Már tavaly sem volt igaz, de idén már igencsak rosszul számol az , aki az OTP-vel kapcsolatban csak a Magyarországi fejleményekkel (makroszintű és az anyabank üzleti eredményességét latolgatva) számol.
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.
Ez az Mnb deviza swap állomány csökkenés miatt van szerintem...növelik a keresletet a forintra ezzel átmenetileg felhajtva a bankközi kamatokat...egyelőre tartós tendenciát még nem látnék bele...
Az a jelentősége, hogy ennél sokkal rosszabbat-keményebbet várt a piac. S miután ez kijött 16:22-kor, könnyedén fel lehetett rúgni a sortoló robotot 14400-ig, ott azért visszaállt. No, majd meglátjuk meddig bírja, mert vételre olcsó pénz fwd 8-as P/E körül végtelenül van, kölcsönvehető részvények sortolásra pedig véges számban lelhetők fel. Valami nagy járvány kell ahhoz, hogy sikeresen ki tudjon szállni, ami jelenleg van az zéró hatással lesz OTP eredményére (természetesen akiket megfertőz a vírus azoknak eléggé szörnyű így is és csak szorítani lehet az orvosoknak, hogy sikerüljön e szinteken tartani a fertőzést)... A tavasz egyébként ezt a vírust és a sortolókat is visszaszorítja majd...
Remélem igazad van és abbahagyta, de én attól tartok, hogy most csak azért nem nyomja tovább az eladásait, mert abban reménykedik, hogy a koronavirus para elintézi a továbbiakat és sokkal lejjebb tudja majd zárni a pozicióit. Abban viszont biztos vagyok, hogy jóval február vége (éves beszámoló) előtt abbahagyja majd. Ott akár uj ATH-t is várhatunk. A belinkelt BÉT hirdetményben mi az érdekes?
De jó volt amikor 16:22 után MM robotkezelő barátunk végre ráébredt, hogy ezt a short-várakozását bukta. - https://bet.hu/newkibdata/128350612/200130_SREP_008.pdf - Nyilván lesz valamilyen másik várakozása, hiszen 3 hete fáradhatatlanul egymaga nyomja ugyanazt az algót. A kérdés csak az, hol tudja majd lezárni az akcióját, mert tavaszra itt lesz a kikelet-átkelet a 16000 felett. Sok sikert neki is, mármint a záráshoz, szeretettel várjuk a további próbálkozásait is...
Szerintem nem, mivel negyedévente kimutatják a részvénycsere ügylet átértékelési eredményét és minden Q2-ben a kapott MOL osztalékot. (utolsó Q2-es jelentés 66-67.o) Viszont az előbb rosszul írtam, az egyedi tételek között kimutatott csereügylet eredményében már benne van a kapott MOL osztalék is. (5. oldal 2. bekezdés)
Vagyis pontosabban. Az OTP és a MOL is kap osztalékot. Nem úgy van, hogy a csereügylet eredménye a két osztalék különbsége? (Amit visszafizet az aki többletosztalékot kapott.)
A két osztalék nagyságrendileg hasonló lehetett (24M db *221= 5,3Md mehetett tavaly a MOL-nak), így a csereügylet eredménye ezen felüli pozitív tétel az OTP-nél.
A jelentések szerint durván 4Md körüli összeget számol el az OTP évente eredményként a csereügylet miatt, (2015-től néztem csak) emellett érkezik a MOL osztalék is.
Nem ismerem a szerződést, annyi rémlik, hogy a jelentésekben valahol folyamatosan elszámolják a különbözetet. A MOL-OMV felvásárlási kísérlet után kötötték, mind az OTP, mind a MOL szerzett egy baráti részvényest. Azóta viszont az állam 25%-ot szerzett a MOL-ban, az OTP nagyobbra hízott, a védekezési szempont szerepe csökkenhetett. Nekem is az EPS növelési lehetőséget keresve jutott most eszembe, de amíg a felvásárlási tervek élnek (második hullám pár éven belül), a tőkecsökkenés miatt nem látszik aktuálisnak.
Te ismered ennek a szerződésnek a tartalmát? Én nem , de feltételezem, hogy úgy van megkötve, hogy költségsemleges a felek részére, azaz nem nyer egyik fél sem az üzleten. Ha ez igaz, akkor ilyen alapon akár 1% MOL és 20% OTP részvény is lehetne a csere ügyletben. A másik szempont viszont nagyon fontos! Ha a csereügylet nem lenne meghosszabbitva, akkor felszabadulna 8%-nyi OTP részvény, kb ennyivel növelve az egy részvényre jutó nyereséget. Lehet, hogy tévedek, de itt is a menedzsment önvédelmi szempontját látom érvényesülni. Az ilyen látszattulajdonosok biztositják a közgyűléseken a kényelmes többséget a döntésekhez. Ha pedig igy van, akkor ez a részvénycsereszerződés folyamatosan meg lesz hosszabbitva.
A MOL-lal kötött részvénycsere esetleges felbontásával sem kell számolni mostanában? A jelenlegi lejárat 2022. július, ami persze megint hosszabbítható. A két részvénycsomag értéke most kb. 115Md illetve 364Md körül lehet, ha jól számolom, mivel az OTP jobban drágult. A MOL-nál lévő 24M db OTP részvény visszakapása majd bevonása szépen megnövelné az EPS-t, viszont a fenti érték különbözettel (?), illetve a saját tőke csökkenésével és a tőkemegfelelés romlásával kéne fizetni érte.
A zárójeles megjegyzésed elsődlegesen a menedzsment szempontjából lényeges... - Ami a részvényeseket illeti, jelenleg ők fizetnek a kötvényeseknek kb 320-219 = 100ft/rv a 14500000 darab fedezeti részvényre. 320 forintos osztalék fölött az EURIBOR + 300 bp jelenlegi kamat miatt ez megváltozik és x nagyobb mint 320ft esetén, X-320 ft/rv pénz marad a banknál (így implicite a részvényeseknél is). - Lényegesebb, hogy a részvényesek elsődleges érdeke, hogy a 514,275m€ értékű visszavásárlás 514,275m€ vagy az alatti összegen történjen és legyen garancia arra, amennyiben ez a saját tőkéből történik, akkor egyidőben az összes 14.500.000 fedezeti részvény kerüljön bevonásra lehetőleg egy méretes badwillel párosítva, amely badwill annál nagyobb, minél többet ér az egy részvényre eső saját tőke €-ban kifejezve. A badwill/godwill határ 35,467 €/rv... A BVPS a mai napon 7571 ft = kb 23,5€ ez kb -58 milliárd azonnali goodwill lenne ICES visszavétel és a 14.500.000 részvény bevonása esetén a részvényesek kárára. Amíg a BVPS 280 millió részvényre számolva nem lesz legalább 36€ = kb 12000 ft nem szabad visszavenni a kötvényeket. És csak akkor szabad visszavenni őket, ha 5-10 évre előre jól látszik, hogy a bank nem képes növelni 36€ fölött az éves BVPS-t és így a hipotetikus badwill értékét és mellékesen a tőkefedezetre sem lenne már szükség... - Drágább kötvények értékesítése illetve más ismeretlen drága visszavásárlási konstrukció (fedezeti részvények piacot bedöntő eladása vagy bármi más) részvényesi oldalról nem elfogadható..
Bocs, de ezt nem értem. Van egy mondjuk 170 milliárd ft kibocsájtási értékű kötvény. Akkor miért kerülne többe a visszavásárlás mint 170 milliárd? Mindegy hogy mennyi osztalékot kap az OPUS Securities, a kötvényekre járó éves kamat kifizetését elintézi a nála lévő részvényekre jutó éves osztalékból és a maradékot visszafizeti anyavállalatának, az OTP-nek. Ha jól értem ilyen szempontból mindegy, hogy az osztalék 300ft vagy 3000ft/ részvény. Vagy tévednék? Ha nincsen szükség már az OPUS kötvényekre mint saját tőkeként elszámolható finanszirozásra, akkor azt vissza kell váltani. (Persze a menedzsmentnek az is jól jön, hogy a leányvállalata 5% erejéig szavaz a közgyűlésen, megtámogatva a menedzsment szándékait. Lehet hogy ezért nem lesz kivezetve az OPUS kötvény?)
