Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Semmi. Nincs pártkötődésem és nem vagyok egyiknek se a hívője, így aztán leírom bármelyikról, ha valami szar, ahogy azt is, ha jó. Rögtön a döntés után leírtam, hogy nem is értem az első Ft esős reakciót, mert ez az intézkedés csomag óvatos és pozitív. Ez nem jelenti azt persze, hogy a folytatásban nem lépnek valami unortodoxat.
Tőled meglepő, hogy ezt írod, de én is ettől tartok. Az biztos, hogy ez egy szándékosan óvatos és piacbarát lépés volt. A többit meg majd meglátjuk. (nyilván az aktuális támogatottságtól is függ majd egy-egy meghozandó lépés, mert közeleg azért az a 2014)
Így igaz, teljesen OK!
csak hogy én már nem hiszek neked....
sőt, látom, hogy okos is vagy, tudod mit kell tenni, ha süllyed a hajó...
És akkor mit mondsz Király Júliáról? megtagadod?
(idézem Júliát:
"Az elmúlt egy hónapban, megítélésem szerint, a Matolcsy György által vezetett jegybankban olyan döntések születtek, melyek nem csak a Magyar Nemzeti Banknak, de hosszabb távon a magyar gazdaságnak is súlyos károkat okozhatnak. Véleményem szerint a jegybank új vezetése megfelelő szakmai tapasztalatok hiányában nem képes a jegybank elismerten felkészült stábjának irányítására, nem mindig tudja helyesen megítélni, hogy egyes piaci események milyen gazdasági tényezők hatására és miért következnek be. A kialakított új irányítási rend veszélyeztetheti a Magyar Nemzeti Bank hosszú évek alatt megszerzett hazai és nemzetközi presztízsét."
"Mindezeket figyelembe véve egyre növekvő valószínűségét látom nem kellően megalapozott, elhibázott döntések meghozatalának, amikért sem alelnökként, sem a monetáris tanács tagjaként semmilyen felelősséget nem kívánok vállalni." )
Miért kéne megtagadnia Király Júliát?? Eddig tán híve volt??
Másrészt -és most tekintsünk el a kötekedésedtől- Király Júlia egyáltalán nem a pénteki hírről mondott ezzel véleményt (pénznyelő igen), hanem az MNB-ben zajló folyamatokról.
Persze, lehetséges, hogy csak az nem tetszett neki, hogy Matolcsy magával hozta a személyi(!!!) szakácsát, aki csak neki főz. Igaz, ezt nem említette, viszont elég sok szakmai szempontot felsorolt, miért is látja jobbnak, ha nem marad az MNB-ben.
Amúgy sem maradhatott volna sokáig,rövidesen lejárt volna a mandátuma,úgyhogy abszolút nincs jelentősége! Lehet,hogy éppen kapott egy jó állásajánlatot.:)
Utolsó lehetőségként még egyszer beleköp a tányérba.
a várt hatáson lehet esetleg vitatkozni, de emberileg és szakmailag így van a legnagyobb tartása a lelépésének. lehet más stratégiát kitűzni, lehetnek másfajta próbálkozások a siker érdekében, de vannak szakmai és emberei alapok, amelyek a nyilvánosságra került információk szerint alaposan sérültek. sajnos matócsiék az alapokkal sincsenek tisztában, ahogy te sem...
Deja Vu Kornai link
"indokolta.
Lemond jegybanktanácsi tagságáról Kornai János, az egyetemi tanár, erről levélben tájékoztatta a köztársasági elnököt. "A most elfogadott új Jegybanktörvény mélyrehatóan megváltoztatja az irányító testület munkafeltételeit. Az új feltételek nem egyeztethetőek össze kutatói és tanári élethivatásommal és értékrendemmel. A külső tagok függetlenek voltak az MNB-től"- szögezi le Kornai."
A lényeget indokoltam,felesleges körítések nélkül.Csak ne feledd egy tálból merítünk,ki többet ki kevesebbet de aki ilyen nyilatkozatokat tesz az kilöki a többiek elöl a "levest" !
Hál istennek elfogynak már lassan!
Na meg ezért is hányan köpködtek ránk és láss csodát! :link
Megérkeztek a kulcsfontosságú költségvetési adatok
2013. április 8. | 16:01
Márciusban 154 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás - önkormányzatok nélkül számított - egyenlege. Ezzel az első negyedévben 494 milliárdos deficit halmozódott fel, ami az egész évre tervezett pénzforgalmi hiányelőirányzat 56%-a. Az első negyedév adatai azért is fontosak, mert a kormány részben ettől tette függővé, hogy végrehajt-e kiigazító csomagot a 2013-as költségvetésben.
