Mennyit ér az OTP?

gyula1971 2018. 12. 08. 19:01

Előzmény: #5799 berlini

#5800

Ez az átlagáram,majd rákérdezek a kötéslistát végignéztem,de 1-kötésben nem látom ezt. Aznap 11850 en van 5000 db eladás délelőtt. Ez nem én vagyok.
Addig tartom amíg az USA válság fent áll.

berlini 2018. 12. 08. 18:15

Előzmény: #5798 gyula1971

#5799

Tehát ennyit nyitottá 11.800-on csötörtökön reggel.
Meddig tervezed tartani?

gyula1971 2018. 12. 07. 16:46

Előzmény: #5795 berlini

#5798

4978 db. ennyire volt szabad fedezet. Nem készpénz,hanem befektetési alap,állampapír alap ennek a fedezetére lehet.
Mert mindig azt a hülye befektetési hitelt kell neki...nyomni az ügyfelek részére. Ne váltsuk vissza a bef alapot,van erre külön hitel a pozícióhoz.
Ebből is csak a jutalékot húzzák, igaz a hitel kamatát,ami napi én fizetem!!!

HPeter76 2018. 12. 07. 00:30

Előzmény: #5796 berlini

#5797

Teszetosza az egész.. nagyon szét van már ez kenegetve!!
Elitcserét nem könnyű józanul megtalálni!! Még egyenlőre nála a labda.
Hasonló az egész Migráns Vízum 2 szavazáshoz ODA IS KERESIK A SZAVAZÓKAT,
NEM LETT MEG A MINŐSÍTETT TÖBBSÉG!!
-Ha Tereza a Szavazást(""általad óhajtott"") megismételné kódolva a bukása!! -persze egész világ rajta nevetne!!
Nyugodtan mondhatom megbundázzák!! Keresnek hozzá képviselőket!!

berlini 2018. 12. 06. 23:33

Előzmény: #5793 egy_kezdo

#5796

USA szépen visszajött (ahogy szokott, miután ráijesztett Európára,) estére.
Én azért még tartok a holnapi Brexit-megállapodás szavazástól a brit alsóházban.
Ez a May nem egy észkombájn. Már rég be kellett volna zsarolnia a keményvonalas brexit párti párttársait, hogyha nem szavazzák meg a megállapodást, akkor kiirat egy népszavazást 2 kérdéssel:
- kell-e a megállapodásos kilépés
- ha pedig nem, akkor maradjon-e mégis Nagybrittania az Unióban.
Ezzel eltudná érni, hogy a konzervativok összezárjanak és megszavazzák a megállapodást és igy az Unionista északirekkel meglegyen a többség a parlamaentben. Ugyanis az ellenzék valószinűleg egyhangúan ellene fog holnap szavazni. (Habár azokat meg azzal tudná megregulázni, hogy átadja a kormányrudat Ben Johnsonnak, annak minden borzalmával, igy a Munkáspártiak nem kapnának előrehozott választást, de kapnának egy kemény, megállapodás nélküli kilépést.)

berlini 2018. 12. 06. 23:24

Előzmény: #5787 gyula1971

#5795

Mennyit nyitottál?

berlini 2018. 12. 06. 23:22

Előzmény: #5787 gyula1971

#5794

Hát igen, neked mindig sikeröl elkapni a csúcsot a shorthoz.

egy_kezdo 2018. 12. 06. 23:00

#5793

Itt egy „jóindulatú” tag olyan gyakran mond igazat, ahány darab részvény eladása teljesült ma délelőtt (vagy akár egész nap) pont 11800-as árfolyamon. És állítólag nem azon a piacon sortol, ahol a „halálkereszt” jelent meg, hanem ott és abban a részvényben, ahol „aranykereszt” van.
Egyébként alig volt ma hívás és eladási megbízás, egyedül a MM algo dolgozott és a nemzetközi hangulatnak megfelelően áraz, mozgatja a szinteket, ahogyan azt ilyenkor kell.
Az akvizíciók miatt pedig nem kell izgulni, a január 1-i bekapcsoláshoz a könyvekbe, van még bő 20 nap...

berlini 2018. 12. 06. 22:16

Előzmény: #5791 mage

#5792

Igen, nekem is komyolyan kellett volna venni a figyelmeztetésedet.
Amúgy meg ma vettem Raiffeisen certit. (Túl korán) mert szerintem az is alulértékelt. Az ez évi nyereségre számitott P/E=6,24 igencsak alacsonynak tünt.
Eddig mindenkit óvtam a Deutsche Banktól (egy év alatt minusz 50%), igy nem tűnik logikusnak , hogy abból is vettem.

mage 2018. 12. 06. 21:22

Előzmény: #5790 berlini

#5791

Raiffeisen is van egy kevés, nem néz ki szépen a mai nap, bár nasdaq-ot mindjárt pluszba húzzák.
Úgy nézz ki a pomperj indikátor megint jól működött, ahova ő várja annak pont az ellenkezője következik be :). Remélem holnap már 6e-re fogja várni az otp-t :D.

berlini 2018. 12. 06. 20:16

Előzmény: #5788 mage

#5790

Abban igazad van, hogy egy ekkora esésnél nem lenne rossz, ha a bank megszólalna. No nem azért hogy eloszlassa a kételyeket, hanem hogy erősitse a bizalmat.
Egy esetben értek egyet a hallgatással, ha a hir igaz, de még hivatalosan nem kapta meg a bank az engedélyt.
Amúgy meg kemény esés volt ma. Ma az OTP sem tudta kivonni magát az általános pánikhangulatból.
Ebben az esésben már valszeg benne volt a holnapi brit parlamenti szavazás eredményétől való félelem is.
A Raiffeisen is esett 2 nap alatt több mint 10%-ot. (Annak van a legnagyobb orosz kitettsége a nagybankok közül.)

gyula1971 2018. 12. 06. 18:02

#5789

17:46 | Megjelent a halálkereszt Amerika felet

mage 2018. 12. 06. 14:51

Előzmény: #5782 berlini

#5788

Jó lenne, ha bank is reagálna ez ügyben, mert egyszer már kacsa volt a bolgár jegybank jóváhagyása.

gyula1971 2018. 12. 06. 12:01

#5787

Teljesült reggel a 11800-ra tett eladás délelőtt,visszaigazolta broki. Tegnap zárás után hívtam tegyen be.
Bolondok háza van ,hívogatják őket az ügyfelek,

berlini 2018. 12. 05. 22:30

Előzmény: #5785 kimpaa

#5786

Igen, ez fájdalmas volt. Elvitte 3 év deviznyereségének túlnyomü részét.
Az OTP miatt nem aggódtam, a javuló gyj. számok miatt számomra csak idő kérdése volt hogy ujra 11 ezer fölé menjen.
A devizaveszteség viszont nem hozható vissza egyhamar. (EUR/HUF=307 körül ft gyengülésre játszottam, de zártam a poziciókat 310 fölött és átálltam forint erősödésre. Nem jött be, egészen 330ft fölé gyengült

kimpaa 2018. 12. 05. 19:30

Előzmény: #5783 berlini

#5785

Te nem szarozol, 12 milka bukás deviza pozin? Az igen

philosopher 2018. 12. 05. 19:28

Előzmény: #5783 berlini

#5784

Gratulálok a kitartásodhoz és nyerődhöz.
Bár fundamentális alapon tényleg nem lenne meglepő a 12 ezer feletti árfolyam sem, az elmúlt időszakban, amikor meglódult 10 ezer alattról pár nap alatt 11 ezer fölé én is eladogadtam a pozícióim 90%-át.

berlini 2018. 12. 05. 17:23

#5783

Ujabb történelmi csúcs a záróban: 11.850ft!
És mindez egy erős USA ellenszélben.
Tegnap este az Equilor évzáró vacsorán gratuláltak, hogy a nyári nagy minuszt az OTP-nél már újra pluszba vittem, illetőleg a devizaveszteségeimet is kompenzáltam az OTP nyereséggel. Állitólag az ügyfelek többsége már zárta a long poziciókat.)
(Mondjuk a márciusi portfólió csúcsot, amikor erre az évre is volt 19%-os nyereség, még egy év végi rallyvel sem fogom ujra elérni, de ez nem az OTP-n múlott eddig, henem azon hogy széllel szemben pisiltem a forint gyengülésnél 312ft-tól 325ft-ig és buktam vagy 12 millió ft-ot.)
Másrészt meg mindenki biztos volt abban, hogy az USA szünnap és a tegnapi hatalmas esés ott, a mai napon az OTP-nél egy nagy korrekcióban jelentkezik. Kérdés számomra is csak az volt, hogy hányszor száz ft-ot esik.
Dehát ilyen a tőzsde

berlini 2018. 12. 05. 15:15

Előzmény: #5761 berlini

#5782

https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/sinen-az-otp-ujabb-bankvasarlasa.5.306853.html
A bolgár jegybank után meg van a bolgár pénzügyi felügyelet jóváhagyása is. Ezzel meg van a jövő évi nyereség emelkedésből kb. 5%.
Ha minden más stagnál is, akkor is tül lesz teljesitve ezzel a jövő évre várt 3%-os nyereségnövekedés.
Szerintem pedig igy jövő évre (további akviziciók nélkül is) egy idei 325 milliárdos nyereség után a minimális elvárás: +5%+8%=13%, azaz: 1,13x325= 367 milliárd.
Részvényenkénti nyereség (ahogy az elemzők számolnak, azaz kb 264 millió db részvénnyel) igy kb. 1390ft

berlini 2018. 11. 30. 23:01

Előzmény: #5779 herlas

#5781

Köszönöm!
Ez a bank nem lesz olcsó.

berlini 2018. 11. 30. 22:23

Előzmény: #5778 herlas

#5780

Kár Romániáért, mert igéretes piac, gyorsan növekedő GDP.
Sajnos én sem látom ott rózsásnak az akviziciós helyzetet. Viszont eladni meg ugyanazon oknál fogva nem lehet mint Szlovákiában. A magyar lakta területeken feladni a poziciót (bel)politikai okoknál fogva nem lehet.
Abban is igazat adok Neked, hogy Szlovénia nem olyan vonzó célpont mint a többi balkáni ország. A bankpiac szempontjából. (Konkurencia, pénzügyi termékek fejlettsége és igy elérhető kamatmarzs, ROE) ez a piac inkább hasonlit egy nyugat-európaira mint a szomszédos volt Jugoszláviai piacok.
Igen, amelyik piacon nem lehet elérni a megfelelő méretnagyságot ott az eladás a logikus lépés.......de ahogy fentebb emlitettem más az üzleti logika és más a politikai elvárás az OTP-vel szemben. Nem ismerem az albán helyzetet, de ha a vásárolt bank ilyen gyenge, akkor annak eladása tűnik a megoldásnak. (Vagy hozzávásárolni, de van-e eladó bank ott?)

herlas 2018. 11. 30. 20:01

Előzmény: #5774 berlini

#5779

Információk a szlovén ABANKA-ról:
https://www.sdh.si/Data/Documents/asset-management/Abanka%20Teaser.pdf

herlas 2018. 11. 30. 14:06

Előzmény: #5777 berlini

#5778

Csak két megjegyzés:
Románia szerepe a legutóbbi elutasító döntéssel megkérdőjeleződött. Nem hinném, hogy az OTP nem végzett felméréseket, de az is számít, hogy a tulajdonosváltás után a (román) ügyfelek mennyire morzsolódnak le annak tudatában, hogy máról holnapra egy magyar bank ügyfelei lettek. A magyarlakta területek önmagukban nem lehetnek elegek egy erős pozícióhoz az országban. Románia helyett Szlovénia adna magát elsőként, itt viszont az eurózóna tagság és az elérhető ROE mértéke jelentheti a kritikus pontot amellett, hogy van-e reális áron megvehető elég nagy méretű bank. Az Abanka ideálisnak tűnik a belépéshez.
A túl kicsi országok és/vagy bankok esetében nem zárkóznék el az eladástól sem. Ha a SocGen csomagba tartozó kisebb bankokat meg is kell venni, ahol nincs belátható esély a növekedésre, ott szinte egyből eladásra is fel lehetne kínálni. Például ha az albán bank durván 200Md Ft hitelállomány mellett tud évi 1-1,5Md nyereséget hozni a csoportba, ennyiért nem éri meg bajlódni vele.

