PORTFOLIO FORUM

a tegnapi falbontó események is végképp feltették bennem a kérdést, hogy mi lesz az országgal?, mert véleményeket hallani a FIDESZ-ről, Gyurcsányról, holott a kérdés az, hogy mi lesz veled Magyarország?, erre kell a választ keresni!

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

1145
1146
1147

Oszo 2017. 01. 26. 15:45

Előzmény: #57958 szivacs

#57960

Még egyszer: Nem baj! Az a baj, ha a korszerű ismeretek átadása gondozása helyett forszírozzuk ezeket. Abban a képzésben, ahol a jövő kihívásaira kell felkészíteni a gyerekeket, abban ezeknek nem lehet prioritása! Csak akkor marad a gyerek kapcsolatban a saját világával, ha erre felkészítjük. (Nem sokat ér a robottraktor, ha hatökrös fogattal vontatjuk, bár a kép szép, pláne, ha a levegőben úszó ökörnyálat is beleképzeljük a lemenő nap fényébe....)

szivacs 2017. 01. 26. 15:42

Előzmény: #57958 szivacs

#57959

Amikor kórházban voltam, beszélgettem egy gazdával, hogy hogyan tudja kitűzni a sorokat lézerrel a szöllőtelepítéshez. Meg egy másikkal, aki önvezető traktorral szántotta a földjét. Egyik idősebb volt, a másik fiatalabb más*más részéről az országnak. Mégis mindketten jártak szüreti bálba táncolni meg locsolkodni húsvétkor (ősi termékenységünnep) állítottak májusfát és énekeltek népdalokat.
A traktor meg ment magától...:-)

szivacs 2017. 01. 26. 15:37

Előzmény: #57956 Oszo

#57958

Így van az IS kell. Meg a hagyományok és a saját kultúra. Miért baj az ha a wifis faluban is megünneplik az idősek azokat az ünnepeket, tartják azokat a szokásokat amelyeket gyermekkorukban szoktak volt? És miért lenne baj ha a gyermekeik, unokáik is velük ünnepelnek? És miért lenne az baj ha az unokák is továbbadnák gyermekkoruk szokásait, ünnepeit az ő leszármazottaiknak?
Nem kényszerből, hanem örömből, saját szándékból, jóakaratból, hagyományból, kultúrájuk részeként, mert tudják kik ők, kik voltak szüleik és kik lesznek gyermekeik.
Attól még nem kell a wifit kikapcsolni és a robottraktorokat sem kell leállítaniuk majd. :-)

szivacs 2017. 01. 26. 15:30

Előzmény: #57952 bigyula

#57957

Nincs. Számos keresztény szokás, ünnep a korábbi elterjedt sokszor nagyon ősi szokásokat/ünnepeket vitte tovább, épült rájuk és építette be azokat.
Például a téli napforduló, December 21.-e mindíg is az egyik legfontosabb ünnep volt az emberek számára szinte minden korban és kultúrában. Az újjászülető fény ünnepe, Napisten újjászületése és őseink szokása szerint ez volt az új év kezdete.

A kínai krónikák, már a hunok esetében is feljegyezték a sötétség fordulójának megünneplését. A turáni népek hitvilágában ez a nap a megújulást az újjászületést is jelképezte. A sötétség átfordulását a világosságba: kara csun (azaz karácsony) ünnepe.

A sztyeppei lovasnomád népek hitvilágában, így a magyarokéban is nagyon fontos szerepet játszott a ”Téli napforduló” megünneplése. Az év legrövidebb napja (december 21.) és ebből adódóan az év leghosszabb éjszakája ekkor van (néha december 22-re esik). Valószínűleg az ősi magyar neve a “kara csun” volt. A “kara”- feketét, sötétet jelent a türk nyelvekben és feltehetően a régi magyar nyelvben is, valamint a “csun” – fordulás szóösszetételből állt össze a karacsun szavunk. A feketeség csúcsa és annak “átfordulása” után egyre nő a fény, a világosság ideje. A fény csökkenésének, növekedésbe való átfordulását, a majdan elérkező tavasz és megújulás reményét ünnepelték az Anyatermészetet tisztelő ősi hitvilágban.

A karacsun- karácsony, olyan erősen gyökeredzett a magyar hagyományban, hogy a magyarság körében jóval később meghonosodott keresztény ünnepre ”karácsony” (itt már Jézus születése) is ezt szót vetítették át. A legtöbb európai nyelvben a karácsony ünnepet Jézus Krisztus nevéből származik (pl. angol: christmas) vagy az Ő megszületéséből, a születni szóból (olasz: natale, spanyol: navidad illetve a szláv nyelvekben pl. orosz: rozsdesztvo is a születésre emlékeztet). Kivételt szinte csak a magyar képez (illetve a román: craciun, ejtsd: kröcsun amely a magyar karácsony, esetleg egy hasonló alakú besenyő illetve kun szó átvétele).

Oszo 2017. 01. 26. 15:22

Előzmény: #57953 szivacs

#57956

Ne keverd a skanzent a faluval!
Kellenek skanzenek, hogy minden valaha alkotott értékünk látható legyen, tudatában legyünk, de a faluba Wifi kell, meg korszerű nyelvoktatás, meg high-tech traktorok meg minden, ami modern!

szivacs 2017. 01. 26. 15:13

Előzmény: törölt hozzászólás

#57955

Ne tedd, inkább tájékozódj a témában, az hasznosabb lesz: "nyereg alatt puhított hús" link

Törölt felhasználó 2017. 01. 26. 15:13

Előzmény: #57952 bigyula

#57954

Bizony-bizony, pont erről írtam én is. Ők Koppány imádok István kereszténységével. Valójában egy olyan múlt iránt ábrándoznak, ami sose létezett.

szivacs 2017. 01. 26. 15:11

Előzmény: #57945 Oszo

#57953

Látod, a lovasíjászat neked ugrott be. Azzal is a magyarok jó hírnevét öregbítettük és terjesztettük a nagyvilágban. És mekkora érdeklődést váltott ki idehaza is a téma: "Akkora siker a Lovasíjász, hogy többen látták moziban, mint az összes többi, idén bemutatott magyar filmet összesen" még a 444 is ezzel a címmel írt róla.
Az íjászat, az ősi technikájú íjkészítés is egy ilyen feltámasztott örökség, akárcsak a baranta például.

"nagyon rendben lenne, ha rovásíró-olvasó körök alakulnának" - rengeteg alakult és működik.

"de hamis az a gondolat, hogy ezek -és főleg, hogy kizárólag ezek lennének alkalmasak a magyarságunk lényegének megmutatására! " - nem is ez volt a gondolat, hanem az, hogy a hagyomány, az ősi kultúra érték, amelyet megtartani és megbecsülni kell nem becsmérelni. Szó sincs ennek kizárólagosságáról pont úgy mint ahogy a megtagadásáról sem lehet. Múltunk hagyományai önazonosságunk része. A múlt és annak értékei nem mögöttünk vannak, hanem alattunk - azon állunk, az a biztos talaj mely megtart a jelenben és ahonnan elrugaszkodhatunk a jövőbe. A jövő nem épülhet ingoványos múltra pláne nem a semmire, a múlt és hagyományok nélküliségre.

"Nagyon szomorú, és ez már a mi szégyenünk, hogy a mai világban nincs, vagy alig van valami, ami hasonlóképpen mutatná értékes voltunkat." - ebben pedig az a legszomorúbb, hogy értékeink rombolásában, elhagyásában, megtagadásában, becsmérlésében számos magát értékes magyarnak tartó is tevékenykedik... :-(

bigyula 2017. 01. 26. 15:10

Előzmény: #57948 szivacs

#57952

Szivacs! Te szoktál hivatkozni a keresztény szokásainkra, de hogy állsz az ősi pogány hagyományok ápolásával? Nincs itt valami ellentmodnás? :)

Oszo 2017. 01. 26. 15:05

Előzmény: törölt hozzászólás

#57951

Jóvan baszky itt rovásírásról, meg más kultúrális hagyományról volt szó, -de beszélhetünk a sámánizmusról is, azért az mégsem fényevés.. (Én a húspuhításra is úgy tekintettem, mint valami ősi konyhatechnológiai eljárásra, nem tudtam, hogy kamu...)

Törölt felhasználó 2017. 01. 26. 14:58

Törölt hozzászólás

#57950

Törölt felhasználó 2017. 01. 26. 14:58

Törölt hozzászólás

#57949

szivacs 2017. 01. 26. 14:56

Előzmény: törölt hozzászólás

#57948

Ezzel a beírással most éppen te fröcsögtél hülyeséget.
Az pedig téged jellemez, hogy a műveletlen nyugati tévhitet, melyet a sztyeppei népekről véltek, tévesen de kéjjel hozod fel mint ősi magyar népszokást és ezzel próbálsz sértegetni.

