a tegnapi falbontó események is végképp feltették bennem a kérdést, hogy mi lesz az országgal?, mert véleményeket hallani a FIDESZ-ről, Gyurcsányról, holott a kérdés az, hogy mi lesz veled Magyarország?, erre kell a választ keresni!
hát ez az, pampa. te sem tudod, én sem tudom. akkor ezt nem fogadom el példaként. másikat hozz, légy szíves. tudod: nem korrupt és nem hülye. legalább egyet mutathatnál, hogy optimistán várjuk a fiúkat tavasztól. (ne mezei talpasokkal példálózz)
Most nem tudom,de volt pártigazgató és az Emberjogi bizottság elnöke is.
Törölt felhasználó2010. 02. 02. 11:50
#21497
"Járai: Remélni lehet, hogy a finanszírozóknak lesz türelmük az új kormányhoz
A kormányváltás nem érdekli a finanszírozókat és a befektetőket, ők csak a gazdasági folyamatok alakulását nézik - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Járai Zsigmond volt jegybankelnök arra a kérdésre, hogy egy új kormány hivatkozhat-e arra, nem felelős a gazdaság állapotáért.
Azok a finanszírozók, akik alaposan ismerik a magyar valóságot, örülni fognak, hogy végre valószínűleg olyan kormány alakul, amely nagy társadalmi támogatottságot élvez, és a nehéz dolgokat is keresztül tudja vinni - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Járai Zsigmond volt jegybankelnök.
A CIG Pannonia Életbiztosító Zrt. felügyelő bizottságának elnöke kiemelte: a legtöbb finanszírozó csak a gazdaság számait és a folyamatokat figyeli, és az Egyesült Államokból nézve csekély változás, hogy Magyarországon új kormány alakul. Hozzátette: a befektetők viszont már nem hiszik el azokat az ígéretek, hogy a következő három évben minden megfelelően alakul.
Remélni lehet, hogy a finanszírozóknak lesz néhány éves türelmük kivárni, amíg Magyarországon a folyamatok jobbra fordulnak - hangsúlyozta Járai Zsigmond, aki szerint mindez jelentősen függ a Nemzetközi Valutaalaptól, hiszen ha meg lehet győzni az IMF-et, akkor erre más finanszírozók is figyelni fognak. Jobb gazdaságot kell felépíteni, és erről meg kell győzni a befektetőket - tette hozzá. "
A szövegből hadd emeljek ki egy valamit:
"Azok a finanszírozók, akik alaposan ismerik a magyar valóságot, örülni fognak, hogy végre valószínűleg olyan kormány alakul, amely nagy társadalmi támogatottságot élvez, és a nehéz dolgokat is keresztül tudja vinni."
Bocsika! Milyen nehéz dolgokat kell keresztülvinni. Én azt hittem, hogy adócsökkentés, TBcsökkentés, nyugdíjemelés, munkahelyteremtés, bérbőlésfizetésbőlélők jövedelememelése, sporttámogatások növelése stb. lesz. Vagy rosszul vagyok informálva?
Minden Parlament maga állapítja meg a működési rendjét a házszabályon belül.
És szerintem jobban működött a három heti rendszer mert a nézők nem azt látták,hogy "lézeng egy pár képviselő" az ülésteremben.
Lehet vele egyet nem érteni,de így van sajnos. Lásd Szilit aki egy nap "két napot" üléseztetett...
Vedd már észre a másik oldal hibáit is,hiszen te független véleményező vagy ellenben velem, aki elfogult a Fidesz irányába.
viktor valóban sajátos személyzeti politikát folytat. a hatalom közelébe csak félkegyelműeket vagy zsarolható embereket enged. azaz az egyeduralmára veszélyteleneket. kun béla legjobb tanítványa :)))
Micsoda disznóság, gondolom akkor a három hetente ülésező parlamenten mégjobban felháborodtál. Igaz?
(egyébként nagyon nem ugyanaz a súlycsoport egy állam költségvetéséről való döntést és az, hogy a parlament naponta szavaz a napi ülésrendről, avyg hetente az egész hétről - de ezt te is tudod, vagy ha nem mégnagyobb a baj).
