PORTFOLIO FORUM

Új, a kormányfő által jelölt alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), hétről kilencre nőhet a monetáristanács-tagok száma, és ismét igazgatóság jön létre az MNB-ben, miután a parlament pénteken - 293 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=160694

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
2
3
4
5
6
7
8
+10
utolsó

Törölt felhasználó 2012. 01. 01. 22:42

Előzmény: #140 Törölt felhasználó

#141

Dehogy ugyan azt. Max abban értünk egyet hogy a pénznyomtatás infációt hoz.
Te viszont azzal érveltél hogy lám, nézd meg a 46-os hiperinflációt, ez történik ha a kormány beleszólhat az MNB ügyeibe.
Legalábbis én ezt olvasom ki a korábbi mondatodból.
Csakhogy ahogy most is, akkor is ki volt zárva a kormány minden döntésből, teljesen független bank volt az mnb, maguk választották elnökeiket sőt névtelenül hozhatták döntéseiket. Tehát ha a mellett próbáltál érvelni hogy miért jobb a MNB függetlensége akkor nagyon rossz példát választottál mert a világ eddigi második legnagyobb inflációja idején amely nálunk következett be, a Magyar Nemzeti Bank független volt.

(#108) előzmény (#106: firn)
A Pnegő sztori éppen azt bizonyítja, hogy ha az állam szabadon nyomtathat, akkor az a pénz gyorsan elértéktelenedik.
penznyelo

(#110)
Most megbuktál, semmilyen módon nem szólhatott bele a kormány az Mnb döntéseibe, magánkézben volt akkor is amikor a pengő hiperinflálódott
firn

Törölt felhasználó 2012. 01. 01. 23:55

Előzmény: #141 Törölt felhasználó

#142

Olvasd figyelmesebben az előzményeket. A vitafolyam onnan indult, hogy valaki (sőt többen) felvetették, hogy az MNB miért ne finanszírozhatná ingyen (0 kamat) az államot. A reakcióm erre született.

Olvass is, ne csak írj. Köszi.

Törölt felhasználó 2012. 01. 02. 00:02

Előzmény: #142 Törölt felhasználó

#143

(azt az apróságot már meg sem említem, hogy egy háborús vagy közvetlenül az utáni elvi "függetlenség" vajon mennyire jelent függetlenséget mondjuk mai értelemben, ráadásul a mai értelemben vett függetlenségek se mindig jelentenek valódi függetlenséget, gondolj csak az aznap mindent aláírogató Scmittre, aki 2 éve még elnökhelyettes volt a mai kormánypártban, vagy a kinevezésekor hirtelen függetlenné váló pártkatonákra)

Törölt felhasználó 2012. 01. 02. 00:05

Előzmény: #141 Törölt felhasználó

#144

De a vita kiindulópontja nem a függetlenség volt, hanem a nyomtatás maga. A függetlenség egyébként éppen ezért nem is önmagában vett cél, hanem eszköz. Pontosan többek között és elsősorban a hamis illúziókat keltő pénznyomda ellen.

Törölt felhasználó 2012. 01. 02. 10:05

Előzmény: #144 Törölt felhasználó

#145

Az orosz példa a jegybanki függetlenség elvesztéséről 2009-ben és a hozzá kapcsolódó rettegés, halálhörgés a neoliberális közgazdászoktól:
link

És az eredmény, láss csodát: csökkenő infláció és munkanélküliség, növekedő gazdaság:
link
link
link
link

Ennyit a jegybanki függetlenség szajkózásának értelméről.
A valóság ezzel szemben az, hogy nem ettől függ, hogy jól megy-e a gazdaság, hanem sokkal több szemponton múlik, és pont a kormány-jegybank ellentétek hátráltatják a nyugodt légkört és a fejlődést. A vitában a mostani jegybankároknak biztosan nincs igaza, mert ugyanezt az irányt követték a gyurcsányi években is, és pont akkor kezdett lefordulni a gazdaság és elszállni az államadósság.

Törölt felhasználó 2012. 01. 02. 10:11

Előzmény: #145 Törölt felhasználó

#146

16 éves csúcson az államadósságunk
Portfolio

2012. január 2., hétfő 09:36

Még az előzetesen közöltnél is kissé nagyobb, 82,6 százalékos GDP-arányos adósságrátáról számol be a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent pénzügyi számlák statisztikája. Ennél magasabban utoljára 1995-ben járt a mutató, amelyet most a forint gyengülése húzott fel. A második negyedév végén még csak 76,7 százalékos volt az adósságráta, vagyis három hónap alatt csaknem 6 százalékpontos volt az emelkedés.

Törölt felhasználó 2012. 01. 02. 10:30

Előzmény: #146 Törölt felhasználó

#147

Ez szomorú, de a forintgyengülést a devizahitelezés megszűnése okozza, a többi csak spekulatív hangulatkeltés. Most áll be az árfolyam a reális szintre.
A devizahitelezés keltett akkora forintkeresletet, amely megtartotta az árfolyamot (a bankok forintot adtak ki a kezükből amikor devizát hiteleztek, tehát forintot vettek eur és chf-ért). Csakhogy eközben az inflációnk folyamatosan több százalékponttal magasabb volt az eurozónához vagy a chf-hez képest, tehát folyamatos leértékelődésnek kellett volna lennie.
A legjobban ez a chfhuf-on látszik, de az eurhuf-on is:
link

Törölt felhasználó 2012. 01. 02. 10:31

Előzmény: #147 Törölt felhasználó

#148

2001-től kell nézni a chartot

Törölt felhasználó 2012. 01. 02. 10:35

Előzmény: #147 Törölt felhasználó

#149

nem oké a reális árfolyamszint duma.

vásárlóerőt nézd.

mit kapsz 5000 forintért v 16 euróért.