Elkéstél, ezzel már csak a harmadik helyre futottál be a mai hungarofóbok versenyében.

_pampa 2017. 01. 26. 14:54

#57947

Kemény!

"Udvari zsidónak” nevezi Köves Slomót a Mazsihisz elnöke a Magyar Narancsban
Borbás Barna / 2017.01.26., csütörtök 14:20 /

Folytatódik a zsidó szervezetek, nevezetesen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, még nevezetesebben a Heisler András Mazsihisz-elnök és Köves Slomó EMIH-rabbi közötti adok-kapok.

Maga a konfliktus nem új, de a most megjelent írás hangneme figyelemre méltó. Heisler András – a Magyar Narancs-publi szerint – három dolog miatt fúj Köves Slomóra:

Köves az utolsó pillanatban lemondta Heislerék meghívását egy nyílt kerekasztal-beszélgetésre, ahol a Jobbik mérsékelt fordulatát tárgyalták volna meg.
Köves intenzív „médiakörútat” tart fideszes sajtótermékekben, ahol a zsidóság egésze nevében nyilvánul meg a kormánynak tetsző módon.
Köves indulatból rontott a Jobbiknak Vona Gábor hanuka alkalmából küldött köszöntője miatt, pedig Heisler szerint nyitottan kellene figyelemmel kísérni a párt mérséklődését.

És akkor néhány idézet a Magyar Narancsban megjelent, „Az udvari zsidók és a látszat” című publicisztikából:

„Köves és szervezete közösségépítés helyett pártpolitizálást folytat.”

„Antiszemitizmussal szembesülni nem a hászidok privilégiuma.”

„A zsidó közösségek nem szolgálhatnak pártokat.”

„(Az EMIH) rövidlátóan kiszolgáltatja a zsidó közösségi érdekvédelmet az ettől teljesen idegen politikai-taktikai érdekeknek.”

Csúnya dolog ez a politika.

Oszo 2017. 01. 26. 14:51

Előzmény: törölt hozzászólás

#57946

Figyelj, ha ezt a lakótelepi szittya klub tagjaként teszi, én támogatnom, csak ne akarják az iskolai menzán kötelezővé tenni!

Oszo 2017. 01. 26. 14:48

Előzmény: #57941 szivacs

#57945

Azért ez a halogén tök nagyot ütött zöldséges standon félméteres betűkkel! :)

Amúgy persze, nagyjából igazad van, az is nagyon rendben lenne, ha rovásíró-olvasó körök alakulnának, mint ahogy nagyon rendben van a lovasíjászat felelevenítése, de hamis az a gondolat, hogy ezek -és főleg, hogy kizárólag ezek lennének alkalmasak a magyarságunk lényegének megmutatására! Nagyon szomorú, és ez már a mi szégyenünk, hogy a mai világban nincs, vagy alig van valami, ami hasonlóképpen mutatná értékes voltunkat.

Törölt felhasználó 2017. 01. 26. 14:40

Törölt hozzászólás

#57944

Törölt felhasználó 2017. 01. 26. 14:38

Törölt hozzászólás

#57943

Törölt felhasználó 2017. 01. 26. 14:36

Törölt hozzászólás

#57942

szivacs 2017. 01. 26. 14:31

Előzmény: #57940 Oszo

#57941

Akkor biztos csináltál töklámpást is, bár nem tudtad, hogy az halogén-tök :-)
Szóval a halloween egy ilyen kihalt majd sikeresen feltámasztott népszokás, ünnep az ősi kelta kultúrából a modern időkbe feltámasztva.

A néptánc is már csak eldugott helyeken élt inkább, főleg Erdélyben, Felvidéken, nem véletlenül mentek oda gyűjteni és menteni a népdal és néptánc kincset a már akkor is idősektől.
Mára viszont újra tömegessé vált - hála a táncház mozgalomnak a városokban is. Szinte mindegyik általános iskolában sőt óvodákban is megismerkednek vele a gyermekek és nagyon sok tánccsoport működik ovisoktól a nyugdíjas korosztályig (világ)szerte a magyarlakta vidékeken.
Szintén példázza a hagyományos kultúra feltámadását és akár 21. századi terjedését, sikerét a népzene ötvözése a mindenkori jelen zenei világával. Gondoljunk itt az Illés együttesre vagy a ma előadóira, a Balkan Fanatikra vagy a Csík zenekarra akik crossover stílusának egyik meghatározó eleme a magyar népzene.