Mennyit ér az OTP?  

Találtam egy figyelemreméltó "chartot", amit behatóan tudnék tanulmányozni. A 2:41-nél levőt többször is.
link

Üdvözlöm az Urakat, az unalmas ünnepek alatt, a fővárosban a nyitvatartó sportcentrumok tele vannak szerencsére, így tegnap délután, és ma is tudtam kondizni, szaunázni. Függetlenként a családi kör három napos meghittsége számomra is egyhangú...

A magyar tőkepiacon kitettségem egyelőre leginkább MOL-ban van. Amennyiben esik a piac Telko és Richter lehetnek a föbb magyar célpontjaim. OTP kitettségem csekély (500 db részvény) egyelőre nem bővítem longjaimat.

Elsősorban orosz enegia cégek lesznek a föbb célpontjaimn jövőre, illetve az olasz bankok értékeltsége is nagyon vonzó (de a választást kivárom).

Az OTP esetén a legnagyobb kockázatnak 2013-ban is a politikai kockázatot ítélem, ezért csak spekulatív rövidtávú pozícióim lesznek benne...

Meg jött a karácsonyi minuszoló is, akiről tudtam leszedtem.

- az Ember Örök vágyát,hiányát fejezi ki.
-empátiában nincs hiány avagy határ-

-Nem hiszem el,hogy kiütötted megad.

De. Viszont szilveszter mindig absztinens nálam.

A NapiGazdaságon oly népszerűek vagyunk, hogy Berlini után, most tőlem másolt egy "PlagiBácsi". Ott is szoktam írni, nem ezen a néven.

labandy, 2012. december 26., szerda 11:00

@rigolya: Kellemes karácsonyt kívánok...
link

Éjfél előtt olvasom. Neked lett igazad. nem lesz megállapodás ma éjfélig Amerikában.
Ennek ellenére komoly emelkedés a tőzsdéken.
A politikusok egyszerre mondtak csődöt és nem voltak képesek a hivatalos játék idő végéig eldönteni a meccset egy kompromisszummal, de ennek ellenére meg tudták győzni a tőzsdét arról, hogy legkésőbb márciusig visszamenőleges hatállyal de megállapodnak az adóemelés visszacsinálásában.
Bolond egy világ.
Boldog Új Évet Kivánok mindannyiótoknak!

Kolléga úr a megállapodás megszületett, kompromisszomot kötöttek a demokraták a republikánusokkal, mint ahogy megjosoltam...
A szavazás, illetve a kiadáscsökkentés mikéntjéről a megegyezés átnyúlik a jövő évre, de a lényeg, hogy a leggazdagabbakat terhelik meg és a középosztályt próbálják tehermentesíteni...

Boldog Új Évet Kívánok az összes Befektető Társamnak!

Neked van igazad, ma megszavazza a képviselőház is.
BUÉK!

