Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
-bubu-
-bubu- 2015. 11. 06. 15:55
Előzmény: #3219  -bubu-
#3220
13:06 | Öveket becsatolni! - Jöhet a 326 feletti euró

-bubu-
-bubu- 2015. 11. 06. 15:52
Előzmény: #3218  Törölt felhasználó
#3219
15:25 | 15 éve nem volt ilyen gyenge a forint
Törölt felhasználó 2015. 11. 04. 14:29
Előzmény: #3216  -bubu-
#3218
)))))))))))))))))))
Törölt felhasználó 2015. 11. 04. 14:27
Törölt hozzászólás
#3217
-bubu-
-bubu- 2015. 11. 04. 14:22
Előzmény: #3215  Törölt felhasználó
#3216
link

?)
Törölt felhasználó 2015. 11. 04. 14:00
Előzmény: #3214  Törölt felhasználó
#3215
huf 315
Törölt felhasználó 2015. 10. 29. 10:10
Előzmény: #3213  Törölt felhasználó
#3214
Luxusingatlanból sosem elég - Ismét bevásároltak Matolcsyék
2015. október 29. 10:06


Több mint 7 milliárd forintért vásároltak újabb ingatlanokat a jegybanki alapítványok - értesült az RTL Klub Házon kívül című műsora. A főleg az unortodox közgazdasági tanok népszerűsítésére létrehozott Pallas Athéné Alapítványok két budapesti ingatlant vettek meg, valamint egy kecskeméti hotelt, ahol a diákok rekreációjáról is gondoskodni akarnak.
link
Törölt felhasználó 2015. 09. 25. 18:01
Előzmény: #3211  Törölt felhasználó
#3213
A jegybank felügyelőbizottsága vizsgálja az MNB ingatlanvásárlásainak jogszerűségét

Ülésezett pénteken a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága. A fideszes Papcsák Ferenc képviselő által elnökölt testület úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az MNB által megvásárolt ingatlanokkal, és a jegybanki alapítványok létrehozatalának jogszerűségével kapcsolatban.
Az MNB az elmúlt hónapokban vett kastélyt, budai villákat és iszonyatosan drága fővárosi irodaházat is. Ezekre több milliárd forintot költött el. De a felügyelőbizottság a nemcsak ezekről, hanem a Pallas Athéné alapítványok létrehozatalának körülményeiről is többet szeretne tudni. A Pallas Athéné alapítványokat főleg kutatási és oktatási céllal hozta létre az MNB, de van egy másik céljuk is: unorthodox módon finanszírozzák az államot.

A felügyelőbizottság a vizsgálata eredményeiről tájékoztatód ad majd ki.

Papcsák Ferenc, a bizottság elnöke szerint amúgy eredményes az MNB első féléves gazdálkodása, és azt is mondta, hogy az első félév nyeresége alapján látszik, hogy az egész éves gazdálkodás eredményes lesz.
link
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2015. 09. 24. 17:59
Előzmény: #3209  Bekre_Pal
#3212
csubinger, gyere és mesélj

tegnap óta estünk majdnem 3%-ot, mit csinált már megint a szerelmed?
Törölt felhasználó 2015. 09. 18. 11:14
Előzmény: #3204  Törölt felhasználó
#3211
Rokonát és bizalmasait rakta Matolcsy az új, 7,2 milliárdos ingatlankezelőbe
link
signal2
signal2 2015. 08. 27. 09:57
#3210
link

" Magyar Nemzeti Bank (MNB) minden korábbinál több eszközt bevetve igyekszik elérni céljait, amelyek már nem kizárólag az infláció kordában tartásáról szólnak. Sőt! A jegybank valójában gyengébb forintot és tartósan alacsony kamatszintet szeretne, mindezt úgy, hogy lehetőleg ne a külföldiek, hanem a magyarok finanszírozzák az államadósságot és mindeközben az MNB is nyereségesen működjön. Eddig gyakorlatilag minden áhított cél teljesült, de az egyre erőteljesebb kézi vezérlés sok kockázatot is hordoz magában."
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2015. 08. 26. 23:33
Előzmény: #3199  Bekre_Pal
#3209
lassan kezdem remélni, hogy marad a 310-320

csubiláj holvan vajon?
upgrayeddAKS
upgrayeddAKS 2015. 08. 24. 16:35
Előzmény: #3197  Törölt felhasználó
#3208
"Mint azt a lap az Opten cégadatbázisa alapján kiderítette, a Wakefield tulajdonosa egy Brit Virgin-szigetekre bejegyzett cég, a Hogarth Management Ltd., így az MNB alapítványa egy offshore hátterű cégtől vette a luxusingatlant."

