Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Aki meg mondjuk eur-ban tartja az meg mekkora pluszban van a forinthoz képest butuska. Jelenleg bárki 2,5% hozamra tud befektetni Ausztriában, de volt ez 4%-is egy két hónapig tartó akció keretében minimum kétéves távra az Oberbaknál év elején.
A pénzüket állampapírban tartó emberek lassacskán rájönnek erre, kezdik tömegesen felmondani a szerződést, a hiányt részben állampapírokból fedező költségvetés újabb gyomrost kap még a már most giga hiány mellé.
Ez a bandzsa még mindig abban bízik, hogy az állampapírokon keresztül továbbra is lerabolhatja a magyarokat. Csak jelzem, hogy bevezetésekor 322-volt 1 eur. jelenleg 354... még a kamatokkal együtt is közel egy 20-forintos mínuszban vannak az állampapírok befektetői és semmi nem garantálja, hogy 4-év múlva is 354- vagy az alatti árfolyam lesz.
Már megint a botladozó gyerekhez hasonlítják! Mindegy, hogy ki is az. A régióhoz miért is nem épp most?
"Máshol sem rózsás a hangulat
Az utóbbi
hetekben komoly eladói nyomás alá kerülő török líra is tovább esik
hétfőn, a gyengülés ugyan csak 0,3%-os, de ezzel is új történelmi
mélyponton jár a török deviza a dollárral szemben 7,39 felett. " MIÉRT IS NEM HASONLÍTJÁK A RÉGIÓHOZ? HÁT EZÉRT: EURHUF: -0,62% EURCZK: -0,14% EURPLN: +0,25% AZ ELMÚLT KÉT ÉVBEN MINDIG TAPADT VALAMIHEZ A FORINT, ÉPP AHHOZ AMI GYENGÉN TELJESÍTETT, MINDEGY MI IS VOLT AZ , VAGY CSAK GYENGÜLT ÚGY MAGÁBAN.
"non plus ultra meg az lenne, ha 2021/22ig eloznek most elottunk levo EUs orszagot gdp/foben Szlovakia visszaelozese - az evtized soran - komoly fegyverteny lenne kontra libsi-szocik" . Az igazan az lenne ha nemetorszagot eloznenk. Ne legyunk kishituek es "Merjunk nagyot allmodni". . Csak szolok hogy amig a forint tovabb romlik az EUR hoz kepest anal nehezebb lesz ez. Plusz most mi nagyobbat estunk mint ok. A lengyelek akik meg velunk egy szinten vannak kb messze jobban allnak ( ev/ev alapon valami 5% ponttal kissebbet estek negyedeves alapon meg nagyobb a kulonbseg.
Ez egy körbetartozásos klíring volt tulajdonképpen, be se kellett volna jönnie a turistának hozzá, ha csinálnak egy sokoldalú együttműködést rá. A pénz itt tulajdonképpen mindössze arra kellett hogy ezt a sokoldalú megállapodást mint kölcsönös bizalmi elven elfogadott értékhordozó helyettesítse, kiváltsa.
Íme, egy új üzleti modell! A pénz körforgása! Franciaországi, kis hegyvidéki szállodába érkezik egy turista, megkérdezi van-e üres szoba kiadó, és letesz egy 100
euróst a pultra. A szálloda tulajdonosa megörült, mert mostanában igen
pangott az üzlet, és a legjobb szoba kulcsát adta a vendégnek, aki el is
indult fölfele a lépcsőn, hogy elfoglalja a szobát. - A tulaj fogta a 100 euróst, átrohant a henteshez, kifizetni az előző heti adósságát, és visszament a szállodába. - A hentes fogta a 100 eurót, és elrohant a gazdához, hogy kifizesse a hitelbe kért disznót, és visszament a boltjába. - A gazda rohant Jennyhez, a helyi örömlányhoz, hogy kifizesse annak szolgálatait, és ment vissza a farmjára. - Jenny rohant a szállodába, hogy kifizesse a múlt héten kivett szobák árait, és letette a 100 euróst a pultra.
