A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
Hát, pajtás, pedig negyed éve a seggén ül az emberiség, ipari termelés kéziféken, közúti közlekedés kéziféken, repülő is alig száll, az is lábujjhegyen, stbstb. A mostani helyzetnél csak akkor tehetnénk többet a bolygóért, ha bevennénk valami bogyót amitől kulturáltan kihalnánk. Bár akkor az oszló tetemeinkből felszabaduló gázok okoznák az ökokatasztrófát. Talán az is lehet, hogy inkább bele kellene nyugodni hogy a föld teszi a szokásos dolgát és pár-pártíz évezredenként kicsit hullámzik a klímája.
Valószínűleg ismét erdő- és talajtüzek tombolnak a kutatók szerint az északi-sarkvidéken. Műholdas felvételekből arra lehet következtetni, hogy a tavaly nyári pusztító tüzek után ismét fellobbantak a lángok - közölte az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (Cams).
Ezt még földi mérésekkel is meg kell erősíteni a szakértők szerint. A kutatók újabb nagy kiterjedésű tüzektől tartanak, amelyek az adatok elemzése alapján elsősorban Szibériában, a tundrán és jéggel nem borított más területeken kaphattak lángra.
Oroszországban hetek óta küzdenek a tűzoltók az erdőtüzek ellen. A hatóságok közlése szerint több mint 5600 tüzet jelentettek országszerte és több mint 250 épületet tettek tönkre a lángok.
Bár az északi féltekén a nyári hónapokban rendszeresek a tüzek, az előző évben a megszokottnál jóval pusztítóbbak voltak. A légszennyezettség mértéke jelentősen megnövekedett, csak júliusban az északi-sarkvidék szén-dioxid-kibocsátása mintegy 50 megatonna volt, amely kétszer annyi, mint a korábbi évek azonos hónapjaiban. Ez a Svédország által évente kibocsátott szén-dioxid-mennyiségének felel meg.
A világ más térségeiben is vannak erdő- és talajtüzek, például a trópusokon is, ott viszont a tűzszezon a végéhez közeledik. A közép-amerikai országok, mint Guatemala, Honduras, Nicaragua és Panama károsanyag-kibocsátása a 2003-2019-es évek átlaga fölé emelkedett.
Ne legyél ennyire regresszív :) .....Sajnos ezek a folyamatok --- vírus leküzdés, éghajlat változás, világbéke--- nagyon lassan hoznak eredményt...... Ellentétben a politikai forgószél meglovaglásával...........
az a napi több ezer repülőgép és az a több százmillió kocsi ami az utakon van, egy borzasztó nagy szám a többiről nagy szennyezőről nem is szólva és ez a szám folyamatosan növekszik , nem folytatható büntetlenül
A vírus kezelése szépen mutatja azt a tévutat, amit az emberiség a globális problémák kezelése során bejár. Nem sikertörténet. Most például látnunk kellene egy halom pozitív hírt hogy földanyánk gyógyul mert ülünk a seggünkön. De nem fogunk ilyeneket kapni. Persze pont ugyanolyan könnyű lesz ezt is megindokolni mint az eddigieket. Az emberiségtől független felmelegedés addig is köszöni, elvan.
Mindent meg kell tenni a szennyezés ellen.... Ez tény. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy az éghajlat tôlünk nagyrészt függetlenül változik..... Ötzi 5500 éves testét az olvadó glecser alatt találták....Viking leletek tömege kerül elô 1000-1500 évvel ezelôttrôl..... Hullámzunk.....
