Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Effektív az újabb 20 bázispontos kamatemelés . A jegybanki betét irányadó jellegét azonban az adja, hogy korlátlanul rendelkezésre áll, vagyis a mai újabb lépés feltétele volt, hogy az MNB minden benyújtott ajánlatot elfogadjon. Nem is okoztak meglepetést, a 8194,1 milliárd forintnyi ajánlatot elfogadták. Ezzel egyébként kismértékben csökkent az egyhetes betét állománya, hiszen a múlt héten 8236 milliárdot helyeztek el. . https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211209/effektiv-az-ujabb-20-bazispontos-kamatemeles-515342
az alapkamatnak mán 5-6% nak köllene lenni minimum ,a banki betéteknek meg 7% felett Ehelyett
2,1% és 0% a kamat mert ezt az egész szar állami bankrendszert a
Tolcsyék látják el ingyenforrással,magyarán pénzeső van továbbra is
A kivitel 75, a behozatal 71 százalékát az EU tagállamaival bonyolította le Magyarország a tizedik hónapban.. . Nem értem, akkor minek bohóckodnak a forinttal ???
Nehéz követni amit kuszaszem csinál , a 20 bázispontos emeléssel semmire nem mennek..Szerintem az alapkamat emelést is benézik majd.....Lassan 4 x akkora az infláció mint az alapkamat...(2.1 vs. 7.40) . Már a fél világ befektetett az országban és továbbra se látni a pozitív eredményt... . De mégis van...Külkereskedelem.... ----335 millió euró hiány októberben . https://azuzlet.hu/kulkereskedelem-335-millio-euro-hiany-oktoberben/
"Elfelejtik" hozzátenni, hogy a deviza hitelezés bevezetése a Fidesz
első kormányzása alatt történt! A magyar lakosság 2001. június 15-től
vehetett fel devizahitelt. Aki nem tudná, a miniszterelnököt Orbán
Viktornak, a Magyar Nemzeti Bank elnökét Járai Zsigmondnak hívták.
Zorbán csak annyit tud a rekordgyenge forintra válaszolni ,hogy devizahitel csapda és ők mentették meg az embereket......A színházi előadásnak hamarosan vége lesz,... . Magyarország jól teljesít... . Az első tizenegy hónapban az államháztartás központi alrendszere 3931,3 milliárd forintos hiánnyal zárt – tette közzé gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM). . https://infostart.hu/gazdasag/2021/12/08/megugrott-az-allamhaztartas-hianya
Évtizedes árrobbanás rázza meg Magyarországot – Semmi jóra nem számítanak a szakértők. . Novemberben 7,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a tavalyi év hasonló időszakához képest, ez 2007 decembere óta nem látott szintet jelentett, derült ki a KSH jelentéséből. Elemzők szerint szinte minden termék és szolgáltatás drágul, így az MNB-nek tovább kell folytatni a kamatemelést, hogy letörje az inflációt. Úgy vélik, hogy az inflációt már nem kínálati sokkok vezérlik, hanem megérkeztek a másodkörös hatások. A magas áremelkedés pedig jövőre is fennmaradhat, a szakértők elkezdték felfelé módosítani a jövő évi várakozásaikat. . https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211208/evtizedes-arrobbanas-razza-meg-magyarorszagot-semmi-jora-nem-szamitanak-a-szakertok-515036
"Milyen érdekes, hogy egyre többen kérdezgetik, hogy ha az orbánék mindent ellopnak, akkor honnan van pénz a családtámogatásra, az építkezésekre, a nyugdíjemelésre, a prémiumra, külföldi segélyekre." Yeees.És az egészben az a szomorú, hogy akiknek ez még kérdés, azok nem igazán gondolkodnak.
merjünk nagyok lenni hitelből, rabszolgabérből napszámosként!! jó ötlet, nagy csoda lenne, ha ez összejönne!!! V3+X emberek, nem tudtok eleget adni!!!! EZ MÉG MINDIG KEVÉS!!!