Igen, a Concorde anyagát is figyelembe vettük egy régebbi (pár éves?) érvelésünkben OPUS kötvények ügyében azon megállapításnál, hogy részvényesi szempontból nem feltétlenül szavaznánk meg a kötvények visszavételét 2016 októbere után, mert egy kb. 320 ft/rv osztaléktól mi részvényesek implicite pénzt kapnánk a kötvényesektől, mivel az osztalék több lesz mint a kötvényekre fizetendő kamat, a swapon keresztül pedig az osztalék visszakerül a bankhoz (saját tőkébe vagy hasonló helyre), 320 ft osztalék alatt a kötvényesek kapnak pénzt tőlünk... Amíg nem tudni, hogy lesz-e egyáltalán és milyen javaslata lesz a menedzsmentnek az ICES kötvények visszavételére, addig eldönteni sem lehet, hogy az jó-e vagy sem a részvényeseknek... - Ami a szlovén badwill összegét illeti, a nyilvános vételi ajánlatból extrapolált információk alapján a bankvétel 323m€ körül lehetett, így 13 milliárd forint (39m€)körüli badwill adódik, amit sajnos valószínűleg Q4-ben könyvelnek el. 2020-ban sokkal jobban kellene ez a 13M az 500M profithoz, mint 2019-ben a 420M fölöttihez vagy a legrosszabb esetben Q4-ben szembeállítják valamilyen leírással vagy éves bónusszal...
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az OPUS kötvényekért most 2,5% körüli kamatot fizet az OTP úgy hogy a leányvállalatának az ott elhelyezett részvényekért osztalékot fizet és a leányvállalat (OPUS Securities) a működési költségek lplusz kifizetett kötvénykamatok levonása után a megmaradt nyereséget befizeti a kasszába. Igy ez egy most még mindig olcsó kötvényfinanszirozást jelent az OTP-nek azzal az előnnyel, hogy a kötvények teljes értékét be elehet vonni a saját tőkébe. Nyilvánvalóan addig marad fenn a konstrukció, ameddig a tőkemegfelelősséghez erre szükség van, (szerintem idn már csak akkor, ha lesz még akvizició.) A másik ok az olcsó finanszirozás szerintem nem releváns, tekintettel arra, hogy a hitel/betét mutató csoportszinten kisebb mint 1 , ellentétben a 2008 előtti kifeszitett helyzettel.
A szlovén bankvásárlás utáni esetleges badwillel kezdve az
eddigi OTP-s gyakorlat alapján Q4-es elszámolás várható, mivel az SKB mérlegét
konszolidálni "kell" év végén. A Q4-es pénzügyi zárásból is ez lenne logikus,
hiszen a vételár kifizetésre került decemberben, jogilag is birtokon belülre
került a vevő, emellett a tőkemegfelelőség meglétét a jegybankok és a
befektetők is látni akarják, stb. Az OPUS-sal kapcsolatos aggodalmaidat eddig egyszerűen nem
értettem, különösen a „részvényesek vagyonából” fizetik-e ki hangzott idegenül
(egy kötvény esetében). Másként megfogalmazva az a kérdés, hogy visszafizetéskor
ez a 514 M EUR összeg a saját tőkével szemben lesz-e elszámolva, azt jelentősen
csökkentve? (Mai árfolyamon 170Md Ft-ról van szó, részvényenként 610-650Ft-ról,
db-számtól függően. Ennyivel csökkenne a részvényenkénti könyvérték, emelkedne
a P/BV mutató.) Az utolsó, Q3-as jelentés 12. oldala: „Az ICES kötvények járulékos kölcsöntőkének
minősülnek, de számvitelileg a Saját tőkében kerülnek megjelenítésre.” 2006-os éves jelentés szerint a kibocsátás
miatt 120Md Ft-tal növekedett az eredménytartalék és egyéb tartalék sor. A fentiek alapján valóban az lenne a logikus, hogy törlesztéskor a
számviteli saját tőke csökkenjen (a devizaárfolyam változás hatásával (51Md) is
kezdeni kell majd valamit), tehát a kérdés teljesen jogos. - Ez egy részletes régi concordos elemzés az OPUS kötvényekről, inkább
kötvénybefektetői szempontból készült: http://concorde239.rssing.com/chan-53485559/latest.php
Szlovéniában az OTP vételi ajánlatot tett az SKB kisebbségi részvényeseinek a múlt héten. Valószínűleg ugyanazon az áron, mint amit a SocGennek fizetett részvényenként, így ebből kalkulálható lehet a teljes vételár és az esetleges badwill mértéke. A neten sajnos csak ezt a fizetős cikket találtam: https://www.finance.si/8956959/Razkrito-koliko-so-Madzari-placali-za-SKB
Kösz! A cikkhez képesti plusz infó az interjúban: - bolgár összeolvasztás végéhez közeleg. (Igy ott talán már ebben az évben lesz érezhető költség csökkentés.) - lehet, hogy még ebben az évben lesz új akvizició. (Ázsia lett most megemlitve, itt Kina lenne jó szerintem és a Kinai-Európai növekvő gazdasági kapcsolatokban nagyobb szerepet vállalni.)
