Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Aggódom Gyuri bá miatt. Remélem jól van és fog tudni lopni még. Most kicsit el van tűnve, nem is volt ilyen fosint árfolyam vagy egy éve. 355, atyaég, régen rémálom volt, most pedig mennyország.
Ezt nyilván úgy kell érteni, hogy a klímacélok elérésére tett törekvések következtében nem emelkedhetnek az árak. Én persze ezzel sem értek egyet, mert ami olcsón van, azt pazarolja az ember. Pont ezért lenne értelme emelni a rezsi árát, hogy spórolásra, vagy energiahatékonysági beruházásra késztesse a lakosságot. PaksII megépítése egyébként önmagában rendkívüli villamos energia-ármelést fog eredményezni, mivel jelenleg azért olcsó az áram, mert PaksI-re már jó ideje nincs ÉCS elszámolva, mert már kifutott. Az új erőmű beruházási költsége be fog épülni az árba. Egyébként meg nem éri meg megépíteni.
Nem emelkedhet a rezsi és nem drágulhatnak az élelmiszerek
2020.01.10orvbán video 4:00-tól mondja el a videóban 2020. januárjában!!!
Na ez sem jött össze
Nem emelkedhet a rezsi és nem drágulhatnak az élelmiszerek – ezzel az alapelvvel fogadta el a kormány a következő évtizedekre vonatkozó
nemzeti energia- és klímatervet. Európában dilemmát okoz a
klímavédelemre forgatható források előteremtése: több tagállamban
felmerült az üzemanyagárak emelése, de több zöldpárt a húst és a tejet
is drágítaná, mert sok metánt termelnek a tehenek – hangzott el az M1 Híradójában.https://hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2020/01/10/nemzeti-klimaterv-nem-emelkedhet-a-rezsi-es-nem-dragulhatnak-az-elelmiszerek
Gazdaság: olajipari ország
A hatalmas kőolajtartalékoknak köszönhetően magas színvonalú az
élet az országban. A GDP 33%-a közvetlenül a kőolajtermeléshez
kapcsolódik. A jelenlegi felmérések szerint a kőolaj még legalább száz
évre elegendő. Az országot off-shore területként tartják számon. Abu-Dzabi és Dubaj pénzügyi központ. A GNP becsült értéke 51 milliárd USD. Az 1 főre jutó GDP értéke 70 000 USD körül mozog.[4] A kivitel 45%-át kizárólag a kőolajtermékek teszik ki. Ezek nagy részét Japánnak, Szingapúrnak adja el. Gépipari termékeket és élelmiszereket importál, főleg az USA-ból. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.
Nyolcszor lőtt rá hűtlen párjára a nő A férfi karcolások nélkül megúszta https://imgur.com/a/cJ6TlMP Nem lehet valami hasonló probléma malopcsy és a magyar gazdaság állapota között?
361,010 miközben a V4es régiós társak erősödnekhttps://imgur.com/a/cO8rxDH Mi a világ egyik legkorruptabb országával mozgunk együtt A dél-afrikai köztársasággal. https://imgur.com/a/hcfTsBT EUR/HUF 361.145 +2.235 +0.62% EUR/CZK 25.9345 +0.0265 +0.10% EUR/PLN 4.5532 +0.0064 +0.14%
EUR/ZAR 17.0868 +0.1496 +0.88% EURHUF SZ@R LIKE ZAR
Hajrámató csubiláj utolsó álomszintje a soha el nem ért 300 volt, a 320-as korrigált álomszint végülis pont 20 forinttal van közelebb a realitásokhoz, de azért kezdd el fontolgatni a 350 álomszintként való definiálását, több esélyed lesz (ha nem is sok), hogy bekövetkezzen.
Nincs itt semmi meglepetés csak kevesebb balos böfögést kell olvasni.A Corona lassan a múlté ahogy az autóipar stagnálása is.Ahogy felfut a termelés felfut a forint is ..úgy 320 ig.
