Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
1000 milliárd forint fölé ugrik jövőre a magyar honvédelmi költségvetés. . Az idei honvédelmi költségvetés 778 milliárd forint volt, a jövő évi 1003 milliárd forint 28,9%-os nominális emelést jelent. . https://www.portfolio.hu/global/20210510/1000-milliard-forint-fole-ugrik-jovore-a-magyar-honvedelmi-koltsegvetes-482458 . Ide is öntik a pénzt és így akarnak nullás költségvetést. Valamikor biztos elérünk oda, csak addigra nem lesz forint. . Nem ártana azon is gondolkodni,hogy mi lesz 2028-után amikor nettó befizetők leszünk? Több milliárd eurót kell majd befizetni, 7-8 év múlva már nem lesz elég a nullás költségvetés se.
Vagyis, a kormány a saját hibájából lehívni nem tudott vissza nem térítendő támogatást hitelfelvétellel pótolja. Teszi ezt azért, hogy a folyó évi költségvetés finanszírozható maradjon. . Ez önmagában a kormánypolitika totális csődje.
Mindezek nyomán most ott tartunk, hogy se a 3400, se a 2500 milliárd nem jön Magyarországra. . Csakhogy a hét elején az Államadósság-kezelő Központ (ÁAK) bejelentette, hogy az eddigi 644 milliárd forint értékű devizakötvény-kibocsátási keretet 1600 milliárddal megemeli. Tavaly év végén már felvettünk körülbelül 900 milliárd forint értékű euróhitelt, és úton van további 230 milliárdnyi forintkötvény kibocsátása is. Mi több, az új devizakötvény-kibocsátás bevallott célja az ÁAK közleménye szerint a helyreállítási alaptól korábban várt „előleg kifizetésének esetleges csúszása miatt szükséges áthidaló forrásbevonás, egyes 2021-es évi kormányzati kiadások, valamint a 2022-es költségvetési hiány részbeni előfinanszírozása céljából”. . A Paks2 se lesz olcsó, vagy 10 milliárd euró hitelt akarnak felvenni, a teljes beruházás költség valahol 12,5 milliárd euró lesz. . A Belgrád - Budapest vasútvonal is pénzkidobás lesz, A gigaprojekt 700 milliárd forintba kerül, ennek 85 százalékát kínai hitelből finanszírozza az Orbán-kormány. . https://hvg.hu/gazdasag/20210817_budapest_belgrad_vasutvonal_epitesi_engedelyezesi_eljarasa - A kb. 500 milliárd forintos Fudan beruházás se fog a közeljövőben megtérülni, ez is egy elkapkodott buta döntés. . Nincs ember aki a mostani államadósságot visszafizetné, de azért is kellenek az euró milliárdos hitelek.
Sajnos az ilyen pofonegyszerű dolgokat kellene mind szélesebb körben ismertetni, hogy a sok-- sok közgazdász sokkoló dumáját helyett ezt is megismerhessék!
Orbán vargabetűi az uniós segélyalap, (2500 milliárd vissza nem térítendő, 3400 milliárd hitelrész) teljes visszautasításától, a csak az ingyenrész elfogadásán, majd a teljesre igényt tartáson át, a brutális összegű devizapiaci hitelfelvételig. . "... a kevesebb mint egy év alatt felvett és felvenni készült hitel összege nagyságrendileg ugyanannyi, mint a helyreállítási alap hitelrésze lett volna, csak éppen kedvezőtlenebb kondíciókkal.
A Paks 2-höz kapcsolódó orosz,
a Belgrád–Budapest-vasútvonalhoz felvett kínai és
a Fudan-beruházáshoz betervezett szintén kínai állami hitelt most nagyvonalúan nem is számolom. Az Orbán-rezsimnek ebből láthatóan a világon semmi baja nincs a hitelfelvétellel, ha a befolyó pénzt a saját céljaira használhatja fel.
ismét lendületben az ország!! eur/
czk 25.3340 +0.0230
+0.09%
pln 4.5794
+0.0194
+0.43% a lengyelek igyekeznek, de a nyomunkba sem érnek!! FOSrint
351.160 +2.570
+0.74% RON 4.9478
+0.0032
+0.06% try 9.9919
+0.0373
+0.37% HRK 7.5050 +0.0230
+0.31% uah 31.3742
-0.0881
-0.28% Ki teljesít a leggyengébben ismét? (netán a legnagyobb banánállam a legkorruptabb helytartókkal?)
