Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Nem siette el, de végül csak aláírta Kövér László házelnök az országgyűlés által kedden elfogadott törvényt, amellyel a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseit titkosítják. Az országgyűlés elnökének a szabály szerint öt napja van rá, hogy szignózza a törvényeket, de általában ez csak formaság. Pénteken írtunk róla, hogy valamiért Kövér László ezúttal halogatja a dolgot. Végül a maximális időkeretet kihasználva vasárnap aláírta a törvényt, ami most Áder János köztársasági elnök elé kerül, akinek szintén öt napja lesz, hogy hitelesítse, vagy az Alkotmánybíróság elé küldje. link
Matolcsy rokona nyerheti meg a Buda-Cash ügyfeleit
Mivel gyakorlatilag senki más nem pályázott a bedőlt Buda-Cash ügyfélállományára, ezért esélyes, hogy végül az a Matolcsy György unokatestvéréhez köthető NHB Növekedési Hitelbankhoz kerül - ezt mondták piaci források a Világgazdaságnak. A Buda-Cash-ben maradt értékapírokra csütörtök délutánig kellett volna pályázni, de a lap értesülése szerint bár más pénzügyi cégek is fontolgatták, végül csak az NHB jelentkezett.
Az NHB Szemerey Tamás, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének a bankja, ami eredetileg az MNB növekedési hitelprogramjának pénzeit osztotta ki, amiből például jutott Matolcsy György fiának is, aki így meg tudott venni egy milliárdos árbevételű bútorgyárat.. de terjeszkedne, így decemberben tagja lett a Budapesti Értéktőzsdének, aminek tavaly óta már az MNB a többségi tulajdonosa.
A Világgazdaság forrásai szerint az, hogy az NBH már december 21-én kereskedelmi jogot szerzett a tőzsdén, azóta viszont egy üzletet sem kötött, arra utal, hogy a Buda-Cash ügyfeleinek értékpapírjaira várt. A brókercég felszámolója több mint 750 fajta értékpapírt, köztük
3,1 milliárd forintnyi állampapírt,
2,4 milliárd forint piaci értékű részvényét, és
2,2 milliárd forintnak megfelelő készpénzt
hirdetett meg, ez volt, ami a Buda-Cash-ből megmaradt. A csomag azonban elég kockázatos, mert a brókercég ügyfelei ezt még kivehetik és áttehetik máshová, ha szeretnék. Ezen kívül azt sem lehet pontosan tudni, hogy az ügyfelek mennyivel tartoznak a Buda-Cash-nek és hogy a jövőben befolyó kamatok, osztalékok és hozamok után mennyit kell majd adóznia és mennyit kell majd különböző peres eljárásokban kifizetnie annak a cégnek, amelyik átveszi a brókercég ügyfeleit. Nem életlen, hogy emiatt végül a tőzsdei kereskedők nem akartak élni ezzel a lehetőséggel.
Február elején írták meg, hogy az MNB saját fegyveres testületet kapott, amellyel testőrként védik Matolcsy Györgyöt. Ehhez például 200 ezer éles lőszert is rendeltek. Harangozó Tamás szocalista képviselő rákérdezett az MNB-nél, hogy erre miért is van szükség. Az MNB ezt írta: A biztonsági kockázatok nemzetközi szintű növekedése (terrorhelyzet, bombafenyegetések, migráció, stb .) miatt, valamint az MNB felügyeleti tevékenységének bővülésével összefüggésben megjelenő új hivatali objektumok őrzésének biztosítása érdekében szükségessé vált az élőerős őrzés-védelemben résztvevő személyi állomány növelése. "
Sellők és Matolcsy-rokonok hada bukkant fel a vizes-vb imázsfilmjének farvizén
Mi a közös egy gyerekeknek készült ausztrál sorozatban, Hosszú Katinkában és Matolcsy György kiterjedt rokonságában? Hát, persze, hogy a 2017-es vizes-vb sokat citált, 55 millió forintba került reklámvideója. link
Kantint is nyithatna a Matolcsy-alapítványok milliárdos cége
A 250 milliárd forint közpénzzel kitömött jegybanki alapítványok vagyonkezelő cége bővítette a tevékenységei listáját.
Tavaly december óta menzát vagy kantint is működtethet a Pallas Athéné Domus Optima Zrt., a cég, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) durván 250 milliárd forint közpénzzel kistafírozott hat jegybanki alapítványa hozott létre tavaly.
A társaság a kiinduló állapot szerint például a pénzügyi vagyon befektetésével, az ingatlanvagyon kezelésével és más szolgáltatásokkal áll az alapítványok rendelkezésére. A cégbírósági nyilvántartás szerint tavaly december végével felvették a tevékenységei közé az egyéb vendéglátást is.
Megkérdeztük a társaságot, milyen céllal csapták hozzá a listához az új tevékenységet, még nem kaptunk választ.
A a Pallas Athéné Domus Optima Zrt.-t 1,2 milliárd forintos alaptőkével hozták létre, és az igazgatóság elnöke Nagy Róza korábbi főigazgató lett, aki tavaly októberig Matolcsy György jegybankelnök jobbkezének számított, majd váratlanul kikerült az MNB-ből.
A cég igazgatóságában benne van Matolcsy rokona, Szemerey Gabriella is, aki az egyik kistafírozott alapítvány, a Pallas Athéné Domus Animae igazgatója.
Saját személyes testőrség védi a jegybankelnököt. Matolcsy korábban többször kért rendőri védelmet, de a miniszterelnök nem engedélyezte. Alapított hát magának egy testőrséget, aminek az élére az ORFK készségesen átvezényelt egy hivatásos állományú rendőrtisztet.
A Népszava értesülései szerint Matolcsy György annyira rettegő típus, hogy 2014-ben személyes testőrséget hozott létre. A jegybankelnök a lap szerint "komolyan irtózik az átlagemberek közelségétől", ezért is záratta be még 2013-ban a Magyar Nemzeti Bank látogatóközpontját. Ezt akkor átmeneti döntésnek nevezték, de két és fél év elteltével még mindig zárva van a látogatóközpont, amire továbbra se adnak magyarázatot.
Matolcsy a rettegése miatt állítólag többször is kérte a miniszterelnököt, hogy kapjon rendőri személyvédelmet, de Orbán nem engedélyezte ezt. Ezért alapíthatta meg 2014 szeptemberében a Magyar Nemzeti Bank az MNB-Biztonsági Zrt.-t, ami 156 dolgozóval, A Zrt. vezetője a korábban Sólyom László köztársasági elnök testőreként is dolgozó Marosán Attila.
Marosán viszont a mai napig aktív rendőrtiszt, ami már elég bonyolulttá teszi a helyzetet. Hivatásos állományúként teljesíthet szolgálatot a rendvédelmi szerven kívül is, ha oda vezénylik. Vele pedig pont ez történt, az ORFK tájékoztatása szerint "Marosány attila vezénylésre került a Magyar Nemzeti Bank Biztonsági Szolgáltatások Zrt. állományába", vagyis
Matolcsy végül csak elérte, hogy rendőri védelmet kapjon.
Törölt felhasználó2016. 02. 03. 14:00
#3324
Matolcsyéknak ki kell adniuk a 250 milliárdból megtolt alapítványaik szerződéseit
Akik követik a Matolcsy György vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Bank eszelős pénzszórását – aminek keretében a jegybank egy cukrászdába tévedt óvodás alaposságával vásárolgatja meg az ország legértékesebb ingatlanjait és műtárgyait –, azokat valószínűleg nagyon érdekli, hogy a jegybankelnök különös közgazdasági hiedelmeit több mint 250 milliárd forintos alaptőkéből propagáló Pallas Athéné alapítványok egészen pontosan mire költik a pénzüket.
