Mi lesz veled Magyarország?  

Esni fog az eső, nem lesz érdelődés. Gyáva sz.rok a csöcsikék.

aztán majd a különféle tüntető szervezetek fognak egymásnak esni,hogy te miért neveztél engem mű-ellenzékinek?meg hasonlók,ahogy a parányi Kossuth téri csoport is képes volt még 2 mikró közösségre esni:)

csak azt nem értem miért kell bejelenteni

buxer

2010-ben bármelyik jobboldali érzelmű emberre ráadnak egy Fidesz-es pólót megnyeri a választást.
Ennyit az ellenfélről.
2006-ban cca.50000 szavazattal nyertek,szerinted aki akkor a Fideszre szavazott az majd Gyurcsányra fog akkor?
Jelenleg 1 Milla a különbség a két tábor között ezt kellene atcsoportosítani 2010-re úgy hogy az MSZP-nél legyen a többség,szerintem szinte lehetetlen.

kissherceg

nem szerencsés az ilyen trianon emlékmű,mert Nagy Magyarországot ábrázolja olyan területekkel ahol nem is nagyon éltek magyarok.
Valami kompromisszumot kellene találni ami viszont nem is tudom lehet-e?
Esetleg jelölni kéne azokat a területeket ahol konkrétan többségben voltak a magyarok.

Bár szimbólum szintjén a Nagy Magyarország sem feltétlenül az eredeti területek visszacsatolását jelntheti,de ez egyáltalán nem szerencsés.

Simán nyer a Gyurcsány 2010-ben. Nincs is kihìvója.

A 2002. évi népszámlálás adatai szerint Szerbia területén - Koszovó nélkül - 295.379, a Vajdaság területén 290.207 magyar élt. A legutóbbi összeírás idején a vajdasági magyarság 76,86 %-a Bácska, 21,67 %-a Bánát és 1,45 %-a Szerémség területén élt. Hat járásban - Zentán (Senta), Adán (Ada), Magyarkanizsán (Kanji¾a), Kishegyesen (Mali Iðo¹), Topolyán (Baèka Topola) és Csókán (Èoka) - abszolút többséget, további két járásban - Óbecsén (Beèej) és Szabadkán (Subotica) - relatív többséget alkot. Egyes falvakban, a szórványban is többségben él a magyar lakosság. A 2 milliós Vajdaság területén - ahol részarányuk megközelíti a 15 %-ot - gyakorlatilag nincs település magyar nélkül.

A magyarság népességcsökkenésének okai: a rendkívül alacsony születésszám, a folyamatos és erőszakos asszimiláció, a tömeges kivándorlás, a katasztrofális elöregedés, a példátlan öngyilkossági hullám, az alkoholizmus, az epidemológiai válság a válások és abortuszok magas száma, a vegyes házasságok mellett az ún. jugoszláv népszámlálási kategória. A Trianon óta szakadatlan betelepítések, a népszámlálási manipulációk, s velük párhuzamosan a mesterségesen elsorvasztott magyar intézményrendszer következtében a magyarság részaránya jelentősen visszaesett a szerb népességhez viszonyítva.

A magyar nemzeti közösség lélekszáma: 156.600 fő (egész Ukrajnában, a 2001. évi népszámlálás adatai szerint), becsült adat: kb. 200.000 fő.

Az 1910-es népszámlálási adatok szerint Horvátországban 119.874 magyar élt, a lakosság 5 %-a, ebből a Baranyában élő 20.313 fő az ottani teljes lakosság 40 %-át jelentette. A trianoni békeszerződést követően tragikusan megváltozott a magyarság részaránya. Az 1921. évi népszámlálási adatok bizonysága szerint a történelmi sorsforduló majdnem egyharmadával csökkentette a magyar lakosság számát. Az - egyébként hivatalosan soha nem publikált - 1991-es jugoszláviai összeíráskor a 22.355 horvátországi magyar már csak 0,5 %-ot tett ki, Baranya pedig 8.956 lelket, a lakosság 16,5 %-át vallhatta magáénak. Még ennél is elszomorítóbbak a 2001-es népszámlálási adatok. Az utolsó tíz év során a horvátországi magyarság száma tovább - 22.355 főről 16.595 főre - fogyatkozott (- 5.760 fő, illetve -25,8%) csökkent. Hasonló arányú fogyatkozás egyetlen határon túli terület magyar közösségének soraiban sem tapasztalható.