Nem lett kimagasló a márciusi hiány
Az államháztartás központi alrendszerének 2013. március havi hiánya 154,1 milliárd forintra teljesült. Az elmúlt években ennél rendre nagyobb lyuk keletkezett az év harmadik hónapjában, legutóbb 2005-ben volt ilyen alacsony deficit márciusban.
Szép volt Mató, ezekből a számokból már jól látható, hogy idén is meglesz a hiány cél talám még a tavalyi 2,0 % hiány is meg lehet. Erről beszéltem ez a szakma!!!
" Na meg ezért is hányan köpködtek ránk és láss csodát!"
1. Megható mikor a nép egyszerű gyermeke így azonosul az ország vezetőivel.
2. Ott is jönnek a választások.
3. ott eddig is kicsit jobban adóztatták őket. Itthon a verbális gyilok mellett, nyitólépésként 19%-ról 16-ra csökkentették az adójukat. Ezután elcsodálkoztak hogy kevesebb adó folyt be és bepipultak. A többit már ismerjük.
Mi ebben a "magyar módszer"? A rizsa, a szöveg?
Nálunk a multikat - na jó, félig kényszer hatására - épphogy támogatják a szöveg hatására.
Termelő vállalatok, még rendben, de mi szükség volt erre a rengeteg bevásárlóközpontra, aminek egy része már akkor is nyereséges volt néhány évig, hogy ha nem adnak el semmit. Ráadásul az állam többször szinte ingyen/vagy ingyen adott nekik helyet. (Ismerek német "kollégát", aki ezzel az üzleti sikerrel kérkedett, pedig még nem is volt az a klasszikus multi.) Ráadásul olyan is volt, hogy állam aláírta, hogy pénzért fogja visszavásárolni az itthagyott szemetet, amikor már nem tetszik nekik és kivonulnak.
Ez mire volt jó? A Vállalkozásaink tudatos tönkretételére.
Ne az a nagy büdös magyar valóság, ée az az, amit egy német hagyna így megcsinálni.
Na és erre persze jön a demagóg duma, hogy najó, de a multiknál dolgozók felesége magyar vállalkozásoknál fogja megcsináltatni a haját (ezért kell támogatni őket)... mert amúgy, ha magyar vállalkozásoknál dolgozna, akkor ugye nem?
Ezek a bevásárlóközpontok pl. kifejezetten károsak voltak. Nem csak azért, mert a kisvállalkozások tönkretétele után mindent drágán árulnak, hanem azért, mert a magyar törvények és fogysztóvédelem sokáig szert se ért... már most már legalább odacsapnak, ha valami egészségre ártalmasat árulnak, de hol egyszakmailag hozzáértő eladó? A kisvállalkozások nagy részében - annó legalábbis (most már azokra sem igaz, mert le van az egész rohasztva, mint a tv adások) - azt tudták, hogy mit árultak, meg értettek hozzá.
Persze hasznos lehet még egy bevásárlóközpont is, de a szokásos magyar módi miatt/alatt több kárt okoznak, mint ami a hasznuk.
Ez a nyilatkozatháború nem más mint politikai módszerekkel befolyásolni az ország helyzetét! Ha ez csak politikáról szólna tennék rá de gazdasági viszonylatban ugyanez a helyzet.
Hangsúlyoznám,minden negatív nyilatkozat árt az országnak/itt súlyosabb ami belülről jön/ és ez nem érdeke egyikőnknek sem!
Xarok rá,hogy lemondott KJ,pontosan nem tudom 1-2 hónapja volt hátra és kitartok véleményem mellett,hogy csak önös és pártérdekeket szolgált a mai nyilatkozata is!
Remélem így már nem jogosult a többmillás végkielégítésre sem.
Egy tisztességes ember tud emelt fővel is távozni!
Aki gyúnyolódik Matolcsyn, Magyarország ellen dolgozik - válaszolta az MNB szavahihetőségét firtató kérdésre Patai. A jegybank független, a bankoknak ezt tiszteletben kell tartaniuk, jó volna, ha a sajtó abbahagyná ezt a "gyűlölködést" - mondta Patai. Aki ezt teszi, a Bankszövetség elnöke szerint az ország mellett a "saját pénztárcája ellen dolgozik".
