PORTFOLIO FORUM

A magyar háztartási eladósodottság elmúlt években tapasztalható dinamikus bővülése számos kérdést vetett fel e növekedés kockázataival, illetve a banki portfólió minőségének hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban. Ezen kockázatok folyamatos nyomon követése és elemzése a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitást felügyelő szerepéből következő feladata. A háztartási eladósodottság mértékének és szerkezetének feltárása céljából a jegybank 2007 januárjában egy kérdőíves felmérést végzett a hitellel rendelkező háztartások körében. A felmérés eredményein alapuló cikkében Holló Dániel, a jegybank Pénzügyi stabilitási főosztályának elemző munkatársa bemutatja a hitellel rendelkező háztartások szerkezeti megoszlását, kockázatosságát és a különböző kedvezőtlen makrogazdasági események banki portfólióminőségre és tőkehelyzetre gyakorolt hatását.

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=90282

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

Törölt felhasználó 2007. 11. 18. 13:41

Előzmény: #40 Törölt felhasználó

#41

tulajdonképen csak azért néztem be ide hogy egy régebbi idézetemet megkeressem! :))
mert a másik topikban ahol már látják mások is a problémák forását (mig ti itt modelezgettek )
de még mindig nem értik! :D

Törölt felhasználó 2007. 11. 18. 13:39

Előzmény: #35 Törölt felhasználó

#40

kicsi lilia meghalgatál egy ilyen jo modelezni tudó szakembert!
mikor hazamentél utána mivel változot az életed?
azon kivül hogy már kezdted érteni a modelezést! :))

Törölt felhasználó 2007. 11. 18. 09:18

Előzmény: #38 Törölt felhasználó

#39

Tisztelt MNB!

A saját háztartását mindenki a saját felelősségére eladósíthatja. De elég szomorú, hogy én is és a gyermekeim is beleszülettek az államadósságba és egész életünkben cipeljük ezt a keresztet. Soha nem volt és nem is valószínű, hogy lesz olyan felelős kormányzás aki azt mondja, hogy emberek ennek véget kell vetni és megálljt kell parancsolni a Magyar Állam további eladósodásának. Elég lenne csupán annyi is az első egy-két évtizedben, hogy kevesebbel hagynák nőni az államadósságot, mint az infláció évi 1-2%-kal és így hosszútávon elértéktelenedne, vagy a GDP-hez viszonyítva csökkentenék évi 0.5%-ot átlagosan. Gondolom ez ilyen formán megvalósíthatatlan, de ez is csak elhatározás kérdése. De ez senkinek sem érdeke.

Nézzünk meg egy kamatdöntést. Felelős, hozzáértő emberek döntenek a kamatokról és ezzel a fizetőeszközünkön keresztül a gazdaságunk sorsát határozzák meg.

Ha értenek hozzá, akkor miért van az, hogy valaki emelné a kamatot, valaki tartana, valaki csökkentene? Ennyi alternatíva van? Nem! Csupán annyi, hogy politikai megfontolásból döntenek és az ellenzék mindig arra szavaz, ami akadályozhatja a kormány munkáját. Mi lenne ha egyszer félresöpörnék a politikát és az ország érdekeit tartanák szem előtt? Nem vagyok naív, ilyenről nem álmodok, de ha egyszer így lesz, akkor kellemesen fogok csalódni a vezetőségben.

A háztartások eladósodnak? Igen. Mindenki a saját felelőssége szerint dönt, hogy mekkora terhet képes elviselni hosszútávon. Persze ehhez a kérdéshez az is hozzátartozik, hogy sokan felvesznek 10-20%-os kamatozású hiteleket, mert sajnos az ember türelmetlen és nagyrészük nem tud megtakarítani. Pedig ehhez csak egy kis józan paraszti észre van szükség, hogy ne költsem el azt a pénzt amit holnap fogok megkeresni ezzel kidobva felesleges forintokat a kamatköltségekre. Inkább félreteszem és ha összegyűlt megveszem. Ha nem gyűlik össze a pénz NEM VESZEM MEG. Sokan teljesen felesleges hiteleket vesznek fel azzal a címszóval, hogy úgysem tudom összegyűjteni rá. Utána ki fog megdolgozni érte? Ő. Ez az Ő felelőssége.
De az, hogy "felelős szakemberek" ugyanígy döntsenek az államháztartással kapcsolatban? Rájuk kell"ene" felnéznem? Szeretnék őszintén.