Most komolyan: Az USA államadóssága pillanatokon belül eléri 16.400 milliárd dolláros plafont, ami a GDP 108 %-a, úgyhogy megint lehet plafont emelni. A hiány a 2009-es 1.420 milliárd dolláros rekord (GDP 12 %-a) után magasan ragadt és 2012-re is csak 1.000 milliárdig sikerült letornászni, ami még mindig a GDP 7 %-a a 2012-ben bő 2 %-os GDP növekedés mellett. A polgárháború és a két világháború kivéve az elmúlt bő 200 évben sem a hiány, sem az eladósodottság nem volt megközelítőleg sem ilyen magas. Az 1929-33-as világválságot állami költekezéssel kezelő időszakban sem ment el ennyire a hiány. Még a 3 háborús időszakban is 4-5 év volt a leghosszabb időtartam, amire a hiány az 5 %-ot meghaladta és ezt követően minden esetben azonnal többletbe fordították a költségvetést. 2012 a negyedik év volt a 7-12 %-os hiány sávban. Az eladósodottság csak 1940-es évek közepén volt magasabb, 120 % feletti, de akkor 1946-ról 1952-re 6 év alatt 50 % ponttal csökkentették (Az I. VH után csak 35 %-on tetőzött az államadósság és a New Deal után sem ment fel 45 % fölé). Az eladósodottságot és az elszaladt adósság valamint a magasan ragadt hiány miatti rekord finanszírozási igényt pedig rövid távon képtelenség leszorítani. A 2012-es GDP 26 %-át kitevő USA finanszírozási igény GDP arányosan az 5. legmagasabb a fejlett országok között (Japán Olaszország, Görögország és Portugália után), de az IMF előrejelzés szerint 27 %-os 2013-as mutató már a 2. legmagasabb, veri az Olaszok a Portugálok és a Görögök mutatóját. A válság kezdete óta bő 60 %-ról 100 % fölé emelkedett az eladósodottság. Lényegében ez tartotta meg a GDP-t, ami az eszméletlen állami költekezés nélkül nagyon durva recesszióba fordult volna. A FED is nyomtatja a pénzt ezerrel, mert a dollár nemzetközi pénzpiacon betöltött szerepe miatt a fedezetlen pénznyomtatásnak az inflációra messze nincs akkora hatása mint bármely más országban lenne. A pénzügyi szakadék 600 milliárd dolláros, a GDP szűk 4 %-át kitevő megszorítást jelentett volna. Azonban a növekedést visszafogó hatása miatt még ez is kevés lett volna ahhoz, hogy fenntartható pályára álljon az USA költekezése. Na ehelyett most az átlagjövedelem közel 10-szerese felett keresők adóterhelése nő meg egy picivel és a 100 éves átlagjövedelmet meghaladó értékű ingatlanok illetéke. Ez aztán a megállapodás! Ennek nagyon kell örülni, hiszen megoldotta a problémát. Vagy mégsem?

Meddig lehet az arabok, meg a kínaiak pénzéből, US államkötvény vásárlásaiból, meg a FED pénznyomtatásából fedezetlenül költekezni? A válságot megelőző lakossági és kisebb mértékben vállalati hitelpiacon fújt lufi kipukkanására valóban az állami költségvetési lufi a tartós megoldás? Én elhiszem, hogy a FED pénznyomtatásának pillanatnyilag nincs nagyobb negatív következménye, mert a likviditást felszívja a világ pénzügyi rendszere és részben pont az amerikai államkötvények vásárlását fedezik belőle. A pénznyomtatás miatt vannak az amerikai és az európai kötvényhozamok is a padlón és áll az amerikai, meg a német tőzsde majdnem ugyanolyan magasan, mint a válság előtt. De meddig lehet elhinni, hogy az államok és köztük elsősorban az USA képesek lesznek teljesíteni az adósságszolgálatukat? Hány államcsőd kell még hozzá? Mikor kezd kiszáradni az amerikai államkötvény piac, vagy mikor lépi egyszerűen túl a finanszírozási igény a kereslet? Mikor kezdik el beárazni a piaci szereplők a valós kockázatokat és emelkednek a közép és hosszú hozamok legalább 5 % fölé, ami önmagában 1 éves finanszírozási igény felárazódása miatt minden évben a GDP újabb közel 1 %-ával növelné a hiányt. Mert ha ez bekövetkezik, akkor nem 600 milliárd dolláros lesz a fiscal cliff, hanem sokkal csúnyább.

Pár dologra azért felhívnám a figyelmedet:

Egy ország eladósodottsága esetén nem csak a mérték az ami számít, hanem, hogy az adott ország mennyire fejlett, milyen drága a finanszírozása, mekkora a költségvetési mozgástere. Tehát:
-Az USA a saját fizetőeszközében van eladosodva, és a dollár jelenleg betölti a világpénz szerepét. Kérdésként merül fel rövidtávon le lehet cserélni a dollárt:
=Japán hasonló helyzetben van;
=Az Eurot még preferálták pár éve a kinaiak a bizalom elillant ÿ(szintén tombol az adosság válság);
=A Kinai fizetőeszköz iránt egyelőre még nem olyan mértékű a bizalom, hogy pár éven belül a dollár altenatívája legyen.

Tehát rövid távon nincs veszélyben a dollár hegemoniája!

-Mi történik a FED pénznyomtatása hatására: csökken a dollár vásárló értéke, tehát növekszik az infláció, nő az USA költségvetési bevétele, a pénz romláson keresztül csökken az USA államadossága.