Törölt felhasználó 2012. 01. 02. 10:41

Előzmény: #147 Törölt felhasználó

#150

"A devizahitelezés keltett akkora forintkeresletet, amely megtartotta az árfolyamot (a bankok forintot adtak ki a kezükből amikor devizát hiteleztek, tehát forintot vettek eur és chf-ért)."

Szólsz majd a Jobbikosoknak meg a Fideszeseknek ugye, hogy a devizahitelek mögött mégiscsak volt valami devizaügylet? Meghogy a végtörlesztés valóban veszteség a bankoknak ezért?

Nem nagyon írtál ide akkor, amikor telehőbörögték az elvakult párthívők a fórumot azzal, hogy a bankok csak úgy tettek, mintha lenne bármilyen deviza termék a hitelek mögött, de valójában nem volt.

Törölt felhasználó 2012. 01. 02. 10:48

Előzmény: #150 Törölt felhasználó

#151

Talán azért nem írtam ide olyanokat, mert nem értettem egyet vele? Amúgy szerintem ez is volt, meg az is, nem fekete-fehér a játék.

Törölt felhasználó 2012. 01. 02. 10:52

Előzmény: #149 Törölt felhasználó

#152

A fogyasztói árak nem tudják gyorsan követni az ugrásszerű árfolyamváltozást, szerintem egy év alatt tud kiegyenlítődni a dolog. Sose lesz már 300 alatt az euro, legfeljebb rövid ideig, átmenetileg.

Törölt felhasználó 2012. 01. 02. 10:54

Előzmény: #152 Törölt felhasználó

#153

de lesz, csak nem ezzel a bandával.

a chf se lesz soha 250 alatt?

Törölt felhasználó 2012. 01. 02. 10:56

Előzmény: #151 Törölt felhasználó

#154

"Amúgy szerintem ez is volt"

Ha szerinted sem volt devizaügylet a devizahitel mögött, akkor mégis miért írod, hogy a Ft gyengülés mögött a devizahitelezés leállása van?

Törölt felhasználó 2012. 01. 02. 11:01

Előzmény: #153 Törölt felhasználó

#155

annyi még lehet, de 200 biztos nem lesz. A chf a eurohoz képest is erős, ez még talán visszamehet valamelyest.

Törölt felhasználó 2012. 01. 02. 11:04

Előzmény: #154 Törölt felhasználó

#156

azt írtam, hogy "szerintem ez is volt, meg az is"
Ha mondjuk az esetek 80%-ában van mögötte devizaügylet, az is épp eléggé erősítette a forintot. De lehet hogy csak 50% volt, ezt nem tudjuk. Mindenki válaszhat a vérmérsékletétől függően. :)

p-b 2012. 01. 02. 12:02

Előzmény: #153 Törölt felhasználó

#157

BUÉK Midenkinek!

Tartósan sztem nem várható a 250 alatti chf. Korrekciók minden bizonnyal lesznek, persze a jelenlegi fiskális politika mellett azok nagysága is eltörpülhet.

Ugye a hitelezéskor mindenki megpróbálta a (carry) kamatkülönbözet adta fx-swap lehetőséget kihasználni és huf ellenében chf-ben eladósodni.
Tehát a lakosság és cégek igyekeztek a kamatnyereségre (ingyen ebédre) spekulálni, figyelmen kívül hagyva az árfolyamkockázatokat.
Induljunk ki a tíz évvel ezelőtti árszintekből. Akkor 1 chf-ért adtak kb 160 huf-ot.
A két ország átlagos pénzromlása ezidő alatt a huf 5,5%/év link , míg a chf 1%/év link . Tehát a különbség 4,5%/év.
Tehát kicsit leegyszerűsítve a 2001-es 160-ss chf árfolyamból a pénzromlás révén így lesz 2011-ben
160 huf/chf x 1,045 x 1,045 x 1,05.....x 1,05= 248 huf/chf
Egy mesterségesen felpörgetett infáció esetén rossz belegondolni abba, hogy mekkora árfolyam és egyéb kockázatokat tartogat még a chf hitelesek részére és persze az egész ország gazdasága számára is.

p-b 2012. 01. 02. 12:37

Előzmény: #156 Törölt felhasználó

#158

Szerintem tök lényegtelen, hogy a bankok milyen pénznemben (huf, eur, chf jpy) fedezték a deviza alapú (lakossági céges, önkoris) hiteleket. Ettől függetlenül a bankok devizakitettsége pont akkora és olyan devizájú, mint amekkora a felvett hiteleké. Tehát a bankközi piacon mindegyik deviza vs devizaalapú hitel felvétel mögött tényleges tarnzakciók azaz chfhuf, eurhuf, stb shortok állnak. Ezek a huf vételek abban az időben a (teljes hitelösszeg nagyságában) a forintot erősítették a chf-el , eur-al szemben.