Egy kis háttér anyag ( Elemzésre ) A magyarországi vállalati finanszírozás bankközpontú, ez 2008 után okozott problémát, ugyanis a mérlegalkalmazkodás miatt a pénzintézetek visszafogták a hitelezésüket, ezért jelentősen csökkent a hazai vállalatoknak, ezen belül is a kkv-knak nyújtott hitelek volumene. A hitelezési piac helyreállítására indult például (több körben) a Növekedési Hitelprogram (NHP), erősítve a hitelági finanszírozást, most azonban az MNB a vállalati finanszírozási lehetőségek diverzifikálását ösztönzi az NKP-val. A két program célcsoportja nem ugyanaz, hiszen míg az NHP elsősorban a kkv-kra fókuszált, addig az NKP-ban jellemzően a nagyobb vállalatok vesznek majd részt, de a hazai kötvénypiacot első körben a nagyvállalatokkal lehet felépíteni, ez teremti majd meg annak a lehetőségét, hogy kisebb vállalatok is sikeres kötvénykibocsátásban vehessenek részt. A várakozások szerint a hazai vállalatok beruházási igénye növekedni fog a következő években, ez pedig szükségessé teszi azt, hogy minél szélesebb és diverzifikáltabb finanszírozási lehetőség álljon a hazai vállalatok rendelkezésére. Az elmúlt években egyrészt támogatott hitelek, másrészt uniós források álltak a cégek rendelkezésére, ezek azonban idővel kifutnak, így a vállalatoknak addicionális finanszírozási lehetőségekre van szükségük. Ráadásul az is kérdés, hogy a kamatkörnyezet hogyan alakul majd, a magasabb kamatok ugyanis szűkítik a finanszírozási lehetőségeket, a meglévő bankhitelek kamatainak emelkedése pedig megemeli a finanszírozási költségeket is, összességében ezért is van létjogosultsága az MNB programjának. A hazai vállalatok GDP-arányos eladósodottsága egyébként relatíve alacsony az uniós átlaghoz képest, ráadásul ezen belül a kötvény alapú finanszírozás elhanyagolható, ebben a mutatóban a lista végén szerepel Magyarország. Az MNB támogatása már csak azért is szükséges, mert organikusan a hazai kötvénypiac a mostani tetszhalott állapotból csak nagyon lassan képes fejlődni. Az Equilor várakozása szerint a GDP-arányos vállalati kötvényállomány középtávon 3-4 százalékra emelkedhet. A hazai vállalati kötvénypiac volumene relatív alacsony, ráadásul a piac rendkívül koncentrált, néhány nagyvállalat kötvényei (például a Molé) adják a piac nagy részét. Az MNB kötvényprogramja ezen változtathat, olyan cégeket motiválhat kötvénykibocsátásra, amelyek több milliárd forint bevétellel, relatíve magas EBITDA-marzzsal, egészséges mérlegszerkezettel rendelkeznek. A program elsősorban azoknak a vállalatoknak lehet érdekes, amelyeknek a mérlegében legalább egymilliárd forintnyi addicionális kötvényállomány elfér, és jó minőségű cash-flow-val, alacsony refinanszírozási kockázattal, megfelelő szektorkilátásokkal rendelkeznek. Az Equilor százas nagyságrendű vállalatot azonosított be, amely alkalmas lehet a fent említett volumenű kötvény kibocsátására. Sok olyan hazai vállalat van, amelyek ugyan nem közismertek, de több milliárd forint árbevételt érnek el, és megfelelnek a fenti kritériumoknak. A potenciális kibocsátók jellemzően beruházásra fordítanák a kötvénykibocsátásból származó forrásokat, de olyan vállalat is van, amelyik külföldi akvizícióban is gondolkodik, ennek az energetikai cégnek komoly pipeline-ja van, és a felvásárlások egy részét kötvénykibocsátásból fedezné. A kötvényági finanszírozás nagy előnye, hogy rugalmasabb, mint a bankhitel. Nyilvánvalóan a kötvénykibocsátásnak is van költsége, ez azonban nem haladhatja meg szignifikánsan a hitelfelvétel költségét. Egy 10-15 milliárd forintos kötvénykibocsátás esetében 20-30 bázispont a kibocsátás költsége. Az Equilor tapasztalatai alapján a hazai intézményi befektetők portfólióiban lenne hely jó minőségű hazai vállalati kötvényeknek, már csak az alacsony hozamkörnyezet miatt is vonzók lehetnek ezek a papírok, a befektetők nem szektorok szerint válogatnának a kötvénykibocsátó vállalatok között, számukra az eladósodottság és a cash-flow termelő képesség és a kibocsátott kötvények refinanszírozási képessége kiemelt fontosságú. Az Equilor szerint jellemzően azok a vállalatok érdeklődnek a program iránt, amelyek