berlini 2018. 11. 29. 21:45

Előzmény: #5775 herlas

#5777

Mondjuk nekem az a véleményem, hogy 2020-ra egy időre fel kellene hagyni az akviziciókkal.
Az érveléshez osszuk fel az OTP piacait csoportokba:
1. csoport: már meglévő erős piaci poziciók
- magyar,
- bolgár,
- montenegrói
2. csoportba a mostani akviziciók mellé sürgőssen kell még egy-kettő, hogy a bank a piacon benne legyen a legnagyobbak között:
- Horvátországban (már erős, de egy kisebb bank még belefér)
- Szerbiában (+ 1 vagy 2 bankakvizició)
- Romániában (előzetes tájékozódás mellett, hogy hajlandók-e engedélyezni.)
3. csoportba az új piacokat és azokat sorolom, ahol az OTP piaci részesedése rendkivül alacsony és különböző okoknál fogva a helyzet nem könnyen változtatható:
- orosz, (nagy piac, komolyabb piaci részesedés csak erőn felüli tőkebevetéssel érhető el és számottevő politikai kockázatok)
- ukrán, (lásd orosz piac)
- albán (itt van egy vétel engedélyezés alatt)
- macedón,
- moldáv,
- szlovén
Én ugyanis fontosabbnak tartom hogy az 1. csoport piacain a következő recesszió előtt (várhatóan 2021 körül eljön,) a poziciók megerősödjenek (bolgár + montenegrói Socgen vételek beolvasztása költségcsökkentések elérése egyidejű hitelexpanzióval.)
A 2. csoportbeli bankoknál még sűrgősebb, hogy a 2-3 bankból egy a piacon már számottevő méretű és költségtakarékos bankot gyurjanak össze, hogy a következő recesszióba a bankcsoport ezeken a piacokon is megerősödve mehessen be és a saját tőke további gyarapodásával jöhessen ki, akár több helyi akvizicióval a recesszióban meggyengült bankoktól.
A 3. csoportba sorolt új piacokon és egy megbékélt állapotban az ukrán és orosz piacon szerintem ráér az expanzió a következő fellendülés idején 2022-2024 között. (A következő recesszióig már egyszerűen nincs elég idő ezeken a piacokon komoly poziciók kiépitésére, illetőleg akockázatok mértéke jelenleg túl nagy.)
Ezzel a stratégiával el lehet kerülni a 2008-2014 közötti helyzetet, amikoris a bankcsoport 9 piacon volt jelen, de folyamatosan nyereséget ebből 2 OTP bank tudott csak produkálni, a magyar és a bolgár. Volt olyan év ahol az összes többi leánybank nyereségszaldója negativ volt. A következő recesszióban nem biztos hogy mégegyszer olyen szerencsénk lesz, hogy 2 piac megmenti az egész bankcsoportot, sőt megerősödve hozza ki a recessziós évekből.
Más szóval, nem szabad hogy mégegyszer előforduljon hogy egy válságos időben az eszközállomány több mint fele nulla nyereséget hoz éveken keresztül.
A meglévő 9 piacon kettő éven belül el kell érni, hogy legalább 6 OTP bank versenyképessége nagyot javuljon.

herlas 2018. 11. 28. 00:26

Előzmény: #5775 herlas

#5776

Elírtam, Szlovéniában az állami Abanka (nem az Adiko) jöhet szóba, erre hírek szerint az OTP is adott be nem kötelező ajánlatot az első körben.
https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/osztrak-magyar-terjeszkedes-johet-a-balkani-bankpiacon.305725.html

herlas 2018. 11. 28. 00:17

Előzmény: #5773 berlini

#5775

Kifejezetten 3. negyedévi, tehát friss adattal sajnos csak két leánybanknál találkoztam. Év elejétől a szerbiai leány 61,7M EUR, a macedón 8,6M EUR profitot jelentett.
Inkább az éves nyereségtermelésüket próbáltam durván megbecsülni Md forintban: moldáv 5, macedón 3, Montenegró 2,3, albán 1-1,5 körül lehet. Tényleg csak nagyságrendileg a horvát-szerb-bolgár trió 20-20Md Ft körül hozhat, a három hátralévő kicsi mondjuk összesen 10-et.
Elsőre elég erősnek tűnt Egy_kezdő felvetése az évi 15%-os EPS növekedésről öt éven át, de amint elkezdtem számolgatni, annyira már nem is tűnt lehetetlennek. Az első év gyakorlatilag teljesült, a 2 és 3 év a komplett SocGen csomaggal, organikus növekedéssel és a szerb Komercijalna Banka mellett egy közepes román vagy szlovén bank (mai Adiko bank esetleg) megszerzésével megoldható. (Ha tényleg egyben leszerződtek a komplett SocGen csomagra, csak időben széthúzták, Csányi idei részvényvásárlása még érthetőbb.) A negyedik évre szükség lesz egy komolyabb orosz bankra, az ötödikre valami új piacra, de ezt elég majd akkor kitalálni. Sok minden közbejöhet, engedélyek stb., de sok munkával és szerencsével akár valóra is válhat.

berlini 2018. 11. 28. 00:00

Előzmény: #5773 berlini

#5774

A Bloomberg irt egy cikket a friss kelet-európai bankeladásokról:
https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-11-27/banking-deals-are-happening-in-europe-just-not-where-you-think
1. melyik ország 2. melyik bank 3. eladó 4. vevők vagy ajánlattevők 5. hol tart az eladás
I.
1. Multi-Country 2. Addiko Bank 3. AGAdvent/EBRD 4. IPO possible 5. Not started
II.
1. Croatia 2. Jadranska Banka 3. Government 4. Hrvatska Postanska Banka 5. Completed
III.
1. Serbia 2. Societe Generale Srbija 3. Societe Generale 4. OTP et al. 5. Not announced
IV.
1. Serbia 2. Komercijalna Banka 3. Government 4. — 5. Advisers by 4Q
V.
1. Slovenia 2. Gorenjska Banka 3. Government 4. AIK Banka 5. Pending
VI.
1. Slovenia 2. Nova Ljubljanska Banka 3. Government 4. IPO 5. Completed
VII.
1. Slovenia 2. Abanka 3. Government 4. OTP, Apollo, Blackstone et al. 5.Tender started
Az OTP itt a III. pontban van emlitve, mint egyedüli vevőjelölt a szerbiai SocGen leánybankra és a VII. pontban mint egyik ajánlattevő a szlovéniai ABANKA bankra.
Eszerint a lista szerint még a IV. pont szerinti tenderben lehet esélyünk.
de nincsen megemlitve a bolgár és az albán SocGen eladás és ugyancsak hiányzik a moldáviai és makedon Socgen bank eladási eljárására való hivatkozás.
Tud valamelyikőtök valamit ezek állásáról?

berlini 2018. 11. 27. 22:31

Előzmény: #5767 herlas

#5773

Olvastál valahol arról, hogy az eladás alatt lévő SocGen balkáni leánybankok hogyan teljesitettek a 3. negyedévben?

berlini 2018. 11. 23. 00:14

Előzmény: #5771 egy_kezdo

#5772

Igen, nem véletlenül vagyok én is itt. Mára már a portfolio kinőtte magát és számos nagyon szinvonalas szakember ir nekik rendszeresen.
Nem hiszem, hogy a tárgybani cikk irója pozicióból beszél (ir.) De az tényleg látszik már pár éve, hogy folyamatosan alacsonyabbra várja az OTPt. De hogy védelmembe vegyem, valószinűleg az elemzői konszenzusok is megvezetik. Én csupán azt várnám el tőle, hogy
- a feldobott grafikonjainál ugyan jelezhetné, hogy melyik grafikon milyen arányban (mértékben) releváns, illetőleg
- ne tüntessen már fel olyan elemzői értékeket, amelyek túlhaladottak. Pld. feltüntethetné a grafikonokon az elemzői OTP pozició (piros pont) mellé azt ami ma már a gyj.-k és egyéb fejlemények alapján inkább valószinűsithető.
A másik téma a Csányi féle előrejelzések.
Én is szivesebben venném, ha a menedzsment kicsit bátrabban tenne becsléseket legalább a következő évre. Felőlem ezt megtehetné úgy is, hogy elmondaná azt is, hogy milyen optimális előfeltételeknek kellene ehhez teljesülni. Eddig ezt azért nem tették meg, mert 2007-ben Csányi igencsak túligérte magát. Mai napig emlegetik, hogy milyen nyereséget és árfolyamot igért akkor pár éven belül.
Most viszont szerintem kimozdultak ebből a passziv pozicióból. Csányi 1 milliárd eurós igérete, meg az azt megelőző vásárlásai, plusz az akviziciók folyamatos emlegetése, a régiós banki vezetőszerep belengetése, azért megtámasztották az OTP 10 ezer körül.
Viszont ha már merészebben igérnek, akkor tényleg el kellene ehhez mondani azt is, hogy mindez hogyan jöhet össze. Nem lehet továbbra is 15%-os ROE mutatót mint régi, de még mindig aktuális célt változatlanul hagyni, mert az nem lesz elég. Ők is tudják, hogy az akviziciókkal pont a saját tőke optimálisabb felhasználását és igy magasabb ROE-t céloznak meg. Nem lenne nagy igéret a 2 év ROE=20% közeli teljesitései után beigérni azt, hogy ezt a tőkehatékonyságot szinten fogják tartani és ennek eszköze lesz az akviziciók folytatása.
Reálisnak tartom az 5 éven belüli 2000ft/részvény eredményt. Hiszen az OTP tőkehelyzete lehetővé teszi, hogy benne legyen a legnagyobb 3 bankban Magyarország, Montenegro és Bulgária mellett Szerbiában, Horvátországban is. Ha ezt a poziciót sikerül elérni a következő válság előtt, akkor a válságba erősen lehet belemenni és megerősödve kijönni belőle.

egy_kezdo 2018. 11. 22. 19:08

Előzmény: #5764 berlini

#5771

Szép munka.
Annyit még érdemes hozzáfűzni, hogy az illető úriember foglalkozása újságíró. Elvégzi a munkátját, miközben igyekszik megfelelni a megbízóknak és/vagy ismeretségi körének, saját pozícióknak stb.
A Pf. még mindig a legszakmaibb portálnak számít Mo-n, sajnos a tartalom olyan, amilyen az átlagos Mo-i olvasó igénye, nem túl magas, de jobb mint a konkurencia.
Jóindulatúan kizárva a hozzá nem értést, egy újságíró motivációja többféle lehet: forgalom generálása az adott eszközben, klikkvadászat a saját portálnak, valakik pozíciójának a menedzselése, legritkábban a hír közlése a cél (főleg gazdasági sajtóban, hírt akkor kell közölni, amikor azt egyes piaci szereplők már előre beárazták, lásd ML "cégek" árfolyamai. Az említett cikkben még csak hírértékű információ sem volt.)
Mi lenne a helyzet az egyedüli külföldön is értelmezhető mo-i részvénnyel az OTP-vel, ha egyértelmű, szakmailag alátámasztott jövőképet kapna a piac például az elkövetkező 3-4 évre, mondjuk a menedzsmenttől? Beárazásra kerülne ennek a nagyobb része, megölné a forgalmat a BÉT-en és a spekulációkat bizonyos érdekkörökben, ahol pár 100 milliárd mozgatása nem okoz problémát. Sőt még azt is megkockáztatjuk, hogy CS.S. alapja sem tudna alulértékelt áron venni a részvényből, hiszen nagyobb válságoktól és szabályozói hülyeségektől eltekintve nem lenne ilyen időszak.
Mi lenne például egy spekulációs (trédelési-forgalmi) piacot megölő 3-4 éves forward guidance? Az, ami a cég működését ismerve most a legvalószínűbb, de a menedzsmentből senki sem fogja kimondani: az organikusnövekedés és az akvizíciók által tartva lesz a 16%-20% körüli ROE, az éves EPS évente minimum 15%-kal növekszik és ugyanígy az osztalék is.
Hogy ez mit jelent? Azt, hogy a kamatos kamat alapján (1,15) az ötödik hatványon az = 2.01 vagyis a 2017-es EPS legkésőbb 2022-re duplázódik, vagyis akkor lesz az éves nettó profit 560 milliárd forint körül. Viszont ezt kijelenteni-bevállalni senkinek sem érdeke, egyrészt bármikor jöhetnek nem várt események (ez bizalomvesztést okozna), másrészt az ilyen FG kizárja a pozitív meglepetés lehetőségét a részvényből, de a minimális mesterterv a menedzsmenten belül az pontosan ez az éves +15% EPS...
Ezt a következő, több helyen is elmondott CEO mondat vezeti fel: "A következő években az előttünk lévő régiós konkurenciát lelépjük." Hozzá teszük: ehhez jelenleg elengedhetetlen a 2000 Ft/rv EPS és a 15-20M€ piaci kapitalizáció...
Tehát, a javaslatunk továbbra is változatlan (amelyet a 2015.január.15-i svájci jegybankdöntés napjától alkalmazunk is), alulárazás 8.x, 9.x P/E környékén vétel, túlárazás esetén (ami egyéni mérlegelés kérdése) eladás...
Többieknek pedig ott vannak a certik és az ML tákolmányok (utóbbiak nem mellékesen, egy versenyhelyzetben és transzparens piacgazdaságban vagy kormányváltáskor a 0 felé fognak konvergálni. Kérdés, hogy kikényszerít-e ilyen gazdaságot az EU Mo-n vagy legalábbis nem ad pénzt ellenőrzés nélkül)...

gyula1971 2018. 11. 22. 18:07

Előzmény: #5763 berlini

#5770

Igen,csak napi volt day trader.

