MIGRÁCIÓ, EU-ból való kilépés ,napi hírek, Magyarország
Lassan el kell kezdeni elemezni ezt a lehetőséget is,hiszen teremthet az EU olyan új feltételrendszert ami miatt már egy olyan ország amelyik nemzetállamként képzeli a jövőjét nem maradhat a közösségen belül.
A migráns kérdés nagyon időszerűvé teszi ezt a lehetőséget,hogy számolni keljen vele.
te hogyan gyártanál csokit "benzin" nélkül? . de a paraszt megélne a "faekével" feltört földbe vetett magból! :) cukor helyett meg mézet használna. . ne nézzük le a vidéki életet! a "vidék" életképes önerőből. a "város" életképtelen önerőből.
Ez nem egyszerű elnevezés, a városi létnek több kritériuma is volt, attól függően, hogy egy település melyekből részesült, lehet megállapítani a típusát. Ezeknél a mezővárosoknál már megvolt a négy legfontosabb, egyrészt egy összegben és ráadásul fix összegben adóztak (a falvaknál portánként szedték be az adót és egy része a termés mennyiségétől függött), másrészt saját testület irányította őket, harmadrészt volt egy olyan rétege a lakosságnak, ami már nem a mezőgazdasággal foglalkozott (meg fogsz lepődni, ebben a korban még a nagyvárosokban is a lakosság egy része mezőgazdaságból élt, pl. Budán nagy szőlőtermesztés volt), negyedszer pedig piactartási joga volt (a falvaknak nem). A mezővárosoknál az 50-80 telek jellemzően 400-500 közötti lakosságot jelentett, ebben az időben Buda volt a legnagyobb város 15 ezerrel, Pest kb. 10, Kolozsvár, Debrecen, Szeged, Kassa kb. 7 ezer, a többi királyi város meg 2-3 ezer (pl. Bártfa) az átlagos falu meg 80-100 fő, tehát nyugodtan nevezheted mezővárosnak őket, mivel nem nagy falvak voltak már.
Miért zárták be a kis iskolákat? Miért zárták be a kis postákat? . ezek mind a vidék ellehetetlenítését szolgálták! ahogyan a szárnyvonalak felszámolása ,VOLÁN járat ritkítása. .. de vegyük, egy vonalon járjon államilag támogatva napi 12 járat. a többit az önkormányzat fizesse a jegybevételből vagy saját erőből. . pl. ezt támogatná a vidék is. . jól járnának vele! tudod, most van ahol napi 3-4 járat közlekedik csak.
Kikerestem a vajdahunyad-i jövedelemjegyzék feldolgozását, 1512-ből van az adat: Az 1512-es regisztrum szerint a váruradalom területén volt 6 mezĘváros is 2225
lakossal, ami az összlakosság 24%-át tette ki. Bár a lakosság egy része itt is mezĘgazdasággal foglalkozott, elég szép számmal voltak letelepedve különféle kézmĦvesek (vargák,
szĦcsök, szabók, ácsok, kerékgyártók, kovácsok, fazekasok stb.), vagyis egy új
társadalmi réteg képviselĘi. A felsoroltak jelenléte kétségtelenné teszi, hogy megindult —
amint erre utaltunk — a helyi kis piacok kialakulása. A mezĘvárosok nem voltak
egyformán fejlettek, lakosaik száma és kiváltságaik sem mondható azonosnak. Míg
Vajdahunyad és Hátszeg élén magisztrátus intézte az ügyeket, évi és heti vásártartási
joguk volt, az adóba — függetlenül a lakosok számától — 50 fr-tal tartoztak, addig
például Gladna és Bozsor csak nem régen emelkedett ki a falvak közül. Az itteni
mezĘvárosok gazdasági fejlĘdését bizonyos mértékben hátráltatta a tĘlük nem messze
fekvĘ Déva és Szászváros. Mérhetetlen kárt okoztak a mezĘvárosoknak az 1526 után
egyre megújuló belsĘ harci cselekmények s nem utolsósorban a törökök betörései.
Meg fogsz lepődni, a költségek megállapítása régóta tényleges gyakorlat, ez alapján állapították meg régebben a finanszírozási összegeket, tehát pl., hogy egy iskolás gyerekre mennyi pénzt adjon az állam az önkormányzatoknak. Mindent lehet, csak akarni kell és megegyezni, nem pedig diktálni.
Kérlek szépen, most ha nem haragszol nem nézek utána, de úgy emlékszem, hogy a XV. század végi urbáriumok alapján inkább a mezővárosokban voltak. Egyébként logikus is, mivel Mátyás idején a falvak átlagos portaszáma kb. 17 körül volt és a szóródás is nagy volt, tehát voltak 4-5 telkes kis falvak és 50-80 telkes mezővárosok, értelemszerűen egy kis falu nem bír eltartani egyedül egy kovácsot, meg ugye a vasat is a piacon lehetett beszerezni, ami meg csak a mezővárosban volt, így értelemszerűen a kovács is ott telepedett le. Faeke valóban volt, így a gyűjtögetés enyhe túlzás, faekével valóban el lehetett volna érni egy nem éhenhalós nyomorszintet.
annyi maradjon amennyi a tényleges feladatokhoz kell. " . ki állapítaná meg a tényleges költséget? . ?????????? . egyszerű ez is.... . Berente a példa mindenre. Az a sztori érthetővé teszi ezt az egészet.
