a tegnapi falbontó események is végképp feltették bennem a kérdést, hogy mi lesz az országgal?, mert véleményeket hallani a FIDESZ-ről, Gyurcsányról, holott a kérdés az, hogy mi lesz veled Magyarország?, erre kell a választ keresni!
Saru, látom a cikkmásolgatás és a Fidesz melletti kampányolás megy neked. Feltettem viszont pár kérdést, amiben a véleményedre lennék kíváncsi. Megteszed, hogy válaszolsz ezekre?
Egy politikai rendezvény ellen miért ne lehetne tüntetni? Ezek szerint még mindig nem érted. Itt nem ellentétes véleményekről van szó, hanem arról, hogy van egy emléknap, ami milliók haláláról szól és ezzel szemben akarnak egy ellenrendezvényt, ami már a nevéven durván sérti az egész megemlékezést. Ez nem ugyanaz, minthogy valaki tüntet a tandíj ellen, aztán megjelennek olyanok, akik meg mellette tüntetnek. Ezzel semmi baj nincs. Hiszen mindkettőnek joga van a véleményéhez. Egy emléknapon uszítani viszont nincs joga senkinek.
MHO/MTI
- 2013. április 8., hétfő
A közvéleménykutató szerint Bajnait többen támogatják, mint Mesterházyt
A Medián márciusi felmérése szerint több jelölt esetén Orbán Viktort a szavazókorú népesség 29 százaléka tartja a legalkalmasabb miniszterelnöknek, Bajnai Gordon 16 százalékkal a második, míg három további jelölt közül Mesterházy Attila és Vona Gábor támogatottsága 9-9, Gyurcsány Ferencé pedig 4 százalékos.
Hirdetés
A kutatás szerint a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok szavazóitól Orbán Viktor jelenlegi kormányfő 1 százalékot kapna, Vona Gábort, a Jobbik elnökét viszont egyetlen megkérdezett sem tartja alkalmasnak. Ebben a körben Bajnai Gordon (41 százalék) volt miniszterelnök „számottevő mértékben” megelőzi Mesterházy Attila MSZP-elnököt (28 százalék) és Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét (13 százalék).
Amikor a további kérdésekben a választás két-két jelöltre korlátozódott, a felmérés adatai szerint az Orbán-Bajnai párharcot a jelenlegi miniszterelnök 32:28-ra nyerte meg, akinek ennél nagyobb a fölénye Mesterházy Attilával szemben (34:23) - olvasható az összegzésben.
A Medián szerint a Bajnai Gordon és Mesterházy Attila közti különbség még szembetűnőbb, ha az elemzés a választások kimenetele szempontjából erősen felértékelődő aktív elkötelezettek preferenciáira irányul, tehát azokéra, akik állításuk szerint valószínűleg vagy biztosan elmennek szavazni, de egyelőre nem tudnak vagy nem akarnak megnevezni kedvenc pártot. Ebben a körben - ha két jelölt közül lehet választani - Bajnai Gordont többen támogatják a jelenlegi miniszterelnöknél (26, illetve 19 százalék), míg Mesterházy Attilát kevesebben támogatnák Orbán Viktornál (15, illetve 21 százalék). A Medián közleményében figyelemre méltónak nevezte, hogy „többes jelölés” esetén az MSZP szavazói közül alig minden második (47 százalék) tartja a legalkalmasabbnak a párt elnökét, kétötödük valamelyik korábbi miniszterelnököt támogatná (Bajnait 26, Gyurcsányt 14 százalék).
Mindez a közvélemény-kutató szerint azt jelenti, hogy bár az Együtt 2014 támogatottsága elmarad az MSZP-étől, Bajnai Gordon szavazatszerző képessége meghaladja Mesterházy Attiláét. A Medián szerint a baloldali ellenzék szavazói és az aktív elkötelezetlenek egyértelműen Bajnait preferálják Mesterházyval szemben.
A felmérést 2013. március 22-e és 26-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország csaknem 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva súlyozással korrigálták, és így a minta közlésük szerint pontosan tükrözi a szavazókorú lakosságnak településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 2-5 százalék.
