a tegnapi falbontó események is végképp feltették bennem a kérdést, hogy mi lesz az országgal?, mert véleményeket hallani a FIDESZ-ről, Gyurcsányról, holott a kérdés az, hogy mi lesz veled Magyarország?, erre kell a választ keresni!
Esni fog az eső, nem lesz érdelődés. Gyáva sz.rok a csöcsikék.
Törölt felhasználó2007. 10. 24. 14:28
Előzmény:
törölt hozzászólás
#6419
aztán majd a különféle tüntető szervezetek fognak egymásnak esni,hogy te miért neveztél engem mű-ellenzékinek?meg hasonlók,ahogy a parányi Kossuth téri csoport is képes volt még 2 mikró közösségre esni:)
2010-ben bármelyik jobboldali érzelmű emberre ráadnak egy Fidesz-es pólót megnyeri a választást.
Ennyit az ellenfélről.
2006-ban cca.50000 szavazattal nyertek,szerinted aki akkor a Fideszre szavazott az majd Gyurcsányra fog akkor?
Jelenleg 1 Milla a különbség a két tábor között ezt kellene atcsoportosítani 2010-re úgy hogy az MSZP-nél legyen a többség,szerintem szinte lehetetlen.
Törölt felhasználó2007. 10. 24. 14:05
Előzmény:
törölt hozzászólás
#6415
kissherceg
nem szerencsés az ilyen trianon emlékmű,mert Nagy Magyarországot ábrázolja olyan területekkel ahol nem is nagyon éltek magyarok.
Valami kompromisszumot kellene találni ami viszont nem is tudom lehet-e?
Esetleg jelölni kéne azokat a területeket ahol konkrétan többségben voltak a magyarok.
Bár szimbólum szintjén a Nagy Magyarország sem feltétlenül az eredeti területek visszacsatolását jelntheti,de ez egyáltalán nem szerencsés.
A 2002. évi népszámlálás adatai szerint Szerbia területén - Koszovó nélkül - 295.379, a Vajdaság területén 290.207 magyar élt. A legutóbbi összeírás idején a vajdasági magyarság 76,86 %-a Bácska, 21,67 %-a Bánát és 1,45 %-a Szerémség területén élt. Hat járásban - Zentán (Senta), Adán (Ada), Magyarkanizsán (Kanji¾a), Kishegyesen (Mali Iðo¹), Topolyán (Baèka Topola) és Csókán (Èoka) - abszolút többséget, további két járásban - Óbecsén (Beèej) és Szabadkán (Subotica) - relatív többséget alkot. Egyes falvakban, a szórványban is többségben él a magyar lakosság. A 2 milliós Vajdaság területén - ahol részarányuk megközelíti a 15 %-ot - gyakorlatilag nincs település magyar nélkül.
A magyarság népességcsökkenésének okai: a rendkívül alacsony születésszám, a folyamatos és erőszakos asszimiláció, a tömeges kivándorlás, a katasztrofális elöregedés, a példátlan öngyilkossági hullám, az alkoholizmus, az epidemológiai válság a válások és abortuszok magas száma, a vegyes házasságok mellett az ún. jugoszláv népszámlálási kategória. A Trianon óta szakadatlan betelepítések, a népszámlálási manipulációk, s velük párhuzamosan a mesterségesen elsorvasztott magyar intézményrendszer következtében a magyarság részaránya jelentősen visszaesett a szerb népességhez viszonyítva.
A magyar nemzeti közösség lélekszáma: 156.600 fő (egész Ukrajnában, a 2001. évi népszámlálás adatai szerint), becsült adat: kb. 200.000 fő.
Az 1910-es népszámlálási adatok szerint Horvátországban 119.874 magyar élt, a lakosság 5 %-a, ebből a Baranyában élő 20.313 fő az ottani teljes lakosság 40 %-át jelentette. A trianoni békeszerződést követően tragikusan megváltozott a magyarság részaránya. Az 1921. évi népszámlálási adatok bizonysága szerint a történelmi sorsforduló majdnem egyharmadával csökkentette a magyar lakosság számát. Az - egyébként hivatalosan soha nem publikált - 1991-es jugoszláviai összeíráskor a 22.355 horvátországi magyar már csak 0,5 %-ot tett ki, Baranya pedig 8.956 lelket, a lakosság 16,5 %-át vallhatta magáénak. Még ennél is elszomorítóbbak a 2001-es népszámlálási adatok. Az utolsó tíz év során a horvátországi magyarság száma tovább - 22.355 főről 16.595 főre - fogyatkozott (- 5.760 fő, illetve -25,8%) csökkent. Hasonló arányú fogyatkozás egyetlen határon túli terület magyar közösségének soraiban sem tapasztalható.
A 2002. évi népszámlálás adatai szerint a Romániában magukat magyarnak valló lakosok száma 1.447.544-re csökkent a tíz évvel korábbi 1.624.954-ről, részaránya pedig 7,1 %-ról 6,7 %-ra esett vissza. Más nemzetiségek aránya is csökkent, a román többségi lakosságé pedig 89,5 %-ról 91 %-ra növekedett, annak ellenére, hogy a népességfogyás a román lakosság körében is jelentős volt.
A romániai magyarság legnagyobb része a mintegy 103 ezer négyzetkilométernyi erdélyi területen él 12 másik népcsoporttal együtt, ezek aránya azonban két kivétellel - romák és németek - nem éri el az 1 %-ot. A magyar etnikum Erdélyben a lakosság mintegy 20 %-át teszi ki. Elsősorban Székelyföldön (Hargita, Kovászna és Maros megye) alkot zárt tömböt, amely az erdélyi magyarság 35-37 %-át tömöríti. Itt a román lakosság számaránya általában nem haladja meg a 12-15 %-ot (Székelyudvarhelyen és környékén pl. alig 2 %). Az erdélyi magyarság közel 28 %-a él a magyar határ mentén (Szatmár, Bihar, Arad és Temes megye), 16-18 %-a Közép-Erdélyben, 18-20 %-a pedig interetnikus diaszpórában.
Erdélyen kívül Románia más területein is élnek magyarok. E népesség sajátos kultúrájú részét alkotja a moldvai csángó közösség, amely a középkor óta a Kárpátokon kívülre, a történelmi Moldvába több hullámban kitelepült magyar csoportokból alakult ki.
A román állam mintegy hét évtizedes betelepítési politikájának eredményeként - amely előbb Erdély középső részei, majd a magyar határ melletti területek etnikai összetételét változtatta meg - a magyarság számaránya csökkenőben van, bár a ’89-es romániai változásokat követően lelassult az iparosítással összefüggő, felülről irányított betelepítési folyamat. Ennek következményei elsősorban az erdélyi városokban szembetűnők. A magyarság egyes kulturális központjai, mint Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagybánya, Nagyenyed, Torda, Zilah mára többségében románok által lakott településekké váltak, a hajdan szinte teljesen magyar Marosvásárhelyen is 50 % alá (49 %) csökkent a magyarság lélekszáma. A magyarok több mint fele - 758.208 fő - városokban lakik, községekben 676.169-en élnek.
A 2001. évi népszámlálás adatai a szlovákiai magyarok drámai fogyásáról tanúskodnak. Amíg 1991-ben még 567.296-an vallották magukat magyarnak, ami Szlovákia lakosságának 10,7 %-át tette ki, tíz évvel később ez a szám már csak 520.528 volt, ami 9,7 %-os részaránynak felel meg. A 2001-ben megtartott népszámlálási adatok részletes feldolgozására 2002-ben került sor, ami igazolta a demográfusok korábbi feltételezéseit: a drámai fogyást nem a természetes népszaporulat csökkenése okozta. A természetes népszaporulat csökkenése a közel 47 ezres fogyás alig 20 %-át teszi csak ki: mintegy 8.000 fővel apadt a magyarság létszáma az elhalálozási és születési adatok különbsége folytán. Nem jellemző a külföldre távozás sem, ezért a fogyás fő okaként a demográfusok két jelenséget jelöltek meg. Egyrészt azok a szlovákiai magyar fiatalok, akik a hetvenes-nyolcvanas években szlovák tanítási nyelvű iskolákba jártak, ennél fogva elveszítették kulturális kötődésüket, majd a magas fokú urbanizáció miatt szülőfalujukból elköltözve gyökereiket is, s az új közegben szlováknak vallották magukat és gyermekeiket, azaz asszimilálódtak. (Ez elsősorban a Csallóközből és a Mátyusföldről elszármazottakra vonatkozik.) A másik csoportot azok az identitászavarral küzdők alkotják, akik az 1989-es rendszerváltás után a felfokozott hangulatban magyar múltjukra hivatkozva magyarosították magukat, a kilencvenes évek nemzetiségi ellentétei, a magyarság ellen folytatott kormánypropaganda miatt viszont 2001-ben újra szlováknak vallották magukat. (Ez elsősorban a Bodrogközben és az Ung-vidéken figyelhető meg.)
A szlovéniai magyar közösség szinte egy tömbben él a Muravidéken. Létszámuk az 1991-es népszámlálási adatok szerint 8.500 volt. Becslések 12-16.000-re teszik a magyarok, illetve a magyarsághoz valamilyen módon kötődők számát. Ezzel együtt is a muravidéki magyar értelmiségiek - írók, szerkesztők, pedagógusok és politikusok - visszafordíthatatlannak vélik a közösség asszimilálódását. A legutóbbi, 2002-ben lebonyolított népszámlálás során már csak mintegy 6,5 ezren vallották magukat magyarnak. Az adat megdöbbentette a szlovén politikai vezetést, és elkeseredettséget váltott ki a magyarok között. A számok fényében az eddig sikeresnek, egyedülállónak minősített szlovén kisebbségi politika hitelét érte ezzel komoly kihívás. "A három ország - Magyarország, Ausztria és az egykori Jugoszlávia - távoli határvidékévé vált terület magyarsága máig nem tudta kiheverni a két világháború, a megtorlások, a kitelepítés, a kivándorlás és a belső migráció okozta veszteségeket" — olvasható egy helyzetjelentésben. Ehhez további adalékként megemlíthető, hogy a muravidéki magyarok helyzete az elmúlt tíz évben a térség leszakadása, passzívvá válása miatt objektíve romlott, s ez tovább fokozta a terület megtartó képességének csökkenését.
A 2001. évi hivatalos népszámlálási adatok alapján Ausztriában 40.583 személy jelölte meg magánérintkezésben használt nyelvként a magyart. Egy 2005-ben készült, idegen nyelvet beszélőkre vonatkozó felmérés 95.000 főre tette a magyar nyelvet beszélők számát. Ennek alapján kijelenthető, hogy kb. 90.000 magyar származású személy élhet Ausztriában, mivel a német anyanyelvű osztrákok körében ritkaságszámba megy, hogy megtanulnak magyarul.
Az ausztriai magyarság eredetét tekintve két fő csoportra osztható. Az egyik csoportba az a burgenlandi "őshonos" magyar népcsoport tartozik, amely az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés értelmében, illetve annak következményeként osztrák fennhatóság alá került. A másik csoportot azok a magyarok alkotják, akik a közelmúltig vándoroltak, illetve telepedtek be Ausztriába.
A Burgenlandban élő magyarság lélekszáma a hivatalos adatok alapján 6.641 fő. Bár 1920-ban még jóval többen (24.867 fő) voltak, számuk az asszimiláció, a vegyes házasságok, az elöregedés, az anyaországgal való kapcsolattartás hosszú évtizedekig tapasztalt nehézkessége, a természetes fogyás és egyéb okok következtében lecsökkent.
Magyarországon bármilyen összefogáson alapuló tiltakozást nem lehet megvalósítani.
Ezt nagyon jól tudja Gyurcsány is és ezért annyira bátor.
2009-ig azt csinál amit akar,ezen csak 15 normális gondolkodású MSZP-s képviselő tudna változtatni,de jelenleg nincs ennyi a Parlamentben
"ez egy 2001-es nyilatkozat volt egyébként,és arról szólt,hogy Marko Béla nehezményezte a külhoni magyarok MO-i munkavállalását mondván ez elvándorláshoz vezet. ";
Ha nem vetted volna észre ők pontosan azt hiányolják belőle amit te és a kormány rá szeretne kenni.
Igaza van a jelenlegi hatalmat csak az erőszak teljes mellőzésével lehet megbuktatni.
Az ő erejük a káoszban,erőszakban és felfordulásban van.
Ezt mind el kell tőlük venni.
Ha nincsen ilyen tevékenység behal a média gépezetük,és oda jutnak hogy már nekik kell "csinálni a híreket" mert nem lesz mit közvetíteni.
A kormányt 2010-ben lehet leváltani.
ez egy 2001-es nyilatkozat volt egyébként,és arról szólt,hogy Marko Béla nehezményezte a külhoni magyarok MO-i munkavállalását mondván ez elvándorláshoz vezet.
Törölt felhasználó2007. 10. 24. 13:17
Előzmény:
törölt hozzászólás
#6401
"a baj orbán csak beszél, minden mutyiban benne volt ő is.. tőle sem várhatóak olyan reformok, maik jelentősen változtatnának az ország állapotán.. :("
Mi lesz veled Magyarország?