Ui.:A háttérben persze sokan végzik az MNB-nél a munkájukat felelősséggel, ez nem nekik szólt. Őket tisztelem és becsülöm.

üdv.

Törölt felhasználó 2007. 11. 17. 23:22

#38

Szeretném megkérdezni miért történik ez .Szerintem ez szimplán politikai érdek politikusok ígéreteik árát a társadalommal szeretnék megfizetni. Fejlödünk vagy csak eladósodunk ? Az eladosodás már megtörtént .Hova vezet innen ut ? Gazdaságigyarmat lettünk .Ki a felelős talán Kádár? Lesz majd hittel az egészségügyi ellátásra? Temetésre halál utánn ? Tudja valaki a válaszokat ,vagy mindeki csak elemez és következtetéseket próbál levonni.

Törölt felhasználó 2007. 11. 17. 20:33

Előzmény: #36 Törölt felhasználó

#37

Szerintem egy természetes folyamat játszódik le a magyar háztartásokban. Ezen egyáltalán nem kell meglepődni, hogy az olcsóbb hitelből többet vesz fel az ember. Mindig annyit vesznek fel, amennyit törleszteni bírnak. Egyszóval az eladósodottságot a fizetőképességből és a kamatszintből elég egyértelműen ki lehet következtetni. Ha csökkennek a kamatok akkor ugyanakkora törlesztő mellett nagyobb hitelt vehet fel az ember, de ezzel nem terheli le magát jobban, mint 10 éve. Elvileg. Csak mindenki elhessegeti a kamatkockázatot, sőt a bankok is szivesen elhallgatják. Tehát ha nem a felvett milliárdokat, hanem a törlesztőrészleteket vennék górcső alá, akkor nem lenne ilyen drasztikus a helyzet. Modellezni meg lehet, de a frank euróval szembeni erősödése ellen a modellezés nem segít, beavatkozni meg az MNB nem tud. A versenyhelyzetben az egyre növekvő kockázatot a bankok vállalják, azt sem lehet megakadályozni. Dehát ha ez a dolguk, modellezzenek. Jó munkát.

Törölt felhasználó 2007. 11. 17. 20:06

Előzmény: #35 Törölt felhasználó

#36

Persze le a kalappal mindenki előtt. Nézd meg Greenspan hova sodorta amerikát az alacsony kamatszinttel. Szegény Berni papa azt sem tudja lassan melyik ujjába harapjon.

Törölt felhasználó 2007. 11. 17. 19:56

Előzmény: #34 Törölt felhasználó

#35

az eloadas nem volt bonyolult...
:))
csak az ilyen "modellezni en is tudok" hsz-eken akadtam ki...(de csak a mai eloadas meghallgatasa utan....)
:))

Törölt felhasználó 2007. 11. 17. 19:53

Előzmény: #33 Törölt felhasználó

#34

Kedves Lilia.
Nem ellentmondok, csak hozzáfűzöm : impozáns, ha valami kellően bonyolultnak és tudományosnak hat.

Magam azon az állásponton vagyok inkább, hogy bármi értékét nem bonyolultsági szintje hanem hatékonysága határozza meg.
Az életben jellemzően az egyszerűbb struktúrák működnek hatékonyabban. Struktúrán értek egy probléma megoldásának modellezését is.

A matematikában pedig főleg igaz, a megfelelően leegyszerűsített probléma magában hordozza a megoldását is. (természetesen az egyszerűsítés ne másítsa meg a problémát magát).

