A 2006-ban zárt körben kibocsátott svájci frank alapú kötvény kapcsán keletkező árfolyamveszteség megosztását kéri az Erste Banktól a hódmezővásárhelyi önkormányzat abban a levélben, melyet csütörtökön küldtek el Jelasity Radovan...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=160655
"Eszembe is jutott róla, hogy szerinted különböző kamatlábat kellene alkalmaznia a banknak a rosszul fizető vagy a jobban fizető adósokra?"
Nem. Az elején beárazta a kockázatot, így járt. Ez a bank kockázata. Olyanról még nem hallottam, h besétált valaki, h most 2x annyi lett a fizetése ezért felezzék le az ügyfél cds-t. Ez is csak az egyik irányba működött.
"Ha elszállnak a forintkamatok, akkor egyáltalán nem meglepő az, hogy más hitel is drágul. "
De nem a devizahitelé. Ezért írtam a korábbi példát.
Amikor felszalad a ft kamatláb, akkor a devizahiteleknél megnő a nyereség a swapon. Vagyis egy 5%-os Ft kamat növekedésnél a devizahitelt fedező swap pozíción is 5%-al több kamatot nyert meg.
A források a magyar banki cds felár miatt drágult meg, amit belinkeltem, ott pontosan látszik az 5. ábrán, h 2,5 % volt a legmagasabb. Viszont a CHF kamata is kb ugyanennyivel csökkent. Vagyis ez a kettő kiütötte egymást, így a kamatemelés a rosszul fizető adósok miatt következett be.
Ami hasonló ahhoz, h miért más fizeti mások rossz döntését, pl az árfolyamkockázatnál.
Itt miért mással fizetteti meg a bank saját maga rossz döntését?
kicsit más: ha kapnék hitelt, akkor sem ruháznék be Magyarországon a jogbizonytalanság miatt. és ezzel minden tőketulajdonos így van simcsika kivételével. de az ő üzleti modellje sajátos. még mindig nem fogta fel a kormány, milyen kárt okozott a visszamenőleges joghatásokkal. a gdp egyik eleme ugye a beruházások. na, ez összezuhan és orbánék alatt már nem áll helyre
azok a nincstelenek, akiknek jó a cash flow termelő képességük. relatív nyertesek az adósok, mert a játék végére az adósságok eltűnnek. a relatív vesztesek a tőketulajdosok, indokolást ld. előbb. az abszolut vesztesek a munkanélküliek, mert ők éhen halnak.
sajnálatra méltó cinikus hozzáállásod van, nem értünk egyet.
""Az nem elég, hogy leírják, hogy vigyázz, mert kockázatos, a kockázatokat megérteni, számszerűsíteni kellett volna, és egyik sem történt meg sem a hitelfelvelvevők, de még a bankok részéről sem."
Nem, a banknak ilyen feladata nincsen, mert a saját érdekét kell néznie. "
Még egyszer mondom, a banknak az érdeke az, hogy az ügyfelei visszafizessék a hitelt. Ezért a saját érdeke is az, hogy a kockázatokról a lehető legpontosabban felvilágosítsa az ügyfeleit. Nem csak azért, mert a szabályozó előírja, hanem azért is, mert ez az érdeke.
Az, amiről Te beszélsz, hogy a bank bármilyen kockázatot rásózhat az ügyfeleire, gyakorlatilag olyat is, amelyet nyilvánvalóan nem képes förmérni józsibácsi, az a lókupec kereskedői magatartás...
"A banknak a társadalommal kapcsolatban semmilyen felelőssége nincs."
Már, hogy a viharba ne lenne... ezzel a cinizmussal már tényleg nem tudok vitatkozni...
Nem értelmetlen a kérdés. Nem szeretem ismételni magamat, de leírom még egyszer. Azért emeli a kamatokat, mert a piacon is mentek fel a kamatok = DRÁGULT a forrásbevonási költsége. Márpedig akkor emeli a hitelkamatokat, különben veszteséges lesz, mert többet fizet ki a betétekre
Ha elszállnak a forintkamatok, akkor egyáltalán nem meglepő az, hogy más hitel is drágul.