Magyar tudósok figyelmeztetnek: Még egy ilyen védekezés, és belerokkanunk, van jobb recept . Sürgősen át kell állítani a közegészségügy és a politika működési logikáját, hogy a jövő tömeges vesztegzárai, gazdasági csődhelyzetei és klímakatasztrófái elkerülhetők legyenek – figyelmeztetnek magyar tudósok a Válasz Online-nak adott interjúban. Az emberiség nem rendelkezik elég idővel és erőforrással ahhoz, hogy még egy ilyen krízist védőoltásokkal és karanténnal oldjon meg; muszáj lesz a baj elé menni, és ehhez az eszköz is rendelkezésre áll. Miért életbe vágó, hogy a logikaváltást a klímaügyre is alkalmazzuk? Egyáltalán: miért egy klímaváltozásról szóló, frissen megjelent könyv tartalmaz megoldási receptet a jövő járványaira? Szathmáry Eörs evolúcióbiológust és Boda Zsolt politikatudóst kérdezzük. https://www.valaszonline.hu/2020/04/07/szathmary-eors-boda-zsolt-klimavaltozas-koronavirus-interju/
https://24.hu/belfold/2020/04/01/idojaras-szerda-hidegrekord/ a gazdaság lassulásával kitisztult a levegő, most meg megfagyunk. Még fogunk itt könyörögni, hogy valaki engedjen ki egy kis CO2-t, mert dideregni fogunk még nyáron is. Kezdhetjük építeni az üvegházakat. :-)
Először volt hőhullám az Antarktiszon . Hőhullámot regisztráltak a Kelet-Antarktiszon lévő Casey kutatóállomáson a 2019-2020-as nyáron, miközben magas hőmérsékleteket mértek az Antarktiszi-félszigeten is. Hőhullámnak az nevezhető, amikor három egymást követő napon szélsőségesen magasak a maximum és a minimum hőmérsékletek is.Január 23. és 26. között a valaha mért legmagasabb maximum- és minimum-hőmérsékleteket mérték a Casey állomáson, ami hőhullámnak minősül. A legalacsonyabb napi hőmérsékletek nulla Celsius-fok fölött, míg a maximum hőmérsékletek 7,5 Celsius-fok fölött voltak. . anuár 24-én a Casey kutatóállomás valaha mért legmagasabb hőmérsékletét regisztrálta: 9,2 Celsius-fok volt, amely 6,9 Celsius-fokkal magasabb, mint az állomás átlag maximális hőmérséklete. Az ezt követő reggelen a legmagasabb minimum 2,5 Celsius-fok volt. Szintén hőmérsékleti rekordok születtek az Antarktiszi-félszigeten lévő bázisokon is februárban, a hónap átlagos napi hőmérsékletei a hosszú távú értékekhez képest 2-2,4 Celsius-fokkal emelkedtek. https://index.hu/techtud/2020/03/31/eloszor_volt_hohullam_az_antarktiszon/
Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei a feljegyzések 1880-as kezdete óta. Globálisan nézve pedig a második legmelegebb februárját élte meg a világ 2020-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint.A hatóság közölte:világszinten mind a decembertől februárig tartó időszak, mind az idei első két hónap a második legmelegebb periódusnak számítanak az elmúlt 141 év mérései szerint– írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.A kutatók szerint a Föld átlagos globális felszíni hőmérséklete 2020 februárjában 1,17 Celsius-fokkal haladta meg a 20. század átlagát. Az egyetlen ennél melegebb február 2016-ban volt, ekkor az El Nino éghajlati jelenség állt a melegedés hátterében.Az El Nino, amelyet a NOAA szerint „szokatlanul meleg óceáni hőmérsékletek” jellemeznek a Csendes-óceán egyenlítői vidékén, a globális hőmérséklet emelkedésének egyik felhajtóerejeként hat.„Rekordmagas hőmérsékleteket mértek a decembertől februárig tartó időszakban Oroszország nyugati területének nagy részén és Európa, Kelet-Ázsia, Észak-Ausztrália egyes részein, valamint szerte az Atlanti-, Indiai-óceánon és a Csendes-óceán nyugati térségében”– közölték a NOAA szakértői. Ez volt a legmelegebb tél Franciaországban. Mind Ausztráliában, mind Hollandiában a második legmelegebb telet regisztrálták.A NOAA tudósai emellett kitértek arra is, hogy mindkét sarkvidéken az átlagos alá esett a tengeri jég kiterjedése.„Az elmúlt hónapban az északi-sarkvidéki jégtakaró kiterjedése 4 százalékkal esett az 1981-2010 közötti átlag alá, míg a Déli-sarkvidékié 6,5 százalékkal. Mindazonáltal ez volt a déli-sarkvidéki jégtakaró legnagyobb februári kiterjedése 2015 óta”
Nagyon jó cikk.... remélem látunk majd hosszabb idôtartományról is. Hiszen nem szabad megfeletkezni arról a cseppet sem jelentéktelen részletrôl, Ötzi holttestét egy glecser alatt találták meg ---- tehát 5500 éve az a völgy járható volt, és 7-8000 éve a Szaharai kultúra is magasan fejlett volt kôkorszaki szinten (Tassili hegység).