Ez a tőzsdei év olyan jól sikerült, hogy már előre aggódom, hogyan fizetem meg ennek az árát. Melyek a fő tőzsde befolyásoló tényezők? (És egyszersmint a várakozásaim.) - gazdasági fejlődés a nyugati féltekén. Itt Trump-ot csak akkor választják meg, ha kitart még ebben az évben az USA 2-3%-os GDP növekedése. Alapkamatemelés kizárva, mert az erősitené a dollárt, és igy az amerikai exportot hátrányosan érintené, csökkentve a GDP-t. - gazdasági fejlődés KInában: januárban aláirják az amerikai-kinai részleges megállapodást, enyhülnek a vámos és egyéb retorziók a kinai cégeken. Kina stabilizálja a a 6%-os GDP fejlődést, a világkereskedelem ujra bővül, ami jótékonyan hat az export gazdaságokra, mint Németország. . Brexit szabályozott lesz, ami megnyugtatja a brit-EU-s gazdasági kapcsolatokat, növeli a bizalmat és hozzájárul aaz euróövezet növekedéséhez. - EU-ban az EKB tartja a negativ alapkamatot és a fenti tényezők miatt beindul a fogyasztás, az export és egy kicsit a beruházás is. - Erősödő EU gazdasági fejlődés fenntartja a Kelet-európai GDP növekedést (ha nem is a jelenlegi, de ahhoz közeli , 3-4%-os szinten. - Fentiek miatt a tőzsdei cégek ütemesebben növelik bevételeiket, nyereségüket, ami a rekordszintű amerikai és európai indexeket a 2. félévben ATH-ra viszi. - A tőzsdei árfolyamok erősödéséhez hozzájárul majd ismét, hogy beindulnak a shortnyitások, új rekordszintet elérve, ami pár hónap múlva erősiti az újabb lendületes részvényárfolyamemelkedést szinte minden tőzsdén. - A leginkább a relative alulteljesitő kinai tőzsdék fognak rallyzni. Ugyancsak kétszámjegyű növekedést várok a fejlődő országok tőzsdéin. (Ezt megtámogatja ezen országok átlagon felüli növekedése.) Mit várok az OTP-nél 2020 és 2021-ben? 1. 2020-ban az ebben az évben akvirált bankok már teljes éves nyereséggel járulnak hozzá a csoport eredményéhez. Ez önmagában 50 milliárddal növeli a 2019-es eredményt, igy ebben az évben is biztositott a kétszámjegyű növekedés. (+12% nyereségnövekedés) 2. A nyereség az organikus növekedés miatt is tartja valószinűleg az idei mértéket. (+5-8% nyereségnövekedés) 3. A 3. nyereségnövelő tényező (forrás) a már akvirált bankok beolvasztása, a szinergia hatás miatt. Ezt a különböző leánybankoknál különböző mértékben és időzitéssel várhatjuk. Szerbiában már 2 bankot vettek az elmúlt 2 évben, már a szerb Socgen előtt is.Ezek összeolvasztása még folyik. De ezek extra , 1 milliárd ft feletti hatása nem lesz, mert a két bank a meglévővel együtt sem teljesen fedi le Szerbiát, igy fiókbezárásokat nem okoz. Az utolsó akvirált (SocGen) bank önmagában nagyobb mint a korábbiak együttvéve. Itt az "egybegyúrás" már hoz költségcsökkentést. de ez a folyamat éppen csak beindult. Hatása 2021-ben jelentkezhet akár 5 milliárdos eredménynövelő tényezőként. Bulgáriában az akvirált Expressbank 2019 jan. 15-én lett engedélyezve. A betagozódás -tudomásom szerint ott is csak ebben az évben kezdődik. Miután az OTP ott teljes lefedettséggel volt jelen, (több mint 400 fiók,) az akvizició után megvett 150 fiók valószinűleg többségében be lesz zárva. A költségcsökkentés nagyságrendje elérheti a 10 milliárd ft/év nagyságrendjét. Idén azonban nem számolok ebből jelentős részre. Montenegró: az ország legnagyobb bankja vette meg a 4. legnagyobbat. Igy sem lesz nagybank, de a szinergia hatás itt akár 2-3 milliárd ft-ot is elérhet. 2021 előtt ennek a hatását sem várom. Igy összeségében 2021-2022-ben már egy évi akár 15-20 milliárdos szinergia hatással is számolhatunk. (+3-4%-os nyereségnövelést okozhat.) Igy 2020-ban: 20-24%-os nyereségnövekedéssel számolok. 2021-ben a szinergiahatás miatt önmagában 3-4%-os nyereségnövekedés látszik biztositottnak. (Ujabb akvizicióval nem számolok és ennyire előre nem bocsájtkoznék az organikus növekedés okozta nyereség megsaccolására. Mindehhez jó egészséget és kellő kitartást kivánok minden OTP részvénytulajdonosnak.
Rövid kitérő az OPUS kötvényekre: nem az a lényeg, hogy ki milyen véleményen van, hanem, hogy azt az 514 millió€ összegű visszavételt a részvényesek vagyonából fizetik ki vagy nem. Ez jelentősen tudja befolyásolni a részvények értékét és árfolyamát. Amíg nem tudni miből veszik vissza, addig ez nem sajátrészvény, hiszen jelenleg az osztalékát sem kaptuk-kapjuk meg és nem tudni mibe kerül majd ez nekünk. Amikor majd tudjuk mibe kerül ez a részvényeseknek (ez lehet 0€ és 514m€ között bármilyen összeg), akkor lehet számolni és a vélemények mögé a téteket megtenni, addig a számolgatás puszta szemfényvesztés, a piaci szereplők részéről pedig mint általában csak egy spekuláció... Az ilyen sikamlós tételeknél minden valamirevaló cégnél a menedzsmentet nem szabadjára engedni kell, hanem tulajdonosi oldalról minél szorosabbra fogni a gyeplőt és a részvényesek számára a legkedvezőbb megoldást kikényszeríteni-végrehajtatni. - Más: Figyelembe véve a 2019-es évben az OTP működésében és a szabályozói környezetben bekövetkezett lényegesebb változásokat újraszámolásra került a 2020-as éves profitvárakozás (a 2021-ben még mindig túl sok a bizonytalanság). Az egyik fő kérdés, hogy amennyiben a szlovén (SKB) akvizíció esetében van/lesz badwill tétel, azt 2019 Q4-re vagy 2020 Q1-re könyveli-e el a bank. Amennyiben a tőkemegfelelést teszik első helyre, akkor 19Q4-ben lesz ez a tétel és így a 2019-es éves profit még a 420 milliárdot is meghaladhatja. Ez viszont ellentmond annak az érdeknek, hogy 2020-ban lényegi profitnövekedést kellene bemutatni és ily módon nem 20-25%-os lenne a növekedés, hanem "csak" Kérdés, hogy a menedzsmentnél mi lesz a prioritás, ha 2019-re írják be a badwillt, akkor 2019-ben 420M+-10M és 2020-ban 480M+-20M profit várható. A badwill 2020 Q1-es elszámolása esetén, 2019-ben 405M+-15M és 2020-ban 500+-20M profit várható a jelenlegi működési és szabályozói feltételek mellett. Nyilván 1 év alatt sok minden változhat, de a kilátások egyáltalán nem pesszimisták...És ha az éves profit 2020-ban 500M körül lesz és politikai szimpátiáktól függetlenül az USA-ban marad még 4 évig a mostani elnök és tegyük fel nem dönti romba az USA-EU vagy USA-Kína gazdasági kapcsolatokat, továbbá Skóciával nem kezdődik el egy nagyobb brit-EU geopolitikai probléma, akkor valamikor 2020 második felében az OTP árfolyama megközelítheti a 20.000-es szintet, előtte pedig 2020 tavaszán a 17.000-es szintet. - Miközben a fórumon jelenlévő kereskedői vénával megáldott kisbüfik többsége továbbra is szó szerint halálra sortolja magát és a kis vagyonkáját, ahelyett, hogy az elmúlt 5 évben egy egyszerű all in otp longgal "sanyarú" tengerparti-koktélos nyugdíjba küldte volna magát... Ez van (vagyis ez volt az elmúlt 5 évben és nagy valószínűséggel ez lesz még egy ideig), a túl okosokon segíteni eddig sem lehetett és őszerintük nem is kell, mert csak ők tudhatják a tutit, meg egyébként is unatkoznának a tétlen jólétben... S végül, az idei osztalékot is beszámítva a +38,63%-os passzív éves hozam önmagában is Boldog Új Évet jelent minden OTP részvényesnek, nem lesz ez mindig így, de jövőre még talán megközelíthető...
Első részvényemet 1990-ben vettem. Kisebb papirokat kerültem eddig, kivéve: - Enefi, tartottam 2 évvel ezelőtt pár hónapig, (kis nyereséggel dobtam) - MHB (ma már nem ez a neve): kisebb bukással, - Cig Pannonia: ugyncsak régebben amikor 700-ról folyamatosan lement 200-ig vettem és kisebb nyereséggeél (10% alatt adtam, igy kimaradtam a 300 fölé menetelből és most a nagy zuhanásból.) Nem tartom egyiket sem stabilnak, szerencsejáték.
A BUX-ban elég nagy mozgások voltak idén, 10-szeres tőkeáttétellel jelentős hozamot lehet elérni, BUX2012-nél alku van, az árjegyzés széles sávú, sokkal jobb mint a certi hiszen minden évben dec 20 után van a lejárat fixen. Mióta foglalkozol a tőkepiacokkal, kisebb papírokkal is kereskedsz, mint SET, Enefi stb?
