PORTFOLIO FORUM

Az MSZP-SZDSZ tegnap este megjelent közleménye szerint képviselők egy csoportja törvénymódsítással változtatni akar a monetáris tanács összetételén. A javaslat értelmében a jegybanktanács többségét a Miniszterelnök javaslatára nevezze ki a köztársasági elnök. A kormánypártok a jegybanktörvény módosításával a hátsó kapun keszesztül kívánják felszámolni az általuk napjainkban nem túl kívánatosnak tartott jegybanki függetlenség egy részét.

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=46556

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
1
2
3
4
+10
utolsó

PF_modi1fasz_anyjatbsszameg9 2020. 11. 12. 01:59

Törölt hozzászólás

#99

Törölt felhasználó 2004. 11. 04. 13:06

Előzmény: #94 Törölt felhasználó

#98

Szia kanyisz,
.
kosz a valaszt. Sok dolgot irsz, de nem mindig jol kapcsolod ossze oket, szvsz. Ezert a kovetkezteteseid vagy nem mindig kovetkeznek az elozmenyekbol, vagy nem ugy kovetkeznek. De sok mindenben egyetertunk.
.
Az inkonzisztencia-elme letben nem az a lenyeg, hogy a szereplok kulonbozo idopontokban hozzak a donteseik, hanem, hogy a gazdpol donteshozo nem tudja elkotelezni magat az -adott pillanatban- optimalis _palya_ mellett, mert nem tudja hitelesen korlatozni a jovobeli donteshozok donteseit ehhez a palyahoz.
.
A stabilizacios jatekban innen kovetkezik a jegybanki fuggetlenseg elve: o egy olyan donteshozo, akinek mindig ugyanaz a szabaly a feladata (ez ugye az arstabilitas, mint elsodleges cel), akarki is szemely szerint. Szvsz demokratikus allamberendezkedes mellett nemigen van mas lehetoseg a monetaris politikai dontesek idobeli megkotesere.
.
Abban tokeletesen egyetertek, hogy a monpol donteshozo hitelessege donto. A hitelesseget a megbizhatosag es a szakertelem szorzatakent definialhatjuk.
.
En ugy latom, hogy Jarai eseteben az utobbival -annak hianyaval- van a gond. Mert maga a szabalykovetes adott: az arstabilitast akarja elerni es fenntartani. Ez sztenderd. Az arfolyamra valo folytonos hivatkozas nem az idoinkonzisztencia miatt volt hibas, hanem mert a jegybank igy magara rantotta a spekeket. Mellesleg mintha ebben mar kezdene eszhez terni a Monetaris Tanacs.
.
Az idoinkonzisztencia-p roblema az _egesz_ magyar gazdasagpolitika problemaja, es annyiban jellemzo a monetaris politikara, amennyiben serul(t) a jegybank tenyleges fuggetlensege a kormanytol a monpol dontesek meghozasaban. Magyarul: ha a kormany nagyobb inflaciot akar, mint a jegybank es ezt az akaratat ra is tudja eroltetni a jegybankra, akkor de facto a kormany a monpol donteshozo, es akkor visszakerultunk abba az inkonzisztencia helyzetbe, amirol Kydland es Prescott beszelt. Szerintem ez all/allt a magyar helyzetre, ha nem is minden egyes pillanatban.
.
Az arfolyam arszinvonal-, illetve esetleges inflatorikus hatasaban tovabbra se ertunk egyet. Szerintem nyilvanvaloan van ilyen hatas, a kerdes az, hogy milyen gyorsasaggal, esetleges aszimmetriakkal stb jellemezheto. Nem konzisztens, amit errol mondasz, de szerintem ennek nincs is igazan koze az idoinkozisztencias dolgokhoz.

Törölt felhasználó 2004. 10. 29. 00:16

Előzmény: #96 Törölt felhasználó

#97

folytatás majd máskor
Üdv

Törölt felhasználó 2004. 10. 29. 00:15

Előzmény: #94 Törölt felhasználó

#96

Bocs ez jön előbb csak utána a Járais szöveg.
Mi következik ebből az eredeti példámra? Ha a gazdaság szereplői úgy gondolják folyamatosan, hogy a forint túlértékelt akkor döntéseiket ehhez igazítják, és tök mindegy hogy később mennyi lesz a forint értéke ez már nagyon sok árat nem befolyásol, mivel a szereplők árpolitikájukat nem ehhez igazítják (a többlet haszon valószínűleg kockázati prémiumként értelmeződik).