FOSrint 367.005 +1.345
+0.37%
hortobágyi csüngőhasú pengő, rendre a legsz@rabb lengyel zlotyi 4.5816
-0.0060
-0.13% cseh korona 25.4385
+0.0255
+0.10% horvát kuna 7.5215
+0.0005
+0.01% román lei 4.9458
+0.0012
+0.02% bulgár leva 1.9559
+0.0003
+0.01% török líra 15.1493
-0.4089
-2.63% ukrán hrivnya 30.6781
-0.0726
-0.24% dél afrikai rand 17.8419
-0.0810
-0.45% indiai rúpia 84.8035
-0.2745
-0.32%
Milyen érdekes, hogy egyre többen kérdezgetik, hogy ha az orbánék mindent ellopnak, akkor honnan van pénz a családtámogatásra, az építkezésekre, a nyugdíjemelésre, a prémiumra, külföldi segélyekre. Az egészben ez a szép, hogy nincs rá valónk. Kölcsönből vagyunk nagyvonalúak. Volt már ilyen a történelmünkben nem is egyszer, legutóbb a szociban köteleztük el magunkat, visszafizethetetlen kölcsönnel. Micsoda hír volt, hogy idő előtt visszafizettük egy később lejáró kölcsönünket. Csak azt nem mondták hozzá, hogy egy másik hitelből. Ez nagyon érdekes, hogy éppen a kínaiak adnak nekünk pénzt a zöldülésre, mikor ők meg csúcsra járatják a szénerőműveket. Elkölthetnék volna otthon is erre. Ja, az nem kamatozik.
csak
orv bán, malopcsy és enyveskezű bandája rabolják ki a magyarokat a legjobban, senki más nem
ilyen pofátlan, a FOSrint erősítő intézkedéseik, pont annyit érnek,
mint kopasz p.nán a paróka és létezik: https://imgur.com/a/SbkigFz
V3+6 valaki ismét nem teljesít fényesen, csak nem a hortobágyi csüngőhasú pengő?
Fosrint 366.195 +2.025
+0.56% román lei 4.9484
+0.0037
+0.07% zlotyi 4.5956
+0.0006
+0.01% korona 25.4275
-0.0045
-0.02% indiai rúpia 85.0680
-0.0330
-0.04% bg leva 1.9557
-0.0059
-0.30% hr kuna 7.5252
-0.0242
-0.32% ukr hrivnya 30.7910
-0.1261
-0.41% d afrikai rand 17.9718
-0.2159
-1.19%
Matolcsy megindokolta, miért nem kéne megvennie az államnak a budapesti repülőteret. . – Magyarországnak szüksége van egy központi repülőtérre, de nem Budapesten. A budapesti repülőtér visszavásárlása mind a pénzügyi egyensúly, mind a térszerkezeti egyensúly szempontjából hibás döntés lenne – állítja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfői, a kormánypárti Magyar Nemzet oldalán megjelent írásában.Matolcsy szerint legalább 3+1 fontos érv szól amellett, hogy se most, se később ne vegyük meg a budapesti repülőteret. . https://hang.hu/gazdasag/matolcsy-megindokolta-miert-nem-kene-megvennie-az-allamnak-a-budapesti-repuloteret-134223
Jakab Péter: Mit gondol erről, Miniszterelnök úr? . ( 1:05 - Csak a gyenge emberek akarhatnak gyenge forintot...) Zorbán válasza 3:14... . https://www.youtube.com/watch?v=GyXKxJ6myZQ
Tállai András szerint nincs okunk kritizálni a kormányt, mert a magyar emberek boldogulnak… Nos, Tállai „elvtárs”, a magyar emberek nem boldogulni akarnak, hanem jólétben és biztonságban ÉLNI!Egy olyan országban, ahol nem rekord magasak az adók, és az alapvető élelmiszerek nem válnak luxuscikké.Ahol a tisztességes lakhatás nem álom, és az embereknek nem kell azon aggódniuk, vajon meg tudják-e tankolni az autójukat, amivel munkába mennek.Élni! Olyan országban, ahol a kormány nem csupán egy, a kifosztásukra összeállt bűnszövetkezet. https://www.facebook.com/jobbik18/videos/6574393429299785
v3+2 ismét csuda ami itt folyik Eur/ FO$rint 363.430 +0.910
+0.25% pln 4.6140
-0.0035
-0.08% czk 25.4345
-0.0005
-0.00%
ron 4.9495
+0.0042
+0.08% hrk 7.5215
+0.0047
+0.06% kevés volt a kamatemelés ezek szerint, majd belehúzhatnak, ha megjön az új szép inflációs adat.
reggeli bekezdés
FOSrint 368.580
+3.260
+0.89% ismét mutyisztán az élen
zlotyi 4.6907
+0.0232
+0.50% negativ reálkamat nagyobb, mint a magyar, mit számít
cskorona 25.6750
+0.1160
+0.45% r lei 4.9495
+0.0052
+0.11%
kuna 7.5221
+0.0055
+0.07%
Úgy könnyű hazajönni ha megtartja az ember a kinti munkáját. :) ....... Még az se jön haza dolgozni aki konyhán van, 1500 euró + kaja + pia + ingyen szállás....Heti 4 nap meló és 3 nap szabad...Ha csábítani akar petike akkor lökje be 300 alá a jurót...
