Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
BKKT 2023. 09. 27. 08:07
Előzmény: #8218  Nudli
#8221

Döner itthon 1800/ft körül.
Kint, szintén töröknél 6/euró, annyi különbséggel, hogy a kinti jobb és minimum 3x akkora...
Úgyhogy kb. nem csak nem vagy képben, de kurvára le is maradtál az ilyen szolgáltatásokkal és  összehasonlításokkal...
geza77
geza77 2023. 09. 27. 08:30
Előzmény: #8221  BKKT
#8222
és a kinti ember nem 2000 FO$rint/ó keres és vehet egy gyrost, hanem átlag keres 15 nettót és vesz 2,5 dönert. Kint nem ettem még rosszat, itthun már tudom hova nem kell mennem, ha nem akarom fél napig rosszul érezni magam utána.
signal2
signal2 2023. 09. 27. 08:39
Előzmény: #8221  BKKT
#8223
Itthon lehet kapni 1000 Ft alatt is, a németeknél nem igazán. Valóban annál a 6 eurónál indul. Az viszont igaz, hogy az átlagos minősége kb mindennek jobb. Az élelmiszereké, az utaké, az épületeké. Lehet, hogy van rá módszertan, hogy amikor ppp-t számolunk, akkor a minőséget is figyelembe vegyük, de még nem találkoztam vele.
signal2
signal2 2023. 09. 27. 08:40
Előzmény: #8218  Nudli
#8224
Honnan veszed, hogy JELENLEG (2023) többen jönnek vissza, mint amennyien elmennek?
signal2
signal2 2023. 09. 27. 08:53
Előzmény: #8218  Nudli
#8225
Hivatalosan az adott országban élő magyarok száma (2020, 2021, 2022)
Németország: 211.460 -> 212.735 -> 214.695
Ausztria: 91.395 -> 94.411 -> 99.679
Tehát 2022 végéig biztosan nem látszik nettó visszaköltözés. A kérdés, honnan veszed, hogy jelenleg többen jönnek vissza, mint ahányan elmennek.
Shortelek 2023. 09. 27. 09:01
Előzmény: #8224  signal2
#8226
Az a propaganda.
signal2
signal2 2023. 09. 27. 09:11
Előzmény: #8216  Nudli
#8227
Az emberek 99%-a 1 munkahelyen, napi 6/8 órás állásban van, vagy egyéni vállalkozó. Tehát a példád életszerűtlen (2x6 órás munkavégzés), nem rájuk kell szabni az adórendszert. Az SZJA-rendszer kimondottan a munkavállalókra vonatkozik. 
Egyrészt nem fizet többet, mert sávos. Azaz a magas keresetű első x forintja ugyanúgy az alsóbb kulccsal adózik. Másrészt az adózás méltányosságát (általad "igazságosságát") meghatározását a teljes adózás vizsgálatával lehet megállapítani. Biztos ismered a fogyasztási és a megtakarítási görbe fogalmat. Előbbi degresszív, azaz a jövedelem növekedésével a jövedelem egyre kisebb hányadát költjük fogyasztásra. Ennek komplementere a megtakarítási görbe, amely viszont progresszív. Tehát vizsgálni szükséges a fogyasztás adózását és a tőkejövedelmek adózását is, amikor az adózás méltányosságáról beszélünk. Az alacsony keresetűek a jövedelmük nagyobb hányadát költik fogyasztásra (egy szintig az egészet), ami után megfizetik az ÁFÁ-t. 
Az egyszerűség kedvéért nézzünk meg egy 100 ezer Ft-os fizetést. Ebből leadózik 16% SZJÁ-t, 17,5% járulékot, marad 66.500 Ft-ja. Ezt teljes egészében elkölti, amivel megfizet még 66.500 x 0,27 = 17.955 Ft ÁFÁ-t. Tehát az adott havi teljes nettó adózása: 33.500+17.955 = 51.455 Ft, ami 51,455%-os teljes effektív adózásnak felel meg. 
Most nézzünk meg egy havi 1 milliót kereső személyt, aki a jövedelme 50%-át költi fogyasztásra, a másik felét megtakarítja. Azt is tegyük fel, hogy van 10 millió Ft megtakarítása már, ami évi 12%-t fizető állampapírban van. SZJA + járulék: 335.000 Ft -> nettó bér 665.000 Ft Fogyasztás 500.000 Ft -> ÁFA: 135.000 Ft Tőkejövedelem adott hónapban: 10.000.000 x 0,12/12 = 100.000 Ft -> ennek adója 0, mert az állampapírból származó jövedelem adómentes. Tehát a teljes effektív adózása: (335.000 + 135.000) / (1.000.000 + 100.000) = 470.000 / 1.100.000 = 42,73% 
 . 
 Ez persze szélsőséges példa, mert 10-szeres különbséget néztem, de jó látszik a különbség a teljes effektív adózásban, amit a tőkejövedelmek munkajövedelemhez hasonló adóztatásával és progresszív SZJÁ-val lehet kiegyenesíteni.
 . 
 A mottód a szimpla, ezt is pont úgy vizsgáltad eddig.
geza77
geza77 2023. 09. 27. 20:34
Előzmény: #8219  geza77
#8228
Nudli bácsi miért tűntél el innen? Sokan írtak neked
Stiv
Stiv 2023. 09. 29. 18:44
#8229
Gigantikus veszteség az MNB-nél – Ezért rettegett a kormány
.
Az első félévben 999,3 milliárd forintos vesztesége volt a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), amivel a saját tőkéje mínusz 1500 milliárd forint volt június végén – derül ki a jegybank honlapján megjelent féléves jelentésből.
Korábban sosem látott veszteséget termelt az idei első félévben az MNB, a jegybank féléves jelentése szerint.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230929/gigantikus-veszteseg-az-mnb-nel-ezert-rettegett-a-kormany-642721
Azért az nem semmi ami a Nemzeti bankban megy, az ámokfutásnak itt az eredménye..   
mpagnes 2023. 09. 30. 02:38
Előzmény: #8227  signal2
#8230
A 66.500 ÁFA-ja 21,26 %, ha 27 % az ÁFA 
 