Erre volt válasz, amit írtam korábban:
"Ahol itt lehetett volna keresnivaló, az az egyoldalú szerződésmódosítás, mivel ott is igaz a tézis, h miért fizessen más azért, mert valaki fasz volt. Vagyis miért emeli a bank a kamatait annak az adósnak, aki fizet rendesen arra hivatkozva, h sokan bedőltek. Talán nem kellett volna minimálbérre 10 milliós hitelt adni."
Eszembe is jutott róla, hogy szerinted különböző kamatlábat kellene alkalmaznia a banknak a rosszul fizető vagy a jobban fizető adósokra?
"De NEM ÖSSZGAZDASÁGI szempontok miatt, hanem éppen saját kockázatkezelése miatt. Ez nagyon nem ugyanaz, ne keverd a kettőt."
Nem keverem, de Te is tudod (és a banknak is tudnia kellett volna), hogy ha a devizahitelezés felfutóban van, az kedvező irányba mozdítja az adós saját devizáját, tehát egyre kedvezőbbnek fogja érezni a törlesztőjét, viszont a bankoknak is tudniuk kellene, hogy a fák sem nőnek az égig, azaz, nem lesz örökéletű a devizahitelezés felfutási időszaka, azaz, lesz árfolyamgyengülés, amely nehéz helyzetbe hozhatja az adósait, akár tömegesen, és ez olyan össztársadalmi folyamatokat indíthatnak el, amely a saját eredményeire is kihatással lehet.
Azt is tudnia kellett a bankoknak egy adott piacon, hogy az eladósodás mértéke önmagában sem nőhet a végtelenségig, és azt is, hogy a saját ügyfélkörének a kockázatai is megnövekednek akkor, ha az egész ország devizában adósodik el... mert az nem egészséges, olyan devizában eladósodni, amelyben nincs bevételünk. Józsibácsiék ezt tudták vajon? Kellett nekik tudniuk?
"NEM. NEM és NEM. A bank = profitorientált vállalkozás. Egy profitorientált vállalkozás EGYETLEN célja a nyereségszerzés. A sarki kis közértesnek is és egy banknak is. A sarki kisközértesnek se nem célja se nem feladata, hogy az összes ember egészséges legyen, a banknak sem feladata, hogy az általa nyújtott hitelek felhasználása összgazdasági szempontból optimális legyen. A bank CSAK a saját érdekét nézi, nem is nézhet mást. Amit számomkérsz, az PONTOSAN A SZABÁLYOZÁS FELADATA. Éppen ez a feladata a szabályozásnak, hogy az egyes piaci szereplők önérdek által vezérelt magatartását összgazdasági szempontok szerint mozgassa, alakítsa, összehangolja. "
Nem Nem Nem! Túlbecsülöd a szabályozás feladatait. A banknak, az egész bankrendszernek magától is kellene tudnia szabályoznia önmagát. Ha nem teszi, persze nem árt, ha a szabályozók jók, a felügyelet résen van, de alapvetően a bankoknak maguknak és a bankrendszernek magának is, a szabályozóktól függetlenül is FENNTARTHATÓ üzleti folyamatokat kellene kialakítaniuk. A szabályozásnak első sorban a renitensek kiszűrése volna a feladata. Ha pedig mindegyik egyszerre szaladna a falnak, akkor azt szintén be kell szüntetnie.
De az, hogy a szabályozók nem szűrték ki, hogy mindegyik egyszerre a falnak rohan, még nem mentesíti magát a bankrendszert a felelősség alól...
Egyébként egyetértek, a bankok profitorientált vállakozások, amelyek akár 20-30 évre is szerződnek az ügyfeleikkel. Ez hosszú táv, még banki üzletmenet szinten is, hátmég az ügyfelek életét tekintve. A lufifújásként aposztrofált fenntarthatatlan üzleti folyamatok kialakulásánál viszont teljesen elvész a hosszú távú érdek a rövid távú nyereségorientáció mellett, és ezt óriási bajnak tartom...
"
Rámutatnál akár csak egyre is? Mert csak kérdéseket tettél föl... :) "
Pontosan. A válaszokra voltam kíváncsi.