Meglep Patai kiállása Mató mellett. Nem kedveltem már akkor sem amikor a Allianznál alatta dolgoztam.
szép ívű fejlődést rajzolt le a Párt álláspontja a 2002-2010 közti napi negatív nyilatkozatdömpingtől odáig, hogy most már nem szabad negatív nyilatkozatot tenni, és persze majd a Párt állásfoglalása lesz a mérvadó abban, hogy mi számít negatívnak
azt értem, hogy a kormányzó párt ilyen mélyen antidemokratikus módon igyekszik semlegesíteni a későbbi hatalmi kihívók megerősödését, de hogy emberek tömegei ebben mi jót találnak, az számomra talány. az a 40 év nem múlt el nyomtalanul a kollektív gondolkodásból, a "demokratikus centralizmus" a tömegek számára egyszerűbben megélhető, mint a valódi képviseleti demokrácia. ott csak annyit kell tudni, hogy 4 láb jó 2 láb rossz
Hogy mit szabad és mi a tisztességes az két külön kategória nálam. Egyébként is ezt politikusokra,és egyéb nagy befolyással bíró emberekre értettem,pl MNB alelnök!
Egyrészt, nem tudjuk, mi is volt a kérdés, csak annyit tudunk, hogy "..válaszolta az MNB szavahihetőségét firtató kérdésre Patai..".
Másrészt, nem azt mondta, hogy ne bírálják Matolcsyt, hanem, hogy ne "gyunyolják"!!
Nagyon "gyilkos" kérdést kaphatott. Egy ilyen kérdésre, hogy szavahihető-e az MNB elnöke, nyilván nem mondhatja azt, hogy nem. De!!! Azt sem mondta, hogy igen!!
Inkább azt mondta, hogy ne gunyolják, amiben akár azt is bele lehet érteni, hogy bár gúnyolható, de mégse tegyük, hisz nem szerencsés paprikajancsinak beállítani egy ország jegybankjának elnökét.
De még az is lehet, hogy ultimátumot kaptak:
"3. Szomorúan olvasom, amikor az újságírók hitelt adnak azoknak, akik megkérdőjelezik, hogy volt-e valuta a hitelek mögött."
Hisz ezután nagy mellébeszélés jön Pataitól.
Pillanatnyi összeesküvés elméletem szerint, megfenyegették a bankokat, hogy kicsit megpiszkálják a devizahitelek forrását.
figyelj, még az életben nem olvastam végig ennyi mesterházit, nem most fogom elkezdeni, a faszitól ráhúzódik egy álomvírus az agyamra, nem tudok végigmenni a cikken, sajnálom
annyit vettem le, hogy köszönik simorék melóját
hát, ez szerintem belefér a hétköznapi politikai kommunikációba
na, visszakattintottam, mert dolgozott bennem a gyanú, hogymég kell lennie valaminek, asszem megtaláltam az utolsó bekezdésben, ámokfutással kapcsolatosan. nos, tud ez a mesterházi értelmesen fogalmazni, ha összeszedi magát, úgy látszik, mégse mindig olyan impotens. persze bántó lehet, hogy már-már olyan élesen fogalmaz, mint ahogy szíjmaker csinálta sajttájos korában
Már szinte látom, ahogy Mesterházi szösszenetét csípőből visszavágják.
Hogy ugyebár rosszat akar a zembereknek meg Mo-nak.
"...Félő, hogy az intézmény kizárólag a kormány érdekeit fogja szolgálni,.."
Mert hát a kormány a zemberek érdekeit tartja szeme előtt, hisz erre kaptak felhatalmnazást... és különben is 2/3 meg satöbbi... továbbá nagyon helyes, ha az MNB is ezt teszi, mert így közvetve az MNB is csak a zemberek érdekeit nézi. És ezért aztán a Mesterházi letojja az emberek érdekeit ... vagyis rosszat akar Mo-nak.
Csak persze ezt sokkal ügyesebben fogják megfogalmazni, mint én.
"továbbá nagyon helyes, ha az MNB is ezt teszi"
helyesen:
természetesen helyes, ha az MNB a kormány érdekeit szolgálja....