Nincs itt semmi látnivaló, el lehet tolni a biciklit, emberek! :)
A letelepedési kötvényeket sem offshore cégeken keresztül értékesítik, a kurmány nem tűri az offshore szerencselovagokat :)
upgrayeddAKS
upgrayeddAKS 2015. 08. 24. 16:31
Előzmény: #3204  Törölt felhasználó
#3207
"232 milliót költött arra, hogy a főleg jegybanki alkalmazottakból álló tisztségviselőknek tiszteletdíjat fizessen"

Na, pl. ez totál felesleges pénzkidobás. Fél év alatt pár majomnak ebből nagyon sok banánt lehetett volna venni, és nem vagyok biztos benne, hogy akiknek kifizették ezt a sok pénzt, jobbak, másak, különbek, stb. a majmoknál. :)
upgrayeddAKS
upgrayeddAKS 2015. 08. 24. 16:27
Előzmény: #3204  Törölt felhasználó
#3206
"De ami ennél is durvább, hogy az alapítványok eddig
összesen 146 milliárd forintért vettek államkötvényeket."

Szerintem meg pont az a durva, hogy csak 146-ért vettek állampapírt. A többi nagy része elfolyt. Az állampapír (bár nem okés, hogy az MNB fű alatt finanszírozza az ÁHT hiányát, de ezt legalább eddig is lehetett tudni) legalább megvan, nem tűnik el (hacsak nem marcsibrókernél vették ill. Q.-os számlán tartják :) de csak nem...).
Drian875
Drian875 2015. 08. 24. 10:41
Előzmény: #3204  Törölt felhasználó
#3205
A jegybank nem vehet állampapirt, a Templeton meg fű alatt vonul ki...
Törölt felhasználó 2015. 08. 24. 10:33
Előzmény: #3203  Törölt felhasználó
#3204
Jó nagyot cselez az MNB az alapítványaival
Még egy milliárdos villát vett az MNB
MNB: Ezt nem mi csináljuk, csak az alapítványaink

Matolcsyék alapítványai tízmilliárdos értékben veszik a magyar állampapírt
Matolcsy ezért vesz luxusingatlanokat
Alig költöttek hallgatók és kutatót támogatására, vagy egyéb oktatási tevékenységre az MNB Pallas Athéné alapítványai, viszont eszméletlen sok pénzt költöttek államkötvényekre - ez derül ki a hat alapítvány beszámolóiból, amikről a Népszabadság ír.

A hat alapítvány összesen 220.3 milliárd forint vagyont kezel a lapban megjelent grafikon szerint, ezek közül az az öt, aminek a tevékenységéről vannak adatok
oktatásra és tudományos támogatásra csak 261 millió forintot költött.

Ez összesen 95 hallgató vagy kutató támogatására volt elég, hogy azok tanulmányutakra vagy konferenciára mehessenek vagy tudományos cikkeket írhassanak. Pedig elvileg pont arra jöttek létre, hogy támogassák a hazai közgazdaságtan oktatást.
Ehhez képest összesen eddig 16 milliárd forintból vásároltak villákat egyéb luxusépületeket. De ami ennél is durvább, hogy az alapítványok eddig
összesen 146 milliárd forintért vettek államkötvényeket.

Ez egyrészt azért durva, mert egy oktatási alapítványnak nem kellene a vagyonának 66 százalékát az állam hitelezésére költeni, másrészt pedig azért, mert így az MNB gyakorlatilag megkerüli azt a szabályt, hogy ő maga nem finanszírozhatja a költségvetést azzal, hogy kölcsön adja a pénzét az államnak.