legalább 10 milliárd forintos kötvénykibocsátásban gondolkodnak, a teljes keretösszeg pedig 300 milliárd forint, ez alapján a programban első körben 20-30 kötvénykibocsátó vállalat vehet részt. Vannak már olyan vállalatok, akik regisztráltak az MNB-nél, és érdeklődnek a kötvénykibocsátás feltételéül szabott hitelminősítés részletei iránt is. Széles a köre azoknak a szektoroknak, amelyekben az érdeklődő vállalatok működnek, vannak köztük élelmiszeripari, feldolgozóipari vállalatok, gyártócégek, kereskedelmi vagy energetikai vállalatok is, de tőzsdei vállalatok is megtalálhatók közöttük. Első körben a kibocsátók vélhetően a zártkörű kibocsátásokat preferálhatják, mivel az egyszerűbb, gyorsabb, költsége alacsonyabb, később azonban az Equilor szerint sor kerülhet nyilvános kibocsátásokra is, ahol lényegesen szélesebb befektetői kört érhetnek el a kibocsátók. A cél az NKP-val egyébként is az, hogy intézményi befektetőket vonjanak be, ráadásul a nemzetközi struktúra is jellemzően ez, vagyis, hogy a vállalati kötvényeket zártkörűen bocsátják ki, és aztán vezetik be a papírokat tőzsdékre vagy alternatív platformokra. Szintén nemzetközi tapasztalat, hogy a vállalati kötvények másodpiaci kereskedése alacsony forgalom mellett zajlik, vélhetően így lesz ez a magyar vállalati kötvényeknél is, igaz, itt kötelező árjegyzést is nyújtanak majd a szolgáltatók. Egy kibocsátási folyamat időtartama 3-4 hónap, ennek a kezdőpontja az, amikor a potenciális kibocsátó jelzi a szándékát az MNB-nél. A folyamat nagy részét a hitelminősítés teszi ki, amely 6-8 hétig tart, ezen azonban minden, a programban résztvevő cégnek át kell esnie. A kibocsátók 5 hitelminősítő közül választhatnak, ezek között van kettő, a Scope Ratings és az Euler Hermes, amelyeknél a hitelminősítés költségét az MNB finanszírozza. A hitelminősítők a kibocsátónál az üzleti működést, a pénzügyi kockázatokat és egyéb kritériumokat is vizsgálnak. A hitelminősítés költsége közel 15 millió forint, ráadásul évenkénti fenntartási költség is jelentkezik, az éves szinten 6-7 millió forint, ezt is finanszírozza az MNB. A kibocsátóknak legalább B+ besorolást kell kapniuk ahhoz, hogy az NKP keretében kötvényt bocsáthassanak ki.
Jó értékelést kapott a Market A Scope Ratings elvégezte a Market Építő Zrt. értékelését, ennek során a vállalat kötvényei BB minősítést kaptak, ez két fokozattal jobb érték az MNB által elvárt minimumnál, a vállalat minősítése BB- lett, stabil kilátással.
Jó Reggelt OPUS RÉSZVÉNYESEK ! :) Irány a 400 felé :) Remélem :( Magánvélemény vót. A Tegnapi hírhez adalék : az MNB kötvényprogramjában egy tipikus kibocsátási folyamat időtartama 3-4 hónap, ennek a kezdőpontja az, amikor a potenciális kibocsátó jelzi a szándékát az MNB-nél. A folyamat nagy részét a hitelminősítés teszi ki, amely 6-8 hétig tart, ezen azonban minden, a programban résztvevő cégnek át kell esnie. A kibocsátók 5 hitelminősítő közül választhatnak, ezek között van kettő, a Scope Ratings és az Euler Hermes, amelyeknél a hitelminősítés költségét az MNB finanszírozza. A hitelminősítők a kibocsátónál az üzleti működést, a pénzügyi kockázatokat és egyéb kritériumokat is vizsgálnak. A hitelminősítés költsége közel 15 millió forint, ráadásul évenkénti fenntartási költség is jelentkezik, az éves szinten 6-7 millió forint, ezt is finanszírozza az MNB.
A vak is látja? Mármint, hogy kötvényeken keresztül fognak adósságot kiseperni, mert az rvs trükk nem jött be? Ez egyáltalán nem jó a jelenlegi részvényeseknek.
Nekem két kis pakk fért bele korábban véve illetve egy csippentes még azóta. De alapvetően nem halmozok fel mivel a tétjeim már nyaralás előtt megtettem. És azok potensebbek. Ezt csak a régi idők kedvéért.. Meg hát ugye a vak is látja mi folyik itt (én legalábbis igen). Idotavot nem látok még de őszintén nem is érdekel az utóbbi időben. Jól időzített long pozikat építek ki, és negyedevente, félévente is elég ha realizalok, de akkor az hozza az elvart szintet amit napizassal baszodnek össze ;) Az idei éves target megvolt júliusban. (mondjuk én szerintem a te ligad alatt játszom vagy per 10 ;)
NEW OPUS GLOBAL