Törölt felhasználó2013. 04. 09. 12:57
#237
Mélybe küldték a 3 hónapos kincstárjegy aukciós hozamát
2013. április 9. | 12:05
Bár erőteljes vételi érdeklődés mutatkozott a ma megtartott 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukcióját, de az adósságkezelő nem emelte meg az elfogadott mennyiséget. Az átlaghozam viszont jóval a minden eddiginél is alacsonyabb szintre bukott.
hirdetés
Az Államadósság Kezelő Központ a szokásos 50 milliárd forintnyi mennyiséget hirdette meg a keddi aukcióján a 3 hónapos diszkontkincstárjegyből (D130717), és az elsődleges forgalmazók másfél hónapja a legnagyobb volumenben, 152,2 milliárd forintért szerettek venni belőle, de az adósságkezelő csak 50 milliárd forintnyit fogadott el belőlük. Az elfogadott ajánlatok hozama 4,41% és 4,49% között szóródott, amelyek mellett az átlaghozam 4,44%-os lett. Ez 2 bázisponttal alacsonyabb a tegnapi másodpiaci 3 hónapos referenciahozamnál és 28 bázisponttal (!) alacsonyabb a múlt keddi szintén 3 hónapos kibocsátás átlaghozamánál.
Az már lényegében természetes, hogy a friss átlaghozam történelmi mélypontot jelent és a jegybanki kamatcsökkentési várakozásokkal függ elsődlegesen össze. A mélybe szorított hozamban elképzelhető, hogy emellett annak a friss fejleménynek is szerepe van, hogy a Magyarországon pénzügyi tevékenységgel nem rendelkező bankokat adminisztratív úton kiszorítanák a kéthetes jegybanki kötvények birtoklásából, az erre való felkészülés pedig más rövid futamidejű eszközök irányába, így például a 3 hónapos kincstárjegyek irányába terel bizonyos befektetőket, még lejjebb nyomva azok hozamát.
A jegybanki kamatcsökkentési várakozások egyébként továbbra is igen intenzívek, hiszen a határidős kamatláb-megállapodások 6 hónapra már 4% alatti 3 hónapos kamatot áraznak.
Szép volt Matolcsy csak így tovább. A német katamszintig meg sem állunk.
György McClane még mindig nagyobb zseni.
Főszerepben: Bruce Willis.
Törölt felhasználó2013. 04. 15. 09:36
#241
KSH: 7,2 százalékkal nőtt az építőipar termelése
Az építőipar termelése 7,2 százalékkal nőtt februárban a nyers és a munkanap-tényezővel kiigazított adatok szerint egyaránt. Az előző hónaphoz, januárhoz képest 2,3 százalékkal nőtt az építőipar kibocsátása - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly szeptember óta először nőtt a termelés éves összehasonlításban.
A növekedéshez az egy évvel korábbi alacsony bázis mellett a kedvező időjárás járult hozzá: a tavaly februárinál 5,8 fokkal magasabb volt a napi átlagos középhőmérséklet.
Februárban az épületek építése - az egy évvel korábbi 19,7 százalékos visszaesést követően - 10,5 százalékkal nőtt. Az egyéb építmények építése 1,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 7,9 százalékos visszaesés után.
A szezonálisan kiigazított indexek alapján az épületek építése 3,9 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké nem változott januárhoz képest.
hm. még pár év és ott leszünk, mint tavalyelőtt, ha mákunk van és nem egyszeri a javulás:
"Februárban az épületek építése - az egy évvel korábbi 19,7 százalékos visszaesést követően - 10,5 százalékkal nőtt. Az egyéb építmények építése 1,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 7,9 százalékos visszaesés után."
Törölt felhasználó2013. 04. 16. 12:55
#243
Már 4%-hoz közelít a 3 hónapos aukciós átlaghozam
2013. április 16. | 11:53
A mai 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukción is újabb történelmi mélypont alakult ki az átlaghozamban, igaz ez nem kiugró vételi érdeklődéssel társult.
Az Államadósság Kezelő Központ a szokásos 50 milliárd forintnyi keretet hirdetette meg értékesítésre, és az elsődleges forgalmazók 99,6 milliárd forintnyi vételi ajánlatot nyújtottak be. Ebből sorozatban már a negyedik egymást követő héten sem fogadott el a meghirdetettnél több ajánlatot. A mindössze kétszeres aukciós lefedettség mellett az elfogadott ajánlatok hozama 4,27% és 4,40% között szóródott és az átlaghozam 4,34%-os lett. Ez új történelmi mélypont, és 11 bázisponttal marad el a tegnapi másodpiaci 3 hónapos referenciahozamnál, illetve 10 bázisponttal alacsonyabb a múlt keddi szintén 3 hónapos kibocsátás átlaghozamánál.