"Orbán első intézkedése ami nem kapott itt kritikát tőletek.... "
Ne legyen hiányérzeted, Orbán a tőle megszokott sunyi , parasztvakító módon intézte. Lapított hosszú ideig,, mint szar a fűben, aztán keményen állást foglalt.
Mire várt egy ilyen nyilvánvaló kérdésben?
"A konkrét ügyről meg:
1. Az, hogy ezt nem engedélyezték, abszolút rendben van. Ahogy a fiktív példám esetében is ugyanezt gondolnám, sőt el is várnám. Egy olyan emléknapon, ami emberek millióinak haláláról szól, nem lehet megengedni, hogy szélsőséges provokáció zajlódjon legálisan.
2. Az eljárás maga viszont sajnos az Orbán-kormányra jellemző. Nem saját hatáskörben és területen történik független, szakmai, felelős döntés, hanem központilag, pártutasításra. Ez sajnos nagyon rossz és döbbenetes üzenete van, tiszta rendszerváltás előtti vagy banánköztársaságbeli feeling."
Ki dönti el hogy mi a "provokálás"?
Ezért írtam már többször, hogy rossz az a tv.-kezés ami "gumi"jogszabályokra épül.
"Büntetendő olyan ruha viselése ami másokban félelmet kelt,megbotránkozást okoz".
És egy bíró eldönti, hogy bennem az a adott ruha kelthet e félelmet....
Ahogyan valaki eldönt, hogy az a amúgy tv.-es rendezvény provokál....
Mint írtam nekem nem az eset "érzelmi" részével volt bajom (teljesen jogos!), hanem a kormányzati megoldással (utasítom tiltsa be!).
és a végén csak annyit, hogy Orbán első intézkedése ami nem kapott itt kritikát tőletek....
Értem. Ezt nálatok a falu hülyéje mondta egy személyben, vagy összejött egy csomó köcsög, biciklivel, motorral, szánkóval, vagy éppen gyalog, és tömegesen hangoztatta?
Ez egy külön téma. Ezzel kapcsolatban nekem az a véleményem, hogy bármilyen történelmi eseély lehessen megkérdőjelezhető és kutatás tárgya. De természetesen emberek sokaságának halálán gúnyolódni és pláne ezzel kapcsolatban uszítani ne lehessen.
De kanyarodjunk vissza az eredeti témára: egy ilyen esemény napján lehessen-e provokálni?
Egyetlen történelmi esemény esetében se lehessen meghamisítani tényeket.
Aki ezzel próbálkozik ugyanazt kapja mint az aki egy kiemelt történelmi eseménnyel kapcsolatban teszi.
Ezt lenne jó elérni.
Nem egészen értem, mit akarsz mondani. Szóval szerinted emberek tízezreinek, százezreinek, millióinak halálának emléknapján lehessen provokálni vagy sem?
"A deportálás során és a munkatáborokban tehát nagyjából 300 ezer magyar állampolgár vesztette életét, akik közül mintegy 10 ezer fő a Gulag büntetőtáboraiban halt meg.”
Magyarországon mindenféle ember él.....és ezzel az eseménnyel(is) lehet gúnyolódni, kisebbíteni, "bagatelizálni" nem kell az illetőnek rettegnie, hogy börtönbe zárják....
"Egy: egy tetves büdös gyökér lenne az is, aki a Gulágon odaveszett 10 ezer Magyar sorsán gúnyolódna. Te tudsz ilyenekről?
Látod amikor meghozták azt a tv. miszerint egy történelmi tény tagadása kisebbítése, "bagatelizálása" letöltendő büntetéssel üldözendő.... már akkor írtam, hogy ez így igazságtalan hiszem rengeteg olyan történelmi esemény van amely más csoportokhoz kötődnek érzelmileg.Ebből egyet kiemelni nem szerencsés.
Volt örmény népirtás ahogyan az észak-amerikai indiánok is annak estek áldozatául.Kurdisztán? Palesztina? Ázsiában a különböző vallási és törzsi villongások. Afrikában szintén napjainkban is folyamatos a különféle népcsoportok legyilkolása.
Minden népnek, vallási csoportnak a saját genocidiuma a legtragikusabb.