Egyrészről az USA elinflálja a dollár adósságát, de a dollár világpénz jellege miatt nincs komoly veszélyben a dollár és emellett szolidan emelkedik az amerikai gazdaság.

A 1,5-2%-os USA GDP emelkedés hatására, ha nem növeli sőt szolidan csökkentik a költségvetési deficitet, szépen lassan kinövik az államadósságot.

Amig nics a piacon olyan alternativ kötvény ami biztonságosabb lenne, mint az USA államkötvény, addig Kina kénytelen lesz venni az amerikai állam kötvényt.

Az USA költségvetésben hatalmas tartlékok vannak a megtakaritás irányában. Csak ha a fegyverkezési kiadásaikat 15-20%-al csökkentik már fentarthatóvá vállik az adósságpálya (Afganisztánt nem létszükséglet megszálva tartani, vagy Iránt lerohanni stb.)

Az USA minden ellenkező híresztelés ellenére nincs különösebben rossz helyzetben. A leggazdagabbak terhelhetők, a lényeg, hogy a középosztály fogyasztását szinten tudják tartani, mert USA esetén hatalmas a belső piac, a fogyasztás határozza meg a növekedést. Tehát a mostani megállapodás kifejezetten hasznos a gazdaság szempontjából. (Amit a gazdagok elveszítenek az egyik oldalon, a részvényárfolyamok és a cégek árbevétel növekedésének oldaláról visszajön nekik.)

Amit írsz részben igaz. Az USA saját pénznemében van eladósodva azt pedig maga nyomtatja. Ha nem így lenne már megfeküdt volna a költségvetés.

Azonban az inflációban tévedsz. A tankönyv szerint a fedezetlen pénznyomtatás egyenes következménye az infláció. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy pont a dollár világpénz szerepe miatt a FED pénznyomtatása eddig nem járt az infláció érdemi növekedésével. Hovatovább a FED pont arra hivatkozva indította be a QE3-at, hogy az infláció nem éri el a 2 %-ot. Tehát innentől kezdve az sem igaz, hogy az USA elinflálja és ezáltal kinövi az adósságát (Az már tényleg mindennek épp eszű megfontolással ellentétes lenne, ha az USA tartósan alacsony kamatszint mellett büntetlenül és korlátlanul adósodhatna el, mert majd az infláció és ezáltal a nominális GDP növekedés mindent elintéz. A befektetők meg éveken keresztül boldogok lennének a negatív reálhozammal és a magas infláció sem vetné vissza a gazdaságot.)

A szolid hiánycsökkentés igaz, de egy észveszejtően magas szintről. 1,5-2,0 %-os infláció 2,0-2,5 %-os GDP növekedés azaz kb. 4 % nominális GDP növekedés és 100 % körüli eladósodottság mellett az eladósodottság szinten tartásához nagyjából 4 %-os hiány kell, az érzékelhető mértékű csökkentéséhez számottevően alacsonyabb. Ettől az értéktől még mindig 3 %-ra vannak. Ha romlik a kamatkörnyezet (márpedig a közel nulla szintről csak ebbe az irányba van mozgástér), akkor még a magasabb kamatot is ki kell termelni a GDP 27 %-át kitevő finanszírozási igényre. Ha pedig több évet érint magasabb kamat, akkor többször ennyi adósság árazódik át, akár az egész államadósság is.

A fiscal cliff épp arról szólt volna, hogy egy lépésben kevesebb, mint felére csökkentik a hiányt. Persze mivel ettől a GDP jobb esetben stagnálna rosszabb esetben enyhe recesszió következne, még a 600 milliárd megszorítás évében sem lenne fenntartható az adósságpálya, legfeljebb azt követően. A megállapodás pedig arról szól, hogy közel sincs ekkora megszorítás, tehát nincs, illetve gyenge a kormányzati szándék az eladósodás kordában tartására. Pedig Obama az új ciklusa elején jár, ha meg szeretne szorítani azt most kellene megtennie. Emiatt lényegtelen hogy milyen tartalékok vannak a költségvetésben, mert azokat nem használják ki fokozatos adósság leépítésre.