A határidős OTP az ugyanaz a részvény, csak hitelből vásárolt. Igy a likviditása ugyanaz. Valószinűleg a certit értetted. Nos ott tényleg mindig kisebb a likviditás. Minél messzebb van a certi árfolyama a kiütéstől annál keveésbé likvid. Ezért is van árjegyző. A BUX-al nem kereskedtem eddig. És az elmúlt egy év sem bátoritott erre. Van OTP-m (részvény +certi) és Richter certibő kevesebb. A hozamom messze verte a BUX hozamot. Ennek ellenére lenne elméleti jogosultsága a BUX kereskedésnek, mert az elvileg kevésbé függ egy egy részvény árfolyamának alakulásától. (Az egyedi kockázatok kiegyensúlyozhatják egymást.) A gyakorlatban azonban az OTP, MOL, Richter, Telekom dominálják az indexet és ha én nem vagyok meggyőződve, hogy a MOL+Telekom páros sokat fog felmenni a közeljövőben, akkor mi a fenének investáljak egy olyan indexbe, amit ez a kettő visszahúz? Ezért nem vettem eddig BUX indexkövetőt certit. De persze később nem kizárt. Hiszen a MOL már kezd erősen alulértékelt lenni az OTP-hez képest és előbb vagy utóbb beérnek a beruházások a petrolkémiai és a kiskereskedelmi részlegekbe, plusz sikerül végre bezárnia horvátországi veszteséges finomitót. Igy van esély a nyereség növekedésére.
Simán meglehet, főként ha (régóta először) a tőkemegfelelés lesz az első számú prioritás a 2019-es mérleg összeállításakor. Montenegróban elkészült a két ottani bank egyesülési terve, e szerint 2020 decemberében történik meg az egybeolvadás. A cikkben szereplő számok szerint a fiókok 30%-át zárják be és a létszám kb. 23%-ára nem lesz szükség 2021-től. Ha a működési költség (12,5Md becslés) legalább 20%-át sikerül megtakarítani, az 2021-től 2,5Md/év körüli javulást jelenthet majd adó előtt + 2020 vége körül egy egyszeri költséget is a végkielégítésekre. https://www.bankar.me/2019/12/19/spajanje-ckb-i-podgoricke-banke-u-novoj-ckb-banci-vise-od-500-zaposlenih-i-34-filijale/
A saját részvényeknél hiányzó mennyiség nagy részét
alighanem az MRP szervezetnél lévő több mint 3M db részvény teszi ki, bár a
matek még ezzel együtt sem jön ki pontosan, (talán az év eleji darabszámmal
vagy valamilyen átlaggal számolnak). Az OPUS-nál lévő saját részvények levonását
én sem érzem problémásnak, különösen amióta az átválthatóság lehetősége végleg
megszűnt. A kötvények visszafizetésével visszakerülnek a normál saját
részvények közé, ahol az OPUS előtt is voltak. Hogy miből és mikor lesznek a
kötvények visszafizetve, az ebből a szempontból szerintem nem számít. (Akár a
nyári új 500M eurós kibocsátásból, vagy egy második ilyenből is törleszthetnék,
ez legfeljebb a kamatkiadások változásán keresztül hat ki az eredményre, ezen
keresztül a részvény értékére, de a hatás nem túl jelentős.) - Szerbiában jelenleg a szlovén NLB-t látszik befutónak (még nem
hivatalos hírek szerint) a szerb AIK Bank és a Raiffeisen ellenében a Kommercijalna
privatizációjában, vagyis ha tényleg így lesz, piaci részesedésben valószínűleg
az OTP mögött maradnak majd. - Q4: A SocGen a szerbiai leányán leírt 108M EUR-hoz képest
Szlovéniában is elszámolt 67M EUR értékvesztést, vagyis pár Md Ft badwill a
Q4-es jelentésben is elképzelhető. A szlovák bejelentésre pár nap maradt az
évből, Csányi legutóbb is megerősítette az eladási szándékot. A Q1-re halasztás
mellett szólhat az amúgy is alacsony évvégi CET1 ráta „kímélése”, ha értékvesztést
kell rajta elszámolni. A sikerdíjas OTP-s AHA alapok még mindig jól állnak, a Supra
és az Emda akár 9Md Ft-ot is hozhatnak együtt adó előtt a Q4-es jelentésben.
(Az erősebb Ft viszont a leányok Ft-ban kimutatott eredményeit mérsékelheti majd.) - Árazás: szinte vége az évnek, az éves 390Md feletti
számviteli profit már nem lenne meglepetés. Jogilag és pénzügyileg le van zárva
két akvizíció, ahol a szerb és a szlovén volt SocGen leányok együtt hoznak óvatos
évi 35Md Ft profitot az eddigi számaik alapján. Az, hogy az OTP ezt csak később
mutatja ki teljesen, 2021 március elején valamikor, az nekem befektetőnek részletkérdés.
Levonva a 20Md egyszeri szerbiai badwill profitot, viszont hozzáadva a fenti
35Md-ot, 390-20+35=405Md, amiből 262M db részvénnyel számolva 15.450Ft
körüli EPS adódik. És ezt nem előretekintő profitnak tekintem, hanem 2019-es „tény”-nek,
ahol egy 10-es PE is kijár jó hangulatban.
De. Fölötte is. Most fog pénteken kifutni még határidős OTP-m, azokat vagy meghosszabbitom az éppen jegyzett árfolyamon vagy előtte megpróbálok olcsóbban bevásárolni és azokat kifuttatni. Hogy melyik lesz? Pillanatnyi döntés kérdése. (Megérzés, amiről később derül ki, hogy jó volt-e.)
Igen. És miután beirtam a kétszeres OTP határidős össz értéket, utána számoltam és pontosan 2,5-szörös volt a határidős OTP / teljes portfolió érték hányados, ami felett volt még pár ezer prompt részvényem és certim is. Igy tényleg orbitális volt az OTP kitettségem. Talán ez volt az az oka annak, hogy viszonylag korán már augusztusban elkezdtem leépiteni, de szeptemberi határidős lejáratnál, fokozottan a túl magas darabszámokat. Pedig szép lett volna mindezt megtartani 15 ezer fölé. (De igy nyugostabban aludtam az elmúlt pár hónapban.)
Igen, visszaolvasva, Te akkor, aznap optimistább voltál az OTP-t illetően. Nekem túl sok volt ahhoz, hogy nyugodtam aludjak és nézzem, hogy megy tovább 11 ezer alá (és fogy a fedezetem.) Nekem akkor kétszer annyi határidős OTP-m volt mint a teljes portfolióm értéke .(Összes TBSZ és a sima főszámla.)
Igen, aznap délutánra már meg is bántam a certi vételt, mert akkor úgy tünt elsiettem és megy a korrekció tovább 11 ezer alá is. Viszont tartom azóta is. Ennek a fő oka, hogy ezt sima számlán vettem és nem TBSZ-re. Azokon adok veszek és nem adózok. Itt a teljes 4000ft után erre a tételre kellene fizetnek majd 600 ezer ft adót. Igy ez a certi megmarad addig amig nincs szükségem a pénzre. És miért a sima számlára vettem? Mert a TBSZ számláimon tele voltam határidős OTP ügyletekkel, (amelyeket tartanom kellett volna úgy is ha lemegy 11 ezer alá a papir) igy nem volt szabad pénzem csak a sima számlán.
Nem én csináltam az összehasonlitást, de ha igazak a rangsorok, akkor erre az a magyarázat, hogy az OTP a legszigorúbb a személyikölcsönkihelyezésnél is. Kevés jól keresőnek adatik meg, hogy viszonylag alacsony THM-mel kapjanak személyi kölcsönt. Másként fogalmazva, az OTP a legdrágább a nagybankok közül. Hogy ezt miért engedheti meg magának? - A személyi kölcsönök kihelyezésénél a többi bank is csak akkor ad hitelt, ha náluk vezeted a folyószámlát, oda megy a fizetésed. (Magyarul bankot kell váltanod és akkor már nem olyan nagy bolt szerintük.) A személyi kölcsönök egy részénél kiegészitő hitelről van szó, azaz az egész bonyolult konstrukciót kell összehasonlitando mielőtt döntesz, hogy tényleg az a legelőnyösebb amit az itteni rangsor sugal. De ebben bennevannak szubjektiv okok is: - Az emberek lusták összehasonlitásra. - Az OTP-nél vannak más ősidők óta. - Az OTP fiók a legközelebbi és nem kell hosszasan sorbaállni. Az OTP pont azért tud költséget csökkenteni (költség/bevételarányt javitani) mert viszonylag jól meg a hitelkihelyezés (jobban mint a konkurencia, nemcsak a személyi költcsönöknél, de babaváró hitelnél és az ingatlanfedezetű hiteleknél is.) A költségoldal ugyanis nem lesz magasabb akkor se, ha dupla annyi hitel kerül kihelyezésre mint a megelőző időszakban. Egy egységnyi plusz hitelhez nem kell plusz ügyintéző, nem kell infrastruktúra és nemkell még pénz sem, mert ellentétben a válság előtti évekkel most a hitel/betét mutató messze 100% alatti.