Törölt felhasználó 2004. 10. 29. 00:12

Előzmény: #94 Törölt felhasználó

#95

Járai még egy pár hete is kijelentette, hogy a magasabb árfolyam jó inflációs szempontból.
És Járai nem hülye, tudja, hogy jóformán semmi más eszköz nincs a kezében, mert ez még fejletlen, alacsony lakossági eladósodottságú ország, nem fáj a kamatemelés mint költség, jóformán senkinek. Egyedül a költségvetésnek fáj a forint kamat, innen a háború (de végső soron ők is lesz@rták, tehát itt se hatott). A költségvetés folyamatos bírálatával amúgy beismeri, hogy meztelen a király, nincs nála a fegyver.
Járai pont ott téved, hogy nem veszi észre, nincs túl nagy jelentősége a tényleges árfolyamnak.
Mindez ráadásul úgy zajlik, hogy senki sem tudja mi is fog történni két hét múlva, tehát a bizalom azokban sem épülhet ki akik egyébként elfogadják az elveket.
Következtet és: a monetáris politika az elmúlt időszakban az optimálisan elérhető árszinvonalnál magasabb árszinvonalat ért el a hitelesség és a tiszta szabályrendszer hiánya miatt = az inkonzisztencia elmélet szerint az MNB az elmúlt pár évben inflatórikus tényező volt.

Törölt felhasználó 2004. 10. 28. 23:28

Előzmény: #93 Törölt felhasználó

#94

Az inkonzisztencia elmélet az én olvasatomban (nem első kézből való sajnos) elsősorban nem rövid-hosszútáv ellentétéről szól, az csak maximum egyfajta következmény. Az elmélet lényege, hogy a különböző szereplők különböző időpontokban hozzák meg egyugyanazon időszakra vonatkozó döntéseiket. Ha a kormányzat (tágan értelmezve = monetáris is benne) egyedi döntésekkel szabályoz, és nem szabályrendszer alapján akkor mire döntéseit meghozza addigra a gazdasági szereplők már rég meghozták döntésüket ugyanarra az időszakra, tehát a kormányzat döntéseinek hatékonysága már nagyon alacsony. Ha szabályrendszer alapján dönt, és a gazdaság szereplőinek bizalmát élvezi, akkor lemond ugyan az egyedi beavatkozási lehetőségről, de a döntései hatékonyak lesznek.
A fentiekből adódóan a monetáris politikánál Nobel-díjasaink elmélete szerint nem a Jegybank függetlensége az elsődleges, hanem hogy a Jegybank egy jól kiismerhető szabályrendszer szerint, hitelesen működjön, ha ezt nem függetlenként így csinálja, az pont ugyanolyan jó mintha függetlenként csinálja így.
A Jegybanki függetlenség valószínűleg csak úgy jött be a képbe, hogy elszakítsák a monetáris politika szabályrendszerét és hitelességét a „politikusi” politika szabályrendszerétől és hitelességétől. A független Jegybankkal azonban nem oldották meg azt a kérdést, hogy azt vezethetik akár önmagukban hiteltelen, vagy azzá váló személyek is, naponta változó szabályrendszer szerint.

Törölt felhasználó 2004. 10. 21. 18:02

Előzmény: #92 Törölt felhasználó

#93

Oke.

Törölt felhasználó 2004. 10. 21. 16:42

Előzmény: #91 Törölt felhasználó

#92

Egyetértek az előbb leírtakkal, én túlrövidítettem.
A második részt később kifejtem nem arra gondoltam amire Te.
Üdv