De akkor sorrendben:
"Az nem elég, hogy leírják, hogy vigyázz, mert kockázatos, a kockázatokat megérteni, számszerűsíteni kellett volna, és egyik sem történt meg sem a hitelfelvelvevők, de még a bankok részéről sem."
Nem, a banknak ilyen feladata nincsen, mert a saját érdekét kell néznie. Tájékozódni az ügyfélnek kell. Ha nem kérdez, nem várhat válaszokat sem. Ahhoz pedig felkészültnek kell lenni. Azt kell mondjam, ez csak arra utal, hogy szerinted a sült galambnak mindenki szájába önként kellene repülnie.
"Sőt, épp azt feszegetem, hogy még a bankoknak sem... pedig ha valakinek, akkor első sorban a bankoknak kell a hitelezési kockázataikat fölmérni, és nem csupán az egyes adósokra vonatkozóan, hanem az egész portfolióra és az egész társadalomra vonatkozóan - ha az egész társadalomra terjesztették a devizahiteleket. "
A banknak a társadalommal kapcsolatban semmilyen felelőssége nincs. Nem azért alapították, hogy társadalmi felelősséget vállaljon. Nyereségtermelés a célja, nem a közjó megalapozása. Amint arra korábban utaltam nem is egyszer, a saját érdekeit kell néznie, ha ezt rosszul teszi, akkor tönkremegy.
"Szvsz a felelősség első sorban a bankokat, másodsorban az állami szabályozórendszereket és csak harmadikként említeném a felelősségi sorban magukat a hitelfelvevőket..." "
Na ez pedig úgy rossz, ahogy van. Megint kezdődik a régi történet, hogy elsősorban mindenért a bankok a felelősek. A bank egy terméket értékesített, ennyi. Azért, mert arra az adott szabályozási környezetben lehetősége volt. Eleve értelmetlen a bank nyakába varrni a legnagyobb felelősséget. Kizárólag szabályozási a probléma, és semmi más. Ha a szabályozás nem rossz, akkor létre sem jön a probléma.
"De azért vett fel CHF-est Ft-os helyett, mert az előbbivel JOBBAN AKART JÁRNI. Ebben az esetben a jobban járás nem nyereséget, hanem kisebb költséget jelent, de a lényege ugyanaz: az elsőt azért választotta, mert bár tudta, hogy kockázatosabb, jobban akart járni. Ez pedig spekuláció."
Ilyen alapon a világon bármely döntésed spekuláció, akár az is, hogy választasz az étlapról... :)
De itt nyilván nem a spekuláció kifejezés általános értelmét, hanem a pénzpiaci szereplők spekulációját kívánjuk definiálni. A pénzügyi spekulánsok tevékenységét kívánjuk definiálni, nem azt, hogy józsibácsi olcsóbb mosógépet vett (kockáztatva, hogy az idejekorán elromlik) vagy azt, hogy alacsonyabb kezdeti törlesztést kínáló hitelt vett föl.
A pénzügyi spekuláns az, aki tudatotasan, a kockázatok tudatos vállalásából, üzletszerű tevékenység mellett valódi nyereséget/profitot szeretne elérni akár azzal, hogy emelkedésre, akár azzal, hogy csökkenésre fogadna. A nyereség tehát az árfolyamok elmozdulásából keletkezik a spekulációban.
Józsibácsi pedig nyilván nem az árfolyamelmozdulásra spekulált, épp ellenkezőleg. Olcsóbb hitelt akart, és azt gondolta, az elég olcsó is marad - hiszen az árfolyamok jelentős elmozdulására nem számított, nem azért vette föl a hitelt, mert azt szerette volna, hogy az árfolyamok a megfelelő irányba és minél nagyobb mértékben mozduljanak el... A spekuláns viszont ezért köt ügyletet.
Azt próbáltam leírni, h attól, h 11%.ra emelkedett a betéti kamat, az nem jelentette azt, h emelnie kellett a CHF hitelek kamatait. Mégpedig a swap-on megnyert kamatkülönbözet miatt. Remélem ezt nem kell leírnom, h miért.
Ezek tükrében értelmetlen a kérdésed.
"Hogyan okozza az állami beavatkozás a válságokat?
– Ebben a kérdésben én a Hayek és Mises nevével fémjelzett osztrák iskola híve vagyok. E szerint a válságokat szinte kivétel nélkül mindig a pénzkínálat manipulálása okozza"
és a lényeg, de az egész interjút érdemes elolvasni:
"Ez mozgatja a konzervatív amerikai Tea Party mozgalmat, amikor Washingtonban több százezres nagygyűlést tart a „szocialista” Barack Obama politikája ellen?
– Ez az amerikai középosztály tiltakozása volt, jelzi azt az elégedetlenséget, ami előre vetíti Obama súlyos vereségét az őszi időközi választásokon. Olyan emberek tüntettek, akik szokásosan nem járnak tüntetni. Akik úgy látják, Obama a társadalom morális szövetét teszi tönkre. Ők azok az amerikaiak, akiknek a moralitása az Egyesült Államokat a világ gazdasági szuperhatalmává tette 1865 óta. Ezek az emberek teremtettékmeg az amerikai prosperitást. Tudja, a Tea Party tömege után egyetlen cigarettacsikk sem maradt a helyszínen.Mert ezek az emberek, nem tudnak szemetelni, nem tudnak hazudni, nem kérnek semmit a kormánytól csak azt, hogy abban a néhány korlátozott ügyben, amire felhatalmazást adtak neki, tegye a dolgát. De nem hajlandók megfizetni mások hibás döntéseinek az árát. Az amerikai ethosz nagyon különbözik az európaitól. Európában történelmileg az Isten hatalmat adott királyoknak – ők mellesleg a legsikeresebb gengszterek közül kerültek ki a Római Birodalom összeomlása utáni zűrzavarból –, akik idővel alkotmányt és szabadságjogokat adtak az embereknek. Az amerikaiak szerint az Isten szabadságjogokat adott az embereknek, akik a közös ügyeik intézésére kormányt szerződtettek és néhány dolgot megengedtek neki, amelyeket az alkotmányban felsoroltak. Ez óriási különbség. Amerikában a kormány alkalmazott, ha nem tetszik kirúgom. Európában a kormány megenged nekünk dolgokat. A Tea Party mozgalom lényege, hogy nekem ne adjon semmit a kormány, ne segítse ki a pénzemen azokat, akiket én erre nem tartok érdemesnek, ne stimulálja a gazdaságot."
"Na ebben egyre másra érik egymást a koncepcionális tévedések."
Rámutatnál akár csak egyre is? Mert csak kérdéseket tettél föl... :)
"Kérdések:
- Melyik az a hülye eladó (jelen esetben a bank), aki úgy ad el egy terméket, hogy időközben elmagyarázza az ügyfélnek, hogy azt miért nem kellene megvennie. Ebben az esetben nem kereskedő."
Ha egy bank azt várja el az adósától, hogy fizessen, akkor a saját jól felfogott érdekében is föl kell világosítania a leendő adósát, hogy lehetnek, és pontosan milyen természetű és mértékű kockázatok lehetnek. Ezen túl pedig az üzleti tisztesség is ezt feltételezi, és nem azt, hogy elhallgassa...
"- Bemész a boltba. Találsz kilós kenyeret 5 Ft-ért, de látsz 300 Ft-ért is. Mit teszel? Automatikusan megveszed az 5 Ft-osat?"
Nem, én automatikusan a legdrágább élelmiszert veszem meg... :)
"Aztán amikor gyomormosáson kötsz ki, akkor persze kizárólag az üzlet a felelős, mert neked szerencsétlennek, aki nincs tisztában semminek a kockázatával, eladták a sz@rt?"
Amúgy valóban az üzlet a felelős, mert a vevő nincs abban a helyzetben, hogy megvizsgálja laborban a terméket. Ha szalmonellát kapsz az étteremben, akkor is az étterem a felelős.
"Attól neked mennyivel lesz jobb, hogy az üzletet utána bezárják? Meggyógyul a gyomrod?"
Nekem nem lesz jobb, de legalább később más nem járhat ugyanígy...
"- Ha te cégvezető vagy, és leülsz tárgyalni egy másik céggel, te elvárod azt, hogy veled úgy kössenek szerződést, hogy az érdekeidet figyelembe veszik?"
Pontosan! Mint ahogy én is olyan hosszú távú üzletet ajánlok a partnereimnek, ami win-win alapon mindkettőnknek jövedelmező.
"Aztán ha kiderül, hogy a bolton mégis a másik fél nyert, akkor felelősségre vonod, mert nem tájékoztatott arról, hogy te nem fogsz nyerni az üzleten? Nem neked kellene tisztában lenni a feltételekkel előre?"
Ha két vállalkozás áll egymással szerződéses viszonyban, akkor az legtöbbször a szerződési szabadság alapján, egyenrangú felek között létrejött szerződés. De a banki hitelezés, a lakossági szolgáltatások széles köre nem ilyen, pl. a mobilszolgáltatódnál sem vagy egyenrangú szerződő fél. ÁSZF-en alapuló, ún, blankettaszerződéses feltételek esetén a szolgáltató felelőssége jóval erősebb, mint a fogyasztóé. (ld, fogyasztói szerződések tv-i kötelmei...)
"Csak szólok, hogyha két fél leül egymással tárgyalni, akkor mindkét fél feltételezi azt, hogy a másik tudja, hogy mit miért csinál, csak akkor lehet az ügylet mindkét fél számára előnyös. Mindenki a saját érdekeit nézni, a saját érdekek szemelőtt tartása miatt pedig senkit sem lehet hibáztatni."
ld. ismét a fogyasztói szerződéskre vonatkozó megjegyzésemet...
Másik topikban írtam, hogy a minap beszélgettem magasan kvalifikált bécsi középosztálybeli ismerősömmel, akik körében egyre inkább terjed az a marxista megközelítés, hogy a finánctőke nyer a válságon, és, hogy a bankokat vissza kellene szorítani a spekuláns magatartástól a betétgyűjtés/hitelezés/számlavezetés alaptevékenységek irányába. Sok osztrák viszi külföldre a pénzüket az osztrák bankokból...
Ezzel összecseng egy olasz nagyvállalati vezető véleménye arról hogy az olasz bankok marhára nem akarnak nagyvállalatokat finanszírozni, sokkal jobban szeretik a sok kicsit finanszírozni, és mégjobban szeretnek a sok kicsinak számlavezetési tevékenységet végezni. Korábban ez nem pont így volt, spekuláltak ők ezerrel pl. az önkormányzatok kötvénykibocsájtásával is...
Már elég régen írtam valamelyik topikban arról, hogy a válság kirobbanásáig tartó évtizedekben a bankrendszer világ gdp-jében való részesedése a duplájára (4-ről 8%-ra nőtt), miközben a világ összes profitjából való részesedése ennél jóval nagyobb ütemben nőtt, talán 15-ről 40%-ra? nekem nagyonis összecsengenek ezek az adatok a bécsiek véleményével...
"Azért, mert a devizahitel olcsóbb volt, a kockázatokról pedig fogalma sem volt. Pont. Az nem elég, hogy leírják, hogy vigyázz, mert kockázatos, a kockázatokat megérteni, számszerűsíteni kellett volna, és egyik sem történt meg sem a hitelfelvelvevők, de még a bankok részéről sem. Pont úgy nem volt fogalma a kockázatok mibenlétéről a józsibácsiknak, mint ahogy a lázárjaniknak és a képviselőiknek sem. De még az állami hivatalnokoknak sem. Sőt, épp azt feszegetem, hogy még a bankoknak sem... pedig ha valakinek, akkor első sorban a bankoknak kell a hitelezési kockázataikat fölmérni, és nem csupán az egyes adósokra vonatkozóan, hanem az egész portfolióra és az egész társadalomra vonatkozóan - ha az egész társadalomra terjesztették a devizahiteleket.
Szvsz a felelősség első sorban a bankokat, másodsorban az állami szabályozórendszereket és csak harmadikként említeném a felelősségi sorban magukat a hitelfelvevőket..."
Na ebben egyre másra érik egymást a koncepcionális tévedések.
Kérdések:
- Melyik az a hülye eladó (jelen esetben a bank), aki úgy ad el egy terméket, hogy időközben elmagyarázza az ügyfélnek, hogy azt miért nem kellene megvennie. Ebben az esetben nem kereskedő.
- Bemész a boltba. Találsz kilós kenyeret 5 Ft-ért, de látsz 300 Ft-ért is. Mit teszel? Automatikusan megveszed az 5 Ft-osat? Aztán amikor gyomormosáson kötsz ki, akkor persze kizárólag az üzlet a felelős, mert neked szerencsétlennek, aki nincs tisztában semminek a kockázatával, eladták a sz@rt? Attól neked mennyivel lesz jobb, hogy az üzletet utána bezárják? Meggyógyul a gyomrod?
- Ha te cégvezető vagy, és leülsz tárgyalni egy másik céggel, te elvárod azt, hogy veled úgy kössenek szerződést, hogy az érdekeidet figyelembe veszik? Aztán ha kiderül, hogy a bolton mégis a másik fél nyert, akkor felelősségre vonod, mert nem tájékoztatott arról, hogy te nem fogsz nyerni az üzleten? Nem neked kellene tisztában lenni a feltételekkel előre?
Csak szólok, hogyha két fél leül egymással tárgyalni, akkor mindkét fél feltételezi azt, hogy a másik tudja, hogy mit miért csinál, csak akkor lehet az ügylet mindkét fél számára előnyös. Mindenki a saját érdekeit nézni, a saját érdekek szemelőtt tartása miatt pedig senkit sem lehet hibáztatni.
"Önmagadnak mondasz ellent. Ha te nem tartasz devizát, mert nem abban fogsz fizetni, akkor miért vesz fel valaki deviza alapon hitelt, ha minden bevétele és minden kiadása forintban van? kötelezővé tették neki? Nem..."
És kötelező a banknak lejegyeznie egy devizakötvényt attól a kibocsájtótól, akinek nincs devizabevétele, ergo futja a "jól ismert" devizakockázatot? És kötelező ezt széleskörű össztársadalmi szinten, üzletszerűen gyakorolnia? A bankoknak tudniuk kellett volna, hogy ez hosszú távon nem fenntratható.
"Azért vette fel devizában, mert akkor és abban az időpontban ez olcsóbbnak tűnt, mint a forint hitel."
Pontosan erről van szó.
"Hangsúlyozom, hogy az adott pillanatban. Mivel a hitelek többsége hosszú távú ingatlanhitel volt, hosszabb távon arra számítani, hogy a hitel olcsóbb is fog maradni a HUF hitelnél, spekuláció."
Így utólag (előtte én sem voltam ezzel tisztában) elmondható, hogy ha egy ország idegen devizában kezd eladósodni, akkor az rövid távon erősíti a saját devizát, hosszabb távon viszont, amikor a törlesztések gyakorlatilag devizavásárlást jelentenek, az bizony drasztikusan gyengíti a saját devizát, ezt látjuk ma, amikor megállt a hitelezési bumm, és maradt a törlesztés. A hitelezési bumm (a gazdasági növekedésnél magasabb mértékben) nem fenntartható. Mindezt a bankrendszernek és a szabályozóknak viszont tudniuk kellett volna, de nem elvárható, hogy tudják a hitelfelvevők. (Egyébként pedig ilyen tipusú tájékoztatás nem volt egyetlen devizahitel kockázati kérdőívén sem...)
"Méghozzá arra, hogy a HUF nem értékelődik le annyira a CHF ellen, hogy a hitel drágább legyen a HUF alapúnál."
"Még egyszer mondom, a hitelt azért vették föl, mert fogyasztani akart."
Igen. De azért vett fel CHF-est Ft-os helyett, mert az előbbivel JOBBAN AKART JÁRNI. Ebben az esetben a jobban járás nem nyereséget, hanem kisebb költséget jelent, de a lényege ugyanaz: az elsőt azért választotta, mert bár tudta, hogy kockázatosabb, jobban akart járni. Ez pedig spekuláció.
"1. Hagyományosan a bankok bizony meghatározzák, hogy a hitelt mire költheted,"
Igen, megmondja a bank. De NEM ÖSSZGAZDASÁGI szempontok miatt, hanem éppen saját kockázatkezelése miatt. Ez nagyon nem ugyanaz, ne keverd a kettőt.
"2. Szerintem a bankoknak is tudniuk kellene, hogy a termelés és a fogyasztás finanszírozásának egyensúlyban kellene lennie, nem kellene pusztán az állami szabályozásra hárítani a felelősséget."
NEM. NEM és NEM. A bank = profitorientált vállalkozás. Egy profitorientált vállalkozás EGYETLEN célja a nyereségszerzés. A sarki kis közértesnek is és egy banknak is. A sarki kisközértesnek se nem célja se nem feladata, hogy az összes ember egészséges legyen, a banknak sem feladata, hogy az általa nyújtott hitelek felhasználása összgazdasági szempontból optimális legyen. A bank CSAK a saját érdekét nézi, nem is nézhet mást. Amit számomkérsz, az PONTOSAN A SZABÁLYOZÁS FELADATA. Éppen ez a feladata a szabályozásnak, hogy az egyes piaci szereplők önérdek által vezérelt magatartását összgazdasági szempontok szerint mozgassa, alakítsa, összehangolja.
"Szvsz a felelősség első sorban a bankokat, másodsorban az állami szabályozórendszereket és csak harmadikként említeném a felelősségi sorban magukat a hitelfelvevőket..."
Egyetértek, de az első kettőt felcserélném.
"Az nem elég, hogy leírják, hogy vigyázz, mert kockázatos, a kockázatokat megérteni, számszerűsíteni kellett volna, és egyik sem történt meg sem a hitelfelvelvevők, de még a bankok részéről sem."
Feljött ez a téma egy PSZF-et végzett Big4-os könyvvizsgáló barátomnál. Mondanom sem kell, h fogalma nem volt róla, h miként néz ez ki. Sőt neki is van hitele kb 135-ről...
Szóval nem olyan egyszerű ez, h elmondod az átlagembernek és ő majd mérlegel.
"Vásárhely szinte az egyetlen olyan megyei jogú város, amely nem növelte, hanem valamennyivel csökkentette az adósságállományát. Pénzügyileg stabilan zárja 2011-et – fogalmazott."
"Önmagadnak mondasz ellent. Ha te nem tartasz devizát, mert nem abban fogsz fizetni, akkor miért vesz fel valaki deviza alapon hitelt, ha minden bevétele és minden kiadása forintban van?"
Azért, mert a devizahitel olcsóbb volt, a kockázatokról pedig fogalma sem volt. Pont. Az nem elég, hogy leírják, hogy vigyázz, mert kockázatos, a kockázatokat megérteni, számszerűsíteni kellett volna, és egyik sem történt meg sem a hitelfelvelvevők, de még a bankok részéről sem. Pont úgy nem volt fogalma a kockázatok mibenlétéről a józsibácsiknak, mint ahogy a lázárjaniknak és a képviselőiknek sem. De még az állami hivatalnokoknak sem. Sőt, épp azt feszegetem, hogy még a bankoknak sem... pedig ha valakinek, akkor első sorban a bankoknak kell a hitelezési kockázataikat fölmérni, és nem csupán az egyes adósokra vonatkozóan, hanem az egész portfolióra és az egész társadalomra vonatkozóan - ha az egész társadalomra terjesztették a devizahiteleket.
Szvsz a felelősség első sorban a bankokat, másodsorban az állami szabályozórendszereket és csak harmadikként említeném a felelősségi sorban magukat a hitelfelvevőket...
"Én sem, mert a hitelfelvevő első sorban hitelt akar, nem nyerni az árfolyamváltozáson. A spekuláns pedig pénzt szeretne keresni azzal, hogy tippel az árfolyamváltozás irányára. A spekulánsnak nem kell az adott deviza, csupán keresni akar rajta."
E szerint a frankhiteles pontosan spekuláns:
1. Pénzt akart keresni. Ami ebben az esetben spórolást jelent: nem akart 120e Ft havi törlesztőt a 12%-os THM miatt, hanem örült a 80e-nek a 8%-os THM-mel. Amiről tudta, hogy VÁLTOZHAT!
2. Nem volt CHF bevétele, amit semlegesíteni akart CHF shorttal, a CHF shortot pontosan az 1-es pont miatt vette fel.
A devizahiteles tehát spekulált függetlenül attól, hogy ennek tudatában volt vagy sem.
Lázár ultimátumot küldött az Erste Banknak
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=160655