a tegnapi falbontó események is végképp feltették bennem a kérdést, hogy mi lesz az országgal?, mert véleményeket hallani a FIDESZ-ről, Gyurcsányról, holott a kérdés az, hogy mi lesz veled Magyarország?, erre kell a választ keresni!
Költségtakarékossági okokból nem épülnek mozgólépcsők a metróállomásokon. Kötelekkel és csúszdákkal oldják meg a közlekedést, mely a világon egyedülálló megoldás, karbantartás mentes, energiatakarékos!
Törölt felhasználó2007. 10. 30. 07:15
#6899
Ma 11 és 16 óra között óránként egy, azaz összesen öt tv készüléket sorsol ki a Magyar Gárda az Eiffel-csarnok (volt Nyugati pályaudvar) előtti téren, az új jelentkezők között.
;)
"Demszkyd mióta fúrja ez a 7,2 km-es lyukat Pest alatt?
Azt nem kritizálod?" ;
de szvsz még mindíg nem tudják, hogy a Keleti pu. - Bosnyák tér közötti szakasz
mélyvezetésű, avagy kéregalatti lesz e ?,
arról nem is beszélve, hogy minimálisan a Körvasút-sorig kellene Zuglóban a metrót megépíteni, hiszen itt fog létesülni az Aquincum - Galvani-úti Duna-hidak közötti új bp-i körút is ;
mottó: nem akarásnak és hozzánemértésnek nyögés a vége... !
És ha a Fidesz nem veszi vissza az autópályákat, akkor ma 50x ennyiért lehetne autópályán autózni országszerte, ah egyáltalán a megbukott 1-es és 5-ös szakaszai után épült volna további kapus autópálya.
És talán még a 7-es is töredezett betonkockákból lenne, tele 60-as korlátozásokkal!
---
Egyébként melyik kormány is alapozta meg a gyorsforgalmi úthálózat építését törvénnyel?
Amit az előkészítés után, a Medgyessy-féle két éves csúszással tartanak is!
Ez ám a tervezés, nem úgy, mint a törvénybe iktatott 5 éves adócsökkentési program!!!
---
És ha az autópályaépítés lopás, akkor ki is lopott többet???
;)
Azt ki tudja?
Nincs hírértéke,ennek is csak azért mert a koalíció mondta,nem a Fidesz.
Így rajtuk számonkérni a nemépítést,hmmm kicsit etikátlan.
Demszkyd mióta fúrja ez a 7,2 km-es lyukat Pest alatt?
Azt nem kritizálod?
Ugye,ugye.
A jelenlegi koalíció egy meghatározó politikusa nyilatkozta hogy az építést3-4 év előkészítés előzi meg.
Most ha a Fidesz e nélkül vette át a kormányzást akkor hogyan építhetett volna?
És a jelenlegiek mi alapján építenek?
Mert a Horn kormánynak nem az építés volt a legnagyobb gondja.
( Bokros csomag nem arról szólt)
Törölt felhasználó2007. 10. 29. 16:27
Előzmény:
törölt hozzászólás
#6892
Ez most miért hír? Ígérni eddig a magyar kormányok is tudtak. Sztrádát építeni viszont csak Gyurcsányék.
Századvég-Forsense: csökken a szavazói aktivitás
2007. október 29. 15:00
Rosszul teljesít a politikai elit; mind a kormány, mind pedig az ellenzék munkáját negatívan értékeli a Századvég-Forsense közvélemény-kutató által megkérdezettek többsége. A Fideszre ugyanakkor csaknem kétszer annyian szavaznának, mint az MSZP-re az összes megkérdezett körében. A Gyurcsány-kormány munkájával a válaszadók 65 százaléka, míg az ellenzék tevékenységével 56 százaléka elégedetlen. A megkérdezettek 31 százaléka mindkét politikai oldal tevékenységét negatívan értékeli. A csökkenő szavazói aktivitás nagyjából egyformán érintette a két nagy parlamenti pártot; a Fideszre a megkérdezettek 29, míg az MSZP-re 15 százalékuk szavazna, "ha most vasárnap lennének a választások".
A legnagyobb ellenzéki pártnál ez az adat azt jelenti, hogy támogatottsága az elmúlt esztendőkben tapasztalt ingadozási sáv alsó határa felé mozdult el. Az MSZP esetében ez a csökkenés még erősebb: az eddig mért legalacsonyabb támogatási szintet mutatja. Az MDF-re az összes megkérdezett 4 százaléka, míg az SZDSZ-re 2 százaléka voksolna. A többi párt támogatottsága nem éri el az egy százalékot sem.