Tehát pl. a városban előállított eke nélkül a falvak lakóinak vissza kellett volna térniük a gyűjtögetésre." . Városokban voltak a kovácsműhelyek????, . ez új számomra és az is, hogy FAEKÉVEL nem lehet szántani így csak gyűjtögetni lehet vaseke nélkül.... . :)))) . ne haragudj, de ez így komolytalan! :((((
Természetesen a többiekéből. Nem azt mondtam, hogy minden adó maradjon helyben (nem lehet, szükség van hadseregre, államigazgatásra, stb.), annyi maradjon amennyi a tényleges feladatokhoz kell. Azzal kezdtem az előző hozzászólást, hogy a kormány és az önkormányzatok képviselői összeülnek és megbeszélik. Megbeszélik, tehát nem úgy működne a dolog, hogy ha Viktor stadiont akar építeni Bivalybasznádra, akkor ott stadion lesz.
Azt ugye tudod, hogy a középkorban nem volt jellemző, hogy minden faluban kovácsműhely és vasércbánya lett volna, így pl. az ekét máshonnan (többnyire városokból vagy mezővárosokból) szerezték be. Tehát pl. a városban előállított eke nélkül a falvak lakóinak vissza kellett volna térniük a gyűjtögetésre. Az iparosodó világot és a középkori városokat meg abból építették fel, hogy nem volt szükség mindenkire az élelem megtermeléséhez, így a felszabadult munkaerő tudott mással is foglalkozni, amit el tudott adni a parasztnak pénzért, tehát a városok nem azért jöttek létre, mert a falusiak olyan hű de nagyon segítették volna őket anyagilag. Egyszerű üzlet volt, amin mind a két fél nyert, tehát szó sincs semmiféle városi tartozásról már ebben a korszakban sem, az ipari forradalom után meg főleg nem. Ez most egyébként az új csapásirány lesz? Tehát ha Viktor nem ad pénzt a fővárosnak, akkor azzal lesz magyarázva, hogy a főváros tartozik a falunak? Szerintem nem jó, mást kéne kitalálni.
Bizony szép lenne, összeülne a kormány és az önkormányzati vezetők képviselői és megállapodnának, hogy pontosan milyen feladatok tartozzanak az önkormányzatok hatáskörébe, ehhez milyen források kellenek és ehhez mennyi adót kellene helyben hagyni.
semmiből csak semmi van! . bizonyára ismered az USA milliomosok elhíresült mondást!. . valamiből felépítették az iparosodó világot. és csak abból tudták felépíteni ami addig termelt. az pedig a mezőgazdaság volt. és jól látod , idáig az ipari termelés egyik fontos eleme volt a humán erőforrás. azt is a vidék adta a városnak. . összetett, bonyolult kérdés ez, de egy "világméretű összeomlás" újra rámutatna a vidék fontosságára, nélkülözhetetlenségére. . a paraszt életképes ipar és minden más közszolgáltatás nélkül is. még EÜ nélkül is! . Pestet már egy 7 napos téli áramkimaradás is padlóra küldené. . szvsz
Igen, beszedi és visszaosztja. . ÁFA? . maradjon pesten az ott vásárolt termék ÁFA-ja? . ????????????? . esetleg a mértékét is az adott település határozza meg? . :)))))))) . az szép lenne! :))))
".Ami tény, a mezőgazdaság részesedése az ország gdp-jéből a XIX. század óta folyamatosan csökken," . látod ez a lényeg! addig abból élt és épült az ország. . most pedig átalakul a világ és város központúvá válik. így a városiak már azt szeretnék, hogy amit ők termelnek meg az maradjon is a városban!" Ne ragadj már le ennél, írtam tegnap, hogy a pénzgazdálkodás feltalálása óta ez úgy működött, hogy a paraszt a polgárnak pénzért adta el a dolgait, tehát nem adományként, a király és a földesurak meg az adót nem a városoknak adták oda. Egy példa: II. Lajosnak (tudod a mohácsi) egyszer nem volt bora, így ha jól emlékszem Bakócz érsek budai házából kértek kölcsön, gondolom előtte biztos leküldte a kamarását a piacra, hátha adnak neki ingyen bort a parasztok, de úgy látszik nem jött össze. Ha a királynak nem adtak ingyen, akkor a polgárnak miért adtak volna. Úgyhogy az ipari forradalomig a falu semmivel sem járult hozzá a városok növekedéséhez (max annyival, hogy beköltöztek az emberek), az ipari forradalom óta meg a (többnyire városi) üzemek termelték a nagy lóvét.
MIGRÁCIÓ, EU-ból való kilépés ,napi hírek, Magyarország
A migráns kérdés nagyon időszerűvé teszi ezt a lehetőséget,hogy számolni keljen vele.