Szép összefoglaló. kbc 85,2 milliárdot vár, szerintük a konszenzus 82,7 milliárd.
Én egy kicsit másképp közelíteném meg, nem annyira pontos számokkal, mint te:
Véleményem szerint Magyarországon még a q2-nél is magasabb profit fog jönni (nem számolva a mol osztalékot). Alapozom ezt arra, hogy tovább bővült a hitelezés és elkezdhetett végre nőni a kamatmarzs, mivel a tavaszi állampapír hozam emelkedés a 3 hónapra fixált kamatú hitelekbe beárazódott, plusz az új lakossági hitelek eltolódtak a hosszú kamatperiódusúak felé és ott jóval magasabb a kamat (egyenlőre a kamatmarzs is). Erste magyar leányánál már nőt a kamatmarzs. Valószínűleg a nem teljesítő hitelállomány tovább csökkent. Ezek együttese nagyrészt ellensúlyozni fogja a kieső mol osztalékot.
A külföldi leányokra és ottani országokra sajnos sokkal rosszabb a rálátásom, pedig lassan azok fontosabbak lesznek, mert Magyarországon korlátos a növekedési lehetőség. Kbc szerint Bulgáriában és Romániában már nőhetett a kamatmarzs. Romániában emelték idén már az alapkamatot többször, de sajnos kicsi a piaci részesedése az otp-nek, tehát nagy csodát nem várnék onnan. Bolgároknál kamattal nem tudom, hogy állnak, de szerintem azért is kellett ott az akvizíció, mert az organikus növekedés elakadt, hasonló eredményt várok, mint az elmúlt negyedévek átlaga.
Horvátországban nem tudjuk, hogy az Agrokorra már megképeztek-e minden céltartalékot, ha igen akkor szép eredmény jöhet onnan, mert növekedési pályára állt a gazdaságuk.
Szerbiában nem rég akvirált az otp, ezért nehéz megtippelni milyen eredmény lesz, valószínűleg nagy szórás várható ott még pár negyedévig.
Oroszországban valószínűleg tovább szűkült a kamatmarsz (akár jelentősen is), viszont nőhetet valamelyest a hitelkihelyezés és csökkenhetett a céltartalékolás ahogy kezd magára találni az olaj ára és ezzel Oroszország is.
Ukrajnában még kitarthat pár negyedévig a hihetetlen magas tőkearányos megtérülés a magas alapkamat miatt. Talán szép lassan újra beindul majd a jelzálog és jármű hitelezés is.
Szlovákia mérete miatt csak a pénzt viszi, alacsony kamatmarzs és magas nem teljesítő hitelállomány miatt. Érdemes lenne szerintem az itthoni Gránit bankhoz, vagy cetelemhez hasonló modellt megvalósítani, de nem úgy, mint az orosz touch bank kísérlet. Sajnos az otp informatika részlegén komoly gondok vannak, elég csak használni a magyar felületet. Úgy rémlik itthon Csányi egyik fia viszi az informatikai részleget, félek tőle, hogy nincs informatikai képzettsége, se tapasztalata, hanem valami közgazdász féle ő, ami jó eséllyel alkalmatlanná teszi, hogy a sok okoskodó kocka között el tudjon igazodni (Erről amúgy mindig a paksi atomerőmű jut eszembe, ahol 2003-ra túlsúlyba kerültek a közgazdászok a fizikusokkal szemben az irányításban és majdnem sikerült a fél országot besugarazniuk, mert rohadt okosan olyanon akartak spórolni amihez nem értenek).
A lényeg az, hogy a nyereség nagyban függ a külföldi leányoktól, amik eredményét rontja az erősebb forint ebben a negyedévben, viszont illene hozniuk még így is legalább a q2-t, mert az elég gyalázatosra sikerült nekik (nem véletlen, hogy a féléves jelentésben a külföldi leányoknak csak a féléves teljesítményét hasonlították a teljes cégcsoport eredményhez). Most még a magyar egység meg tudja tolni a profitot, de ez nem lesz örökre így.
Én úgy gondolom alap esetben egy sima 90 milliárdos nyereség lesz növekvő céltartalékolással. Ha rövid időn belül várható egy nagyobb akvizíció akkor simán megtolják 100 milliárd felé, egyébként konzervatív tartalékolás lesz (profit dugdosás).