Majd akkor lesznek kénytelenek a tartalékokhoz nyúlni, ha elfogy a likviditás az állampapír piacon, vagy ha túl drága lesz a finanszírozás, a hozamok megemelkednek. Ezt a dollár világpénz szerepe nem akadályozza meg. A dollár még inkább világpénz volt akkor, amikor a jelenlegi irreálisan alacsony szint többszörösét kellett kifizetni az állampapírok után kamatként. A kamatszintet nem a világpénz szerep tartja lent, hanem a felesleges likviditás, ami pénznyomtatásból fakad. A lényeg hogy előbb-utóbb (és pont azért hoztam a történelmi példákat, hogy látszódjon inkább, mint utóbb) meg kel szorítani. Most nem 1946-ot írunk, amikor a hadigazdaság polgári termelésre való visszaállításával valóban ki lehetett nőni az adósságot, amikor hiány a hadi kiadások miatt szállt el és azok megszűnésével többletbe fordult a költségvetés. Most egy növekedést mesterségesen gerjesztő és fenntartó hiányról beszélünk A növekedésnek nem hogy tartaléka nincs hanem egy mesterségesen fújt lufi. A költségvetésben csak olyan tartalék van, ami a növekedést visszafogja. Egy annyira belső fogyasztásra épülő gazdaságban, mint az USA-é majdnem mindegy hogy adóemelés, vagy kiadás csökkentés, mindkettő visszafogja a keresletet és a termelést. A katonai kiadások csökkentése is. Mellesleg a katonai kiadások terén azért akkora tartalék nincs, hogy az önmagában bármire is megoldás lehessen.

Ugye te sem gondolod komolyan, hogy a leggazdagabb 1 % kis mértékű adóemelése kiváltja az igazi adótömeget fizető középosztály terhelését? Ez csak szépségtapasz a nem teszünk semmit, hagyjuk a szakadék felé futni a vonatot döntésre. De mindegy is, mert lényegtelen hogy kitől és hogyan szedik be a pénzt, a lényeg csak az, hogy mennyit, mert pont annyi fog hiányozni a fogyasztásból, vagy a beruházásokból. A döntés arról szól, hogy nagyon keveset faragnak a hiányon.

A kérdés csak az, hogy hagyják működni a biztonsági szelepet és fokozatosan ereszt le a lufi, vagy sokkszerűen. A banki hitelezéssel generált növekedés lufiját nem hagyták leereszteni. Nézd meg az USA lakossági fogyasztását. Minimális időtartamú visszaesés után 3. éve szolidan növekszik. Ugyanott tart, mint válság előtt. Mert a banki hitelezési lufi szerepét a költségvetési lufi vette át. Pedig csak annyit kellett volna hagyni, hogy a közgazdaságtan alapvető törvényszerűségei működhessenek és a piac helyre tette volna magát. Igaz, ez fájt volna. Nem! Ehelyett bevetettek valamit, ami a bankoknál erősebb, legalábbis még van benne bizalom, az államot. És mivel az államnak nem volt elég pénze még a FED is besegített. De az állam és a FED fölött, mögött már nincs semmi. Őket már nem menti meg senki. A közgazdasági törvényeket pedig tartósan nem lehet kijátszani. El fog fogyni a bizalom és akkor falnak megy Amerika és vele együtt a világ. Nagyot koppannak a tőzsdék is. Akkor senkit nem fog érdekelni, hogy az OTP alulértékelt (valóban az).

Kulcsszavak:
-saját pénzben eladósodottság,
-alacsony inflűció
-ha a legkisebb bizonytalanság üti fel a fejét a világon, akkor mindenki fokozottan dollárba menekül, még negativ reálhozamok mellett is.
Ameddig ezek fennállnak, addig nincs baj.
(Emlékezz: a japán állam eladósodottsága még nagyobb, 200%-os mégsem ez a legnagyobb problémájuk.)
Aggódni nekünk az itthoni gazdaságpolitika miatt kell inkább.

Egyetértek. (Ha elolvastam volna, akkor nem szóltam volna hozzá.)