Ebben a pillanatban jön le a lépcsőn a turista, és közli, hogy a szoba
nem felel meg. Visszakapja a 100 euróst, és ezzel elment. Senki nem csinált semmit, és mégis mindenki kifizette az adósságát! Ennyit a pénzmozgásról, a hitelekről, és a gazdaság fellendüléséről...
https://www.youtube.com/watch?v=s6dF79CVVHU -- itt mar valszeg sejtettek a II.ne-es adatot, es arra fel mondjak az eves pluszos novekedest ez a beszed kerem szepen!!! // a felvetel ulve elkeszitese nem tul szerencses - nem irom le, mire hasonlit -, allva kellett volna. majd legkozelebb -- HAJRA GYURI!!! HAJRA MNB CSAPAT!!! HAJRA Mo!!!
ez a -13.6%/ -14.5% egy jo szamparos osszessegeben ebbol is lehet levest fozni, nem is akarmilyent zsirozott cuminak tokeletes a sikeres Covid-vedekezessel egyutti komboban amikor az EU-s (segely)alap porciozasarol lesz szo, ez egy nyomos erv lesz a szamunkra kivanatos osszeg kiharcolasahoz tovabba egy kellemes bazis lesz igy, ami 2021 eves ill 2022 tavasz elotti negyedevek szamait combositjak -- non plus ultra meg az lenne, ha 2021/22ig eloznek most elottunk levo EUs orszagot gdp/foben Szlovakia visszaelozese - az evtized soran - komoly fegyverteny lenne kontra libsi-szocik -- ODA FOGUNK ERNI!!! MEGLESZ!!! //amiket irok elso szandekbol irom, lehet hogy a valosagban nem ul a dolog vagy nem ugy, de szempontnak szempont
Az biztos, hogy sokkal rosszabb. Ezek még soha nem publikáltak olyan adatot, amelyek mögé nézve ne lenne felfedezhető egy kis "bűvészkedés". Hazug kormányzás hazug adatokra is épül.
Üröm az örömben, hogy beigazolódott az ami a fidesz úgy szeretett hangoztatni a növekedést illetően. "egész Európa a hátunkat nézi" Baszki és tényleg igazuk lett! Mindenkit lehagytunk!
Tehát az angolok akik érthető okok miatt zuhantak 20%-ot (azt hitték, hogy európán kívül jobb lesz nekik, de aztán ez nem jött be és nagyon rábasztak) és a spanyolok akik mögöttünk vannak a gazdasági visszaesésben. Ezt szépen összehozták! Szinte az összes eu. tagország közöl a magyar lett Európa sereghajtója! (csak a spanyolok vannak mögöttünk)
Lesz bejgli? kérdezi a gőgös nemanyyiragúnárkiseszközverő Gedeon https://coub.com/view/jbxvs Nem szerintem bukta lesz! https://coub.com/view/1dm6g8 VIGYÁZNI KELLETT VOLNA VELE, ILYET MNB ELNÖKNEK, EZ AMIT A KEZÉVEL ELKAP AZT JÓL ELVERI!
"A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és
naptárhatással igazítva) 13,5%-kal maradt el az egy évvel korábbi
szinttől. A kiigazítatlan GDP-növekedési adat -13,6%, az erre vonatkozó
előzetes várakozások konszenzusa -10,7% volt, vagyis a várakozásoknál
nagyobb volt a gazdasági teljesítmény zuhanása." A bandzsa 2-3%-os növekedéssel számolt, na meg azzal, hogy a kanyarba előzget! Mondjuk azok akik a kanyarban előznek hülyék, ez meg annyira hülye, hogy még hangoztatja is.
Reagálni fog. A kamatokkal eltérés korrigálva az inflációval meg fog jelenni az árfolyamban is, ez felől ne legyenek kétségeid. Néhány hónapos csúszással (fél évig is eltarthat) mindig számolni kell.