Remélem nem volt túl hosszú és volt aki eljutott a végére :).
Én egy kicsit másképp közelíteném meg, nem annyira pontos számokkal, mint te:
Véleményem szerint Magyarországon még a q2-nél is magasabb profit fog jönni (nem számolva a mol osztalékot). Alapozom ezt arra, hogy tovább bővült a hitelezés és elkezdhetett végre nőni a kamatmarzs, mivel a tavaszi állampapír hozam emelkedés a 3 hónapra fixált kamatú hitelekbe beárazódott, plusz az új lakossági hitelek eltolódtak a hosszú kamatperiódusúak felé és ott jóval magasabb a kamat (egyenlőre a kamatmarzs is). Erste magyar leányánál már nőt a kamatmarzs. Valószínűleg a nem teljesítő hitelállomány tovább csökkent. Ezek együttese nagyrészt ellensúlyozni fogja a kieső mol osztalékot.
A külföldi leányokra és ottani országokra sajnos sokkal rosszabb a rálátásom, pedig lassan azok fontosabbak lesznek, mert Magyarországon korlátos a növekedési lehetőség. Kbc szerint Bulgáriában és Romániában már nőhetett a kamatmarzs. Romániában emelték idén már az alapkamatot többször, de sajnos kicsi a piaci részesedése az otp-nek, tehát nagy csodát nem várnék onnan. Bolgároknál kamattal nem tudom, hogy állnak, de szerintem azért is kellett ott az akvizíció, mert az organikus növekedés elakadt, hasonló eredményt várok, mint az elmúlt negyedévek átlaga.
Horvátországban nem tudjuk, hogy az Agrokorra már megképeztek-e minden céltartalékot, ha igen akkor szép eredmény jöhet onnan, mert növekedési pályára állt a gazdaságuk.
Szerbiában nem rég akvirált az otp, ezért nehéz megtippelni milyen eredmény lesz, valószínűleg nagy szórás várható ott még pár negyedévig.
Oroszországban valószínűleg tovább szűkült a kamatmarsz (akár jelentősen is), viszont nőhetet valamelyest a hitelkihelyezés és csökkenhetett a céltartalékolás ahogy kezd magára találni az olaj ára és ezzel Oroszország is.
Ukrajnában még kitarthat pár negyedévig a hihetetlen magas tőkearányos megtérülés a magas alapkamat miatt. Talán szép lassan újra beindul majd a jelzálog és jármű hitelezés is.
Szlovákia mérete miatt csak a pénzt viszi, alacsony kamatmarzs és magas nem teljesítő hitelállomány miatt. Érdemes lenne szerintem az itthoni Gránit bankhoz, vagy cetelemhez hasonló modellt megvalósítani, de nem úgy, mint az orosz touch bank kísérlet. Sajnos az otp informatika részlegén komoly gondok vannak, elég csak használni a magyar felületet. Úgy rémlik itthon Csányi egyik fia viszi az informatikai részleget, félek tőle, hogy nincs informatikai képzettsége, se tapasztalata, hanem valami közgazdász féle ő, ami jó eséllyel alkalmatlanná teszi, hogy a sok okoskodó kocka között el tudjon igazodni (Erről amúgy mindig a paksi atomerőmű jut eszembe, ahol 2003-ra túlsúlyba kerültek a közgazdászok a fizikusokkal szemben az irányításban és majdnem sikerült a fél országot besugarazniuk, mert rohadt okosan olyanon akartak spórolni amihez nem értenek).
A lényeg az, hogy a nyereség nagyban függ a külföldi leányoktól, amik eredményét rontja az erősebb forint ebben a negyedévben, viszont illene hozniuk még így is legalább a q2-t, mert az elég gyalázatosra sikerült nekik (nem véletlen, hogy a féléves jelentésben a külföldi leányoknak csak a féléves teljesítményét hasonlították a teljes cégcsoport eredményhez). Most még a magyar egység meg tudja tolni a profitot, de ez nem lesz örökre így.
Én úgy gondolom alap esetben egy sima 90 milliárdos nyereség lesz növekvő céltartalékolással. Ha rövid időn belül várható egy nagyobb akvizíció akkor simán megtolják 100 milliárd felé, egyébként konzervatív tartalékolás lesz (profit dugdosás).
Remélem nem volt túl hosszú és volt aki eljutott a végére :).
Mennyit ér az OTP?
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.