Jó ötlet! Ezt tudta volna meg az UNIO! Igy utólag, de jó lett volna! Igaz, nem vagyok Papp József sem. Az UNIO tudja kiknek és mire ad pénzt! Ezt egy pillanatig nem vonnám kétségbe!
Mi lett volna, ha az összes uniós támogatást az államadósság törlesztésére fordítjuk? - (Papp József a Corvinus Egyetem nyugdíjas oktatója. A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.) . Már 2009-ben felvetettem, sokkal helyesebb volna, ha az uniós forrásokat az újonnan csatlakozott országok a maastrichti kritériumok teljesítésére – leginkább az államadósság törlesztésére – fordíthatnák ahelyett, hogy hatékonyságra képtelen, politikaközeli vállalkozásokat hizlalnának fel belőlük. . Sokkoló volt számomra az, amikor először jöttem rá arra, hogy miközben évente ezer milliárd forintot meghaladó uniós forrás áramlik be az országba, ugyanekkora nagyságrendben – az államadósság kamata formájában – dobunk ki pénzt az ablakon. . Ezek után nézzük meg, hogy milyen következményekkel járt volna, ha az elmúlt 17 évben az uniós támogatásokból az államadósságot törlesztettük volna! . A táblázatból látható, hogy tényleg majdnem forintra egyezően annyi uniós forrás (19 455 milliárd forint) érkezett a csatlakozás óta eltelt 17 évben, mint amennyit ezen időszak alatt kamatokra költöttünk (18 996 milliárd forint). . Vagyis valójában új forrás lényegében nem keletkezett! Amennyi uniós pénzt – hatalmas bürokrácia kiépítése mellett, vérlázító korrupcióval terhelten – szétosztottunk, annyit ki is folyattunk a költségvetésből, mint egy lyukas zsákból. . https://g7.hu/kozelet/20210714/mi-lett-volna-ha-az-osszes-unios-tamogatast-az-allamadossag-torlesztesere-forditjuk/
Na erre az adósságra fáj a foga néhány bőbeszédű, ellenzékhez húzó politikai elemzőnek! Bízzunk az ilyen hitelezőkben, hogy belátták ilyen olcsón is tudnak a pénzükhöz jutni. Azért van valami fedezet is ( ameglopottemberekenkívűl), ami nem riasztotta el a bankokat! Egyébként melyik ország kormánya nem hitelből működik, működhet?
Ha "megrágalmazol" valakit akihez semmi közöd, hát arról nem is érdemes beszélgetni, mert hiteltelen lesz! Mit szeretnél? Dicsérjem azokat a linkjeidet, amik nem bizonyíthatók?
Köszönmöm az érdeklődésedet! A hibát magadban keresd, ha nem érted a kérdéseimet! Sőt azt sem érted talán, hogy miket írogatsz, csak linkelgetsz válasz helyett! Az meg, hogy mi érthető, megint csak nézőpont kérdése! Nem tudom van e még politikus, közszereplő, akibe nem rúgtál még bele! Egyébként kitüntetett figyelemmel válaszolgatok!
nem tudok rájönni, magyarázd el légyszives, hátha úgy megértem, és azokra a kérdésekre sem jövök rá, amit feltettem a másik topikban arra is várnám a részletes érthető válaszodat. köszönöm előre is
Sok barátja van a Matolcsynak! Akinek sok pénze van, feltehetőleg mind Matolcsy barátja is. Közpénzből épített étterem! "Szörnyű" lehetett megvenni! Persze azt is közpénzből! 2010 óta Magyarországon minden csak közpénzből épült, szépült! Ez egy csodatörténet!