A még mélyebbre süllyedő mai aukciós hozam a jegybanki kamatcsökkentési várakozásokkal függ össze. A piac ugyanis tovább haladó vágási sorozatra számít. Jelenleg 1 hónapra legalább 25, 3 hónapra pedig legalább (összesen) 50 bázispontos, 6 hónapra legalább 100 bázispontos alapkamat csökkentésre számít a piac az 5%-os rátához képest.
Szép volt Matolcsy!! Lehet fikázni Mastót, de a számok makacs dolgok.
Indul a Tippverseny!!!!
Mennyi lesz a magyar jegybanki alapkamat a választásokra 2014. április végére?
az egy dolog, hogy matolcsynak is van köze a kialakult kamatkörnyezethez, a kérdés mindössze annyi, hogy mennyi lenne a kamat egy jogállamiságot tiszteletben tartó, kiszámítható, befektetőbarát környezetben...
2% alatt valahol.
Véleményed szerint az elmúlt 20 évben akkor nem volt jogállam nálunk, mert a mostani a történelmi rekord alacsony kamatláb ilyen alacsony 20 éve nem volt.
Nincs mit fikázni ezen , mert több köze van a japán, amerikai, angol jegybankároknak a mostani magyar kamatszintekhez mint a Mesternek.
Viszont ami a zseniális Matolcsy munkásságát illeti egy kis színes.
"A kormány lép: a tranzakciós adót a piac kikerülte.
A kormány azt tapasztalta, hogy a piac rendkívül gyorsan reagált a tranzakciós illeték bevezetésére, és a piaci szereplők olyan szokásokat vettek fel, ami a tervezettnél kisebb állami bevételt eredményezett. "
Várd meg az év végét mennyi fog befojni. Kreatívak a fiúk majd évközben emelik vagy módosítanak meglepne, ha nem jönne az tervezet befizetés ebből. Sajnos Matolcsy nem lehet egyszere két helyen a Gazdasági Minisztériumban és a Jegybankban, Varga Mihály meg se közelíti szakmailag Matolcsyt.
szerintem atól fügetlenűl hogy hány hejen vagy eggyszere matolcsi nem fog befojni a tervezet öszeg ezért majd kivetnek más adót amit áthárított formában befizetnek a zemberek a megszokot modon
Ha váratlan esemény (globál összeomlás) nem lesz, akkor úgy 4%. De veled szakmai alapon nem lehet vitázni, mert elfogultságod bőven túllép azon a határon, ami egy objektivitásra törekvő szakmai vitához még megengedhető.
Micsoda fordulat! Néhány kelet-európai politikus szintén a könnyebb demagóg utat választaná. Erre sokan a válság elején előre felhívták a figyelmet. Akár évtizedes időszak következhet amikor előtérbe kerülhetnek az ilyen politikusok, és az ilyen megoldások. Ebben úttörőnek lenne kétes dicsőség, de azért legyél rá büszke!
minden költségvetés lassan egy fekete lyuk :o(
Lehet szívatni a multikat, de hogy ettől a gazdaság nem fog növekedni az tuti.
Visszafogják még a maradék beruházásokat is utána meg sír a sok okos politikusnak nevezett .. hogy nem teljesülnek a bevételi számok.
Szánalmas az egész politikai elit (nem csak itt)
Már írtam egyszer ugyanerre a felvetésre.
Választások jönnek ott is, hamarabb mint nálunk. Majd utána nézzük meg mi történik!
OV viszont alig három éve még sokallotta a 19%-os adókulcsukat ezért levitte 16%-ra. Akkor most melyik OV-t imádjuk?
Ez a multi szivatás nem csak verbális ? Valójában a stratégiai megállapodásokkal valszeg engedményeket tesznek, a gyenge ft is évek óta a multiknak nagyon kedvező ill. a munka törvénykönyve is elég "megengedő" számukra a munkaidő, munkaerő alkalmazási feltételeket tekintve.
Ha meg tényleg akkora szívatás lenne , miért jött ol. merci és miért bővít audi stb ?
A két említett cég nem a mostani gazdasági (politikai)környezetbe tervezte az idetelepedést, csak most lett vége :o)
Egyébként két külön dolog amit írsz egyik oldalról a munkavállalóval csesznek ki (valamennyi haszna lehet hogy van belőle a multinak, de nem jelentős) az energia és távközlési szektornak viszont biztos lehetsz benne, hogy nem tesz jól a különadó + közműadó, ráadásul pont két olyan rész ami nem tud simán "összecsomagolni" és elhúzni...