"Petike , akinek van külföldön jól fizető munkája az nem jön haza. Főleg ilyen gyenge forintnál..." De igen. Én hazajöttem. A titok nyitja, hogy megtartottam a kinti munkámat. 😁
Az összes benyújtott ajánlatot elfogadta az MNB a csütörtöki egyhetes betéti tenderen, így effektívvé vált az újabb 40 bázispontos kamatemelés – derül ki a jegybank ma délutáni eredményhirdetésből. Több mint 7700 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be ma. . A szereplők 7723,3 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be az MNB csütörtöki betéti tenderén, ami meghaladta az előző heti 7703,6 milliárd forintot és egyben új csúcsnak is számít. A benyújtott ajánlatokat a jegybank mind elfogadta. . EFFEKTÍVVÉ VÁLT AZ ÚJABB 40 BÁZISPONTOS KAMATEMELÉS, MÁTÓL AZ IRÁNYADÓ KAMAT 2,9%.
Orbán Viki szerint zakatol a magyar gazdaság....nem úgy néz ki... . „Az dönti el a nemzetek jövőjét, melyik ország és melyik közösség szereti jobban a hazáját” . ( És Te Viki mennyire szereted a hazádat? ) . Ha szeretnéd a hazádat akkor nem szórnád külföldre a magyarok pénzét...... Ha szeretnéd a hazádat akkor gazdaságilag független lenne az ország....... Ha szeretnéd a hazádat akkor nem adósítanád el a következő generációkat...... Ha szeretnéd a hazádat akkor nem lenne 370 ft. az euró....... Ha szeretnéd a hazádat, akkor rendet tennél a behajtó cégeknél...... Ha szeretnéd a hazádat akkor nem tengődne 39282 nyugdíjas ember 50 ezer forintból....... Ha szeretnéd a hazádat akkor nem forgatnátok ki embereket a vagyonukból.....A külföldi érdek az első a magyar ember meg második..... Ha szeretnéd a hazádat, akkor nem foglalkoznál olyanokkal akik kirabolták 150 évig az országot.... stb.... . https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20211125-orban-meg-kell-vedeni-az-adorendszert
Most megnyugodtam, újra dübörög a gazdaság és a forint árfolyam is járvány előtti szinten van..... ja mégsem. Petike az ügyes, okos, aki egy év alatt többet tud félretenni a fizetéséből mint amennyit keres. A paralamentben (időnként) ücsörgők nagyrésze ilyen.
Nemrég közölte az MNB, hogy 2,9 százalékos kamat mellett hirdet meg egyhetes betéti tendert ma a jegybank, ez újabb 40 bázispontos emelést jelent az irányadó kamatban a múlt heti 70 bázispontos szigorítás után. Az egyhetes betéti ráta egyébként csak akkor lesz irányadó, ha a jegybank minden ajánlatot elfogad a tenderen, de hatalmas meglepetés lenne, ha ez nem így történne. Délután háromkor teszi közzé az MNB a tender eredményét.
Én már kb. 10 éve Horvátba is euróval mentem, a kisebb boltok szó nélkül elfogadták és még a szállást is euróval fizettem.... --- Nem csodálom,hogy a törököknek nem kell a líra, évek óta látványosan gyengül az euróhoz képest..Törökbe az emberek elengedték a lírát , a megtakarítás már euróba és dollárba megy...Mondjuk nagyon megy náluk az arany is, a német törökök állandóan hozzák törökből az aranyat.. . Az is érdekes,hogy Magyarországra jövő oroszok is inkább eurót meg dollárt hoznak. Mondjuk itt sokra nem mennek a rubel pénzükkel.. .. Amelyik kormány olyan mint a magyar annak ne legyen saját pénze...
már a fészbunkón is láttam hirdetést, ahol Pesten Eurós árat adtak meg az érdeklődőnek. Amikor a líra bezuhant kb 2 éve egyik haverom elment törökbe, hogy most majd jó olcsó lesz, hát nem volt az. pedig nagyot romlott a líra, a FOSrint meg nem akkorát. Ja és a líra nem nagyon kellett nekik eurót kértek mindenhol, ha meg mégis lírával akart fizetni akkor felszorozták az euróval egyszerűen és annyit kértek. Horvátoknál tapasztaltam, a szállást kérdeztük mennyi lenne volt egy eurós ár, megkérdeztük mennyi lenne kunában ? nem ugyanaz volt FOSrintálisan kb 10 % volt a különbség a kettő ár között, úgy, hogy a kunát látjuk, hogy az elmúlt 11 évben 3 %-ot gyengült, még a Nemhetthy FhoSrinthunkh 40%ot Itthon csoda, hogy eddig nem vezette be magát az euro.