berlini 2018. 11. 22. 16:40

Előzmény: #5768 herlas

#5769

Igazad van abban, hogy az OTP, miután összeségében kockázatosabb piacokon van jelen, ezért a P/E értékeltsége nem lehet ugyanakkora mint egy olyan lengyel banké, amelyik nagyrészt az otthoni piacon dolgozik. Éppen ezért én sem gondoltam soha, hogy az OTP 12 hónapra előremutató P/E-je (elemzők szerint kb 10) szorosan a lengyel banki értékeltségnél kellene hogy legyen.
De!
A kockázatos piacok (éppen jellegüknél fogva,) nagyobb kamatmarzsokat tesznek lehetővé és az alacsonyabb pénzügyi penetráció miatt nagyobb volumennövekedéseket is hoznak. Ami akviziciók nélkül is egy konjunkturális szakaszban minden bank számára jóval az évi 5%-os nyereségnövekedést eredményez. De most láss csodát, a portfolio által bemutatott elemzői konszenzus a PKO és PEKAO esetében évi 12 és 14%-os nyereségnövekedéssel számol 2018 és 2020 között. (?)
Tehát ez semmiképpen nem stimmel még akkor sem, ha az akviziciókkal nem számolnak.
Az az érved ül, hogy az OTP nyereségét az utolsó 2 évben a céltartalékfelszabaditás is megdobta. Ez a tavalyi nyereséget kb. 35 milliárd ft-tal növelte (+20%). Ezzel tényleg meg lehet magyarázni egy akár 20%-os alulértékeltséget P/E alapon (a jelenlegi 40%-ból).
De!
A múltkoriban néztem meg, hogy mi lett volna, ha a céltartalékolási szint a 2 évvel ezelőtti 80% körül maradt volna.
Az eredmény szerint ezen szint tartása negyedévente további 6 milliárd ft-nyi céltartalékfelszabaditást hozott volna. Azaz évi 24 milliárdot, ami az adózott nyereséget tavaly is 21 milliárd ft-tal növelte volna. És ez még egy ekkora céltartalékfelszabaditásnál sem jelentette volna a felszabaditás végét. Még most is ott lapul 200 milliárd ft-nyi, amivel a konkurencia átlagához képest a bank többlettartalékolt. A jelenlegi céltartalékolás felszabaditás ütem szerint ez még elegendő munició 3-5 évre (attól függően, hogy hogyan alakul a jelenlegi hitelállomány minősége.)
Összefoglalóan: (még a lengyel bankoknál is kisebbnövekedési ütem.)
Alulbecsült 2018-as nyereség (300 milliárd alatt, pedig kb 325 lesz)
Alulbecsült éves növekedési ütem a zömmelt kockázatos piacokon működő OTP-nél (3,5%/év, Lengyelek: kb 13%/év)
cserében:
jogosan figyelembe vett céltartalékfelszabaditás a nyereségben, annak elhanyagolása mellett, hogy még igy is 80%-ról 100% fölé növelte a +NPL90 fedezettséget a bank és ezt a felszabaditási ütemet a vizsgált 2018-2020-as vizsgált 3 évben is fenn tudja tartani.
Ezért vélem úgy, hogy a bank a lengyel bankokhoz képest alul van értékelve.
És akkor még arról nem is beszéltem, hogy hosszútávon alacsony növekedésre van itélve az a bank, amely nem tud legalább regionálisan számotttevő poziciókat kiépiteni.
Az OTP stratégiája tudja egyedül biztositani a túlélést 10-20 éves távlatban.
(Persze azt én sem tudom még el sem képzelni, hogy milyen bank lesz majd 20 év mulva, de azt sejtem, hogy az emberek többsége számára a bank egyet jelent majd az okosóráján vagy tabletjént egy kilikkeléssel meginditott alkalmazással és pár müvelet végrehajtásával.)

herlas 2018. 11. 22. 15:33

Előzmény: #5764 berlini

#5768

Engem az szokott zavarni, hogy miért kell a cseh és lengyel PE szinthez hasonlítani az OTP-t? Ezek tudtommal zömében hazai piacon működnek, saját országuk kockázatát futják, az OTP viszont orosz, ukrán és balkáni kitettséggel is bír. Az a normális, hogy alacsonyabb PE-n forog, sőt ha a mostani akvizíciók horvát-bolgár-szerb vonalon realizálódnak, a korábbi állapothoz képest a súlyok változása miatt valamivel még kisebb PE lenne indokolt. Erste és Raiffeisen inkább lehetne viszonyítási alap, de ott meg az anyaország már euroövezet.
Emellett idén eddig negyedévente 10Md körüli céltartalék visszaírás (nálam rendkívüli eredmény) növeli az eredményt, amivel nem lehet normálisan kalkulálni, ennyiben jogos, ha az elemzők nem számolnak vele. Itt inkább az OTP-nek kéne valamiféle iránymutatást adni a piacnak, meddig és mekkora ilyen tételek várhatók.

herlas 2018. 11. 22. 15:07

#5767

Szerbiában 14-en jelentkeztek a Komercijalna Banka privatizációs tanácsadói pályázatára. Év végére kiválasztják a nyertest, maga a privatizációs felhívás 2019. júniusára várható csak. A bank Q3-ig 55M eurós nyereséget ért el. (A Socgen szerb leánya 61,7M eurót ugyancsak 9 hónap alatt.)
A Splitska most december elején egyesül a horvát OTP-vel, 2 napos bankszünnap alatt.
Eddig semmi nem cáfolja, hogy a Socgen tényleg csomagban adja az összes balkáni leányát az OTP-nek. A nagyok mintha évente következnének (17: Splitska, 18: bolgár, folyamatban), így 2019-re marad a szerb leánybank pügyi zárása). Marad még három kisebb, ezek összesen kb. 10Md nyereséget hoznának az OTP-nek évente. Macedóniával a mostani menekültügy miatti konfliktus nagyon rosszkor jön, az engedélyezés emiatt rizikósabbá vált. Montenegróban korábban volt már egy elutasítás, most se lehet lefutott ügy. Moldova (Románia és Ukrajna között) Európa egyik legszegényebb állama, román nyelvű többséggel. Hiába jól felépített és vezetett bankok ezek egy csomó díjjal, az előbbi problémák mellett kis méretük miatt sem annyira optimálisak. A három nagy bank minőségével sincs gond, ott az árazás lehet a kritikus pont.

berlini 2018. 11. 22. 14:03

Előzmény: #5765 Törölt felhasználó

#5766

Köszönöm szépen!
Megvallom , én ezt nem is vettem észre. (Illetőleg nem ismertem ezt a nagyon hasznos , a model használhatóságát jelző számot!
Ezek után viszont bennem is felmerül, hogy miért hiányzik a P/E grafikonról ez a (valószinűleg) viszonylag magas százalékot mutató R.
Még nem irtam Nagy Viktor úrnak, de most ezt megkérdezem!

Törölt felhasználó 2018. 11. 22. 09:33

Előzmény: #5764 berlini

#5765

Nagyon hasznos amiket írsz. A portfoliós elemzésekhez még egy apró, ám fontos észrevételt tennék hozzá. Rendszeresen láthatunk grafikus modelleket a régiós árazások alapján. Vajon hányan gondolnak bele, hogy mennyire lehet ezeket az az ábrákat komolyan venni? Vegyük az idézett cikk P/BV szerinti összehasonlitó ábráját. Ott a jobb felső sarokban szerepel egy R2=0.159 érték, ami nem más mint a model indikációs értékének egy jelző száma. Ez azt mutatja, hogy egyes bankok árazásában megfigyelhető eltéréseket az adott mutató 15.9%-ban magyarázza. Vagyis a különbségek 84.1%-áért felelőstényezőket teljesen figyelmen kivűl hagyja. Kockáztatnánk a pénzünket egy ilyen pontosságú modell alapján? Nyilván nem, tehát ez a model semmit se ér, ez alapján történő következtetések közlése egyenesen félrevezető. És akkor arról nem is beszélve, hogy más cikkeikben gyakran találkozhatunk 0.050 alatti R2 értékekkel is, aminek a jelentése pedig már egyenesen az, hogy az adott összefüggés egyáltalán nem is létezik gyakorlati szempontból... Persze lehet elmismásolni az R2 közlését is, mint a P/E garfikonnál a jelen esetben... Az, hogy ilyen alacsony R2 értékek mellett a grafikonon feltüntejük a regressziós (átlagos trendet) jelezni hivatott egyenest, az a svindlerkedés-megvezetés pszihológiájának egyik hatékony ezköze (horgony effektus). Javaslom 0.6-0.7 alatti R2 alatti összefüggésekre döntést senki se alapozzon.