Törölt felhasználó 2007. 11. 17. 19:07

Előzmény: #31 Törölt felhasználó

#33

Nekunk ma Kiraly Julia tartott eloadast (jegybank alelnok, lasd tozsdei szakvizsga topik.)
Mindamellett hogy remek eloado volt, betekintest adott a jegybank munkajaba (modellezes, donteshozas, kommunikakas, dilemmak, merlegek stb....).Egyszoval le a kalappal!!!

Nektek meg itt akkora szatok van, hogy aaah...nem is erdemes folytatni.....

Törölt felhasználó 2007. 11. 17. 18:12

Előzmény: #31 Törölt felhasználó

#32

Szóval lényeg, hogy nektek van igazatok, az MNB meg le van szarva, ugye?

Hát így is fel lehet fogni a dolgot...

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 17:46

Előzmény: #29 Törölt felhasználó

#31

bátya ,kár ezen agyalni!
modelezni én is tudok!!!!

Holló úr nak meg jo hétvégét!

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 16:18

#30

Kedves Fórumozók!

Mindekinek köszönöm a kérdéseket, hozzászólásokat. Kellemes hétvégét kívánok.

Üdvözlettel

Holló Dániel
elemzõ
Magyar Nemzeti Bank

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 15:51

Előzmény: #28 Törölt felhasználó

#29

Holló Úr!

Köszönöm.
Végsorait látván szavakat sem találok.
Ez az ország egy brutális adósságcsapdába manőverezte magát. Jó modellezést ehhez a közelgő katasztrófához.

Üdv

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 15:30

Előzmény: #26 Törölt felhasználó

#28

Kedves gentlemanus

Akkor néhány összehasonlító számadat (egyébként az összehasonlítások során figyelembe vesszük az országok közötti eltéréseket):
Szektorszinten eladósodottság: kb. 40% (hitelállomány/éves rendelkezésre álló jövedelem)
Szektorszinten törlesztési teher: kb 10% (hiteltörlesztésre fordított összeg/ éves rendelkezésre álló jövedelem)

A fenti mutatók az eladósodott háztartások körében:
Eladósodottság: átlagosan 94% (hitelállomány/éves rendelkezésre álló jövedelem)
Törlesztési teher: átlagosan 18% (havi átlag)
Hitelállomány 7,5-szerese a megtakarítás állománynak

Üdv.

Holló Dániel

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 15:21

Előzmény: #23 muller

#27

Kedves muller
A kedvezőtlen kockázati koncentráció oka főként két dolognak köszönhető, egyrészt a bankok a versenypiaci nyomás következtében az elmúlt években lazítottak hitelezési feltételeiken, vagyis olyanok is hitelhez jutottak (jutnak) akik korábban nem kaptak volna (gondoljunk például a jövedelemigazolás nélküli hitelfelvételre). Másrészt és ez részben összefügg az előzővel, a bankok termék innovációja széles rétegek számára „megfizethetővé” tette a különféle hiteleket (devizahitelezés elterjedése, amelyek a forinthitelekhez képest kedvezőbb havi törlesztő részletet jelenthet). E két előbbi tényező eredményeként a kedvezőtlenebb jövedelmi és pénzügyi helyzetű háztartások számára is lehetővé vált fogyasztási és beruházási kiadásaik növelése.

ÜDv.

Holló Dániel

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 15:12

Előzmény: #22 Knight Tyris

#26

Tyris lovag!

Vártam is volna valamilyen összehasonlító számadatokat a T. MNB Szakértő Úrtól, hogyan is alakulnak e mutatók, a magyar mutatókhoz képest napjainkban, de mindezidáig beírásomat nem vették figyelembe.

Azután rájöttem, hogy hiába is írná le, hogy x ország állampolgára ennyire vagy annyira eladósodva, hozzánk képest, egyszerűen összehasonlíthatatlan a kép, sok okból kifolyólag.