Matolcsy György bejelentette: aki a (korábbi) kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján , .Ezenkívül a számláján jóváírják annak a 14 hónapnak a járulékát is, amelyet 2010. október-2011. december között nem utal át a magánnyugdíjpénztárba a költségvetés. , Magyarázatként hozzáfűzte: "aki a már nem kötelező magánnyugdíjpénztárban marad, az kiszerződik az állami nyugdíjrendszerből".December közepétől 45 nap lesz a döntésre
Nem azt jelenti! Találgatni nem tiltott dolog. De nem baj, ha semmit nem tudhatunk arról, hol bujkálhatnak a nemzet- és a világ művészeinek a poszterei. Van persze ennél fontosabb MNB ügy is, de az nem mindig publikus!
Ez nagyon valószínű így van, meg támogatni kell a festészetet is. mennyi lehetett a 17 vászon+a festék bekerülési költségen? és mennyi időt tölthetett vele a festő? ha 1év/festmény akkor 17 év munkája. (Azért erről indíthattak volna egy nemzeti konzultációt) szívesen megtekinteném azokat a képeket, úgy mellékesen Ha van átlag magyar mondjuk Béla bácsi aki elmegy mondjuk az NKH-hoz dolgozni mondjuk 200eft nettóért egy életen át akkor : 2.400.000ft/év 24.000.000ft/10év 100.800.000ft/42év (jobban járt volna ha elmegy festőnek) matematikai példámban az inflációtól eltekintek, mert az szinte alig van lásd ksh., (szerintük) a béremeléstől is mert az is alig van (szerintünk). Koronavírus kellős közepén ezek a legfontosabb kiadások? ráadásul ilyen szinten?
"Ennek tapsol deszkacsafi meg pár másik hülye". Ne essünk túlzásba sztem. Nem hülyék ők, csak a maguk módján.... Én inkább fidesz "kitartott"-nak nevezném őket. Mit tehet valaki, ha szereti, hogy szpatják és még pénzt is kap érte? Élvezi....
És ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy valamelyik nertársnak az új lakásba (amit nyilván eus pénzből épített) nem volt kedve posztert rakni, inkább nézett magának százhatvanötmillióért festményeket amiket matolcsi ki fog hozzá helyezni ingyenes külső raktározásra. Ennek tapsol deszkacsafi meg pár másik hülye.
A jegybank forintcímletekben ki sem fejezhető összeget spórolt a magyar adófizetőknek. https://hvg.hu/gazdasag/20200812_A_jegybank_forintcimletekben_kifejezhetetlen_osszeget_sporolt_a_magyar_adofizetoknek Az MNB-Ingatlan Kft. július végén tette közzé a felhívást, amiben
augusztus 6-ra kérte az első ajánlatot, és egy nappal későbbre lőtték be
az első tárgyalás időpontját. A festményeket birtokló Trance Balance
Művészeti Kft. ajánlata be is futott időben, a 17 festményre ebben 165
354 331 forintos ajánlatot adtak. Ez egy forinttal több annál, amennyit
az egész beszerzésre a jegybanki cég szánt, másrészt épp ezt az egy
forintot engedték el a tárgyalásos szakaszban
Megvan az MNB-nél a csodafegyver a hálapénz és a nyugdíjproblémák ellen, de félnek bevetni https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megvan_az_mnb-nel_a_csodafegyver_a_halapenz_es_a_nyugdijproblemak_ellen_de_felnek_bevetni.711097.html?fbclid=IwAR3s5R7dahzHtp4kqxVVUHhPNL_4UsRcwM8ssu2wp0gxkn-BXzMgRFS-GeM "Problémát okoz, hogy a nyugdíjcélú öngondoskodásba viszont egyre nehezebb bevonni a fiatalabb generációt, az MNB egyenesen "elveszett nemzedékként" emlegeti a jelenlegi 16-35 éves korosztályt" Ezeknek a fiataloknak a többsége látja, hogy nem érdemes forintális megtakarítást képezni, hiszen az elmúlt 10 évben mindössze 31%-al gyengült a forint. Mire ők nyugdíjasok lesznek majd 40 év megtakarításaiból vehetnek 1 kiló krumplit, vagy almát de a jó hír az, hogy eldönthetik melyiket. Magánnyugdíjpénztárat miért is nem választják sokan? 1 ami volt beszántották 2 sokan döntöttek mellettük, de elvettek minden kedvezményt ami volt, már a megkötött szerződésesektől is. Nem is csoda, ha nem kívánják megtakarításaikat ilyen helyekre tenni. A lényeg, hogy minden jó alaposan megadóztatott forintot szeretnék, ha állampapírba vagy más módon visszajuttatnánk hozzájuk, majd abból gazdálkodnak. Nekem az jött le az egészből, hogy a lakosságtól +pénz elvonással szeretnék rendbe tenni ezt a problémát. 1 bérből fizetésből élőnek tudnia kell beosztani, maximum a luxusra nem jut, vagy a nyaralásra akár, addíg vezetőink első körben minden felesleges luxus kiadásra költenek, majd utána +pénzeket szeretnének az alapvető kiadások fedezésére.