A kutatási eredmények szerint a Fidesz-szavazók jóval nagyobb arányban (24 százalék) pártolnának át egy "képzeletbeli harmadik erőhöz", mint az MSZP-sek (5 százalék). A megkérdezettek azt követően nyilatkoztak így, hogy meg kellett jelölniük, az ország jelenlegi gondjaira mit tartanak a legjobb megoldásnak: MSZP- vagy Fidesz-kormányt, ezeket a jelenlegi vezetők nélkül, vagy pedig egy ezektől független, új politikai erő hatalomra kerülését.
Orbán Viktort Gyurcsány Ferencnél többen tartják alkalmasnak miniszterelnöknek; előbbit a megkérdezettek 37, utóbbit 31 százalékuk nevezte meg. A megkérdezettek negyede szerint egyikük sem alkalmas kormányfőnek. A válaszadók mindössze 5 százaléka gondolja úgy, hogy jól vagy kifejezetten jól mennek a dolgok az országban. A lakosság általános közérzetét mutató index a 100 pontos skálán továbbra is igen alacsony: mindössze 29 pont. Az ország gazdasági helyzetét tíz megkérdezett közül hat úgy ítéli meg, hogy az elmúlt évben romlott.
Az október 12. és 26. közötti, ezer fős, telefonos adatfelvétel eredményeit a cég hétfőn ismertette az MTI-nek küldött összegző tájékoztatójában.
(MTI)
Máris megvan az, amit a Fidesz elsőként beterjeszthet, mint módosító javaslat.
És ha azt az MSZP nem fogadja el, akkor mehet népszavazásra a tervezet szerinti megvalósítás...
(Egyébiránt pont ezért a hazug és képmutató MSZP-s viselkedés miatt nem lesz soha érdemi megállapodás 2/3-os törvényekben!
És ezért lesznek hiteltelenek a törvények!)
Tisztítják a közéletet,csak néha hiba csúszik a munkába....
"Visszavonták, majd a múlt pénteken újra benyújtották az Országgyűlésnek a pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatukat Tóbiás József és Puch László szocialista képviselők. A két verzió közti félmondatos különbség lehetővé teszi, hogy az MSZP által létrehozott alapítványok megtartsák gazdasági érdekeltségeiket, így a Szabad Sajtó Alapítvány is kisebbségi tulajdonosa maradjon a Népszabadság Zrt.-nek."
Az egészségbiztosítás rendszerének magántulajdonba adását igazolni igyekvő propaganda három alaptalan feltevésen nyugszik. Ha bebizonyítjuk ezek tarthatatlanságát, előttünk áll a közvagyon ellen közhatalmi eszközökkel indított támadás a maga meztelen valóságában.
A vagyonkezelő
Az első, kimondatlan és meg nem kérdőjelezett állítás, hogy a kormány olyasmit ad el, ami az államé, tehát eljárása jogszerű. Ez nem igaz. A közvagyon három eleme közül a kormány csupán az állam üzleti vagyonával rendelkezik szabadon az éves költségvetésben jóváhagyott gazdaságpolitikai céljai szolgálatában (adókkal és más állami bevételekkel, üzleti vállalkozásokban fekvő állami vagyonnal). Ettől eltérő a nemzeti vagyon (kincstári vagyon) jogállása, amelyet jogos tulajdonosa, a nemzet törvényes feladatai ellátása céljából bocsát a közintézmények rendelkezésére. A tulajdonosi jogokkal itt a népszuverenitást gyakorló szervezet, az Országgyűlés rendelkezik. Azonban a társadalombiztosítás vagyonának helyzete ettől is különbözik: ez utóbbi a járulékfizetők közös magántulajdona, amelyet a szolidaritási elv értelmében egyéni vagy közös céljaikra fordítanak. Az Országos Egészségpénztár önkormányzati kezelését az állam bizonyos okokból megszüntette, s ez a "visszaállamosítás" kelti most azt a szerencsétlen látszatot, mintha a kormányzat fennhatósága a gondjaira bízott vagyon elidegenítésére is kiterjedne.
Két mechanizmus
A tulajdonforma megváltoztatása a vagyonkezelő (kormányzat) részéről önkényes, ha nem kéri ki ehhez a tulajdonosok jóváhagyását. Ennek két formája képzelhető el egy demokratikus jogállamban. Az egyik, ha a kormányzó többség erre választási programjában kér és kap kifejezett felhatalmazást. A másik, ha népszavazás útján győződik meg a tulajdonosok akaratáról. Minden más eljárás tulajdon elleni bűncselekmény, amelynek a járulékfizetők az áldozatai.