Más az állampolgárok életszínvonala, jövedelmi viszonyai, mások az adott országok inflációs mutatói, költségvetési egyensúlyi helyzetei, adózási viszonyai, megélhetési költségei, stb. stb.

XY paraméterek alapján kihozzák, hogy a nyugatiak jóval eladósodottabbak, de érdekes módon, valahogy mégiscsak kevésbé érzik meg, mint a magyar állampolgárok.

Itt lehet azt modellezni, hogy mi kevésbé vagyunk eladósodva hozzájuk képest, tehát még jöhet egy kis teher, hogy közelítsük az uniós átlagot.

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 15:04

Előzmény: #19 Törölt felhasználó

#25

Kedves mary_m

A modellezés a válságmegelőzés céljait szolgálja, ha ugyanis úgy látjuk, hogy a folyamatok már nagyon kedvezőtlenül alakulnak akkor az MNB felügyeleti jogköréből adódóan beavatkozhat.

üdv.

Holló Dániel

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 15:01

Előzmény: #22 Knight Tyris

#24

Kedves Knight Tyris
Az eladósodottság kockázatainak értékelésekor, több mutatót használunk (ezek közül a két legfontosabb eladósodottság és a törlesztési teher becslés). Korábban kizárólag szektorszintű adatokat elemeztünk, viszont emellett az idén először elemzési eszköztárunkba bekerült az eladósodott háztartások adataiból készített mutatók elemzése, mely azonban a szektorszintű mutatóknál a számos bizonytalanság és torzítás ellenére pontosabb képet festhet a kockázatok valós mértékéről az eladósodottság szerkezetének figyelembe vétele miatt.

Üdv.

Holló Dániel

muller 2007. 11. 16. 14:49

#23

Mi okozza, hogy az eladósodott háztartások csekély részét képező kockázatos háztartások birtokában van a teljes hitelállomány egy jelentős része?

Knight Tyris 2007. 11. 16. 14:34

Előzmény: #8 Törölt felhasználó

#22

Gentle,
ilyen összehasonlítás van is, csak ez valahogy mindig elsüllyed.

Márt több hivatalos kimutatásban is lehetett olvasni:
Ha arányaiban nézzük, hogy a magyar és a külföldi állampolgároknak mennyit, mekkora részt kell a hiteleik törlesztésére fordítaniuk a jövedelmükből, akkor egyértelműen látható, hogy többnyire a külföldi társaikkal megegyező vagy azokénál nagyobb részt kell erre fordítaniuk az itthoniaknak.

Tehát hiába alacsonyabb az eladósodottság, mégis nagyobb terheket viselnek az itthoni emberek, mint az eladósodottabb nyugatiak.

Kár, hogy ez nincs előtérben, hisz ez az arányszám lenne a lényeg, mert ez mutatja a valós kockázatokat, a tényleges teherbíróképességet.

----

Tiszelt, MNB önök melyiket veszik nagyobb súllyal figyelembe a kockázatok értékelésekor?
(Az eladósodottságot, vagy pedig azt, hogy mekkora részt vesz el az adósok jövedelméből a törlesztőrészlet.)

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 14:30

Előzmény: #20 Törölt felhasználó

#21

jah... cseréljük le a társadalmat, ezt már kihasználtuk.... végülis.... Ennyi balféket egyrakáson, wááááá

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 14:23

Előzmény: #19 Törölt felhasználó

#20

"A miniszterelnök véleménye szerint a megkezdett reformok nem az egészségügyről, az oktatásról vagy a közigazgatásról szólnak, hanem a társadalom nézetrendszerének, hozzáállásának szükséges váltásáról. "

itt a válasz mary_m!

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 14:21

Előzmény: #18 Törölt felhasználó

#19

elnézést, hogy ismételten beleszólok.