Szerintem nem azért volt,hanem,hogy Torgyánt el lehessen távolítani. És ezt nagyon keményen követelte az akkori ellenzék.
szvsz.
De pl. a Szocialisták is alkalmaznak ehhez hasonló módszert. Mert nem minden ülésnap előtt, hanem az első ülésnap szavaznak akár egy heti ülés napirendjeiről is.
Watson, a legjobb az egészben, hogy az ő utolsó évükben 2 éves volt a költségvetés, hogy ne kelljen a választási év előtt újra szavazni róla a parlamentben. És ők beszélnek trükkökről:)
Közhely, hogy a földrajzi nevek szinte biztosan megmondják egy terület, folyó, hegy, helység első ismert lakóit. A később jöttek pedig többnyire saját nyelvükhöz idomítják az elnevezést, de tudomásul veszik az eredeti nevet, vagyis nem hazudják azt, hogy ott velük kezdődött minden.
Nagyfokú nemzeti frusztráltság kell ahhoz, hogy egy nemzet az újonnan szerzett földet folyóinak, hegyeinek, városainak addigi neveit lecserélve ötletszerűen elnevezgeti. Gondoljunk bele, hogy mennyire folytonosságot mutat több nyelven is mondjuk Pozsony (Pressburg, Posoniensis stb.) neve és milyen brutális kivagyiság aztán kijelenteni 1920-ban, hogy a város új neve mától kezdve: Bratislava. Mivel egy ilyen névadás egy város múltjából azonnal ezer évet ki akar törölni. Úgy csinálnak, mintha ők építették volna a pozsonyi várat vagy a koronázó templomot. A győztesek elbizakodottságával megszüntetnek egy szellemiséget stb. Nem gondolva arra, hogy az nekik is a múltjuk darabja. Egy nemzetnek, ha bárhol gyökeret akar verni, akkor nem csak fizikai, de szellemi folytonosságra is szüksége van. Valóságokhoz kell kapcsolódnia, nem a saját rögeszmékhez, önimádathoz. Erre a szlovákok még nem jöttek rá. Viszont Leningrád is újra Pétervár lett, mihelyt kissé normalizálódott a helyzet Oroszországban. Viszont hatvan év után is még sokan érezzük, hogy mondjuk mennyire anakronisztikus a Kalinyingrád elnevezés Kant Königsbergjét illetően. Az egyik az európai gondolkodás egy csúcspontját juttatja az eszünkbe, a másik csak egy véreskezű bolsevikot. Előbb-utóbb talán ebben is lesz változás, mert a múlt, a kultúra azt kikényszeríti. A szlovák bicepszmutogatók viszont még elemükben vannak, ott még nem jött el a belátás kora. Hajtja őket a zsákmányszerzők falánksága, bosszúvágya. Úgy látszik agyukban ennek esik előbb-utóbb áldozatául lassan a Kárpátok elnevezés is szeretett hegyeinkre. Pedig azt a nevet már az első században élt görög történetíró, Paunasziasz is ismerte és nem volt útban később se a rómaiaknak, se a szarmatáknak, se a frankoknak, se nekünk, csak mostanában ennek a kis Fico-Slota tandemnek. Vagyis a Kárpátokat már akkor így nevezték, amikor a szlovákok állítólagos szláv ősei még a nem szökött római rabszolgák népes táborához tartoztak. Nem tudván, hogy majd szökésük után jó másfélezer évvel – szükségből mintegy erényt kovácsolva - öntudatban túltengő néppé alakul majd ennek az igen heterogén szökött hordának utolsó hajtása.