Kösz,akkor a Nyugati bankok vad kapitalista módon működnek,eszközeiket eladják könyvérték alatt,és sok a leírás. SocGen a balkáni bankjai-akkor nem tudták,mit adtak el...
Ezen én is sokat gondolkodtam...aztán rájöttem hogy az embereknek az OTP= A BANK...az egyszeri Jóskapista nem gondolkozik kamatokban meg thmekben...kell a kölcsön és kész...bemegy a bankba ahol éppen van számlája...(ez javarészt az otp) és felveszi a kölcsönt...az egyszeri hitelfelvevő nem hasonlítgat össze...a legjobb kamatú hiteleket a jobb módúak veszik fel, akik foglalkoznak ilyenekkel, hogy thm stb...az egyszeri adós nem ilyen...megpróbálunk a saját fejünkkel gondolkodni és azt hisszük mi vagyunk a többség, de ez nem igaz....
Azért kicsi a nyereségük, mert sokkal kisebb a kamat-marge. Buknak az államkötvényeken is, amit pl. a németeknél néha negatív kamattal vesznek meg, stb.
Nem egyedül tévedtél. Azt hogy ilyen gyorsan korrekció nélkül majd 16 ezer lesz ,erre én sem számítottam. Én már egy 600-800ft-os korrekcionak is örülnék, hogy újra feltankolhassak.
Valószínűleg addig, ameddig a garanciális intézményrendszerben nem lesz egyenértékű egy revolut számla egy otp-s számlával, illetve a belföldi használhatóság (pl. fizetések utalása) nem lesz hasonló. Nyilván addig a revolut és társai drágulni fognak, de a magyar bankok brutális kartellben húzzák le az ügyfeleket hosszú évek óta az állam bűnsegédletével. Ebből aki tud, és van esze az menekül. Egyébként technológiai szempontból én nem félteném az OTP életképességét. Amit a fintech fiúk eddig megcsináltak az informatikai szempontból nem egy agysebészet, könnyű másolni. Sokkal inkább arról szól, hogy még nem éri meg lemondani a lefölözhető profitról. Amint beindul a tömeges elvándorlás lépni fognak. A profit persze más kérdés, de addig itthon minden év ajándék, és jelenleg aligha képzelhető el, hogy az orbán kormány hátralevő két évében intézkednének velük szemben. Ahhoz előbb el kellene engedjék a tranzakciós illeték nevű könnyűdrogot, de nem akarják.
Ha jövőre tényleg 500 mrd lesz a nyereség akkor az durván számlova, 10 p/e-vel...17850 ft-os rv árfolyamot jelentene, ha levonom a saját részvényeket akkor 18900...ha még egy extra osztalékot is belengetnek ( ami szerintem benne lehet a levegőben) akkor még a 20000 megérintése sem lehetetlen...belátom tévedtem amikor shortoltam ezt a papírt...de azért egy 14000 körüli korrekciónak most nagyon örülnék, sőt még lehet egy hosszabb long pakkot is kiépítenék ott :)
Olvasd el a 6427-eset, érteni fogod, hogy a nyugati bankok (pontosabban a nyugat-európai bankok) miért nem tudnak organikusan növekedni. A nyugati bankok közül van pár, amelyik a tizedét sem éri a 2007--es árfolyamának. Ugyanaz a magyarázat azzal kiegészitve, hogy ellentétben az OTP-vel, amely 2007 óta a tőkéjét megháromszozta, ezen bankoké alig változott. Részben a veszteségek, egyszeri nagyobb leirások, kemény büntetések és a fogyókúra (eszköz eladások) miatt. (Sokszor az eszközöket keményen a könyvszerinti értékük alatt adták el. Ez még akkor is igy volt ha az eszköz rendesen nyereséges volt. A SocGen a balkáni bankjait könyvszerinti értékük alatt adta el az OTP-nek pedig azok tőkearányos megtérülése nagyon jó!)
Köszi, átolvasom. A Nyugati bankok miért nem ilyen nyereségesek? ezt nem értettem,nem tudnak így organikusan növekedni,mint az OTP. Nyugati bankok,van pár,aki még nem érte el a 2008-as válság előtti árfolyamát sem.
Abszolut. 1)Az OTP NEM csaladi vallalkozas. Egy CIO egy bankban tobbet kell tudjon a bankuzemrol es annak minden reszletkerdesrol, mint a COO (Chief Op. Officer) vagy a CAO (Accounting). Nem vitatnam el Csanyi Peter kepessegeit. Jart Meryll, DB es Kinsey -nel. Aki malomba jar, az lisztes lesz. Nyilvan nem "veletlen keszitettek fel a mai allasara. . 2)OTP csaladi vallalkozas. Most Csanyi a legnagyobb reszvenyesek egyike, es a MOL 8.5%, 24 m db reszvenyenel tobbet, akar nyiltpiaci vagy OTC modon is, konnyeden tud felmutatni, ha akarna. Miutan Csanyi inveszticioi jelentos reszben agrarium/elelmiszeriparban van, es nocsak, Attila fia a Bonafarm-ban (Pick) " veletlen az agrariumban dolgozik. A gyanu alapos lehet, kicsit sok a "veletlen. . Csanyi most 66 eves. Tehat 2-5 even belul az utodlasrol donteni kell.