De szerintem ez "elég gáz", hogy modellezük, mi lesz ha..... és ebből hogy fog a bank kikeveredni. Az senkit nem érdekel, hogy a feltételezett model bekövetkezik hányan halnak éhen? Aranyos. Tudom, a bank senkinek nem a Joe bácsija, és nem Máltai szeretetszolgálat, hitelintézeti szakirányon végeztem, ismerem a modelleket valamennyire. De felháborítónak tartom, hogy egyszerűen ennyire nem foglalkozik senki a dolgozó emberekkel ma Magyarországon. És ha a dolgozó nép éhen hal, ki fog törleszteni és adózni? Miből fognak jól élni a vezetőbosztású emberek a nagyobb intézményekben? Na ezen kéne elgondolkodni, nem a modelleken.

Jah, és hogyha már modellezük a lehetőségeket, látjuk, hogy mi várható tankönyvszagú elméleteinkből, és nem kéne tenni azellen, hogy ne következzen be? végig nézzük, és a már megtörtént esemény orvoslásán filózunk? Megelőzni olcsóbb, egyszerűbb, és könnyebb. Karba tett kézzel nézni, ahogy az emberekről az utolsó réteg bőrt is lehúzzák... az persze egyszerűbb. ez borzalmas.

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 14:10

Előzmény: #6 Törölt felhasználó

#18

Kedves Conqui és tozsdekutya

Ami a háztartási eladósodottságot illeti az nem egy „ördögtől” való dolog. A hitelfelvétel révén ugyanis lehetőségünk van arra, hogy „ma” fogyasszunk jövőbeli jövedelmünk terhére. A probléma az eladósodottság alakulásában akkor jelentkezik, ha az elszakad a gazdaság normális (fundamentális) működéséből eredő folyamatoktól vagyis ha úgynevezett „buborék” jelenséggel állunk szembe. Annak eldöntése azonban, hogy egyensúlyi felzárkózásról vagy buborék jelenségről beszélhetünk-e Magyarországon nem egyszerű feladat. Az MNB-ben készültek ez irányú kutatások azonban a magyar háztartási szektor eladósodottságára vonatkozó eredményei szerint nem egyértelmű, hogy felzárkózásról, vagy valamilyen egyensúlytalanságról van-e szó. Akit érdekel a kapcsolódó anyag letölthető: link
Arról, hogy mikor érjük el a nyugat-európai szintet az eladósodottságban nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, de az biztos, hogy a felzárkózás ezen a téren is be fog következni.

Ami a második kérdést illeti nem beszélünk hitelválságról. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Területén folyó kutatások során arra keressük a választ, hogy hogyan alakulna a háztartások és vállalatok fizetőképessége ha a makrogazdasági folyamatok kedvezőtlenre fordulnának. Számításaink során úgynevezett szélsőséges, kis valószínűséggel bekövetkező, de jelentős hatással járó kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyveket elemzünk. Vagyis azt vizsgáljuk, hogy ha ezek bekövetkeznének akkor a háztarások és vállalatok tömeges fizetésképtelenné válása mekkora veszteséget okozna a bankrendszernek és ez hogyan érintené a szektor tőkehelyzetét. Mondhatjuk tehát azt, hogy egyfajta hitelválságot szimulálunk. Erre a kockázatok hatásainak pontos felmérése miatt van szükség, és azért mert hozzájárulhat az MNB válságkezelési stratégiájának kialakításához.

Üdv.

Holló Dániel

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 13:59

#17

Egy "demokrata sohasem fél."Bibó, majd az állam jót áll az adósok helyett is. A bankokat újra feltőkésítik, volt már rá példa néhányszor az újkori demokráciában. Konszolidálnak majd konvergálnak a mi "okos tojásaink." közben a "tudatlanokra jó néhányszor rá kell ijeszteni, különben nem törlesztenek.

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 13:58

Előzmény: #15 Törölt felhasználó

#16

hacsak 5 percre átérezné azt ami a grafikonok és a számok mögött van persze ez a jó meleg szobában nem jön elő akkor nem beszélgetnénk intelligens képet festve
olyan dologrol amitt csak tettekkel lehet megváltoztatni nem az irodában hátradölve szakérteni!