berlini 2018. 11. 21. 22:04

#5764

Megjelent egy újabb , az OTP fundamentumait és azokat a régiós bankokéval összehasonlitó cikke.
https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/alaposan-megvaltozott-a-vilag-az-otp-korul.305139.html
Sokszor nem értettem Nagy Viktor úrral egyet az elmúlt években. Rengeteg cikke jelent meg az elmúlt 2-3 évben ahol ő óvott a piaci túlértékeltségről. (Gyakorlatilag folyamatosan aggódott már 7000ft-os árfolyamtól felfelé.) Kedvenc mutatója a P/BV alapján ugyanis a régiós konkurencia, - de egész Európára kitekintve- szinte az összes bankhoz képest is erősen túlértékelt a bank.
Pld.
Európa egyik banki zászlóshajója a Deutsche Bank jelenlegi tőzsdei értékitélete (tőzsdei érték / saját tőke): P/BV=0,3.
Ez az OTP-nél jelenleg 1,7 !!!
(Ez alapán bizony az OTP akkor kerülne a helyére, ha az árfolyam lemenne mondjuk 2700ft alá. (Nem véletlenül irtam ezt mert pár éve ez volt egyik fórumozó társunk célárfolyama.)
Többen megirták már azonban, hogy a fenti mutatót csak akkor érdemes számitani és ez alapján bankokat összehasonlitani, ha azok szinte mindegyike veszteséges.
Mondjuk egy válság mélypontján ez indokolt lehet, amikor nincsen nyereség, vagy minimális és a nyereségbe fordulás vagy annak megduplázása egy ideig szinte csak menedzsmentdöntés (mennyit és mikor céltartalékolnak, mikor és milyen tevékenységeket leánybankokat adnak el stb.)
De ezen már bizony messze túl vagyunk. Ma a Deutschebank P/BV alapont azért tűnik bombavételnek az OTP-hez képest, mert a tőke ott iszonytatóan rosszul hasznosul, folyamatosan esnek ki a csontvázak a szekrényből. (A napokban derült ki hogy ők is benne voltak a balti országok orosz pénzmosási ügyleteiben a Danske bankkal együtt.) Megkockáztatom, hogy ez a mutató még akkor sem ér semmit, ha a céget (ebben az esetben a bankot) felszámolják és remélil, hogy a tőzsdei értékénél többet lehet belőle az eszközeladásokkal kiárúsitani.
Hogy miért?
Mert ekkor szokott kiderülni, hogy ezeknél a veszteséges bankoknál a kockázatokra képezett céltartalékok is nagyon szerények a konkurenciához képest. Nem véletlenül. Ha nincsen operativ nyereség éveken keresztül, akkor a kockázatértékelés is gyengén működik, illetve a kimutatott kockázatokra képezett céltartalék szint is alacsonyabb mint az indokolt lenne.
Tudok erre magyar példát.
A takarék-jelzálogbank (leánynevén FHB) éveken keresztül 55%-os céltartalékot képezett az +NPL90 állományhoz képest, miközben az OTP már 80% fölött járt. (Ma már 100% fölötti ez a mutató az OTP-nél.)
Egyszerű matek volt ez már 2-3 évvel ezelőtt is. Ha az FHB ugyanúgy céltartalékolt volna mint az OTP, akkor elfogyott volna a saját tőkéje és fel lett volna számolva. (Pedig az FHB mai napig bizonytalan forrásból kapott vagy 26 milliárdnyi külső tőkeinjekciót kötvény formájában, amely üzlet jellege miatt ezt a pénzt beszámolhatta a saját tőkéjébe.
Tehát a P/BV nem ér semmit (különösen amiatt, hogy a veszteséges bankoknál általában a céltartalékképzés sincs a helyzet magaslatán.)
Akkor mi lenne a megfelelő mutató?
Ebben semmi új nincsen. Ha valaki összekuporgatott egy kis pénzt és megnézi, hogy hova fektesse be, akkor azt nézi meg, hogy milyen hozamra számithat (E) azon az árfolyamon amin megveszi az értékpapirt (P).
tehát nézi a P/E mutatót.
Minél biztosabb a befektetés annál kevesebb felárat szoktak elvárni a papirtól.
Az állampapirokat szokták a biztos kategóriába sorolni, (márha azt nem a görög, vagy argentin állam bocsájtja ki.)
És minél nagyobb kockázatok övezik a megvásárolni kivánt értékpapirt annál nagyobb lesz a kockázati felár is
Amerikai 10 éves állampapirok hozama kb 3% (P/E=33)
A legnagyobb amerikai részvényeknél P/E=20, azaz kb 5%-os a várható hozam.
Európában inkább P/E=14 alatti mutatókat látunk. (7%-os hozam)
Magyarországon pedig a Blue Chip részvényeink P/E=10 alatt forognak. (több mint 10%-os hozam)
Tehát az OTP 10 alatti értékeltsége is teljesen rendben lévőnek látszik
De a fenti piaci értékeltség különbségeket nem lehet csupán azzal magarázni, hogy a különböző piacokon a kockázati felárak is különbözőek.
A másik tényező, ami magyarázza az eltérő P/E mutatókat, az a befektetőkben keresendő. A többségük ugyanis nem rövidtávra vesz és elad, hanem tartja a papirt. Tudja, hogy a várt osztaléknál is jobban számit, hogy a cég jövőbeni teljesitménye javul-e és ha igen mennyire. Ezért alkalmazzák az előremutató P/E mutatókat. (Általában 12 hónapra előre becsülik a teljesitményt.)
A baj csupán az, hogy még igy is komoly eltérések vannak, hasonló piacon, hasonló teljesitményeket mutató cégek P/E mutatói között
Minket itt az OTP értékeltsége körüli anomáliák érdekelnek.
A lengyel bankok előremutató P/E=14 mutatója a portfólio elemzői konszenzusa szerinti OTP P/E=10 fölött volt a múlt héten (ma már valamivel kisebb a különbség.) A különbség egy része abban áll, hogy az OTP tevékenyégének 70%-a balkáni és orosz-ukrán piacokon van, aminek a kockázati felára lényegesen nagyobb mint a magyar vagy lengyel piacé.
A másik ok viszont továbbra sem érthető.
A cikk egyik grafikonja például (régiós bankok árazása P/BV-2019) :
X tengely: P/BV, Y tengely: ROE 2019-ben
15%-os tőkearányos megtérülést jelez 2019-re. Azaz 10 milliárd forinttal kevesebb nyereséget jelez mint amit a bank 2017-re jelentett és az ez évre várható 325 milliárd ft-nál 54 milliárd ft-tal kevesebbet. Tehát komoly, közel 20%-os nyereségvisszaesést. Amit indokolhatna az, ha a régióban gazdasági visszaesésre számitanának az elemzők, de az egyik román banknál ennek ellenére a mutató 18%-os a tőke megtérülés várható értéke. De tételezzük fel, hogy van esélye annak, hogy a tavalyi és idei 18-20%-os mutató - az akviziciók ellenére- lecsökken 15%-ra. (Megsúgom: az akviziciók nem csökkentik hanem növelik a ROE-t). Ha ezt feltételezzük, akkor rendben is van, a grafikon szerint z OTP a túlértékelt tartományba kerül.
De nézzük a másik grafikont: (P/E 2019)
X tengely: P/E 2019-ben, Y tengely: átlagos EPS növekedés 2018-20 között
Itt az OTP évi átlagban 3%-ban nő. (Azaz 3 év alatt összesen max 10%-ot)
Gyorsan leszögezem, hogy ez legalább már egy olyan grafikon, ahol a saját tőke nem szerepel, hanem ehelyett az előremutató P/E dominál és az, hogy milyen gyors lesz a bank nyereségnövekedése a következő években.
Ezzel csupán az a baj, hogy a bank már ebben az évben teljesiti a kb 325 milliárd nyereséget, ami a tavalyi 281 milliárd ft-hoz képest több mint 15%-kal nőni fog. Igy ebből az következik, hogy a következő években a nyereség visszaesését jósolják, miközben a bolgár-albán akviziciók egyedül hozni fognak kb 20 milliárdot, igy a tavalyi eredményhez képest + 7%-ot. Nem hiszem, hogy nagyot kockáztatnék, ha a trendek alapján a bank ebben a 3 évben átlagosan akviziciók nélkül évi 8-10%-ot akviziciókkal pedig akár 15%-ot is teljesiteni fog. ha a grafikonban az OTP piros pontját elmozditjuk ennek megfelelően jobbra, akkor nyilvánvalóvá válik a bank alulértékeltsége.
De kérdezhetnétek, hogy mt ugatok, az elemzők a kockázatokat inkább pesszimistábban , a lehetőségeket pedig nemigen kell hogy figyelembe vegyék. Ennek bizonyitéka az, hogy a cégek az elemzői becslésnél általában jobban teljesitenek. Ez a normális ügymenet. Látszólag.
Ugyanis az OTP érdekes módon az elemzői konszenzusnál 10-15%-kal jobban teljesit és a konkurenciánél ez a felülteljesités bizony max 5-10% (de időnként alulteljesitenek.)
Hol vannak azok az elemzők, amelyek átlagban a tőkearányos megtérülést 2017-re 15%, 2018-ra 14%, 2019-re 13%-ra jósolták. 2017-ben alulbecsülték 3%-kal, idén valószinűleg 4%-kal.
Miért nem képesek modeljeiket ujraszámitani?
Kedves Nagy Viktor úr!
Nem kellene a grafikonokba beilleszteni a mai napon már inkább valószinűbb értékeket és ezáltal reálisabb képet festeni a bankról?
Az elmúlt 2 évben (miután a 120 milliárdos nyereséget a bank 2016-ban 201 milliárdra növelte) többször olvastam Öntől is, hogy az OTP-nél meg volt a nyereségfordulat és most egy ellaposuló nyereségnövekedési pályára kell hogy felkészüljünk. Ezt a bank cáfolta 2017-ben: 281 milliárdos nyereséggel és idén is nagy valószinűséggel cáfolni fogja. És ezt nemcsak az akviziciók és a gyors régiós hitelkihelyezésnövekedés hajtja, hanem az is, hogy a bankcsoportnál a konkurenciához képest van még mindig egy minimum 200 milliárd ft-os többletcéltartalékolás. Ennek a felszabaditása még legalább 2-3 évig biztositja, hogy az amúgy természetesen növekvő céltartalékolás alacsony szinten maradjon. Sem Önnél sem más elemzőnél nem olvastam ennek a jövőbeni hatásáról. Sőt inkább azt hangsúlyozzák, hogy ez kifut, igy hiába bővül a hitelezés és nőnek a bevételek a nyereségszint már nem fog érezhetően nőni.

berlini 2018. 11. 15. 13:49

Előzmény: #5762 gyula1971

#5763

Shortot nyitottál?

gyula1971 2018. 11. 15. 12:18

#5762

11600-on adtunk el délelőtt megpróbáljuk, valószínü napon belül zárjuk .. 11600-ra a beállás tegnap még nem teljesült.

berlini 2018. 11. 10. 22:56

Előzmény: #5760 berlini

#5761

....habár, újra végig gondolva, ma már nem hiszem hogy rövid időn belül újra 10 ezer körül lesz a papir. Akár jelenik meg új hir heteken belül, akár nem. A Q3 eredménye (de leginkább a pozitiv folyamatok a hitelállomány növekedésében, a kamatmarzs lassú emelkedése Q2-hez képest,) önmagukban elég kell hogy legyenek egy sávváltáshoz a 9.600-10.600 helyett, 10.800-11.800.

berlini 2018. 11. 09. 22:58

Előzmény: #5759 egy_kezdo

#5760

Igen, ha nem lesz valami piacmozgató OTP-specifikus pozitiv hir a következő 4 hónapban, akkor újra lemehetünk 10 ezer körülre. Elég lesz egy nagyobb cirkusz valahol, pld Olaszországban, vagy jobb hiján előveszik a törököket és megshortolják az árfolyamot.
Viszont az albán - bolgár akvizició engedélyezése (ha sikerül) akkor le kell hogy záródjon decemberig.
Aztán jöhetne valami hir arról is, hogy milyen bankokat világitanak át éppen. (Elég lenne egy kiszivárogtatás.)
Abban is igazad van, hogy az osztalékot most már keményen emelni kell. Ameddig az államkötvények hozama nulla körül mozgott, addig talán elég volt egy 2-2,5%-os osztalék, de most már ennél az amerikai államkötvények is többet hoznak. Azt talán nem kell Csányi úrnak elmagyarázni, hogy milyen kockázati felárat várnának el az OTP-től, ill. ennek egy részét (minimum kötvényhozam mértékében) évente tisztán cash a kézbe.
De éppen az eddigi akviziciók bizonyitották be a legjobban, hogy ezekre nem kell évente többet mint 100-150 milliárd ft-ot biztositani. Azaz ehhez ma már elég a nyereség harmada és a túltőkésitettség elég az organikus növekedéshez. Azaz nyugodtan ki lehetne fizetni jövő júniusban az ez évi kb. 1200ft/részvény felét osztalék formájában

egy_kezdo 2018. 11. 09. 22:02

Előzmény: #5758 berlini

#5759

Nos, egetrengető dolgokat nem mondtak. Továbbra is folyik a McKinsey best practice alapján az expectation management.
Ami konkrétum:
- a kamatmarzs csökkenését a továbbiakban nem várják, de a trendfordulót sem hírdetik ki, majd jön az 2019-ben.
- a folyamatban lévő akvizícíók (Bulgária, Albánia) nemsokára befejeződnek. Ideje is lenne ezeket még 2018-ban bejelenteni, mert a Q3 nem fogja stabilizálni a részvényt a Q4-ig. Új akvizícióról most nem tudnak beszélni (szokásos).
- Q4 körül lesz egy osztalékpolitika-frissítés. Hogy ennek mi lesz az eredménye, majd akkor kiderül. (Nem ártana emelni rajta egy 50%-ot, az akvizíciók nem helyetesítik azt a CF tervezhetőséget és stabilitást amit az osztalék ad).
Amennyiben nem lépik meg a felsorolt szükséges lépéseket, akkor az MM algók az EM alapok tőkeáramlása alapján továbbra is 1000 forintokat tudnak mozgatni az árfolyamon le-fel különösebb konkrét okok nélkül (a joker érv, valami miatt növekedett a kockázati paraméter az árazásban, ezt bármire rá lehet húzni, ha nincs konkrét CF növekedés). A megfelelő lépések esetén 2020-ra az árfolyam stabilan 15.000 forint fölött lesz, jó nemzetközi környezet mellett (pl leszállnak a FED-$-EM téma árazásáról) még előbb is...
Egyébként a Q3 működési eredménye és annak összetétele (NII) kitűnő (de ezt mindenki láthatja).

berlini 2018. 11. 09. 18:22

Előzmény: #5749 egy_kezdo

#5758

Ezt a goodwilleirást én semértem. Mint ahogy azt sem, hogy folyamatosan viszik fel a céltartalékolást, egy év alatt 95%-ról 113%-ra.
Mondtak valamit pluszt a conferece call-on?

mage 2018. 11. 09. 10:03

Előzmény: #5756 pioca

#5757

Remélem az megvan, hogy Csehországban mol és a lengyel unipetrol vállalat a két legnagyobb benzinkút üzemeltető.

pioca 2018. 11. 09. 05:15

Előzmény: #5747 mage

#5756

"Abban lehet lett volna ráció, hogy a rafi és socgen leányát is megvenni a lengyeleknél, "
A lengyeleknél sem a MOL, sem az OTP soha nem fog vásárolni.
Nem azért mert nem tudnának, hanem mert nem akarnak (nem lehet nekik).
A lengyel-szlovák (történelmi magyar-lengyel) határ, egy hallgatólagos megegyezés szerint két érdekszféra határa is.

berlini 2018. 11. 09. 02:06

Előzmény: #5753 berlini

#5755

A leánybankok nagyszerűen teljesitettek.
Részesedésük a nyereségből Q2:41%, q3:45%, tehát nőtt!
A magyar OTP-Core Q2-ben: 56 milliárdos adózott nyeresége lecsökkent Q3: 44 milliárdra., ami nem túl szép.
Dehát azt már közel 2 éve tudjuk, hogy a konkurenciához képest jelentős céltartalékolási többlet (pld: 2017: Erste: 65%, OTP: 80%céltartalékolás ) egy ideig céltartalékfelszabitást hoz, miután a nemteljesitő hitelek eladása még 65%-os céltartalékolási szint esetében is céltartalékfelszabaditással jár, ahogy ezt az Erstebank is bebizonyitotta..
80%-os céltartalékolásból persze hogy több pénz jön.
De a vicc az csak most jön:
Céltartalékolási szint / nemteljesitő hitel állomány (NPL90+):
2017 Q3: 80%, / 209 milliárd ft
2018 Q3: 103% / 159 milliárd ft
Azaz a céltartalékvisszairások ellenére nőtt a fedezettség +20%-kal !!!
Amennyiben tartották volna az elmúlt egy évben a 80%-os céltartalékolást, akkor az OTP-Core eredménye negyedévente kb 7 milliárd ft-tal lett volna nagyobb.
Azaz látszólag abból élt a hazai OTP hogy céltartalékot szabaditott fel (2018 Q3: 8 milliárd ft) de ennek dupláját is jóváirhatta volna ebben a negyedévben is. Ezzel a módszerrel a visszairások még jövőre is ebben az ütemben folytatódhatnak.