Igen. Mert a kapitalista világ igy működik. Aki nyereségesebb mint a többi, az a nyereségéből tud folyamatosan fejleszteni, a gyengébbektől piaci részesedést szerezni, bankokat akvirálni és mindezzel egyre erősebb lenni. Ez a régió erre békeidőben tökletesen alkalmas mert a pénzügyi termékek penetrációja alacsony (összehasonlitva az euróövezeti piacokkal.) Kicsit olyan a helyzet mint Amerikában a 19. században. Csak menni kellett nyugatra és kellő szorgalommal, szerencsével egy addig földönfutó farmer is tudott nagybirtokossá válni egy emberöltő alatt. (Már persze akkor, ha se az indiának se az irigy szomszédok nem lőtték közben le. Nem véletlen az amerikaiak szinte mániákusnak látszó ragaszkodása lőfegyverükhöz.) A nyugati konkurencia azért nem nyereséges, mert ott még a boom éveiben 2008 előtt sem lehetett normális marzsokkal keresni. Nem véletlen, hogy bankok már akkor is a dijakon, saját értékpapir befektetési, kereskedési részlegeiken akartak keresni (és egy ideig kerestek is.) Mi történt 2008-ban? Senki nem akart újabb hitelt felvenni, a befektetési üzletágak veszteségesekké váltak és kiderült pár nagy disznóság amit ezek a brókerek ott elkövettek (piacok manipulálása, ügyfelek becsapása stb.) Hogy lehet ezt túlélni, ha a hagyományos hitelkihelyezés is döglődik? Szinte sehogy. Illetve lehetne költségcsökkentéssel, de ekkor jött még 3 bibliai méretű csapás: 1. csapás: a politikusoknak elegük volt a bankmentésekből és szigoritották a tőkekövetelményeket. Hogy elehett ezt teljesiteni? Miután a piac nemigen akart ujabb tőkét adni, ezért eszközleépitésekkel (leánybankok eladása, eszközeladások.) Mi lett ennek az eredménye? Kevesebb eszköz = még kevesebb bevétel, még kisebb nyereség.. De ez nem volt elég, jött a 2. csapás: úgy tünt, hogy a bankok nem eléggé prudensen céltartalékolnak a nemteljesitő hiteleikre. No ha ők igy akkor kényszeritsük őket. 2019-re előirtak egy többlépcsős hitelminősitést és arra egy új céltartalékolási rendszert. Itt most még azokra a kihelyeztt hitelekre is kell céltartalékolni, amelyek teljesitőek!!! Ezt a változást csak azok a bankok nem vették észre, amelyek a régi rendszer (90 napon túl nem teljesitő hitelekre céltartalékolás)Ö keretein belül 100%-osan vagy még efölött céltartalékoltak. Ilyen bank az OTP.. De mindez nem elég, jött a 3. csapás: 2008-2009-ben senki nem gondolta, hogy a következő 10 év a nulla alapkamatok éve lesz. Köztudomású hogy egy ilyen környezetben a bankok szinte semmit nem tudnak keresni. A marzsok tartósan alacsonyak maradnak és még maradnak legalább 2 évig. Hogyan lehet igy a szarból kimászni? nehezen. Banki konszolidációra van szükség Többszáz bank helyett pár tucatra, amelyek egész Európában jelen vannak. Alacsony költségszinttel, nagy bevételekkel és nagyon nagy tőkével. Abban reménykedünk itt egy páran ebben a fórumban is, hogy az OTP egyike lesz max 5-10 éven belül ezeknek a megmaradó nagy bankoknak. A Revolut az egyrészt konkurencia, másrészt mutatja az utat. Az OTP-nek is. Innováció nélkül nem fog menni az OTP-nek sem.
Nekem is vannak kétségeim. Ennek egyik oka, hogy a Csányi fia vezeti az informatikai részleget. Nem lett volna rossz erre a fontos posztra egy kitűnő informatikust beszerezni. És még egy ismételten. Ez a verseny nem az OTPrégióban folyik majd. Ez egy globalizált verseny. Ha azon a szinten lemaradsz, akkor hiába vannak erős pozicióid a régió országaiban (10-20 millió ügyfél sokezer fiók stb.) Jön egy fintech cég egy jól kitalált jól működő rendszerrel és egy-két év alatt szerez akár 30 millió ügyfelet is. Viszont az is igaz, hogy ezek az ügyfelek egyenlőre megtartják a hagyományos banki kapcsolatukat, de ki tudja meddig?
OTP-nek meg van minden lehetősége, hogy a szenvedő, alig nyereséges konkurencia mellett folyamatosan organikusan is nőjön.- Ez így maradhat a jövőben is? A Nyugati konkurencia alig nyereséges,ez miért van? A Revolut az biztos konkurencia,de csak a Nyugati bankoknak,OTP-nek nem ezek szerint?
Amiben teljesen egyetértünk az a jövőbeni lehetőségek. Igen , az OTP-nek meg van minden lehetősége, hogy a szenvedő, alig nyereséges konkurencia mellett folyamatosan organikusan is nőjön és pár éven belül benne legyen a legnagyobb 10-15 bankban. Én tovább megyek. Ez a túlélés kulcsa. Az Unión belül egyre inkább egységesülő pénzpiac jön létre. Nem kell majd fizikailag jelen lenni egy országban, hogy egy bank ott is teljes értékű pénzügyi szolgáltatást végezhessen. Magyarországon is megjelentek már a fintech cégek. (Nekem is van Revolut-os kártyám már.) Ennek a közös nagy pénzpiacnak nincs szüksége több száz versengő bankra, amelyek kis méretüknél fogva negy önköltséggel szolgáltatnak. A versneyhez elég lesz 15-20 bank és a piac ezt ki is fogja kényszeriteni. Tehát az OTP-nek létkérdés lesz ebbe a csoportba tartozni. Felnőni a feladathoz.
Megnéztem az utolsó gyorsjelentést:2019Q3: 2. oldal: https://www.bet.hu/newkibdata/128320676/191107_OTP_20193Q_h_final.pdf EPS hígított (HUF) (korrigálatlan adózott
eredményből) : 422ft EPS hígított (HUF) (korrigált adózott eredményből) : 504ft (mindkettőnél kb 261 milliós darabszám jön ki.) tehát az OTP a gyj-iben ezzel a darabszámmal számol.
Nemcsak a OTP számol 262 millió darabbal. Én már láttam erstebankos és JPM-es elemzést, ahol ugyancsak hasonló darabszámok szerepelnek. (Azt én sem tudom, hogy mi az oka a 3 millió darabos eltérésnek. Meg kelllene kérdezni a legközelebbi telefonos konferencia beszélgetésen.) Ami szerintem logikus is. A 14,5 millió darab részvény nincsen forgalomban. Az biztositék. De saját részvény. Jövő év végére lesz kb 500 milliárdos nyereség, miután a már kényelmes tőkemegfelelőséget biztosan nem fogják növelni és akviziciós célpontok nem valószinű hogy lesznek, ezért 3 lehetőség lesz. - megemelik az osztalékot hirtelen 1500ft fölé, vagy követik az általános gyakorlatot és - részvényt vásárolnak vissza, valamint - megszabadulnak a felesleges költséget jelentő kötvényektől. Én az utóbb kettőt látom logikusnak. A közgyűlési határozatok visszatérő pontjai ugyanis a következők: - Opus kötvény visszavásárlásáról az igazgatóság negyedévente dönt (a közgyűlés erre évente ad meghatalmazást) - az igazgatóság mindig megszavaztatja, hogy 70 millió darabig az igazgatóság vásárolhat sajátrészvényt. A 14,5 millió részvény eladása teljes értelmetlenség lenne. Mire kellene a pénz? rendkivüli osztalék fizetésére? Arra ott lesz a fedezet, hiszen azt még az OPUS kötvények visszavásárlása mellett is meg lehet tenni. Az Opust nem visszavásárolni megint értelmetlen.Tudom, hogy az OPUS egy relative olcsó kötvény, de a jelenlegi hitel-betét arány mellett még az is jóval drágább mint a szinte nulla kamatos betétek és csak akkor lenne rá továbbra is szükség ha a 80% alatti hitelbetét arány megnőne a válság előtti arány (azaz jóval) 100% fölé.