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 13:56

Előzmény: #13 Törölt felhasználó

#15

mary_m nek igaza van!

más beszélni itt erröl a témárol meg más átérezni!

jó meleg szobában ,jó fizetés mellett ,(amit az adobol fizetnek) grofikonok és számok mellett jokat lehet erröl morfondírozni!

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 13:36

Előzmény: #13 Törölt felhasználó

#14

...mary m valaszol....

javitani kene a cimet.

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 13:34

Előzmény: #12 Törölt felhasználó

#13

na pontosan ez az, szerintem legalábbis, amiért papíron minden nagyon szép és jó, közben meg éhen döglik a magyar. Korrigálhatjuk a fizetést, de attól még a kiadásaink megmaradnak, azt persze senki nem nézi, sajnos.....

az, hogy pl. a vonatjegy 3szor kerül annyiba egy diáknak, mint januárban, az teljesen természetes, ja hogy a fizetések meg nem változtak... ciki. De ez persze senkit nem zavar, mert hitel törlesztés, nem papíron megjelenő tétel. A fekete jövedelmeket azt korrigáljuk, a költségeinket miért nem? Mindjárt nem lenne ennyire fényes, ha azt is megnéznénk, hogy az ember hasra esik az árakba ha bemegy a boltba, vagy tömegközlekedéssel el akar jutni vhova, igencsak zsebbe kell nyúlnia.

Nem élünk jó. És a helyzet egyre rosszabb. Valamit tenni kéne mostmár ez ellen, szerintem.

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 13:26

Előzmény: #9 Törölt felhasználó

#12

Kedves sanyaa
Tegyünk különbséget az aggregált és kizárólag az eladósodott háztartásokra számított eladósodottsági és törlesztési teher mutatók között. Ami az aggregált adatokat illeti az MNB-ben megpróbáljuk korrigálni a fehéredésből eredő hatásokat, és az így korrigált jövedelmi adatokat használjuk fel az aggregált eladósodottsági és törlesztési teher mutatók számításhoz. A mikro (háztartási) szintű adatokat illetően –amelyre a tanulmány is épít- szintén szembesülünk torzítással ezt azonban már sokkal nehezebb kezelni. A survey típusú adatfelvételekkel kapcsolatos legnagyobb probléma ugyanis az, hogy meglehetősen bizonytalan információkat szerezhetünk a valós jövedelemi helyezetről. Alapvetően két torzító hatással számolunk. Egyrészt a magas jövedelműek alulreprezentáltsága, mely torzítja a minta jövedelem eloszlását, másrészt az általános bizalmatlanság említhető mely tipikusan alacsonyabb jövedelem bevallására késztet. Az anyagban kétféle módon próbáltuk meg a problémát kezelni. Egyrészt minden háztartástagról rendelkeztünk információval, így tudtunk számítani egy minimális jövedelmet amellyel az adott háztartásnak mindenképpen rendelkezni kell. Ha a jelentett és az így minimálisan szükséges eltért korrekciót hajtottunk végre (korrekció 1). A jelentős fekete jövedelmek miatt azonban egy még további 10%-os korrekciót végeztünk (korrekció 2). Ezért vannak az anyagban a számítások mind a két módon korrigált jövedelemmel elvégezve. Visszatérve eredeti kérdésedre véleményem szerint az aggregált eladósodottsági mutatók és törlesztési teher mutatók a fentiek miatt kevésbé torzítottak összehasonlítva az eladósodott háztartásokra számított értékekkel.

Üdv.

Holló Dániel

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 13:06

Előzmény: #5 feketebeatrix

#11

Kedves Beatrix

Mivel a minta eredményei szerint a szolgáltató szektorban dolgozók átlagos eladósodottsága meghaladja a többi szektorban dolgozók szintjét, ezért a magasabb átlagos hitelállomány miatt a fizetésképtelenséget eredményező munkanélküliség következtében a banki veszteségek jobban nőnek a többi szektorhoz képest. Meg kell azonban jegyezni, hogy a többi szektorhoz viszonyítva (elsősorban az iparhoz és a kereskedelemhez képest) a kockáztatott hitelállományban levő nagyságrendbeli különbségek nem jelentősek.