Törölt felhasználó 2004. 10. 21. 16:20

Előzmény: #90 Törölt felhasználó

#91

Az elso mondatohoz. Ez volt az eredeti okfejtesed:
'Felhív om szíves figyelmedet arra, hogy a hivatkozott Nobel-díjasok szerintem nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy az infláció jó-e vagy rossz, milyen mértékig és mikor jó vagy rossz az. Ők az inflációt eleve rossznak tekintették, és keresték az okát, hogy a gazdaságpolitika a meghirdetettek ellenére miért nem tudta azt megszüntetni.'
.
Ez igy ebben a formaban nem az, amit irtam (lsd idoben valtozo optimalis inflacios szint). Ambator ha tenyleg egyetertesz azzal, amit az elobb irtam, akkor oke.
.
A masodik mondatodhoz. Hat ezt tenyleg nem vagom. A jelenlegi arfrendszer es az MNB inflatargetalasa kozt valoban van inkonzisztencia -ez vezetett a 2003. januari attakhoz- de nem azert, mert a szereplok tul erosnek velik a forintot. Hanem mert adott esetben az MNB ket celja: inflatarget es savszel-tartas ellentmondasba kerulhet.
.
Ez azonban nem a klasszikus rovidtav-hosszutav konfliktus, amirol az ido-inkonzisztencia elmelet szol. Hanem csak annyi, hogy kevesebb az MNB szabadsagfoka, mint azt a jelenlegi rendszer implicite feltetelezi.

Törölt felhasználó 2004. 10. 21. 15:23

Előzmény: #89 Törölt felhasználó

#90

Az első mondatra:
Te lényegében ugyanazt írtad le amit én egy mondatban, de Te ezt jó alaposan körülírtad.
A második mondatot már nehezebb megértened, megértem. Olvasgasd az idevonatkozó irodalmat, és gondold végig mit jelent a gazdasági szereplők döntései szempontjából ha túlzottnak tartják a forint árfolyamát? Illesztd be ezt a gondolatot az inkonzisztencia elméletbe, igen érdekes következtetésre fogsz jutni.

Törölt felhasználó 2004. 10. 21. 15:03

Előzmény: #88 Törölt felhasználó

#89

Hat ugy am blokk.

Törölt felhasználó 2004. 10. 21. 14:01

Előzmény: #86 Törölt felhasználó

#88

szia szabesz!
Ezt most az első vagy a második mondatomra írtad?
Üdv

Törölt felhasználó 2004. 10. 21. 13:47

Előzmény: #84 Törölt felhasználó

#87

Dr. Lepo: Nem feltetlenul.

Törölt felhasználó 2004. 10. 21. 13:40

Előzmény: #85 Törölt felhasználó

#86

Szia kanyisz,
.
sose okozol csalodast. Te vagy az, aki ha akarcsak a legkisebb lehetoseget is latja arra, hogy valamit felreertsen, akkor el is ezzel a lehetoseggel.

Törölt felhasználó 2004. 10. 21. 12:47

Előzmény: #83 Törölt felhasználó

#85

Szia szabesz!
E szerint egyetértünk, nem ?
A dolog érdekessége, hogy ezzel az időinkonzisztencia elmélettel le lehet vezetni miért eredménytelen -inflációs szempontból- az MNB monetáris, illetve árfolyam politikája.:)

Törölt felhasználó 2004. 10. 21. 12:15

Előzmény: #83 Törölt felhasználó

#84

de mindez egy nem létező idealizált helyzet, ugye?

Törölt felhasználó 2004. 10. 21. 09:07

Előzmény: #75 Törölt felhasználó

#83

Szoval, kedves kanyisz,
.
Kydland es Prescott nem feltetlen abbol indulnak ki, hogy az inflacio 'eleve rossz'. A munkajuk -bar altalanosan van megfogalmazva- monetaris politikai vonatkozasban beleillesztheto egy olyan keretbe, ahol a kormanyzat (allam) celja pl az inflacio alacsonyan tartasa _es_ az output stabilizalasa.
.
Ebb en az esetben az optimalis inflacio egyaltalan nem biztos, hogy nulla egy adott idopillanatban, megha egy hosszabb idotav atlagaban az is.
.
Azonban a szerzok altal vazolt idoinkonzisztencia-p roblema meg ezt az idoben valtozo otpimalis inflaciot is elerhetetlenne teszi, ha a monetaris politika egy egyben rovidtavu celokkal is terhelt kormany kezeben van. Az eredmeny: az optimalisnal magasabb inflacio, es nem valoszinutlenul a rovidtavu celok nemteljesulese is (a kecske is ehes marad es a kaposzta se marad meg).
.
Ebbol a keretbol vezettek le a fuggetlen jegybankok intezmenyenek gondolatat, mint egy lehetseges megoldast a problemara. De amugy az inflacio koltsegei, mint tema tenyleg erdekes, van is szakirodalma boven.