Persze értem én, hogy nehéz egy olyan népnek, melynek önálló nemzeti léte csak alig húsz éves, nemzeti öntudatát, nyelvét is leginkább csak egy önérzetében megbántott középszerű magyar költőnek köszönheti. Ez a liptói magyar fiú ugyanis mikor felvitte Budapestre zöngeményeit a Kisfaludy-társaságba, akkor ott azzal utasították el a fűzfapoétát, hogy „Liptóból mi túrót várunk, nem verseket”. E sértődöttségből lett aztán Országh Pálból Pavol Hviezdoslav (1849-1921), és jött létre a szlovák költészet. Amivel amúgy nincs is semmi baj. Miként azzal sem, ha tótot mondunk szlovák helyett. Ugyanis annak a névnek sokkal nagyobb múltja van, mint a szlováknak és sohasem volt pejoratív értelme. A Kárpát-medencei Magyar Birodalom egyik tartományát hívták ugyanis Tótországnak (más néven Szlavóniának) hosszú évszázadokon keresztül. A tartomány élén pedig mindenkor bánok álltak és a területnek autonómiája volt. A költő Zrínyi Miklós még büszkén nevezte magát Horvát– és Tótország bánjának, mely földrajzilag a Dráva és a Száva közti területet jelölte.(Vagyis az a szlovák „őshaza”). Igaz, hogy ellenségei némi gúnnyal nevezték annak idején „tót királynak” Szapolyai Jánost, mivel családja onnan származott. De ez a föld adta nekünk Vitéz Jánost és Janus Pannoniust is. A tótok és a horvátok a Felvidékre és Nyugat-Dunántúlra (Burgenland) a mohácsi csata utáni évtizedekben vándoroltak nagy számban. Menekültek ugyanis a törökök elől. A Felvidéken akkor már voltak nem túl nagy számban Lengyelországból és Csehországból (husziták) beszivárgott szlávok. Viszont az Árpádok idején még leginkább lakatlan volt ez a terület. Ezért telepítették be például a Szepességet is szászokkal, nem találván a „szlovák őslakosságot”. És ebből a cseh-lengyel-horvát-tót keveredésből lett aztán magyart és németet is asszimilálva a XIX. századra a felvidéki tótság vagy szlovákság. Kinek hogy tetszik. De mint már mondtam, a tót névnek patinája, múltja van, hősei, nagyszerű alakjai. Míg a szlovákok csak Tisóval, Meciarral meg Slotával dicsekedhetnek szemben a csak előbb említettekkel (Janus Pannonius stb). E hiányérzetből fakadóan akarják rendületlen folyamatossággal kiherélni a magyar múltat, kultúrát az öntudatosabb szlovák testvérek Viszont. mennyivel egészségesebb lenne a szlovák nemzettudat, ha valódi múltjukat fölvállalnák. És esetleg a népmesei Pribinával és Szvatoplukkal kezdődő történelem könyveikben a magyar történelmet oktatnák 1918-ig, mivel mi tettük nemzetté őket majd lehetne folytatni a hetven éves cseh-szlovák együttéléssel. Majd azután térnének ki az elmúlt két évtizedes diadalútjukra. Az amerikaiak is csak 1620-tól számítják történelmüket, az azt megelőző időről pedig az őket útjukra bocsájtó angolok történelmét oktatják. És főleg nem rajzolják bele történelmi atlaszaikba mondjuk a XV-XVI. századi oldalak esetében az Egyesült Államok huszadik századi határait, mintha az mindig úgy lett volna. Vagyis fel kellene tudni nőni… És nem másokkal szemben fogalmazni meg a nemzeti identitást. Ezzel ugyanis a szlovákok hallgatólagosan azt is elismerik, hogy létüket nekünk köszönhetik, és még mindig nem tudják elvágni a köldökzsinórt. De nekünk magyaroknak is valódi történelmünkről kellene végre beszélni mindenféle gátlás nélkül, öntudattal. A szomszédok állítólagos érzékenysége pedig legyen mindenkinek a magánügye. A Kárpát-medence pedig a mi életterünk. Nincs rá se jobb, se pontosabb szó. Itt mindent elsősorban mi csináltunk egészen a legutóbbi időkig. Ez legyen mindenki számára mérvadó, természetes. A távoli Japánban ezt nálunk ma is jobban tudják. Ezért is nevezik a Kárpát-medencét „Hángári bondzsi”-nak, ami ezt jelenti: Magyar-medence. Onnan nézve ugyanis időtlen-idők óta itt csak mi számítunk. Ezért nevezték el rólunk.
Mi lesz veled Magyarország?