hogy Isten megsegíti és tessék nem segített semmit! Erre megjelenik Isten és azt mondja: Elküldtem segíteni a vadászt meg a gátőrt is, mi mást tudtam volna még csinálni?
Lehet, hogy annak a pár k papír a tőkéje nagyrésze. De minek tartani olyan papírt amiről nem tudod elképzelni, hogy jó lesz? És még sírsz is rajta. Felesleges fusztrációt okoz. El kell engedni az ilyen papírokat és át kell gondolni, hogy mit csináltál szarul, hogy ebbe a helyzetbe kerültél. Tanulni mindig lehet. De feleslegesen sírni olyan miatt amiről magad tehetsz, nincs értelme. Lehet tenni ellene. El kell adni a p*csába vagy csendben ülni, várni és méltósággal viselni a döntésed következményét. De amilyen frusztráció van itt egyeseknél inkább eladniuk kéne.
Megértem, hogy Manopi és társai miért léptek le a fórumból. Egyeseknél türelem 0, nem hisznek a papírban, de tartják és közben megy a sírás. Így kell ezt csinálni :)
OPUS Global Nyrt.