Üdv.

Holló Dániel

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 12:57

Előzmény: #7 Törölt felhasználó

#10

mary_m

Talán észrevetted, talán nem, de a kérdést nem neked, hanem az MNB-nek szántam.
De azért köszi...:)

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 12:36

Előzmény: #8 Törölt felhasználó

A gazdaság kifehérítése a rendelkezésre álló jövedelmet (pontosabban a kimutatott bértömeget) emelte, ez nem torzítja az eladósodottsági, illetve a törlesztési teherre vonatkozó mutatót?

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 12:29

Előzmény: #5 feketebeatrix

Szép napot kívánok MIndenkinek!

Szerintem igenis félni / félnünk kell a magyar háztartások eladósodottságának irgalmatlanul magas szintje miatt.

Az a nyugalomra ösztökélő érv, hogy ez a szint nem éri el a nyugati országok háztartásainak eladósottsági szintjét, irgalmatlanul súlyos félreértésekre ad okot.

Ha valaki ezt a jelenlegi szintet nem értékeli " critical mass "-nak, annak hiányzik a realitás érzéke.

Nem kívánom az eladósításhoz vezető világosan kivehető szándékokat, okokat elemezni.

Azokat a rátákat azonban kérem összehasonlítani, hogy mennyi egy nyugati országbéli állampolgár, háztartás meghatározott (össz)jövedelemre eső adósságfizetési kötelezettsége, és mennyi egy magyar állampolgár / háztartás adott (össz)jövedelemre eső adósságfizetési kötelezettsége.

Ugyanis szerény következtetésem szerint, nem mindegy, hogy valaki mondjuk keres 3000-4000 eurót nyugaton ( vagy ha a család tagjainak jövedelmeit összerakom és akkor 5000-6000 euro ) és abból fizeti adósságait, jóval kisebb állami adózási terhek és megélhetési költségek mellett, vagy pedig az itteni állampolgár / család 1500-2500 euróból fizet meg mindent, jóval nagyobb megélhetési költségek, és jóval nagyobb adózási viszonyok mellett.

Végezetül pedig, a magyar állampolgárok, háztartások pedig halmozottan is fizetik a maguk adósságterheiket: egyrészt fizetik közvetlenül a saját maguk által felvett hiteleiket, másrészt ugyanúgy reánk rakódik a magyar költségvetés bevételi oldalának elfolyása miatti állandó adóemelések, növekvő közterhek fizetésének közvetlen terhe, továbbá azon állami hitelfelvételek közvetett terhe is, melyek felvételére teljes jogú magyar állampolgárként én hivatalos felhatalmazást nem adtam ( feltételezem, ha a társadalom másik 80-85 % - át is megkérdezné valaki, akkor ők is azon a véleményen lennének, hogy talán kevesebb hitelt kellene felvenni - jó az a közmondás, hogy " Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! " ).

Minden jót.

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 12:18

Előzmény: #6 Törölt felhasználó

talán azért beszélünk eladósodottságról, mert egy átlagember átlagosn a fizetése felét törlesztőrészletekre költi. elég ha végig nézel az utcán... új autók mindenhol, és ennek töredékét vették kp.ból, hitel hitel hátán, a fizetések meg ugye nagyon emelkednek.... itt portfóliós cikkekben is láthattad, a nominálbérek csökkennek.... de ugye jól élünk? a frászt. kinyílhatna már végre a csipája másnak is.