"A másik dolog, ami miatt nem vagyunk a klímapánik hívei, gyakorlati
és szakmai. Jogászként és közgazdászként a szakterületünk az emberi
társadalmak működése és kormányzása. Tehát amikor azt mondják (üvöltik),
hogy 10 éven belül radikálisan vissza kell szorítani a
széndioxid-kibocsátást, különben mindmeghalunk, akkor óhatatlanul
elkezdünk azon agyalni, hogy ez pontosan hogyan lehetséges, és mivel
járna. És hát az a helyzet, hogy a jelenlegi technológiai színvonalon ez
gyakorlatilag megvalósíthatatlan.
Illetve akkor lenne megvalósítható, ha idehívnánk Thanos-t, hogy az
ujjával csettintve irtsa ki az emberiség felét. Vagy vezessünk be Pol
Pot-hoz hasonlóan egy olyan totalitárius diktatúrát, ahol kizárólag kézi
erővel termelhet mindenki annyi élelmet, hogy pont ne haljon éhen.
Mivel a fenti megoldások nem túl praktikusak és kívánatosak, marad a
másik út, amit az emberiség eddig is követett: rábízni az innovációra és
a technológiai fejlődésre, hogy találjon (tökéletlen, de működő)
megoldásokat. És az eddigi tapasztalatok alapján nincs olyan rendszer,
amely jobban serkentené az innovációt és technológiai fejlődést, mint a
piaci kapitalizmus. Mivel egyértelmű, hogy menekülni csak előre tudunk,
fontos, hogy ne bénítsuk le magunkat pánikkal és olyan végig nem
gondolt, kapkodó intézkedésekkel, amik több kárt okoznának, mint
hasznot."
Ezt a két dolgot egy hozzászólásod tartalmazza: 1. Az adatok szerint 1981 és 2018 között az ország négy óceáni régiójában 0,1-0,2 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet 2. Megfőttek a kagylók.
Több százezer kagyló főtt meg élve az Új-Zéland környéki vizekben – írja a Business Insider. Brandon Ferguson északi-szigeti lakos a helyi Maunganui Bluff Beach-en sétált, amikor megtalálta az elpusztult állatokat. A férfi a Facebookra töltött fel egy videót a látottakról.Ferguson korábban már tapasztalt hasonlót ugyanazon a partszakaszon. A férfi szerint a jelenség hátterében a tenger felmelegedése, az alacsony nappali dagály és a magas nyomás állhat. Andrew Jeffs, az Aucklandi Egyetem munkatársa úgy gondolja, hogy az állatok valóban hőstresszben pusztulhattak el.A szakértő kiemelte, ha a hőmérséklet tovább nő, a kagylók eltűnhetnek Új-Zéland környékéről.Egy 2019-es új-zélandi kormányzati jelentés alapján a helyi vizek valóban egyre melegednek, ez pedig súlyos hatással van az őshonos tengeri fajokra. Az adatok szerint 1981 és 2018 között az ország négy óceáni régiójában 0,1-0,2 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet.Vicky Robertson környezetvédelmi titkár a dokumentumban azt írta, a környező vizek a vártnál több szén-dioxidot vehetnek fel, a víz melegedésével viszont egyre kevesebb gázt tudnak majd elraktározni. Robertson azt is kiemelte, hogy a tengerszint is folyamatosan emelkedik, ami komoly veszélyt jelent a part menti közösségekre.
Barents 1596-os "jégügyi" tapasztalatai... 38. perc - ÚJ FÖLD / [2011] [Teljes Film Magyarul] https://youtu.be/l1RSvTfaHoE?t=2299 és ez úgymond a "kis jégkorszak" időszaka lenne...
Az Európai Űrügynökség műholdas felvételei alapján óriási jéghegy szakadt le a nyugat-antarktiszi Pine-szigeti gleccserről, majd kisebb darabokra esett szét – számol be az IFLScience. Az eredetileg 300 négyzetkilométeres jéghegyről 2019 februárja és 2020 február 11-én készültek képek, az utolsó fotón a jéghegy már teljesen szétrepedezett.A kutatók attól tartanak, hogy a Pine-szigeti gleccser a közeli Thwaites-gleccserhez hasonlóan drámai átalakulás előtt áll. A jégtömegek darabolódásával és olvadásával rengeteg víz szabadul fel, ami nagyban hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez.