mage 2018. 11. 09. 01:02

Előzmény: #5752 berlini

#5754

egy_kezdo már megválaszolta a korrekciós tételt. 4. oldal: a lényeg belőle, hogy 5,7 goodwill leírás, de nem találom sehol részletezve, hogy mért is kellett leírni.

berlini 2018. 11. 09. 00:58

Előzmény: #5752 berlini

#5753

A korrekciós tétel nagy része goodwil leirás. Igy a tulajdonképpeni adózott nyereség a 3. negyedévben több mint 92 milliárd ft.
Még tovább olvasom, de igy már rendben van a gyj. Az alapfolyamatok rendben vannak. Az egyszeri leirás nélkül a 92 milliárd ft reményt ad arra, hogy hasonló céltartalékolás mellett a Q4 eredménye akár 97 milliárd legyen.
(A 4. negyedévben az OTP alapkezelői jutalék éves összege közel 5 milliárd ft-körül alakul majd.)
Amennyiben viszont a 4. negyedévben (ahogy várom) megnő a céltartalékolás legalább 11 milliárd ft-tal, akkor az adózott eredmény 87 milliárd ft körül alakulhat majd.
Ez viszont valószinűsiti, hogy az éves nyereség:
65+90+86+86+87=334 milliárd körül alakul.
(amennyiben az extra céltartalékolás 11 helyett 21 milliárd lesz, az éves nyereség még mindig 325 milliárd lesz, ami a Csányi által beharangozott 1 milliárd euró összeget még mindig túlteljesiti)
Olvasom tovább........

berlini 2018. 11. 09. 00:33

Előzmény: #5727 berlini

#5752

Első ránézésre közepes a gyj.
A nyereség 86 milliárd, elmarad az általam várt 89,5 milliárd ft-tól
Nézzük a számokat:
bevételi oldalon én / tény /kommentár
kamat: 152 / 154 / túlteljesitett
jutalék: 58 / 58 / elvárásom szerint
egyéb bev.: 14 / 16 / túlteljesitett
össz bev.: 224 / 228 / túlteljesitett
ráforditás: 121,4 / 121,7 / ahogy én is becsültem
működési eredmény: 102,6 / 106 / túlteljesitett
céltartalék: 2 / 2,5 / kb az amit gondoltam
adózás előtti eredmény: 99 / 102 / túlteljesitett
korrekciós tétel: 0 / - 6 / Meg kell nézni mi ez, mert ezzel nem számoltam
adózott eredmény: 89,5 / 96 / korrekciós tétel miatt maradt 90 milliárd alatt a nyereség
Igy első ránézésre jó, ami a szinte összes fontos főszámot illeti. A végeredmény a korrekciós tétel miatt alulteljesiti az elvárásaimat, miközben az elemzői konszenzust felülteljesiti kb. 3 milliárd ft-tal

mage 2018. 11. 09. 00:23

Előzmény: #5750 mage

#5751

Fedezettség 113,4%-ra nőt...

mage 2018. 11. 09. 00:21

Előzmény: #5745 mage

#5750

q2-ben még 800 millióval lőttem mellé, q3-ban már 200 millió alatt, q4-re már 100 millán belül leszek :D .

egy_kezdo 2018. 11. 09. 00:17

Előzmény: #5748 egy_kezdo

#5749

Goodwill -5,7Milliárd, a többi lényegtelen. (Miért kell állandóan visszafogni a lovakat?)
A 92,688M túl szép lett volna? No, "jóéccakát" mára Mr. Cs., a call-on szíveskedjenek valamit villantani...

egy_kezdo 2018. 11. 08. 23:29

Előzmény: #5668 egy_kezdo

#5748

Bár ma a Q3 az aktuális egy kis kitérő szükségeltetik, mivel értetlenkedők tömege égeti napok óta OTP shortolással a pénzét. Pár éve már leírtuk, hogy a legerősebb árfolyamirányító a fundamentum, kiemelten akkor, amikor egyik irányú árazását az események (hírek) negálása-változása miatt visszaárazzák. OTP esetében ez a "Trumpizmus" részleges kiárazódását jelenti ami a demokraták kongresszusi győzelméből következik, amely miatt kevesebb Trump törvény és stimulus és vámháború várható mint eddig, ezért a FED-nek sem kell gyorsabban emelni, nem lesz gyorsabban felfűtve az USA gazdasága és nem lesz olyan erős a $. Ez kedvező fordulat az EM eszközök számára (egyelőre pár napja ez a mantra).
OTP esetében még ott van a Csányi féle 1 milliárd € profit. Ezt illik komolyan venni, mivel nem szokása félrevezetni a piacot. És mégis az ügyeletes MM várt, jóformán múlt pénteken indította el a cunamit, teheti, mert több jogi entitás és számla által akár 30-60 millió részvényt is meg lehet mozgatni minden bejelentés és követhetőség nélkül.
Ami a Q3-at illeti, a publikált konszenzus (82,7 milliárd) elég lanyha és valószínűleg felülteljesíthető. Csányi várakozásához (1M €) legalább 86-90M kell Q3-ban, 90M fölött már támasztaná az árfolyamot 11.000-nél, DE önmagában a shortoló algók ellen ez nem elég. Elérkezett az idő amikor a menedzsmentnek komolyabban és részleteiben meg kell határoznia a call-on az akvizíciós és/vagy osztalék terveket. A cégben korlátlan potenciál van, kell egy konkrét vállalás, ha nem lesz 500M vagy 1000M-os akvizicióra lehetőség a következő 1-2 évben, akkor az osztalék felmegy 500 vagy 800 forintra, vagy valami hasonló számítást elő kell húzni a kalapból. Ezekkel elmenne az árfolyam és maradna is 15.000 fölött 2020-ra attól függetlenül, hogy mi van az USA-ban. Az 1000M-es akvizició nem probléma a saját-tőke szempontjából, mivel az átlagos 15%-ot (150M) a megvett BV-vel együtt, 1 vagy két negyedév alatt a profit hozzáadja a mostani 1707 milliárdhoz. Egyszerűen akvirálni kell 1.0-ás P/BV körül amíg van mit, utána pedig giga osztalékokat adni a részvényeseknek.
Cs.S. nem arra spekulál, hogy majd eladja a részvényeit 15.000-nél, hanem pontosan tudja, hogy amikor 1000 forint körül lesz az osztalék (2022-2025-ös évek körül), onnantól ő az eddig befektetett tőkéjére évente minimum 10%-15%-os hozamot kap a végtelenségig, miközben az árfolyam is a 20.000-40.000 sávban lesz. Vagyis, ha nem kényszerül rá, eladnia nem kell egy darabot sem a mostani 2,8 millió részvényéből, abból az éves 3 milliárdnyi osztalékból is megél valahogy a család, vagy nem? És már 350 forintos osztaléknál is évi 1 milliárd jut neki, miért adná el, miért trédelne?? Nyilván, amennyiben jön egy világháború vagy valami hasonló, akkor a konstrukció felborul, addig viszont, jó ez így...
Amúgy Q3-ban egy 90M körüli profit a T12M EPS-t 1118 Ft- körülire alakítaná, ami 10-es P/E-vel ugyebár 11180 Ft.- árfolyamot jelent, 9-cel 10062 Ft.- 11-el pedig 12300 Ft., 12-vel pedig ... na ugye, milyen szép sáv a mozgásokhoz...

mage 2018. 11. 08. 23:14

Előzmény: #5746 berlini

#5747

Az otp felvásárlásával csak vicceltem, de nem hiszem, hogy a pénz lenne a legnagyobb gond. Inkább az, hogy Csánnyiék nem hagynák (ráadásul ők még a mol-nál is jobban tudnák védeni a pozíciójukat), meg a fidesz se örülne neki, ha idepofátlankodna valami külföldi nagytőkés.
Én a szlovén bankot sajnálom, arra még Csányi is utalt egyszer, hogy azóta már vennének könyv feletti értéken, ha jó megtérülésű bank. Érdekes, hogy a régiós tesco az elsők között volt amit körbejártak. Gyanítom annyira eladó se volt 2009-2012 között, mert túl nyomott áron szerintem senki nem akart szabadulni a leányaitól. Venni meg mindenki csak nagyon olcsón vett volna. Lényegében az otp-nek annyi szerencséje van, hogy a socgen leépíti a régiós bankjait, ahol nincs top 3-ban, mert amúgy nagyon nehéz lenne vásárolni.
Abban lehet lett volna ráció, hogy a rafi és socgen leányát is megvenni a lengyeleknél, bár még az is lehet túl kicsi részesedés lett volna az ottani piacon.

berlini 2018. 11. 08. 22:50

Előzmény: #5745 mage

#5746

Igen. A likviditást nem azért hangsúlyozzák a jelentésben, mert legkésőbb 2008 év végén kiderült, hogy ennek a mutatónak kulcsfontossága van. nagy bankok százai maradtak csupán azért fizetőképesek, mert a befagyott bankközi hitelzést kiváltották az állami, jegybanki kölcsönök. (Csányi többször hangsúlyozta, hogy az OTP ilyen segitséget nem kért. Ez igaz, de azért pár hónapra biztos ami biztos kapott és gyorsan vissza is fizetett.)
Nem a likviditás teszi lehtővé a vásárlás elhatározását, hanem a tőkefelesleg. Amire nem azért van szükség mert a könyvszerinti értéken vagy alatta történő vásárláshoz ez kellene. De a bankvásárlás, az eszköállomány átvételével jár. És ehhez kell a tőkefelesleg. De a likviditás nélkül nem lehetne technikailag lebonyolitani a vételt.
Abban viszont igazad van, hogy az OTP az eddigi és várható többi bankvételeit is le tudná bonyolitani az éves nyereségből (mind a likviditás mind a szükséges tőkeoldalról,) Hiszen az eddigiekhez is elég volt évi 100-150 milliárd. Ha nagyobbat néz ki jövőre, akkor ahhoz sem kell majd több mint 250milliárd ft.
A felvásárlási gondolat bennem is felmerült már pár éve, amikor a bank alulértékeltsége a jelenleginél sokkal nyilvánvalóbb volt. De igy utólag látom, hogy ez a veszély akkor nem állt fenn. Ki vett volna meg bankokat 2009-2012 között növekvő kockázatokkal? Még me sem azon törik a nagybankok a fejüket, hogy terjeszkedjenek a régióban. A SocGen-nek is Portugáliáig kellett kutatni egy vevőre a lengyel bankjára. Ma azonban a bankok túlnyomórésze konszolidálódott és számos befektetői alapnak érdekes lehetne az OTP. Egy olyan pletyka hogy valaki komolyabban beszáll, szinte azonnal felvinné az OTP értékeltségét a lenygel banki szintre, azaz a jelenlegi árfolyam +20% szintre. Amúgy egy pénzügyi befektető az megfelelne a mendzsment érdekeinek is. Csányinak jól jönne még pár 5% körüli nagyrészvényes. Ami a teljes felvásárlás lehetőségét illeti, ahhot azért kellene 9 milliárd euró (plusz még az a 4-5 milliárd amivel az árfolyam azonnal feljebb menne a hirre.)
Ez elég nagy pénz

mage 2018. 11. 08. 21:25

Előzmény: #5742 herlas

#5745

Hát én se értem, hogy minek hangsúlyozták ki minden jelentésben mennyi a likviditás. Csak arra tudok gondolni, hogy annak jó részét fel tudják használni akvizícióra. Azt se tudom mit számolnak bele, de például ha a késedelmes hitelekre tartalékolt pénzt is, akkor abból azért lehet felszabadítani. Tehát, ha mondjuk a 112%-os fedezettséget 65-70%-ra csökkentik (osztrák bankok szintje), egyből keletkezik 250 milliárd saját tőke. De például az opus kötvényeket se tudom hova számolják, mert eps számításnál saját részvénynek veszik a mögötte álló részvényeket.
Meg azt se szabad elfelejteni, hogyha bankot vesznek, nem például a tesco régiós üzleteit, azért nem egy az egyben rontja a tőkemegfelést, mivel a vásárolt banknak is van saját tőkéje (szerencsés esetben saját tőke alatt veszi meg az otp) és a 2 bank súlyozott átlaga adja majd az új cet1-t. Továbbra is az a véleményem, hogy 1000 milliárdot el tudnának most költeni akvizícióra, csak 2-4 évig nem lenne osztalék, hogy visszahúzzák a mutatókat.
Az utolsó 5 nap igen érdekes volt. Vajon short zárás volt jelentés előtt? Ha nem akkor inkább azon kell lassan gondolkodnunk, hogy nem-e az otp-t vásárolják fel :).
Módosítanám a tippem a q3-ra, nem 90 milliárd lesz a tisztított nyereség, hanem 92,5 milliárd.

gyula1971 2018. 11. 08. 13:05

#5744

De szépen húzzák, figyelés alatt van,egyenlőre...

berlini 2018. 11. 08. 10:44

Előzmény: #5742 herlas

#5743

Egyetértek.