Az állam mellett a saját dolgozóikkal is nagyon jól bánnak az alapítványok. A Pallas Athéné Domus Animé alapítvány például - amit a lap szerint Matolcsy maga vezet - 26,6 millió forintot költött az összesen 2,3 darab dolgozójának bérére, az összes alapítvány pedig összesen 232 milliót költött arra, hogy a főleg jegybanki alkalmazottakból álló tisztségviselőknek tiszteletdíjat fizessen.
Törölt felhasználó 2015. 08. 14. 10:30
Előzmény: #3202  Törölt felhasználó
#3203
ÉPÜL AZ EGYSZINTŰ BANKRENDSZER, AVAGY PÉNZÜGYI ELNYOMÁS MAGYAR MÓDRA
2015. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK | 09:20 | HANGYA
Ahogy azt az A lap augusztusi számában kifejtem, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt másfél évben bevetett arzenállal támogatva igyekszik csökkenteni a magyar gazdaság devizakockázatát, ugyanakkor egyre nagyobb kamatkockázatot vállal magára. A múlt heti sikeres tízéves kamatswap tender pedig egy újabb lépés afelé, hogy a hazai gazdaságpolitika a bankrendszert egyszintűvé és a kereskedelmi bankokat egyszerű ügynökként működő közművekké degradálja. Eközben a piacinál vonzóbb feltételű lakossági állampapírok értékesítésével az állam az MNB-vel karöltve a pénzügyi elnyomásnak egy sajátos változatát hajtja végre: minden szektorban igyekeznek a megtakarításokat az állampapír-befektetések irányába terelni.

A szakirodalomban pénzügyi elnyomásnak (financial repression) általában azt a helyzetet nevezik, amikor a szabályozás (monetáris politika) az állampapírok és/vagy a deviza keresletét valamilyen eszközzel torzítja, eltéríti a piaci tényezők által vezérelttől, ezáltal rákényszerítve a piaci szereplőket az állampapírok és/vagy a hazai deviza megvételére. A cél az, hogy a megtakarítással rendelkezőktől elvegyenek valamennyit, azaz a hitelezőktől az adósok (jellemzően az állam) irányába vagyont csoportosítsanak át. Ehhez az a szabályozó számos eszközzel élhet, amelyek jellemzően büntető jellegűek, azaz valamilyen módon ellenérdekeltté teszik a piaci szereplőket az állampapíroktól (és/vagy hazai devizától) eltérő befektetésben.

A tavalyi és idei monetáris politikai intézkedések sorozata arra utal, hogy a pénzügyi elnyomás egy sajátos változatát figyelhetjük meg Magyarországon. Amíg az állam egyik kezében bunkósbottal ütlegel (a pénzügyi szektort, ezáltal közvetve a megtakarítókat sújtó szektoradók; hatalmasra emelt BEVA-díjak; egyre alacsonyabb alapkamat korlátozott hozzáférésű jegybanki betétlekötéssel), addig a másik kezével simogatja a megtakarítókat (piacinál kedvezőbb feltételű lakossági állampapírok drága módon történő értékesítése; bankok plusz kamattal való ösztönzése állampapírok vásárlására). A múlt heti sikeres tízéves kamatswap tenderen például a piaci feltételekhez képest a jegybank éves 45 bázispontos ajándékot adott azoknak a bankoknak, akik hajlandóak voltak tíz évre kamatcsere ügyleteket kötni vele.

Az ötéves jegybanki kamatswap tendereken elfogadott mennyiségek (milliárd forint), valamint a piaci szintek fölötti ösztönző kamat (%pont, zöld vonal, jobb tengely) alakulása

Forrás: MNB
Forrás: MNB

A kamatswap tenderek célja lényegében az, hogy a kereskedelmi bankok hosszú állampapírokat vásároljanak a piacon és ehhez az MNB egy kamatcsere ügyletet ajánl fel, amelynek segítségével a bankok az állampapírok fix hozamát változóra cserélhetik. A legutóbbi tenderen például a nyertes bankok az állampapír + kamatswap kombinációval egy tízéves futamidejű, 6 hónapos BUBOR + 100 bázispontot fizető befektetést tudtak eszközölni. A BUBOR jelenleg körülbelül 50 bázisponttal magasabb a hasonló futamidejű diszkontkincstárjegyek hozamánál. Így tehát a kereskedelmi bankok a jelenlegi helyzetben az átlagos forrásköltségüknél egy körülbelül éves 150 bázisponttal magasabb, lényegében kockázatmentes befektetési lehetőséghez jutottak. Ez nem kiemelkedő kamatmarzs, de lényegében nincs vele se munka, se költség, se kockázat. Ehhez képest a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében nagyjából 200 bázispontos kamatmarzsra lehet számítani, azzal ugyanakkor munka és kockázat is több van. Ennél érdemben nagyobb marzs eléréséhez már csak jóval költségesebb úton (lakossági hitelek) és/vagy kockázatosabb hitelkihelyezéssel (vállalati hitelek) van lehetőség.