Szakértő: Mélyponton a forint, mégsem segít a kormány gazdaságpolitikája . Felcsuti Péter szerint a forint körüli helyzet kaotikus. A bankszövetség korábbi elnöke azt mondta: az a gazdaságpolitika, amit a kormány a választásokat megelőző időszakban folytat, egészen biztosan nem segít. . .„A nagyobb megtakarítók esetleg úgy döntenek, hogy a forintból kimenve, pl. euróba vagy dollárba mentik át a vagyonukat, ez nagyon szomorú kilátásokat jelentene a magyar gazdaságra nézve” – mondta. . http://www.atv.hu/belfold/20211123-szakerto-melyponton-a-forint-megsem-segit-a-kormany-gazdasagpolitikaja/hirkereso
Na jó, azért szeptember elején még 347 volt az EUR/HUF. És akkor már ment a kamatemelési ciklus. A fed és az ecb továbbra sem emel. Ebből nem azt látom, hogy a lassú kamatemelés miatt gyengül a Ft. Azt látom, hogy pont a kormányzati tény és bejelentett költekezés miatt, valamint az EU-s pénzek végleges elmaradásának növekvő valószínűsége miatt. Szóval Varga Mihály kamuzott egy ordas nagyot, hogy nem a költségvetés miatt gyengül a Ft, hanem a nemzetközi környezet miatt. Akkor a többi régiós deviza miért nem gyengül? És az elemuzők is elmennek a pitchbe. A magyar hozamok már így is 3-400 bázisponttal az EUR és USD hozamok felett vannak, mégsem veszik a Ft kamatozó eszközöket. Igenis minden arra mutat, hogy a kormány kétségbeesett és fékevesztett költekezése, és a piacgazdaságba való újabb belenyúlkálása miatt gyengül a nemzeti devizánk.
Pofon a forintnak: vannak olyan termékek, amiket már euróban áraznak itthon . Az MNB-re vár a piac, nagyon úgy tűnik, hogy az eddigi szigor távolról sem volt elég.„ . További 100 bázispontos emelés lenne szükséges”– magyarázza a Forbes.hu kérdésére Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. .„Lehet, hogy csütörtökön 50 bázispontos emelés is elég lesz átmenetileg, de az is csak azért, mert az Egyesült Államokban kereskedési szünet lesz, így Európában is alacsony lesz a forgalom.”Az MNB kicsit késve kezdett reagálni a forintgyengülésre és az elszálló inflációra. . Minden a forint ellen„Tökéletes vihar van a forint piacán”– mondja Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája. . Pedig a kamatemelésre mindenképp szükség van. A megkérdezett elemzők további 100 bázispontos emelést tartanak szükségesnek – persze úgy, hogy ezt már korábban meg kellett volna lépni. . „Nem lehet tovább várni. Már így is azt látjuk, hogy egyes termékeket, például budai ingatlanokat vagy drágább fogászati kezeléseket euróban áraznak”– magyarázza Móró. . https://forbes.hu/penz/forint-melypont-inflacio-jegybank-elemzok/
Azért nem semmi, hogy munkaidőben a forint szétverése közben ,Varga Misi a Fészbukon tölti az idejét..... A kényes kérdésre meg nem válaszol... . Azzal foglalkozik,hogy mit csinál Hadházy Á, az ország meg gödörben van...Ügyes...
Világgazdaság cikkében írta. A lényeget tekintve nettó hitelfelvevő lesz az ország, azaz az unortodox gazdaságpolitika megbukott, elrontották. Ezt látjuk jelenleg az államadósság növekedésében és az elértéktelenedő forint árfolyamán, ezt vallotta be most Misi, hogy elk@rták, nem kicsit nagyon.
Ezen Te meglepődsz? A FED szerint nincs hatása a pénzmennyiségnek az inflációra. Ezt a szájukkal kimondták. Nem is egyszer. Azt is, hogy az M2 abszolúte irreleváns. Ehhez képest Misike nem is mondott annyira cifrákat.