herlas 2018. 11. 08. 10:30

Előzmény: #5741 mage

#5742

Szerintem nem a szabad likviditás, hanem a tőkemegfelelési mutató az első számú korlát. Ezt 12,5% alá nem akarja vinni a bank. A hitelállományban tapasztalható Q2-os növekedés kb 400Md volt, ami durván 50Md saját tőkét köt le az eredményből, ha változatlan tőkemegfelelést akarunk. Persze lehet csökkenteni a CET1-et (korrigált értéke 16% volt), de az általad írt 1000Md Ft-os azonnali akvizíciós költés (szabad likviditás fele) biztos nem fér bele, a CET1 túl alacsonyra esne. De javítsatok ki, ha nem így van.

mage 2018. 11. 07. 20:07

Előzmény: #5737 herlas

#5741

Lenne rá bőven pénz, azért az elég gyakran emlegettet 7-8 milliárd €-os likvidást felét szerintem simán fel tudják használni, ha nagyon akarják. Arról is esett már többször szó, hogy ha kell az osztalék fizetést is szüneteltetni fogják akvizíciók miatt.
Az mondjuk megint más kérdés, hogy jó ötlet-e Szerbiában 25%-os piaci részesedést szerezni. Szerintem az első gazdasági megingásánál kivágják a meleg nőt és újra jön a radikalizálódás, kérdés csak az, hogy mekkora lesz a mértéke.

mage 2018. 11. 07. 19:58

Előzmény: #5727 berlini

#5740

Szép összefoglaló. kbc 85,2 milliárdot vár, szerintük a konszenzus 82,7 milliárd.
Én egy kicsit másképp közelíteném meg, nem annyira pontos számokkal, mint te:
Véleményem szerint Magyarországon még a q2-nél is magasabb profit fog jönni (nem számolva a mol osztalékot). Alapozom ezt arra, hogy tovább bővült a hitelezés és elkezdhetett végre nőni a kamatmarzs, mivel a tavaszi állampapír hozam emelkedés a 3 hónapra fixált kamatú hitelekbe beárazódott, plusz az új lakossági hitelek eltolódtak a hosszú kamatperiódusúak felé és ott jóval magasabb a kamat (egyenlőre a kamatmarzs is). Erste magyar leányánál már nőt a kamatmarzs. Valószínűleg a nem teljesítő hitelállomány tovább csökkent. Ezek együttese nagyrészt ellensúlyozni fogja a kieső mol osztalékot.
A külföldi leányokra és ottani országokra sajnos sokkal rosszabb a rálátásom, pedig lassan azok fontosabbak lesznek, mert Magyarországon korlátos a növekedési lehetőség. Kbc szerint Bulgáriában és Romániában már nőhetett a kamatmarzs. Romániában emelték idén már az alapkamatot többször, de sajnos kicsi a piaci részesedése az otp-nek, tehát nagy csodát nem várnék onnan. Bolgároknál kamattal nem tudom, hogy állnak, de szerintem azért is kellett ott az akvizíció, mert az organikus növekedés elakadt, hasonló eredményt várok, mint az elmúlt negyedévek átlaga.
Horvátországban nem tudjuk, hogy az Agrokorra már megképeztek-e minden céltartalékot, ha igen akkor szép eredmény jöhet onnan, mert növekedési pályára állt a gazdaságuk.
Szerbiában nem rég akvirált az otp, ezért nehéz megtippelni milyen eredmény lesz, valószínűleg nagy szórás várható ott még pár negyedévig.
Oroszországban valószínűleg tovább szűkült a kamatmarsz (akár jelentősen is), viszont nőhetet valamelyest a hitelkihelyezés és csökkenhetett a céltartalékolás ahogy kezd magára találni az olaj ára és ezzel Oroszország is.
Ukrajnában még kitarthat pár negyedévig a hihetetlen magas tőkearányos megtérülés a magas alapkamat miatt. Talán szép lassan újra beindul majd a jelzálog és jármű hitelezés is.
Szlovákia mérete miatt csak a pénzt viszi, alacsony kamatmarzs és magas nem teljesítő hitelállomány miatt. Érdemes lenne szerintem az itthoni Gránit bankhoz, vagy cetelemhez hasonló modellt megvalósítani, de nem úgy, mint az orosz touch bank kísérlet. Sajnos az otp informatika részlegén komoly gondok vannak, elég csak használni a magyar felületet. Úgy rémlik itthon Csányi egyik fia viszi az informatikai részleget, félek tőle, hogy nincs informatikai képzettsége, se tapasztalata, hanem valami közgazdász féle ő, ami jó eséllyel alkalmatlanná teszi, hogy a sok okoskodó kocka között el tudjon igazodni (Erről amúgy mindig a paksi atomerőmű jut eszembe, ahol 2003-ra túlsúlyba kerültek a közgazdászok a fizikusokkal szemben az irányításban és majdnem sikerült a fél országot besugarazniuk, mert rohadt okosan olyanon akartak spórolni amihez nem értenek).
A lényeg az, hogy a nyereség nagyban függ a külföldi leányoktól, amik eredményét rontja az erősebb forint ebben a negyedévben, viszont illene hozniuk még így is legalább a q2-t, mert az elég gyalázatosra sikerült nekik (nem véletlen, hogy a féléves jelentésben a külföldi leányoknak csak a féléves teljesítményét hasonlították a teljes cégcsoport eredményhez). Most még a magyar egység meg tudja tolni a profitot, de ez nem lesz örökre így.
Én úgy gondolom alap esetben egy sima 90 milliárdos nyereség lesz növekvő céltartalékolással. Ha rövid időn belül várható egy nagyobb akvizíció akkor simán megtolják 100 milliárd felé, egyébként konzervatív tartalékolás lesz (profit dugdosás).
Remélem nem volt túl hosszú és volt aki eljutott a végére :).

gyula1971 2018. 11. 07. 18:40

Előzmény: #5732 berlini

#5739

Azt már 2 vagy 3 hónapja lezártam,most újra short szaga lesz lassan.

berlini 2018. 11. 07. 15:30

Előzmény: #5737 herlas

#5738

Igen, sokba kerülne, de ha összejön az ez évi 325 milliárd, akkor abból ki lehetne fizetni. (Az akviziciós kassza eddig inkább nőtt mint csökkent. Az eddigi vásárlások nem tudtak évente 150 milliárd fölötti megterhelést okozni és az osztalék sem visz el sokkal többet mint 60 milliárd)
Az lesz viszont egy érdekes fordulat, ha (feltételezve az optimumot) az OTP benne lenne az első 3-4 ben:
ez már most meg van:
Magyarországon
Bulgáriában
Horvátországban
Montenegróban
Meg lehet akviziciókkal:
Szerbiában
nem lesz meg:
Oroszországban
Ukrajnában
Romániában
Szlovákiában
akkor a csoport nagy részében beindulhat egy konszolidáció, a régi és új bankok összeolvasztása Horvátországban, Szerbiában, Bulgáriában és igy költségcsökkentés úgy, hogy az egy részvényre jut nyereség 2020-ra már elérheti az 1600-1800ft-ot.
Ez lesz az a pillanat, amikor a nyereség 60-80%-át ki kell majd osztani osztalék formájában.
Az Erste már tavaly 500ft-os osztalékkal számolt 2019-re, de ez 2020-ra már (nyereségtől függően) akár 960- 1400ft-os osztalékot is jelenthet.
Ha ez bejön az az árfolyamot katapultálni fogja 15-20 ezer ft-os tartományba.
Elméletileg a másik lehetőség:
pár év alatt visszavásárolni a közgyűlés által engedélyezett 70 milliú db részvényt. (Mai árfolyamon kb. 750 milliárd ft-ért.) Az árfolyamra való hatása ugyanaz lenne.

herlas 2018. 11. 07. 14:22

Előzmény: #5736 berlini

#5737

Nem lenne olcsó és egyelőre kimerülne az akvizíciós kassza. 25% körüli piaci részesedést jelentene Szerbiában, a második Intesa 17% körül állna, viszont a mérethatékonyság kétségkívül meg lenne oldva.

berlini 2018. 11. 07. 14:05

Előzmény: #5735 herlas

#5736

A legjobb lenne mindkettő bankot megvenni Valószinűleg engedélyeznék is most még.
(Igyekeznek az EU-ba és addig barátságosak maradnak.)
Ezzel ott el lenne érve a szükséges mérethatékonyság és 2 versenytárssal kevesebb is lenne.

herlas 2018. 11. 07. 13:58

Előzmény: #5734 berlini

#5735

Szerbiában az állami Kombank is képben van (a tanácsadói pályázatokat várják), ki tudja, melyiket érdemesebb megvenni. Az állami olcsóbb lehet, több csontvázzal, és az Erste is érdeklődik iránta. A Socgen leány hatékonyabb, de drágább lehet. Amit nem vesznek meg, azzal később viszont versenyezni kell majd a piacon :)

berlini 2018. 11. 07. 13:42

Előzmény: #5733 herlas

#5734

Igen, én is várok ujabb akviziciós bejelentésre, de inkább Szerbiában (ami jó lenne) vagy Moldáviában (ami inkább kockázatos) Mindkét országban a Socgen-től.
Montenegróban nem hiszem, hogy lesz, pedig ott is eladó a Socgen leánybankja. Ott utoljára 2 évvel ezelőtt vett egyet az OTP, de azt nem engedélyezték, mert ebben a légyszarnyi méretű kis országban már most is piacvezető az OTP.
A romániai és a cseh SocGen leánybankokat tudomásom szerint nem adják el. (A lengyelt tegnap adták el egy portugál banknak.)
Az jó, hogy az erstebank 87,5 milliárdos Q3 eredménybecslését a Concorde is megerősitette.

herlas 2018. 11. 07. 13:32

Előzmény: #5730 berlini

#5733

Elvileg 2 hónap még van rá, Q4-es pénzügyi zárást ígértek. Annyira nem aggódok emiatt, előtte csak tájékozódtak informálisan. Decemberre viszont új akvizíciós bejelentéseket várok, Montenegró például jöhet, inkább csak ütemezés kérdése, bár nem túl nagy falat.
A Concorde pedig 87,81Md nettó eredményt vár (tisztítva is).

berlini 2018. 11. 07. 13:07

Előzmény: #5731 gyula1971

#5732

Amelyiket 10070ft-nál nyitottál?

gyula1971 2018. 11. 07. 12:56

#5731

Nemsokára érik a short!

berlini 2018. 11. 07. 12:14

Előzmény: #5728 herlas

#5730

Nincs hir a bolgár-albán akvizició engedélyezéséről. Remélem nem csapják pofán az OTP-t Bulgáriában, hiszen az akvizició engedélyezésének ellenérve az , hogy ezzel az OTP leány, a DSK a legnagyobb bankká válna ismét ott.
Ennek az eljrárásnak az eredménye döntő lesz a jövő évre vonatkozóan.

berlini 2018. 11. 07. 11:57

Előzmény: #5728 herlas

#5729

Ha az Erste becslése bejön, akkor én a 320 milliárd ft-os éves nyereséget látom elérhetőnek.
Amúgy meg minden bevételi, költség, céltartalékolás soron szinte ugyanolyan számokkal operál. (Egy kicsit mindenhol kevesebbel ) és igy az adózás előtti eredményre 98,2 milliárd jön nekik ki. (Én 99 milliárd ft-ot számitottam) Valamivel több adót számitottak mint én, (én az előző negyedévek százalékos adójából indultam ki, de itt jelentős egyszeri hatások lehetnek, amelyek akár az én 9,5 milliárdos becsült adó összegemnél jóval nagyobb mértékben is csökkenthetik az adózott nyereség végleges számát.)
Annak mindenesetre örülök, hogy az Erste becsléséhez ilyen közeli eredményre jutottam.
Remélem, hogy ők is igyekeztek óvatosan becsülni és igy láthatunk akár egy általuk 87,5 (általam 89,5) milliárd ft-nál magasabb nyereséget hozó gyj.-t pénteken hajnalban

herlas 2018. 11. 07. 10:15

Előzmény: #5727 berlini

#5728

Köszi a részletes kifejtést. Ezeket a számokat is teljesen elképzelhetőnek tartom, csak optimista variációként tekintek rájuk. Itt az Erste várakozása:
https://www.erstemarket.hu/tartalom/68882/otletgyar-mini-20181106