Nem baj majd lesz a választásokra egy újabb rezsicsökkentés...:DD Egyébként most nem baj hogy nem marad a szolgáltatoknak pénze a hálózat fejlesztésekre?Szinvonal emelésre?Mert ez volt a duma anno...
Gondlom nem jársz boltba, és emiatt nem tűnik fel, hogy folyamatosan drágul minden. Tej, kenyér, stb. A gáz ára viszont változatlan, miközben a felére esett a világpiaci ár azóta, hogy itthon fixálták. Azaz, jóval olcsóbb is lehetne. 1-2 adót valóban csökkentett az "adócsökkentések kúrmánya", viszont nem kevés újabb adót vetett ki.
Ha jól értelek akkor moslék győzelem esetén nem baj ha drágább lesz a kenyér és több az adó ha cserébe több liberális f****ágot hallhatunk a köztévén,csókolgassuk a volt ávosok utódait a közéletben,szemkilővetöket stb..Én viszont úgy látom hogy az lenne a legjobb ha te maradnál kint a nyitott társadalmadban.
Nem hiszem, hogy annyira szar nálunk a színvonal, mint ahogy leírod. Ha otthon vagyok sok csillogó szép autót látok, szép és nagyon drága házakat, szóval tényleg olyan szar minden? Vagy mindez csak látszat?? Persze nem a fidesst dicsérem, csak vannak dolgok, amiket másként látok. Az igaz viszont, gáz látni a sok szép autót a jó szar utakon :o)))) a kérdés, ha nem ezek lennének hatalmon, vajon mi lenne jobb, szebb, vajon jobban élnének e az emberek, kevésbé lenne e a másik oldal korrupt stb stb... ezekre a kérdésekre a válaszom az, hogy 99% valószínűséggel NEM! Ugyanakkor, az is kérdés, vajon demokratikusabb lenne e, kevésbé akarná e uralni a médiákat a másik oldal és ami a legfontosabb, vajon kevésbé lenne e kettészakított a magyar társadalom? Ezekre a kérdésekre a válaszom, 99% IGEN! És persze sokak számára a jó élet - szinte - csak a vagyoni helyzettől függ, szerintem mégis sokkal jobban élnénk, ha az anyagi helyzet nem annyira lenne talán kirívóan jó, de a folyamatos "háború, csata, győzelem, ellenség és ellenségkép" stb stb üres szólamok hiányában egy egészségesebb, nyugodtabb, talán még akar nyitottabb társadalomban is élnénk.
++++ Jól leírtad a problémát, de a vezetés nagyjából sza..ik rá, hogy az országban nem csak milliárdosok élnek. Az országot már eleve úgy kezelik, mintha az ő tulajdonuk lenne, szóval kit érdekel a kisember nyomora??
Azért volt némi nyüzsgés. Az ingyenpénzek kb negyede talán normális célra ment a többit elrakták egyesek. Infla,értékzavar lett az eredmény. Kemény ár a sok ingyenélő miatt
Eddig muzsikált a világgazdaság folyt be Nekik a rengeteg money. Mára beérett a sok disznóságuk gyümölcse. Értelmezhetetlen lakásárak. Elszabadulni akaró infla. Ft drasztikus értékvesztése. Ezt nem szabad elengedniük tovább mert ebben az országban nemcsak gazdagok élnek
Közgazdaságtan tanárok jelentkezését várnám, mi a vélemény a cikkben említett 18 pontról? Átengednék a makro I. kollokviumon? Ezzel az újabb brain storminggal 1. éves közgazdász 2 óráján lehet szerintem találkozni. Az új közgazdaság mindent mér és adattá alakít át. NyERtárs ez a műszer mér' mér? Hát mér' ne mérne...
Nem hiába figyelhetett fel Kuku úr az írásaidra, hiszen ez a valóság. Az nem szép tőle, hogy nem hivatkozott a forrásra, de annak én örülnék, ha szenzációs soraidat próbálja minél szélesebb körben megismertetni a nem kicsit beszűkült birkacsordával, aki ezeket a sorokat olvasva talán újra nyitnak 1 jobb világra.
Ezt én írtam tavaly: "Persze egy csomó minden mást is lehet nézni. De ezek olyan átlagok amikben benne van mszaros Lőrinc, a rogánok, stb, vajon ha ezeket kivesszük akkor mi marad? Krúzolnak a húszéves autók a fizetős repedt utakon a diszkont felé az ezerforintos brokkoliért. Kurvanagy életszínvonal. 2005-10-ben körülnéztél egy osztrák síszálláson és rendszám nélkül láttad hol parkolnak a magyarok. Ott ahol puccosabb autók álltak mint a többi helyen. Volt egy pillanat amikor egészen közel kerültünk a nemzetközi életszínvonal normákhoz. Most jobban nem lehetnénk leszakadva. Amikor átmész a korábban lesajnált országokba és összehúzod magad. Ezt semmilyen KSH statisztika nem fogja kimutatni, ez csak van."
És látom, klasszikussá vált, mert valaki 23 órája az index fórumra is feltette kuku benkó néven, szintén forrásmegjelölés nélkül.
PL 1 főre jutó GNI, 1 átlagfizetésből megvehető
áruk mennyisége, 1 háztartásra jutó gépjárművek száma, stb. Az
életszínvonal eddig folyamatosan növekedett a rendszerváltás óta, 2
esetet kivéve: 1. Bokros-csomag, 2. 2008-2009. Ha a szegénységnek
való kitettséget nézzük, akkor az látszik, hogy az egyedülállóak
helyzete romlott, aztán javult, a gyerekeseké csökkent, a nyugdíjasoké
különösen romlott. A társadalom egészét tekintve pedig 2014 óta csökken,
és már a 2010-es szint alatt van. https://www.ksh.hu/docs/eng/xstadat/xstadat_annual/i_zaa007.html Persze egy csomó minden mást is lehet nézni.
De ezek olyan átlagok amikben benne van mszaros Lőrinc, a rogánok,
stb, vajon ha ezeket kivesszük akkor mi marad? Krúzolnak a húszéves
autók a fizetős repedt utakon a diszkont felé az ezerforintos
brokkoliért. Kurvanagy életszínvonal. 2005-10-ben körülnéztél egy
osztrák síszálláson és rendszám nélkül láttad hol parkolnak a magyarok.
Ott ahol puccosabb autók álltak mint a többi helyen. Volt egy pillanat
amikor egészen közel kerültünk a nemzetközi életszínvonal normákhoz.
Most jobban nem lehetnénk leszakadva. Amikor átmész a korábban lesajnált
országokba és összehúzod magad. Ezt semmilyen KSH statisztika nem fogja
kimutatni, ez csak van.
kösz, ez jó észrevétel volt a FRED elég furcsán viszi mostanság a dolgait, egy csomó idősort megszüntettek (vagy legalábbis nem közlik tovább abban a formában ahogy korábban...) más idősorok esetében pedig menetközben átértelmezik a fogalmat ami felettébb zavaró... pedig megtehetnék, hogy egyszerre több indikátor használnak, de nem
"Szeptemberben a piac nagy részét megdöbbentette, amikor Matolcsy György
jegybankelnök a novekedes.hu-n arról írt, hogy a jegybank közvetlenül
adna forrást az új lakások építőinek és vásárlóinak. Az EKB sem hagyta
szó nélkül a tervet, amit egyáltalán nem tart jó ötletnek." Ezt már az EKB. sem hagyhatta szó nélkül, sajnos egy idióta ül az MNB. élén. Szerencséje volt a bandzsának ezzel a pénzbőséges évtizeddel, ez a most következő évtized megmutatja, hogy valójában alkalmatlan és csak a szerencsés évtizednek köszönheti az MNB vezére, hogy még pozíciójában maradhatott.
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.