Szakmai véleménycseréket szeretnénk folytatni (ezért az avarok kamatairól nem társalgunk), a jelenlegi várakozások kapcsán megfogalmazott szerénység pedig önmagunkra vonatkozott, hiszen a 2014 végén - 2015 elején kiépített stratégiai pozíciónk darabszáma minden évben növelésre került és nem pár 100 vagy 1000 darabbal, így az sem lehet kétséges, hogy milyen pozícióból írunk... Egyébként is a következő akvizíciós ciklus végére Európa 10-15 legnagyobb piaci értékű (market capitalization) bankja közé várjuk az OTP-t, jelenleg már a top 25-ben van. - Ami az észrevételeidet illeti: tény, hogy a fwd p/e esetében az elmúlt 2 évben biztosan nem adta meg a piac a 10-es értéket 12 hónappal előre. Az elmúlt 2-3 évben a 9.x-es fwd p/e volt jellemző, mi főleg fwd 9 alatt vettünk volt, hogy fwd 8-as körül, és 10-es jelenlegi p/ttme-n forgott, ebből több év után idén Q3 előtti napokban mozdult el a jelenértéken 11 p/TTMe fölé és a 10-es fwd p/e körülire. Nyilván ez a lényegen nem változtat, hogy a cég kilátásai továbbra is egyedülállóak és az út az éves profitokban felfele vezet. (Ha 262 millió részvénnyel számolnánk, akkor a felsorolt p/e értékek még jóval kisebbek is lennének mert az Eps növekedne a p pedig a múltban egy tény). - Itt jön a képbe a kulcskérdés: ki és miért számol 262 millió részvénnyel?- a részvények darabszáma 280 millió, az ICES kötvények fedezete 14,5 millió darab, OTP-nél lévő részvények 0,3 millió. Látszik, hogy így sincs meg a -18 millió darab.- a számvitelben és a gyorsjelentésekben az egy részvényre jutó saját tőke, a BVPS 280 millióval van számolva.- a piaci kapitalizáció 280 millió darabbal van számolva.- osztalék esetén a DPS 280 millióval van számolva.Vagyis a részvényeseket explicite érintő CF és vagyon mindegyike 280 millió részvényre oszlik. Nincs oka annak, hogy a profit is ne így legyen számolva.Egyedül az OTP (nem az elemzők) számolja az elemzők profitvárakozásai alapján az eps-t 262 millió darabbal, mint hígított eps-t, holott az első sorból is látszik, hogy ez a szám hígítva sincs már meg. Az valóban egy lehetőség, hogy az ices kötvények visszahívhatók, de csak egy LEHETŐSÉG, viszont jelenleg még nem ez a helyzet és profit-matematikailag az sem biztos, hogy ez kifizetődő (függ az aktuális osztaléktól, € és részvényárfolyamtól és finanszírozási konstrukciótól).Arról nem is beszélve, hogy mi lenne a kötvények vísszahívása esetén a 14,5 millió fedezeti részvény sorsa? Első, eladják egy részüket így a piacra kerülnek csökkentik az árfolyamot, netán elcserélik és ezekből fizetik ki a kötvényeseket? Kettő, a részvényesek tulajdonából (különböző tőkeelemekből) fizetik ki a kötvényeseket így csökken a részvények belső értéke és piaci árfolyama, de ezt ellentételezve bevonják a fedezeti részvényeket. Három, új kötvényekből fizetik ki a régi OPUSokat és egyidőben bevonják a 14,5 millió fedezeti részvényt? Négy, az alacsony Euribor miatt a kötvényekre fizetendő kamat kevesebb mint a kötvényesektől visszakapott (megemelt) osztalék, tehát ilyen esetben visszahívni sem érdemes a kötvényeket. Öt, sok minden más is lehetséges. Szóval, jelenleg messze nem jogos a 262 millió darabbal való eps számolás és az otp részéről ez indoklás és levezetés nélkül felelőtlenség is. Ritka az ilyen, de náluk is van. Csak azért mert ők tévesen használják Te továbbra is jogosnak találod? (A profi adatbázisok az srv miatt 279,5 millió körülivel számolnak). - A 2019-es eredményt illetően nincs köztünk vita, nem túl optimista a 400+10-10 milliárd ,ez magától jönni fog, és ami az elemzők 2020-as és 2021-es profitbecslését illeti, valóban hasonlóan dilettáns mint az előző éviek voltak, de nekünk OTP befektetőknek ez a legjobb, mert így annak akinek van szabad pénze, jóformán egész évben olcsón vehető a részvény (pár hete már nem olcsó de még nem is túl drága az otp árazása).
Abban igazad van, hogy az MNB egy lapáttal mindig rátesz ezekben az években az EKB lazitási intézkedéseire.. De! Azt Te is tudod, hogy a kamatemelés megkezdése az MINDIG jót tesz a bankoknak. Mert igaz, hogy növekednek a forrásköltségeik, de nagyobb mértékben nőnek a kihelyezett hiteleken a kamataik. Ez az olló minden kamatemelkedésnél nyilik. Erre várnak a már tönk szélén lévő nyugat-európai bankok, hogy végre beköszöntsön az az időszak amikor a marzsok nőni fognak. (Az persze kérdéses, hogy ez a magasabb alapkamatos időszak meddig tart párhuzamosan egy növekvő világgazdaságban és mikor jön a következő recesszió, a nemteljesitő hitelállományok és igy a céltartalékolás növekedésével, ami törvényszerűen rontja majd a bankszektor jövedelmezőségét.) Az igazán izgalmas kérdés a következő válságban lesz megválaszolva. Fel lesz-e készülve az OTP kellően erre? Mi kell ahhoz hogy a kérdésre igennel válaszolhassunk: - biztonságos tőkemegfelelőség. Ez rendben volt már 2009-ben is. A mostani akviziciós hullám, ami 3 éve tart már ezt elvileg kifeszithette volna, de a 3 év banki nyereségét összeadva és levonva belőle az osztalékokat, azt mutatja, hogy a bank az egészet meg tudta finanszirozni a nyereségéből. - kockázatállóság (Tőkehelyzet mellett elegendő likviditás, elegendő tartalékképzés egy megrenditő ütés bekövetkeztekor.) Ebbenz OTP az EKB banki vizsgálatain az rendre dobogós volt már 2009-től. A konkurencia ha úgy céltartalékolt volna az elmúlt 10 évben mint az OTP, akkor már régen becsődölt volna. (Ezt be tudom bizonyitani szinte minden régiós bankról.) A likviditása végig magas volt az akviziciók ellenére. - gazdaságos működés (hatékony költséggazdaálkodás), ami akkor különösen fontos, ha egy-egy leánybanknál hirtelen rosszra fordul a helyzet, emelni kell a céltartalékokat és a bevételek meg amúgy is csökkennek. Nos erre a bank csak akkor felkészült, ha az egyes leánybankjai békeidőben kimagaslóan teljesitenek, prudensen céltartalékolnak és a költség/bevétel mutató kiváló. Itt a bankcsoport még nem felkészült, de jóval jobban áll mint 2008-ban. Akkor egyedül a bolgár leánybank állt a helyzet magaslatán (az anyabank mellett.) Ma viszont már a bankcsoport tagjai Horvátországban, Szerbiában és Montenegróban is benne vannak a legnagyobb helyi bankok között. Valamit kezdeni kell a román leánybankkal. Ott volt tőkeemelés nemrég, de a bank kicsi piaci részesedéssel és kevéssé költséghatékonyan működik még ezekeben a relative jó években is. Szerencsére ennek és a szlovák banknak a bankcsoporton belüli részaránya csekély, de ennek ellenére kezdeni kell velük valamit. Ugyanis a következő válságot nemcsak túl kell élni, de a válság által kigolyózott bankok helyére lépve abból megerősödve kell kikerülni. - Ezen kivül van még a talán legnagyobb kihivás, a digitalizáció, a fintechcégekkel a verseny felvétele. Ehhez kell egy okos koncepció és sok-sok pnz a megvalósitáshoz. Ezt a lépést szerintem a kisebb bankok egyedül képtelenek lesznek megtenni. Ezért is számitok arra, hogy lesz itt még bankkonszolidációs hullám egy követekező válság nélkül is. Itt az OTP - miután kiugróan nyereséges - kellő forrásokkal rendelkezik. De ennek ellenére én nem látom, hogy ütemesen fejlődne a területen. Személyesen mint részvényest az is bánt, hogy nem tapasztaltam, hogy az ilyen irányú lépéseket a bankcsoport utólag kellő mélységben kiértékelné. A kudarcokból sokkal többet lehet tanulni mint a sikerekből. Ilyen kudarc volt az oroszországi TOUCH bank, ami nem tudott nyereségessé válni, ezért beszüntette működését. Nem hallottam, hogy Csányiék az esetből levonták volna a konzekvenciákat. Tehát van mit tenni még
Az extremitas egeszen kulonleges. Akkora hatszele van OTP-nek, ami 1100 eve biztosan nem volt soha egyetlen banknak sem itt. Kinnt van egy oriasi tomegu eleg jo hitel allomany, meghozza normalis hitelkamatokon. Az OTP meg kap 1 eves forrast NEGATIV kamaton az MNB-tol ! Lehet ennel jobb? Ekkora relativ kamatres soha nem volt. Valoszinuleg eltelik ujabb 1100 ev, mire lesz ujra. . http://keptarhely.eu/view.php?file=20191210v00re6xn6.jpeg . De az inflaciot mar mindenki erzi, HUFban is. Az ujsagcikkek egyfolytaban jonnek, Kinai, India, Brazil, es lassankent az EU inflaciorol. Amint leesik a tantusz, hogy MNB is kenytelen lesz emelni? OTP aznap megzuhanhat. Vajon meddig tart ki MNB a mostani kamatai mellett? . Soros rengeteg penzt keresett a Bank of England ugyanilyen poziojanak feladasakor, a 90-s evekben. Kivancsi vagyok, ki viszi haza MNB-tol az 1Mrd USD profitot?