berlini 2018. 11. 05. 01:33

Előzmény: #5726 herlas

#5727

Amikor Csányi beigérte az 1 milliárd euró nyereséget, akkor 325ft körül volt az euró. Igy én ez alapján a 325 milliárdot tartom valószinűnek.
Sőt!
Én a helyében ilyen igéretet csak akkor tettem volna, ha a 2. féléves bizonytalanságok legalább 10-15 milliárdos sávja efölé esik.
De ennek ellenére maradjunk a 325 milliárdnál.
Ebből teljesült az első negyedévben 155 milliárd.
A 3. és 4. negyedévben igy 85 +85 milliárd kell hogy teljesüljön.
De tudjuk azt is, hogy a 4. negyedévben szokták tartalékolást kicsit megnyomni, igy most is számolhatunk azzal, hogy a 3. negyedév legalább 10 milliárd ft-tal nagyobb nyereséget fog hozni mint a 4. negyedév.
Azaz: x+x-10=170
Ebből a 3. negyedévre x= 90 milliárd jön ki.
Teljesithető ez?
A 2. negyedévben az 1. negyedévhez képest 5%-kal nőtt a hitelállomány, de a kamatmazscsökkenés miatt a kamatbevétel csupán 2%-kal nőtt.
hallgatva a hireket, a hitelezés az elmúlt negyedévben is hasonlóan bővült és év eleje óta folyamatosan nőnek a hitelezési kamatok igy szerintem a kamatmarzscsökkenés már szinte nullára csökkenhetett.
Igy ha a hitelek ujra 5%-ot nőttek akkor a kamatbevételek kb.4%-os növekedése elképzelhető.
Q2: 146 milliárd , Q3: 152 milliárd
A dijak és jutalékok negyedéves 14%-os növekedése kiugró volt a 2. negyedévben. Ehelyett én az éves növekedései ütemet veszem csupán: ami 8% volt. (Azaz ennek a negyedét , 2%-ot)
Q2: 56,7 milliárd, Q3: 58 milliárd
Egyéb bevételek soron a Q2 a Q1-hez képest 32%-kal többet hozott. Okát nem tudom, ezért én itt óvatosan csupán az éves 25% negyedével számolok mint további emelkedéssel: a Q1.-höz képest.
Q2: 13 milliárd, Q3: 14 milliárd
Az összes bevétel igy:
152+58+14= 224 milliárd
A költségek oldalán a béremelések lezalottak az 1 félévben igy én azzal számolok, hogy ezen a soron változatlan összeg szerepel majd várakozásaim szerint:
121,4 milliárd ft
Q3 működési bevétel:
224-121,4= 102,6 milliárd ft (Q2: 98,5 milliárd ft volt.)
Kockázati költségek soron: a Q2: -2 milliárdot mutatott és egyéb soron jelent meg az 5 milliárdos MOL osztalék.
Miután a nemteljesitő hitelek állománya valószinűleg nem növekedett és eladásuk folytatódott én itt továbbra is csupán 3 milliárd ft-nyi céltartalékolással számolok:
Igy az adózás előtti eredmény:
102,6-3= 99 milliárd ft lenne. Miután ez kb megegyezik a Q2 számával, igy az adózás utáni nyereség soron várhatóan ugyancsak a Q2 nyeresége, azaz 89,5 milliárd szerepel majd.
Eszerint teljesithető a Q3 90 milliárd ft-nyi nyeresége, amely után a Q4 80 milliárdja kihozhatja a 2018-as évet egy 325 milliárd ft-os nyereségre.

herlas 2018. 11. 04. 23:49

Előzmény: #5725 herlas

#5726

A Q3-as profitra van már valakinek konkrét várakozása?
Nem túlbonyolítva a dolgot, a Q2-ből nálam kiesik a MOL osztalék és így 85Md körüli számot várok. 90 felett pozitív meglepetés, 85 alatt negatív.
Mivel Csányi bemondta az 1Md éves profitot, Q4-ben 75Md kellene ahhoz, hogy éves szinten 315Md meglegyen, ami a HUF árfolyam mozgása és a kerekítés miatt már teljesíti az ígéretet. Tényleg csak minimális kockázati költséggel (20Md) és az albán leánytól 10Md körüli egyszeri nyereséggel számolva Q4ben.

herlas 2018. 10. 29. 22:49

#5725

Hamarosan kezdődik a legnagyobb szlovén bank (NLB) IPO-ja, az ársávot a könyv szerinti érték 66-88%-ában határozták meg.
https://www.reuters.com/article/slovenia-nlb/update-2-slovenia-seeks-ipo-valuation-of-up-to-1-5-bln-for-nlb-bank-idUSL8N1X63IJ

berlini 2018. 10. 25. 21:10

Előzmény: #5723 longforever

#5724

Ameddig nekem is jó amit kavar, addig nem zavar.

longforever 2018. 10. 25. 18:59

Előzmény: #5721 berlini

#5723

Így bízzál meg benne...

berlini 2018. 10. 25. 18:38

Előzmény: #5718 mage

#5722

Igen eddig igy volt. Most próbálkoznak a vidékfejlesztésre több célzott pénzt adni (ezzel kivételesen teljesen egyetértek,) Az álomcél az lenne, ha a legkisebb városba is sikerülne olyan vonzó infrastruktúrát kialakitani (autópályaközelség, ipari parkok, elérhető szolgáltatások amelyekre szüksége van egy idetelepülő cégnek) amivel ott munkahelyet lehetne teremteni. Anélkül ugyanis folytatódik az elvándorlás Budapestre, Győrbe, Kecskemétre, rosszabb esetben külföldre.
Az egyszerűen abszurd, hogy vannak kisebb falvak, amelyeket 5-10 millió ft-ért fel lehetne vásárolni. (A házak jó része üres) Miközben Budapesten ennyi pénzért még egy kisebb garzon önerejét sem lehet megfinanszirozni.

berlini 2018. 10. 25. 18:24

Előzmény: #5719 mage

#5721

Az LTP-vel kapcsolatban teljesen igazad van. Csányi adta a tájékozatlant pedig nagy esélye van annak, hogy az ötlet tőle származik A fideszes Bánki ugyanis egy hihetettlenül buta ember. Annak magától legfeljebb az jut eszébe, hogy kimenjen a wc-re, ha kell. (Ezzel persze nem becsülöm le ezt a fajta előregondolkozási készséget)

berlini 2018. 10. 25. 18:22

Előzmény: #5717 herlas

#5720

Erről a menetrendről nem tudtam.
De ez is csak 3 év mólva kezdődik.
Bulgáriát még megértem, mert ez több szempontból nekikhasznos lehet:
- az államadóság extrém alacsony, költségvetés rendben
- szükségük van egy kis versenyelőnyre, mert annak ha valaki az euróövezet tagja azért sok előnye is van. Bulgária mindig is eldugottnak számitott a Balkán végén. Nehezebben jutnak el oda a befektetők.
Engem is megelepett a tegnapi stabilitás. A DAX tavaly szeptemberhez képest esett közel 20%-ot, mi pedig a csúcshoz képest 13%-ot.
(Nyitottam is ma dél körül egy kis DAXlong certit 11.170-nél azzal, hogy vagy kiütik 11.029-nél vagy szakithatok rajta ha visszapattan. Egyenlőre van rajta +50%. Nem zártam mert szerintem megy még fel párszáz pontot)
Szerintem is van esély arra, hogy a gyj-ig még érkezik egy kis tőke és végre áttörjük a 10.600ft-os ellenállást.

mage 2018. 10. 25. 17:44

Előzmény: #5714 berlini

#5719

Na most már tudjuk Csányi mért nem aggódott a lakástámogatás megszűnése miatt. Ennek a legnagyobb nyertese az otp lehet, mivel akik eddig a fundamentánál vettek fel hitelt, azok jó eséllyel az otp-hez mennek majd a csok hitel részéért. Egyébként még én is otp venném fel a támogatott hitelt, mert ha úgy is 3% a kamat akkor legegyszerűbb a legnagyobbnál kérni, ha csak nem kötődök valamiért másik bankhoz.

mage 2018. 10. 25. 17:39

Előzmény: #5715 gyula1971

#5718

Már legalább 2 éve várod, hogy vidéken beinduljon a lakáspiac. Ahol van munka ott mentek is az árak (Debrecen, Szeged, Kecskemét). Ahol nincs munka ott várhatod az emelkedést, de felesleges, mert onnan elköltöznek az emberek nem odaköltöznek.

herlas 2018. 10. 25. 15:27

Előzmény: #5713 berlini

#5717

Az OTP piacai közül Bulgária az, amely határozott szándékkal és menetrenddel rendelkezik az euró bevezetésére, a várható időpontját most 2022-re teszik. Az persze kérdés, hogy milyen ütemben fog átárazódni az ottani hitelállomány.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/dontottek-a-bolgar-eurobevezetesi-menetrendrol.295406.html
Ami az OTP mostani relatív erejét illeti (zuhanó kinti piacokra eddig stabil tudott maradni), elképzelhető, hogy az eső nyugat-európai bankokból csoportosítanak át tőkét keletre, ahol még normálisabb kamatszintek vannak, így az OTP-be is. A beesési próbálkozásokat mindig megveszik.

berlini 2018. 10. 25. 11:55

Előzmény: #5715 gyula1971

#5716

Igazad van!

gyula1971 2018. 10. 25. 11:47

Előzmény: #5714 berlini

#5715

Sajnos nem a támogatást emelték meg 10 millióra,hanem a hitel részét. Valószínü vidéken indul el jobban a piac,ott még alacsonyabb bázisról fognak emelkedni az árak.

berlini 2018. 10. 25. 11:10

Előzmény: #5713 berlini

#5714

A mai bejelentés, hogy a CSOK-ot megemelik 15 millió ft-ra és 10-et kapnak a 2 gyerekes családok is, még jobban felpörgeti a hitelkihelyezéseket a leginkább jól kereső fővárosi és pár nagyvárosi régióban. Az elmúlt 2 évben ugyanis itt már a CSOK súlya jelentősen csökkent. 3 évvel ezelőtt 30 milláért megvehető lakások ma már kb 45 millióba kerülnek Budapesten.
Jó hir a bankoknak is.

berlini 2018. 10. 24. 16:57

Előzmény: #5712 herlas

#5713

A gyengülő konjunktúra adatok még csak a hangulati index alakulásából előrejelezhetők.
Tudni kell, hogy egy exportorientált német (de irhatnék francia, olasz stb) cégvezetőt igencsak pesszimistává tesz amit olvas hall és részben már saját bőrén érez.
- az iráni szankciók rákényszeritése Európára már most károkat okoz
- az orosz szankciók kivezetésére is kisebbek ma az esélyek mint 2 évvel ezelőtt
- az USA-Kina, de sajnos USA-Európai Unió kereskedelmi feszültségek is már most érezhetők, de a helyzet akár romolhat is jövőre. (Itt az ennek következtében jelentősen belassulható kinai gazdasági növekedés az ami Európára a legrosszabb hatással lehet.)
- hiába a nullkamatszint, ha még mindig vannak euróövezeti országok, akik nem tanulták meg, hogy ez az az idő amikor eladósodottságot kell csökkenteni, mert ha jön egy válság, akkor csökkenő adóbevételek mellett ez biztosan nem fogmenni. Olaszország jelenleg a legnagyobb veszély az Unióra nézve
- Brexit körüli zürzavar. Utolsónak vettem, de egyenesen elképesztő, hogy 2 év nem volt elegendő a megegyezésre.
Mindezek ellenére a konkrét mérhető statisztikák a gazdaságről egy jó konjunktúrát mutatnak. Nagy baj lenne, ha a várakozások teljesülnének, de akkor az EKB nem fog kamatot emelni jövőre. Ez fűti a gazdaságot tovább (és infláció növelő hatása lenne).
Nagyon nem hiszem, hogy az bekövetkezik, hogy Európa recesszióba süllyed és közben az EKB ütemesen kamatot emel.
Az euró bevezetése szerintem komolyan sehol sincsen napirenden. A tapasztalatok szerint ez annyira beszűkiti a gazdaságpolitikai mozgásteret, hogy az OTP piacain ez a lépés szerintem 1-2 éven belül kizárt. (Az olasz cirkusz sem lenne, ha osztogatnák az alapjövedelmet, emelnék az államgazdaság éves hiányát, de a saját devizájuk leértékelődése az egész dolgot helyretenné. Kaphatna valaki ott havonta 800 eurónak megfelelő munkanélküli segély helyett1000 eurónak megfelelő alapjövedelmet, ha az árfolyamgyengülés (és infláció) annak tényleges értékét visszaviszi 800 euróra.)
Lassulás persze bekövetkezhet. de az OTP-nél a story a folyamatos akvizició. (Az elmúlt pár évben 2 horvát , 1 szerb, ) A bankcsoport már most is azt csinálja, hogy gyakorlatilag nem fizet osztalékot. Tavalyról is megmaradt több mint 200 milliárd adózott nyereség akvizicióra és az idénre várható 325 milliárdból is marad több mint 270 milliárd (h engedélyezik a bolgár-albán akviziciókat) A pletykaszinten felmerült szerb bank megvásárlása is valószinűleg kifizethető lesz a jövő évre várható nyereség harmadából A bankcsoport annak ellenére növeli évről évre a túltőkésitettségét, hogy folyamatosan akvirál. Azzal viszont teljesen egyetérek, hogy addig kell folytatni az akvirálásokat ameddig a leánybankok piaci poziciói nem éri el legalább a horvát szintet (benne lenni a legnagyobb 5 bankban) ez adna egy válságállóságot minden országban. (Addig kell folytatni amig vannak jó áron eladandó bankok a térségben)

herlas 2018. 10. 24. 14:59

Előzmény: #5708 berlini

#5712

A mai gyengülő konjunktúra adatok, az eső euró, a német EKB vezér feladása (a Bizottság elnöki posztért) per pillanat a vártnál kevésbé szigorú EKB politikát sejtet, ami tényleg nyomós ok a nyugat-európai bankok eső trendjéhez.
Ebből az OTP számára levonható három következtetés:
- bár éppen nincs napirenden, de az euró bevezetése nálunk vagy a leánybankoknál kockázati tényezőnek is tekinthető.
- az esetleges lassulás könnyen begyűrűzhet az OTP piacaira is
- ha fennmarad, netán fokozódik a nyugat-európai bankok értékesítési kényszere jól teljesítő keleti leányaik eladására, szerintem megfontolandó az osztalékfizetés felfüggesztése mindaddig (részvényesi döntés alapján), amíg vannak olcsón akvirálható célpontok.

