Lippi!
Az állam által kibocsátott kötvény nem hitel, hanem értékpapír (akkor is az, ha a neve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír). Mindkettő tartozás, csak pont a kezelhetőségében van a különbség.
Hitelnél van szerződő feled, akivel esetleg újra tudod tárgyalni a feltételeket.
Értékpapírnál vannak vevőid (a magyar államkötvények esetében néhány millió), akikkel csak nagyon bonyolult eljárással tudnál tárgyalni.
Az államkötvények estében Vóna átütemezési javaslata abszolút értelmét veszíti, mert ennek módja, hogy a lejáró rövidebb lejáratú papírok helyett, hosszabb lejáratúakat bocsássanak ki. Ezt viszont több, mint tíz éve csinálj az ÁKK, tehát Vona nem követel semmi újat, semmi olyat ami változtat a helyzeten.
Még érdekesebb, ha megnézed ezen papírok tulajdonosi szerkezetét. Az ÁKK 2007. évi jelentése alapján:
Külföldiek=30%
Háztartások=8%
Hitelintézetek, pénzpiaci alapok=26%
Egyéb befektetési alapok és pénzügyi közvetítők = 5%
Biztosítók és pénztárak =26%
Egyéb= 6%
Mivel a pénztárak, befektetési alapok, pénzpiaci alapok jelentős része a lakosság tulajdonában van, ezért bármely átütemezési, tartozás csökkentéi intézkedés 10-15%-ban azonnal közvetlenül a lakosság kárára történhet csak meg.
Ennél durvább hatása lenne a hatás a biztosítók, hitelintézetek esetében. Egy átütemezési, tartozás csökkentési intézkedés kb. 50%-ban ezeket érintené, ami bank és biztosító csődöket jelentene, veszélyeztetve a lakosság és vállalkozások betéteit és biztosításait. Szívna a lakosság és csődbe menne sok vállalkozás, amitől megint szívhatna a lakosság.
Ahhoz, hogy ezt a szívást megakadályozzák költségvetési pénzeket kellene benyomni a bankokba és biztosítókba=egy átütemezési, tartozás csökkentési intézkedés öngólt eredményezne, mert amit ezzel megspórolnának azt költségvetési pénzből többszörösen vissza kellene pótolni.
Az állam által kibocsátott kötvény nem hitel, hanem értékpapír (akkor is az, ha a neve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír). Mindkettő tartozás, csak pont a kezelhetőségében van a különbség.
Hitelnél van szerződő feled, akivel esetleg újra tudod tárgyalni a feltételeket.
Értékpapírnál vannak vevőid (a magyar államkötvények esetében néhány millió), akikkel csak nagyon bonyolult eljárással tudnál tárgyalni.
Az államkötvények estében Vóna átütemezési javaslata abszolút értelmét veszíti, mert ennek módja, hogy a lejáró rövidebb lejáratú papírok helyett, hosszabb lejáratúakat bocsássanak ki. Ezt viszont több, mint tíz éve csinálj az ÁKK, tehát Vona nem követel semmi újat, semmi olyat ami változtat a helyzeten.
Még érdekesebb, ha megnézed ezen papírok tulajdonosi szerkezetét. Az ÁKK 2007. évi jelentése alapján:
Külföldiek=30%
Háztartások=8%
Hitelintézetek, pénzpiaci alapok=26%
Egyéb befektetési alapok és pénzügyi közvetítők = 5%
Biztosítók és pénztárak =26%
Egyéb= 6%
Mivel a pénztárak, befektetési alapok, pénzpiaci alapok jelentős része a lakosság tulajdonában van, ezért bármely átütemezési, tartozás csökkentéi intézkedés 10-15%-ban azonnal közvetlenül a lakosság kárára történhet csak meg.
Ennél durvább hatása lenne a hatás a biztosítók, hitelintézetek esetében. Egy átütemezési, tartozás csökkentési intézkedés kb. 50%-ban ezeket érintené, ami bank és biztosító csődöket jelentene, veszélyeztetve a lakosság és vállalkozások betéteit és biztosításait. Szívna a lakosság és csődbe menne sok vállalkozás, amitől megint szívhatna a lakosság.
Ahhoz, hogy ezt a szívást megakadályozzák költségvetési pénzeket kellene benyomni a bankokba és biztosítókba=egy átütemezési, tartozás csökkentési intézkedés öngólt eredményezne, mert amit ezzel megspórolnának azt költségvetési pénzből többszörösen vissza kellene pótolni.
Morvai Krisztina a Jobbik listavezetője Az Este című műsorban (2009. május 28.)