Szerintem ez nem igaz. Itt van infrastruktúra, képzett,szorgalmas, olcsó munkaerő.Azért nem jönnek be tömegesen multik mert eu-ban is válság,csökkenő vásárlóerő és kereslet van a termékek iránt. Aki most áttelepíti a termelését, saját országában növeli a munkanélküliséget. Lehet, ki sem feltétlenül a politika miatt mennek pl. 2 éve sony egyik napról a másikra ?
"A két említett cég nem a mostani gazdasági (politikai)környezetbe tervezte az idetelepedést, csak most lett vége :o)"
Ez nem érv csak egy üres frázis. Ha a merci öt éve tervezte a gyárat és három éve utálja magyarországot, szerinted egy üres kecskeméti telek kötötte a németek kezét, hogy ne menjen máshova sec.perc alatt ha nem pont ide akart volna jönni ?
Az audi meg régóta itt van, ha annyira utálná folyamatosan csökkenthetné is fokozatosan a termelését nem pedig beruházna.
Megint félremagyarázod, a németek többsége kedveli mo-t (befektetők is) a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika ami elriasztja őket.
Egyébként az Audi vezér nyilatkozta, hogy így olcsóbb volt, mintha az egészet át kellett volna telepíteni (azt is ami már itt volt).
Egyébként dolgozik ott ismerősöm és pont a példád nem állja meg a helyét, mert a munkaidő és körülmények a lehetőségekhez képest elég kedvezőek...
"Egyébként két külön dolog amit írsz egyik oldalról a munkavállalóval csesznek ki (valamennyi haszna lehet hogy van belőle a multinak, de nem jelentős)"
Több ezer fős multik esetében a bérköltségeken iszonyatos hasznot húznak mivel a gyenge ft miatt jóval kevesebb eur ba kerülünk mint öt évvel ezelőtt.
Figyelj ez elég nevetséges, hogy elriadnak de idejönnek ? Én ha riadok Iraktól nem megyek oda vagy ha odamentem ne reklamáljak.
"Egyébként dolgozik ott ismerősöm és pont a példád nem állja meg a helyét, mert a munkaidő és körülmények a lehetőségekhez képest elég kedvezőek..."
Halottál már olyasmikről, hogy munkaidő keret,ledolgozás, pótlékok megszüntetése, próbaidő, határozott idejű munkaszerződések, munkaerő közvetítő cégek stb.? Ezek mind kedveznek a multiknak azaz burkoltan : hogyan dolgoztassunk többet kevesebb pénzért...
A multiknak valóban fontos a munkaügyi szabályozás. Nem ritkán az ezen a területen mutatkozó európai (főleg ny-eu) rugalmatlanság miatt telepednek máshová a cégek. Tetszik vagy nem, a fő ázsiai versenytársaknál akár heti hét napot is hajlandóak dolgozni a munkavállalók. Nekünk ezzel kell versenyezni, + a piacok egyre nagyobb hányadát is az ottani fogyasztók jelentik. A logisztika sincs ingyen ugyebár. Ha ez nem volna elég egyelőre még olcsóbban is dolgoznak mint az eu-i átlag. Nem kötelező kiszolgálni ilyen téren a multikat, de akkor kéretik nem irigységgel vegyes utálattal nézni, ahogy majd egyre jobban húz el Ázsia az Eu-tól.
-Bérezés. Persze hogy fontos szempont, de iparága válogatja mekkora súllyal szerepel a letelepedési szempontok között. Van olyan terület ahol kevésbé fontos mint a rugalmas munkaerő piaci szabályok.
-Infrastruktúra. Nagyon fontos, többek között ennek köszönhetjük a Mercedes idetelepedését is. Egyértelműen megnevezték az egyik fő okként, hogy a románok csak terveket mutogattak nekik az autópályáról, ami majd a kiszemelt területeket összeköti Európával, míg nálunk a kész autópálya mellett mutatták meg nekik a területet. Szokás ostorozni Gyurcsányékat az erőltetett és túlárazott autópálya építések miatt, szerintem is szerencsésebb lett volna kevésbé erőltetett ütemet diktálni, de tagadhatatlanul van pozitív hozadéka is a dolognak.
Végül amiért szerintem számunkra a multik jelentik a kiutat, az a magyar vállalkozások piacra jutási képtelensége. Néhány üdítő, főleg technológiai vállalkozástól eltekintve, ezen a téren sikertelenek vagyunk. Irtózatos költségei vannak egy mégoly sikeres termék globális forgalmazásának. Se értékesítési hálózatunk, se piacismeretünk, se pénzünk finanszírozni azt. A multiknak ez a stratégiai előnyük. Egyelőre az számunkra a realitás, hogy ebbe minél sikeresebben be kell tagozódni. Az eközben szerzett tudásra, tapasztalatra, nem utolsó sorban anyagiakra alapozva aztán lehet tovább lépni az erre felkészülteknek.
"viszont sokan akik nem vonultak ki, megpróbálják féllábon kiácsorogni az átmeneti időt, amíg megint lehet működni"
Termelő multik esetében ez nem a belpolitika miatt van hanem mert nincs annyi megrendelésük.
Keress rá a Coca Cola mit tervezett idetelepíteni, és a chipsadó bevezetése után mi valósult meg ebből. Amit OV felavatott végül nagy csinnadrattával, az a töredéke a tervezettnek, ráadásul a céges kiszivárogtatók szerint csak azért valósult meg, mert már olcsóbb volt befejezni, mint leállítani a folyamatban lévő beruházást.
Vagy nézz utána, a külföldi tulajdonú bankok miért pont nálunk építik le a leggyorsabban a felépült hitelállományukat.
Nem lehet kettébontani a jelenséget. Ha verbálisan rendszeresen a multikat nevezik meg az ország bajainak forrásaként, azt a lakosság jelentős hányada, csont nélkül beveszi. Ez a tudatrombolás kihat mindenre, és nem könnyű visszacsinálni sem.
A verbális fenyegetésen kívül számos multit anyagilag is megvágtak rendesen. Azt gondolom ezt nem vitatod.
Tehát Magyarországon "az Ige testté lett".
"mert már olcsóbb volt befejezni, mint leállítani a folyamatban lévő beruházást."
Ez egy multinál nem így működik, egy veszteség vagy autópája hiánya stb. nem akadályozza vagy kényszeríti.Rendel 50-100 kamiont és simán kipakol egy gyárat pár nap alatt, hogy elvigye a termelését 100 vagy 1000 km-el messzebbre ha érdeke úgy kívánja és úgy dönt ennyi...tapasztalatból írom.
megsúgom, hogy a multiknál magasabb az átlagbér mint a kkv szektorban, miről beszélsz.
Sőt az hogy hol kap hol nem kap fizut az is inkább a kkv-ra jellemző...
Vagy neked a kkv is multi, ha igen akkor ig
Vedd a fáradtságot és nézz utána!
Amiről Te írsz az a végső megoldás. Soha ne kerüljön rá sor hogy tömegesen erre kényszerülnek az itt termelő cégek. Az jelen állapotunkban K.O. lenne.
Nekem súghatod,több mint egy évtizede autoipari multinál dolgozom csak nem konkrét bérekről vitáztunk hanem feltétel rendszerek biztosításáról, amikkel nemhogy gátolják inkább " falaznak" a multiknak.
Rendben, részemről befejeztem.
Hidd el, hogy ismerősi köreimben jobb helyzetben vannak a multiknál foglalkoztatottak, mint a kkv szektorban.
(persze lehet, hogy csak az én "szűk" köreimben van ez így)
"A vita arról szólt valós vagy csak verbális multi ellenesség van -e m.országon ?"
Mi számít bele a multi ellenességbe?
Hozzáteszem, a verbális éppen elég lehet ahhoz, hogy ne jöjjön ide új, meg az ittlévő is meggondolja-e, hogy itt bővít, vagy máshol.
Törölt felhasználó2013. 04. 18. 11:00
#290
Matolcsy György elsõ MNB-elnöki interjújának hatására esni kezdett a forint: az euróval szembeni jegyzések 294,4 körülrõl bõ egy egységgel ugrottak mostanáig. A régiós devizáknál nem látszik érdemi mozgás ma reggel az euróval szemben.