A második alaptalan előfeltevés, amelyen a készülő törvény tervezete nyugszik, hogy a piaci elv (magánbiztosítás) és a szolidaritási elv (kötelező általános társadalombiztosítás) egy szervezeten belül egymással összeegyeztethető. A szolidaritási elv azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló források elosztása a biztosítottak elismert igényei alapján történik, az ellátás módjáról az orvos dönt, és az ellátást a hatóság ellenőrzi. (A társadalombiztosítás és a szakhatóság. Az, hogy nálunk nem ellenőrzi kellőképpen, nem ok a rendszer szétverésére.) Ezzel szemben a biztosítási üzletág szabályai szerint az erőforrások elosztása a befektetések jövedelmezősége szerint történik, az ellátásról tehát a biztosító és az ellátást nyújtó vállalkozó piaci alkuja dönt, a hatósági beavatkozást az üzleti vállalkozás szabadsága és az üzleti titok elve erősen korlátozza.
Mindkét mechanizmus ésszerű, a képtelenségek akkor kezdődnek, ha egyszerre és egy rendszeren belül próbáljuk működtetni őket. A jogalkotó az ellentmondás feloldására fűt-fát ígér, egyszerre garantálja a biztosítottaknak az ellátások változatlan körét változatlan áron, valamint a hatóság mindenre kiterjedő felügyeletét, a biztosítóknak ugyanakkor garantált árbevételt, többségi jogokat a kisebbségi tulajdonrészhez és rendelkezési jogot a menedzsment felett. Valamelyik felet keserű csalódás fogja érni, alighanem azt, amelyiknek gyengébb az érdekérvényesítő képessége. Mert az alku és a rendszer folyamatos átalakítása a törvény életbe léptetése után kezdődik majd. Elvileg az sem kizárt, hogy az állam mindkét irányba vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. Ez viszont az adófizetőknek kerülne nagyon sokba, lényegesen többe, mint amennyit a fülig eladósodó magyar kormányzat megengedhet magának.
Hatékonyságnövelés
Azt állítják, hogy a társadalombiztosítás üzleti alapokra helyezése az ellátás színvonalának javulásával fog járni, hiszen a piaci verseny a hatékonyság növelésére ösztönöz. Ez igaz lehet, a kérdés csupán az, hogy miben mérjük a hatékonyságot, és hogy a magánosítás nyomán valóban kialakulnak-e a piaci verseny feltételei. A befektetett tőke megtérülésének hatékonysága jelentősen növelhető ugyanis a költségek csökkentése révén, akkor is, ha ennek az ellátás minősége látja kárát. A hatékonyság csak akkor nem megy a minőség rovására, ha a vevő is képes piaci viselkedésre, azaz valódi döntési helyzetben van. Ez az egészségügyi szolgáltatások esetében nem áll fenn. A beteg kapcsolata a biztosítóval, illetve orvosával lényege szerint nem piaci természetű. A beteg nem vevő! Nem tudja, hogy mire van szüksége, ezért fordul orvoshoz. Nem tudhatja, hogy azt kapta-e, amire szüksége van, még azt sem, hogy amit "vásárolt", azt megkapta-e. Az üzleti biztosító pedig nem okvetlenül jó képviselője a biztosított érdekeinek; sokkal könnyebben ér el nyereséget, ha olcsóbb ellátásra tudja szorítani a szolgáltatót. A "pazarlás" megszüntetésének bevált eszköze többek között az orvosok fokozottabb kizsákmányolása, az ápoló személyzet elbocsátása, a drága kezelés olcsóbbal való helyettesítése stb. A konkurens biztosítók versenyétől, a kliensek elvesztésétől nem kell tartani, mert a (kevés számú) versenyző fő érdeke nem az ügyfelek megtartása, illetve elcsábítása. A költséges kliensektől éppenséggel megszabadulni igyekeznek majd. A fizetőképes keresletet pedig külön-külön, egymással szép egyetértésben terelgetik a kiegészítő magánbiztosítás és az egészségügyi magánvállalkozások felé.
Lányi András, az Élőlánc Magyarországért mozgalom elnökségének tagja
Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-’56) a politikai válsághelyzet megoldására kettõs leléptetést javasol.
Nyilvánvaló ugyanis, hogy Gyurcsány Ferenc országlása elõbb-utóbb katasztrófához vezet. A kormánypártok azonban mégis pozícióban tartják a miniszterelnököt, attól való félelmükben, hogy Orbán Viktor ismételten hatalomra kerülhet.
Éppen ezért a DEPORT-’56 azt javasolja Orbán Viktornak: adja írásba, hogy Gyurcsány Ferenc távozásával egyidõben õ is lelép a politikai színtérrõl. Ezt kívánja meg az ország érdeke.
Budapest, 2007. október 29. , dr. Szerdahelyi Szabolcs, a DEPORT-’56 elnöke
Mi lesz veled Magyarország?