"a pénzek pedig oda áramlanak, ahova a rendeltetésüknek megfelelnek." odaaaa???? az nem biztos https://coub.com/view/14vum8 "Nem tudom hogyan vársz árstabilitást, amikor mindenütt pénznyomtatással kerülik el válságokat!" be volt linkelve , persze én is elvárnám, úgy meg főleg, ha az MNB honlapját unalmas perceimben olvasva látom, hogy elsődleges céljuk az árstabilitás elérése. Ha meg nem az miért írják ki? Ilyen mértékű pénzromlás, mint itt sehol sem volt max dél afrikai rand, meg líra, de régióban több 100%osan lemaradtunk. https://www.kapwing.com/videos/5f311cc08138840015f85660AZ
ÁBRÁT TEKINTVE SZERÉNY SZÁMÍTÁSAIM SZERINT 30,91%-OS FORINTGYENGÜLÉS
TÖRTÉNT 2010.ÁPRILISA ÓTA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Na jó a kormányt is "kicsavarták", a pénzek pedig oda áramlanak, ahova a rendeltetésüknek megfelelnek. Nem tudom hogyan vársz árstabilitást, amikor mindenütt pénznyomtatással kerülik el válságokat!
Igen igen! Ha rajtad múlna putrisodna az ország, de a pénzügyek szerencsére másokra van bízva!ne. Amit állítasz az is egy pénzügyi folyamat lehetne, de abból mások profitálhatnának. A kényszer nagy úr. Bárki aki kitalálta ezt a rendszert nem fizetett még rá!
az előző 2 év majd mindennapjára elmondható Ne haragudjon mit csinál, miközben a magyar nemzeti valuta gyengül? Matolcsy: https://coub.com/view/1900o6 Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása https://www.mnb.hu/monetaris-politika hát ez annyira nem sikerült És mit csinál miközben a kanyarban előzünk? Matolcsy: https://coub.com/view/1900o6 NEM TUDOM TI, HOGY VAGYTOK VELE ÉN SPECIEL NYUGODTABB LENNÉK HA VALAKI OLYAN FORGATNÁ KIS ORSZÁGUNK GAZDASÁGÁNAK KORMÁNYÁT AKI KÉT KÉZZEL A KORMÁNYT FOGJA. MERT EZEK CSAK INKÁBB ELENGEDETT KÉZZEL KORMÁNYOZNAK, A SZEMÜK SEM TUDJA MERREFELÉ NÉZ, MIKÖZBEN NAGYON JÓL ÉRZIK MAGUKAT.
"2019-ben rekord árbevételt könyvelt el az Orbán Viktor miniszterelnök
apja, Orbán Győző tulajdonában lévő Nehéz Kő Kft. A szállítmányozó cég
tavalyi bevétele 2,9 milliárd forint volt, ami 600 millióval több az egy
évvel korábbinál – írta az Mfor.
A nyereség azonban elmaradt a 2018-astól.