Azt sem írtam hogy mi alapján (miért) veszem újra a részvényt. Nos azért mert még ezen az orbitálisan magas szinten is van benne 20-30%-os árfolyam emelkedés potenciál a következő 1-2 évben.
Igen, igazad van. A hasonló esetek 99%-ában ez már az eszement vásárlók által kiváltott. utolsó rally. De szerintem ebben az esetben azért óvatosan hülyézzük le azokat, akik itt nagy pénzzel tolják az árát (úgy tűnik) a végtelenségig. Nem normálisnak tűnő vevők, de normálisnak nem nevezhető körülmények között, ahol olyan részvényeket is számolnak, amelyek értékeltsége az OTP duplája és növekedési kilátásai messze nem ilyen jók. Ahozam éhség nagy úr és ahogyan kinéz egy ideig az is marad. Éppen ezért korrekciót várok, de szerintem a következő válságig már nem látjuk a 11 ezres szinteket újra. Egy esetleges nagyobb korrekció ebben a hozamkörnyezetben elhal legkésőbb 13 ezer felett. Azt se felejtsük el. Hogy a 11 ezres szint a várható 2020-as nyereségnél P/E=6 alatti értékeltséget jelentene. Kizárt, hogy ne lennének beszámolók jóval efölött.
15500 ft lesz ebben a körben a vége szerintem,utána egy nagy pihenő jöhet az ünnepekre. Így is túltolták a 15K-t,ami rövid távon a céláremelés adta. 17K feletti a tegnapi célátrJ.P Morgantól.
De nem válaszoltam a kérdésre. Szerintem innen logikus lenne egy korrekció 14 ezerig. Onnan ismét nagy vételi erő jöhetne. Ugyanis sokan szállhattak ki efölött Jó lenne ott beszállni.
En meg ugy gondolom, hogy NEM tevedtel. NAGYON JOL tetted, hogy eladasban vagy. Nezd meg: meddig mehet ez az LPPL burkolo-gorbe meg felfele? Nyilvan a szingularitasi pont elotti pillanatban van. . http://keptarhely.eu/view.php?file=20191210v00rq4q1.jpeg . a)Mindenki es a keresztanyja is bull. A hangulat soha-nem-latott pozitiv. b)A chart fenntarthatatlanul meredek. c) Island reversal van. . Az okosak mar kileptek. A partvonalon nezik az extremitast. Az overthrow nem tart mar sokaig. . Utana az elso target? Wave (4)=11300, Fibo 78%=11.800, vagy fibo 62%=9900.
Most a decemberben kifutó határidős pozicióim nagy részét adtam el. Ezek megújitása 30ft/részvény. Fenntartásuk kb. 60ft/részvény/hónap. Ebből adódóan ha a következő 3 hónapban az árfolyam korrigál 15 ezer alá, akkor már jól jártam a mostani eladásokkal. De eddig nem akart korrigálni. Az a baj, hogy a nagypénzes alapok lassan elhiszik, hogy az OTP (ahogy eddig az utolsó 4 évben) évről évre 20%-kal jobban teljesit. Ráadásul lámpással kell keresni ilyen növekedési papirt. Igy nem csoda, hogy rátaláltak. Szerintem a hazai alapok vehették az utolsó hónapokban megállás nélkül. Az összes DAX és USA korrekciót lazán , (esés nélkül) kiülte és ment tovább.
Gyorsan hozzáteszem, hogy személyesen jobban járnék, ha most korrigálni egy kicsit és pár hónappak később döntene ujabb rekordokat. A szokásos részvényállományom fele van meg, mert 13 ezer körül a felét eladtam és a 14 ezertől indult korrekcióban csupán egy részét vettem annak vissza, de most a napokban azt az október végi és november mennyiséget ismét eladtam, mert szinte kizártnak tartottam, hogy ujabb korrekció nélkül megy a papir felfelé. Tévedtem.
Nem, szándékosan egy évvel előretekintő P/E-ből indultam ki, mert eddig a 10-est megadták. A 262 milliór részvénnyel számolást azért tartom megalapozottnak, mert: - az elemzők is ezzel számolnak - azOTP is ezzel kalkulál. Én ezt pedig azzal magyarázom, hogy az OPUS-nál lévő részvények a kötvények bevonásával bármikor likvidálhatók, igy azok nem tekinthetők külső tulajdonosi körbe tartozónak. De szólj, ha a gondolatmenetem nem stimmel. Az OTP menedzsment eddig is meg tett mindent, hogy a nyereségnövekedési trendet kisimitsa. Idén a Q4-re ezért én sem várok egy a Q3-nál (a badwill levonása után sokkal jobb eredményt, csak az operativ eredmény soron. (+2-3%) De egy 93 milliárdos adózott eredmény (amit az OTP szerint az aktuális elemzéseket kiadók átlaga hoz) szerintem sem irreális. Ebben az esetben a Q4-ben több mint 30 milliárdos céltartalékolást irhatnak, aminél többet szerintem a jelenlegi nemteljesitő hitelállomány (Stage 2 és 3 figyelembevételével sem) nem tesz szükségessé. Még azt is begyük figyelembe, hogy ez a negyedév rekor személyi hitelkihelyezést hoz majd és az Alapkezelő is kaszirozni fogja a legalább 5 milliárdos extra jutalékát (nettó kb 3 milliárd redménytöbblet. Szerintem ezek a várakozások (hangsúlyozom erre az évre nem csak az enyémek) nem tulzóan optimisták. Én a következő éves várt elemzői eredménynövekedést tartom túl kevésnek.
Úgy tűnik véletlenül megcsúszott az eps és célár számításod egy évvel előre. Egyébként ezen kívül a 262 millió részvénnyel számolt eps-t számvitelileg miért gondolod megalapozottnak? Visszatérve a 2019-es profitmodellre: valamikor év elején a szerb akvizíció csúszása miatt 400-ról 375 milliárdra csökkentettük az éves profit középértékét. El kell ismerni, hogy ezt Q3-ban a goodwill tétel és a Babaváró hitel (amiről akkor szinte semmit sem lehetett tudni és amely hitel július 1-én indult) felülírta és ismét 400 milliárd lett a várható profit középértéke. Szintén a Babaváró fogja felülírni a 2020-ra várt 452 milliárdot, amely ennél szinte biztosan több lesz (pontos számítás 2020-ra és 2021-re majd később). Viszont ilyen kitörési időszakban is érdemes az árfolyam tekintetében szerénynek maradni: amelyet idén nem lenne célszerű 16000 fölé vinni, így maradna több hozam és vonzerő a következő évre is. Egyébként is a 2019 évre esetlegesen megvalósuló +40% (osztalékkal) egy blue esetében több mint kielégítő lenne.... Az sem lesz túlzottan meglepő, amennyiben az 5 évre modellezett profitduplázás (kiindulva a 2017-es 281 milliárdból) már 4-4,5 év alatt megtörténik!
Mennyit ér az OTP?
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.