A gulagról némi adat:
"„A táborokban a sztálini politika bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, illetve más okokból elhurcoltakat kemény fizikai munkára fogták, napi 10-12 órát dolgoztatták őket, miközben élelem- és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak.
Feltételezések szerint Sztálin rémuralma alatt körülbelül 20 millióan haltak meg a táborokban, melyek egyik legismertebb foglya Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin matematikatanár volt, aki szabadulása után több könyvben írta meg élményeit.”
Több mint háromszoros a veszteség.
„ A németek által korábban megszállt nyugati terültek lakosságának nagy százalékával, a hadifoglyokkal, és a szovjet Vörös Hadsereg által felszabadított és megszállt területekről (Lengyelország, NDK,Csehszlovákia, Magyarország, Románia) elhurcoltakkal növekedett a táborok lakossága.
Vittek mindenkit akit értek,nem csak a hadifoglyokat.
„Az óriási termelési irányszámok, az őrök brutalitása, az éhezés és a rossz időjárás miatt a halálozási arány sok táborban a 80%-ot is elérte. A rabok napi 10–12 órán át rendkívül kemény fizikai munkát végeztek.”
NO COMMENT.
„A foglyok sokszor embertelen körülmények között dolgoztak. A szibériai hidegben megfelelő öltözék, táplálék és orvosi ellátás hiányában szinte mindegyikük valamilyen súlyos betegségben szenvedett. A leggyakoribb a skorbut volt, amely a vitaminszegénytáplálkozás miatt alakult ki. Egy táborban lakóra mindössze 1200 kalória jutott (leginkább száraz kenyér – pajka, пайка – formájában), szemben az ott végzett fizikai munkához szükséges 3100–3900 kalóriával.
A tábori személyzet sokszor megdézsmálta a tábori készleteket (ruhák, gyógyszerek, élelmiszer), ezzel a foglyokra hárítva a hiány pótlását. A rabok sokszor az őrök kegyetlenségének áldozatává váltak. Nemritkán került sor ok nélküli kivégzésre is.”
„A Gulag-táborokba azok a rabok kerültek, akiket a magyar hatóságok közreműködésével a szovjet hadbíróságok ítéltek el háborús bűntett vádjával, legtöbbször alaptalanul. A szovjet hadifogságba esett mintegy 500 ezer magyar katona és a polgári internáltak többsége ugyanakkor az 1939-ben létrehozott GUPVI (Hadifogoly- és Internálótáborok Igazgatósága, Glavnoje Upravlenyije Vojennoplennih i Intyernyirovannih), vagyis a hadifoglyok és internáltak táborhálózatába került. A magyar foglyok mintegy 2000 táborban szóródtak szét.
Összesen mintegy 700 ezer magyar állampolgár került szovjet munkatáborba, közülük csak körülbelül 400 ezren tértek haza. A deportálás során és a munkatáborokban tehát nagyjából 300 ezer magyar állampolgár vesztette életét, akik közül mintegy 10 ezer fő a Gulag büntetőtáboraiban halt meg.”
Ezen adatsor szerint csak „büntető lágerben” 10000 haltak meg a többiek „sima” munkatáborban hunytak el...
És ez csak a magyar áldozatok feltételezett száma!
Mivel akik visszatértek nem akartak róla beszélni nehogy a kiszivárgó információk miatt vissza kerüljenek, ezért rengeteg hiteles adat elveszett az évek során. Bárki aki erről az időszakról beszél csak a túlélők elmesélésére támaszkodhat.
Ennek ellenére van egy két hiteles adat pl. a táborok száma 2000. Az a időszak ameddig működtek.
A többi csak találgatás, de pl. életszerűtlen lenne az,hogy egy tábor 100 fővel működött.
Ezt úgy 300-1000 közé tenném. Így egy adott évben kb. 600000-2000000 kényszermunkás dolgozott a lágerekben minimum.
Wikipédia
szvsz
Törölt felhasználó2013. 04. 08. 23:09
Előzmény:
törölt hozzászólás
#38721
Bocs, ez akkora szar, beszélni sem érdemes, kiszálltam...
Mi lesz veled Magyarország?