gyula1971 2018. 10. 23. 18:04

Előzmény: #5709 mage

#5711

10 éves hozamok felmennek 6-7%-ez sajnos valószínű lehet a jövőben, az MNB-1-év múlva kezdheti a kamatemelést. Ha csak a Nemzetközi kamatkörnyezet nem nő előbb.

berlini 2018. 10. 23. 15:57

Előzmény: #5709 mage

#5710

Igazad van. Önmagában a kamatok 3-4%-os emelkedése a jelenlegi szintről visszafogná a további hitelezési emelkedést.
Van viszont egy másik szempont. A fizetések emelkedése nem autómatikusan jelentkezik hitelfelvételnövekedésben. Sokan évekig spórolnak, hogy a lakásvételhez meg legyen az önerő, sokan közülük már megkötötték az előszerződéseket egy kb 1-2 év múlva elkészülő lakésra, befizették a 10-25%-os előleget (pld. Budapest: Metrodom: 10%, Cordia:25%) és hitelfelvevőként csak 1-2 év múlva szerződést kötni a bankkal. nagyon valószinű, hogy a jelenleginél jóval magasabb THM-mel. tehát a hitelfelvételvolumen növekedése jóval később áll meg mint az alapkamatemelés akár 4%-os mértéke.
A másik, a hosszú futamidőre fixált kamatok miatti veszély a kamatmarzsok emelkedésére.
Persze, ez is igaz. De ahogy közeleg a magyar kamatemelési kezdet, úgy lesznek ezek a fixált kamatok egyre magasabbak. Pontosabban, már idén a 3. negyedévben megindult ez a folyamat (ha jól emlékszem) kb. 0,3%-kal már most drágábban az 5-10 évre fixált kamatosa hitelek mint az év elején. Pedig senki nem számit arra, hogy az MNB a jövő év vége előtt alapkamatot emel!!!
Mai hirből részlet:
"A BofA szakértői közölték: budapesti megbeszéléseik alapján az a várakozásuk, hogy ha a forint euróárfolyama stabil sávon belül marad, az MNB 2019 második feléig nem kezd hozzá monetáris politikájának szigorításához"

mage 2018. 10. 23. 13:36

Előzmény: #5707 berlini

#5709

Nyilván 2%-nál nem fog csökkenni a hitelkihelyezés. 4-5%-nál viszont már lehet érdemi lassító hatása, főleg, ha közben a 10 éves hozamok felmennek 6-7%-ra ami még akkor is reális forgatókönyv, ha a világban nem lesz recesszió hanem marad a lassú növekedés egy kis inflációval megdobva.
Német bankoknál nyilván azért értékelik alacsonyabb p/e-re az otp-t, mert teljesen mások a kilátások. Az otp-nél azért 10%-os hibahatárral be tudták lőni az utóbbi években a negyedéves eredményeket. Commerzbank és DB-nél meg összevissza ugrál a nettó eredmény. Biztos vagyok benne, hogy a 2019-es eredmények várakozások is bőven mellé fognak menni. Meg ha végre összeszedik magukat és csinálnak egy stabil 10%-os roe-t akkor fel fog robbanni az eredmény és az árfolyam. Jelenleg teljesen spekulatív az árfolyamuk, simán duplázhat, felezhet az árfolyamuk rövid idő alatt akkor is, ha a német gazdaság stabilan 2%-kal nő és sehol nem lesz recesszió.

berlini 2018. 10. 23. 03:55

Előzmény: #5704 mage

#5708

Mindezzel egyetértek.Az alacsony marzsok mellett ezek a kockázatok szinte agyoncsapják a nyugat-európai bankokat. Főleg az olaszokat. A BAMI például amivel én is próbálkotam, az idén nyár eleje óta esett vagy 50%-ot.
Az EKB viszont kénytelen lesz alapkamatot emelni, ha beindul az infláció. Nem hiszem, hogy ez ne következne be már jövő évben.
Ami viszont furcsa, hogy pld a német bankoknál az ez év végére előretekintő P/E még mindig magas az OTP-hez képest: (Pedig nagyot estek ebben az évben)
Commerzbank: 12
DB: 25
OTP: 9 (Csányi előrejelzés)
De ha a 2019. évre előretekintő P/E-t nézzük akkor sem alacsonyak:
Commerzbank: 10,4
DB: 11,4
OTP: 8,3 (minimum érték egy gyakorlatilag stagnáló nyereség mellett, csak a bolgár-albán akviziciók eredményével növelve a 2018. év eredményét)
Tehát a permanens bajban levő német bankok értékeltségéhez képest is alulértékelt az OTP

berlini 2018. 10. 23. 03:34

Előzmény: #5703 mage

#5707

Igen, a betéti kamatok is nőni fognak, ha az alapkamat nőni kezd, de a múltbeli tapasztalatok szerint az olló a betéti és hitelkamatok között nőni fog. Ezért egy ideig nő a hitelkihelyezés is és a marzs is. A hitelkihelyezés ugyanis nem fog megállni csak azért mert az alapkamat felmegy mondjuk 2% körülire. Egéyzsen addig nőni fog, ameddig nő a bérkiáramlás.
A bolgár engedélyezéstől én is tartok, de ott pár éve engedélyezték az akkori 2. és 3. bank egyesülését. (Akkor az OTP leánybankja a DSK volt a piacvezető) igy nem tartom valószinűnek hogy most az engedélyt megtagadnák. Persze mindez másképp lenne Romániában. Ott az OTP-t utálják mert magyar és támadják mert orosz nagyrészvényese van. Bulgária (és Szerbia) viszont hagyományosan orosz szimpatizáns. Remélem, hogy igy az negedélyezés simán megy majd.

berlini 2018. 10. 23. 03:25

Előzmény: #5703 mage

#5706

igen , (helyesirási hibák miatt), de mindkettőt javitva betettem.

mage 2018. 10. 22. 17:36

Előzmény: #5704 mage

#5705

Kifelejtetten a legújabbat:
Legújabb becslések szerint 55 milliárdos adócsalásban segédkeztek bankok Európában.

mage 2018. 10. 22. 17:18

Előzmény: #5702 herlas

#5704

Hát szerintem sok tényező együttes hatása miatt esik az európai bankszektor.
Olasz bankok választási eredmény, majd az olasz költségvetési hercehurca miatt esnek.
A németeknél a 2 legnagyobb banknál továbbra se sikerült rendet rakni.
Több banknak török kitettsége van. Szerintem senki nem hiszi el, hogy mivel bankok mérlegében elenyésző a kitettségük, ezért nem lehet belőle nagy veszteség. Na pont a bankok akik még kis kitettséggel is nagyot bukhatnak. Elég ránézni az otp számaira mikor Ukrajnában gondok voltak. De az erste, rafi és mkb anyabankja is tudna mesélni arról mekkorát szoptak nálunk.
Angol bankok nem tudom benne vannak-e az indexbe, de a brexit tárgyalások alakulása őket biztos keményen nyomják lefele, de még a nagy nyugat-európai bankokra is jelentős hatással lehetnek az eddig fejlemények.
Szerintem sok befektető kétségbe vonja ekb kamat emelését. Ha gond lesz Ázsiában, akkor tuti nem tudnak majd emelni, de ha nem is lesz recesszió akkor is könnyen lehet egy japánhoz hasonló pálya.
Én az erstevel szoktam összevetni az otp grafikonját és ott sajnos idén le vagyunk maradva.

mage 2018. 10. 22. 17:05

Előzmény: #5700 berlini

#5703

A 5698 és 5699-es hozzászólásaidat te törölted?
Szerintem azért nem épült be az árba a bolgár és albán akvizíció, mert tartanak a befektetők attól, hogy Bulgáriában elmeszelik az egészet. Sajnos a menedzsmenttől nem kaptunk választ arra, hogy Romániában mi volt a gond. Simán csak magyar gyűlölet, vagy valamilyen másik ok miatt ment gajra.
Az alapkamat emelés csak egy bizonyos szintig fog jót tenni az otp magyar operáció nyereségének mivel egyre több az 5 évnél hosszabb fixált kamatú hitel a lakosság körében és ha eléri azt a szintet a kamat, hogy megtorpan a hitelkihelyezés akkor magasabb betéti kamat mellett fixált hitelek miatt csökkenni fog a kamatrés. Viszont addig nőni fog a kamatmarzs mivel a hosszú időre fixált hitelek egyenlőre magasabb kamatúak mint a rövid időre fixáltak.

herlas 2018. 10. 22. 13:29

Előzmény: #5701 berlini

#5702

A másik fórumban longforever betett egy európai bankindexet, ami év eleje óta elég jelentős csökkenést mutatott be. Egyrészt nem igazán értem az esés okát, hiszen az EKB, ha lassan is, de szintén a szigorítás, hozamemelés felé mozdul el, ami elvileg javítja a bankok kilátásait.
https://www.investing.com/indices/stoxx-600-banks-pr
Másrészt ilyen szektorkörnyezetben az OTP idei teljesítménye már relatíve felülteljesítő, hiszen (egyelőre legalábbis) a kintinél kisebb eséssel, mostanában pedig inkább sávban mozgással ellenáll a külső nyomásnak, valószínűleg a javuló fundának köszönhetően. A csökkenő P/E is ebből fakadhat.
A kimenetel, ahogy Te is írtad kétesélyes: vagy a szektor, netán az egész részvénypiac magával rántja az OTP-t is, vagy a javuló, netán megforduló szektorhangulat lehetővé tesz egy komolyabb felpattanást, funda beárazódást az OTP árfolyamában.

berlini 2018. 10. 21. 14:43

Előzmény: #5692 misi22

#5701

Jó lenne megismerni, hogy hogyan számolta ki a stratéga.
Ennek ismerete nélkül csupán az elmúlt évtizedek hasonló kamatemelkedési fázisainak a banki számokra gyakorolt hatását tudjuk fogodzóként nézni:
1. fázis:
nulla szintről emelkedő alapkamatok, miután a beindult gazdaság kapacitásait kihasználta és a felpörgő beruházások is egy teljes foglalkozási szintet eredményeznek, ami a bérinfláció révén az inflációt felpörgeti. Ebben a fázisban még akár 3-4%-os alapkamatok mellett is növekvő hitelkihelyezések, és a növekvő marzsok miatt még jobban növekedő banki bevételek várhatóak, anélkül, hogy a bedülő hitelek állománya növekedne.
Ebben a fázisban vagyunk most Amerikában és ebben leszünk Európában talán már jövőre. Idén még egy átlag eurpai banknál a növekedést hajtó hitelkihyelyezési növekmények hatását ellensúlyozták a kamatmarzsok csökkenése és a bérköltségek erős emelkedése. (Utóbbi különösen kelet-Európában.)
2. fázis:
stagnáló alapkamatok, kezdődő gazdasági problémák, növekvő verseny a cégek között, növekvő számú csőd, de még GDP növekedés. Ebben a fázisban még a vásárló erő szinten marad és a megtakaritások nőnek igy a hitelkihelyezések is valamelyest. Mindez a kamatmarzsok növekedése miatt növekvő banki oparativ nyereséget hoz, még nem erősen növekvő céltartalékolások mellett, igy a banki nyereségek még mindig jelentősen nőnek, miután a bankok többsége ebben a fázisban már készül a válságra és racionalizál igy ezzel költséget csökkent.
3. fázis:
miközben a jegybankok nagy erőfeszitéseket tesznek, hogy (akár kamatszintmérséklésekkel is) ujra felpörgessék a gazdaságot, biztos hogy lesz valami valahol a világgazdaságban , amiről kiderül hogy ott ismét egy fenntarthatattlan fejlődés volt csupán. Ennnek hatása tovább terjedhet és további lufik pukkangatása mellett komyoly szintű recessziót kirobbant az egész világon. (Egy olyat, ami most már - nem úgy mint 2008-ban- akár Ázsiában is visszaesést okoz) Ebben a fázisban a banki bevételek csökkennek, bedülő hitelállomány drasztikusan nő és még azok a bankok is visszaeső nyerségről számolnak be, amelyek kellően költséghatékonyak

PORTFOLIO FORUM

Topik gazda

aktív fórumozók

legfrissebb topikok Összes topik

friss hírek További hírek