Ezek után nem meglepő, ahogyan azt legutóbbi bejegyzésében Citadella kolléga is írta, hogy nem is nő a bankrendszer hitelállománya. Egyszerűen nem éri meg hitelezni. Ehhez képest a jegybank statisztikái szerint a hazai bankrendszer 2014 áprilisa óta 1400 milliárd forinttal növelte államkötvény állományát (ezzel szemben 900 milliárd forinttal csökkent a diszkontkincstárjegy állománya), amihez összesen 840 milliárd forintnyi kamatswap ügyletet kötött az MNB-vel.

A kereskedelmi bankszektor tehát az MNB ügynökhálózata lett. Egyrészről betétet gyűjt, amiből hosszabb futamidejű állampapírokat vásárol, amihez a jegybank ösztönzőt nyújt. Másrészt az NHP formájában a jegybanktól kapott ingyen forrást helyezi ki a kiírás alapján arra jogosult igénylő vállalatoknak. Végül pedig egyre nagyobb mértékben értékesít szép jutalékért cserében (amit az állam fizet) lakossági állampapírokat. Egyre több feladat kerül tehát a központi bankhoz, és bár a jegybank hivatalosan a kereskedelmi bankokkal áll kapcsolatban, azok valójában egyre inkább csak értékesítői, ügynöki szerepet töltenek be. Épül az egyszintű bankrendszer.

Az eredmények első ránézésre nem tűnnek rossznak. Az államadósság egyre nagyobb részét finanszírozzák belföldi szereplők. Az államadósság kamatköltsége csökken. Az államadósság futamideje nő. A folyamatok mögé pillantva azért már nem ennyire egyértelmű a kép.

Valóban nő a belföldi szereplők államadósság finanszírozásában betöltött szerepe, de ez a hatalmas hazai megtakarítási többletnek köszönhetően gyakorlatilag nem is lehetne másképp. Ez tehát alapvetően az adósságleépítés (delevaraging) következménye.
Az államadósság kamatköltsége valóban csökken, de nem egyértelmű, hogy ebből mennyi köszönhető a globálisan alacsony kamatkörnyezetnek, valamint a rekord alacsony inflációnak. Valószínűleg a háztartások kisebb kamattal is megvennék a lakossági állampapírokat és az értékesítés költségein is lehetne faragni. Nem is beszélve arról, hogy nem minden költség jelenik meg a kamatkiadások között, így például az MNB által a bankoknak a kamatswapok keretében nyújtott ösztönző sem.
Bár látszólag nő a magyar államadósság futamideje, de ha korrigálunk az MNB által nyújtott kamatswap ügyletekkel (ahol a jegybank, azaz végeredményben az állam változó kamatot fizet), akkor nem ennyire egyértelmű a trend. Akkor pedig pláne nem, ha figyelembe vesszük, hogy az MNB az NHP keretében már több mint 1500 milliárd forintnyi hitel esetében kötelezte el magát 10 évre nulla kamatozással. A jegybank és az állam lényegében egyre több csatornán keresztül vállalja fel a kamatkockázatot. Idővel egyre fájdalmasabb lesz a kamatemelés, pedig egyszer biztosan szükség lesz rá. (Lásd erről az A lap augusztusi számában megjelenő Akcióban az MNB című írást, amely augusztus 23-án az alapblogon is megjelenik.)
Végül pedig valami azt súgja, hogy hosszú távon nem működnek azok a rendszerek, ahol a piaci versenyt (akár a szereplők motivációjának megváltoztatásán keresztül is) korlátozzák, torzítják. Az állam és a jegybank a jelenlegi intézkedéssel kiszorítja a piaci szereplőket, ráadásul nem szektorsemleges módon. Ez pedig mind a pénzügyi közvetítő rendszert (hitelezés hiánya), mind pedig a magánszektort (beruházás, kockázatos befektetés kerülése) arra ösztönzi, hogy kerülje a kockázatot. A monetáris politikában és az államadósság finanszírozásában is megfigyelhető a folyamatos centralizáció, a piaci folyamatokba való egyre intenzívebb beavatkozás. A történelmi tapasztalatok alapján (amelyből Magyarországnak is bőven kijutott) nem ez a jó irány…

link
Törölt felhasználó 2015. 08. 12. 10:50
Előzmény: #3200  Törölt felhasználó
#3202
10:27 | Hirtelen megütötték a forintot is
még több mona lisa matlcsnak ))
signal2
signal2 2015. 08. 11. 15:32
Előzmény: #3200  Törölt felhasználó
#3201
ez a "(sicc)" micsoda?
latinul az "így" = "sic"...

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek