Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Kedves Bandzsa Gyugyu! Köszönjük szépen ezt a rekord gyenge forintot. Úgy tűnik benneteket az MNB-n belül ez nagyon nem érdekel, talán újra azon töritek a fejeteket hogy vajon milyen festményt, szobrot, szőnyeget vásároljatok. Óriási szívességet tennétek az Országnak ha végre eltakarodnátok oda ahova gondolom, és valahol a szűk családotokon belül próbálnátok meg előadni magatokat a dübörgő gazdaságról, a kanyarban előzésről és a többi agyament baromságról.
Majd visszajonnek erdemi kamatemelest kovetoen. Valoszinuleg a modellek azt hoztak ki, hogy par het mulva olyan lesz az emeles, hogy az azt koveto erosodesbe mar erdemes lesz beszallni, olyan lesz a hozamgorbe rovid oldala. Parhuzamosan, akar a BUX is kiesheti magat annyira, hogy meg annal is jobb hozamot lehet osszeszedni. Vagy ki tudja, lehet, hogy olyan kockazatosnak latjak a regiot-orszagot, hogy inkabb most teljes elkerules. Hamarosan kiderul.
esti megnyugvás, ja nem
Jaques FOS-rint 368.415 +5.255
+1.45%
horvát kuna 7.5128
+0.0028
+0.04%
román lei 4.9498 +0.0054
+0.11% cseh korona 25.4385 +0.1645
+0.65% lengyel zlotyi 4.6965 +0.0319
+0.68% ukrán hrivnya 30.0203 -0.1294
-0.43% dél afrikai rand 17.8118
+0.0391
+0.22% indonéz rúpia 83.9395
-0.3735
-0.44% bulgár leva 1.9559 +0.0009
+0.05%
MSZP: az MNB Magyarország érdekeit szolgálja, ne a Matolcsy-család baráti körének gazdagodását! . A párt felszólítja Matolcsyt, hogy foglalkozzon inkább a magyar gazdasággal. . Az ellenzéki párt úgy véli, Matolcsy György kinevezése óta mindent megtett azért, hogy "az MNB pénzét szétszórja a fideszes haverok között. . Az MSZP felszólítja az MNB elnökét, hogy vessen véget a felelőtlen és korrupciógyanús pénzszórásnak. Azt írják, Matolcsy Györgynek nem az a feladata, hogy "családi kifizetőhelyként működtesse az MNB-t, hanem az, hogy jegybank-elnökként foglalkozzon a rekord magas infláció és államadósság, valamint a mélyrepülésben lévő forintárfolyam ügyével" . https://168.hu/itthon/mszp-az-mnb-magyarorszag-erdekeit-szolgalja-ne-a-matolcsy-csalad-barati-korenek-gazdagodasat-219370
A nyomdai MÁP Plusz indulásának második évfordulója alkalmából új, elegáns megjelenéssel még vonzóbbá tette a lakosság számára a nyomtatott változatot. A hat különböző névértéken megvásárolható állampapírt izgalmas színviláguk, valamint a magyar történelem nagy alakjai és szimbólumai is különlegessé teszik - jelentette be az adósságkezelő. . https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/map-allampapir-akk-posta.739461.html
Nem hiszem el,hogy nem látják,hogy a 15-30 bázispontos emelés semmire se elég. Persze megvárták amíg kialakul a mostani helyzet, mintha nem tudnák,hogy választás jön.. . A kormány pénzszórása is egy nagy baklövés.
Decemberben jön újabb 30 bp, majd januártól jön a likviditásszűkítés. Én most inkábjb azt látom, hogy a tőke távozik az országból. Amiról most nem az MNB tehet, hanem a kormány, a piac- és jogállamellenes intézkedéseivel, illetve a járánykezelési semmittevésével.
A kakadu csak utazgat összevissza meg elajándékozza a drágán megvett vakcinákat. Már elmehetne ez is dolgozni, amit eddig csinált azzal nem megyünk semmire. Kifizetődő mindenhol képviseletet fenntartani, valahol több is van... . Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a legnagyobb, itt nálunk működő vállalatok is bíztak bennünk, lojálisak maradtak Magyarországhoz, és kihasználva Európa egyik legjobb beruházási környezetét, . Kivi lennék ha 250 forint lenne az euró meg európai bérek akkor hányan bíznának bennünk....
ráadásul 1db 10 %-os FOSrint romlásnál havi 10 %-al kevesebbet kell elutalnia, hogy a madzsár rabszolga megkapja az adott FOSrintját, ami azt jelenti, hogy 10. hónapnál már egy havi bért megspórolt. 1100 euró havi bér 300FOSrintjával 330.000 FOSrint 1000 euró havi bér 330 FOSrintjával 330.000 FOSrint itt már elég volt 100 EURral kevesebbet utalniuk közben ugye bejöttek a BBÉÉRRRROOBBBBAANNÁÁSSOOKK mondjuk 10% 330.000+10%=363.000 és kb 1 hónappal később már mentünk is 360 fölé tavaly2020ban 363.000/360= 1008,33 így a bérrobbanás ellenére is elég volt ennyit utalniuk és a jó az, hogy egyre több FOSrintot keresünk, ami egyre kevesebbet ér és a külföldi multi évről évre ugyanannyi eurót fizet az emberének , de van hogy kevesebbet kb a 2020as bér 363000 1008EUR a 2019es bér 330000 1000 a 2018as bér 330000 1100 ORV bán és malopcsy nem keveset spórolt a multiknak, biztos kaptak ezért valamit
Dumának,ködösítésnek nagyon jó.Ha egy napot dolgozott volna ,akár kutatás-fejlesztésben,akár termelésben,nem mondana ekkora baromságot.Csak össze kell hasonlítani az anyaország irodai bérleti díját a hazai bérleti díjakkal.Nem beszélve a bérekről és költségeiről.A KF szektor magyarjai,akik itthon maradtak igen képzettek,nyelvet beszélnek és van önálló véleményük,kreatívak.Az ide települőknél ezek alapkövetelmények,erre találnak is munkaerőt,a kinti bér feléért.Mérnöki munkáért simán fizetnek normál esetben nettó 4-7 ezer,kiemelt minősítésűért 7-11 ezer eurót az anyaországban.Melyik cég fizeti ki itthon ezeknek a béreknek felét?Az irodabérlet és a rezsi is egész baráti árakat tesz ki,mivel a forint/euró árfolyam is igen baráti -nekik-. Szóval bla-bla-bla a köbön .Igaz munka kultúrát a náluk dolgozók tanulnak,ami ha hasznosítják igen nagy érték.
A külföldi ingatlanbefektetéshez vagy építéséhez jól jönne a forinterősödés. . Az MNB-nek a kiugró nyeresége kizárólag a devizaárfolyamon elkönyvelt nyereségnek volt köszönheti. Az is nagy kérdés,hogy ezt mivel akarja kiváltani...?"Ha ugyanis levonjuk az árfolyameredményt, akkor 2016 óta a legalacsonyabb lenne a jegybank profitja." . 2020-ban mintegy 5900 milliárd forintnyi többletforrás jelent meg a magyar gazdaságban. Ez az idei évben – az aktuális, 250 milliárd forintos osztalékbefizetésről szóló döntést is figyelembevéve – további 2175 milliárd forinttal emelkedett. -- Ha elapad az árfolyamnyereség akkor majd jönni fognak az alap problémák. Már alapból hihetetlen sok ember dolgozik a Nemzeti bankban. . Az se vezet sehova,hogy állandóan mínuszos a költségvetés. Februárban meg jön a 13. havi nyugdíj is.
Igen, én is a kissé erősebb Ft mellett vagyok. A likviditásszűskítésnek szerintem lesz eredménye. 2 megjegyzés: A kormány jelenleg az MNB-vel szemben cselekszik, mivel forintot önt a piacra, és keresletet élénkít. Ez összességében rontja az ország megítélését, és rontja mindkét fél intézkedéseinke hatékonyságát. Az MNB valószínűleg veszteségbe fordul, amit majd az államháztartásnak kell kipótolnia a jövőben. A Ft erősödésen is bukni fog, és a kamatemelkedésen is, mivel swap ügyletekkel magára vállalta a kamatemelés kockázatát a bankoktól. Elég borúsnak látom a költségvetés kilátásait, a választások után megítélésem szerint jön az azonnali kiigazítás, mint 2006-ban. Teljesen mindegy, ki lesz kormányon.
Szijjártó Péter: A nemzetközi tőke nem "összeszerelő üzemként" tekint Magyarországra . A nemzetközi tőke már egyáltalán nem "összeszerelő üzemként" tekint Magyarországra, ahogy azt egyesek láttatni szeretnék. Ezt az is bizonyítja, hogy a multinacionális vállalatok sorra hozzák létre a magas hozzáadott értékkel bíró, kutatás-fejlesztésre alapuló egységeiket az országban - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. . https://www.origo.hu/gazdasag/20211118-szijjarto-beruhazas-kutatasfejlesztes.html?utm_source=hirkereso&utm_medium=referral&utm_campaign=hiraggregator . Akkor meg lehetne próbálni az erősebb forintot.
Megszúnteti a likviditást biztosító eszközeit, és helyette likviditást lekötő eszközöket vezet be. Ahogy januártől ez is lesz, kedden nyilatkozták. Magyarul csökkentik a forint kínálatot.
lehet nagy az izzadtságszag az mnb gépházában, tekergeti a potenciómétereket a kancsesz, de vajon tudja mit csinál? vajon jól LÁT a pályán? az eredményből kiindulva nem annyira
ezek
nem a féket nyomják csak azt mondják rákapcsolták a nitrót a 2 lábbal
nyomott gázpedálra és bekapcsolják a mellék sugárhajtóművet is, miközben
kidobják a fékezőernyőt, amit a sugárhajtómű egy pillanat alatt eléget.
A tanácstalanság , gyengeség jól látható, csak ímmel-ámmal akarnak emelni. Szerintem itt végleg el lehetne engedni a nulla közeli alapkamatot, ami sose volt reális. - Kifizetődőbb lenne ha ráfeküdnének az euró bevezetésére, ehhez komoly pénzt is kapna az ország az Eu-tól.
én attól tartok, h a mostani "erősödés" is ennek szól 363,260 utána meg fellövik az égbe. hirtelen a semmire csak mi erősödünk csehek románok horvátok nem, pedig mindig mink vagyunk erősen alulteljesítők
Ma sem fogunk unatkozni, hiszen a jegybank egyhetes betéti tendere miatt most jön csak az igazi kamatdöntés, ami ismét megmozgathatja az árfolyamot. . Várhatóan a mai egyhetes betéti tenderen a 2,1%-os alapkamat felett fogad majd be ajánlatokat az MNB, ezzel az effektív kamat tovább emelkedik. . Ha 2,1% LESZ AZ EGYHETES KAMAT IS, AKKOR AZ SZINTE BIZTOSAN CSALÓDÁST JELENTENE A PIAC SZÁMÁRA ÉS AKÁR ISMÉT GYENGÜLÉS FELÉ MOZDULHATNA A FORINT. . Mindez délben derül majd ki, amikor közzéteszi a tender meghirdetését az MNB. . https://www.portfolio.hu/deviza/20211118/enyhult-a-nyomas-a-forinton-de-ma-jon-csak-az-igazi-kamatdontes-511414#
"A látszat, mint oly gyakran, most is csal. A látszat az, hogy
inkonzisztens a fiskális és a monetáris politika. A felszínen úgy tűnik,
mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel
szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján.
Ezért nincs is ellentmondás, koherenciazavar a gazdaságpolitika
alrendszereinek működésében. Mind a fiskális, mind pedig a monetáris
politika egy irányba húz, vitathatatlanul ismét prociklikus. Ha nem is
teljesen egyenlő mértékben, de évek óta egymással a legnagyobb
összhangban fűtik a belföldi keresletet és az inflációt." https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211118/suranyi-gyorgy-latszat-es-valosag-511168
A vártnak megfelelően 30 bázisponttal 2,1%-ra emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa. . A kamatdöntés bejelentése után a forint szinte azonnal gyengülésnek indult az euróval szemben, hirtelen 366 fölé ugrott a jegyzés. . Délután háromkor érkezik a Monetáris Tanács szokásos közleménye, illetve háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás alelnök a döntés hátteréről.
Azt írja a cikkében a jegybank elnöke, már most is a legszarabbul teljesítő országok között vagyunk dobogós helyen, de ha a kormány nem áll le azonnal a felesleges presztízsberuházásokkal, nagyon rá fogunk faragni. Hát ezt igazán örömmel hallom, de talán ideje lenne eldönteni, hogy akkor baromira jól teljesítünk, és ezért lehet nyugdíjprémiumot osztani, adót visszatéríteni, vagy egyszerűen marhára kell a kormánynak jövőre a győzelem, amiért minden áldozatra képes? Mert ha a második esetről van szó, akkor akár új kormány lesz, akár ez marad, mindenképpen ráfázunk. Egyébként valahogy nem tudok hinni abban, hogy Matolcsy György Orbán Viktor tudta és beleegyezése nélkül irkálhat cikkeket a Magyar Nemzetbe. Úgy vélem, szokás szerint ki vannak osztva a szerepek, a jegybank elnöke egyáltalán nem megy szembe a kormánnyal, csupán előadja azt, ami rá van kiosztva. Egyrészt el kell kezdeni a társadalom felkészítését arra, hogy nem lesz tartható a gazdaságpolitika, a választás után módosítani kell. Másrészt azt sem árt demonstrálni, hogy annyira de nagyon független a kormánytól a Magyar Nemzeti Bank, és annak az elnöke, hogy még ezt is megteheti, beszólhat a kormánynak. Gyönyörű előadás, de tényleg! Lehet megtapsolni.
Tavaly 40 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt ingatlant, a magyar vevők helytálltak . Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: “A saját adataink szerint németországi érdeklődők száma 2021-ben 5 százalékkal nőtt, a többi országot nézve Hollandiából 15 százalékkal, Lengyelországból 33, Kínából pedig 26 százalékkal több érdeklődés érkezett az ingatlan.com-on meghirdetett ingatlanokra. Az Egyesült Királyságból jövő kereslet viszont drasztikusan, 24 százalékkal csökkent, részben a járvány miatti óvatosság, valamint a brexit hatása miatt, hiszen az ottani vásárlók már EU-n kívülinek számítanak. Szintén csökkent az orosz és izraeli érdeklődők száma, ami a járványhatással magyarázható. A szakember hozzáfűzte: Összességében a külföldiek által támasztott kereslet az idén sem tért vissza a pandémiát megelőző, 2019-es szintre, amikor a külföldi vevők az összes adásvétel 5 százalékában vettek részt. . https://profitline.hu/tavaly-40-szazalekkal-kevesebb-kulfoldi-vasarolt-ingatlant-a-magyar-vevok-helytalltak-429198
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.