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 11:59

Előzmény: #4 Törölt felhasználó

Csatlakozva tőzsdekutya kérdéséhez és a címbeli kérdéshez egyaránt:

Kell-e félni attól, ha esetlegesen a magyar lakosság eladósodottsága eléri a úniós (nemzetközi) átlagot?
Miért beszélünk hitelválságról akkor, amikor ez még eddig nem történt meg?

feketebeatrix 2007. 11. 16. 11:41

Mivel magyarázható, hogy a szolgáltatószektort érintő 3 százalékos elbocsátás növelné leginkább a kockáztatott hitelállományt?

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 11:19

Előzmény: #3 Törölt felhasználó

A hazai háztartások eladósodottsága nemzetközi viszonylatban jelenleg a vezető uniós tagállamok szintje alatt marad. Mikorra várható, hogy a magyar lakosság eladósodottsága eléri a nemzetközi átlagot?

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 11:10

Előzmény: #2 Törölt felhasználó

Kedves rongylábjani

Eredményeink szerint a közszférában történt elbocsátásoknak nem mutatkozik káros hatása a bankokra nézve. Ennek legalább 2 oka lehet. Egyrészt egy technikai, nevezetesen az, hogy a munkanélküliség hatását a banki porfolio minőségre a mintabeli információk alapján tudtuk számszerűsíteni. A mintában azonban azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeknek fizetési problémái a munkanélküliség miatt jelentkeztek és valamilyen módon kapcsolódtak a közszférához nagyon alacsony, mindössze 5 százalék. Másrészt az adatokból az is látszik, hogy a közszférához kapcsolódó háztartások körében jelentős a jelzálogtípusú hitelek aránya, mely azonban megfelelő fedezetet biztosít a bankok számára.

Üdv.

Holló Dániel

Törölt felhasználó 2007. 11. 16. 09:29

Manapság sokat hallunk a gazdaság kifehéredéséről, amelyet a foglalkoztatottsági adatok nem egyértelműen támasztanak alá. A kormányzati megszorításoknak a közszférában volt jelentős létszámcsökkentő hatása. A kérdésem az, hogy ennek mutatkozik-e a bankok felé a hiteltörlesztésekben káros hatása?

Topik gazda

Portfolio

4 5 1

aktív fórumozók

legfrissebb topikok Összes topik

09:58
Magyar Péter már a pártalapításon dolgozik
09:58
Richter topik
09:56
OROSZ-UKRÁN háború
09:56
DAX
09:56
EUR/HUF
09:56
ORBÁN TAKARODJ !!!
09:55
OTP részvényesek ide!
09:55
Izraeli-Palesztin háború
09:53
Financial Forecasts
09:53
MOLly tulajok topikja
09:52
Appeninn real
09:51
NEW OPUS GLOBAL
09:45
Lakás/Ingatlan árak topik
09:43
Pensum Group Nyrt.
09:39
Akko fórum
09:37
Raiffeisen Bank International részvényesek
09:36
Tréder Topik :o)
09:34
CIGPANNONIA kitartók
09:31
4IG Nyrt reszvenyesek.
09:25
ERSTE NetBroker
09:21
Eurós részvények vitasarok
09:20
PANNERGY
09:18
Delta Szekta
09:14
Állami Nyomda
09:11
BUX index, BUX határidő, BÉT!
09:08
Kisbüfik topikja
09:08
MBH Bank Nyrt
09:07
DUNAHOUSE részvény
09:05
leves
09:05
Toka Club
09:05
Történelmi csúcson az arany
08:56
Ezüst
08:32
Wizz Air részvényesek topikja
08:22
Magyar Állampapír tulajok
08:16
ORBÁN VÉGJÁTÉKA
08:12
eSense Nyrt.
07:57
FuturAqua VÍZOSZTALÉK 2028-ig (valójában 5788-ig)
07:28
FOTEX topik.
07:20
Rába és a láma
21:59
Autowallis SZAKADÉK!

PORTFOLIO FORUM

Kell-e félnünk a magyar háztartások eladósodottsága miatt? - Az MNB válaszol

Topik gazda

aktív fórumozók

legfrissebb topikok Összes topik

friss hírek További hírek