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 18:39

Előzmény: #81 elemes

#82

amint azt a másik topicban leírtam, épp azért fog az 50bp-re gyengülni a ft, mert 1% is lehetne. Jól fogom érezni magam Svájban a hétvégén, köszönöm aggódásod.

elemes 2004. 10. 15. 18:13

Előzmény: #80 Törölt felhasználó

#81

neked bizonyara jol jonne 1 %pont, de a jegybankok EPP AZERT nem szoktak ekkorakat lepni, hogy a spekik ne tudjanak sokat keresni rajta. 25-50 bp kamatvaltozas eseten nem lehet annyit kaszalni, hogy megerje komolyan rahajtani: a tranzakcio koltsegek es a kamatveszteseg elviszik a profitot, van ra esely, hogy te is igy jarj.

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 16:32

Előzmény: #79 elemes

#80

nagyobbat nem én javasoltam. 1% nevetve beleférne.

elemes 2004. 10. 15. 16:26

Előzmény: #76 Törölt felhasználó

#79

Dr. Lepo,
.
Ha nincs nagyon fontos indoka, egy jegybank aligha csinal egy lepesben 100 bp, plane nagyobb kamatvaltoztatast.

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 16:25

Előzmény: #77 Törölt felhasználó

#78

de!(svájci)

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 16:13

Előzmény: #76 Törölt felhasználó

#77

:)Te nem shortolod?
Kellemes hétvégét!

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 15:50

Előzmény: #75 Törölt felhasználó

#76

akkor vegyük át még egyszer. az Mnb 1%-kal csökkenthetne hétfőn, mégsem teszi, mert övön alul kapott kispistától, aki keményen shortolja a ft-ot, ugye?

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 15:45

Előzmény: #73 Törölt felhasználó

#75

Kedves szabesz!
Lehet, hogy én vagyok a hunyó. Oké.
Akkor írd le nekünk ide, hogy milyen megállapításokat tettek az illetők az inflációról.

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 15:25

Előzmény: #73 Törölt felhasználó

#74

nem írok, nem olvasok, korrekt spekuláns vagyok?

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 15:21

Előzmény: #71 Törölt felhasználó

#73

Irod: 'Nem olvastam, nem is állítottam.'
.
Kics it korabban meg ezt: 'Felhívom szíves figyelmedet arra, hogy a hivatkozott Nobel-díjasok szerintem nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy...'
.
Ertem en ezt, ez tenyleg nem nyomdai, legalabbis az eredeti dijazott munkakhoz nincs koze.
.
Ui.: Gondolod, hogy igy az orrodra koppintanek, ha nem ismernem a ket fazon munkassagat?
.
Akkor mar inkabb Dr. Lepo: o korrekt, megmondta, hogy kozgazdasagtani muveket nem olvas, mert altudmanynak tartja az egeszet. Ezzel szemben te olvasol ket bekezdest es mar rogton meg birod mondani, hogy mi az, amivel a ket faszi nem foglalkozott, meghogy nemtoommi. Szerintem ez inkorrekt.

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 14:38

Előzmény: #70 Törölt felhasználó

#72

A tavaly év végi (vagy idén év eleje? már nem is emlékszem) pánik idején történt, ezért most van kb. 2 éves 11 % feletti hozamú és kb. 4 éves 10% feletti hozamú papírom. A rövideket pedig hagytam lejárni, és nem újítottam meg.

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 14:29

Előzmény: #69 Törölt felhasználó

#71

kedves szabesz!
Nehezemre esik visszafognom magam, de megteszem. Nem olvastam, nem is állítottam. A részletes leírását, hogy miért kapták viszont igen. Nem a Népszabiból, hanem az eredeti „kibocsátótól”.
A többi amit írnék nem nyomdai, kihagyom.
Ui.: Vetted a fáradtságot, hogy utánanézz miért kapták?