A forint gyengülése mögött az állhat, hogy Matolcsy megerősítette azt a közelmúltbeli jelzést: mindenképpen elérik, hogy azok a bankok, akik nem vesznek részt a magyarországi hitelezésben (hanem csak a kéthetes kötvényen elérhető kamatot "teszik zsebre"), kiszorítják a kéthetes konstrukcióban való pénzelhelyezés lehetőségéből. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor az az érintett bankok számára effektív 100 bázispontos kamatvágással ér fel, hiszen onnantól például a jegybanki O/N betétben kénytelenek majd elhelyezni a pénzt (ami az alapkamatnál 100 bp-tal alacsonyabb), vagy egyéb rövid lejáratú eszközben "pörgetik" a pénzt, leszorítva a rövid pénzpiaci kamatokat. Ez szintén negatív a forint számára.
Már 5% alatt az alapkamat!
2013. április 23. 15:02
Újabb történelmi mélypontra, 4,75%-ra vágta irányadó kamatát mai ülésén a monetáris tanács. A piac számított a 25 bázispontos mérséklésre, sőt, Londonban a merészebb elemzők a fél százalékpontos csökkentést is elképzelhetőnek tartottak - a jegybank azonban kitartott a szokásos ütem mellett.
Itt az indoklás - ezért csökkent a kamat 2013.04.23 15:02A kedvező inflációs és visszafogott növekedési kilátásokkal magyarázza a monetáris tanács a mai kamatcsökkentést. A vállalatokat terhelő adók nem gyűrűznek át az árakon a fogyasztókhoz, mert a kereslet nagyon szűk, és ez útját állja a drágítási szándékoknak - áll a megjelent közleményben. A kilátásokat illetően a végső üzenet a szokásos: ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok. Megállapíthatjuk: az infláció oldaláról rövid távon aligha fenyeget veszély, vagyis csak a globális környezet romlása állíthatja meg a kamatcsökkentési sorozatot.
Újabb mélyponton a kincstárjegyek hozama
2013. április 23. 12:57
A tervezett 50 milliárd forint értékben értékesített ma 3 hónapos lejáratú diszkontkincstárjegyeket az Államadósság Kezelő Központ. Az átlaghozam 4,26%-ra csökkent.
Szép volt Matolcsy!! A számok igazolnak!! Nincs megállás 3,75 %-ig!!!
az infláció sem ér, ezt már kitárgyaltuk, mert a rezsicsökkentés driveolta. majd legközelebb a forintgyengülés fogja, akkor meg majd rekord magas lesz, aztán lehet hajrámatózni
az állampapír hozamok ügyében egyelőre azt javaslom, még pár jegyzést várjunk ki, mondjuk, hogy ne igyunk előre a medve bőrére
1) nem rekord alacsony az infláció
2) a globális pénznyomda ontja a pénzt, ennek köszönhető az alacsony alapkamat.
3) matolcsy nem tud elszámolni a MNYP pénzekkel. az adósság stagnál, közben 2010. októbere óta közel 4000 Mrd Ft nyugdíjpénzt égettek el. ez a GDP közel 14%-a. e nélkül az adósság már a GDP 100 %-a körül lenne.
ilyen államosítást korábban csak rákosi idejében volt. ott is volt egy rövid happy, melldöngetős időszak, csak utána jött bő 40 év szarkutyulás.
a beruházási ráta pl. rekord alacsony szinten van, a II. világháború alatt több lakást építettek, mint manapság. a háború alatt!!!! persze tudom, elmúltnyolcév a bűvszó, ha kínos téma kerül elő. nem ám a jogbiztonság megszűnése, a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, és az ilyen, tündérmesébe illő fogalmak. fektess be pénzt, úgy, hogy még talán odáig se jutsz el, hogy érdemben elkezdd a munkát, máris jön egy törvényi csavar, miszerint megadóztatják az ingatlanod előtti járdát. büntetőadó, ami a normál adó duplája,akkor, ha nincs járda. mindez visszamenőlegesen, 2009-től, akkor is, ha csak 2013-ban kezdtél vállalkozni.
A globális pénznyomda már 2008. vége óta ontja a pénzt mégis Gyurcsán-Bajnia gárda nem tudta produkálni ezeket a számokat. A magánnyugdíj rendszerhez hozzá kellett nyúlni, mert az egy elbaszott rendszer volt csak a hiányt termelte a költségvetésnek csak a pénzügyi szférának volt jó. Ráadásul nem volt igazságos, mert például nekem kötelezően be kellett lépnem nem volt választási legetősegem.
Vannak még problémák amit meg kell oldani iylen a gazdasági növekedés beindítása és a magyar vállakozói réteg megerősítése, de azt tudomásul kell venni, hogy egyszere nem megy minden. Elöször meg kellett menteni az országot a csödtől.
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.