Akkor 304 millió forintos profitot termelt a cég, tavaly 139 millió volt
az adózott eredmény – ezt Orbán Győző teljes egészében ki is vette
osztalékként. (Egy évvel korábban 400 milliót vett ki, a teljes 2018-as
nyereséghez 96 millió eredménytartalékot is hozzácsapva." Na néd mán! Ez a vén trotyli is kivett egy kis forintot, talán mert játszani akart ez is egy kicsit a forinttal!
Ilyen példát láttam nem egyet. Fizetésemelés után, még annyi Eurót sem kellet elutalniuk, mint emelés előtt. Beszélhetünk ilyenkor fizetéscsökkentésről. Azt nem értem, hogy egy állam vezetése, hogyan asszisztálhat ehhez? Még nagyobb rabszolgát csinálnak a népből, mint eddig volt. A havi bevételeik értékének csökkenése miatt egyre kevesebbet ér a munkájuk, ebből a kevesebből, még annyira sem fog szépülni az ország, mint idáig, TEHÁT PUTRISODUNK. Ezek szerint a kormány a multikat támogatja a MAGYAR emberek helyett? Inkább multibarát, mint választóbarát?A sok szavazójuk, ha észleli, hogy hátba lettek szúrva, hülyének lettek nézve--> lesz meglepetés remélhetőleg. Magyarul: az MNB oda vezényli a forint árfolyamát ahová csak szeretné, az első kérdésre tehát igen a válasz.http://www.zsiday.hu/blog/b%C3%A1rmeddig-gyeng%C3%BClhet-forint
Óvatosan a szavakkal, mert az a hiteltelenséget is erősítik! Leginkább a magyar nép és gazdaság kárára! A forinttal hétvégeken biztos, hogy sem a holdudvar sem a NER nem szokott játszani. Csak azok, akik a forint milliárdosokat irigylik!
az ábrán jól látható, hogy 2010 óta még inkább leszakadtunk a régiótól! https://www.kapwing.com/videos/5f311cc08138840015f85660 AZ ÁBRÁT TEKINTVE SZERÉNY SZÁMÍTÁSAIM SZERINT 30,91%-OS FORINTGYENGÜLÉS TÖRTÉNT 2010.ÁPRILISA ÓTA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! egy pár tized % tévedés +/- lehet benne. A horvát kuna egy érdekes jelenség szinte egy vízszintes vonal, őket nem rengeti senki és semmi meg? Sosos sem? Mondjuk az minket sem. Az nem egy napi -0,2% csúsztatott leértékelést csinálna, hanem olyat vágna alájuk, hogy mindegyiknek úgy állna a szeme, mint a Kancseszé + a Zsírdisznó Szilárdé . Ha akarná csinálhatna nekik 1 perces 30forintos szép zöld gyergyát, hogy csak úgy törölgetné a kancsesz a homlokát.
A fidesz gazdaságpolitikájának alapja az, hogy a forint értéktelenedjen el. Bérek emelkednek? Forintot meg elértéktelenenítik. Bérek még jobban emelkednek? A forint annál jobban elértéktelenítik.
2018.05.14.-én járt az eur/usd olyan magasságokban mint most. Az Eur/huf akkor 315.420-on zárt. Akkoriban napi cikkek voltak arról, hogy esik a dollár ezért esik a forint, azután esett a líra azért estünk amikor ezek nem estek akkor a jüan esett, azért gyengültünk.... Most, hogy visszaerősödött az euró a forintnak nem sikerült. Ezt belső erők nem engedik. Simán visszamehettünk volna 315re mi is, de nem. Ez egy +adó amit elfelejtettek elmondani. Sokan nem is észlelték, eddig. De ami késik az múlik.
Látjuk is, hogy mennyire zseni a tolvajok között, sunyi módon lopja el az emberek megtakarításait és értékteleníti el a béreket, nyugdíjakat. Igaz az unokatzsvírek alapítványaiba eltűnik a lopott pénz és még a nyomozókutya (a vak komondor) sem akad a nyomára. A píznek nincsen szaga.
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.