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 13:35

Előzmény: #68 Törölt felhasználó

#70

Ja, azt meg nem ertem, hogy a horribilis realkamat miatt miert _novelted_ a futamidot. A realkamat pont hogy alacsonyabb futamidon nagyobb. Szal, ha te igy bansz a penzeddel, akkor meg nem tokmindegy, hogy adofizetokent is atb...nak?

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 13:31

Előzmény: #65 Törölt felhasználó

#69

Kedves kanyisz,
.
ne nezd mar ilyen hulyenek a forum olvasoit. Messzirol latszik, semmit nem olvastal a szerencsetlen Nobel-dijasok munkaibol.
.
Aki nem tud arabusul...

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 13:11

Előzmény: #63 Törölt felhasználó

#68

Kedves szabesz!
Van, a leghosszabb papírom kb 4 éves lejáratú mához képest, igen jó reálkamatot hoznak. Alapvetően nem emiatt veszem, kell a BUX-hoz, de legutóbb épp a horribilis reálkamat miatt döntöttem a futamidőm növeléséről.

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 13:08

Előzmény: #66 Törölt felhasználó

#67

hát az, hogy túlvásárolták és túleladták magukat.

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 13:03

Előzmény: #62 elemes

#66

Mi köze az LTCM-nek a technikai elemzőkhöz?!

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 13:01

Előzmény: #61 elemes

#65

kedves elemes!
Az MNB-nek nem tenni kell a keresztárfolyamokért , hanem döntéseinél ezek alakulását figyelembe kell vennie. Különös tekintettel mivel a forintpiaci szereplők jelentős része (szerintem többsége, de ezt Te biztos istenkáromlásnak veszed) nem euró érdekelt.
Felhívom szíves figyelmedet arra, hogy a hivatkozott Nobel-díjasok szerintem nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy az infláció jó-e vagy rossz, milyen mértékig és mikor jó vagy rossz az. Ők az inflációt eleve rossznak tekintették, és keresték az okát, hogy a gazdaságpolitika a meghirdetettek ellenére miért nem tudta azt megszüntetni.
Maradjunk az én sarumnál, lehet csókolgatni lábam nyomát:)

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 09:22

Előzmény: #63 Törölt felhasználó

#64

Kedves elemes, egyelőre a ft gyengülés nekem dolgozik.

Törölt felhasználó 2004. 10. 15. 09:20

Előzmény: #59 Törölt felhasználó

#63

Kedves kanyisz,
.
ha ennyire aggodsz, mint adofizeto, akkor ugyan miert nem teszed be a penzecsked allampapirba? Az fedezne, tudod, a magas realkamat...

elemes 2004. 10. 15. 09:11

Előzmény: #60 Törölt felhasználó

#62

Dr Lepo,
.
A technikai elemzokrol nekem mindig az LTCM jut eszembe :-)

elemes 2004. 10. 15. 09:08

Előzmény: #59 Törölt felhasználó

#61

kanyisz,
.
mar masok is felvetettek, hogy az MNB vajmi keveset tehet az euro-dollar keresztarfolyamok erdemi valtozasaert.
.
assz em en nem tekintelyelvre hivatkoztam; tenyleg olvasd el blaho cikket, asszem a keddi nepszaboban jelent meg. kicsit olyan, mintha a tankonyvben nezett volna utana a reszleteknek (aligha veletlenul a beruhazasi adokedvezmenyt hozta az idoinkonzisztencia peldajakent :-), de osszessegeben nagyon jo. a problema a hosszu tavu es a rovid tavu celok kozotti ellentmondasrol eleg regota ismert. a nobelcsontot az ellentmondas formalis bizonyitasaert kaptak, es azert, hogy igazoltak: amikor a rovid tavu celok erdekeben a gazdasagpolitika felpuhitja a hosszu tavu celokat, az eredmeny mindig rosszabb lesz, mintha ragaszkodtak volna a hosszu tavon elonyos tervekhez.
.
ez nem tekintelyelv: ez tudas.
.
az MNB politikaja ezekhez a bevalt elvekhez igazodik. sokat hibaznak, de nem ebben -- sokkal inkabb abban, hogy a kormanyzat politiai kotekedeset nem voltak kepesek nyugodtan turni.