Gigantikus adósságot vett fel kedden Magyarország . A 10 éves dollárkötvényből végül 2,25 milliárd dollárnyi ajánlatot, a 30 évesből pedig 2 milliárd dollárnyit fogadott el a keddi nemzetközi kötvénykibocsátás keretében az Államadósság Kezelő Központ – írja a Portfoliora hivatkozva a 24.hu. . Ez összesen 4,25 milliárdnyi kötvényalap. . A portál szerint ez a magyar állam minden idők legnagyobb egy napi új adósságkibocsátása, mai árfolyamon 1258 milliárd forint. . https://hirklikk.hu/kozelet/gigantikus-adossagot-vett-fel-kedden-magyarorszag/386901/ . Továbbra is hitelből működik az ország, egyre szebb a központi alrendszer adóssága. A maastrichti bruttó adósság is csodásan néz ki, ami 39406 milliárd forint.( június végi adat )
Helyesbítek: a portugálok egy picivel jobban keresnek összességében. A termelői árak, főként a zöldségfélék, harmadával olcsóbbak, más bolti árak viszont kb azonosak, műszaki cikkek szintén jóval olcsóbbak.
és most 296,48 miért is lett ennyi? https://imgur.com/a/jqe0CNO 2010.04.hó óta: usd/ HUF +46,43% 296,48 PLN +30,16% ha a lengyelekkel tudtuk volna tartani az iramot 263,46 f$t/usd lenne CZK +11,24 % ha a csehekkel tudtuk volna tartani az iramot 225,21 f$t/usd lenne HRK +16,04% ha a horvátokkal tudtuk volna tartani az iramot 234,86 f$t/usd lenne ez miért is így történt, amikor mintagazdaságot építve egész Európa a hátunkat nézi? az elmúlt 100 év legsikeresebb 10 éve után ráadásul
lehet e fokozni? már hogyne lehetne? Ki a legéletlenebb kés a fiókban? Melyik a legnagyobb banánállam az alább felsoroltak közül? zsákFO$rint 350.820 +2.270
+0.65%
Kuna 7.4887
+0.0034
+0.05%
CSkorona 25.5380
+0.0130
+0.05%
Zlotyi 4.5796
+0.0077
+0.17% Román lei 4.9331
+0.0031
+0.06%
Indiai rúpia 86.8315
-0.2945
-0.34%
délafrikairand 17.5256
-0.0070
-0.04%
szerb dínár 117.570 +0.130
+0.11%
o. Rubel 86.9384
-0.3059
-0.35%
ukrán hrivnya 31.6546
+0.1121
+0.36%
Hol fosztják ki a legjobban a népet?
elég izzadtságszagú már messziről. https://imgur.com/a/0UeJUzB EUR/HUF 349.870 +1.320
+0.38% EUR/PLN 4.5743
+0.0024
+0.05%
EUR/CZK 25.5340 +0.0090
+0.04%
EUR/HRK
7.4851 -0.0001
-0.00% Ez csak azért van, mert olyan jól teljesít az ország!!!
"Amennyiben a monetáris politikai szempontból releváns körülményekben nem történik valamilyen karakteres változás, realitássá válhat a 2 százalékot meghaladó forintkamat 3-6 hónap távlatában. Ezzel pedig véget érhet a hosszú bűvészmutatvány a magyar gazdaságpolitikában, amelyet évek óta folytatott az MNB, és amely arról szólt, hogyan lehet mesterségesen és irreálisan alacsony kamatkörnyezetet teremteni a gazdasági növekedés serkentése érdekében, tekintet nélkül az inflációs folyamatokra és egyéb gazdasági realitásokra. Hiába voltak aranyévei a magyar gazdaságnak a koronavírus-járvány előtt növekedési szempontból, a jólét nem emelkedett ezzel párhuzamosan. A magyarok személyes fogyasztási szintje az Eurostat statisztikái alapján csak az EU átlag 67 százaléka. . Amikor a jegybanki oldalról elhangzik az, hogy a kormányzati gazdaságpolitika felelős azért, hogy Magyarország felzárkózása nem volt kielégítő az elmúlt években, akkor érdemes lenne tükörbe nézni, és feltenni azt a kérdést, hogy a hazai monetáris politika kísérlete a kör négyszögesítésére (rendkívül alacsony kamatkörnyezet mesterséges fenntartása) mennyiben és hogyan változtatott a felzárkózási pályán. A forintleértékelődés – amely az elmúlt négy év alatt közel 15 százalék volt – és az Európa-rekord infláció például jórészt ennek a számlájára írható."
Azért a lengyelek idén tavasz óta csinálják, amit Malopcsyék 2018 választások óta! De kezdők mi simán rájuk verünk gyengülésben is +80%-ot Csodásan mutatja gazdaságunk teljesítményét Nhemzethhy fhizetőeszkhözünkh a FO$rint ereje! Gratuláció az irányítóknak! Eur/ FOSrint 355.515 +2.295
+0.65% Kuna 7.4962
+0.0005
+0.01% Zlotyi 4.5883 +0.0163
+0.36% Korona 25.3995 +0.0265
+0.10% "Pénz: Csereeszköz. Általános értékmérő, amely az árucsere fejlődésének
eredményeként jött létre. A történelem folyamán különféle áruk töltötték
be a pénz szerepét, majd az árutermelés és a forgalom bővülésével
mindinkább a nemesfémek, és ezek közül az arany lett az általános
értékmérő, a csere
eszköze. Erre tulajdonsággal tették alkalmassá: ritkasága miatt kis
mennyiségben, nagy értéket képvisel: nem romlik, könnyen osztható, szép
stb. Az arany tehát az a különleges áru, amely az általános egyenértékes, a pénz szerepét tölti be. A pénz lényegét az általa betöltött funkciók adják: a) értékmérő (minden áru benne fejezi ki értékét); b) forgalmi eszköz (az áruk cseréjét közvetíti); c) kincsképző (alkalmas a felhalmozásra);
d) fizetési eszköz (hitelre történt vásárlás esetén a kiegyenlítéskora
kiegyenlítés eszköze, továbbá fizetési eszközként szerepel olyankor is,
amikor nem áruvásárlással van kapcsolatban (pl. adók fizetésekor,
szolgáltatások díjaként); e) világpénz (országok közötti fizetési
kötelezettség elszámolására szolgál). Az áruforgalom kiszélesedésével
szükségessé és lehetővé vált az aranypénz helyettesítése olyan pénzzel,
amelynek saját értéke nincs. Ilyen a papírpénz."
Soros. O a hibas. Az elemzők jók csak nem látták. Persze a szigorúan meg nem nevezett elemzők nem látták. Epp par nappal gyuri magyarazkodasa utan. A minden pandemia kifejezes különösen pikans ugy hogy a legutolso 100 eve volt es akkor meg vodorbe ment a kaki... Mondjuk talan feltunhetett hogy az eur tavaly 370ig gyengult a vilag legnyitotabb gazdasagaban tovabba bevezettek a feherites csodafegyveret sz online számlázást valamint az egekben van a nyersanyag es rezsi ar. Talan talan sejteni lehetett hogy nem dezinflacio lesz es a gonosz adocsalo ha adot fizet akkor a termeket dragabban adja😀 bar itt a portfolion is feltunhetett volna hogy csucsigat dontoget az adobevetel. :)
Európai csúcstartó a magyar infláció és az elemzők igazából nem tudják
megmondani, hogy pontosan miért. Egy friss kutatás szerint egyenesen
abnormális ez a fajta pénzromlás a kontinensen: a történelem során
ugyanis minden pandémiát erőteljes dezinflációs nyomás követett, ami
hosszú éveken át hűtötte az árakat. Most mégis éppen az ellenkezője
történik. https://www.portfolio.hu/prof/20210807/nem-normalis-ami-az-inflacioval-tortenik-magyarorszagon-495276
FORZA HUNGARY!! Ismét új hét indul, mint megszokott a legrosszabb versenyző a legrosszabb pozícióban. EUR/
FOSrint 359.090 +1.390
+0.39%
Zlotyi 4.5684
+0.0078
+0.17%
CSkorona 25.5165 +0.0705
+0.28%
Kuna 7.5011 +0.0063
+0.08% "Jaj de nagyok ezek a hullámok, Andi." "Mindennek van vége, már ha feltéve, ha hogy elkezdődött.."
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.