A 2002. évi népszámlálás adatai szerint a Romániában magukat magyarnak valló lakosok száma 1.447.544-re csökkent a tíz évvel korábbi 1.624.954-ről, részaránya pedig 7,1 %-ról 6,7 %-ra esett vissza. Más nemzetiségek aránya is csökkent, a román többségi lakosságé pedig 89,5 %-ról 91 %-ra növekedett, annak ellenére, hogy a népességfogyás a román lakosság körében is jelentős volt.
A romániai magyarság legnagyobb része a mintegy 103 ezer négyzetkilométernyi erdélyi területen él 12 másik népcsoporttal együtt, ezek aránya azonban két kivétellel - romák és németek - nem éri el az 1 %-ot. A magyar etnikum Erdélyben a lakosság mintegy 20 %-át teszi ki. Elsősorban Székelyföldön (Hargita, Kovászna és Maros megye) alkot zárt tömböt, amely az erdélyi magyarság 35-37 %-át tömöríti. Itt a román lakosság számaránya általában nem haladja meg a 12-15 %-ot (Székelyudvarhelyen és környékén pl. alig 2 %). Az erdélyi magyarság közel 28 %-a él a magyar határ mentén (Szatmár, Bihar, Arad és Temes megye), 16-18 %-a Közép-Erdélyben, 18-20 %-a pedig interetnikus diaszpórában.
Erdélyen kívül Románia más területein is élnek magyarok. E népesség sajátos kultúrájú részét alkotja a moldvai csángó közösség, amely a középkor óta a Kárpátokon kívülre, a történelmi Moldvába több hullámban kitelepült magyar csoportokból alakult ki.
A román állam mintegy hét évtizedes betelepítési politikájának eredményeként - amely előbb Erdély középső részei, majd a magyar határ melletti területek etnikai összetételét változtatta meg - a magyarság számaránya csökkenőben van, bár a ’89-es romániai változásokat követően lelassult az iparosítással összefüggő, felülről irányított betelepítési folyamat. Ennek következményei elsősorban az erdélyi városokban szembetűnők. A magyarság egyes kulturális központjai, mint Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagybánya, Nagyenyed, Torda, Zilah mára többségében románok által lakott településekké váltak, a hajdan szinte teljesen magyar Marosvásárhelyen is 50 % alá (49 %) csökkent a magyarság lélekszáma. A magyarok több mint fele - 758.208 fő - városokban lakik, községekben 676.169-en élnek.

A 2001. évi népszámlálás adatai a szlovákiai magyarok drámai fogyásáról tanúskodnak. Amíg 1991-ben még 567.296-an vallották magukat magyarnak, ami Szlovákia lakosságának 10,7 %-át tette ki, tíz évvel később ez a szám már csak 520.528 volt, ami 9,7 %-os részaránynak felel meg. A 2001-ben megtartott népszámlálási adatok részletes feldolgozására 2002-ben került sor, ami igazolta a demográfusok korábbi feltételezéseit: a drámai fogyást nem a természetes népszaporulat csökkenése okozta. A természetes népszaporulat csökkenése a közel 47 ezres fogyás alig 20 %-át teszi csak ki: mintegy 8.000 fővel apadt a magyarság létszáma az elhalálozási és születési adatok különbsége folytán. Nem jellemző a külföldre távozás sem, ezért a fogyás fő okaként a demográfusok két jelenséget jelöltek meg. Egyrészt azok a szlovákiai magyar fiatalok, akik a hetvenes-nyolcvanas években szlovák tanítási nyelvű iskolákba jártak, ennél fogva elveszítették kulturális kötődésüket, majd a magas fokú urbanizáció miatt szülőfalujukból elköltözve gyökereiket is, s az új közegben szlováknak vallották magukat és gyermekeiket, azaz asszimilálódtak. (Ez elsősorban a Csallóközből és a Mátyusföldről elszármazottakra vonatkozik.) A másik csoportot azok az identitászavarral küzdők alkotják, akik az 1989-es rendszerváltás után a felfokozott hangulatban magyar múltjukra hivatkozva magyarosították magukat, a kilencvenes évek nemzetiségi ellentétei, a magyarság ellen folytatott kormánypropaganda miatt viszont 2001-ben újra szlováknak vallották magukat. (Ez elsősorban a Bodrogközben és az Ung-vidéken figyelhető meg.)

A szlovéniai magyar közösség szinte egy tömbben él a Muravidéken. Létszámuk az 1991-es népszámlálási adatok szerint 8.500 volt. Becslések 12-16.000-re teszik a magyarok, illetve a magyarsághoz valamilyen módon kötődők számát. Ezzel együtt is a muravidéki magyar értelmiségiek - írók, szerkesztők, pedagógusok és politikusok - visszafordíthatatlannak vélik a közösség asszimilálódását. A legutóbbi, 2002-ben lebonyolított népszámlálás során már csak mintegy 6,5 ezren vallották magukat magyarnak. Az adat megdöbbentette a szlovén politikai vezetést, és elkeseredettséget váltott ki a magyarok között. A számok fényében az eddig sikeresnek, egyedülállónak minősített szlovén kisebbségi politika hitelét érte ezzel komoly kihívás. "A három ország - Magyarország, Ausztria és az egykori Jugoszlávia - távoli határvidékévé vált terület magyarsága máig nem tudta kiheverni a két világháború, a megtorlások, a kitelepítés, a kivándorlás és a belső migráció okozta veszteségeket" — olvasható egy helyzetjelentésben. Ehhez további adalékként megemlíthető, hogy a muravidéki magyarok helyzete az elmúlt tíz évben a térség leszakadása, passzívvá válása miatt objektíve romlott, s ez tovább fokozta a terület megtartó képességének csökkenését.

A 2001. évi hivatalos népszámlálási adatok alapján Ausztriában 40.583 személy jelölte meg magánérintkezésben használt nyelvként a magyart. Egy 2005-ben készült, idegen nyelvet beszélőkre vonatkozó felmérés 95.000 főre tette a magyar nyelvet beszélők számát. Ennek alapján kijelenthető, hogy kb. 90.000 magyar származású személy élhet Ausztriában, mivel a német anyanyelvű osztrákok körében ritkaságszámba megy, hogy megtanulnak magyarul.
Az ausztriai magyarság eredetét tekintve két fő csoportra osztható. Az egyik csoportba az a burgenlandi "őshonos" magyar népcsoport tartozik, amely az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés értelmében, illetve annak következményeként osztrák fennhatóság alá került. A másik csoportot azok a magyarok alkotják, akik a közelmúltig vándoroltak, illetve telepedtek be Ausztriába.
A Burgenlandban élő magyarság lélekszáma a hivatalos adatok alapján 6.641 fő. Bár 1920-ban még jóval többen (24.867 fő) voltak, számuk az asszimiláció, a vegyes házasságok, az elöregedés, az anyaországgal való kapcsolattartás hosszú évtizedekig tapasztalt nehézkessége, a természetes fogyás és egyéb okok következtében lecsökkent.

Magyarországon bármilyen összefogáson alapuló tiltakozást nem lehet megvalósítani.
Ezt nagyon jól tudja Gyurcsány is és ezért annyira bátor.
2009-ig azt csinál amit akar,ezen csak 15 normális gondolkodású MSZP-s képviselő tudna változtatni,de jelenleg nincs ennyi a Parlamentben

erőszak mentes!!!!!!!!!! ellenállás/polgári engedetlenség

"A kormányt 2010-ben lehet leváltani.";

de Gy.F.-t mielőbb, mert rámegy a gatyánk / SZDSZ /... !

"ez egy 2001-es nyilatkozat volt egyébként,és arról szólt,hogy Marko Béla nehezményezte a külhoni magyarok MO-i munkavállalását mondván ez elvándorláshoz vezet. ";

cca egy éven belül hangzott el... !

erre több megoldás is lenne /csak ezt Viktor sem vállalja fel/pedig most még csak ő tudna tömeget biztositani hozzá

Conqui

Ha nem vetted volna észre ők pontosan azt hiányolják belőle amit te és a kormány rá szeretne kenni.
Igaza van a jelenlegi hatalmat csak az erőszak teljes mellőzésével lehet megbuktatni.
Az ő erejük a káoszban,erőszakban és felfordulásban van.
Ezt mind el kell tőlük venni.
Ha nincsen ilyen tevékenység behal a média gépezetük,és oda jutnak hogy már nekik kell "csinálni a híreket" mert nem lesz mit közvetíteni.
A kormányt 2010-ben lehet leváltani.

ez egy 2001-es nyilatkozat volt egyébként,és arról szólt,hogy Marko Béla nehezményezte a külhoni magyarok MO-i munkavállalását mondván ez elvándorláshoz vezet.

"a baj orbán csak beszél, minden mutyiban benne volt ő is.. tőle sem várhatóak olyan reformok, maik jelentősen változtatnának az ország állapotán.. :("

Tökéletesen igazad van.

dlph
Nem szólsz hozzá?