Shortelek 2023. 09. 30. 06:01
Előzmény: #8230  mpagnes
#8231
Visszafelé igen, előre nem.
mpagnes 2023. 09. 30. 06:46
Előzmény: #8231  Shortelek
#8232
Ha 66.500 Ft a vásárlás a boltban, akkor 21,26 %. 
Shortelek 2023. 09. 30. 07:47
Előzmény: #8232  mpagnes
#8233
Bruttoból igen.
mpagnes 2023. 09. 30. 07:52
Előzmény: #8233  Shortelek
#8234
Én csak a példára írtam, hogy nem jó a számolás. 
Nudli
Nudli 2023. 09. 30. 15:30
#8235
válaszok: a butaságokra nem válaszolok pl akinél a döner az szolgáltatás. 
sávos adók:
ha valaki 2x többet dolgozik az miért fizetne 3x annyi adót mint a lusta? 
Külföldi munkavállalók:
Ne feledjük az ingázókat, akik reggel átmennek és este vissza jönnek. Külföldön élőkről beszéltem akik ma többen jönnek haza mint amennyien kimennek.  gyorsban ezt találtam de utána lehet nézni
Kiderült, pontosan hány magyar vándorolt ki külföldre (novekedes.hu)
én azt tapasztalom 1-5évre mennek ki fiatalok utána többen jönnek vissza mint aki kint akar élni.
Németoból és Angliából jönnek vissza a legtöbben. Amúgy rengeteg videó van fenn a youtubon ebben a tárgyban, melyik országban mennyiből lehet megélni.  
Azt mondják nyugodt steril élet de oda kell figyelni a költésre. A 99% nem tud a nagyvárosban lakást bérelni 25-100km-re kell lakniuk. Autó drága és problémás +1-2 órát vesz el. Szolgáltatások drágák de jók. 
Csak megjegyzem ha fiatal lennék én is kimennék dolgozni. Így tudod magad megmérni. Sok nagypofájú szembesült azzal mi a valódi ára. Azt is csak megjegyzem ha a magyar fiatalok itthon is hasonló céltudatossággal élnének és így elfogadnák azokat a feltételeket amiket kint alapból elfogadnak,hasonlóan apolitikusak lennének  akkor más lenne a helyzet.
Sok kint dolgozót ismerek akik sok mindent mesélnek és sok videót megnéztem e tárgyban. Külföldön nem dolgoznak annyit és olyan szellemi teljesítménnyel mint itthon.  Miért érdekes ez? Mert a hatékonyságról beszélnek. Mitől versenyképes és hatékony pl usa? nem a nagyseggű 40 usd/órás amcsitól hanem a szürkegazdasági mexikóitól és a robotoktól. A robotizált ipar a hatékony. 
 
Nudli
Nudli 2023. 09. 30. 16:00
#8236
csak példaként 2 mókus. 
Megéri külföldre költözni 2023-ban? - YouTube
Megérte kiköltözni Németországba? | Élet külföldön - YouTube
Érdekes nem? egyik sem politizál. Világosan tárgyszerűen nézik a világot. Érdemes elolvasni a kommenteket is.
A legfontosabbat mindkettő mondja. Vannak nehézségek amik kimozdítanak a konform zónádból aminek a megoldása erősebbé tesz. Azt is mondja mindkettő, mindennek ára van.
Ezzel a mentalitással és gondolkodás móddal lehet normálisan élni. Látszik nem hülyegyerek mert nem buta agymosó játék van a háttérben hanem értelmes könyvek pl a 80/20. 
signal2
signal2 2023. 10. 02. 12:02
Előzmény: #8230  mpagnes
#8237
Ja, stimm, de a lényegen nem változtat.
signal2
signal2 2023. 10. 02. 12:03
Előzmény: #8234  mpagnes
#8238
Lényegtelen, hogy a bruttóval vagy a nettóval számolok, mert maga a költés csak egy becslés. 
signal2
signal2 2023. 10. 02. 12:04
Előzmény: #8235  Nudli
#8239
"ha valaki 2x többet dolgozik az miért fizetne 3x annyi adót mint a lusta?"
"Ne légy szimpla!" Levezettem. A legtöben napi 8 órát dolgoznak, szó sincs arról, hogy valaki háromyzsor annyit dolgozna, mint más. Egyéb hülyeség esetleg?

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek