A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
Az esővíz ma már a Föld minden pontján túl szennyezett ahhoz, hogy emberi fogyasztásra alkalmas legyen, mert a mérgező kémiai anyagok jelenléte meghaladja az ajánlott határértékeket, állapította meg a Stockholmi Egyetem tanulmánya. Az Environmental Science and Technology című lapban közzétett kutatás a 2010 óta rendelkezésre álló adatokat tanulmányozta és arra jutottak, hogy az Antarktisztól a Tibeti-fennsíkig, mindenhol meghaladják az ártalmas anyagok az Egyesült Államok Környezetvédelmi ügynöksége által megállapított határértékeket.A két említett térségben az esőben a perfluor-alkil anyagok mennyisége tizennégyszerese az ivóvízzel kapcsolatos amerikai ajánlásoknak. A PFA-nak azokat a lassan lebomló vegyi anyagokat nevezik, amik samponok, csomagolóanyagok és sminktermékek összetevőjeként jutnak a környezetbe. A kutatócsoport vezetője szerint a PFA-k beivódása környezetünkbe ma már visszafordíthatatlan folyamat, a bolygó többé nem képes semlegesíteni ezek környezeti hatását. (MTI)
A sivatag nem egy nap alatt alakul ki. A gazdák sem adják el azonnal a földjeiket, annak ellenére, hogy már sokan sírnak a csőd miatt. Tavaly semmi gond nem volt a szárazsággal, lehet jövőre is már csúcstermések lesznek. Egyik év ilyen, a másik olyan. Persze az internet világában lehet hajszolni a "lájkokat", amit legkönnyebben a katasztrófák levideózásával és feltöltésével lehet elérni. Nagyapám emlegette, hogy a hatvanas években is volt olyan szárazság, hogy csak annyi termett, amit elvetettek. Még a kutuk is kiszáradt. (Nem sírtak, belemásztak és megmélyítették. Meg kell nézni Mosonmagyaróvár fele a kukoricákat. Ha nem is rekortermés lesz, de elég szép a növényzet, arrafele nem panaszokhatnak. Ott nincs klímaváltozás? Az is érdekes, hogy a sok, csődöt kiáltó síró gazda úgy veri fel a földek árát, mintha pénztermő fájaik lennének. Ha ennyire rossz a helyzet és csak veszteséget tudnak termelni, akkor miért ragaszokdnak ennyire hozzá? Menjenek el házakat szigetelni, ott milliókat lehet keresni.
Ez is azt mutatja, hogy nem biztos, hogy az emberi beavatkozás okozza ezt a klímaváltozást. Egyszerűen megyünk ki a jégkorszakból és ez gyorsuló felmelegedést okoz. Régebben is voltak sivatagok, egyszerűen olyan a széljárás, hogy oda nem jut eső. Azt azért tudni kell, hogy ahogy melegszik a Föld, a párolgás is megnő ezáltal több vízpára van a levegőben, ami a legnagyobb üvegházgatást csinálja sokszorosát, mint a CO2. Ha nagyobb a párolgás, akkor viszont több csapadéknak is kellene lennie, mert az ott fent nem maradhat örökké. Csak az a baj, hogy nem egyenletesen esik és máshol, mint amit szeretnénk. Ausztráliában, Amerikában meg az özönvíz okoz gondolkat, így inkább a légköri mozgásokkal van baj. Hat évvel ezelőtt olvastam a rémhíreket, hogy Anglia befagy, mert megváltozik a Golf áramlat, most meg már 40 fokot is mértek. Tudjuk, hogy mi történik??? Dehogy tudjuk, egy két okos valamit lemodellez, aztán azon csámcsogunk. Imádom, mikor januárban megmondják az egész éves időjárást, napokra szétírva még a csapadékot is. Nevetséges! Hiszen 3 napra nem tudják előrejelezni. Azután ha véletlenül 1-1 nap beigazolódik, már lehet verni a mellet, hogy ugye megmondtam és fizetőssé tenni a szolgáltatást. :-) Ez nagyon hasonló a tőzsdéhez, mikor valaki valamibe véletlenül beletalál és máris követeli a tudományok doktora címet. Pedig ezek a jóslatok vetekednek a lottó találati eredményével. Csak ha sokna jósolgatnak, valaki csak eltalálja.
A Duna árterébe jegenyéket ültettek, mert az áradás után azok gyorsan kiszippantották az ott lévő vizet. Most meg ezekkel szeretnénk itt tartani? Azért mert beárnyékolják a területet? A fa levelei megsokszorozzák azt a felületet, mint amit beárnyékolnak és azon keresztül párolog el a sok víz. Azt is elismerik, hogy a szárazságtűrő fajták kevesebbet teremnek. Ez egy nagy lutri, hogy már eleve elég lesz a kevés is, vagy bízunk benne, hogy jövőre többet esik majd. Nagyban függ a terméshozam a talaj minőségétől is. Valamikor csak a legjobbat művelték, mert az emberek kitapasztalták, hol érdemes termelni. Most mindent felszántanak, mert a műtrágyával el tudnak éri olyan hozamot, amiért már megéri, meg arra is van támogatás. Persze csak akkor, ha van elég csapadék, mert a műtrágya nagyon lassan jut le a gyökerekig, ahhoz kell a bemosó eső. A héten néztünk meg egy újonnan üzembe helyezett öntözőberendezést. Ahol áthaladt utána 100 méterre már ugyan olyan száraz volt minden, mit előtte. Szinte porlasztja a vizet, így legalább a harmada már a levegőben marad, harmada a föld felszínéről párolog el, de a többi sem ér el a kukorica olykor 1 méter mélyen lévő gyökereihez. Igaz, próbaüzem volt, 20 milliméterrel, a legnagyobb forróságban, de a haszna minimális, sőt a felhasznált áramot sem hozza vissza.
Elolvastam az egész cikket, de sok mindenben vitáznék velük. Mélyszántás, kontra tarlóba vetés. Akkor most melyik a jó??? Ilyen tudósokat imádok, mikor ez is, meg az is kell. Ez a két művelet teljesen ellentétes. Van aki erre esküszik, van aki arra. Állítólag a szántásnál még azt a kis vizecskét is kiszellőztetjük, ami az alsó rétegeknél van, ezért sokan esküdnek a forgatás nélkülire. A tarlóba vetésnél meg éppen az a gond, hogy az eső nem tud beszivárogni az alsóbb rétegekbe így a forróság gyorsan elpárologtatja. Izgulnak a CO2 miatt, hogy a szántásnál kiengedjük a talajból azt, de a mulcsozásnál meg bele sem kerül a talajba a növényi részekben felhalmozott széndioxid. A rothadásnál ez egyenesen megy a légkörbe. Az is nevetséges, hogy a csatornák mentén lévő aljnövényzet csökkenti a párolgást. Mindenki azt gondolja, ha az ember a napon izzad, az árnyékban meg nem, akkor az így van a természetben is. Az a növény szinte pumpálja ki a gyökereivel és leveleivel a vizet, a víz meg nem nálunk fog lehullani. Hozzánk is úgy érkeznek az esőfelhők, általában nem azt kapjuk vissza, amit elpárologtatunk. Azon is el kellene gondolkodni, hogy az úgynevezett greening mennyi vizet pocsékol el a talajból, mert míg a tarló csak a felszínről engedi el a vizet, a zöldítéshez használt növények gyökerei akár 1 méter mélyről is kiszívják. Ezernyi ilyen okoskodást hallottam, de igazi bizonyítékot nem láttam. Azt valaki írta, hogy 1 szál kukorica élete folyamán 80 liter vizet párologtat el. Amikor azt olvasom, hogy a belvizeket meg kell őrizni, akkor mindig arra gondolok, hogy azok a területek hogyan lesznek bevetve. Óriási termőterületet nyertünk, hogy a mocsarainkat lecsapoltuk. Most ezt vissza akarjuk adni? Akkor meg az lesz a baj. Közben meg ne gondoljuk, hogy ott annyi víz van, hogy esetleg öntözni is lehet vele. Amikor egy szivattyúval 24 óra alatt 40 hektárról leszívják a vizet, az nyárra magától is elpárologna. És maradna ott az ugaron elpocsékolt terület, begazosodva.
Nekem ma mutattak egy több száz hektáros kukoricaparcellát, ahol egyetlen cső nem volt kifejlődve, a legnagyobb is csak 10 cm es szivarra emlékeztetett. Pedig a növényzet a homlokomig ért. Három hónapja nem esett. A gazda nem fukarkodott a műtrágyával, aminek nyomai még a földön látszottak. Egy szem sem hasznosult belőle, nem volt bemosócsapadék.
Csak pár dolgot had mondjak, ami mostanában természetes az életünkben, de jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz: - Klímaberendezések használata. Teljesen bevett dolog lett, hogyha meleg van, akkor bekapcsoljuk a légkondit, vagy ha nincs és megtehetjük, beszerzünk, mert elviselhetetlen melegek a nyarak. De arra senki nem gondol, hogy mivel egy klíma hőcseréléssel üzemel, ezáltal használat közben a környezetét fűti. Állj meg pl. biciklivel egy autó mellet, amiben megy a klíma. Ontja rád a forróságot. Nem lenne szabad engedni, hogy továbbra is üvegirodaházakat építsenek! Ezekben már akár márciusban is klimatizálni kell, hogy ne rohadjanak meg az emberek bent az üvegházhatás miatt. Egy meleg nyári napot óriási teljesítménnyel kell üzemelniük a klímaberendezéseknek, hogy elviselhető legyen bent a hőmérséklet. Ugyanakkor nagy divat lett a hatalmas üvegfelülettel rendelkező bauhaus, ami lehet, hogy trendin néz ki, de nyáron szintén a klímáé a főszerep, télen pedig a fűtés visz el jelentős energiát. Nem kell magyarázni, hogy egy üvegfelület mekkora hőszigetelő-képességgel rendelkezik.Továbbá szintén trendi manapság, hogy a házakat és a tetőt azürkére és feketére festik. Szomorú, hogy a trendiség mennyivel fontosabb a célszerűségnél. Vajon a mediterrániumban miért meszelik fehérre a házakat!? Észre kéne már venni, hogy a jó szigetelés és árnyékolástechnika sokkal fontosabb, mint az hogy egy épület hogy néz ki, mennyire divatos és látványos. Talán nem az ilyen energiazabáló házaknak kéne trendinek lennie. Ördögi kör: minél melegebb van, annál több klimát üzemelünk be, minél több klíma üzemel, annál melegebb a környezet. - Szállítás. Szinte semmilyen alkatrészt nem ott gyártanak, ahol összeszerelik a készterméket. Vegyünk alapul egy autót: egyik helyen rakják össze a motorját, máshol gyártják a motorhoz való alkatrészeket. Máshol a kábelkötegeket készítik, másik helyen az üléseket, máshol a műanyag belsőket, futóművet, fékeket, kipufogót, stb. Általában valamelyik szegény országban, hogy olcsó legyen a munkaerő, alacsony az adó. Aztán az összeset elszállítják egy x-edik helyre, ahol összeszerelik a gépjárművet. Amíg elkészül, addig mindent utaztatnak ide-oda, akár földrészeken át. Ahelyett, hogy az egészet egy nagy komplexumban készítenék, mint régen, amit tényleg autógyárnak lehetett nevezni. De ugyanez igaz a tv-re, hűtőgépre, stb. Ezekre a szállítgatásokra mennyi energia mehet el, és mekkora lehet a környezeti lábnyoma!? - Fapados járatok. Szinte bagóért lehet utazni repülővel manapság. Vajon mekkora lehet egy utasszállító-repülő károsanyag kibocsájtása!? - Erdőírtás. És nem csak az Amazonason, Európában vagy akár Budapesten. Rengeteg zöld területet írtottak ki, hogy ilyen-olyan lakóházat, létesítményt építsenek. Vajon hol van melegebb: egy erdőben vagy a házak közt!?
Több mint háromezer hektáron oltják a horvát tengerparton tomboló tüzeket . A Vecernji List jelentése szerint több nagy olajfaültetvény is porig égett, számos jármű égett porrá, és a lakóházak egy része is használhatatlanná vált. A Washington Post azt írja, hogy autók is kigyulladtak, és egy templom tornya is lángra kapott. Azt írták, hogy egy helyi tévének egy tűzoltó azt mondta, hogy „pokoli a helyzet, nem tudjuk, hova menjünk előbb.”A tüzet az okozta, hogy Sibenik és Zadar (Zára) közelében a száraz aljnövényzet a hét elején lángra kapott, majd az erős szél miatt a lángok gyorsan tovább terjedtek.A helyiek evakuálása folyamatos, szárazföldön és vízen is menekítik az embereket. A Sibenik környéki utak egy részét teljesen, más részét részlegesen, illetve rövid időre lezárták. Csütörtök hajnalban a lángok Sibenik és Vodice között csaptak fel, a tűz átterjedt a Prokljanski-tó partján fekvő Raslinára is, illetve a Vodice melletti Zatonra.A horvát meteorológiai intézet jelentése szerint a hét további részében is extrém melegre és szárazságra kell számítani, Európát ugyanis ismét elérte egy erőteljes hőhullám.
A szálláshelyünk mellett egy pici, de szépen gondozott füves rész van, automata öntözéssel. Már két napja itt kínlódik egy kisiparos, mert nem működik az öntözés. Mondom neki, nincs víz a kútban, de mutogatja, hogy van. "Fel is kapja, aztán valahol levegőt kap". Arra nem is gondolt, hogy a szivattyú kiszippantja, mert kevés a vízhozam. Én is így jártam, mikor beszereztem egy nagy teljesítményű szivattyút. Onnan tudom.
Azt gondolom tudod, hogy ez azért van, mert a nagy "zöld" átálláshoz kell a pálmaolaj. Felégetik az erdőt és olajpálmákat ültetnek, hogy legyen BIO alapanyag a fejlett államoknak. Mutatványozás ez az egész! Dicaprió a nyilatkozata után beült a magánrepcsijébe és akkora lábnyomot pöffentett, mint 10000 brazil.
műholdképek tanúsága szerint január 1. és június 24. között 3750 négyzetkilométernyi terület tűnt el a világ legnagyobb esőerdejéből Brazíliában, ami a legnagyobb terület 2016 óta, amikor az intézet elkezdte ezt a fajta megfigyelést - olvasható a portálon. Ennek oka nem csak a szintén rekordokat döntő erdőirtás intenzitása, de a több mint 2500 tűzeset is, amely sújtotta a területet idén. Bolsonaro nem éppen egy zöld aktivista--- illib fsz A világ legnagyobb esőerdejének pusztulása megugrott, amióta Jair Bolsonaro elnök 2019-ben hivatalba lépett, és gyengítette a környezetvédelmet arra hivatkozva, hogy az csak akadályozza az ország gazdasági fejlődését. Az igaz hogy az elnök számos rendeletet és törvényt fogadott el az esőerdő védelme érdekében, azonban ezzel egyidőben csökkentette a kormány környezetvédelmi programjainak finanszírozását és az őslakosok földjének "megnyitását" szorgalmazta a bányászat és a mezőgazdálkodás előtt. 2021 októberében jogászok egy csoportja sürgette a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), hogy vizsgálja meg Bolsonaro, Amazonas elleni ügyködését, amely szerintük "emberiség elleni bűncselekmény". Amikor Leonardo DiCaprio szólalt fel az Amazonas védelmében Bolsonaro azt üzente neki, hogy jobb lenne, ha a színész befogná a száját. Egyes tudósok szerint az erdőirtás intenzitása az októberi brazíliai elnökválasztás előtt tovább fog nőni, ahogyan az elmúlt három választás előtt is így történt.
Azt tudjuk, hogy most a klímaváltozás miatt dőlt meg a melegrekord. De mi volt 1950-ben, amikor még nem volt klímaváltozás. Ennyi ideig tartott azt megdönteni?
Törölt felhasználó2022. 07. 04. 21:33
#1653
van klimaváltozás? vagy inkább háborut inditott a természet az emberiség aljassága ellen.
Mostanáig a június 30-án mért legmagasabb hőmérséklet 38,9 Celsius-fok volt, amelyet 1950-ben Pécsen regisztrált .MOST BERETTYÓÚJFALUBAN VOLT A LEGMELEGEBB, AHOL 39,6 FOKIG EMELKEDETT A HŐMÉRSÉKLET.
ÉVEZREDEKEN ÁT TARTÓ STABILITÁS UTÁN PÉLDÁTLAN MÉRTÉKBEN KEZDTEK OLVADNI A LEGFONTOSABB NYUGAT-ANTARKTISZI GLECCSEREK . A nagyjából 300 évvel ezelőtt kezdődő időszakban olyan ütemben olvad a nyugat-antarktiszi jégtakaró két jelentős gleccsere, amilyenre az elmúlt 5500 évben nem volt példa. Ez oda vezethet, hogy a gleccserek megállíthatatlanul visszahúzódnak, és a jégtakaró nagy része destabilizálódik – derül ki egy új, a gleccserekhez közeli szigetek vizsgálatán alapuló kutatásból.A Nature Geoscience folyóiratban múlt héten publikált eredmények szerint a Thwaites- és Pine Island-gleccserek az ipari forradalmat megelőző néhány ezer évben viszonylag stabilak voltak, és kiterjedésük az idők során nem változott jelentős mértékben.
Az EU a tavalyi 4% ról 15 % ra emelte a Dél afrikai szénimportot.Romániában,Lengyelországban szénbányák nyilnak sorban.A "kis"Gréta Thunberg merre van ilyenkor?
A világ „harmadik pólusaként” ismert Tibeti-fennsík nemcsak a Föld legmagasabb fennsíkja, hanem az „ázsiai víztoronynak” is tartják. Vízválasztója több mint tíz fontos ázsiai folyót táplál. Az Északi- és Déli-sarkhoz hasonlóan a Tibeti-fennsík is rendkívül érzékeny az éghajlatváltozásra. Az itt található gleccserek az elmúlt évtizedekben jelentősen visszahúzódtak. A légkör felmelegedése, az üvegházhatást okozó gázok növekvő koncentrációjával összefüggő keringési változások, a légkörben lévő aeroszolok és a fényelnyelő részecskék, mint például a fekete szénlerakódások és a havon lévő por, mind hozzájárulnak a gleccserek visszahúzódásához – írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény.Kínai, amerikai és holland kutatók az Advances in Atmospheric Sciences szaklap egy különszámában gyűjtötték össze, mit kell tudni a harmadik pólust érintő változásokról a klímaváltozás tükrében. „Ez a különszám a megfigyelési és modellezési adatok elemzésére összpontosít, hogy jobban megértsük a Tibeti-fennsík szerepét Ázsia éghajlatában, sőt a globális éghajlatban” – mondta Chun Zhao professzor, a Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem munkatársa.A különszámban megjelent tanulmányok is azt sugallják, hogy a domborzatból, hótakaróból és a kémiai-sugárzás-dinamikai kapcsolódási folyamatokból származó regionális visszacsatolások kritikus folyamatok az éghajlati rendszerekben. A jövőbeli kutatásoknak ezen paraméterek jobb megértésére kell törekedniük, hogy javítsák a regionális éghajlat és levegőminőség szimulációit a Tibeti-fennsíkkal kapcsolatban.
Sokkoló jelenség hozza zavarba Új-Zéland északi szigetének lakóit május óta: a hullámok kék pingvinek hulláinak százait mossák a partra hetek óta. A maori nyelven kororának nevezett kék pingvin a világ legkisebb pingvinfaja: másfél-két arasznyira és egykilósra nő meg. Legutóbb a múlt héten találtak egyetlen strandon 183 döglött példányt. Környezetvédelmi szakértők szerint az utóbbi hetekben összesen 500 és 1000 közötti számban gyűjtöttek össze döglött kis pingvineket.Az értetlen lakosok több elméletet állítottak fel a titokzatos járványtól a konkurenciát irtó gyilkos halászokig, de a valóság sokkal ijesztőbb.Amikor megvizsgáltak néhány elhullott állatot, méreganyagok vagy kórokozók után kutatva, az derült ki, hogy a pingvinek annyira alultápláltak voltak, hogy szó szerint halálra éhezhettek. Az itteni egészséges, felnőtt kék pingvineknek 800-1000 grammosnak kellene lenniük, de a partra vetett példányok csak 40-50 dekát nyomtak. Egyáltalán nem találtak bennük zsírréteget, sőt, már az izomzatuk nagy része is felszívódott. Szakértők szerint annyira lesoványodtak, hogy ebben az állapotban már merülni - és így vadászni - is képtelenek voltak. , Az új-zélandi hatóságok szerint a problémát itt nem a túlhalászás, hanem a felmelegedés okozza: az adatok szerint ezen a környéken egymás után a hatodik évben dőlt meg a tengervíz hőmérsékleti rekordja. A törpepingvinek fő táplálékát jelentő apró halak a nekik ideális hőmérsékletű vízrétegben tartózkodnak, ami a melegedés miatt mélyebbre kerül. A pingvinek viszont csak 20-30 méteres mélységig képesek lebukni.
Az elmúlt 120 évben harmadával csökkent a fagyos napok száma Magyarországon a klímaváltozás miatt - számolt be a Másfélfok. Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus elemzése szerint az emberi tevékenység a fagyos napok tovább ritkulását eredményezi.A kutatók azzal a kérdéssel vezeti fel kutatásuk módszertanát, illetve eredményeit, hogy alátámasztják-e az objektív mérések saját tapasztalásainkat: Sokan hallottuk, halljuk szüleinktől, nagyszüleinktől, hogy évtizedekkel ezelőtt a telek jóval hidegebbek voltak, mint manapság, gyakoribb volt a fagy és a hó. Vajon a szubjektív emlékeinket alátámasztják a hosszabb időszakot lefedő, objektívnek tekinthető klímamodell-szimulációs eredmények és az elmúlt 50 év megbízható hazai mérései? A kérdés megválaszolására két, hőmérséklethez köthető éghajlati indikátort választottak ki: a fagyos napok évi számát (amikor a napi minimumhőmérséklet 0 °C alá süllyed), illetve a szélsőségesen hideg viszonyokat jellemző évi minimumhőmérséklet értékét. A feldolgozás során emellett többféle adatforrást is felhasználtak: A teljes Földet és az éghajlati rendszer egészét leíró globális éghajlati modellek legújabb verzióival a múltra készített szimulációkat.A szigorú szabványoknak megfelelő meteorológiai állomások mérésein alapuló, minőségileg ellenőrzött, finomfelbontású rácsponti adatbázist.Az európai kontinenst, ezen belül a Kárpát-medence környezetét is lefedő, finomfelbontású regionális klímamodellek szimulációit, melyek a jövőre vonatkozóan különböző emberi tevékenységet leíró forgatókönyveket vesznek figyelembe.Az eredmények szerint a globális felmelegedés hatására a 20. század eleji évi körülbelül 120 napról 80 nap alá csökkent napjainkra a fagyos napok átlagos éves száma Magyarországon. A legnagyobb csökkenés az Északi-középhegységben volt tapasztalható, ahol a csökkenés eléri az évtizedenkénti 5-6 napot. A PESSZIMISTA FORGATÓKÖNYV SZERINT EZEN TREND ERŐSÖDÉSÉRE SZÁMÍTHATUNK, ÉVTIZEDENKÉNT TOVÁBBI 5 NAPPAL CSÖKKENHET A FAGYOS NAPOK ÉVES ÁTLAGOS SZÁMA. A megfigyelt változásokért egyértelműen az általunk gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést. A kutatók megjegyzik, hogy bár a 20. század első felében még nem volt annyira érezhető hatása az emberi tevékenységnek az éghajlatra, és térségünkben is a természetes változékonyság dominált, az utóbbi egy-két évtizedben egyre inkább az emberi tevékenység hatásának növekedését érzékelhetjük. A kutatók szerint a jövőben ez várhatóan erősödni fog. A szélsőségesen hideg napok hőmérsékletét illetően azonban még nem mutatható ki ilyen trend, a természetes változékonyság dominanciája miatt napjainkig előfordultak és előfordulhatnak nagy hidegek. SZABÓ PÉTER ÉS PONGRÁCZ RITA ELEMZÉSE SZERINT A FAGYOS NAPOK ELSŐSORBAN AZ ORSZÁG KÖZÉPSŐ TERÜLETEIN RITKULNAK MAJD, AZ ÉVI LEGALACSONYABB HŐMÉRSÉKLETI ÉRTÉKEK PEDIG VÁRHATÓAN INKÁBB A DÉLI ÉS A LEGKELETIBB RÉGIÓKBAN VÁLTOZNAK JOBBAN.
Rekordmeleget mértek Alaszkában a Kodiak szigeten vasárnap, ahol a nappali hőmérséklet elérte a 19,5 fokot.Alaszkában decemberben rendszerint csípős hideg és hó van, most viszont több területen is 15 fok körüli hőmérséklet uralkodik és eső. Rick Toman, az Alaszkai Klímaértékelési Központ tudósa szerint abszurd ez az időjárás.Alaszka belsejében, ahol rendszerint a hideg miatt száraz az időjárás, előbb heves havazás volt, amit zuhogó eső követett, amely jéggel borította be a régió településeit, széleskörű áramkimaradásokat idézve elő, és több főutat, irodát is le kellett zárni.Alaszkában a meleg, csapadékos telek az elmúlt két évtizedben gyakrabban előfordultak, amire Rick Toman szerint pontosan számítani lehetett egy felmelegedő világban. Véleménye szerint ettől függetlenül azért továbbra is várhatók -20 fok alatti telek Alaszkában, de több lesz a csapadékos időszak, mint eddig.
Rendkívüli ütemben olvadnak a Himalája gleccserei egy, a Scientific Reportsban közzétett friss kutatás szerint. E szerint a régióban található jégtakaró az utóbbi 40 évben tízszer gyorsabban olvadt, mint az előző hét évszázadban, és ez az ütem sokkal gyorsabb, mint bárhol máshol a világban. A Himalája hegyeire a világ harmadik sarkköreként is hivatkoznak, mivel itt található a harmadik legnagyobb jégtakaró az Antarktisz és az Északi sarkkör után. A jelentés szerint a jég olvadása több millió dél-ázsiai mezőgazdasági tevékenységét és vízkészletét veszélyezteti, ráadásul a tengerszint emelkedéséhez is hozzájárul. A kutatók megállapítása szerint a Himaláján lévő gleccserek az elmúlt évszázadokban területük mintegy 40%-át vesztették el, ami elég, hogy a globális tengerszintet 0,92-1,38 milliméterrel megemelje. Jonathan Carrivick, a Leedsi Egyetem glaciológusa és a tanulmány társszerzője szerint a gleccserek olvadásának elsődleges oka a gyors klímaváltozás, a Himalája gleccserei nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. A kutatók ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy a dél-ázsiai monszun időszakban bekövetkező változások is szerepet játszhattak a jégtakaró gyors mértékű olvadásában. A NASA űrszondáinak adatai szerint a globális tengerszint 2-6 lábbal emelkedhet 2100-ra, mindezt úgy, hogy az ilyen előrejelzések alábecsülik az éghajlatváltozás tengerszint-emelkedésre gyakorolt hatását. A tudósok már régóta arra figyelmeztettek, hogy veszélyes mértékű tengerszint-emelkedés következik be, ha a globális felmelegedés eléri az iparosodás előtti szinthez képesti durván 3 Celsius-fokot. A Földön már túllépte az 1 Celsius-fokot a felmelegedés.
Miért ne folytatódna a klímaváltozás. Legalábbis, ha az emberiségen múlik. A lustaságról, a kényelemről, a gyors elérhetőségről, a kapzsiságról kellene lemondanunk ahhoz, hogy a Föld pusztítását megállítsuk. Csak egyet mondjon valaki, a felsoroltakból, amelyikről lemondanánk ! És még az is kevés lenne. Fújhatjuk a takarodót. De hát ne is csodálkozzunk! Kaphatna-e tömegesen működési engedélyt olyan berendezés, amelyik rákkeltő anyagot bocsájt ki magából,és szennyezi a környezetet? Szerintem nem. A belső égésű motorok, a repülőgépek motorjai mégis kaptak ilyen engedélyt. Amióta a kőolajat használjuk hajtóanyagnak, megadják az ilyen engedélyt. Pl. egy klórgázt folyamatosan szivárogtató ipari berendezést engedélyeznének? Val.színűleg nem. Hát akkor a járműveket miért? Amiről beszéltem: kapzsiság, kényelem, lustaság, gyors haladás....De akkor vegyük tudomásul, hogy a környezet egyszercsak benyújtja az emberiségnek a számlát. És annyi !
A szibériai Csurapcsa település régi repülőtere már évek óta használhatatlan, mivel felszállópályája mocsaras mezővé változott. A terület már inkább egy sárkány hátára hasonlít, mintsem egy repülőtérre, és tudósok szerint hamarosan tó keletkezhet a helyén. A MOSZKVAI ÁLLAMI EGYETEM KUTATÓJA, ALEKSZEJ MASZLAKOV SZERINT MÁR NINCS OLYAN TELEPÜLÉS OROSZORSZÁG SARKVIDÉKI RÉSZÉN, AHOL NE LENNE LEOMLOTT VAGY DEFORMÁLÓDOTT HÁZ, MIVEL ALAPJUK, AZ ÖRÖKKÉ FAGYOTT TALAJ FOLYAMATOSAN OLVAD. Veszélyben vannak a vezetékek is, az utak egyre gyakrabban szorulnak javításra. Oroszország sarkvidéki részein mindent azzal a feltételezéssel építettek, hogy a permafroszt soha nem fog felolvadni. Egy helyi lakos arról panaszkodott, hogy a talaj és házának alapja között már 1 méteres rés keletkezett, amit egy teherautónyi földdel próbált betölteni. További súlyos probléma, hogy mivel Oroszországban a felmelegedés 2,8-szer gyorsabb, mint a világátlag, a hosszú ideje fagyott tundra üvegházhatású gázokat bocsát ki magából. A tudósok attól tartanak, hogy ez meghiúsíthatja az éghajlat felmelegedését okozó kibocsátások megfékezésére irányuló globális erőfeszítéseket. Mivel Oroszország földjének 65 százalékát a permafroszt jelenti, a költségek egyre magasabbak. Oroszország 2050-ig 97 milliárd dollár értékű infrastrukturális károkra számíthat, ha a felmelegedés mostani mértéke folytatódik. A Permafroszt Intézet igazgatóhelyettese, Alekszander Fjodorov mérései szerint bizonyos területek 2-4 centimétert, mások akár 12 centimétert is süllyednek évente. Oroszországban mintegy 15 millió ember él permafrosztra épült településeken. Az orosz állam egyre több pénzt invesztál az olvadás megfigyelésébe. Az illetékes minisztérium 140 mérőállomás telepítését tervezi, amelyek egyenként 30 méter mély kutakkal vizsgálnák a föld alatti helyzetet.
A világnak fel kell ébrednie. A szakadék szélén állunk, és a rossz irányba haladunk - mondta Guterres a jelenlévő vezetők előtt New Yorkban. , A portugál diplomata sötét képet festett a nemzetközi helyzetről, amelyet szerinte beárnyékol az együttműködés hiánya a koronavírus-járvánnyal szemben, a kevés előrelépés az éghajlatváltozás elleni fellépésben, a növekvő egyenlőtlenségek, illetve a válság az olyan országokban, mint Afganisztán, Jemen és Etiópia. , Guterres a koronavírus-járvánnyal összefüggésben "erkölcstelennek" nevezte, hogy míg sok gazdag ország már teljes mértékben beoltotta lakosságának nagy részét a vírus ellen, addig például az afrikai lakosok több mint 90 százaléka még csak az első adag védőoltásra vár. , Az ENSZ-főtitkár külön felhívta a figyelmet a globális felmelegedés növekvő hatására, egyúttal sürgős cselekvésre szólította fel az országokat, szorgalmazva, hogy tegyenek ambiciózus kötelezettségvállalásokat az ENSZ novemberi, klímaváltozásról szóló konferenciáján (COP26) a skóciai Glasgow-ban. A világszervezet főtitkára szerint a koronavírus-járvány és az éghajlati válság számos olyan nagy globális problémát felszínre hozott, mint a szolidaritás hiánya, az egoizmus, a korrupció és a hatalmas egyenlőtlenség, amelyek nagy mértékben növelik a bizalmatlanságot és a kétségbeesést az emberek körében. "Amikor azt látják, hogy milliárdosok tesznek űrsétát, miközben milliók éheznek a földön... Amikor a szülők azt látják, hogy gyerekükre olyan jövő vár, amely rosszabbul fest a jelenlegi problémákhoz képest is... Amikor a fiataloknak nincs jövőképük..." - sorolta. , Guterres megkongatta a vészharangot a konfliktuszónákban uralkodó helyzet miatt is, kezdve Afganisztánnal, amellyel összefüggésben sürgette a nemzetközi vezetőket, hogy sokszorozzák meg a humanitárius segítségnyújtást, egyúttal vegyék védelmükbe az emberi jogokat, különös tekintettel a nők és a lányok jogaira. , Az ENSZ-főtitkár sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a a világ számos részén ismét katonai puccsok történnek, és részben a nemzetközi közösség egységének hiányát tette ezért felelőssé. "A geopolitikai megosztottságok aláássák a nemzetközi együttműködést, és korlátozzák a Biztonsági Tanács (BT) képességét a szükséges intézkedések meghozatalára. Ez a büntetlenség légkörét erősíti" - fogalmazott. Guterres az állam- és kormányfők tucatjai előtt elmondott beszédének végén változtatásokat szorgalmazott, továbbá a bizalom helyreállítását sürgette, egyúttal szorgalmazta azt is, hogy adjanak új lendületet a multilateralizmusnak.
Egy friss kutatás szerint az Európa enyhe klímáját is biztosító, a földi éghajlatrendszert meghatározó Golf-áramlat szinte teljesen elvesztette stabilitását az elmúlt évszázadban, és egyre több jel utal arra, hogy a közeljövőben össze fog omlani. Ez lenne az egyik legfontosabb fordulópont a globális klímaváltozásban, aminek katasztrofális következményei lennének. , https://telex.hu/tudomany/2021/08/06/egyre-tobb-jel-utal-a-golf-aramlat-kozelgo-osszeomlasara , Az aggodalmak fő forrása, hogy az elmúlt százezer évre vonatkozó történeti klímakutatások szerint a Golf-áramlatnak két állapota van: egy nagyobb sebességű, ami az utóbbi évezredet is jellemezte, és egy annál egyértelműen lassabb. Az adatok alapján elképzelhető, hogy egy fokozatos hőmérséklet-növekedés egy ponton hirtelen váltást okozhat, és a gyorsabb fázisból klímatörténeti értelemben pillanatok alatt átléphetünk a lassú fázisba. A Golf-áramlat nélkül Európában a jelenleginél sokkal hidegebb lenne, a tengerszint Észak-Amerika partjainál méterekkel haladná meg a mostanit, és a nyugat-afrikai, indiai és dél-amerikai csapadékrendszerekre is alapvető hatása lenne, ami pedig természetesen a mezőgazdaságot és a globális élelmiszerellátást sem hagyná érintetlenül.
Putyin azt mondta, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a tűzvészek és az árvízek Oroszországban. Bejelentette: pénteken külön tanácskozást tart a kabinettel erről. Az elnök közölte, hogy Oroszországban az éves átlaghőmérséklet 2,8-szer gyorsabban emelkedett az elmúlt 44 évben, mint a globális átlag. Emlékeztetett arra, hogy az ország területének mintegy 65 százaléka a hideg északon terül el, és sok település épült az úgynevezett örökfagy övezetében a szovjet korszakban. Kifogásolta, hogy Oroszországban még mindig nincs egységes rendszer a permafroszt állapotának megfigyelésére, és megbízta Alekszandr Kozlov természeti erőforrásokért és környezetvédelemért felelős minisztert a hiányosság felszámolásával.
Klímaváltozás
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)