és várjuk a turistákat is a legnagyobb járvány közepén, amikor más nyugati országokban, már az oltottak mozgását is korlátoznák akkor itt: indul a zimmer feri - Was ist der Stein tyúk Mutter? Mikor kommen Platensee? hozni viel eurót!!!
Varga Mihály ugyanezen interjúban kijelentette, hogy át kell súlyozni a gazdaságot a kevésbé konjunktúra-érzékeny ágazatok javára, majd ezzel együtt a külföldi turistákat akarja jobban vonzani (klasszikusan konjunktúra-érzékeny szektor) - de ugyanez elmondható, hogy a járműipar leállásai miatt is nettó hitelfelvevők leszünk (muhahaha), de azért nyomjuk tovább a gázt a járműiparban. Pont ugyanannyira áll biztos lábon a gazdaságunk, mint amennyire koherenc Varga Mihály érvrendszere.
Tehát Varga MIhály szerint nincs összefüggés a gyenge Ft, és a költségvetési lazítás között. Varga Mihály szerint nincs összefüggés a kersletélénkítés (nyugdíjprémium, babaváró hitel, lakásfelújítás 50% támogatás) és az árak növekedése között. Jól van, Misi, köszönjük!
valahogy a feltörekvőket nem ugyanúgy bántják, ez hogy lehet? csak nem belülről jön a bántás? FOSrint 371.230
+1.200
+0.32%
czk 25.4295
-0.0205
-0.08% pln 4.7071
+0.0062
+0.13% hrk 7.5288
+0.0128
+0.17% reggeli bekezdés
Ha lenne MÁP-om, ami nincs, mert úgy gondoltam, hogy nem olyan stabil befektetés egy Fidesz-kormány mellett ez, amely bármikor elveheti az emberek megtakarításait van már példa rá, vagy ahol a pénz könnyedén "elveszítheti közpénz jellegét", landolhat alapítványokban (és tudom, hogy mindig olyanokat írnak a "legbiztosabb befektetés" - de nem itt), szóval ha lett volna MÁP-om azt akkor váltottam volna vissza amikor "befagyasztották a benzinárat" és ilyen rendeletet egyáltalán képesek voltak hozni.
Azért ezt jó észben tartani a MÁP Plusz-al kapcsolatban. " A nyilvános ajánlattételekben szó van másodpiacról, de lejárat előtti visszaváltási garanciáról nincs. Sőt! „A Magyar Állampapír Plusz államkötvényben a Kibocsátó arra vállal kötelezettséget, hogy lejáratkor annak névértékét és kamatát az értékpapír mindenkori tulajdonosának, illetve birtokosának megfizeti.” És rendre ez a szöveg található a többi lakossági állampapírnál is. Itt a kulcsszó a lejáratkor. Amíg nincs lejárat, nincs kötelezettség sem. Bár jelenleg „békeidő” van a pénzpiacokon, nem is olyan régen, 2008-ban például még a forgalmazók sem voltak hajlandóak árjegyzést adni az egyébként kötelezően jegyzendő papírokra. Vagy érdemes visszaemlékezni 2011-2012 fordulójára, amikor bőröndben vitték ki sokan a pénzüket külföldre, nehogy véletlenül bennragadjon egy magyar bankszámlán. Fontos hangsúlyozni, hogy a forgalmazás felfüggesztése sem minősülne államcsődnek, hiszen sehol sem vállalt arra kötelezettséget az Államkincstár, hogy mindenkor idő előtt visszaváltja ezeket a sorozatokat. Ezek a papírok békeidőben is korlátozottan likvidek (jelenleg maximum 30 millió forint visszaváltására vállal kötelezettséget a kincstár). Jó eséllyel akkor lesznek teljesen illikvidek, amikor baj lesz a pénz- és tőkepiacokon."
Persze, jobb volt mint a nulla kamattal a bankba. Belátom ennek is az értelmét, az emberek részéről. . Az állam(fidesz) viszont tudta/tudja mit tesz.Lehet céljuk a 400-as euro. Sőt, szerintem ki sem fogják fizetni a végén a többséget. Globális válság, vagy mit tom én mire hivatkozva. Ezért vetették meg a hazai polgárokkal. Szerintem.-de tévedjek!
Ebben teljesen igazad van. Viszont minimálisan még mindig jobban jártak annál mintha valamelyik bankban vagy otthon a párna alatt tartották volna a pénzüket. Sokan vakon bíztak a Matolcsy, Varga félékben, hitték hogy ezek a "derék" emberek olyan intézkedéseket hoznak amelyek nem veszélyeztetik a befektetéseiket. Emlékezzünk csak, "dübörgött" a gazdaság, kanyarban előztünk még a csapból is az folyt hogy micsoda kiváló befektetés a MÁP Plusz. Most viszont sokan észbe kaptak, megszabadulnak a csoda papírtól és átváltogatják EUR-ba vagy bármi másba a felszabaduló forintjaikat. Amennyiben tömegek döntenek így akkor bizony szűk lesz az ajtó és az amúgy is harmat gyenge forint egy pillanat alatt lendül majd át a 400-on és a Bandzsa majd nézhet pöszén kifele a h*lye fejéből.
Amikor bevezették a MÁP-ot, akkor írtam, hogy el lesz inflálva a hozam. A lényeg az volt, hogy a hazai lakosság finanszírozza a költekezést, mert azokkal kilehet cseszni később.
Aki beleugrott egy MÁP pluszba, az se sokat értett a gazdasághoz, meg a tőke kezeléshez :) Sokkal később ébrednek majd, mint kéne. . Nekem is ajánlotta a takarító néni, h Ő megmondja a tutit :)
Míg külföldre összevissza szórják a pénzt, a magyaroknak meg nem törlik el a tranzakciós illetéket... . Itt minden rendben van, a f@s forintra semmi reakció....hihetetlen egy nulla kormány.... . 370,47
Ami volt 15 éve annak meg se kellett volna történnie, értelmetlen döntések sorozata... A hozzá nem értés egyik eredménye a kiigazitás a másik az őszödi beszéd.
A politikában eddig nem volt egy olyan ember, aki rávágott volna az asztalra és elővette volna a józan eszét... Ameddig ilyen vezetőkkel vagyunk megáldva addig itt nem lesz szerkezeti változás...
Mi az? feldobod és fennmarad? --> FOSrint FOSrint 369.495 +1.825
+0.50% kuna 7.5185 +0.0078
+0.10% zlotyi 4.6911
-0.0029
-0.06%
korona 25.3755
-0.0345
-0.14% még ilyet, mindenki mást nem érint a gyengülés? ők vissza tudnak erősödni
Szijjártó: 5,2 milliárdos gazdaságfejlesztési programot hajtunk végre Ugandában . Magyarország Ugandában hajtja végre eddigi legnagyobb nemzetközi gazdaságfejlesztési programját a migráció megállítása érdekében – jelentette ki hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. . Szijjártó Péter aláhúzta: a kormány álláspontja szerint a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van, ezért 5,2 milliárd forintos gazdaságfejlesztési programot hajtanak végre magyar finanszírozással és kivitelezéssel a világon az egyik legtöbb menekültet és migránst befogadó Ugandában. . https://hirklikk.hu/kozelet/szijjarto-5-2-milliardos-gazdasagfejlesztesi-programot-hajtunk-vegre-ugandaban/390017/ . A Kakadu megint szórja Afrikába a magyarok pénzét....Nem inkább itthon kellene sepregetni..?
Ilyen gyenge forintnál ez hamarosan bekövetkezik. Kíváncsi vagyok meddig lesznek türelmesek azok akiket a kezdeteknél 330-335-ös FT-nál beugrasztottak MÁP+-ba. Szerintem nem sokáig hagyják hogy az ilyen Matolcsy félék hülyének nézzé őket.
A kormány meg van győződve,hogy a helyes út a Kínai út ami hitelből és deficitből épít gazdasági növekedést. . Minden forint gazdaság növekedés 1,18 forint adósságnövekedésbe kerül.
FOSrint 370.155 +2.485
+0.68% lengyel zlotyi 4.7215 +0.0276
+0.59% cseh korona 25.4740 +0.0640
+0.25% horvát kuna 7.5188 +0.0080
+0.11% ukrán hrivnya 30.0490 +0.0909
+0.30% délafrikai rand 17.8043
+0.0622
+0.35%
indonéz rúpia 83.9840 +0.0770
+0.09% bulgár leva 1.9558 +0.0006
+0.03%
Már megint csak a magyarokat érinti legjobban a gyengülés, meg egy picit a lengyeleket, a többieket nem báncsa soros, mega dollárgyengülés, meg a kína, mega..., érdekes, hogy a gyengülést külső tényezőkre fogják, utána, meg verik a mellüket, hogy mennyi + pénzt nyert az MNB a fosrint gyengülésen!! csak a bólogató birkák nem látják, hogy az ő zsebükből került ki az az összeg!!
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.