Csakhogy ezt az MNB eddig titkolta.
Az alapítványok kuratóriumait vezető Matolcsy Györgyék következetesen azt állították, hogy amit költenek, az technikailag nem közpénz, mivel a százmilliárdok forrása az MNB nyeresége. (Ez egyébként nem csak jogilag, hanem közgazdaságilag sem korrekt érvelés, mivel az MNB nyeresége elsősorban a devizatartalék átértékelődéséből, pontosabban a forint gyengüléséből származik. Tehát véletlenül sem azért, mert a jegybank vezetői jól végeznék a dolgukat.) Erre hivatkozva lényegében ellenőrzés nélkül költötték az alapítványok a közpénzt.
A jövőben viszont nem érvelhetnek ezzel. A Fővárosi Törvényszék most megállapította másodfokon, jogerősen – az MSZP-s Tóth Bertalan közérdekű adatigénylése nyomán –, hogy Matolcsyéknak nincs igaza.
"A bíróság megállapította, hogy amellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagyona nemzeti vagyon, a Magyar Nemzeti Bank közpénzből is gazdálkodik."
– áll az ítélet hatoldalas indoklásában. A bíróság szerint ebben nincs jelentősége annak, hogy a jegybank költségvetése szigorúan véve az államháztartás alrendszerei közé, azaz a költségvetési törvény hatálya alá tartozik-e, vagy gazdálkodásáról saját maga dönt, mivel általában is
minden kizárólagosan állami tulajdonban álló szervezethez az állam által juttatott, vagy oda bármilyen más forrásból beérkező pénzeszköz közpénz.
Továbbá, mivel az MNB közfeladatot ellátó szerv (ez benne van a jegybanktörvényben, 3. § és 4. §), ezért az általa kezelt alapítványok gazdálkodására vonatkozó adatok is közérdekű adatnak minősülnek. Mind az Alaptörvény (39. cikkének 2. bekezdés), mind az infotörvény (3. § 5. pont) alapján.
Ezért aztán, döntött a bíróság, az MNB alapítványának ki kell adnia mindent, amit kértek tőle, azaz:
Az Alapítvány által az alapítványi vagyon felhasználása körében megkötött szerződések tekintetében: (i) a szerződő felek, (ii) a szerződés tárgya, (iii) az ellenszolgáltatás összege, (iv) a szerződéskötés időpontja;
Az alapítványi vagyon felhasználása körében kötött szerződések megkötéséről hozott döntés, a döntésre irányuló előterjesztés/javaslat, jegyzőkönyv a szerződéskötésre vonatkozó döntés megtárgyalásáról.
Fontos az is, hogy a bíróság nem fogadta el Matolcsyék érvelését. Eszerint az alapítvány "az alapító okirata szerint nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, továbbá nem kezel közpénzt, erre való tekintettel a birtokában lévő adatok nem minősülnek közérdekű adatnak.". Azt is kifogásolták Matolcsyék, hogy Tóth "a kiadni kért adatok körét nem kellő pontossággal és határozottsággal jelölte meg, így az alperestől nem várható el, hogy a felperes által kért adatok kiadásáról rendelkezni tudjon". A bíróság az alapítvány érvelésének egyik pontját sem fogadta el.
Két hét, és megismerhetjük az adatokat
Ez az ítélet csak a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány szerződéseire vonatkozik, de Tóth képviselő azt mondta, a napokban várható ítélet a többi négy (Domus Scientiae, Geopolitikai, Domus Concordiae, Domus Mentis), illetve a később indult hatodik alapítvány szerződéseinek ügyében is (Domus Innovationis). De ezek sorsa a mostani ítélet logikája alapján nem lehet kétséges.
Az MNB-nek január 28-tól kezdve 15 napja van, hogy közzétegye az adatokat. De ha tiszteletben tartja a jogrendet, akkor nem kellene ennyit várnia.
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.