Azért komoly önáltatás azt hinni, hogy nem az irreálisan magas hiány és adósság a probléma, nem a pénznyomtatással mesterségesen szinten tartott növekedés, nem a képtelenül alacsony hozamkörnyezetre, az olcsó pénzre, a likviditási feleslegre alapozott magas finanszírozási igény a probléma, hanem a biztonsági szelep, ami ezt az őrületet automatikusan kezelné valamelyest. A bölcs vezetők megállapodnak, hogy a közgazdaságtan törvényszerűségei nem érvényesek és a csúnya, rossz biztonsági szelepet, amit valami balga téveszmés egyed rakott oda kikapcsolják. Hurrá!!!!!
Emlékeim szerint valahogy így következett be a Csernobili baleset is.

A kulcsszavak a
-saját pénzben eladósodottság,
-elinflálás (és nem pedig alacsony infláció)
voltak

Ne már! Most a 20 éve átlag 1 % alatti GDP növekedést produkáló, az utóbbi években jobbára és pillanatnyilag is(illetve rövid távú kilátásait tekintve is) recesszióban lévő Japán a példa mert ott 200 % az eladósodottság? Ilyen erővel a görögök és az olaszok is lehettek volna pozitív példa, mert náluk is magasabb még ez a mutató, mint az usákoknál.

Amúgy a japán államadósság csak azért nem borította fel jobban az országot, mert alig van külső finanszírozási igényük, belföldre vannak eladósodva. A Japán kötvényeket nem Kína, meg az arabok vették meg hanem a saját lakosság. Hasonló ok miatt nem jutottak még a görögök sorsára az olaszok.

Japánban a magas államadósság volt a valódi oka az ottani zéró kamat politikának és nem a növekedés ösztönzés. Eredmény:
„A közgazdaságtan egyik paradoxona, hogy a japán háztartások az ingyenes hitelforrások és a 0 hozamok mellett is növelték a megtakarításaikat és csökkentették a fogyasztásukat. Azonban ennek az lett a következménye, hogy a belső piaci termelést bővítő beruházások leálltak. Így gyakorlatilag a japán gazdaság évekig stagnált. A fogyasztás és az árszínvonal együttes csökkenése a egy öngerjesztő spirált indított be, amelynek lényege az volt, hogy a csökkenő árak és fogyasztás következtében csökkent a termelés. Ennek következtében munkahelyek, azaz további háztartási jövedelemforrások szűntek meg. Ezt a japán háztartások a válság elmélyülésének érzékelték, ezért tovább növelték megtakarításaikat a fogyasztás rovására.”

A japán gazdasági csoda exportvezérelt volt. Ahogy ez a tényező kifulladt, belső fogyasztásra alapozva nem is tudtak tovább növekedni. Amerika nagyon más. Ha ott nincs belső kereslet (akár hitelből, vagy állami költekezésből is), az export nem fogja életben tartani a gazdaságukat.

1. Idézet tőled:
"-ha a legkisebb bizonytalanság üti fel a fejét a világon, akkor mindenki fokozottan dollárba menekül, még negativ reálhozamok mellett is."

Ezek szerint az amerikai államkötvények kockázatának növekedése elől (hiszen erről a problémáról van most szó) az amerikai államkötvényekbe menekülnek a befektetők?

2. Idézet tőled:
"Személyesen nem értem a japán gazdaságpolitikai csőd okát az elmúlt 20 évben. Amit ott a gazdaságpolitikusok elkövettek az már magyarországi mércével mérve is kapitális hozzá nem értésről tanúskodik. "
Néhány hozzászólással később idézet tőled:
"(Emlékezz: a japán állam eladósodottsága még nagyobb, 200%-os mégsem ez a legnagyobb problémájuk.)"

1. Ez egy paradox helyzet, de ennek eelenére igy volt eddig. (Nem én találtam ki.)
2. A japánok az elmúlt évben stagnáltak, több évben defláció mellett. Ezt neveztem csődnek! A múgy ez a hatalmas államadóság többségében belföldiek által finanszirozott és szinte nulla hozamú igy ezt finanszirozni nem nehéz.

(2. pontnál az elmúlt évben helyett az elmúlt évtizedekbent akartam irni.)