Egy friss felmérés alapján drámaian csökkent az állszíjas pingvinek száma az Antarktiszon: egyes kolóniákban mostanra akár 77 százalékkal is csökkent a példányszáma legutóbbi, 1970-es években végzett utolsó felmérések adataihoz képest – írja az MTI.A Stony Brook-i Egyetem és a Northwestern Egyetem kutatócsoportja a Greenpeace két hajóján utazva több mint egy hónapig dolgozott a térségben, ahol kézi eszközökkel és drónokkal mérték fel a károk nagyságát. A tudósok összes vizsgált szigeten jóval kevesebb pingvint találtak, mint amennyinek a rendelkezésre álló adatok alapján lennie kellett volna ott. Ugyan ebben sok tényező játszhat szerepet, a jelenlegi bizonyítékok mindegyike arra utal, hogy a globális felmelegedés állhat a csőre alatt futó vékony fekete csík miatt állszíjasnak nevezett pingvinfaj hanyatlásának hátterében.Azt egyelőre nem osztották meg, hogy pontosan hány pingvint számoltak össze, de azt már elmondták, hogy a trend egyértelmű:AZ ÁLLSZÍJAS PINGVINEK SZÁMA ROHAMOSAN CSÖKKEN, A HELYÜKET PEDGI A SZAMÁRPINGVINEK VESZIK ÁT.Az egyik kutató szerint a jelenlegi eredmények alapján valami egyértelműen tönkrement, vagy megváltozott a helyi ökológiában a hetvenes évek óta, egy másik szakember pedig elmondta, a tápláléklánc alapvető építőköveivel történik valami. Kevesebb élelem áll rendelkezésre, ezért a pingvinek idővel egyre kevesebben és kevesebben vannak, a kérdés pedig az, hogy így megy-e tovább – tette hozzá a kutató.A Meteorológiai Világszervezet múlt héten közölte, hogy egy antarktiszi kutatóbázison az eddigi legmagasabb hőmérsékletet, 18,3 Celsius-fokot mértek a feljegyzések kezdete óta. A változásoknak természetesen vannak nyertesei is – mint a korábban emlegetett szamárpingvinek –, ám egyértelmű, hogy több faj jár rosszul a dologgal. Egy tavaly megjelent kutatás szerint például a kihalás szélére sodródhatnak a császárpingvinek, ha a felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik tovább.
Ha jól tudom, akkor csak azt kellene megtudni, hogy mikor éri el ismét a monszun. Ehhez persze baromi sok és ismert paraméter kellene, a szuperszámítógépek már talán képesek lennének kiszámolni. Az algoritmus múlna csak az emberiségen. Azok a fránya paraméterek. Mik lehetnek azok? :)
Ez a Mad Max is jó. Egyébként azt tudtátok, hogy ha melegszik a bolygó akkor több lesz a csapadék? A szárazságokat mindig a lehűlések okozzák, nem a felmelegedések. Pl. a Szahara mindig a meleg időszakokban szokott kizöldülni, pl. 8-10 ezer éve a jégkorszak vége utáni legmelegebb időszakban (Holocene Climate Optimum) hirtelen sivatagból sztyeppévé vált, óriási tavakkal (pl. Lake Megachad), emberekkel. 4-5 ezer éve kiszáradt, az emberek betelepültek a Nílus mellé (már aki nem halt meg), az elefántok meg az Atlasz hegység felé húzódtak, ahol elkapták őket Hannibálék és azzal mentek Róma ellen. Csuda dolgok vannak!
Ijesztően tavaszodik az Antarktiszon . Három év kellett a rekorddöntéshez.18,3 Celsius-fokot mértek csütörtökön az Antarktiszon lévő esperanzai kutatóállomáson. Ez az eddigi rekord, 0,8 fokkal haladja meg a 2015 márciusában mért korábbi csúcsot – számolt be a The Guardian.Az argentin meteorológiai intézet pénteken közölte a mérés eredményét. Az állomáson 1961 óta gyűjtik az adatokat. . Az Antarktisz Dél-Amerika felé kinyúló félszigete az egyik leggyorsabban melegedő hely a Földön, az elmúlt 50 évben csaknem 3 fokkal nőtt az átlaghőmérséklete. A terület minden gleccsere folyamatosan olvad.A félsziget felmelegedése azért is aggasztó, mert a jégpajzsok összeomlása esetén rendkívüli módon megemelkedne a tengerszint.Az Antarktiszon mért legalacsonyabb hőmérséklet az orosz Vosztok állomáson állt elő – jóval közelebb a Déli-sarkhoz –, 1983-ban ott mínusz 89,2 fokot mértek.
Klímaváltozás
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)